udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
167
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-167
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. szeptember 21.
Ioan Adam A hutukról és a tutszikról címen ír a román kormánylapban arról, hogy a "ruandai kölcsönös mészárlások története román szempontból is tanulságos." A tutszi kisebbség diszkriminációval vádolta a hutu többséget, majd megindultak a főváros felé, rettenetes vérfürdőt rendeztek. "Gondoljanak arra, mi történne, ha a Har-Kov-i tutszik /szintén a lakosság tíz százaléka/, akiket ... Uganda támogat, egy éjszaka megindulnának ... a déli hutuknak pedig nem lenne muníciójuk." "Egy erős védelmi ipar éppen annyira szükséges számunkra, mint a levegő." /Vocea Romaniei, szept. 21./ 1994. szeptember 21.
Zalakaroson befejeződött a külhoni magyar sajtótalálkozó. A résztvevők megalakították a Külhoni Magyar Média Társaságot, budapesti székhellyel. Megnyugvással vették tudomásul, hogy a kormány fenn kívánja tartani a Duna Televízió önállóságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25./1994. szeptember 22.
Iliescu elnök szept. 22-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a román hadseregnek nincs titkos terve etnikai konfliktus esetére, Pascu államtitkár szavait félremagyarázták. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa az RMDSZ által kidolgozott nemzetiségi oktatással kapcsolatos törvénytervezetnek, amelyet közel félmillió állampolgár támogatott aláírásával, először azt válaszolta, hogy nem ismeri a tervezetet, de megkérdőjelezte annak szükségességét, majd kifejtette: a nemzeti oktatás kérdését az alkotmány, illetve a parlament egyik háza által elfogadott törvény rendezi. Iliescu elítélte az apparátus korruptságát. A bűnözési hullám terjedését a határok megnyitásával hozta összefüggésbe. /Magyar Nemzet, szept. 23./ 1994. szeptember 22.
A Legfelsőbb Törvényszék szept. 22-én elutasította a Marosvásárhelyen Antonescu szobrának felállítását támogató megyei bírósági döntést. Ennek ellenére a Cuvantul Liber helyi lap szept. 22-i száma felhívást közölt, amelyben a kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és más pártok helyi szervezetei bejelentették: szept. 28-án leleplezik a városban Antonescu szobrát, felkérnek mindenkit, legyen jelen. A szoborállítási kísérlet törvénytelen, hangsúlyozta Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24., Új Magyarország, szept. 23./1994. szeptember 22.
A román parlament hét tagja, Adrian Motiu RNEP-szenátorral, a Szenátus alelnökével az élen az amerikai törvényhozáshoz intézett levelében azt kérte, hogy ne hagyják jóvá Alfred Moses jelölését az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének. Az egyik aláíró a kormánypárt tagja. Levelükben azt állították, hogy Moses közeli kapcsolatban állt Ceausescuval. Valójában Moses nyíltan helytelenítette a szélsőséges román nacionalizmust. A kormány szept. 22-i nyilatkozatában elítélte ezt a levelet, már megadta hozzájárulását a diplomata kinevezéséhez. A kolozsvári Interetnikai Társaság közleményében aggodalmának adott hangot, hozzátéve, hogy a szenátorok Alfred Moses etnikai hovatartozását és extrémizmusellenességét kifogásolták. A BBC-ben Ioan Gavra cáfolta, hogy a szenátorokat képviselőket Alfred Moses zsidó volta motiválta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25., Népszava, szept. 23., a levél szövege: Média (Nagyvárad), okt. 5./ A Liberális Párt kizárta tagjai sorából azt a két szenátort, akik Alfred Mosesnek, az Amerikai Zsidó Közösség vezetőjének bukaresti nagykövetté való kinevezése ellen írtak levelet az amerikai szenátusnak. /Népszava, szept. 26./1994. szeptember 22.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 22-én ülésezett. Tájékoztató hangzott el biharvajdai eseményekről, ahol a szomszéd román faluból érkező román fiatalok megvertek helybeli magyarokat, továbbá a könyvkiadásra szánt anyaországi támogatás összegének csökkentéséről. Olyan eseménysorozat figyelhető meg, amely uszításokra ad sugallatot, súlyosan veszélyeztetve a magyar lakosságot. Az Antonescu-szobor marosvásárhelyi felállításáról szóló közlemény szembefordul a bírósági döntéssel, a kisebbségek elleni tervezett katonai fellépésekről kiszivárogtatott információ és a Biharvajdán lezajlott erőszakos cselekmények között összefüggés áll fenn, legalábbis provokatív hatásuk jellegét tekintve. Súlyos ellentmondás áll fenn a kirakatjellegű kisebbségpolitika és a gyakorlat között, tekintettel a sokasodó magyarellenes intézkedésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./1994. szeptember 22.
Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyminiszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja egyetért Funarral abban, hogy az RMDSZ autonómia-követelésével Románia feldarabolására törekszik. /Népszabadság, szept. 22./1994. szeptember 22.
Etnikai tisztogatás céljából szövetkezett a Nagy-Románia Párt és a Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobboldal, írja a Ziua bukaresti napilap, utcai megmozdulásokat és véres leszámolásokat terveznek, elsősorban a zsidók és a cigányok ellen. /Magyar Hírlap, szept. 22./1994. szeptember 22.
Ara-Kovács Attila a létező kilenc román titkosszolgálat egyikét, az UM 0215-öt, a katonai titkosszolgálatot ismerteti. 1990. febr. 1-jén jött létre, Gelu Vican Voiculescu vezetésével. Akkor Voiculescu 400 volt tisztet gyűjtött össze, akik korábban a Securitate katonai titkosszolgálatánál dolgoztak. Több vezetőcsere volt az UM 0215 élén. Petre Roman akkori miniszterelnök igen elégedett volt az UM 0215-nek az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekben játszott diverziós szerepével. 1990. jún. 15-én, amikor Bukarestben bányászok támadtak a tüntetőkre, elfogtak két UM-es tisztet, akik Ioan Ratiu ellenzéki vezető lakására behatoltak és onnan bizalmas iratokat tulajdonítottak el. A szervezet tevékenysége bebizonyosodott a fővárosban, illetve Bacau városában történt újfasiszta provokáció megszervezése kapcsán, illetve ellenzékieket kompromittáló diverziós cselekményekben. 1992-ben a szervezet létrehozója, Voiculescu elhagyta az országot, Románia tuniszi nagyköveteként kényszerűen kívülrekedt a politikai harcokból. 1993 februárja óta Dan Gheorghe vezérőrnagy irányítja az UM 0215-öt, aki elismeri az SRI felsőbbségét, erre utalnak azok a lapértesülések, melyek szerint a szervezet valamennyi információját az SRI komputeres adatbázisának rendelkezésére bocsátotta. A két szervezet között munkamegosztás van: az UM 0215 végzi a piszkos feladatokat, amelyeket az SRI nemzetközi kapcsolatai miatt nem vállalhat. Ilyen például a nemzetiségek megrendszabályozása. /Magyar Hírlap, szept. 22./ 1994. szeptember 22.
Gyakran hívják ünnepségekre, nyilatkozta dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Szept. 8-án Budapesten részt vett a szemináriumok lelki vezetőinek találkozóján, Leányfaluban pedig a magyar püspökök lelkigyakorlatán vesz részt, amely szept. 22-ig tart, szept. 23-24-én pedig Temesváron tartják a romániai közös római és görög katolikus püspöki konferenciát. Utoljára aug. 20-án tartották Hármasfaluban, Székelyszentistvánon az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőnek állandó értekezletét. A román görög katolikusok ügyét még mindig nem oldották meg, nem kapták vissza templomaikat. Amelyik községben az utolsó magyar katolikus hívő is meghalt, ott átadták a görög katolikusoknak a templom használati jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ 1994. szeptember 22.
Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./1994. szeptember 22.
1949 márciusában kitelepítették Maksáról dr. Nagy Zoltán tisztifőorvost, majd 1950-ben következett az erőszakos kollektivizálás. Az emberek ellenálltak, sőt tüntettek ellene. 1950. szeptember 22-én - akárcsak Gidófalván - milicisták érkeztek és a tömegbe lőttek. Két fiatalasszony /Sorbán Györgyné Zöld Berta és Fazekas Andrásné Joós Erzsébet/ halálos sebet kapott, mindketten elvéreztek. Ezután a milicisták több családot elvittek, a férfiakat a szekuritátén rettenetesen megkínozták, majd bebörtönözték őket, a családjaikat pedig a Duna-deltába vitték. Ezekre az eseményekre emlékeztek a faluban, az áldozatok neveit a kopjafába vésték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./ 1994. szeptember 22.
Az Evenimentul Zilei szerint egy román vállalat ágyúkat, páncélöklöket, kalasnyikovokat szállított Horvátországba,így megszegte az érvényes ENSZ-embargót. /Népszabadság, szept. 22./1994. szeptember 22.
