Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 667 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 661-667

Helymutató: Temes megye

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. május 29.

1990. május 31.

Máj. 31-én tartotta Temesváron nagygyűlését a Vatra Romaneasca /VR/ Temes megyei szervezete. Elsőként Ciubotea püspök áldását adta a VR-re. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minden erővel meg kell akadályozni a magyar nyelvű felsőoktatás visszaállítását, mert az sértené a román nemzet önérzetét. Ioan Pop nyugalmazott ügyvéd szerint ideje volna a román nép igazi történelmét megismertetni a világgal, hogy mindenki megtudja, a román nép védte meg a magyarokat és egész kultúrájukat, civilizációjukat a románoknak köszönhetik. Ioan Avram egyetemi lektor kijelentette, hogy a romániai magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközök mind módszeresen félretájékoztatnak. Szerinte az RMDSZ I. kongresszusán súlyosan gyalázták a román nyelvet, és általában a románokat. Iulia Blaj katonaorvos javasolta, a magyarok ne tanulhassanak anyanyelvükön, úgyis elég újság, könyv, színház áll rendelkezésükre. Dr. Ion Coja aggasztónak tartotta, hogy az RMDSZ a választásokon a második lett. Carolina Ilica képtelenségeket tartalmazó cikke éppen aznap, máj. 31-én megjelent cikkét a Tinerul Liber újságban, eszerint Magyarország évente egymilliárd dollárt költ románellenes propaganda célokra. Dr. Ion Coja kiemelte, a VR érzi a kormány tehetetlenségét. /Ferencz Károly: Marosvásárhely és a hunok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1990. augusztus 21.

A kormány kinevezte a prefektusokat, feszültséget szítva mind magyar, mind román oldalról. A háromszéki tiltakozó nyilatkozatokat újabbak követték Maros, Hargita, Szamár, Bihar, Kolozs és Temes megyéből. A kinevezések semmibe veszik a lakosság nemzetiségi összetételét, emellett súlyosan kompromittált emberek lettek prefektusok. Kolozs megye újdonsült prefektusa, Grigore Zanc például nyolc nappal a forradalom kitörése előtt magasztaló cikket írt Ceausescuról. Augusztus közepén Marosvásárhelyen újabb magyarellenes tüntetés zajlott. A tüntetők a Vatra Romaneascára jellemző magyarellenes jelszavakat skandáltak. /Dormándi K. János csíkszeredai tudósító: Folyamatos a romániai elégedetlenség. = Magyar Hírlap, aug. 21./

1990. október 25.

A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség /Bodó Barna elnök aláírásával/ a Temes megyei tanfelügyelőséghez fordult egy tanár magyarellenes megnyilvánulásával kapcsolatban. Tatomirescu tanár ugyanis okt. 19-én Temesváron, a Fizika-történelem Líceumban óráján felállíttatta a magyar nemzetiségű tanulókat, közölve velük, hogy a magyarok felelősek a márciusi marosvásárhelyi eseményekért, hozzátette: akinek nem tetszik valami, távozzon másik iskolába. A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség kérdéseket tett fel a tanfelügyelőségnek: elfogadható-e ez a magatartás, miért kellett megbélyegezni a magyar tanulókat? /Bodó Barna elnök: Eminescu-lecke helyett? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1991. január 21.

A Marosvásárhelyen szoborgyalázással /ártatlanul/ vádolt Ughy Istvánt, Nagy Csabát és Bálint Gyulát jan. 21-én másodfokon, a Temes megyei törvényszéken egy év két hónap börtönre ítélték. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ Az ügyvédek elmondták, hogy a zászló 12 méter magasan volt, azt sehogy sem tudták volna elérni, olvasható Gazda Árpád tudósításban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1991. január 26.

A BMDSZ /Bánsági Magyar Demokrata Szövetség/ 1989. dec. 23-án alakult meg. Jan. 26-i ülésükön úgy döntöttek, hogy a jövőben az RMDSZ Temes megyei szervezete lesz a nevük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1991. március 7.

