udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
103
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-103
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. október 16.
Temesváron az egyetem Filológia Kara harmadik éve próbálkozott idegen nyelv-magyar szak, közvetve a magyar tanszék beindításával. Ehhez legalább hét hallgatóra lenne szükség, azonban ennyien nem jelentkeztek, mondta el Bálint István rektor-helyettes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1992. október 16.
Szept. 28-án Zágonban Chilat Stefan helyi rendőrőrsparancsnok minden indoklás nélkül összeverte, a földre terítette és rugdosta a 44 éves Török Rezsőt. Az arra járó 55 éves Török Elvíra megkérdezte a rendőrt, miért bántja Török Rezsőt, erre Chilat Stefan őt is megütötte. Ugyanaznap este Chilat Stefan berontott Bartos Árpád lakásába és agyba-főbe verte a mérnököt. Kirúgta metszőfogait, eltörte orrcsontját. A férfit bevitték a kovásznai kórházba, de ott olyan súlyosnak találták az állapotát, hogy továbbküldték Sepsiszentgyörgyre, a megyei kórházba. Magureanu ezredes azt nyilatkozta a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilapnak, hogy nyomozás indult az ügyben. Ennek ellenére két héttel a történtek után Chilat Stefan még mindig rendőrőrsparancsnok és szept. 30-án Török Dezsőt 15 ezer lej, Török Elvírát 5 ezer lej pénzbírsággal sújtotta. /Igaz, felettesei ezt a büntetést elengedték./ Chilat Stefan 25 ezer lejt ígért Bartos Árpád mérnöknek, ha hallgat a történtekről. - A történtekről tudósító Inczefi Tibort Zágonban megállították a rendőrök, kocsijában fegyver után kutattak, bekísérték az őrsre, ahol 30 percig vizsgálták az iratait. - Okt. 9-i hatállyal tartalék állományba helyezték Chilat Stefant, és a rendőrség által összeállított ügyiratot átadták a katonai ügyészségnek. /Inczefi Tibor: Az esemény nem friss, de még fáj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1992. október 17.
A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ökumenikus nagygyűlést szervezett Budapesten. Tőkés László beszédet mondott, kifejtve, mennyi veszekedést tapasztal itt. Nem úgy viselkedik az anyaország, ahogy joggal elvárhatnánk tőle, mondta. - A résztvevők nyilatkozatban tiltakoztak Pálfy G. István és Chrudinák Alajos televíziós szereplésének felmentése ellen, és fölszólították a televízió elnökét, Hankiss Elmért, hogy döntését azonnal vonja vissza. A nyilatkozatot Tőkés László és Tempfli József püspökök, Paskai László bíboros, Csoóri Sándor és Szőcs Géza írta alá. /Új Magyarország, okt. 19./ 1992. október 17.
Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./1992. október 17.
Kolozsváron rendkívüli gyűlést tartott a Román Nemzeti Egységpárt, félreállították eddigi elnöküket, Radu Ceonteát, aki nem volt hajlandó a baloldali pártokkal való együttműködésre és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert választották meg a párt országos elnökének. A párt alelnöke Gavra Ioan, titkára Suian Valer. Az RNEP székhelye Bukarestben lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17., Pesti Hírlap, okt. 19./1992. október 17.
Szatmárnémeti polgármestere, Ion Sanfira Tőkés László püspöknek írt levelében kifogásolta, hogy aug. 9-én a városban a Kölcsey szobornál elénekelték a magyar himnuszt, ezt a "többségi román lakosság provokatív cselekménynek fogta fel". Kérte Tőkés Lászlót, figyelmeztesse a lelkipásztorokat, hogy ne énekeljék el a magyar himnuszt a templomokban. Tőkés László válaszlevelében visszautasította és sértőnek nevezte a polgármester kérését. Csak félrevezetett emberekben kelt ellenségérzést más népek himnusza. Természetes dolog, hogy a templomokban a nemzeti imádságot eléneklik. /Levélváltás szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17-18./1992. október 18.
