udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 240 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 | 211-240 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. február 11.

Gazda Árpád megvádolta a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjét, Gyarmath Jánost azzal, hogy nem demokratikus, nem pártatlan, mert nem közölte hamarabb Nagy Benedek röpiratát. A főszerkesztő válaszából kiderült, hogy Nagy Benedek perrel fenyegette meg a lapot arra az esetre, ha hozzájárulása nélkül közlik körlevelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1995. február 11.

Meghalt Lázár László újságíró /sz.Marosvásárhely, 1936. júl. 30./, aki évtizedeken át írt az Ifjúmunkás, Ifi Fórum, majd az Erdélyi Napló és a Népújság hasábjain. A fiatal írótehetségek felfedezője volt, az Ifjúmunkás oldalain bátorította, közölte a jelentkezőket. Saját nevén kívül Jakab Péter, J. P., (jakab), (lazics) szignókat használta cikkeiben. 1993-ban a MÚRE nívódíjat adományozott neki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1995. február 11.

Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

1995. február 11.

Horn Gyula miniszterelnök Brüsszelben kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés esélyei kevésbé biztatóak. Aggasztónak tartotta a romániai nacionalista szélsőségesek megnyilvánulásait. Bátorító, hogy Iliescu elnök elhatárolódott mindettől, tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1995. február 11.

Febr. 10-11-én szórványtanácskozást rendeztek Nagyenyeden, több mint harminc civil társadalmi intézmény, az egyházak és szakmai társaságok képviselői próbáltak meg koncepciót kidolgozni a szórványkisebbség sajátos problémáinak megoldására. Szórványról akkor beszélhetünk, ha a kisebbség a helyi lakosság 10 százaléka alá süllyed. Szórványnak tekinthető az egész Bánság, Arad, Hunyad, Szeben, Brassó, Beszterce, Máramaros és Fehér megye, nyilatkozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. A magyar lakosságból 700 ezer él szórványban. Sok alapítvány jött létre, a legtöbb az oktatás gondjaival kíván foglalkozni. A temesvári alapítvány pedig a szórvánnyal kapcsolatos elméleti kérdéseket vizsgálja. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az oktatással kapcsolatos szórványtalálkozót 1994 őszén tartották. A jelenlegi tanácskozáson javasolták az RMDSZ-nek, hogy hozzon létre szórványirodát. Vetési László lelkész is tartott előadást. Az összegyűltek elhatározták, hogy márciusban szórványtanácsot hívnak össze. /Temesvári Rádió, febr. 13., MTI, febr. 16./ A megjelentek felkérték Bodó Barnát és Vetési Lászlót, hogy a tanács összehívásáig vállalják el az operatív feladtok kezelését. A szórványtanács feladata a szórványhelyzettel kapcsolatos gondok és feladatok összegyűjtése. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 15., 472. sz./ Az előadók között volt Vetési László "A szórvány - vázlatos helyzetelemezés" és dr. Csávossy György "A magyarságtudat megőrzése a szórványban" című előadásával. Kományi János marosvécsi tanár beszámolt a Kemény János Alapítvány munkájáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

1995. február 11.

Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke febr. 8-án a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSZ "destabilizáló" törekvései ellen. Nastase sorolta az RMDSZ "bűneit" a szeparatizmustól kezdve Frunda György strasbourgi és Markó Béla londoni felszólalásáig. Az RMDSZ-nek tehát fel kell készülni egy újabb kampányra. Ugyanakkor az RMDSZ-tagság tájékozatlan, figyelmeztetett Ferencz L. Imre, nem értik, mi történik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1995. február 11.

Emil Constantinescu professzor, a DK elnöke felszólította az RMDSZ-t, világosan szögezze le, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt. A professzor kifejtette, hogy a romániai politikai helyzet romlásának fő okozója a magyar szervezet. /Magyar Hírlap, febr. 14./

1995. február 10.

Gyergyószentmiklóson a tisztújító közgyűlésen új RMDSZ-vezetőséget választottak. Az új RMDSZ-elnök, György Sándor elmondta, hogy működőképes vezetőséget sikerült kialakítani. Megszűnt a területi szervezettel való viszálykodás. Nyilvántartást fektetnek fel a tagságról, hogy felkészüljenek a belső választásokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1995. február 10.

1996-ban, a honfoglalás 1100 éves évfordulójának méltó megünneplése lehetne az elszármazottak szülőfalujukba, városukba való hazalátogatása. A vendéglátást és közös ünneplést műsorokkal, a helytörténet, néprajz, műemlékvédelem értékfelmutatásával lehetne összekötni, javasolta Balogh Edgár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1995. február 10.

1994 decemberében hirdette meg a Duna TV nyereményjátékát. Azt kérte a nézőktől, hogy írják meg, melyik három műsort kedvelik a legjobban. A levélírók között ötven televíziót sorsolnak ki. Százötvenezer levél érkezett, a legtöbb /százezer (!)/ Erdélyből. A nyertesek közül harmincnyolcan erdélyiek voltak. A múlt héten Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, majd Csíkszeredában ünnepélyesen átadták az erdélyiek nyereményeit. -Óriási hatása van a Duna TV-nek. /Népszabadság, febr. 10./

1995. február 11.

Febr. 11-én hazaérkezett Londonból Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elmondta, hogy Londonban előadást tartott az RMDSZ autonómiatervezetéről. A PER táviratban tudatta az RMDSZ-szel, hogy a román kormány elfogadta: az RNEP képviselője megfigyelőként, hozzászólási jog nélkül vesz részt az atlantai értekezleten. Az RMDSZ vezetői febr. 11-én késő éjjelig tanácskoztak, végül úgy döntöttek, hogy mégis elindul küldöttségük, febr. 12-én elindultak repülőgéppel Atlantába. A küldöttség: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba. Tokay György, Frunda György, dr. Csapó József és dr. Kelemen Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Magyar Nemzet, Gyarmath János bukaresti tudósítása, febr. 13./ Jimmy Carter volt amerikai elnök lesz a kétoldalú megbeszélés közvetítője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

1995. február 10.

Cs. Gyimesi Évát 1990-ben nevezték ki professzornak, 1993-tól pedig a magyar irodalomtudományi tanszék vezetője. Amerikába hívták előadást tartani, ott látta, hogy az oktatás technológiáját tekintve száz éves a lemaradás. Amerikai útja legfőbb eredményének hat város mérvadó egyetemi köreinek erkölcsi és feltehetően anyagi támogatását tartja. A román tanügyi rendszer erősen centralizált, ennek ellenére bevezethető bizonyos fokú szemléletváltás és a taneszközrendszer megújítása. Új tantervek, új tankönyvek megírására hirdettek pályázatot. Az RMDSZ oktatási alelnökeként úgy látja, hogy túl sok a tanácskozás és kevés az eredmény. A Collegium Transsylvanicum Alapítvány egy olyan magyar elitet képző tudományos kutató és oktatási intézmény alapítását tűzte ki célul, amely méltó munkahelyet biztosít a visszatérő fiatal szakembereknek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1995. február 10.

Hivatalos látogatást tett Marosvásárhelyen Nathan N. Blum, az Egyesült Államok romániai konzulja. Felkereste Nagy Győző polgármestert, a prefektust és az orvosi egyetemet. Tájékozódott az interetnikai helyzetről is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1995. február 10.

Az Evenimentul Zilei képtelen vádakkal hozakodott elő: félezer magyar hírszerző Erdélyben. Arról tudósított, hogy Széplaky István diplomata-útlevéllel rendelkező magyar vállalkozó karambolozott, Hodicska Tibor sietett a segítségére, aki diplomataként mutatkozott be. A lap szerint Hodicska nem diplomata, tehát illetéktelenül járt el. A román lapnak ez az állítása nem igaz, hiszen Hodicska Tibor a bukaresti magyar nagykövetség konzuli osztályának vezetője. A lap szerint 1992 után nagyszámú magyar diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgár járt rendszeresen Romániába. A lap szerint ezek nyilvánvalóan hírszerzők. /Evenimentul Zilei (Bukarest), febr. 9., ism.: Magyar Nemzet, febr. 10./

1995. február 10.

Szilágycsehen ismeretlen tettesek betörték az RMDSZ székházának ablakait, a névtáblát pedig leszerelve a szemétdombon találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1995. február 10.

Larry Watts, a PER bukaresti képviselője febr. 10-én bejelentette, hogy a PER felvette az Atlantában tárgyalók listájára Emil Romant, Funar pártjának, az RNEP-nek a képviselőjét. Az RMDSZ Allan Kassofhoz, a PER igazgatójához fordult, miért nem tartják be az előzetes megállapodást, hogy az RNEP nem lesz jelen? Nem kaptak elfogadható választ. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RNEP jelenléte az RMDSZ számára elfogadhatatlan. Keresik a megoldás lehetőségét, mondta Takács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12., Magyar Nemzet, febr. 11./

1995. február 10.

Nem volt ítélethirdetés a Heti Új Szónak a temesvári Magyar Házból való kilakoltatása ügyében, márciusra tűzték ki az újabb tárgyalást. Dr. Bárányi Ferenc képviselő 1994 decemberében kihallgatást kért Vacaroiu miniszterelnöknél, és előterjesztette a jogos kérést a Magyar Ház visszaadása érdekében. A kormányfő nem zárta ki a kérés teljesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1995. február 10.

Febr. 10-én a parlamentben ünnepélyes "tanulmányi ülésen" emlékeztek meg az 1989 utáni fordulat egyik eseményéről, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács megalakulásának ötödik évfordulójáról. Először Iliescu elnök beszélt, majd az akkori testület számos vezetője felszólalt. Király Károly, aki akkor a testület alelnöke volt, emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A tévében és rádióban közvetített nyolc órás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. A véres marosvásárhelyi eseményekért több felszólaló az RMDSZ-t és a "magyar irredenta köröket" tette felelőssé. - Az elhangzott beszédeket könyvben megjelentetik. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1995. február 10.

Fey László /Kolozsvár/ Mérsékeltek és radikálisok címen a Népszabadságban fejtette ki nézeteit. Szerinte a mérsékeltek tudják, hogy a kisebbség nem politizálhat erőpozícióból. Szövetségesül szeretnék megnyerni a demokratikus román erőket. A radikálisok türelmetlenek. "Nem bíznak a román demokratikus erőkben, nem is keresnek köztük szövetségeseket..." A radikális hangoskodás kitűnő szolgálatot tesz a román ultráknak, vallja Fey. A radikalizmus tömegbázisa Székelyföld. Ezt az irányzatot támogatja sok Erdélyből emigrált. A radikális szárnyat segítette az előző magyar kormány is, állítja a cikkíró. Fey szerint az RMDSZ lépéseit nem egyeztette a Demokratikus Konvencióval. /Fey László: Mérsékeltek és radikálisok. = Népszabadság, febr. 10./

1995. február 9.

A marosvásárhelyi rádió vezetősége fegyelmi eljárást kezdeményezett Oláh Gáll Elvíra rádiós szerkesztő ellen "sovén, románellenes hangvételű kommentárok miatt". Oláh Gáll Elvíra az 1994. nov. 28-i adásban Mikó Imre 22 év - az erdélyi magyarság politikai története című könyvéből idézett egy jelenetet: a román parlamentben 1932-ben az egyik képviselő felelőségre vonta a Magyar Pártot, hogy miért maradt távol a gyulafehérvári ünnepségtől. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Audiovizuális Kollégiuma tiltakozik a fegyelmi eljárás miatt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 | 211-240




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék