udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
214
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 211-214
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. október 19.
A háztartási tüzelőanyag, a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás árának 4-9-szeresére, a gázolaj és a benzin árának 2025 %-os növelése után bejelentették, hogy a tej és tejtermékek ára 50-60 %-kal nőnek, a kiskereskedelmi húsárak pedig kétszeresükre emelkednek. A bérből és nyugdíjból élők milliói havi 20 ezer lejnél alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. Megsegítésükre a kormány elhatározta, hogy márc. 1-jéig havonta ötezer lejjel növeli jövedelmüket. Ennek fedezésére elhatározták, hogy minden külföldre utazó román állampolgár ötezer lejt fizessen egy-egy utazás alkalmával. /Ismét árrobbanás Bukarestben. = Népszabadság, okt. 19./1993. október 19.
A lap közölte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése véleményezésének szövegét Románia tagfelvételi kérelméről. A Közgyűlés felhívta a román hatóságok figyelmét a hatalmi ágak szétválasztására és a helyi közigazgatási szervek szabad működési feltételeinek biztosítására. A Közgyűlés elvárja annak megszüntetését, hogy egy miniszter utasítást adhasson a bíráknak. Közgyűlés felkéri a román kormányt, hogy szolgáltassa vissza az egyházi tulajdonokat és biztosítsák egyházi iskolák alapítását és működését, különös tekintettel a kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvi oktatásra, továbbá vizsgálják felül azon személyek szabadon bocsátásának ügyét, akiket politikai, illetve etnikai okok miatt börtönöztek be. A Közgyűlés javasolja, hogy fogadják el vállalt kötelezettségeikkel és az 1201-es /1993/ ajánlással összhangban a nemzetiségi és oktatási törvényt, írják alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. /Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése véleményezése Románia tagfelvételi kérelméről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./1993. október 19.
Okt. 5-6-án zajlott le a Bukarestben a Fekete-tengeri Parlamenti Unió első szakbizottsági összejövetele. Az orosz delegáció hiányzott, mert Jelcin elnök feloszlatta a parlamentet, Görögország és Bulgária távol maradt mert egyelőre csak kormányszintű gazdasági együtt-működésre hajlandók. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy egy közös kereskedelmi- és fejlesztési bankot kell létrehozni, a román delegáció szeretné, ha a székhelye Bukarestben lenne. A gazdasági bizottságnak román elnöke és török alelnöke lett. A Fekete-tengeri Parlamenti Unióban Törökország akar vezetőszerepet játszani. /Kerekes Károly: Parlamenti együttműködés a fekete-tengeri övezet szerepének növeléséért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./ 1993. október 19.
Az okt. 19-i bukaresti lapok élesen elítélték az Erdélyi Szövetség Egerben megtartott ülését, különösen azt, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter üzenetet küldött a tanácskozásnak. A lapok szerint Für Lajos nem akarja a határok erőszakos megváltoztatását, hanem a békés megoldások híve. Ugyancsak elítélte Für Lajos üdvözlő levelét a szlovák sajtó. Vihart kavart az Erdélyi Szövetség ülése? = Magyar Hírlap, okt. 20./1993. október 19.
Májusban hivatalosan is bejegyezték a Filantróp Alapítványt, központja Kolozsváron van, a Szentegyház utcai orvosi rendelőben. Az egészségügyi ellátás javításán kívül gyógyszerekkel is segít a rászorulókon. Ez az alapítvány a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány kezdeményezésére jött létre. A Filantróp beindításában sokat segített a kolozsvári római katolikus plébánia és a kolozsvári Máltai Szeretetszolgálat. /Sz. K.: Filantróp Humanitárius Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ 1993. október 19.
Megkezdte működését Kolozsváron a Római Katolikus Gimnázium /igazgatója Czirják Árpád kanonok/ a Báthory Líceum épületében, egyelőre egy kilencedik osztállyal. A budapesti Piarista Gimnázium segítséget ad. Botár Gábor káplán, hittantanár reménykedik benne, hogy egyszer majd visszakerül az egész Báthory Líceum épülete a katolikus gimnázium tulajdonába. /Balló Áron. Újjászületett Római Katolikus Gimnázium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ 1993. október 19.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 18-án Nagy-Britanniába utazott. Az államtitkár megbeszéléseket folytat a brit külügyminisztériumban, valamint tárgyal az emberi jogok és a kisebbségi kérdés szakértőivel. /Entz Géza Angliában. = Pesti Hírlap, okt. 10./1993. október 20.
Az 1945 után államosított vagy a kommunista rezsim által elvett ingatlanokkal kapcsolatban a liberális és parasztpárti képviselők által beadott törvénytervezet a teljes visszaadást írja elő, a kormánypárt tervezete viszont a jelenlegi helyzet szentesítését célozza. Ugyanakkor a szenátus dolgozik egy katasztertörvényen, ez fogja felváltani az eddig csak Erdélyben létező telekkönyvi ingatlan-nyilvántartást. Ezzel egyidejűleg tervezik az Erdélyben létező, az 1880-as évektől vezetett telekkönyvi nyilvántartás megsemmisítését. Ebben az esetben viszont a volt tulajdonosok nem tudják majd bizonyítani tulajdonos voltukat. Sinkó István RMDSZ-képviselő felhívja azok figyelmét, akiket a kommunista rezsim megfosztott tulajdonuktól, hogy szerezzék be azon ingatlan telekkönyvi kivonatának másolatát, amelyen szerepel a volt tulajdonos neve. Ajánlatos beszerezni az örökösi minőséget igazoló okiratot is. /Sinkó István: Az örökség jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ 1993. október 20.
