udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
153
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-153
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. december 9.
A Helsinki Watch legutóbbi jelentése szerint a romániai magyarságot 1989 óta is sújtja a diszkrimináció az igazságszolgáltatás, az oktatás és a tömegtájékoztatás terén. A bukaresti Adevarul dec. 8-i száma A Helsinki Watch rólunk, Budapest szemszögéből címmel bírálta a jelentést. /A Helsinki Watch és Bukarest egymást bírálják. = Népszabadság, dec. 9./1993. december 9.
A bukaresti Evenimetul Zilei dec. 8-i száma közölte a PER /Project on Ethnic Relations/ rendelésére készült felmérés eredményét: a románság 51 százalékban kedvezően ítéli meg a magyarokat. /A románság 51 százaléka magyarbarát. = Magyar Nemzet, dec. 9./1993. december 10.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ kongresszusa előtt Toró T. Tibor, a MISZSZ elnöke nyilatkozott a Bihari Napló munkatársának. Az ifjúsági tömegszervezetek kora lejárt, jegyezte meg Toró T. Tibor. Az egyes MADISZ-ok /a MISZSZ alkotói/ karcsú, áramvonalas kis szervezetek, melyek próbálnak a közönségnek programokat szervezni. A MISZSZ-en belül jelentkezett egy politizáló csoport, ők az idők folyamán határozott fellépésű ellenzéki csoporttá váltak az RMDSZ vezetésével szemben. Ez a csoport az RMDSZ-en belüli politikai erőként jelentkezik. A MISZSZ-kongresszusnak az lesz a feladata, hogy szétváljon a MISZSZ politikai és társadalomszervezési része. Meghívták a MISZSZ-szel valaha is kapcsolatban levőket, a parlamenti képviselőket, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket és a Magyarországon határon túliakkal foglalkozókat. A kongresszuson kérni fogják, hogy az RMDSZ hozzon létre az ügyvezető elnökségen belül egy ifjúsági főosztályt. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus kezdődik Félixfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1993. december 10.
Dec. 10-én megkezdődött Félixfürdőn a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ IV. kongresszusa. Tőkés László püspök, Markó Béla RMDSZ-elnök és a magyarországi pártok képviselői üdvözölték a tanácskozást. /(Rais-Szűcs): MISZSZ-kongresszus. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11-12./1993. december 10.
Hosszú, többször megszakadt tárgyalássorozat után dec. 10-én Bukarestben a kormány és a Nemzetközi Valutaalap képviselői aláírták a stand-by egyezményt, mely tizennyolc hónapig lesz érvényes. Az egyezményt - a pénzintézet követelésére - a parlamentnek is el kell fogadni. A Nemzetközi Valutaalap elégedetlen a romániai reformfolyamatokkal, négy év alatt egyetlen állami nagyvállalatot sem privatizáltak. A kormánynak ki kell dolgozni egy rövid távú programot. Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója bejelentette, hogy Románia 680 millió dollárt igényel a program végrehajtására. /Biztató számok. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11., Románia megegyezett a Nemzetközi Valutaalappal. = Magyar Nemzet, dec. 11./ 1993. december 10.
Dr. Moses Rosen főrabbi Kolozsvárra látogatott a Hanuka ünnepén. Kifejtette, hogy antiszemitizmus tapasztalható. Amíg a nyugati demokráciákban az antiszemitizmus megfékezésére ellenintézkedéseket tesznek, addig Romániában a parlamentben és a szélsőséges sajtóban nyugodtan lehet gyalázni a zsidókat. A főrabbi felháborodottan beszélt Funar polgármesterről is. Romániában kiadták a Main Kampfot és az Infactorul című lap azt írta, hogy Szibériába kell küldeni minden zsidót, mert ott már tudják, mit kell velük tenni. /Németh Júlia: Igazságot a fény ünnepén. Moses Rosen főrabbi Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./1993. december 10.
Áprilisban 20 román ellenzéki szenátor nyílt levelet intézett Tőkés László püspökhöz, ebben a püspök kijelentéseit bírálták. Domokos Gergely válaszolt erre a bírálatra, sok adatot fölhozva pontról pontra cáfolva a román szenátorok állításait. /Domokos Gergely: Gondolatok a szelektív történelmi emlékezetről, és a román értelmiség felelősségéről. (Nyílt levél a román ellenzékhez). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./1993. december 10.
Bukarestben nagy felháborodást keltett, hogy a Moldovai Köztársaságtól elszakadni kívánó Dnyesztermenti Köztársaság bírósága Tiraszpolban gyilkosság vádjával halálra ítélte Ilie Ilascut, négy társát pedig börtönbüntetésre. Mircea Snegur moldovai államelnök is elítélte a "jogi színjátékot", Iliescu elnök pedig a román rádiónak kijelentette: "Felháborodásomat fejezem ki az előre megfontolt gyilkosság miatt, melyet egy anakronisztikus és primitív rezsim készít elő." A szenátus dec. 10-i ülésén határozatban szólította fel a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. Traian Chebeleu elnöki szóvivő kifejtette, hogy mindezért felelősség hárul az ott állomásozó orosz csapatokra /az orosz 14. hadseregre/. Tiltakozó tüntetés volt Bukarestben az orosz követség előtt. A nagykövet kijelentette, hogy Oroszországnak nincs köze a perhez. /Pesti Hírlap, Új Magyarország, dec. 12./ Iliescu elnök Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnökhöz küldött üzenetében kérte, járjanak közben Ilascu és társai ügyében. A román képviselőház és a szenátus nyilatkozata törvénytelennek minősítette az ítéletet, egyben a kormányfők és nemzetközi szervezetek közbenjárását kérték. /Ilascut halálra ítélték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1993. december 10.
Az RMDSZ a szenátushoz intézett beadványában a televízió magyar adásának védelmére kelt. Az RMDSZ a beadványban elítélte Paul Everac, a televízió elnöke és Adrian Paunescu szenátor által indított vádaskodást. A magyar szerkesztőség tárgyilagos és pártatlan. /Az RMDSZ a magyar adás védelmére kelt. = Magyar Hírlap, dec. 11./1993. december 10.
Iosif Constantin Dragan vasgárdista és kommunista kötődéseivel foglalkozott a Timisoara újság. A cikkíró egy közismert vasgárdista, Constantin Dumitrescu Zapada múlt évben nyomdafestéket látott nyilatkozatából idézett, miszerint a kommunisták megpróbálták kisajátítani a nemzeti hagyományt. Ezért karrier ígéretével soraikba fogadtak olyan ismert legionáriuokat, mint Valeriu Anania, Costin Murgescu, Traian Herseni. Ugyanez vezetett Dragan és Ceausescu cinkos együttműködéséhez, Dragan hozta a tráko-dáko-géta zagyvaságokat. A Timisoara cikkírója megjegyezte, érdekes, hogy Iosif Constantin Dragan nem fordult a bírósághoz, nem is tiltakozott Zapada nyilatkozata ellen. /Gazda Árpád: Dragan, a vasgárdo-kommunista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1993. december 11.
A bukaresti orosz követség előtti tüntetések miatt dec. 11-én Moszkvában a külügyminisztériumba hívatták a román nagykövetet, mondván, a tüntetések veszélyeztetik a követség tagjainak biztonságát. Orosz részről nehezményezték, hogy Ilies Ilascu halálra ítélése után megszaporodtak az oroszellenes írások a román sajtóban. - Oroszország moldovai nagykövete elmondta, hogy Jelcin elnök a tiraszpoli hatóságokhoz fordult: legyenek jóindulattal az elítéltek iránt. /Bukaresti tüntetés, moszkvai tiltakozás. = Új Magyarország, dec. 13./ 1993. december 11.
