udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7
találat
lapozás: 1-7
Helymutató:
Csokaly
2001. július 27.
Halálának 125. évfordulója alkalmából szülőfalujában, a Bihar megyei Csokalyon avattak emléktáblát Fényes Elek földrajztudósnak, aki tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Magyarország és tartományainak teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását készítette el. Közreműködött a Magyar Ipartestület megalakulásában, és lapszerkesztő is volt. Az 1807. július 7-én született Fényes Elek tiszteletére hétvégén szerveztek ünnepséget, amelyen részt vett dr. Pete István szenátor és Kovács Zoltán parlamenti képviselő. Az emléktábla-avatás után Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékműbizottság elnöke bejelentette: Fényes Elek Díjat alapítottak a helytörténeti kutatásban jeleskedők számára. Javaslat született arról is, hogy a csokalyi Fényes-kúria maradványait alakítsák emlékhellyé. /Emléktábla Fényes Eleknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./2002. július 25.
Székelyhíd nagyközség saját jövedelméből a napokban az egyik elhanyagolt útra 700 méteren aszfaltréteg került. Most készül az új aszfaltozott járda is. A központbeli park rendezett, a turulmadaras emlékmű köré virágokat ültettek, ugyanígy a főtéri tömbházak mellé. A polgármester szerint befektetőket kell keresni, akik szívesen megtelepednének itt. A nagyközség és a hozzátartozó falvak az elmúlt tíz évben inkább csak vegetáltak. A tömbmagyar vidéken lassúbb volt a fejlődés. Régi probléma Székelyhídon, hogy rossz állapotban vannak az iskolaépületek. Világbanki támogatással egy teljesen új iskolaépület munkálata és egy régi iskolaépület teljes felújítása elkezdődött a tavasszal. Rendszerváltás után e vidékről igen nagy volt a kivándorlás, lévén Székelyhíd is a nyugati határszélen., mint az ország, sőt mint Bihar megye más településein. Augusztus végén szervezik meg Székelyhídon a nyolcadik Érmelléki Őszt. Ez alkalommal a milleniumi emlékművet is megkoszorúzzák, és átadják a csokalyi Fényes Elek emlékhelyet és Ady Endre tiszteletére emléktáblát avatnak. /Balla Tünde: Régi álom, új tervek Székelyhídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./2002. szeptember 11.
Aug. 30. és szept. 1. között zajló Érmelléki Őszön néprajzi kiállítás nyílt Székelyhídon. Dr. Kéri Gáspár, a gyűjtemény tulajdonosa és kiállítója előadást tartott a szalacsi, érkörtvélyesi, gálospetri, érszőlősi és biharfélegyházi asszonyok munkáiról. Hamarosan egy érmelléki tájház nyitja meg kapuit a kis faluban, Gálospetriben. Székelyhídon tíz érmelléki alkotót munkáit mutatta be a képzőművészeti tárlat. Este a kultúrházban néptáncgálára gyülekezett Székelyhíd népe. A bihardiószegi Szömörce, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a szalacsi Örökzöld asszonykórus, a margittai vegyeskar, illetve az érmihályfalvi és helyi férfikórus sikert aratott. Aug. 31-én a faluközpontban felépített emlékhelyen Fényes Elek, a magyar statisztika megalapítója, Csokaly nagy szülötte előtt tisztelgett a falu. A tavaly megalakult a Fényes Elek Társaság, elnöke, Cservid Levente az avatóünnepségen köszönetet mondott valamennyi támogatónak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette Csokaly szülöttének életútját és az emlékhely kialakításának történetét. Székelyhídon, a Nedeczky családnál többször is megfordult Ady Endre. Sóki Béla tanár, Székelyhíd RMDSZ-elnöke a szept. 8-i emléktábla-avató ünnepségen kifejtette Ady- kutatásainak eredményét. Kerekes Terézia 1990 óta vezeti Székelyhíd, Bihar megye legnagyobb, 34 ezer kötetes községi könyvtárát, melynek 800 olvasója van. /Balla Tünde: Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ 2003. szeptember 9.
A Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának és a Magyar Statisztikai Társaságnak a támogatásával szobrot emeltek az 1807 és 1876 között élt Fényes Eleknek szülőfalujában, az érmelléki Csokalyon. A busztot Barabás Miklós festményei alapján Mihály Gábor magyarországi szobrászművész készítette el, és abban az emlékparkban helyezte el a Fényes Elek Társaság, ahol a magyar statisztika megteremtőjének szülőháza állott, s amelynek romos maradványait tavaly mentették meg az utókornak: "A Fényes Elek Társaság két éve alakult, de már négy esztendeje szeretnénk emlékhelyet kialakítani, ezért 2001-ben a református templom falán emléktáblát helyeztünk el, tavaly pedig kialakítottuk az emlékparkot" - nyilatkozta Cservid Levente, a Fényes Elek Társaság székelyhídi elnöke. /(Balla Tünde): Fényes Elek szobra Csokalyon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2002. április 5.
Kilenc érmelléki RMDSZ-szervezet elnöke írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztették, hogy megalakítanák az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezetet. Az önállósulni kívánók ápr. 4-én Margittán ismertették elképzeléseiket. Úgy vélik, a Bihar megyei RMDSZ szervezet nem foglalkozott kellőképpen az Érmellék gondjaival, noha itt él tömbben a bihari magyarság. Kovács Zoltán és a megjelent kezdeményezők hangsúlyozták, az új szervezet nem valami ellen irányul, hanem a térség tömbmagyarságának érdekvédelmét kívánja szolgálni. A szándéknyilatkozatot elfogadta a székelyhídi, az érolaszi, a hegyközszentmiklósi, a csokalyi, a kágyai, az érmihályfalvi, az értarcsai, a margittai és széplaki helyi RMDSZ választmánya. Az új szervezet nem az RMDSZ ellen alakul, az országos szövetség keretében kíván működni, egyenrangú félként tárgyalni a megyével. /Simon Judit: Az SZKT térfelén a labda. Bejelentették elszakadási szándékukat az érmellékiek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ 2002. június 22.
Fényes Elek szülőfalujában, a Bihar megyei Csokalyon megkezdik szülőháza maradványainak konzerválását. Csokalyon tavaly Fényes Elek Társaság alakult, az Érmelléki Egyesülettel benyújtott közös pályázat révén 300 ezer forintot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától a szülőház falmaradványai felújítására. Domborművet helyeznek el, a régi telket pedig parkosítják, ide kerül majd a székelyhídi származású, Budapesten élő Mihály Gábor szobrászművész alkotása is, aki felajánlotta, hogy Székelyhíd községnek, amelyhez Csokaly közigazgatásilag tartozik, ajándékképp elkészíti a tudós szobrát. /Mentik ami még menthető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ 2006. január 17.
Gellért Gyula református lelkész, az érmelléki egyházmegye esperese nem volt otthon Diószegen, éppen Székelyhídon tartott vizitációt. Tudatosítani kellene a hívekben, hogy az egyház felvirágoztatása önmagunk létezésének a feltétele is egyben, hangsúlyozta. Nagyon fontos a diakóniai munka, az öregek, nagycsaládosok segítése. Az elmúlt évben éppen a diószegi gyülekezet volt a legaktívabb. A templomsisakot átfestették, befejezték a diakóniai otthon felújítását. A temetőt kitisztították, ebben Gellért Gyula is részt vett. Kágyán megmagasították a református templom falait, új tetőszerkezetet raktak, az év folyamán várható a munkálatok befejezése. Albison le kellett verni a vakolatot, hogy a további nedvesedést megakadályozzák. Asszonyvásárán ravatalozó építésébe fogtak, csakúgy mint Hegyközszentmiklóson és Mihályfalván. Csokalyon felépítették a missziós központot, ugyanakkor a templombelső is megújult. Érábrányon zsidelytető került a templomra, Érkeserűn felújították a gyülekezeti házat, Jankafalván paplakot építettek. Újsemlyénben eddig nem volt templom, a hívek most építik, falai már állnak. Nagy esemény volt tavaly a Bocskai-szobor állítása Szentjobbon. Minden évben megrendezik az ifjúsági és a felnőtt kórusok találkozóját, de nem marad el a vers- és prózamondó verseny sem. /D. Mészáros Elek: Sikeres évet zárt az érmelléki egyházmegye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 17./
lapozás: 1-7