Temes megyében a magyar gyermekek közül 615-en járnak magyar, 995-en román óvodákba, az I-IV. osztályos magyar nemzetiségűek közül anyanyelvén tanul 772, románul 2083 fő, az V-VIII. osztály magyar tagozatain 728, a román tagozatain 2729 magyar gyermek tanul, a magyar líceumi osztályokba 475 diák jár, a román nyelvűbe 1539 magyar középiskolás. /Új Szó (Temesvár), márc. 7./

1991. március 27.

Temesváron értelmiségi tanácskozást rendezett /márc. 25-27./ a román írószövetség, Temes megye kulturális felügyelősége és két amerikai kutatóintézet. A szimpóziumon ismert kelet-európai személyiségek vettek részt /Magyarországról többek között Haraszti Miklós/. A résztvevők megvitatták a nacionalizmus és a kisebbségi kérdés problematikáját. /MTI/

1991. március 30.

Szent István király idejében alapították a csanádi egyházmegyét, amelynek területét 1918-ban három ország között osztották fel. A Romániához tartozó részt 1930-ban nyilvánították önálló egyházmegyének, ekkor nevezték ki Pacha Ágostont Temesvár első püspökének. "Utána, hosszú szünet után, én következtem" - mondta Sebastian Kräuter temesvári római katolikus püspök, a bánsági egyházmegye püspöke. A bánsági egyházmegye Arad, Temes és Krassó-Szörény megyét foglalja magába, ahol a katolikus hívek nyolc nemzethez tartoznak: 114 ezren magyarok, 40 ezren németek, 15 ezren románok, 7500-an bolgárok, 7000-en horvátok, és vannak még csehek, szlovákok és cigányok is. A cigányokon kívül mindegyik népnek anyanyelvén hirdetik az igét. A németek továbbra is elmennek, 1989 óta 6000 ment el erről a vidékről, egész falvak ürülnek ki. A katolikus románok túlnyomó része Moldvából települ át, moldvai csángók, akik nyelvüket elvesztették, de hitüket megőrizték. 1943-ban még csak 1600 római katolikus román élt a Bánságban. /Bánság bánata és öröme. Beszélgetés Sebastian Kräuter temesvári római katolikus püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./

1991. június 9.

A Temes Megyei Antitotalitárius Demokrata Fórum nyilatkozatban tiltakozott a Vatra Romaneasca jún. 2-i, az államelnökhöz, a parlamenthez és a kormányhoz intézett felhívása ellen, amely a romániai magyarok elleni uszítás dokumentuma. A Fórum elítéli az ilyen kommunista-fasiszta jellegű megnyilvánulásokat, melyeknek egyik szorgalmazója I. C. Dragan, a Ceausescu-rendszer egyik kollaboránsa. A Vatra hozzájárul az etnikumközi feszültségek szításához. A Fórum kéri a kormányt, ítélje el az ilyen szélsőséges megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1991. június 22.

Az 1990/91-es tanévben 1094 óvodába /ebből 609 önálló magyar, 485 tagozatos/ 56 240 magyar óvodás járt óvodába /az ország óvodásainak 7,5 %-a/, közülük 47 600-an magyar óvodai csoportba járnak, 8640-en pedig románba. Az előző évhez viszonyítva idén 2766-tal több magyar óvodás van. Az egyes megyékben eltérők az arányok. Arad megyében a magyar óvodások 33 %-a román óvodába jár, Brassó megyében 54 %, Máramarosban 46 %, Temes megyében 60 %-os ez az arány. A magyar óvodákban 2319 óvónő dolgozik, az ország óvónőinek 6,3 %-a, emellett 317 magyar óvónő román csoportokat vezet. A 2319 magyar csoportot vezető óvónő közül 1306 fő, azaz 53,6 % szakképzett. Látható, hogy óriási a szakemberhiány. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (I.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

1991. augusztus 28.

Székházgondok vannak Temesváron, ismertette nehézségeiket Radó János, az RMDSZ Temes megyei ügyvezető titkára. A törvényszék elutasította kérésüket, hogy az RMDSZ visszakapja a Magyar Házat, amelyet 1929-30-ban a bánsági magyarok saját erejükből építettek. Az épületet 1948-ban államosították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1991. október 24.

