udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
129
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-129
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. április 18.
A Maros megyei közigazgatási bíróság ápr. 18-i ítéletével helyt adott a megyei prefektus keresetének, aki megtámadta a 67 %-ban magyar lakosságú Magyaró község kétnyelvű helységtábla felállításáról szóló döntését. A tárgyalás légköre feszült volt, a bíró nem engedte, hogy az ügyvéd felolvassa az ET emberi jogokkal foglakozó tagjának a kétnyelvű táblákkal kapcsolatos franciaországi gyakorlattal kapcsolatos nyilatkozatát. A bíróság indoklása szerint az 1945-ös nemzetiségi statútum hallgatólagosan hatálytalanná vált. Maros megyében 36 községben született határozat a kétnyelvű helységtáblákról, a megyei prefektus valamennyi ellen eljárást indított a közigazgatási bíróságon. A magyarói tanács döntésével kapcsolatos ítélet az első volt ezek közül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Magyar Hírlap, ápr. 19./1994. április 18.
Iliescu elnök elégedett lehet ápr. 16-án zárult franciaországi látogatásával, vélte a Le Monde, amely a párizsi újságok közül egyedül foglalkozott érdemben az államfői vizit mérlegével, mert Franciaország az egyetlen nyugati ország, amely vendégül látta Iliescut, segít neki kitörni abból a "diplomáciai karanténból", amely 1991 óta elszigetelte Romániát. Azonban Iliescu elnök még Párizsban volt, amikor a társulási szerződés ratifikálást előkészítő parlamenti bizottság megállapította, hogy Romániában a "reformok elégtelenek", Bukarest nem teljesítette az ET-vel szembeni kötelezettségvállalását. /Magyar Nemzet, ápr. 18./1994. április 19.
Horn Gyula, az MSZP elnöke megígérte, ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a következő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. - Az MDF külügyi szóvivője kijelentette: az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt - vélhetően összehangolt módon - a választási kampányban pártcéloknak veti alá Magyarország alapvető külpolitikai érdekeit. Ez a magatartás súlyosan sérti Magyarország biztonságát, rontja a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét, gyengíti az ország tárgyalási pozícióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ 1994. április 19.
Tőkés László püspök egyházi körlevelében azt kérte a hívektől, hogy a következő vasárnapi istentiszteleteken gyűjtsenek a Felekezeti Iskolaalapítvány pénzügyi megalapozására. Ezen a napon a magyarországi testvéregyházak is erre a célra gyűjtenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./1994. április 19.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség a Világtanács tagjává is vált, egyenrangú félként a román szövetséggel. Jelenleg 78 cserkészcsapat működik 3300 taggal, de állandóan alakulnak újabbak, adott hírt magukról Schmidt Péter /Csíkszereda/ elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ 1994. április 20.
Tőkés László püspök törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeit illetően. Szőcs Géza elmondta, hogy azokat a személyiségeket /Tőkés László, Csoóri Sándor/ akarják mulasztással vádolni, akik a legkövetkezetesebben harcoltak az erdélyi menekültek hazatéréséért. Szőcs Géza számlákkal elszámolt: a kapott pénzből iroda nyílt Budapesten, amely hídfője az erdélyi magyar közösség nagyvilággal való kapcsolattartásának. /Pesti Hírlap, ápr. 20./1994. április 20.
Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 20-án módosította előzőleg tett megállapítását: nem két-három hete, hanem még tavaly juttatta el a román fél legújabb javaslatait a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban. /Népszabadság, ápr. 21./ Románia minél előbb alá akarja írni az alapszerződést, mondta Geona ugyanezen a sajtótájékoztatón. /Magyar Hírlap, ápr. 21./1994. április 20.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron három, egymástól távol levő épületben tevékenykedik. A Majális utcai házban nincs telefon, itt van a politikai, valamint az oktatási és ifjúsági főosztály. A Pavlov utcában van az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, Takács Csaba elnök, a szervezési főosztály, a Donáth úton az önkormányzati és a művelődési-egyházi ügyekkel foglalkozó főosztályok kaptak helyet, továbbá EMKE, Kötő József a művelődési-egyházügyi főosztály vezetője, egyben az EMKE főjegyzője is. A gazdasági főosztály Csíkszeredában működik, de vezetője, György Béla Zsolt időnként Kolozsvárra utazik, hogy részt vegyen a megbeszéléseken. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./ 1994. április 21.
