udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
251
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-251
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. március 27.
Az RMDSZ bukaresti székházában márc. 27-én tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az RMDSZ-delegáció részvételéről az EDU párizsi pártelnöki konferenciájáról, amelynek zárónyilatkozatába a nemzeti kisebbségi kérdés fontosságára utaló értékelés bekerült, az RMDSZ javaslatára. A választások közeledésével a nacionalista retorika felerősödött, Markó Béla említette az RNEP szélsőséges, magyarellenes nyilatkozatait, az Evenimentul Zilei két számában az "állam biztonságát fenyegető" magyar veszélyről szóló "dokumentumokat". Vida Gyula a nagy késéssel megkezdődött költségvetési vitáról és a kormány tervezetéről mondott kritikus véleményt. Mátis Jenő adatokkal bizonyította, hogy a költségvetési tervezet hamis adatokra épül. A kereskedelmi mérleg 2 milliárd dolláros hiányt mutat, a lej 1995-ben 46 %-kal leértékelődött, zuhanása tovább tart. Markó Béla cáfolta, hogy egyezség létezne a vezető kormánypárt és az RMDSZ között, viszont képtelenségnek nevezte, hogy a magyarság szervezeteivel való bármilyen együttműködés súlyos vádnak minősül Romániában. Szabó Károly szenátor elmondta, hogy a titkosszolgálat, az SRI igazgatója, Virgil Magureanu köszörüli a kést, mellyel a román politikai pártok harcba indulnak a választásokon. Az SRI azzal ijesztgeti az embereket, hogy Magyarország a nemzeti össztermék 6,6 %-át fordítja a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ pénzelésére, s rajta keresztül a Románia elleni diverzióra. Ismeretes, hogy a valóságban az MVSZ támogatására juttatott összeg a magyar költségvetés 0,2 %-át teszi ki. És költségvetésről van szó, nem nemzeti össztermékről. /Zsehránszky István: Fenik a késeket - készül a mutatvány! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 748. sz./ Markó Béla szövetségi Megjegyezte, hogy pillanatnyilag az RNEP még a kormány tagja, és cáfolta, hogy az RMDSZ a kormány nagyobbik pártjával, az RTDP-vel bármiféle együttműködést alakított volna ki: ehhez ugyanis az RTDP-nek sok tekintetben változtatnia kellene magatartásán. Kozsokár Gábor szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási kampány közeledtével megsokasodtak a parlamentben az olyan demagóg törvényjavaslatok, kezdeményezések, amelyek különböző kategóriáknak ígérnek kedvezményeket. Bodó Barna arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ küldöttsége Párizsban Markó Béla vezetésével a napokban részt vett a centrum és jobbközép pártokat tömörítő EDU - Európai Demokrata Unió - pártvezetőinek konferenciáján. Az ott elfogadott nyilatkozatba az RMDSZ kezdeményezésére külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, és Markó Béla szövetségi elnöknek alkalma nyílott Alain Juppé francia miniszterelnököt is röviden tájékoztatni a romániai magyarság helyzetéről, a román-magyar viszonyról. /Nacionalista retorikától mentes választási kampányt RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28/1996. március 27.
Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Romániának az Európai Uniójába és NATO-ba való belépésének esélyeit. A Strasbourgban Romániát képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudnak beilleszkedni az Európa Parlament különböző pártfrakcióiba: Adrian Severint a szociáldemokraták, Frunda Györgyöt és Valentin Gabrielescut kereszténydemokraták fogadták be. A többiek - mivel az Európa Parlamentből "hiányzik" az RNEP, NRP és az SZMP - csak ődöngenek - nyilatkozta a szenátor, aki szerint a román delegáció másik nagy hátránya az, hogy - ellentétben a magyar küldöttséggel - nem ismernek egyetlen idegen nyelvet sem. /Paunescuék csak ődöngenek. Az Európa Parlament nem ért románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1996. március 27.
A Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatban felmerült, hogy Borbély Ernő nem számolt el a felvett 200 ezer forinttal. Helytálló ez a híradás? - tette fel a kérdést Kinde Annamária Borbély Ernőnek, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökének. Ennél a tételnél azért szerepelt a neve, válaszolta az Borbély Ernő, mert kuratóriumi tagként o vette fel az összeget és továbbította a pályázó Labirintus Kft-nek. Kölcsönről van szó, tájékoztató kiadványok támogatására kérték. A pénzt most fogják visszaadni. - Egyébként Borbély Ernő összefüggést lát Szőcs Géza jelölése és az alapítvány pénzügyeivel kapcsolatos közlés között. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt a múlt évben számolták fel, akkor kellett volna mindezt leközölni, nem most. - Borbély Ernő a Székelyföldi Egyeztető Tanácsról is beszélt. Erre azért volt szükség, mert az RMDSZ képtelen kezelni Székelyföld sajátos problémáit. Az RMDSZ politikája elsősorban szórványközpontú, állapította meg Borbély Ernő. Ez természetes, mivel ott adódnak olyan megmaradási, túlélési, identitásmegőrzési gondok, melyeket állandóan kezelni kell. Elkezdték betelepíteni a katonaságot Székelyföldre, létrehozták az ortodox püspökséget Csíkszeredában, egyre-másra építik az ortodox templomokat, óriási kaszárnyákat építenek, ezeknek a problémáknak a kezelésére alakult meg a Székelyföldi Egyeztető Tanács. Dr. Csapó I. József szenátor kidolgozta a székelyföldi területi autonómia statútumát, ezt munkaanyagnak elfogadták, ennek alapján kidolgozzák saját tervezetüket. Ezt a tervezetet népszavazással kellene elfogadni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./ 1996. március 27.
Szőcs Géza a Magyar Televízió reggeli Napkelte műsorában elmondta, hogy őt gyanúba keverte Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára, hogy nem számolt el a felvett összegekkel, ugyanez az Ábrahám az ellenkezőjét is állította, hogy sohasem vádolta meg Szőcs Gézát. Hajtóvadászat folyik ellene. A műsorról beszámoló Cseke Gábor szerint az elhangzottaknak az a konklúziója, hogy "sajnos, ilyen szervezet ez az RMDSZ, mert egypártrendszerre épít, és minden véleményt egyeztetni kell." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./1996. március 27.
A Szabadságban egy oldalon található egy Szőcs Géza mellett kiálló cikk /Szabó Csabától/ és egy másik, a személyét durván támadó írás Fey Lászlótól. Szabó Csaba megállapította, hogy azok, akik kirobbantották a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos vitát, azok ezzel háttérbe szorították a magyarság érdekeit, kockára tették a magyarság - választások előtti egységét. Azt, hogy tartozik-e Szőcs Géza, vagy sem, azt már évekkel ezelőtt el kellett volna döntenie az RMDSZ vezetőségének. Először Tőkés Lászlót támadták. Később Szőcs Gézát. Õt könnyebb támadni, mert gazdasági vállalkozó, ilyen esetben pedig lehetetlen nem találni valamilyen támadási felületet. "A két egykori diktatúraellenes személyiséget /mindketten életüket kockáztatták azért, hogy erről most vitatkozhassunk/" fokozatos kikezdésükkel szeretnék visszarángatni az erdélyi magyar politika középszerűségébe. /Szabó Csaba: Az RMDSZ mosógépe/. Fey László kirohanásában arról írt, hogy Szőcs Géza sajtóhatalmával a "radikálisnak nevezett türelmetlen szárnyat támogatja, amely nem számol a realitással, dobbal akar verebet fogni. Ennek a hangoskodásnak csak az lett az eredménye, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyarság mindjobban elszigetelődik, magára marad. Még azok a románok is, akikkel szót lehetne váltani, azok is elhatárolódnak szélsőségeseink hőzöngése következtében." Fey László nem állt meg itt, hanem szokott modorában - feljelentéshez hasonlóan - felsorolta a számára ártalmas radikális csoport tagjait: Borbély Imre, Csapó József, Katona Ádám és Tőkés László, akik szerinte az RMDSZ-en belül is nagyon harciasak. Sikerült félreállítaniuk Domokos Gézát, utána "reálpolitikusokat" támadták, Fey idesorolta Borbély Lászlót, Frunda Györgyöt és Tokay Györgyöt. Fey László visszamenően is ítélkezett: "Tőkéséket annak idején az előző kormány támogatta", szerinte ők érték el, hogy elégedetlenség van a romániai magyarság körében a magyar kormány politikájával szemben. /Fey László: Kit, mit és miért támogatunk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1996. március 