udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48

Helymutató: Szombathely

1991. június 27.

Csíkszeredában kezdődik a régizene fesztivál, fellép a székelyudvarhelyi Juvenalis, a nagykárolyi Collegium, a baróti Kájoni Consort, a brassói Cantus és a szombathelyi Régizene együttes. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

1991. augusztus 16.

II. János Pál pápa Magyarországra látogatott aug. 16-án, aug. 20-ig több alkalommal találkozott a hívők tömegeivel. Aug. 16-án érkezett meg, a ferihegyi repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Paskai László bíboros, esztergomi érsek és több püspök fogadta. A pápa magyarul válaszolt, majd helikopteren Esztergomba utazott, ahol köszöntötte a megjelent híveket, ezután visszatért Budapestre. Aug. 17-én a pápa Pécsen pontifikál misét, este Budapesten találkozik a tudományos és művészeti élet képviselőivel, aug. 18-án Máriapócson mutat be misét, majd Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vesz részt, aug. 19-én Szombathelyre látogat, majd Budapesten a Mátyás-templomban kispapokkal, este a Népstadionban a fiatalokkal találkozik, aug. 20-án Budapesten, a Hősök terén tartja az ünnepi szentmisét. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17. / Sokezer szomszédos országokban élő magyar /köztük ezer moldvai csángó/ jött át, hogy találkozzon a pápával.

1994. augusztus 6.

Tóth Károly Antal a hetvenes-nyolcvanas években meghatározó egyénisége volt az Ady Körnek, de Nagyvárad akkori magyar kulturális életének is. Az erdélyi magyarság egyik legbátrabb szószólója volt, az Ellenpontok szamizdat folyóirat szerkesztője. Tóth Károly Antal 1984-ben Nagyváradról Budapestre települt, bekapcsolódott az ellenzék tevékenységébe. Meghívták 1987-ben a lakitelki sátorba, ahol felszólalt. Svédországban él, a stockholmi Magyar Ökumenikus Kör és a szombathelyi Savaria University Press jóvoltából megjelent könyve Hova tovább? címen, alcíme: az Ellenpontok dokumentációja. /Szombathely, 1994./ Könyve esszéket, tanulmányokat is tartalmaz. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 6-7./

1998. május 17.

Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./

1999. április 9.

Ápr. 9-én a kormányülésen a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt. A helyébe kinevezték az RMDSZ által javasolt Winkler Gyula vajdahunyadi mérnököt Hunyad megyei alpefektusnak. Winkler Gyula /sz. Vajdahunyad, 1964. márc. 14./ Temesváron szerzett mérnöki diplomát 1998-ban. Több továbbképző tanfolyamot végzett el az utóbbi években Franciaországban, Szombathelyen és Déván. 1996-tól fejlesztési igazgatója volt egy cégnek. Alapító tagja és alelnöke a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak és az EMKE helyi szervezetének. 1996-tól RMDSZ-tanácsos a Hunyad megyei tanácsban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1999. július 21.

Július 15-én felemelő ünnepség volt Ördöngösfüzesen: elhelyezték az egyházi múzeum alapkövét. Az eseményre Oxfordból, Szombathelyről, Kolozsvárról, Szamosújvárról is érkeztek vendégek. /Egyházi múzeum Ördöngösfüzesen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1997. május 20.

Nagykárolyban máj. 9-11-e között rendezték meg a Partiumi Irodalmi Napokat, Józsa T. István, Zsemlyén János /Kolozsvár/, Láng Gusztáv /Szombathely), Kereskényi Sándor /Szatmárnémeti/, Deák Endre, Nagy László, dr. Németi János /Nagykároly/ és Végh Balázs Béla /Börvely/ tartottak előadást. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt a városban a Litera Könyvesbolt felavatása. Két fiatal tanárnő, Putovits Tünde és Reszler Éva kultúraszeretetének köszönhetően antikváriumi részleggel és minigalériáknak otthont adó helységgel nyílt meg a könyvesbolt. /Gui Angéla. Partiumra figyelve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. február 10.