Magyari Lajos költőt, a Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap főszerkesztőjét szenátorrá választották. Az anyaországnak "tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását." - jelentette ki. /Mérték (Budapest), okt. 18. 1992. október 19.
Iliescu elnök okt. 19-én találkozott a pártok képviselőivel, az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli elnök és Tokay György, a képviselőcsoport ideiglenes elnöke képviselte. Ez volt az első személyes érintkezés Tőkés László és Iliescu között a püspök éhségsztrájkja óta, megoldás nem született. Iliescu tájékozódó jellegűnek minősítette a megbeszélést. /Magyar Nemzet, okt. 20./1992. október 19.
Horn Gyula, az MSZP elnöke okt. 19-20-án látogatást tett Marosvásárhelyen, találkozott az RMDSZ Maros megyei vezetőivel. Az új román rendelkezésekre hivatkozva Maros megye prefektusa nem fogadta a magyar külügyi bizottság elnökét. /Népszabadság, okt. 24./1992. október 20.
Okt. 20-án a romániai kormányalakítási tárgyalások során az RMDSZ küldöttsége is meghívót kapott a Cotroceni palotába, ahol Iliescu elnökkel folytattak megbeszélést. Az RMDSZ küldöttségének tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Takács Csaba és Csapó József. A megbeszélés után Domokos Géza elnök nyilatkozott. Az RMDSZ-t megelőző pártküldöttségekkel lezajlott tanácskozásokon már eldőltek a lényeges kérdések: az Iliescu által megálmodott nemzeti egységkormány nem jöhet létre. Iliescu értetlenkedett: miért ragaszkodik az RMDSZ annyira az ellenzékiséghez. Iliescu azt fejtegette, hogy ő nem nacionalista. - Közölték az államelnökkel, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzék lesz. Kifejtették a nemzetiségi minisztérium szükségességét, Iliescu nem válaszolt a javaslatra. Az államfő Szőcs Géza szemére vetette, hogy a nemzetközi fórumokon "valótlanságokat" állít a nemzetiségi problémákról. Szőcs Géza azt válaszolta, hogy kész az elnök rendelkezésére bocsátani beszédeinek szövegét. Végül Iliescu javasolta: az RMDSZ nyújtson be memorandumot a nemzetiségi kérdéssel, illetve a román-magyar viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. Vállalta, hogy közvetít az RMDSZ által felvetett problémák megoldása érdekében. Domokos Géza jelezte: e csomagterv összeállítására bizottságot hoz létre az RMDSZ. /Kiss Zsuzsa: Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./1992. október 20.
Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében okt. 20-án köszöntötték a 65 éves Sütő Andrást, késve ünnepelve a júniusi születésnapot. Többek között a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor, a Látó főszerkesztője, Markó Béla, továbbá Czine Mihály és Sinkovits Imre beszélt a zsúfolt teremben, majd Sütő András emelkedett szólásra. /Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., Magyar Nemzet, okt. 29./1992. október 21.
Okt. 5-én a Szatmár megyei tanfelügyelőség levélben értesítette az újtasnádi óvodát, hogy okt. 1-jétől megszünteti, mivel "nem felel meg a 461/1991-es előírásoknak", azaz nincs elég gyermek. Mindez válasz az Újtasnádon megfogalmazott kérvényre, hogy a helyi óvoda magyar nyelvű legyen. A tíz gyermekből ugyanis kilenc magyar, a tizedik félig az, szülei támogatják a magyar óvoda igényét. Az elutasítás miatt a szülők a minisztériumhoz fordultak, olvasható Sike Lajos tudósításában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./1992. október 21.