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében az újságírói etikával való visszaélés minősíthetetlen esetének nevezte, hogy Markó Béla elnök válaszlevelét közölték, anélkül, hogy a válasz alapjául szolgáló levelét nyilvánosságra hozták volna. "Személyemet és az RMDSZ-ben betöltött tisztségemet lejáratni szándékozó magatartásuk újabb esete semmi kétséget nem hagy a Szerkesztőség pártállását és szelektív rosszindulatát illetően." Gyarmath János főszerkesztő mindezt visszautasította, mondván, Tőkés László Markó Bélához írt levelét már mások közzétették, ők pedig azt nem kapták meg. Gyarmath szerint az RMDSZ Tiszteletbeli Hivatala az RMDSZ intézményrendszerében nem létezik. Ezen bevezetővel tette közzé a lap Tőkés Lászlónak Markó Bélához intézett két levelét. Az első 1995. okt. 31-én kelt, ebben a püspök kifejti, hogy azért nem osztotta meg vele alternatív megbékélési indítványát, mert Markó Béla a Neptun-ügy idején elhallgatta, hogy tud a dologról, hasonlóképpen etikátlanul járt el Nagy Benedek ügyében. Folyik Tőkés László kiszorítása az RMDSZ vezetéséből. Mindezek miatt nem bízik Markó Bélában. A másik levél 1996. febr. 28-i, ebben megrökönyödését fejezte ki amiatt, hogy Markó Béla szövetségi elnök Borbély Lászlót nevezte ki a kampánystáb és a román politikai pártok közötti kapcsolattartás biztosítására, annak ellenére, hogy korábban Markó Béla is elítélte a neptuni tárgyalásokat. Tőkés László felszólította Markó Bélát, hogy vonja vissza Borbély László megbízását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./1996. március 27.
Tőkés László püspök a Szabadsághoz írt levelében kifogásolta azt, hogy a márc. 18-i számban közöltek egy aláírás nélküli beszámolót /Folytatódik az elszámolatlan NTA-pénzek vitája/, közölték Ábrahám Dezső megállapításait a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ pénzügyeiről, meg sem várva Tőkés László válaszát, ezt etikátlannak tartja. Ezt a botrányt mesterségesen keltik, hogy a választások előtt megzavarják és megosszák a magyarságot. Tőkés László mellékeli az okleveles könyvvizsgáló 1992-ben készült jelentését az NTA pénzügyi elszámolásáról. A jelentés megállapítja, hogy a naplófőkönyv vezetése szabálytalan, egy éves késéssel könyvelik a pénzmozgásokat, a pénztárból egyetlen kifizetést sem könyveltek le, pénztárkönyvet nem vezetnek, a pénzfelvevő aláírása hiányzik, a devizaelszámolásnak nincs nyoma, a tárgyi eszközállományok dokumentálása hiányzik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1996. március 27.
A csíkszeredai SZKT-n "nyilvánosan rontott egymásnak az a két vonal, amelyeket radikális és mérsékelt jelzőkkel szokták megkülönböztetni" - állapította meg Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. Tisztázni kell a sokszor felhozott anyagi visszaéléseket. "Mondják ki, ki a hibás azért, hogy az RMDSZ-nek ingatlanja van Budapesten, de azt soha nem kívánta birtokba venni." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14. - átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./1996. március 27.
Szabó Bojta, az 1991-ben alakult Castrum Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója nyilatkozott. Első kötetük Szentimrei Jenő Verses magyar krónikája volt, amely a magyar történelem nagyjairól, az erdélyi fejedelmekről, a hősökről szólt. Nagyvárad 800 éves évfordulójára adták ki Szánthó János mérnök tanulmányait a város épületeiről Szent László városa - Nagyvárad címmel. Az Isten kezében /1992/ romániai magyar költők istenes verseit tartalmazta, ez már a harmadik kiadást is megérte, összesen 17 200 példányban. A Hazahív a hűség kötetben romániai magyar költőknek a szülőföldről való vallomásai sorakoznak. Ez már a második kiadásánál tart. A millecentenárium alkalmából tervezik a Versekben tündöklő Erdély kétkötetes antológia megjelentetését, amelyben Erdélyhez kapcsolódó versek szerepelnek, a népköltészettől 1919-ig, illetve 1919-től napjainkig. A köteteket Lisztóczky László, az egri tanárképző főiskola tanára állította össze. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./1996. március 27.
Újabb két évre szóló megállapodás született a Magyar Rádió és a Román Rádiótársaság együttműködéséről. A dokumentumot márc. 27-én írta alá Budapesten Szirányi János, a Magyar Rádió elnöke, illetve Tudor Catieanu, a Román Rádiótársaság elnöke. /Magyar Nemzet, márc. 28./1996. március 27.