A román parlament két háza okt. 24-én vitatta meg az ún. elüldözött románokról szóló jelentést, amelyet okt. 17-én olvastak fel. A tendenciózus jelentés a két megye lakosságát gyakorlatilag kollektív bűnösként igyekszik beállítani. Radu Ceontea szenátor, a Vatra egyik vezetője a rendőrség "létének érezhetővé válását" követelt. Ceontea kiállt a szekusok /Securitate/ mellett, védelmébe vette őket, mint hazafiakat. Felolvasta Radu Tinu, a Temes megyei szeku helyettes parancsnokának a börtönben írt, Tőkés László elleni levelét, felkiáltva: "A vétlenek börtönben élnek, a vétkesek pedig kint vannak!" A szocdem csoport nevében Vasile Radulescu követelte az RMDSZ-vezetők elítélését, a magyarok ünnepségeinek betiltását, a hadsereg bevetését, a magyarok számára a határok lezárását. Az ülésen szót kaphatott az RMDSZ is, de ezt az ülést nem közvetítette a televízió, csak késő éjszaka adott összefoglalót. Tokay György, az RMDSZ parlamenti csoportjának alelnöke felszólalásában figyelmeztetett: itt nemcsak az RMDSZ-szel való leszámolásról van szó, hanem a másként gondolkodással való leszámolással is. Ion Diacinescu parasztpárti képviselő szerint "Erdély román marad, de meg kell adni a nemzetiségeknek is a jogokat." Ioan Gavra RNEP-képviselő megfenyegette az RMDSZ-es honatyákat: nemcsak azokat ítéli el a törvényszék, akik elűzték a románokat, hanem azokat is, akik őket védelmükbe veszik. Gavra 18 pontos javaslattal állt elő, ezek között szerepelt a "románellenes és soviniszta" egyesületek betiltása, az utóbbi években létrehozott magyar iskolák felszámolása, a magyar ünnepek betiltása, a fegyverek összegyűjtése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza szenátor elmondta: a jelentésre jellemző, hogy két nemzetről, a magyarról és a székelyről szól. Az elüldözöttek listáján a legtöbb milicista és szekus. Több nevet többször is feltüntettek. Az egész akció RMDSZ-ellenes, egyben merénylet a demokrácia ellen. /Román Győző: Jelentéstételtől a börtönlevél felolvasásáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta az MTI-nek, hogy az RMDSZ 1500 oldalas dokumentumot gyűjtöttek össze, amely mondatról mondatra cáfolja a jelentést. Meg kellett volna várni, hogy elkészüljön az RMDSZ saját jelentése és csak azután lett volna helyes megtartani a parlamenti vitát. Csak egy példa az RMDSZ jelentéséből: az úgymond elüldözött 120 személyből több mint 70 belügyi tiszt vagy tiszthelyettes volt. /MTI/

1991. február 18.

Tőkés László püspök Temesváron, nemzetközi sajtókonferencián kitért arra, hogy szabadon engedték a Temes megyei Securitate parancsnokhelyettesét, aki a "Tőkés-ügyet" kézben tartotta. Úgy zárult le a pere, hogy Tőkés Lászlót meg sem idézték tanúként. Ennek a tisztnek a levelét a nyilvánosság előtt, a parlamentben olvasta fel egy román szenátor. A levél szerint Tőkésék hazaárulók és az igazi hősök szekusok, akik börtönben ülnek. A szenátor fellépése hatalmas tapsvihart váltott ki a szenátusban. Ugyanakkor a zetelaki magyar elítéltek, akik két rendőrnek 1989-es haláláért találtak vétkesnek, összesen 159 év börtönt kaptak. Ezzel szemben azok, akik Temesváron százak haláláért voltak vétkesek, együttesen kaptak ugyanennyit. /Tőkés László véleménye a szekusperről. = Népszabadság, dec. 18./

1992. július 1.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete memorandumban kérte a polgármesteri hivatalt, hogy biztosítsanak székházat az RMDSZ számára. Az RMDSZ mellett székházra volna szüksége a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, továbbá az EMKE, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság és a Pro Kultúra Társaság helyi szervezeteinek. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 1./

1992. július 2.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete még mindig székház nélkül működik, holott székházra lenne szüksége még a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, a Franyó Zoltán Kulturális Alapítványnak, továbbá több magyar országos szervezet helyi fiókjának /EMKE, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság stb./. Temes megyében valamennyi jelentős pártnak van székháza. /Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 2./

1992. szeptember 15.

