udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
193
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-193
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. április 20.
Iliescu elnök lengyelországi látogatása során, Lublinban Iliescu kijelentette, hogy a két országnak az európai stabilizáció alappillérének kell maradnia. A kisebbségi kérdésről elmondta, hogy Romániában minden kisebbség alkotmányos garanciákat élvez jogai gyakorlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./ 1995. április 20.
Közleményben fejtette ki álláspontját a magyar-román alapszerződéről a Polgári Szövetség Pártja. A liberális tömörülés szerint az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. /Magyar Hírlap, ápr. 22./1995. április 20.
Ápr. 20-án Bukarestben parafálták a román-magyar légügyi egyezményt. Ennek értelmében a jövőben a légitársaságok járatokat üzemeltetnek a két ország között, a két fővároson kívül Konstanca, Temesvár, illetve Debrecen, Siófok és Sármellék repülőtereiről. A román fél elemezni fogja annak lehetőségét, hogy igénybe lehessen venni Marosvásárhely, Nagyvárad, Arad és Kolozsvár repülőtereit is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./ 1995. április 20.
Az RMDSZ, a Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata párt és a Liberális Párt`93 összehangolja parlamenti tevékenységét, erről döntött a három párt vezetősége ápr. 20-i találkozóján. Horia Rusu, az LP`93 ügyvezető elnöke bejelentette, hogy pártja a román-magyar alapszerződésről külpolitikai vitát akar kezdeményezni. A megbeszélésre a többi ellenzéki pártot is meghívták, ezek azonban távol maradtak. /Új Magyarország, ápr. 22./1995. április 19.
Csíkszeredában az Ady Endre Általános Iskola tanárai megalakították a Németh Géza Társaságot, a szórványmentéssel akarnak foglalkozni. /Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./1995. április 20.
Parlamenti kezdeményezést javasol a Liberális Párt`93 a román-magyar alapszerződés aláírása érdekében, jelentették be a párt ápr. 18-i sajtóértekezletén. A párt vezetői ápr. 18-án fogadták az SZDSZ Eörsi Mátyás-vezette küldöttségét. Az LP`93 kivált a Demokratikus Konvencióból és új kapcsolatokat épít ki a Konvencióból ugyancsak távozott szociáldemokratákkal, az RMDSZ-szel és a Petre Roman vezette Demokrata Párttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./1995. április 19.
Ápr. 17-23-a között Gyulán rendezik meg a 37. Magyar Pax Romana Kongresszust, amely az 5. Magyar Ökumenikus Találkozó is egyúttal, az első Magyarországon megrendezett ökumenikus összejövetel. A találkozó romániai meghívottai: Cs.Gyimesi Éva irodalomtörténész, Visky András (Kolozsvár), Moisescu Cristian, Arad polgármestere, Killyén Ilka előadóművész (Marosvásárhely), Ioan Vasile Botiza görög katolikus teológiai tanár (Kolozsvár). /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ 1995. április 19.
Iliescu elnök Forradalom és reform című könyvében úgy emlékezik vissza 1990. márc. 15-ére, hogy több mint 10 ezer magyar állampolgár érkezett az országba, "akik incidenseket idéztek elő Szatmárnémetiben, Szovátán, Marosvásárhelyen és más településeken, közintézményekre tüntetően kitűzték Magyarország zászlaját... románellenes dalokkal, jelszavakkal bujtogattak, zavart és pánikhangulatot keltve a román lakosság körében. A következő napokban a románság szervezett tiltakozó tüntetéseket" Kincses Előd, a szemtanú cáfolta ezeket az állításokat. Marosvásárhelyen semmilyen incidens nem történt. Az 1990. márc. 15-i ünnepségeken a városban Aurel Florian román nyelven méltatta márc. 15-e jelentőségét, magyar zászlót nem tűzött ki senki, ezt videofelvételek is igazolják. Gavril Irsic Szatmár megyei rendőrparancsnok kijelentette, hogy Szatmárnémetiben magyar turisták által provokált incidens nem történt. A valóságban a szatmárnémeti vatrás tüntetést a Marosvásárhelyről kiszállt Vasile Tira őrnagy szervezte, aki jelentő szerepet játszott a marosvásárhelyi márc. 19-20-i eseményekben is. Iliescu azt írja emlékiratában, hogy "Avram Iancu marosvásárhelyi szobrát több ízben megszentségtelenítették, míg Szovátán Nicolae Balcescuét szétrombolták." A szovátai szobrot valaki egy éjszaka valóban letaszította, de senki sem bizonyította, hogy ezt egy magyar tette volna, a helyiek azonnal tiltakoztak megrágalmazásuk ellen. Avram Iancu szobrának megszentségtelenítése pedig az volt, hogy valaki olyan szöveget írt a szoborra, amiből kiderült, hogy nem tudott magyarul. Iliescu könyve szerint: "Az akkori kedélyállapotok és összefüggések kifejeződéseként létrehozták a Vatra Romaneasca kulturális és civil szervezetet. Ez a román népnek abból az akut öntudatosságából született, hogy szüksége van olyan szervezett formákra, melyek biztosítják ellenállását és önvédelmét a magyar követelések fel-felcsattanó hullámaival szemben. Gátat vetnek ennek az agresszív magatartásnak, amit úgy fogtak fel, hogy potenciálisan veszélyeztetik a román állam integritását és egységét." Kincses Előd erre megjegyezte, hogy a Vatra Romaneascát 1989. dec. 27-én hozták létre Marosvásárhelyen, de megalakulását csak 1990. febr. 4-én jelentették be. Radu Ceontea dec. 26-án aláírta a magyar-román barátság platformját, másnap pedig megalakította a Vatrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./1995. április 19.
Háromszéken a cigányság valóságos demográfiai robbanása tapasztalható. Hetén kívül szinte teljesen romák lakják Bölönpatakát, Gidófalván nyolcszázan, Nagyborosnyón szintén ennyien élnek, de népes kolónia él Sepsiszentgyörgyön is, meg a többi településen. A településhálózathoz hozzátapadt ikertelepekként funkcionál külön világuk. A módosabbak megkezdték benyomulásukat a városokba. Van már példa arra, hogy a magyar cigányságot gondjaiba vette a katolikus, református, unitárius, baptista egyház. Az RMDSZ-nek is ki kellene dolgoznia elképzeléseit a székelyföldi cigánykérdés kezelésére, írja B. Kovács András. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./1995. április 19.
A múlt héten tárgyalta a képviselőház a nemzeti kulturális kincs védelmét szabályozó 1994/68-as kormányrendeletet. Ez a tervezet az önkényes, rendőrállam keretébe illő elképzeléseket támogatja, hangsúlyozta Márton Árpád képviselő, mert ezzel visszavonhatatlanul államosítanák mindazt az ingó és ingatlan vagyont, amelyet az egyházaktól koboztak el. Ezt szorgalmazta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő, a szakbizottság vezetője. A kormány ezzel akart dönteni az állam tulajdonába került műemléképületek sorsáról, de ezt sikerült kivenni a tervezetből. Márton Árpád több módosító javaslattal élt, mindegyiket elutasították. AZ RMDSZ-képviselők sem álltak mind melléje vagy hiányoztak az ülésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./1995. április 19.
Ápr. 13-án a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek /gyergyói, csíki, udvarhelyi, háromszéki/ Székelyudvarhelyen megalakították az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsát, amely az egy tömbben élő magyarság politikai cselekvésének összehangolását célozza. A megalakult tanács közleményében leszögezte: támogatja a három szintű autonómia megvalósítását és bírálta az SZKT döntését, hogy az autonómiatervezetek véglegesítését egy szűk szakértői csoportra bízta. Székelyföldön nő a rendőrségi akciók száma, ezért felkérik a területi szerveket, hogy haladéktalanul jelentsék a tapasztalt atrocitásokat, a dokumentumokat adják át a parlamenti képviselőknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Megállapították, hogy a rendőrség "egyre inkább megszálló hatalomként viselkedik Székelyföldön, a lakosság megfélemlítésére és megalázására törekszik, emberi és nemzeti önérzetét sértő akciókat hajt végre". A rendőri alakulatok több "rasszista jellegű" cselekményt követtek el. /Magyar Hírlap, ápr. 20./ 1995. április 19.
Az államelnökséghez közel álló Dimineata ápr. 19-i számában a kormánypárt szóvivője, Dumitru Pislaru kifejtette, hogy Romániának "minden esélye megvan arra, hogy visszanyerje az 1940-ben elvesztett területét." Az ellenzéki Romania Libera ápr. 19-i száma is hasonlóan vélekedik: "minden román ember számára világos, hogy Erdély román föld volt, és az ma is, és hogy Besszarábia és Bukovina északi része...ugyancsak román föld maradt. Nekünk nincsenek területi követeléseink senkivel szemben, csak azt akarjuk visszaszerezni, ami a nemzetközi jog szerint a miénk." /MTI, idézi: Új Szó (Pozsony), ápr. 20./ 1995. április 19.
Az Eörsi Mátyás vezette SZDSZ-delegáció megbeszéléseinek lényege az volt, hogy azok a romániai politikusok, akik a történelmi megbékélés hívei, azok támogatják az alapszerződés aláírását. Az aláírás elsősorban Románia érdeke, hiszen Magyarország már bizonyított, szinte valamennyi szomszédjával aláírt egyezményt. Eörsi Mátyás reméli, hogy rövid időn belül megállapodás születik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ 1995. április 19.
Liviu Maior oktatási miniszter ápr. 19-i sajtótájékoztatóján közölte, hogy máj. 1-2-án Bukarestbe látogat a magyar művelődési miniszter a két ország közötti oktatási együttműködési szerződés aláírására. Maior közölte, megtiltotta, hogy a minisztérium hatáskörébe tartozó helységeket valamely elismert vagy el nem ismert egyház, szekta rendelkezésére bocsássák vagy bérbe adják. Az intézkedést azzal indokolta, hogy keleti eredetű, okkult szekták tűntek fel, és egyes iskolaigazgató helyiségeket biztosítottak számukra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ 1995. április 19.
Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 19-én bejelentette, hogy a román-magyar alapszerződés szakértői tárgyalásai ápr. 24-25-én folytatódnak Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./1995. április 19.
Iliescu elnök ápr. 19-én Lengyelországban tárgyalt Lech Walesa elnökkel, majd közös nyilatkozatot adtak ki, kifejtve, hogy a két ország tovább munkálkodik a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésén. 1989 óta első ízben érkezett román államfő Varsóba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ 1995. április 19.
Politikai párbeszéd kezdődött ápr. 19-én az RMDSZ és a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociális Demokrácia Pártja között: Oliviu Gherman pártelnök, Adrian Nastase ügyvezető elnök, képviselőházi elnök és más vezetők, valamint Markó Béla, Takács Csaba és az RMDSZ több vezetője három órás megbeszélést folytatott. A megvitatott témák között szerepelt a tanügyi törvénytervezet. A felek megállapodtak abban, hogy feltérképezik a magyar kisebbség kulcsfontosságú problémáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./ Zsehránszky István Ki a populizmusból! címmel üdvözölte a tanácskozás megtörténtét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./1995. április 18.
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumnak 1995 első negyedévében 600 látogatója volt. Lukács Mária igazgatónő egy éve került a múzeumhoz, elmondta, hogy több időszakos kiállítást terveznek, megalakították a Múzeumbarátok Körét, akiket bevonnak a gyűjtőmunkába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./1995. április 19.
Mircea Snegur moldovai államfő több miniszterével és üzletemberekkel ápr. 18-án este Budapestre érkezett. Megbeszélést folytat Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Ápr. 19-én Budapesten Snegur aláírta a magyar-moldovai alapszerződést. A független Moldova vezetője első ízben járt Magyarországon. A nemzetiségi kérdésben Moldova álláspontja megegyezik a magyarral. Olyan országról van szó, ahol a lakosság 35 százaléka nemzetiségi. A gagauzok széleskörű önkormányzatot kaptak, ez bizonyítja, mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, hogy egy kisebbségnek autonómiát lehet biztosítani anélkül, hogy ez veszélyeztetné az állam egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Snegur meghívta Kovács László külügyminisztert /aki az EBESZ soros elnöke/ elnöki minőségében is. Technikai okokból nem került sor Horn Gyula miniszterelnök és Snegur tárgyalására. /Magyar Nemzet, ápr. 21./1995. április 18.
Az MSZP Csintalan Sándor vezette küldöttsége Nagyváradon fejezte be erdélyi körútját. Nagyváradon arról tárgyalt, miként lehetne hatékonyabbá tenni a romániai magyar közösségnek szánt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A kisebbségi magyarság sorsa nem pártpolitikai ügy, hangsúlyozta Csintalan Sándor. Megemlítette, hogy aláírás előtt áll a magyar-moldovai alapszerződés, amely szintén tartalmazza a kollektív kisebbségi jogokat. Ígéretet tett arra is, hogy végre megnyitják az RMDSZ budapesti irodáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A kolozsvári sajtótájékoztatón szóvá tették, hogy a kormányváltás óta csökkent a határokon túliakat támogatás aránya. A lakossági fórumon elhangzott, hogy Magyarországról időnként Erdélybe látogat egy küldöttség, megígér ezt-azt, de továbbra sem történik semmi. Csintalan Sándor megemlítette, hogy az RMDSZ-kongresszusra időzítették látogatásukat, hogy felhívják a figyelmet a szövetség egységének szükségszerűségére. Az MSZP képviselői kifejtették, hogy nem egységes az RMDSZ autonómia-koncepciója, melyet oly módon kellene kidolgozni, hogy a magyar kormány is felvállalhassa, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 19./