COCOM-küldöttség látogatott Romániába, a fő cél a gazdasági kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése, egyúttal meg akarnak bizonyosodni arról, hogy Románia nem exportál fegyvert. Románia is szeretné elérni, hogy töröljék a COCOM tilalmi listájáról. A küldöttség vezetője, Franciscus Engering bejelentette, hogy Hollandia segélyprogramot ajánlott fel Romániának. /Miért jött a COCOM-küldöttség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./1993. október 20.
Liviu Maior oktatási miniszternek írt beadványában Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási alelnöke az alkotmányra, az EBEÉ koppenhágai értekezletének záródokumentumára hivatkozva felsorolta az oktatási törvénytervezet hiányosságait, valamint az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedéseket /a törvény-tervezet mellőzi a felekezeti iskolákat, kötelezővé teszi egyes tantárgyak román nyelven tanítását stb./, a főiskolákon tanulók 4,5 százaléka magyar nemzetiségű, amikor a magyarság részaránya az országban 7,1 százalék. Szükség van a kisebbségek történelmének, kultúrájának, hagyományainak oktatására, a saját tankönyvkiadásra, az egyházi oktatás jogaiba való visszahelyezésére. A magyar intézmények vezetését egy magyar nemzetiségű államtitkár vezesse, a magyar iskolákat pedig magyar tanfelügyelők irányítsák. /Beadvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ 1993. október 20.
A kisebbségek hídszerepe címmel nemzetközi szimpóziumot tartottak Brassó Pojánán. Petrusán György, a magyarországi Románok Demokrata Szövetségének elnöke fejtette ki, hogy Magyarország nem jelent veszélyt, nem akar határmódosítást. A nemzetállam fogalma túlhaladott. A dán vendégek a dániai németek és a németországi dánok rendezett helyzetére hívták fel a figyelmet. A kétnapos konferencia hasznos volt. Az értekezleten megjelentek többek között Antal István és Madaras Lázár RMDSZ-képviselők, Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Dobolyi István, a brassói Áprily Lajos Gimnázium igazgatója. /Kiss Éve Mária: A kisebbség ? érték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./1993. október 20.
Telegdy Álmos felidézte a neptuni találkozások történetét. Frunda György, Tokay György és Borbély László előzetes egyeztetés nélkül találkozott a hatalom képviselőivel és egyezkedett velük. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptemberi ülésén a neptuniak akcióját nem tartotta összeegyeztethetőnek az RMDSZ által elfogadott Kolozsvári Nyilatkozattal. A személyi következtetéseket azonban az SZKT nem szavazta meg. A neptuniak lemondhattak volna, ezzel szemben Frunda képviseli az RMDSZ-t Strasbourgban, Tokay György az EBEÉ-n, Borbély László pedig az Európa Parlamentben. A hatalom nem mumus, akitől félni kell, nyilatkozta Tokay György. A zetelaki és oroszhegyi székelyek elítélése, a marosvásárhelyi márciusi vérengzés, Funar büntetlenül maradt cselekedetei és a magyarellenes rágalomhadjárat mind azt mutatja, hogy a hatalom nem mumus, tette hozzá Telegdy Álmos. Három év után lojalitást feltételezni a kormánytól nem vall politikai éleslátásra. /Telegdy Álmos: Hibátlan hibásak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Telegdy Álmos egyike azoknak a fiataloknak, akik már 1988-ban Tőkés László mellé álltak. Azok közé tartozik, akiket a Ceuasescu-pribékek megkínoztak. 1993. október 20.
Gyakran hangzik el, hogy az RMDSZ hiába szövetségese a Demokratikus Konvenciónak, amikor a nemzetiségi jogokról van szó, cserbe hagyják a magyarságot. Fey László elmagyarázta, mi a megoldás: meg kell magyarázni a románoknak, hogy mit akar az RMDSZ. A demokratikusan gondolkodó románokkal összefogva lehet eredményt elérni. /Fey László: Magunkra maradtunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./1993. október 20.
Október közepétől Kovászna megyében is magyar alprefektust nevezett ki a kormány. A háromszéki alprefektus, Gyerő József függetlennek mondja magát, valójában a diktatúra idején propagandatitkár volt. Magyari Lajos szenátor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke kifejtette: korábban tiltakoztak amiatt, hogy Háromszék élére a nacionalista román Casuneant nevezték ki. A kormány nem visszakozott a magyar lakosság tiltakozás ellenére, hanem cinikusan felajánlotta az alprefetusi tisztséget. Az volt a háromszékiek véleménye, hogy magyar ember ne fogadja el ezt a felajánlott tisztséget. Mégis akadt egy ember /Gyerő József/, aki elfogadta a kormány kinevezését. Ez az ember tehát saját közösségének döntését figyelmen kívül hagyta. Ráadásul Gyerő azt állította, hogy az RMDSZ nem váltotta be a lakosság elvárásait. /Botos László: A többség akarata ellenére magyar prefektus. Hiába tiltakoztak Kovásznán. = Új Magyarország, okt. 10./1993. október 20.
