udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
167
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-167
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. szeptember 6.
Tordán a városi tanács jóváhagyta a Jósika Miklós emléktábla elhelyezését a főtéren levő szülőház homlokzatára. Az ápr. 29-i ünnepségen jelen volt Ioan Bendea polgármester is, aki hangsúlyozta, hogy "büszkéknek kell lennünk ezekre a személyiségekre." Azóta uszító cikkek jelentek meg, Vi_inescu tordai tanár azt állította, hogy Jósika Miklós románellenes volt. A tanács felkérte, hogy ezt dokumentumokkal bizonyítsa be, ez azonban elmaradt. Medrea alprefektus a kolozsvári prefektúra nevében levélben értesítette a tordai tanácsot, hogy az emléktábla engedélyezésére csak a prefektúrának van joga. A tordai tanács felszólította a tordai RMDSZ-t, hogy vegye le az emléktáblát. A kolozsvári RMDSZ levélben kérte Grigore Zanc prefektust, hogy tartsák be a jogrendet, és ne bolygassák a Jósika Miklós-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1994. szeptember 6.
A múlt héten a Zilah főterén álló Wesselényi-szoborból ismeretlen tettesek letörtek egy nagy darabot. A letört kőtömbre nem figyelt fel sem a rendőrség, sem a polgármesteri hivatal, de a műemlékvédők sem, egyedül a járókelők vették észre a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ 1994. szeptember 6.
Csíkszeredában megalakult a Hargita megyei Innovációs és Információs Központ, melynek célja az induló kis- és középvállalkozások segítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1994. szeptember 6.
Az 1992/93-as tanévben 216 705 tanuló részesült magyar nyelvű oktatásban, az 1993/94-es tanévben pedig 211 317 tanuló, 5388 fővel kevesebb. Az óvodai oktatást kivéve a többi oktatási fokozat hátrányos helyzetben az országos átlaghoz képest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ 1994. szeptember 7.
Diszkriminációt érzékeltünk a tanügyi törvény, a kolozsvári főtéren folyó ásatások, a kétnyelvű feliratok esetében, nem is szólva a kormánypárti sajtóban és más médiumban ellenünk intézett heves támadásokról. A hivatalos nyilatkozatok Romániában ellenkeznek a politikai gyakorlattal és az alapszerződés megkötésének elvárásaival. - összegezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alapszerződéssel kapcsolatos helyzetet. Törzsök Erika kifejtette, hogy "Nyugat-Európa elvárása ezzel a térséggel szemben elsősorban az egymás közötti együttműködés megteremtése", ugyanakkor nem történtek meg a bizalomerősítő lépések. Kérdéses, a jelenlegi román politikai elitben van-e olyan elszántság, hogy félvállalja a szükséges kötelezettségeket. Az "oktatási törvény jelenlegi formájában nem az a bizalomépítő, baráti gesztus, amelyre a továbbiakban építeni lehetne." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./1994. szeptember 7.
Teodor Melescanu semmitmondó budapesti látogatásával nyilván visszatérítette a földre a szocialista-liberális kormányt, vélte Kis Tibor. Jó lecke a magyar diplomáciának a közép-európai realitások tantárgyból. Most majd kevesebb szó esik történelmi megbékélésről. Egy szép, de rövidke álom véget ért. Baj lenne, ha a kormány a visszautasító gesztusokat, a pofonokat figyelmen kívül hagyná. - Nyugat-Európa szerződéseket akar, meghatározott időn belül. /Népszabadság, szept. 7./1994. szeptember 7.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a külügyminiszteri tárgyalásról kijelentette: "az, ami a sajtóbeszámolókból ismeretessé vált, az RMDSZ számára is pozitív". Ellentmondásos jelenségek is tapasztalhatók. "Míg egyfelől mindkét külügyminiszter a nyitási szándékról nyilatkozott, ugyanakkor Gheorghe Funar, akinek pártja immár kormánypárt, ezzel élesen ellenkező nyilatkozatot tett az oktatási törvénnyel, az RMDSZ státusával kapcsolatban." "Vannak tehát kételyeink" - állapította meg. /Új Magyarország, szept. 7./1994. szeptember 7.
Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 7-i sajtóértekezletén egyetlen szót sem szólt Melescanu budapesti tárgyalásáról. Az újságírók ezt szóvá tették, a szóvivő azt válaszolta, hogy a külügyminiszter nyilatkozott erről, nincs mit hozzátennie. Mi a külügyminisztériumi álláspont Funar Constantinescuhoz írt leveléről, kérdezték az újságírók. A válasz: nem szokás kommentálni pártvezetők állásfoglalásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ 1994. szeptember 7.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter Melescanu látogatásáról elmondta: ott vagyunk, ahol egy évvel ezelőtt. Az egy évvel ezelőtti találkozón elhangzott román részről: megnyitnak egy új határátkelőt. Most viszont még azt sem vállalták, hogy annál a két határátkelőhelynél, ahol a magyar oldalon már átadható a határállomás, román oldalon is megnyissák. Jeszenszky már régebben is javasolta, hogy az alapszerződés része legyen egy kisebbségvédelmi egyezmény. /Új Magyarország, szept. 7./1994. szeptember 7.
Az RMDSZ megfogalmazta a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalását: az alapszerződésnek tartalmazni kell egy Kisebbségvédelmi Megállapodást /ennek lényegét 12 pontban foglalták össze/, kormányintézkedéssel kell rendezni - többek között - a kisebbségi felekezetektől, egyesületektől elvett ingatlanok és javak visszajuttatását, a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a nyelvhasználat szabályozását. A Kisebbségvédelmi Megállapodás végrehajtásának felügyeletére vegyes bizottságot hoznak létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ 1994. szeptember 7.
Alain Juppé francia külügyminiszter szept. 7-én kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, először Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélésről Melescanu a rádióban elmondta, hogy a román-francia viszony sokoldalúságáról, a magyarokkal kötendő alapszerződés távlatairól volt szó. /Magyar Nemzet, szept. 8./1994. szeptember 7.
Melescanu külügyminiszter magyarázkodásra kényszerült a BBC-ben Funar levelével kapcsolatban. Funarnak az RMDSZ betiltására vonatkozó javaslatáról azt mondta, hogy az személyes javaslatnak kell tekinteni és az nem a Román Nemzeti Egységpárt hivatalos álláspontja. Constantinescu professzor Funar hozzá intézett levelét "minősíthetetlen terméknek" nevezte, amely nem befolyásolja a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ viszonyát. /Népszabadság, szept. 8./ 1994. szeptember 7.
Melescanu magyarországi tárgyalása után megerősödtek az RMDSZ elleni támadások. Az elnöki iroda szócsöve, a Dimineata szept. 7-i száma annak a reménynek ad hangot, hogy az RMDSZ végre letesz olyan "abszurd követeléseiről", mint a belső önrendelkezés vagy a különleges jogi státus. A magyar kisebbség problémáit a bukaresti parlamentnek kell megoldania. /Magyar Hírlap, szept. 8./ 1994. szeptember 7.
Magyarországon a művelődési minisztériumi nemzeti és etnikai kisebbségek főosztálya kettéválik: a határon túli magyar kisebbség kulturális főosztályát a jövőben Egyed Albert, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó főosztályt Radó Péter vezeti. A támogatásra odaítélt pénz nem lesz több a jövőben. A határon túli magyar könyvkiadás támogatásának összegéből 30 millió forintot vissza kellett utalni a minisztériumnak, előzőleg eldöntött támogatási kérelmekről van szó. /Új Magyarország, szept. 7./ A minisztériumban nyolc, határon túli magyar szakértőkből álló kuratórium véleményezi a beérkezett pályázatokat, a minisztérium jóváhagyja döntésüket és kiutalja a pénzt. - Tabajdi Csaba politikai államtitkár a támogatási formák egységesítésén dolgozik. Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár elmondta, hogy a magyarországi támogatások ésszerű elosztására az RMDSZ oktatási szakkuratóriuma tesz javaslatot. /Magyar Nemzet, szept. 7./1994. szeptember 7.
Az RMDSZ oktatási szakbizottsága dolgozza ki a romániai magyar oktatási rendszer távlati stratégiáját, ennek része a szervezési-finanszírozási program. Az oktatási szakkuratórium az anyaországi támogatás elosztásáról dönt. Ehhez szükséges az átfogó felmérés. Okt. 1-jéig a romániai oktatásban érdekelt valamennyi szervezet kidolgozza fejlesztési elképzeléseit és okt. 8-án lesz az egyeztető gyűlés. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./1994. szeptember 7.
Tőkés László püspök Duray Miklós erdélyi látogatását viszonozva szept. 6-án szlovákiai körútra érkezett. Látogatását Komáromban kezdte, majd Pozsonyban a Csemadok székházában találkozott a pozsonyi magyarokkal. Útjának további állomásai: szept. 7-én Léva, Rimaszombat, szept. 8-án Királyhelmec, Kassa /találkozás Mikó Jenő szlovákiai református püspökkel/, szept. 9-én az Ung-vidék, majd búcsúebéd Királyhelmecen. Tőkés Lászlót körútján Duray Miklós elkíséri. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 7./1994. szeptember 7.
Nagyenyeden két és fél éve folyik a vita az RMDSZ helyi szervezete javaslatáról, hogy utcát nevezzenek el Kőrösi Csoma Sándorról. 1992 tavaszán a városi tanács elfogadta ezt a javaslatot, a Fehér megyei tanács viszont nem küldte meg döntését. A javaslat ellen szólók azt állítják, hogy Kőrösi Csoma Sándor kevés ideig tartózkodott a városban. - Valójában 15 évig tanult a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ 1994. szeptember 7.
Sepsibükszádon tartották meg aug. 25-28-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ harmadik vándortalálkozóját. Az első Torockószentgyörgyön volt 1992-ben, a második Kőrösréven 1993-ban. Az idei találkozó szervezője a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az EKE társegyesülete volt. Imecs László országos elnök tartott beszámolót. Az egykori 18 menedékházas EKE-vagyonból semmit sem tudtak visszaszerezni. Megválasztották az új vezetőséget. Elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/ lett, az alelnökök: Kovács Attila /Brassó/, Máthé Gyula /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ 1994. szeptember 8.
Mától ismét érvénybe lép az egyszer már alkalmazott határátlépési illeték, amelyet román állampolgároknak kell fizetni, összege 15 ezer lej. /Új Magyarország, szept. 8./1994. szeptember 8.
A szenátus szept. 8-i ülésén Frunda György szenátor interpellációjában kifejtette, hogy a kormány visszaél a parlament nyári szünetének időszakára biztosított jogszabályalkotási felhatalmazásával, amikor újból bevezette a határátlépési illetéket, ez a döntés alkotmánysértő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./