udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Helymutató:
Szkopje
2006. október 17.
A határon túli európai román közösségek hét végén tartott bukaresti konferenciáján a közösségek képviselői elmondták panaszaikat. Eva Iova, a magyarországi Foaia Romaneasca lap igazgatója a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer visszásságaira panaszkodott. A két hete megválasztott magyarországi román kisebbségi önkormányzatok mintegy fele továbbra sem a román közösséget képviseli. Magyarországon ugyanis bárki románnak nyilváníthatja magát. A bulgáriai románok semmilyen román nyelvű publikációval nem rendelkeznek, és csak az iskolai programon kívül tanulhatják anyanyelvüket. Ivo Gheorghiev, a Bulgáriai Vlahok Egyesületének elnöke elmondta, Vidinben, Bregovoban és Ganzovában több mint 700 szülő kérvényezte a román nyelv iskolai tanítását, a hatóságok azonban ezt nem engedélyezték. A délutáni román-tanítást is csak a bukaresti állami támogatással lehet fenntartani. A macedóniai aromán közösség képviselője arról tájékoztatott, hogy az Aromán Párt tagja volt a parlamenti választásokat nyert koalíciónak, így képviselői fontos tisztségeket töltenek be a szkopjei művelődési, oktatási és külügyminisztériumban, és több nagyváros önkormányzatában. /Határon túli román siralmak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./2006. november 16.
„Míg az 56-os események romániai utóhatásait ismerjük, sőt, román nyelven is már több könyv megjelent, a szerb-macedón-bolgár térségre gyakorolt hatásáról nem sokat tudunk” – fogalmazott Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Bukarestben, a Román Kulturális Intézetben november 15-én, a magyarban 16-án tartják a kerekasztal-értekezletet, 1956: A magyar forradalom és regionális kihatásai címmel. Az eseményt a Magyar Kulturális Intézet, a Román Kulturális Intézet és a Lengyel Intézet szervezi közösen. Az értekezlet célja a legújabb kori történelem perspektívájából átgondolni azt, hogy milyen kihatásuk volt 1956 végén a budapesti megmozdulásoknak nemcsak Magyarországon, hanem néhány más közép-európai országban is. Részt vesznek bulgáriai, macedóniai, lengyelországi, szerbiai és magyarországi történészek, újságírók, politológusok és az akadémiai és kulturális élet személyiségei. Áldozatok hősök nélkül címmel előadást tart Bíró Béla, esztéta, politikai kommentátor, a csíkszeredai Sapientia Egyetem előadótanára. Stark Tamás, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa A megtorlástól a „puha” diktatúráig. A magyar út a hatvanas és a hetvenes években címmel értekezik. Szimo Mladenovszki professzor, a Szkopjei Egyetem történelmi tanszékének vezetője az 56-os magyar forradalom Macedóniában kiváltott hatását tárja fel. /G. E.: Régiós 56 – feltárás. Bukaresti kerekasztal a magyar, román és lengyel kulturális intézetekkel.= Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
lapozás: 1-2