Temesváron a tüntetők 500 fős csoportja lehurrogta, kifütyülte a kampánykörútja során a szept. 15-én a városba érkező Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A tüntetők elől az ortodox templomba menekült a polgármester. Ekkorra mintegy 3000 fős tömeg vette körül a templomot. Karhatalmi erősítés érkezett, úgy tudták csak kimenteni Funar polgármestert. A Románok Nemzeti Egységpártja nevében Ion Gavra képviselő, Funar kampányfelelőse kirohanásában magyar többségűnek minősítette a támadók csoportját. A Temes megyei rendőrség megkezdte a nyomozást, sikerült azonosítaniuk néhány tüntető személyt. A rádióban beolvasott névsorban szerepel dr. Bárányi Ferenc képviselő, aki meglepődött a hír hallatán, hiszen az incidens idején nem is tartózkodott a helyszínen. A szept. 16-i kolozsvári lapokban az állt, hogy letartóztatták a képviselőt, ez sem felelt meg a valóságnak. /Magyar Nemzet, szept. 17./

1992. október 13.

Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./

1993. július 2.

Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója elmondta hogy a következő tanévben három kilencedik osztályt indítanak, 30-30 fővel, remélik, lesz elég jelentkező. Ezenkívül szeptemberben megpróbálnak egy szomszédos iskolában inasosztályt indítani, abban az esetben, ha összejön tizennyolc diák. Temesváron a Katolikus Líceumban is indul magyar osztály, 30 hellyel. Tavaly Temes megyében 210-220 nyolcadikos végzett, idén már csak 159 és ez a létszám nem lesz nagyobb. Dr. Bónis Lajos professzor a magyar Földművelésügyi Minisztérium nevében javasolta, hogy a Bartók Béla Líceum tantermeiben magyar nyelvű egyetemi oktatás is beindulhatna, kereskedelmi és mezőgazdasági szakon, magyarországi egyetemi távoktatás tagozataként. /Gazdai Árpád: Mi újság? A temesvári Bartók Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1993. november 3.

Semmiből egy új, más világot teremtettem - ez a szöveg öt nyelven szerepel azon az emléktáblán, amelyet nov. 3-án lepleztek le Temesváron, a Pietrosul utca 1. számú ház falán. Itt dolgozta ki 170 évvel ezelőtt Bolyai János a nem-euklideszi geometria alapelveit. A Bolyai-dombormű és a felirat a temesvári Jecza Péter alkotása. Az avatóünnepségen beszédet mondott többek között Toró Tibor professzor, az emlékezés szorgalmazója és Dukász Péter, az RMDSZ Temes megyei elnöke. /Emléktábla Bolyainak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

1993. november 20.

Nov. 20-án Nagyszentmiklóson ünnepélyesen leleplezték Bartók Béla mellszobrát, Jecza Péter alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Mircea Tomus román és Kálmán Attila magyar művelődésügyi államtitkár, majd Viorel Coifan, Temes megyei tanácselnök, Dukász Péter, Temes megyei RMDSZ-elnök és dr. Bárányi Ferenc képviselő. /Gazda Árpád: Bartók szülővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1994. április 14.

Szabó János magyar mezőgazdasági miniszter ápr. 13-án Nagykárolyban részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének értekezletén, s találkozott a Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei magyar gazdaegyletek képviselőivel. A megbeszélésen részt vettek a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei földművelésügyi hivatalok vezetői is. Az együttműködés lehetőségeiről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

1994. május 11.

A Temesvári Magyar Házat 1930-31-ben közös összefogással építette a város magyarsága. 1989 után az itt működő Temesvári Új Szó szerkesztősége irodái közül egyet átengedett az RMDSZ Temes megyei szervezetének, egyet pedig a TEMISZ-nek. 1989 után az RMDSZ már a bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. Most pedig a Tim Press lapkiadó vállalat /elnöke a volt vasgárdista Constantin Dragan/, a szélsőséges Renasterea Banesteana kiadója bírósági úton felszólította a Temesvári Új Szó szerkesztőségét, hogy máj. 15-ig hagyja el irodáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11., 18./

1994. június 22.

