udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5
találat
lapozás: 1-5
Helymutató:
Egrespatak
2000. július 6.
Szilágyságban az óvodákban, elemi- és gimnáziumi tagozatokon a következő tanévben száznál több betöltetlen katedra van az iskolákban. Manapság is sok a szakképzetlen, helyettesítő nevelő az oktatási intézményekben. A tanfelügyelőség 28 tanítónői és 27 óvónői állást hirdetett meg; álláslehetőség van tanítónőknek magyar tagozaton pl. Selymesilosván, Sarmaságon, Szilágykövesden, Egrespatakon. Nemzetiségi tagozatokon egy-egy állás betöltetlen magyar és szlovák óvónő részére, a többit a román tagozatra várják. Magyar nyelv és irodalomszakos tanár részére nem hirdettek felvételt, jóllehet az eltelt tanévben többen is pluszórákra panaszkodtak a szakosok közül. /(Fejér László): Száznál több üres katedra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2001. február 2.
Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2001. szeptember 19.
Egrespatak református gyülekezete ökumenikus istentisztelettel emlékezett meg a felújított templom 100. és a falu dokumentumokban első említésének 640. évfordulóján. A szeptember közepén tartott ünnepségen Tőkés László püspök hirdette az igét, amikor a falubeliek azt tették szóvá, emlékezetük szerint nem volt püspöki vizitáció a szilágysági településen. Egrespataknak jelenleg nincs református lelkésze. A néhány száznyi lelkes közösség az elmúlt két évben százmilliós adománnyal járult a templom javításához. /Ünneplő Egrespatak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2003. január 16.
A Szilágy megyei Egrespatakon ismét bemázolták vörös festékkel a kétnyelvű helységnévtáblát. A Zilah melletti településen az elmúlt évben történt hasonló eset, s a faluból kivezető úton vissza sem állították a névtáblát. /Táblamázolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ 2006. október 26.
A 2000-ben megalakult ifjúsági csoport, a Mákófalvi IKE idén is megszervezte hagyományos őszi szórványkiszállását. Október elején a 13 tagú csoport műsorával két faluba látogatott el, ezúttal a Szilágy megyei Egrespatakra és Szilágyszentkirályra. Hazafelé jövet Zilahon megtekintették a hajdani Református Kollégium vissza nem kapott épületét és a Wesselényi-szobrot város főterén. /Mákófalva. IKE-látogatás a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
lapozás: 1-5