Jászberényi Emese marosvásárhelyi magyar rádiós vallott munkájáról, amelyhez hit kell. "Hinni népedben, nemzetedben, nyelvedben." Elmondta, hogy 1985 január 12-én Ceausescu egyik rendeletével megszüntette a körzeti rádiózást, így megszűnt a magyar adás. A magyar részleg teljes archívumát, negyven beszélt szalagot és negyvenezer zenei szalagot az egyik börtönbe, Jilavába kellett szállítani. Előtte Jászberényi Emese az aranyszalagtár mind az ezer hangszalagját éjjel-nappali gyors munkával lemásolta. Így mentődött meg Sütő András, Bartalis János, Móricz Zsigmond hangja. 1989 után visszakapta a marosvásárhelyi magyar stúdió a korábban elkobzott hanganyagtárát. /Magyar Nemzet, szept. 22./1994. szeptember 23.
Koleragócot fedeztek fel Maros megyében, a Nyárádtő községhez tartozó Vidrátszeg faluban. /Népszabadság, szept. 23./ 1994. szeptember 23.
Szept. 23-24-én tartották Temesváron a romániai katolikus püspöki kar őszi ülésszakát, Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket választották meg a püspöki kar elnökévé, a római katolikus püspöki kar elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a görög katolikus püspöki kar elnöke pedig Lucian Muresan gyulafehérvári és fogarasi érsek lett. A tanácskozáson 15 római és görög katolikus püspök mellett jelen volt John Bukowski pápai nuncius is. A püspöki kar felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez az egyházi javak visszaszolgáltatása megoldatlan ügyéről és a tanügyi törvény egyházellenességéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./1994. szeptember 23.
Évről évre csökken a magyarul tanulók és növekszik a román nyelven tanuló magyar gyermekek száma. Közben egyre több szervezet foglalkozik az anyanyelvi oktatással, írja Barabás István: a szakminisztérium, a tanfelügyelőségek, az RMDSZ oktatás- és ifjúságügyi főosztálya, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a parlamenti tanügyi bizottság RMDSZ-képviselői, illetve szenátorai, a Bolyai Társaság, a történelmi egyházak tanácsai, a számtalan alapítvány és 1993. dec. 12-én megalakult az Oktatási Tanács, amely eddig nem adott életjelet magáról, tavasszal pedig megalakult az RMDSZ Egyezető Tanácsának oktatási szakbizottsága. Ez utóbbi szept. 2-i tanácskozásán megállapították, hogy szükséges a magyar oktatási hálózat sokrétű felmérése. Ilyen felmérést már többen elvégeztek, például az RMDSZ oktatási és ifjúságügyi főosztálya által elkészült memorandum a magyar oktatás helyzetéről. Ezt az összeállítást az RMDSZ januárban elküldte az Európa Tanácsnak, Strasbourgba. Ezenkívül a Romániai Magyar Szó évente közli a felmérést az előző tanévről. Szomorú, állapítja meg Barabás István, hogy ezek a jelzések megjelennek a csökkenésről, de nem méltatják figyelemre. /A Hét (Bukarest), szept. 23./ 1994. szeptember 24.
A The Independent tudósítója Kolozsváron felkereste Funar polgármestert, akinek kijelentetéseit idézte: "Romániában nincsenek magyarok. Itt csak román állampolgárok élnek, és ők ugyanazokat a törvényes jogokat élvezik." Funar kifakadt az RMDSZ ellen, az autonómiaköveteléseket Budapest ösztönzésének tulajdonította. Az újságíró szerint Funar fecsegése nem sokat számít. /Népszabadság, szept. 24./1994. szeptember 24.
A Biharvajdán történt magyarverés nem elszigetelt eset. Akik részt vettek a verekedésben, azok már hónapok óta zaklatják, inzultálják a vonaton közlekedő magyarokat. Hódoson és Szentimrén is magyarokat vertek meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25./ 1994. szeptember 24.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szept. 24-i Szovátán tartott ülésén megjelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium küldöttsége, Egyed Albert főosztályvezetővel az élen. Lászlófy Pál elnök számolt be a napirendről. Megvitatták a magyar oktatáspolitikai stratégiáról készült tanulmányt és a magyar módszertani központokat vették számba: Csíkszeredában működik, Kolozsváron már van székhely, szükséges, hogy Marosvásárhelyen is legyen, Szovátán pedig országos szintű lesz, rendezvényeknek otthont adó, szálláshelyet is biztosító épület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./