Józsa Benjámin helyi magyar szakos tanár tanulmányában megállapította, hogy Nagyszeben magyarsága a XIX: század folyamán komoly politikai és kulturális életet élt. Szombatfalvi Török Ferenc egyetemi tanár, a Szeben és környéke RMDSZ szervezetének elnöke szerint Szeben megyében jelenleg 18 ezer magyar él, zömük Medgyesen és környékén, Nagyszebenben mintegy 5 ezer magyar nemzetiségű lakik, a városi RMDSZ-nek 1100 tagja van. /Ferencz L. Imre: Szebeni szigetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ 1992. október 22.
A román külügyminisztérium okt. 9-i dátummal 28/ 3096-os számú körlevelet küldött a prefektúrákhoz, utasítva őket: válasz nélkül küldjék vissza mindazokat a hivatalos leveleket, beadványokat, amelyek a Transilvania kifejezést területi-közigazgatási egységre vonatkozó utalásként tartalmazzák. A körlevél azt az utasítást is tartalmazza, hogy azokban az ügyekben, amelyek érintkezést feltételeznek Magyarország vagy más államok hivatalos intézményeivel, a romániai szerveknek előzetesen a román külügyminisztérium előzetes jóváhagyását kell kérniük. Mindez erősen emlékeztet a múlt rendszer rendelkezéseihez. /Külügyminisztériumi tiltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./1992. október 22.
A Magyar Narancs hetilap megtámadta Tőkés Lászlót: "ismét beavatkozik Magyarország belügyeibe. Ezt tette már a taxisblokád idején..." és ezt teszi most, amikor "saját különbejáratú médiaháborújával foglalkozik..." /Gerlóczy Ferenc: A prédikátor és a bojkott. = Magyar Narancs, okt. 22./ A pápa látogatása idején pápaellenes mellékletével hírhedtté vált Magyar Narancs most Tőkést támadja - feljelentés értékű cikkel. Tőkés László püspök előzőleg kiállt a Panoráma és Chrudinák mellett. 1992. október 22.
A kommunista diktatúra idején nem hívhattak össze lelkészértekezleteket. Két éve újra megtartják ezeket az összejöveteleket. Az Erdélyi Református Egyházkerület tavaly rendezte meg az első értekezleteket Kolozsváron, majd Brassóban. Most pedig okt. 14-15-én Marosvásárhelyen tartották meg az egyházkerület telkes körű lelkészértekezletet, amelyen Csiha Kálmán püspök elnökölt, 230 lelkipásztor volt jelen. Igét hirdetett dr. Kozma Zsolt országos értekezleti elnök. Négyéves ciklusra megválasztották a vezetőséget. Az egyházkerületi értekezleti elnök ismét dr. Bustya Dezső marosvásárhelyi lelkész lett, titkárnak Jenei Dezső petrozsényi lelkészt választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./1992. október 23.
Gagyi-Balla István az 1956-os magyarországi forradalom romániai hatását vizsgálja, egyszemélyes kutatásnak tartva munkáját. Ennek a kutatásnak intézményes formát kell találni. Folytatni kell az emlékezések publikálását, gondoskodni kell a hazai 56-osok pontos névsorának közzétételéről. Néhány 1956-os magyarországi összefoglalót le kellene fordítani románra, hogy a román olvasótábor is tudomást szerezzen a történtekről. /Gagyi-Balla István: Nemzeti történetünk jobb megismeréséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./1992. október 23.
A Román Nemzeti Egységpárt képviselői megtámadták dr. Bárányi Ferenc temesvári RMDSZ-képviselő mandátumát, azt állítva, hogy ő is ott volt azok között, akik a választási kampány során Temesvárra Gheorghe Funart támadták. A mandátumvizsgáló bizottság nem fogadta el ezt az érvelést, ennek megfelelően érvényesnek ismerték el Bárányi képviselői mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./1992. október 23.
Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZP elnöke Tabajdi Csaba és Gellért Kiss Gábor társaságában Nagyváradra, Marosvásárhelyre, majd okt. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott. Horn Gyulával Inczefi Tibor készített interjút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./1992. október 24.
Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./