Másodszor rendezték meg január 20-22-e között Szombathelyen a Kárpát-medencei magyar énekmondók találkozóját. Az Egy ágyon, egy kenyéren című találkozón versmondók, verséneklők, regösök (lantosok) vettek részt Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, Erdélyből és Magyarországról. Fellépett a Credo együttes (Ungvár, Ukrajna), Prima Vista (Óbecse, Jugoszlávia), Márk Attila (Brassó, Románia), Kátai Zoltán és Buda Ádám (Magyarország), Kűrthy Lajos és barátai, Tobisz Tamás (Érsekújvár, Szlovákia) és az ünnepség "öreg zenésze", Dinnyés József daltulajdonos. A rendezvény része volt a hivatalos Millennium-programnak. /Egy ágyon, egy kenyéren. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

2000. március 14.

Sylvester Lajos a moldvai magyar iskolák történetéről (1947-1959) írt könyvet Csupa csapás az élet címmel. Arról is beszél a könyv (és a dokumentumfilm: Voltunk mük es...), hogyan alakult a sorsuk a moldvai magyar iskolába járó gyermekeknek, majd mi várt rájuk, miután átmenekítették őket Erdélybe, s merre fordult az ott buzgólkodó erdélyi pedagógusok életpályája. Sylvester azokról is írt, akik kiváló képességekkel az európai kultúra hullámcsúcsaira kerültek, anélkül, hogy feladták volna moldvai csángó-magyar öntudatukat. Kevesen vannak - katonai akadémiai előadó tanár Svájcban, Párizsban doktoráló néprajzos, táplálkozástörténész -, és van közöttük művész is. Petrás Marika, aki két gyermekével más nemzetiségű férjétől elvált asszonyként ment Magyarországra. Petrás Máriáról Olosz Ferenc filmrendező készített egy filmet Panaszkodás Istennek címmel. Petrás Mária Sitkére (Szombathely mellett) készít keresztutat. - Németh Zsolt moldvai látogatásának utóhullámaként megjelent egy angol nyelvű kiadvány, amely azt bizonygatta, hogy valamikor a moldvai magyar tanítókat furkósbottal kergették ki a falvaikból a csángó-magyarok, mert ők románok. Tovább folyik tehát a magyar múlt és jelen meghamisítása. /Sylvester Lajos: Nem csupa csapás az élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

2000. április 29.

A Pro Print Kiadó /Csíkszereda/ és Bárdi Nándor, a budapesti Teleki Intézet kutatója gondozásában májusban megjelenik az Ellenpontokról szóló könyv. Szőcs Géza kifejtette, hogy ők maguk nem akartak "nevezetes históriát alkotni" magukról, "már csak szerénységből sem." Molnár János rosszhiszemű, pontatlanul megírt könyvén kívül az Ellenpontok szamizdatról nagyobb terjedelmű írás nem jelent meg. Szőcs Géza szerint az elmúlt tíz évben elkezdődött az ellenpontosok politikai indíttatású elhallgattatása. Ara-Kovács Attila határozott álláspontot képviselő publicista, az őt elismerő olvasótáboron kívüliek ellenszenvvel figyelik működését. Tóth Károly Antal "sértődötten vonult ki a szellemi életből és a közéletből". Magyarországra települve keserűen vette tudomásul, hogy "azok a magyar értékek, amelyekért az életét is kockára tette, nem annyira fontosak" a mindennapokban. Tóth Károly Antal nyugatra távozott és most is ott él. A megjelenő könyv az Ellenpontok szamizdat összes hajdan megjelent számát, továbbá három szerzőjének, Szőcs Gézának, Tóth Károly Antalnak és Ara-Kovács Attilának a visszaemlékezését tartalmazza. /Jakab Lőrinc: Beszélgetés Szőcs Géza költővel a nevével jelzett szamizdatról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./ Az interjú kiegészíthető azzal, hogy 1994-ben megjelent Tóth Károly Antal: Hogyan tovább? Az Ellenpontok dokumentumai, esszék tanulmányok /Magyar Ökumenikus Önképzőkör, Stockholm, Savaria University Press, Szombathely/ című összegezése.

2000. május 24.

A következő Anyanyelvi Konferencia aug. 10-15-e között Marosvásárhely lesz. A napokban Pomogáts Béla, a Társaság elnöke a város vendége volt, aki Sütő Andrással, Virág Györggyel, a Maros Megyei Tanács alelnökével és Fodor Imre polgármesterrel, no meg a helyi szervezőkkel találkozott. Az Anyanyelvi Konferenciát (melyből később kinőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) nagy küzdelmek árán az 1960-as években Lőrincze Lajos jeles nyelvész alapította. Célkitűzése mindig az volt, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni és fejleszteni. Az elmúlt harminc esztendő során az egyes Anyanyelvi Konferenciák az összmagyarság szellemi életének kiemelkedő mérföldkövei voltak: 1970-ben Budapesten és Debrecenben, 1974-ben Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981-ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Esztergomban és 1966-ban Egerben tartották meg a találkozókat. Az Anyanyelvi Konferencia időszaki tanácskozásokat, oktatási-, kulturális, gyermek- és ifjúsági táborokat, tanfolyamokat szervez, foglalkozik még a diákcsere mozgalommal, a pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók és más szakemberek képzésével, akik elsősorban a nemzeti kultúra fenntartását és továbbadását tekintik céljuknak. Ezenkívül könyvkiadással is foglalkozik és negyedévenként megjelenteti a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. Az Anyanyelvi Konferencia a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének a helyreállítását tekinti feladatának. /Máthé Éva: Mit kell tudni az Anyanyelvi Konferenciáról? Őrizni, ápolni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2000. május 27.

Máj. 27-én Magyar Házat avatnak Vajdahunyadon: alapítványok, egyházak támogatásával a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak sikerült egy esztendő leforgása alatt használhatóvá tenni az épületet. A földszinti részben a HJHT irodáját, az RMDSZ-székházban működő orvosi rendelőt és könyvtárat szeretnék működtetni, a manzárd rész pedig vendégfogadásra szolgál. Az ünnepélyes avatáson jelen lesz Takács Csaba, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke, Winkler Gyula Hunyad megyei alprefektus, a testvérváros Szombathely küldöttsége, az Illyés Alapítvány képviselője és számos más közéleti személyiség. /Gáspár-Barra Réka: Vasárnap magyar házat avatnak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2000. szeptember 5.

A kolozsvári Kuckó Kulturális Gyermekcsoport idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A Kuckó 1990 decemberében alakult. A Kolozsváron működő vegyes iskolák gyermekei szombatonként különböző foglalkozásokon vehetnek részt (éneklés, kézimunka, színjátszás stb.), amelyeknek a legfőbb célkitűzése a magyar hagyományok megismertetése és megőrzése, a magyar történelem elsajátítása. Testvérvárosi vetélkedőt is szerveztek, ilyen volt a Pécs-Kolozsvár verseny. Ezt követte a Szeged-Kolozsvár, Szombathely-Kolozsvár történelmi és városismereti vetélkedő. Eddigi fennállásunkat és elért eredményeinket a Pro Iuventute Szociokulturális Egyesületnek köszönhetik, mivel ennek székházában (Mócok u. 75. szám) zajlanak le a különböző foglalkozások, valamint a Kolozs megyei RMDSZ-nek és nem utolsósorban az EMKE-nek. /Hancz Csilla és Tulogdi Tünde: Tízéves a Kuckó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2001. február 23.