Ápr. 21-én ünnepélyes székfoglalót tartott Gyulafehérváron a székesegyházban Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A kinevezést tartalmazó pápai bullát Bukowsky bíboros, bukaresti pápai nuncius olvasta fel. A szertartáson megjelent Paskai László bíboros, Esztergom-Budapest érseke, számos püspök és egyházi méltóság Magyarországról, Svájcból, Németországból, a romániai egyházi vezetők, továbbá Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a román kormányt Gheorghe Vladutescu államtitkár képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Új Magyarország, ápr. 22., Új Ember, máj. 1./ A helyhatósági szervek előzetesen kérték, hogy a résztvevők ne énekeljék el a nemzeti himnuszt, erre nem is került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A leköszönő Bálint Lajos érsek elmondta, hogy egészségi állapota nem egyetlen oka lemondásának, 1989 után kudarcok sorozata érte. Ha személyének szólt a hatóságok viselkedése, reméli, hogy az új érseknek jobban sikerül elvégeznie feladatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./ A gyulafehérvári római katolikus érsekség új címerében a nap és hold, mint Erdély címerében is, a magyarság és a székelység szimbóluma szerepel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./1994. április 21.
Ápr. 21 és 24 között rendezik meg Bukarestben a Crans-Montana Fórumot, ahova 48 országból várnak résztvevőket, több államfő és miniszter is eljön. 1989 óta Románia még nem rendezett ilyen nagyszabású nemzetközi összejövetelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Ápr. 21-én Bukarestben Catherine Lalumiére asszony, az ET távozó főtitkára és Iliescu elnök beszédeivel nyílt meg a Crans-Montana Fórum. A tanácskozáson 125 ország, illetve nemzetközi szervezet képviseltette magát. A megnyitóra megérkezett Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere is. /Magyar Hírlap, ápr. 22./ Iliescu elnök felszólalásában népe ősi eredetét, európai elhivatottságát, toleranciáját hangsúlyozta. /Magyar Nemzet, ápr. 22./ 1994. április 21.
Oliviu Gherman, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának elnöke elmondta, hogy folytatják a Horn Gyulával, az MSZP elnökével elkezdett párbeszédet, a kérdések megvitatására szakértői csoportokat hoznak létre és a választások után Aradon újra találkoznak. /RM., ápr. 21./ 1994. április 21.
Több román lap a "szocialisták találkozójának" nevezte Horn Gyula MSZP-elnök és Oliviu Gherman SZDP-elnök Szegeden történt találkozóját. Különösen elégedetten nyugtázzák, hogy az MSZP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó fejezetnek a szerződésbe foglalásával. /Új Magyarország, ápr. 21./ 1994. április 21.
A washingtoni Holocaust Múzeumban a túlélőket nyilvántartó osztály igazgatója, Radu Ioanid nyilatkozott a romániai Holocaustról. Mintegy ötszázezer oldalnyi hivatalos irat van a múzeum birtokában, ezek túlnyomórészt román nyelvűek, romániai, moldovai, ukrán és orosz levéltárokból származnak. 1930-ban Romániában 759 ezer zsidó élt. Közülük 150 ezer Észak-Erdélyben élt, akiket náci koncentrációs táborokba hurcoltak, akik közül legfeljebb 15 ezren kerültek haza. A román hatóságokat a többiekért, a 600 ezernyi zsidóért terheli a felelősség. Romániában már 1940-ben voltak pogromok. Akik rehabilitálni akarják Antonescut, azoknak tudni kell, hogy Antonescu a perében elismerte, hogy az ő 1941-ben kiadott parancsára Besszarábiából és Bukovinából 150-170 ezer zsidót deportáltak Transznisztriába. A Holocaust Múzeum és Tanács leszögezte: Antonescu felelős 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány kiirtásáért. /22 (Bukarest), febr. 9-22., fordításban: A Hét (Bukarest), ápr. 1. - a hetilap jelzi: tényleges megjelenés: ápr. 22./1994. április 23.