A szabadkőművesség szerepe Romániában nulla és nemkívánatos, nyilatkozta a Román Szabadkőműves Páholy nagymestere, Dan Amadeo Lazarescu. Ennek okát abban látja, hogy Románia intelligenciáját lefejezték az elmúlt ötven évben. A nagymesteri hivatalt is azért fogadták el, hogy elismertessék Románia történelmi jogait. Az elmúlt hat év csúfosabb jelzőt kap a történelemtől, mint a korábbi ötven, mert most lehetőség lett volna az europaizálódásra. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1996. március 27.
A Magyarországért Alapítvány idén második alkalommal nyújtotta át a Magyar Örökség kitüntető címet. Ezzel akarják áthagyományozni az utókorra azokat a kivételes személyiségeket, akik a politikai torzulások közepette is maradandót alkottak. Ebben a kitüntetésben részesült posztumusz gróf Esterházy János politikus, egykor pozsonyi országgyűlési képviselő, aki az üldözöttek mellett kiállt a vészkorszakban. Többek között a Püski házaspár is megkapta a kitüntetést könyvkiadói munkásságukért és posztumusz Márton Áron gyulafehérvári püspök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ 1996. március 28.
Iliescu elnök Jerevánból Grúziába utazott márc. 26-án, Tbilisziben Eduard Sevarnadze elnökkel aláírta a két ország politikai alapszerződését, ezenkívül öt együttműködési megállapodást. Egynapi látogatás után Iliescu elnök Bakuba utazott, ahol Gaidar Alijev azerbajdzsáni elnökkel tárgyalt, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./ aláírták a két ország barátsági szerződését. A delegáció tagjai további nyolc egyezményt írtak alá. Külön téma volt a kászpi-tengeri kőolajat a fekete-tengeri Butumi /Grúzia/ kikötőjéig szállító vezeték megépítése, ami lehetővé tenné az azeri kőolaj tankhajókkal való szállítását Romániába. Iliescu elnök márc. 28-án - hazatérőben - találkozott Hegyi Karabah menekültjeinek képviselőivel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./ 1996. március 28.
Márc. 27-én magyarázatot kért Virgil Magureanutól, az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójától az intézmény tevékenységét felülvizsgáló parlamenti szakbizottság Magureanunak az RNEP parlamenti frakcióival folytatott megbeszélésével kapcsolatban. A meghallgatásról Szabó Károly szenátor, a parlamenti szakbizottság tagja elmondta, hogy ő indítványozta: hívják a szakbizottság elé, hogy az RNEP-pel történt találkozójáról számoljon be. Ugyanis az RMDSZ parlamenti frakciója kiadott egy sajtónyilatkozatot, kifogásolva olyan sajtóinformációk megjelenését, amelyeket az RHSZ-igazgató szájába adtak, és azokról szerették volna tudni, hogy valóban tőle származnak-e. A meghallgatáson Magureanu kijelentette, hogy ő csak azt vállalja, amit ő maga mondott. Az RMDSZ mai sajtóértekezletén jeleztem, hogy az RHSZ-igazgató ilyen értelemben nyilatkozott. - A Multi Level Marketing rendszerű kereskedelmi hálózatokról a sajtónak kiszolgáltatott dokumentumról Szabó Károly leszögezte: ezeknek az összekapcsolása a nemzetbiztonsággal nagyon súlyos vétség. Ez politikai spekuláció. Egyébként, ha létezne ilyen hálózat, azt nem hoznák nyilvánosságra. /N. Á.: Meghallgatáson az RHSZ-igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./1996. március 28.
Adrian Nasate, az RTDP ügyvezető elnöke bejelentette: pártja, ha kell, egyoldalúan is véget vet a Funar-féle egységpárttal folytatott együttműködésnek. Adrian Nastase leszögezte: mivel a két párt között "kibékíthetetlen különbségek" vannak, az együttműködést "nem kell minden áron fenntartani". Az Román Nemzeti Egységpártnak jelenleg négy minisztere van a kormányban és hat megyében képviseli a kormányt RNEP-párti prefektus. /RTDP-RNEP Kibékíthetetlen különbségek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./1996. március 28.
