udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Helymutató:
Csejd
2004. június 8.
A Marosszentgyörgy községhez tartozó Csejd 1782-ben épült református temploma siralmas állapotba került, Bíró Jenő helybeli lelkipásztor a főjavítás mellett döntött. A csejdi gyülekezet lélekszáma 186 fő. Korábban apadó gyülekezetnek számított, ám néhány éve több gyerek született. A hollandiai testvérgyülekezet küldöttsége a pénzadomány mellett részt vesz a javítási munkálatokban is. /Nagy Annamária: Összedőlés fenyegeti a csejdi templomot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./2004. október 4.
Okt. 3-án első alkalommal tartottak falunapot Csejden. A Marosszentgyörgy községhez tartozó falu lakói mellett a településről elszármazottak is eljöttek. Tófalvi Zoltán történész-újságíró szerint a kicsi, eldugott magyar falvakból kell újraszülessen az erdélyi magyarság. A református templomban Pap Géza püspök igehirdetése után Csáki Károly, a Marosi Egyházmegye főjegyzője beszélt a nap fontosságáról. Bíró Jenő helybeli református lelkész a kétszáz lelket számláló Csejd történetét ismertette. Az egyházközség női kórusa, az ifjúsági csoport, majd a gyerekkórus alkalomhoz illő verseket és dalokat adott elő. /Nagy Annamária: Csejd élni akar! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./2005. szeptember 29.
Marosvásárhelytől 16 kilométerre van Székes falu. Takaros, tiszta házak, rendezett udvarok fogadják a látogatót. 1989-ig színmagyar volt a lakosság, Székes felkerült az elpusztítandó falvak listájára, a Ceausescu-rezsim halálra ítélte. Akkor kezdődött meg a tömeges elvándorlás, rengetegen elmentek, a városba költöztek. Közel a város, sokan vásároltak telket, építettek nyaralót a faluban. Azonban nincs ide vezető út, nincs buszjárat, csak a csejdi fordulótól, ami két kilométeres gyaloglást jelent. Most 220 lélekből áll a lakosság. /Nagy Botond: Akik jöttek és akik már régen nincsenek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./2006. szeptember 26.
„Kezdetben kevés katolikus élt Csejden, jelenleg számuk huszonötre növekedett. Az iskolában tartjuk a miséket, és a tavaly arra gondoltam, hogy ennek a falunak is legyen egy ünnepe, amikor a katolikusok összegyűlhetnek. Így esett a választás Szent Gellért napjára, amely igaz, hogy nem kimondottan magyar szent, de élete szorosan összefüggött a magyarsággal” – tájékoztatott Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános. Szeptember 24-én második alkalommal tartották meg Marosszentgyörgy fíliájában, Csejden a Szent Gellért-búcsút. /(ferenc m.): Búcsú, immár másodszor. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
lapozás: 1-4