Katona Ádám nyílt levélben kért Iliescu elnöktől amnesztiát az ártatlanul bebörtönzött székelyföldi magyaroknak és cigányoknak. Katona Ádám emlékeztette Iliescut arra, hogy 1990. jan. 4-én amnesztiát adott, ezt egyedül az oroszhegyi és a zetelaki emberekre nem alkalmazták. /Katona Ádám: Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1993. december 11.
Jeszenszky Géza külügyminiszter szeptemberi látogatásakor Nicolae Vacaroiu miniszterelnök kijelentette, hogy Romániában megoldották a magyar nyelvű oktatás kérdését, mivel a magyar nyelvű iskolák száma meghaladja a magyar lakosság arányát. Ez emlékeztet a néhai diktátor, Ceausescu szavaira: a nemzetiségi kérdés megoldott. Valójában például Maros megyében a magyar lakosság részaránya a hivatalos 1992-es adatok szerint 40,3 %, ugyanakkor a megye magyar nyelvű IX. osztályainak az aránya 20,7 %, tehát minden második gyermek nem anyanyelvén tanul. /Szabó György Pál: Ő ne tudná? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1993. december 11.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ II. közgyűlését dec. 11-én tartotta, Csíkszeredán. A szövetség 1991. október 24-e óta jogi személy, első közgyűlése 1991. dec. 14-én volt. Az 1992/93-as tanévben 1070 óvodában, 1049 elemiben, 151 általános iskolában, 138 líceumban és 12 szakiskolában volt magyar nyelvű oktatás, összesen 216 917 magyar tanulóval. A közgyűlés leszögezte, hogy a román iskolákban levő magyar tagozat csak félmegoldás, ezért önálló tanintézményekre van szükség. Az elmúlt tanévben 57 080 magyar nemzetiségű járt román osztályokba. Lászlófy Pál /Csíkszereda/ elnök beszámolt az RMPSZ tevékenységéről, Bíró István /Bukarest/ főtitkár ismertette a magyar nyelvű oktatás alakulását az elmúlt három év során. Dr. Dezső Sándor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára elmondta, hogy jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen mintegy 500 magyar első éves hallgató tanul. /A Hét (Bukarest), dec. 24./ Az RMPSZ közgyűlésén elfogadott állásfoglalás szövege: Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ 1993. december 12.
Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ 1993. december 12.
Véget ért a MISZSZ IV. kongresszusa Félixfürdőn. Megállapodtak abban, hogy a szervezet politizáló része megalakítja a Reform Tömörülést, amely a "nemzeti értékek iránt elkötelezett szabadelvű eszmerendszer értékeit" kívánja megjelentetni, a másik rész a mozgalmi, társadalomszervező csoport, a depolitizált MISZSZ. A két szárny egységét bizonyítja, hogy közös tiszteletbeli elnökké választották Szőcs Gézát. /Válás MISZSZ-módra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ A MISZSZ IV. kongresszusa határozata: Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./1993. december 13.
A Nagy-Románia Párt továbbra is támogatja a kormányt, de nem nyújt neki "kitöltetlen csekket". A párt "utolsó figyelmeztetésben" részesítette a kormányt: ha 1994. jan. 31-ig nem ülteti gyakorlatba válság-programját, akkor megvonja támogatását a kormánytól. /Nincs kitöltetlen csekk. = Magyar Hírlap, dec. 13./1993. december 13.
Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./1993. december 14.
Nyugati körútra indult Melescanu külügyminiszter. Először Luxemburgba megy, ahol üzletemberekkel találkozik, majd Washingtonba repül. /Melescanu útra kel. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./ 1993. december 14.
Gyulafehérváron tartotta III. országos konferenciáját a Polgári Szövetség /PSZ/, ahol megfogalmazták a Demokratikus Konvencióval kapcsolatos ajánlásaikat, /PSZ-alternatíva. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./ egyben dec. 16-ra nagygyűléseket szervez az ország városaiban a tiraszpoli elítéltek érdekében, a PSZ támogatja a Bukaresti Egyetemisták Konvenciójának aláírásgyűjtési akcióját az 1989-es események kivizsgálása ügyében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./