A nacionalista-diverziós erők felelőtlen akciója című levelével fordult dr. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora a sajtóhoz, visszautasítva az egyetemet ért szélsőséges sajtótámadásokat. A rektor nem volt hajlandó a Vatra Romaneasca javaslatára interetnikai feszültséget fokozó emléktáblát elhelyezni az épületen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./1994. április 23.
Ápr. 23-án Kolozsváron zajlott le az Emese álma című országos középiskolai vetélkedő a magyarság őstörténetének és eredet-mondáinak köréből. A versenyben 52 csapat vett részt , a legjobb 15 került a középdöntőbe, közülük 5 csapat jutott tovább a Magyarországon tartandó döntőbe. /RMDSZ Tájékoztató, 269. sz., ápr. 25./1994. április 24.
Nagyvárad múltjához és jelenéhez kapcsolódó rendezvények, a Varadinum`94-napok /ápr. 24-máj. 1./ ápr. 24-én kezdődnek ünnepi istentisztelettel. A következő napokban kiállítások nyílnak, találkozásokat rendeznek, a városban élő szerzők új köteteit mutatják be, előadásokat tartanak. Máj. 1-jén lesz a Szent László körmenet, majd majális és operagála-ünnepségzáró a színházban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20., részletes program: Partiumi Közlöny (Nagyvárad), ápr. 24./1994. április 25.
Ápr. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő interpellált a földtörvénnyel kapcsolatban. Több megyében ugyanis a községi, megyei bizottságok visszavonják vagy módosítják a kiosztott birtokleveleket. Vida Gyula kérte az összes ilyen természetű visszavonások, illetve módosítások esetében a törvényesség visszaállítását. /RMDSZ Tájékoztató, 270. sz., ápr. 26./1994. április 26.
Az RMDSZ négy éven át küzdött azért, hogy az ártatlanul elítéltek szabadlábra kerüljenek, ennek nyomán került be az ET-dokumentumokba az elítéltek sorsa. Az ET egyik követelménye volt, hogy kiszabaduljanak, állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ mindent megtesz, hogy a még börtönben levők is szabadulhassanak. Az ellenzék pártjai, a Demokratikus Konvenció kerülték az elítéltekkel kapcsolatos megnyilvánulásokat. /Pesti Hírlap, ápr. 26./1994. április 26.
Szász János Szuverenitás? címmel vitába szállt Tőkés László Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelének néhány passzusával, vitatta a "korlátozott szuverenitás" fogalmát, továbbá úgy érezte, a levél valósággal megszabja, hogy Magyarország milyen politikát folytasson, azonban a magyarországi politikát nem Romániában "döntjük el". Szász János nem értette, miért kell Boross Péterhez fordulni, aki egy hónap múlva alighanem nem lesz miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26. - Tőkés László levele: Magyar Nemzet, ápr. 11./ Szász János cikkére egyetértően reagált a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, Gyarmath János a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, ápr. 27./1994. április 26.
Az ellenzéki Romania Libera ismertette a Népszabadság cikke alapján a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány helyzetét, Ábrahám Dezső szerint Tőkés László püspök 10 millió forintot vett fel az alapítványtól és nem számolt el. A következő számban Tőkés László felháborodottan visszautasította ezt az állítást, hozzátéve, hogy a Népszabadságban nincs szó arról, hogy ő vett volna fel 10 milliót, az újság szerint ezt Szőcs Géza tette. Szándékos befeketítésről van szó, a román lap így kezdi: Az RMDSZ illetékes köreiből származó hírek szerint... /Új Magyarország, ápr. 26. - A román lapban ismertetett cikk: Népszabadság, ápr. 18./