1990. máj. 29-én alapította meg Tőkés László, Sütő András és a budapesti Ábrahám Dezső a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt a Romániába visszatérők és a kisebbségek támogatására. Az elnök Sütő András lett, alelnök Tőkés László, elnökségi tagok Csoóri Sándor és Szőcs Géza, főtitkár Ábrahám Dezső. Idén jún. 4-én az alapítványi kuratóriumi ülésen Koblencz József, a CBI Könyvvizsgáló Kft igazgatója szabálytalanságok sorát állapította meg: a bevételeket és a kiadásokat nem számolta el megfelelően Ábrahám Dezső, nem volt utalványozás, nem könyvelték a pénzmozgást. Ezen a kuratóriumi ülésen úgy határoztak, hogy megvonják Ábrahám Dezsőtől a pénzügyekkel kapcsolatos aláírási jogot, ezt a döntést Ábrahám Dezső elfogadta, de másnap érvénytelennek minősítette az őt érintő határozatot. Kiderült, hogy az alapítvány Alkotás utcai irodájában /melyet havi 100 ezer forintért béreltek/ van Ábrahám Dezső bélyegkészítő műhelye. Ezt csak most tudta meg a kuratórium. Ábrahám Dezső visszautasított minden vádat, szerinte három év alatt kb. hatmilliót költött saját zsebéből az alapítványra és nagyjából ugyanennyi folyt be hazai és külföldi támogatásból. /Kézen-közön alapítvány. = Mai Nap (Budapest), okt. 20./1993. október 20.
Az 1989-es változások óta a harmadik templom épült Kőhalmon, annak ellenére, hogy a hatezer lelkes városban csak mintegy ezren magyarok. Az első, az unitárius gyülekezeté 1991-ben készült el, emlékezett vissza Vass Mózes unitárius lelkész, a katolikus templomot 1992-ben szentelték fel, idén október 10-én a mindössze 227 lelket számláló református közösség ünnepelhette új templomát. Nagy összefogás eredménye a templom, Tőkés László püspöktől kezdve sokan adakoztak, még a határon túliak is /Z. Albu Zoltán: Templomszentelés Kőhalomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./1993. október 20.
A katolikus jótékonysági szervezet, a Caritas egyik temesvári vezetője Reinholz András plébános. Elmondta, hogy a helyi katolikus nőszövetség száznyolcvan tagja segíti munkájukat. Felkutatják a rászorulókat. A helyi Caritas szegénykonyhát is működtet, ötven embernek főznek, a mozgássérülteknek hazaszállítják az ebédet. /Sipos Erzsébet: A szegénykonyhától a szociális központig.= Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 20./1993. október 20.
Szabó Attila 44 éves magyar állampolgár menedékjogot kért Funar kolozsvári polgármestertől, mert Magyarországon diktatúra van és őt üldözik. Magyarországi hírforrások szerint Szabó Ferencet elmegyógyintézetben kezelték. /Magyarországi menekültet rejteget Gheorghe Funar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Szabó Attila sajtóértekezletet tartott, magyar újságíró nem volt jelen. Még helikopterekkel is figyelik őt, állította. Elkotyogta, hogy bankkölcsönt vett fel és még nem törlesztett. Funar védencének 18 oldalas beadványát hitelesnek mondta. Szabó kiosztott egy Göncz Árpád államelnöknek címzett beadványt, melyben bejelentette, hogy a totális antiszemitizmusnak szenteli életét. /Németh Júlia: Funar magyar védencéhez nem engednek magyar újságírót. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ 1993. október 21.
A bukaresti Cronica Romana okt. 21-i száma - Irán bukaresti követségére hivatkozva - közölte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ terroristákat képez ki az iráni Hezbollah számára, Fogaras közelében. A terroristákat a délszláv válságban való részvételre képezik ki, a muzulmánok oldalán fognak harcolni. Előzőleg ugyanezt a kolozsvári Nu is közölte, fénymásolatban mellékelve az iráni nagykövet jelentését. Ugyancsak itt képeznek ki Moldovából érkezett önkénteseket, akik Mircea Snegur moldovai államfő erőszakos megdöntésére készülnek. Ez is az iráni nagykövet jelentésében szerepelt. /Terroristakiképzés Fogarason? = Magyar Hírlap, okt. 22./ 1993. október 21.
A vallásügyi államtitkárság által módosított kultusztörvény tervezetének jogsértő kitételei ellen emeltek szót az erdélyi magyar történelmi egyházak a bukaresti református templomban megtartott okt. 21-i értekezletükön. Úgy határoztak, hogy szükség esetén az ET-hez fordulnak. /Magyar Hírlap, okt. 22./