udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
240
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-240
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. február 25.
Háromszék megyében a szociális és interetnikai feszültség fokozódásához vezethet, ha folytatódik a Vatra híveiként ismertek kinevezése. Puskás Bálint megyei RMDSZ-elnök kimutatása szerint az állami vállalatok és intézmények 43 %-a román nemzetiségű, most a menedzsereknek is románokat neveznek ki. Az 1992-es választáson az RMDSZ kapta a szavazatok 75 %-át. /B. Kovács András: Az igazgatócsinálás titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./ Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának 75 %-a magyar nemzetiségű.1995. február 25.
Dr. Bárányi Ferenc, a képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának elnöke elmondta, hogy Románia rendkívül alacsony összeget áldoz egészségügyi célokra: 1502 milliárd lejt. A parlamentben elhangzott, hogy ehhez hozzá kell számolni a külföldi segélyekből származó összeget is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./1995. február 25.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nívódíjának nyertesei között van Gabriel Andreescu, aki a Cronica Romana és a 22 című lapokban megjelent politikai esszéiért kapta a díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./ 1995. február 25.
Az RMDSZ Fehér megyei szervezete febr. 11-én ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját. Bakó Botond megyei elnök vázolta a megtett utat. A megyében 7115 RMDSZ-tag van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./1995. február 25.
A parlament 2,82 milliárd lejt /mintegy 1,56 millió dollárt/ szavazott meg a költségvetésből a kisebbségi szervezetek támogatására. A határon kívül élő románok támogatására 2,3 milliárd lejt, a Romániáról alkotott kép javítására 1,6 milliárd lejt fordítanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./1995. február 25.
A vezető kormánypárt és az RNEP találkozóján megvitatták az atlantai találkozót. Adrian Nastase kifejtette, hogy pártja nyitott az RMDSZ-szel való párbeszédre. Funar is ilyen értelemben nyilatkozott. Hozzátette, hogyha egy párt az alkotmány megváltoztatására irányuló követeléssel lép fel, azt demokratikusan meg kell vitatni. /Magyar Hírlap, febr. 25./1995. február 25.
A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az Európa Tanácshoz fordult panaszával a határátlépési illeték ügyében. Az alkotmánybíróság már korábban érvénytelennek ítélte ezt az illetéket, azonban a jogi bizottság tizennégy tagjából tíz helyesnek ítélte azt. Vasile Gionea, az alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolja a kormányt. /Új Magyarország, febr. 25./1995. február 25.
Az SZKT nyilatkozata szerint kész tárgyalni az ellenzéki pártokkal, ugyanakkor a Társadalmi Demokrácia Pártjával is. Az RMDSZ nem fogadja el a Demokratikus Konvenció /DK/ felszólítását és az RMDSZ nélkül hozott határozatát. Amennyiben ez a feltétele a DK-n belüli együttműködésnek, akkor az RMDSZ új formát, a partneri viszonyt ajánlja a DK-nak.Végül az SZKT határozatában felhatalmazta az RMDSZ vezetőit. hogy kérjék fel az európai és más nemzetközi intézményeket, hogy megfigyelőik által vegyenek részt a román-magyar kerekasztal további tanácskozásain. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ 1995. február 25.
Dáné Tibor értékeli a Nagy Benedek-ügyet. Szerinte minden másképp alakult volna, ha az RMDSZ elnökségének lenne egy "tűzoltó stábja", amelyik válaszolna a sajtótámadásokra. Amikor a Tinerama rágalmazó cikke megjelent, az RMDSZ vezetőségének azonnal le kellett volna leplezni a diverziót. Ennek hiányában Tőkés László kényszerült magyarázkodni. Ráadásul nem valami szerencsésen. Nagy Benedek írása méltatlan egy képviselőhöz, de joga volt az állásfoglaláshoz. Dáné hibáztatja Borbély Imrét is, amiért terjesztette Nagy Benedek írását, a csíki választmány Nagy Benedeket kizáró döntését pedig minősíthetetlennek nevezi. Dáné szerint egyedül az RMDSZ képviselőfrakciója lett volna illetékes a képviselő ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./ 1995. február 25.
Az SZKT határozatot adott ki az alapszerződésről. Ebben szerepel, hogy az alapszerződésnek integrálni kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletesen kidolgozott kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. /Határozat az alapszerződésről. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 27., 480. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./1995. február 24.
1993 októbere óta működik Marosvásárhelyen a Népi Egyetemen a magyar néprajzi és népművészeti tanfolyam. A tanfolyam hat hónapos. Kolozsváron kívül állami oklevelet magyar néprajzból csak itt lehet szerezni, ezért a szomszédos megyékből is jönnek erre a tanfolyamra. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./1995. február 24.
Brüsszelben szakértői megbeszélést tartottak a márciusi párizsi stabilitási konferencia előtt. A magyar küldöttség tájékoztatást adott a magyar-szlovák és magyar-román alapszerződések előkészületeiről. Nem hivatalos források szerint nem maradt észrevétlen, hogy Romániának csak Bulgáriával van szerződése. /Magyar Hírlap, febr. 24./1995. február 25.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen ülésezett febr. 25-26-án. Markó Béla elemezte a decemberi tanácskozás óta eltelt, az RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszakot. Rámutatott, hogy az RMDSZ nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. Javasolta, hogy az RMDSZ erősítse meg az alapszerződéssel kapcsolatos igényeit. Az SZKT elemezte a DK-hoz való viszonyát. A jövőben az RMDSZ nem a DK tagjaként, hanem egyenjogú partnereként működik. Az SZKT leszögezte, hogy az Országos Önkormányzati Tanács döntései nem mondanak ellent az ország alkotmányának. Az SZKT többórás vita és szavazás után jóváhagyta az etikai bizottság jelentését, amely a Tőkés László tiszteletbeli elnök ellen körözött röpirat ügyében elmarasztalta Nagy Benedek képviselőt, és kizárta az RMDSZ-ből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Ötvennégyen a kizárásra szavaztak, tizenketten visszautalták volna az ügyet újratárgyalásra, harmincöten a kizárás ellen voksoltak, a kérdés lezárását sürgették. Nagy Benedek több kifogást emelt az ellene indított eljárással kapcsolatban. Frunda György túl szigorúnak tartja az ítéletet, szerinte ez a döntés "súlyos károkat fog okozni az RMDSZ számára". Tokay Györgynek komoly fenntartásai vannak "azzal a módszerrel és gyakorlattal szemben, ahogy az RMDSZ-en belül a politikai kérdéseket megoldják." Szerinte listák készülnek a politikai ellenfelekről és ezek az Etikai Bizottság elé kerülnek. Tőkés László felszólalásában elmondta, hogy megbocsátott Nagy Benedeknek. Szerinte azok szavazhattak a képviselő felmentése mellett, akik eszközként használták fel Nagy Benedeket politikai irányvonaluk érvényesítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28., Magyar Nemzet, febr. 27., Markó Béla felszólalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./Tőkés László bejelentette, hogy visszavonja nemrég tett nyilatkozatát a visszavonulásról, ezután vállal közszereplést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./A Szórvány, a Partium, a Magyar Demokrata Frakció a büntetés enyhítésére, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Szabadelvű Kör, a Bethlen Gábor és a Gaudeamus Frakció, a Reform Tömörülés a kizárás mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./Az SZKT ülésének zárónapján Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője előterjesztette a Cselekvési irányelvek a romániai magyar oktatás fejlesztésére című oktatásstratégiai dokumentumot, amelyet az SZKT tagjai elfogadtak. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a közeljövőben részletes oktatásstratégiát dolgoznak ki a szórványban élő magyarok számára. Markó Béla megkérdezte, miért kellett öt évig várni e dokumentum kidolgozására. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 1./1995. február 24.
A Romániai Demokratikus Konvenció /DK/ febr. 24-i üléséről távol maradt négy párt, a Polgári Szövetség Pártja, a Liberális `93, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ. A DK nevet változtatott, ezentúl Román Demokratikus Konvenció lesz a neve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ 1995. február 24.
Frunda György RMDSZ-szenátor szerint fontos volt az atlantai megbeszélés, részletesen kifejtették az RMDSZ programját. Frunda szerint az RMDSZ-nek változtatni kell politizálásán, át kell térni a realista, konkrét politizálásra. Fenn kell tartani az autonómiaigényt, de jelenleg a helyi autonómiát kell követelni, erre kell ráépíteni az anyanyelvhasználat, kétnyelvűség és szimbólumok használatának a jogát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./1995. február 24.
Dr. Kelemen Árpád ismeri különböző országok oktatási rendszerét, több időt töltött a német és az amerikai egyetemeken. Ő szervezte meg a kolozsvári műegyetem elekrotechnikai karát, amelynek dékánja is volt, jelenleg a villamos meghajtások és robotok tanszékének vezetője. Az utóbbi időben segített az RMDSZ-nek a magyar nyelvű főiskolai hálózat létrehozásában. Dr. Kelemen Árpád tagja volt az Atlantába utazott RMDSZ-küldöttségnek. A tanácskozás alatt jó kapcsolatot alakított ki Gabriel Andreescuval. A tárgyaláson kitűnt, hogy a román fél semmilyen engedményre nem hajlandó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./1995. február 24.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ székhelye és mindegyik szakosztálya Kolozsváron van, kivéve az orvostudományit, amely Marosvásárhelyen működik. Munkájukról dr. Pap Zoltán egyetemi tanár, szakosztályi elnök és dr. Benedek István titkár számolt be. Szakmai továbbképzéssel foglalkoznak. A szakosztály elnöke 1990-től 1994 februárjáig Puskás György egyetemi tanár, titkára dr. Bérczes Judit volt, utóbbi lemondott, utóda 1994-ig dr. Péter H. Mária lett. Évente tartanak tudományos üléseket /1991: Székelyudvarhely, 1992: Kézdivásárhely, 1993: Nagyvárad, 1994: Csíkszereda, 1995 szeptemberében Marosvásárhelyen tervezik/. A tudományos üléseken felolvasott dolgozatokat a szakosztály Értesítő címen kiadja. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./1995. február 24.
Horn Gyula miniszterelnök a nemzetközi sajtó képviselői előtt kijelentette: Magyarországnak fontos rendezni kapcsolatait a szomszédokkal. Az önrendelkezésen alapuló autonómia kényes ügy, mondta, Magyarország a határon túli magyarságnak csakis azon követeléseit támogatja, amelyek megtalálhatók a nemzetközi szervezetek különböző dokumentumaiban. Hogyan értékeli Horn Gyulának ezt a kijelentését, tette fel a kérdést Mózes Edit Markó Bélának, az RMDSZ elnökének. Számos nemzetközi dokumentum van, hangzott a válasz, de ezek ajánlás jellegűek, jogi következményük nincs. Ellentét van a magyar kormányzat és az RMDSZ felfogása között? Ilyen ellentétet nem tapasztalt, válaszolt Markó Béla. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./1995. február 23.
Szőcs Géza fejti gondolatait A szorongás összetartó ereje. A posz-RMDSZ-korszak küszöbén címmel. Romániában kitűnően sikerült az ellenzék megosztása, lejáratása. A hatalmi propagandának "egyik biztos pillére az RMDSZ-ellenesség." Ezért nem kell tartani az RMDSZ betiltásától. Felül kell vizsgálni az RMDSZ-nek az ellenzékkel való intézményes együttműködését. - Az RMDSz strukturáltsága jelentős változás előtt áll. Az RMDSZ-en belüli általános és titkos választás után új érdekképviseleti formák jönnek létre. - Érdemes felkészülni rá: hogy olyan választási rendszert fogadnak el a román parlamentben, amely az RMDSZ számarányának drámai, akár 50 százalékos csökkenését is eredményezheti az előzőhöz képest, ugyanannyi szavazat esetén, mint 1990-ben. /Beszélő, febr. 23./ 1995. február 23.
Tizenkét erdélyi festőművész képeiből nyílt kiállítás febr. 23-án a Kossuth Klubban /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./, a Határon Túli Magyarok Hivatala védnökségével. A kiállítók között volt a már elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteivel, Páll Lajos Korondról készült képeivel és Imets László. /Népszabadság, febr. 24./ Lábody László, a HTMH elnöke tartotta a megnyitó beszédet. A kiállítás anyagát a febr. 21-én elhunyt Németh Géza lelkész gyűjtötte össze, a képek a Reménység Szigetén, a betegszobák falain találhatók.