Az 1992-es népszámlálás Temes megyei adatainak tükrében látható, hogy a megye magyarság a beolvadás felé halad. A megye lakosságának 9 %-a /62 798 fő/ magyar, 1977-ben még tízezerrel többen voltak. A megye lakosságának több mint fele /31 733/ Temesváron él, Lugoson 49 742 főből 5431 magyar, Nagyszentmiklóson 13 083-ból 1388, Zsombolyán 11 830-ból 1961, Dettán 6489-ből 1404 magyar nemzetiségű. Ezer főt meghaladó magyar közösség van még Újszentesen /1285 fő/, Végváron /1213 fő/ és Gátalján /1042 fő/, Újszentesen és Végváron a magyarság többségben van. A megye 27 településén él egy-egy magyar, 65 helyen számuk nem haladja meg a tizet, 108 településen 10 és 100 között van a magyarok lélekszáma, 46 helységben pedig létszámuk száz és ezer között van. - A vallási megoszlást vizsgálva a magyarok többsége /42 677 fő/ katolikus. A beolvadást mutatja, hogy a megyében 14 436 román római katolikust írtak össze. Temes megye egyetlen magyar középiskolájában, a Bartók Béla Líceumban /Temesváron/ 79-en érettségiztek, az 1042 magyar lelket számláló Gátalján kudarcba fulladt a magyar elemi iskola szervezését célzó kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1994. június 30.

Az RMDSZ Temes megyei választmánya állásfoglalásában tiltakozott a Tőkés László püspök elleni rágalomhadjárat miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1994. július 19.

Duna-Maros-Tisza néven regionális együttműködést készítenek elő Temes, Arad megye, Vajdaság, illetve a dél-alföldi megyék vezetői, melyet őszre akarnak aláírni. /Magyar Hírlap, júl. 19./

1994. november 2.

Okt. 4-én Iliescu elnök Strasbourgban aláírta a Helyi Autonómia Chartáját, rá nyolc napra, okt. 12-én adták ki a 706-os számú kormányhatározatot, mely a prefektúrák, azaz a kormány hatáskörébe utalta át a kommunista párt megyei székházait, melyeket eddig jobbára a megyei tanácsok birtokoltak. A Temes megyei tanács a bírósághoz fordul a törvénytelennek vélt kormányhatározat megsemmisítése érdekében, ugyanezt kéri a 442-es kormányhatározatra vonatkozóan is. Ez utóbbi a megyei fennhatóság alól központi fennhatóság alá vonta a kulturális intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1994. november 19.

Nov. 19-én Temesváron tartotta a Temes megyei RMDSZ tisztújító közgyűlését. Dukász Péter elnök ismertette az elvégzett munkát, Toró T. Tibor alelnök beszámolójából kiderült, hogy a megyében 62 709 magyar lakos él, a megye népességének 9 %-át alkotják. Mindössze tíz településen van a magyarok részaránya 50 % felett. Az RMDSZ-re szavazók aránya csökkenő tendenciát mutat, 1990-ben 30 ezer szavazója volt a szervezetnek, 1992-ben már csak 19 940. A megye 27 magyar óvodájában, 10 iskolájában, 1 líceumában és 2 szaklíceumában összesen 1 731 magyar gyermek tanul. A közgyűlésen Ferencz Csabát választották elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1994. december 30.

Temesváron a helyi tévé ötrészes interjúsorozatban sugározta Roland Vasilievci nyugalmazott szekus alezredesnek a Securitate munkájáról szóló vallomását. Õ volt 1987-ig a Temes megyei szekun belül az egyházak felelőse. Elmondta, hogy a papaok jelentős része együttműködött velük, kivétel volt Tőkés László és Neumann Ernő főrabbi. Vasilievci előre megírta, hogy milyen vádakkal fogják illetni a sorozat befejezése után. Valóban úgy is történt, a névtelen telefonálók szerint Vasilievci idegbeteg, homoszexuális stb. Az egykori szekust halálosan megfenyegette Pele ezredes, a Román Hírszerző Szolgálat aktív tisztje, akit nemrég váltottak le a Temes megyei hírszerzés éléről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 661-667