A magyar-szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikálásáról és az egyezményhez fűzött záradékról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kijelentette: a kisebbség kollektív jogait és autonómiatörekvéseit elutasító egyoldalú pozsonyi állásfoglalás hozzáfűzése a kétoldalú szerződéshez precedens nélküli a nemzetközi gyakorlatban, jogilag pedig abszurditás. Szerinte a magyar kormányra tartozik az eljárás értékelése. - Sorin Ducaru külügyi szóvivő szerint az alapszerződés kisebbségekre vonatkozó előírásai megfelelnek az európai normáknak. /Népszabadság, márc. 28./ 1996. március 28.
A Szabadság márc. 27-i számában közölte Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének levelét a Szabadság olvasóihoz. A levél súlyos vádakat fogalmazott meg. Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő reagált a levélre. Azt írták, hogy a kifogásolt írást az MTI előző napi adásából vették át. A főszerkesztő beismerte: tévedett. A szóban forgó Folytatódik az elszámolatlan NTA-pénzek vitája című írás szerkesztőségi cikk volt, s az a Romániai Magyar Szó előző napi (1996. márc. 16-17.) számában megjelenteket ismertette a Szabadság-olvasóval. A cikket recenzáló szolgálatos szerkesztő egyetlen saját kommentárt sem fűzött az íráshoz, megjelölte az eredeti cikk megjelenésének helyét és időpontját, tehát aláírása elmaradásáért ez esetben őt elmarasztalni nem lehet. Tibori Szabó Zoltán visszautasította azt a vádat, hogy a közléssel "a Romániai Református Egyház egyik püspökét, és az RMDSZ tiszteletbeli elnökét" megrágalmazta volna. A "püspöki rágalom" kifejezés is benne van az RMSZ március 16-17-i számának írásában. /Tibori Szabó Zoltán: A Szabadság elleni vádakról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./1996. március 28.
Szőcs Géza márc. 28-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott, az Erdélyi Híradó Belgrád rakparti épületében, amelyet a Nemzetközi Transsylvania Alapítványtól kapott támogatásból vásárolt. Elmondta, hogy a kapott céltámogatásokról számot tud adni. Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára a sajtótájékoztatón nyilvánosságra került /márc. 22-én kelt/ nyilatkozatában leszögezte, hogy az általa nyilvánosságra hozott pénzügyi tájékoztatóban szereplő személyek és intézmények közül senkit sem vádolt sikkasztással, vagy a rendelkezésre bocsátott pénz eltulajdonításával, mindössze azt jegyezte meg, hogy az adminisztrációs elszámolások nem történtek meg. "Szőcs Gézáról sem állítottam vagy feltételeztem, hogy pénzügyi visszaélést követett volna el." Szőcs Géza kifejtette, hogy az ellene indított támadás az erdélyi magyar sajtó felszámolását célozza. "E támadások a konfliktus eszkalálódását vetítik előre magyarországi politikai erők bekapcsolódása révén" - olvasható Szőcs Géza saját tájékoztató összegezésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./ Ábrahám Dezső egyszer már nyilatkozott arról, hogy Szőcs Géza elszámolt, később ennek az ellenkezőjét állította. A vádak hátterében meghúzódóknak nem érdekük az igazság kiderítése, hiszen a Transsylvania Alapítvány körüli problémák két-három évre nyúlnak vissza, az RMDSZ viszont csak az ő kérésére kezdeményezte a vizsgálatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31., Magyar Hírlap, Népszabadság, márc. 29./ 1996. március 28.
Márc. 28-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei zártkörű találkozón vettek részt Nagyváradon. Tőkés László püspök javaslatára a nyilvánosság kizárásával tanácskoztak. Tőkés László bizalmi szavazást kért magát és az egyházkerület vezetőségét illetően. A püspök nagy többségű támogatást kapott, mintegy kétszáz résztvevőből 130-an szavaztak rá, több mint húszan bizalmatlanok a vezetéssel szemben. Tőkés László elégedett volt a támogatás arányával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30-31./ 1996. március 28.
A kolozsvári magyar filozófusok Kellékek című lapja a második évfolyamába lép, a közeljövőben várható újabb számának megjelenése. A lap mindig annak függvényében jelenik meg, hogy szerkesztői mikor tudják összeszedni a szükséges pénzt. Ugyancsak az említett filozófusok májusban fogják bemutatni a román nyelvű Bibó István-kötetet, amely 700 oldalon először foglalja össze román nyelven Bibó munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./