1992-ben indult Kolozsváron az Amaryllis régizene- és táncklub, László Bakk Anikó szellemi irányításával. Ebben az évben, 1992-ben a Szabadságban hirdetés jelent meg: antik tánctanfolyam indul Kovács Gábor szombathelyi koreográfus vezetésével. A klubba újonnan érkezők oktatását a két alapítótag, Szabó Anikó és Szilágyi N. Zsuzsa vállalta. - Jelenleg az Amaryllisnek tizenkét tagja van, az utánpótlást főleg a fiúhiány nehezíti. Alig győznek eleget tenni meghívásoknak Erdélyben (Mátyás-napok, Szent György-napok, diáktáborok, gólyabálok, multikulturális fesztiválok stb.), sőt, tavaly Krakkóba is eljutottak. Az Amaryllis tagjai saját kezűleg varrják korhű ruhakölteményeiket. /Ördög I. Béla: Akik táncolva tanulnak, tanulva oktatnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2001. május 17.

Dr. Mihail Nicolae Rudeanu, a Hunyad Megyei Tanács elnöke és Winkler Gyula, Hunyad megyei parlamenti képviselő megyei küldöttség élén kétnapos látogatást tett a magyarországi Vas megyében, Markó Péter önkormányzati elnök meghívására. A két megye közötti testvérkapcsolat 1998-ban kezdődött. 1990 óta Szombathely testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Vajdahunyaddal, hasonló kapocs fűzi össze Vasvárt és Hátszeget, jelenleg pedig Algyógy és egy Vas megyei kistérség közötti társulás van alakulóban. /Megszilárdult a Vas és Hunyad testvérmegyei viszony. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

2001. május 22.

Budapesten május 8-10 között rendezték meg a nemzetközi Kós Károly konferenciát. A szervezők célja: ráirányítani a figyelmet Kós Károly örökségére. A nemzetközi konferencia munkálatai három szekcióban zajlottak: Építészet, műemlékvédelem - Művészet, néprajz - Irodalom. Az Egyed Ákos történész, akadémikus (Kolozsvár) vezette plenáris záróülésen a művészeti-néprajzi szekció munkájáról Gráfik Imre néprajzkutató (Budapest-Szombathely) számolt be, az irodalmi szekcióéról Sas Péter művelődéstörténész (Budapest) és az építészeti-műemlékvédelmi szekcióról Ritoók Pál építész (Budapest). Az előadások kötetben is megjelennek. - A konferencia szervező bizottsága elnöke, Visy Zsolt régész záróbeszédében Kós Károly életművét így foglalta össze: ő volt AZ ÉPÍTŐ, a szó legtágabb értelmében. Az anyag, amiből építkezett: az a sok száz éven keresztül kialakult erdélyi kultúra. Egyed Ákos kiemelte: Kós Károly értékmentő és értékteremtő. - A konferencia végén a résztvevők meglátogatták a budapesti Wekerle-telepet (Kispest), melynek megépítésében, a múlt század elején Kós Károlynak jelentős szerepe volt. Főtere Kós Károly nevét viseli, 1987-ben itt állítottak neki szobrot. A szobor megkoszorúzásánál beszédet mondott dr. Boross Péter, a miniszterelnök főtanácsadója és Tímár Béla polgármester. - Az Anthony Gall szerkesztette - Kós Károly műhelye című - életműalbum csak júniusban jelenik meg. Anthony Gall építész, aki egész munkásságát Kós Károly építészeti életművének kutatására tette fel, betegség miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Ezt az angol embert Kós Károly bűvölete hozta Magyarországra, Erdélybe, jelenleg Budapesten él családjával, magyar feleségével. /Guther M. Ilona: Kós Károly konferencia. Az Építő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2002. augusztus 1.

Hasznosnak tartja a találkozót, nyilatkozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság bukaresti üléséről, mert számos felvetett kérdésben sikerült tisztázniuk az álláspontokat. Diaconescu államtitkár a megbeszéléseket követően a Velencei Bizottságra és a Jürgens-jelentésre hivatkozott, emlékeztetett a lap. Bálint-Pataki József megjegyezte, Jürgens-jelentés egyelőre nem létezik, ez módosításra, kiegészítésre szorul. - A magyar kormányzat, a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem támogatására a jövő évben is biztosítja a kétmilliárd forintos támogatást. A HTMH elnöke döbbenettel vette tudomásul, hogy egy egész egészségügyis osztályt kivisznek dolgozni Szombathelyre. Ezt adminisztratív eszközökkel meggátolni nem lehet, ugyanakkor bízik benne, hogy valamilyen formában ezt fékezni lehet. /Gyarmath János: Medgyessy Péter válaszlevelével érkeztek. Interjú Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2002. október 20.

Zalatna Magyarország két volt miniszterének születési helye, itt született Lukács Béla, kereskedelemügyi miniszter 1847-ben és Lukács László pénzügyminiszter 1850-ben. Zalatnán szept. 29-én ökumenikus istentisztelet keretében megemlékeztek a néhai Lukács Béláról, aki sokat tett Zalatnáért: a Gyulafehérvár-Zalatna vasútvonal építésével a várost bekapcsolta a vasúthálózatba, megépíttette az almási utat, létrehozta a kőfaragó ipariskolát. A Mária-Valéria híd építése is az ő nevéhez fűződik. - Zalatnán 1896-ban emeltek emlékművet, amelyet az út javításakor 1995-ben ledöntöttek. Most újra látható restaurálva a református templom mellett, Gyulafehérvártól 10 km-re, Zalatna felől jövet az 1848. október 23-i vérengzésben 700 meggyilkolt magyar áldozatnak (köztük Lukács Béla szüleinek és öt testvérének) állított obeliszk. Az ünnepségen és a koszorúzáson részt vettek az ügy támogatói, köztük Kovács Jenő, a Vas megyei Közútkezelő KHT igazgatója, Feist György levéltáros, volt szombathelyi alpolgármester, Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei ügyvezető elnöke, Vetési László, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadója és mások. /Megemlékezések az Ompoly völgyében. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 20./

2002. november 8.

Nov. 7-én Magyarországról, Celldömölkről érkeztek Vajdahunyadra vendégszereplésre a Soltis Lajos Színház ifjú tagjai. Céljuk végigjárni Hunyad megye fontosabb magyar iskoláit, tagozatait, hogy a diákok részére egy irodalmi összeállítást adjanak elő. 1990-től kezdve járnak e tájakra, őket is a személyes ismeretség köti a vidékhez. Testvérvárosi kapcsolatokat létesített Szombathely Vajdahunyad, illetve Szigetvár Déva, sőt a két megye is kötött hasonló jellegű megállapodást. Felléptek Déván, Lupényban, Vulkányban, Petrozsényban és Petrillán is. /P. Gy. A.: Rendhagyó irodalomóra Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

1997. július 29.

Dr. Láng Gusztáv negyedszázadon át oktatta Kolozsváron a huszadik század magyar irodalmát, nevelte a magyartanárok nemzedékeit. 1984-ben családjával áttelepült Szombathelyre, és lett az ottani Tanárképző Főiskola irodalomtörténeti tanszékének vezető professzora. 1995 őszén két tanévre visszajött Kolozsvárra vendégtanárként, vagy ahogy mondani szokta: "önmagát helyettesíteni". Elmondta, hogy a szombathelyi és kolozsvári hallgatók között hasonlóság van az olvasottság és a gondolkodáskészség hiányában. Jövendő irodalomtanárokról van szó, mondani sem kell, mennyire pusztító hatású a nem olvasás. Miben különböznek? A szombathelyiek sokkal jobban tudják, mi a kötelességük. Szombathelyen nem fordul elő, hogy szombatra vagy vasárnapra kérjék a vizsgát, hogy ne jelenjenek meg vizsgázni, mert "nem úgy jött ki a lépés". - Átlagképzés van, a mennyiség a minőség kárára megy. Vissza kellene állítani a komoly rostálást első és másodéven. - Láng Gusztáv az egyik legismertebb Dsida-kutató, megjelent munkája: A lázadás közjátéka, Dsida-tanulmányok, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1977. /Molnár Judit: Beszélgetés dr. Láng Gusztáv irodalomtörténésszel a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanszékvezető professzorával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./

1998. november 24.

A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ internetes egyetemet /BINET/ tervez. A leendő önálló Bolyai Egyetem kiszemelt fiatal tanárai sorra elhagyják Erdélyt. A kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai magyar nemzeti közösségnek kevés az esélye a magyar egyetemre. Emiatt született az internetes egyetem ötlete. Az ügynek megnyerték Szabó T. E. Attila hajdani kolozsvári, jelenleg szombathelyi egyetemi professzort. Az ő vezetésével dolgoznak a terven. - Különben Németországban is kísérleti szakaszban van egy internetes egyetem beindítása. Ez természetesen nem helyettesíti az erdélyi magyar egyetemet, arra továbbra is szükség van. /Gazda Árpád: Kikezdhetetlen magyar egyetem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./

2003. január 28.

A vajdahunyadi magyarság példaértékű, eredményes tevékenysége egyre nagyobb elismerésnek örvend a hazai és az anyaországi közösségekben. Vajdahunyad testvérvárosa, Szombathely város közgyűlése a Magyar Kultúra Napja alkalmából 250 ezer forintot adományozott a vajdahunyadi Corvin-Savaria Társaságnak a 2000 tavaszán felavatott Magyar Ház, illetve közösségépítő tevékenysége továbbfejlesztésére. Winkler Gyula képviselő, a Corvin-Savaria Társaság elnöke felidézte a kezdetet: 1994-ben létrehozták a Hunyadi János Humanitárius Társaságot, amely sokrétegű tevékenységet vállalt fel: ökumenikus magyar óvodát, magyar közkönyvtárat, tanácsadó jellegű orvosi rendelőt működtet, szociális támogatást és ösztöndíjakat biztosít, évente megszervezi a Vajdahunyadi Kulturális Napokat. Igényelték a helyiek a közösségi ház létrehozását, amely otthont adhat valamennyi közösségi rendezvénynek. Szombathely testvérváros jelentős támogatásával és az Illyés Közalapítványtól pályázat útján elnyert pénzalapból, helyi hozzájárulással vásárolták meg és alakították közösségi házzá a jelenlegi Magyar Házat. A Corvin-Savaria Társaság fejleszti a Magyar Házat. /Gáspár-Barra Réka: Negyedmillió forint Szombathelyről. Bővítik a vajdahunyadi Magyar Házat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2003. április 10.

Idén mások mellett Láng Gusztáv irodalomtörténész (aki Kolozsvárról távozott Szombathelyre) is József Attila-díjban részesült. Láng Gusztávot a legtöbben a Kántor Lajossal együtt írt Romániai Magyar Irodalom 1945-1970 egyik szerzőjeként ismerik. Láng Gusztáv leszögezte: ezzel a könyvvel lerakták egy új kisebbségi kánon alapjait, összhangban a korabeli magyarországi (és összmagyar) kánonképzésekkel. Láng később egyetemi előadásain Ady, Babits, Kosztolányi kapcsán ugyanazzal a szocreál kánonnal kellett szembekerülnie és szembefordulnia, amely nemzedékének megnyomorítója volt. A művek leírásához később nagy segítséget nyújtott Láng Gusztávnak a strukturalizmus. Azonban a leírást mindig egy érték-hierarchizált struktúra megértéseként gondolta el. Láng Gusztáv a transzilvanizmussal mint írói és költői világképpel foglalkozik, ami sok tekintetben különbözik a politikai transzilvanizmustól. Úgy látja, hogy a Trianon utáni transzilvanizmus szoros kapcsolatban van a 20. század elejének magyar polgári radikalizmusával. A transzilvanizmus ellen az volt az utóbbi időben a fő kifogás, hogy "helyi" ideológia és "helyi" identitás, ezért a provincializmus melegágya. A figyelmes olvasó azonban meggyőződhet róla, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A transzilvanizmus nem helyi, nem kizárólag erdélyi hagyományokra épül, hanem az egész magyar múltat, az egész magyar irodalmat tekinti elődjének és előzményének. A transzilvanizmus kulturális értelemben közvetlenül az egyetemeshez kívánja kapcsolni nemcsak a kisebbség értéktudatát, hanem a magyarság egészét. Láng Gusztáv dolgozik transzilvanizmus-könyvén. Úgy érzi, ez lesz a legfontosabb munkája. - Láng Gusztáv (sz. Budapest, 1936. jún. 12.) 1959-től a Magyar Irodalom Tanszékén dolgozott 1984-ig, ekkor Magyarországra települt át, s a szombathelyi Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékén tanszékvezető főiskolai tanár lesz. Jelenleg is itt tanít. 1971-ben és 72-ben Kántor Lajossal kiadják a Romániai magyar irodalom 1945-1970 című könyvüket (Kriterion, Bukarest). Önálló kötetei: A jelen idő nyomában (Kriterion, Bukarest, 1976); Kiskatedra (Szombathely, 1992 - Komp-Press, ); A lázadás közjátéka (Savaria University Press, Szombathely, 1996 - Stúdium, Kolozsvár, 1997) Kivándorló irodalom (Komp-Press, Kolozsvár, 1998), Dsida Jenő (Kriterion, 2001). Díjak: Timotei Cipariu-díj (Kántor Lajossal); Életünk-jutalom és emlékérem; Arany János jutalom és emlékérem; József Attila-díj. /A transzilvanizmus az egész magyar irodalmat tekinti előzményének. Interjú Láng Gusztáv irodalomtörténésszel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./

2003. június 4.

67 éves korában elhunyt Szabó Csaba zeneszerző. Másfél évtizede települt át Marosvásárhelyről Szombathelyre, ahol a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára volt. Ákosfalván született, Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát. A régi Székely Népi Együttes mutatta be kórusműveit, népdalfeldolgozásait. Az erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című munkája elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia 1999. évi milleniumi díját. Zeneművei, szimfonikus alkotásai, vonósnégyesei őrzik a zeneszerző-tudós emlékét. Jún. 5-é helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. /Metz Katalin: In memoriam Szabó Csaba. = Magyar Nemzet, jún. 4./

2003. június 7.

Szabó Csaba zeneszerzőtől, zenetudóstól jún. 6-án vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Marosvásárhelyről elszármazott alkotó május 23-án, hatvanhét éves korában hunyt el. Szabó Csaba 1936. április 19-én Ákosfalván született. 1959-től 1967-ig a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes karmestere, 1963-87 között pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola adjunktusa volt. Tanári tevékenysége során számos színpadi, énekkari, kamarazenei, szimfonikus zenei alkotást komponált, a főiskolán vetette papírra zeneetnográfiai kutatásainak eredményeit. Társszerzőjével, Seres Andrással közösen adta közre a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötetet, amelyben - mint az előszóban olvasható - "az 1970-80-as évek moldvai sziget- és szórványmagyarsága énekes és hangszeres kultúrájáról, népköltészetéről" adott áttekintést. Szabó Csaba 1988-tól 1991-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense volt. Elméleti főművét, az Erdélyi harmóniás éneklés a XVIII. században című művét Magyarországra költözése után írta meg; a háromkötetes munka a Magyar Művészeti Akadémia millenniumi pályázatán Arany Díjat nyert. /Elbúcsúztatták Szabó Csaba zeneszerzőt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2003. augusztus 12.

Aug. 110-én az Oroszországban élő kis finnugor népek képviselőinek részvételével kezdetét vette Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) uralisztikai tanszéke által tizedik alkalommal megrendezett Hungarológiai Nyári Egyetem. A Hungarológiai Nyári Egyetem hallgatói a karjalai, a komi, a mordvin, az udmurt, a hanti-manysi körzetből, a Mari Köztársaságból és Szentpétervárról érkeztek, többségükben a finnugor rokonsággal foglalkozó nyelvészek, történészek, politikusok és újságírók, valamint egyetemi és főiskolai hallgatók. Az aug. 22-ig tartó nyári egyetem előadásai orosz nyelven folynak, témái között szerepel a magyar őstörténet, a finnugor nyelvészet, valamint a magyar történelem és a magyar irodalom egy-egy korszakának áttekintése. /Hungarológiai Nyári Egyetem Szombathelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2003. szeptember 19.

A Kárpát-medencében található út menti szakrális emlékek, keresztek, temetői emlékek történetéről, kutatásáról kezdődött nemzetközi néprajzi konferencia szept. 18-án Szombathelyen. A konferenciára a határon túli magyarok lakta területekről is érkeztek néprajzkutatók, művészettörténészek, levéltárosok. A Kárpát-medencei út menti szakrális emlékekkel kapcsolatban eddig csak szórványos kutatások készültek, s ez a konferencia is hozzájárulhat, hogy ezekről az emlékekről felmérés és tudományos igényű publikáció készüljön. /Út menti szakrális emlékek a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2003. október 20.

Népzenével, tánccal, sportvetélkedőkkel, kiállításokkal és utcai kirakodóvásárral ünnepelték meg immár ötödik alkalommal Vajdahunyad napjait, melyre ez alkalommal is meghívták a Cserna-parti város testvértelepüléseinek képviselőit. Megjelent a szombathelyi, illetve a vajdasági Ecska és Nagybecskerek /Zrenjanin/ küldöttsége. Ez utóbbi két település egyelőre csupán kulturális téren alakított ki kapcsolatot Vajdahunyaddal. Vajdahunyadon a Magyar Ház a 14 éves testvéri összefogásnak egyik kézzelfogható eredménye. A vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság szombathelyi segítséggel vásárolta meg, rendezte be az óvodának, orvosi rendelőnek, könyvtárnak és számos kulturális rendezvénynek helyet adó épületet. A szombathelyiek további támogatással bővíti tovább a Magyar Házat. Dr. Ipkovich György, Szombathely megyei jogú város polgármestere ezúttal ötszázezer forintot adott át az önkormányzat nevében a vajdahunyadi Magyar Ház továbbfejlesztésére. A polgármester elmondta: örömmel tapasztalja, hogy az általuk nyújtott anyagi segítségnek szemmel látható eredménye van, s hogy a januárban adományozott negyedmillió forintot is hasznosítani tudták a továbbépítésben. /Gáspár-Barra Réka: Vajdahunyad ünnepelt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

1997. október 12.

Okt. 12-én Segesvári Miklós, Hunyad megyei alprefektus fogadta Déván Wagner András szombathelyi és Remus Maris vajdahunyadi polgármestert. A találkozón megbeszélés folyt a két város testvérviszonyi kapcsolatainak fejlesztéséről, Hunyad és Vas megye kapcsolatáról, valamint a turizmus fejlesztéséről. A találkozón részt vett Borbély Márton, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke és a megyei Kereskedelmi Kamara vezetősége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./

2002. április 15.

Ápr. 14-én Vajdahunyadon Petőfi-szobrot avattak, a bronz mellszobor Balázs Tibor képzőművész munkája. Többéves álmunk válik ma valóra, teljesedik ebben az emlékműben ? hangzott el Doboly Beatrix, helyi EMKE-elnök köszöntő beszédében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nagyra értékelte ezt az összefogást, a vajdahunyadi magyarság munkáját. A Szombathelyről, Bukarestből, Magyarországról és a környékről érkező vendégek csodálattal vették tudomásul, hogy olyan szoboravatáson vehetnek részt, amelyet egy szórványban élő maroknyi közösség teljesen önerőből rendezett meg. A szoboravatáson részt vett többek között Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök és Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője. Petőfi sűrített mintavétele a magyar léleknek. Ha más népek fiai megkérdeznék tőlünk, hogy mutassátok meg magatokat, kik vagytok, milyenek vagytok, kik akartok lenni a jövőben, habozás nélkül azt válaszolnánk, hogy Petőfi Sándor ? monda Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla leleplezte le a mellszobrot. /Gáspár-Barra Réka: Ami örök, azt nézem én, a szellemet. Petőfi-szobrot avattak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék