udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
333
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-333
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. augusztus 26.
Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy "mérsékelten tüntessen" és mondjon le a polgári engedetlenség alkalmazásáról. /Új Magyarország, aug. 26./1995. augusztus 26.
Valószínű, hogy Magyarország és szomszédai nem egyszerre kerülnek be az Európai Unióba, jelentette ki a vele készült interjúban Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, ez "a fáziskésés komoly nehézségek elé állítja a kisebbségben élő magyarságot." A nemzetközi életben nem a kisebbségi ügyek a meghatározóak, hanem a nagyhatalmi és világpolitikai szempontok. - Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa az egységesülés irányát jelezte. - "A hazai gazdasági helyzet romlása az együttérzés csökkenését is okozta a kisebbségbe kényszerült magyarság iránt. A magyar társadalomban változatlanul nem kezdődött meg az egészséges nemzeti identitás kialakítása, s ez nem csak a határon túl élő magyarsággal ápolt viszonyt rontja." "A modernizáció, a demokrácia, a korszerű nemzeteszme elválaszthatatlanul összetartozik..." /Magyar Hírlap, aug. 26./1995. augusztus 26.
Kántor Lajos kritizálta Szőcs Gézának a Sokszemközt (Stockholm) című írását, amelyben Hajdu Győzőt védelmébe vette. Hajdu Győző a marosvásárhelyi Igaz Szó főszerkesztőjeként kiszolgálta a Ceausescu-rendszert, jelenleg pedig évek óta a szélsőséges magyarellenes román lapokba ír, emellett az Együtt-Impreuna főszerkesztője. Szőcs Géza megkérdezte: "Vajon miért kellett szegény H. Gy-nek elvinnie a romániai magyar balhét? Vajon miért ő lett a bűnbak? Vajon miért az ő sorsa lett a sarokba szoríttatás, ahonnan már csak egy reménytelen helyzetbe menekülve vélt kiutat találni? Rosszabb volt-e másoknál, esetleg mai RMDSZ-csúcspolitikusoknál?" Kántor ezután megjegyezte: "most már - sajnos - nem szólhatok úgy H. Gy-ről, hogy hallgassak Szőcs Géza mai értékeléséről. Évtizedes információk keverednek maiakkal." /Magyar Nemzet, aug. 26./ 1995. augusztus 26.
Jászberényben ismét megrendezték a csángó fesztivált. A hagyományőrzők versenyére csángó énekesek érkeztek Pusztináról és Klézséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./ 1995. augusztus 27.
A szegedi magyar-román fórumon mintegy ötvenen jelentek meg, felolvasták magyar és román politikusok üzeneteit. Megválasztották a vezetőséget, a küldöttek tanácsát és az ügyvivő elnökséget. Az elnök továbbra is Iglói Zoltán, alelnökök: Szirtes Gábor /Pécs/, Cozma Mihai /Szeged/, Tascu Iulian /Szlatina/ és Molnár Géza /Nagyenyed/, főtitkár: Szabó Károly. A közvetlen baráti kapcsolatok előmozdítása jótékony hatást gyakorol a közvéleményre, olvasható a szegedi magyar-román fórum aug. 27-én véget ért tanácskozásának zárónyilatkozatában. A jövőben a fórum fellép az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek egyoldalú beállítással árthatnak a két nép viszonyának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A résztvevők megfogalmazták a közös határátlépés egyszerűsítésére vonatkozó igényüket. /Népszabadság, aug. 28./1995. augusztus 25.
A hadseregben sok esetben összeverik a magyar fiatalokat. Egy édesapa elmondta, hogy fia Bukarestbe került, egy kaszárnyába. Amikor meglátogatta, fia arcát, kezét elgennyesedett sebek borították. A fiú elmondta, hogy külön sorba állították a magyarokat és a tiszt utasítására összeverték őket. Másik helyen meg nem is román, hanem bulgár, török származású kiskatonák verik a magyar kiskatonákat, hogy bizonyítsák jó románságukat, olvasható Inczefi Tibor riportjában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24., 25./1995. augusztus 26.
A román kormány tájékoztatási főosztálya által terjesztett, német, angol és francia nyelven kiadott, Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, 148 oldalas könyv az erdélyi románság magyaroktól elszenvedett állítólagos üldöztetéseiről szól. A könyv eddig ismeretlen, V. Dragos nevű szerzője azzal vádolja a magyar nemzetiségűeket, hogy eltérítették az 1989-es forradalmat és azt "magyar forradalommá" változtatva a román fennhatóság ellen fordították. A bukaresti magyar nagykövetség közleményt adott ki a könyvvel kapcsolatban: "egyetlen esetről sem tudunk, amelyben románokat mészároltak volna le vagy nyomtak volna el saját hazájukban." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./1995. augusztus 26.
A nacionalista retorika által megmérgezett légkör miatt nem valószínű, hogy egyhamar tető alá kerül a magyar-román alapszerződés - jelentette ki Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a Reuter hírügynökségnek adott interjújában. A tárgyalásokat beárnyékolták a szélsőséges érvelések, példaként említette, hogy Tőkés László a nyelvhasználati jog elnyomásával vádolta meg Romániát, a keményvonalas román nacionalista Georghe Funar pedig szeparatizmust vet a magyarok szemére. A két ember közé ilyenmódon egyenlőségjelet tett Moses. /Népszabadság, aug. 26./1995. augusztus 25.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa aug. 25-én Marosvásárhelyen megvitatta a tanügyi válságbizottság jelentését, megbízta az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy kérje az oktatással kapcsolatos lakossági törvénykezdeményezés mielőbbi napirendre tűzését, javasolta, hogy a szept. 2-ra tervezett székelyudvarhelyi tiltakozást kiáltványban fogalmazzák meg, továbbá azt, hogy az új oktatási törvény elleni tiltakozásul az iskolakezdéskor a diákok viseljenek fehér karszalagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Operatív Tanács ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szept. 2-i, Székelyudvarhelyen tartandó tiltakozó nagygyűlésre várják a különböző RMDSZ és civil társadalmi szervezetek képviselőit. Szept. 7-re a magyar egyházak kezdeményeztek egy iskolavasárnapot. Mindezzel a cél a tömegakarat felmutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./1995. augusztus 25.
Az aug. 25-i román lapok kiemelt hírben számoltak be Horn Gyula miniszterelnök tárgyalási szándékáról a román tanügyi törvény, illetve a szlovák nyelvtörvény kapcsán a román, illetve szlovák féllel. /Népszabadság, aug. 26./ 1995. augusztus 25.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök sajtótájékoztatójából kiderült, hogy a gazdasági adatok pozitívak, a külkereskedelem megkétszereződött, az export meghaladta az importot, a kiskereskedelmi forgalom növekedett, a búzatermés 7,8 millió tonna, a kukoricáé 10 millió, a napraforgóé több mint egymillió tonna. A pártok sajtóértekezletein más értékelés hangzik el: a vállalatok leromlanak, a csőd felé haladnak, raktárra termelnek, a búza nagy részét nem gyűjtötték raktárakba, az állam által átvett gabona alig felét fizették ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./1995. augusztus 24.
Liviu Maior tanügyminiszter a Vocea Romanieiben kijelentette, hogy Románia évente közel 17 milliárd lejjel támogatja a határon kívüli románok oktatását. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./ 1995. augusztus 24.
A magyar kormány aug. 24-én a költségvetési tartalékból 130 millió forintot biztosított a Magyar Rádiónak, ez elégséges a Kossuth Rádió középhullámú adásának "megmentésére", így a jövőben is fogható a határokon túl az adó. /Magyar Hírlap, aug. 25./ 1995. augusztus 24.
Aug. 24-én kezdődött meg Debrecenben az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról érkezett magyar tanítók egyhetes továbbképzése Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./1995. augusztus 24.
Nem kisebbségi, hanem társnemzeti jogokat igénylünk, írta dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd. /Magyar Nemzet, aug. 24./1995. augusztus 25.
Medgyesen, ahol mintegy tízezer magyar él, aug. 20-án református ifjúsági központot, vendégházat avattak, amely közadakozásból, nyugati egyházak segítségével épült fel, és egy óvoda alapkövét helyezték el. Dr. Csiha Kálmán református püspök elmondta, hogy az egyház történetében példátlan a mostani. amikor 28 templom épül, ebből már 14 készen áll, a medgyesivel együtt négy ifjúsági központ született, gyarapodnak az óvodák, Kolozsváron pedig dolgoznak a 108 szobás Diakóniai Központ épületén, tudósít Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./1995. augusztus 23.
Romániában a pártok száma lassan eléri a háromszázat. Elég 251 támogató és már bejegyzik az új pártot. A rengeteg párt székházat kér a tanácstól, a tanácsoknak teljesíteni kell kérésüket, de alig tudják a rengeteg igényt kielégíteni. Sokan üzleti tevékenységet végeznek a székházban, sokan kocsmát, vendéglőt nyitottak benne. /Magyar Nemzet, aug. 23./1995. augusztus 24.
A kormány tájékoztatási főosztálya az új tanügyi törvényt, illetve egy azt magyarázó kommentárt tartalmazó angol nyelvű kiadványt adott közre. A The New Education Law in Romania - on of the most democratic in Europe /Az új romániai oktatási törvény - Európa egyik legdemokratikusabb törvénye/ című kiadvány azt állítja, hogy csak az RMDSZ tiltakozott az új tanügyi törvény ellen, és "a többi nemzeti kisebbség vezetői megfelelőnek tekintik azt". Valójában a képviselőházi vitában az örmény és a német kisebbség képviselői is tiltakoztak a törvény ellen, a Német Demokrata Fórum a sajtóban tette közzé tiltakozását, hasonlóan írásban tiltakozott a Szlovákok és Csehek Demokratikus Egyesülete, sőt a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségi Tanács a parlamenthez intézett felhívásában kifogásolta a törvény egyes részeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27., Magyarország, szept. 15./1995. augusztus 23.
Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./1995. augusztus 23.
Ion Antonescu marsall volt az egyedüli és valóságos megmentője félmillió romániai, magyarországi és csehszlovákiai zsidónak - írta Iosif Constantin Dragan, a magánegyetemet, számos romániai televízió- és rádióállomást üzemeltető, lapokat megjelentető üzletember, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, a vasgárdista mozgalom egyik komoly külföldi támasza levelében, melyet Christopher H. Smith és Alfonse D`Amato amerikai képviselőkhöz intézett. A két képviselő korábban Iliescu elnökhöz írt levelében nehezményezte Antonescu újjáéledő kultuszát és a bukaresti zsidó temetőt ért sírgyalázás elégtelen kivizsgálását. /Új Magyarország, aug. 23./