udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
218
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-218
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. április 3.
Nagyváradon a színház magyar tagozatának, a Szigligeti Társulatnak a közönsége hat év alatt mintegy felére csökkent: 1990-ben még 71 690 nézőjük volt, 1995-ben már csak 39 517-en látogatták az előadásokat. Hajdú Géza, a társulat igazgatója mindezt annak tulajdonítja, hogy éppen az elvándorló értelmiségi réteg volt az aktív színházbajáró. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./1996. április 3.
A bukaresti ellenzéki 22 című román hetilap ankétot rendezett, amelyen Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szóvivője elmondta, hogy noha mintegy százezer dossziét megsemmisítettek a szeku tisztjei, a mostani titkosszolgálat, az SRI mintegy kétmillió dossziét /!/ örökölt, ebből másfél millió az informatív anyag /bizonyos időszakokban megfigyelt személyekről/, félmillió a személyi dosszié. Ez a hatalmas anyag feldolgozatlanul van az SRI levéltárában. Egyes részletek, egyes dossziék anyaga titokzatos módon kiszivárog sajtóba, de az anyag hozzáférhetetlen. Ioan Scurtu, az állami levéltár vezetője kifejtette: büszkék lehetünk arra, hogy nálunk mindössze harminc évre zárolták ezt az anyagot. /Bogdán László: Dossziék kora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./1996. április 3.
Teleki Pál miniszterelnök 55 éve, 1941. ápr. 3-án halt meg. Teleki Pál igazságos, egyenes gerincű politikus volt, emlékezett róla Puskás Attila és idézett néhány beszédéből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ 1996. április 4.
Megtörtént a gyalázat: Funar az egykori postafogadó falára, a valaha ott megszállt Petőfi emléktáblája alá hatalmas bronz emléktáblát helyeztetett, amelyen a vérvád olvasható: 1848-ban a magyarok 40 ezer román gyilkoltak le és 239 falut fölégettek. Honnan valók ezek az adatok? Legalább olyan légből kapottak, mint Francisc Pacuriaru tíz éve világgá kürtölt állítása: 1940 és 1944 között a magyar hatóság emberei 400 ezer észak-erdélyi román gyilkoltak meg. Arra viszont vannak adatok, hogy Nagyenyedre és Zalatnára betörő románok 1849-ben 700-700 magyar megöltek, hasonló vérengzést rendeztek Magyarigenben és máshol is. Az osztrák katonai kormányzat összeírta a magyar rögtönítélő bíróságok által halálra ítéltek számát: a szabadságharc folyamán 6112 személy, közülük 5405 román, 310 szász, 309 magyar és 93 más nemzetiségű volt. Sehol sincs nyoma román tömegek meggyilkolásának, illetve falvaik fölégetésének. /Halász Anna: Áldozatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./1996. április 4.
A romániai magyar kisebbségnek nem fog sikerülni a tanügyi törvény egyetlen előírását sem megkerülnie - nyilatkozta Liviu Maior az Adevarul de Clujnak -, a törvényt mindenkinek be kell tartania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./1996. április 4.
Az RTDP úgy értékeli, hogy a főügyészség és az Igazságügyi Minisztérium halogatja Corneliu Vadim Tudor szenátor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését célzó eljárást - mondotta Ioan Solcanu, az RTDP alelnöke. A főügyészség nem nyújtotta be a parlamenthez a szükséges dokumentációt a helyzet érdembeni kivizsgálása nyomán. Solcanu szerint az igazságügy-mininiszternek kérést kellett volna előterjesztenie C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséért az NRP-vezér elleni több tucat ügyirat alapján. Solcanu nem érti, hogy C. V. Tudor miért nem mond le önként mentelmi jogáról, ha tevékenységére érvényes érvei vannak. /Halogatják a nagyromániás pártvezér mentelmi jogának felfüggesztését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ 1996. április 4.
Borbély Imre hargitai képviselő interpellált a parlamentben, azt tette szóvá, hogy a márc. 15-i ünnepségek után Csíkszeredán Petőfi és Nicolae Bãlcescu szobrairól letéptek három zászlót, és elvittek két koszorút. Doru Ioan Taracila miniszter a zászlók ügyében a tényállás tisztázatlanságát hangoztatta, a koszorúkkal kapcsolatban pedig közölte, hogy a tetteseket azonosították. Egy gépkocsivezető és egy rendőrszázados személyében, akik ellen eljárás indult, a koszorúkat pedig visszahelyezték oda, ahonnan elvitték őket. Bárányi Ferenc képviselő interpellációjában, amelyre később esedékes a válasz, a jogtalanul állami tulajdonba jutott, az 1930-ban a helyi magyar közösség közadakozásából építtetett temesvári magyar ház visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól a megye 65 ezer magyar nemzetiségű lakosa nevében. A szenátusban Hajdú Gábor szenátor Chiuzbaian igazságügy-minisztertől kért választ arra, miként véleményezte tárcája az Iliescu elnökhöz 1995 novemberében hét zetelaki elítélt ügyében benyújtott kegyelmi kérvényeket. /RMDSZ-interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ 1996. április 4.
Ápr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában ülést tartott a szövetség európai integrációs munkacsoportja. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, Bárányi Ferenc, Pécsi Ferenc képviselő, Buchwald Péter szenátor, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke és az RMDSZ több szakértője. A tanácskozáson Borbély László előterjesztette az RMDSZ nyilatkozattervezetét az európai és euroatlanti struktúrákba való integráció kérdéseiről. Egy európai integrációs adattár összeállításának kérdéséről Nemes Árpád, a szövetségi elnöki hivatal külpolitikai tanácsosa, a kormány integrációs stratégiájában szereplő kisebbségi és egyházügyi fejezetekről Pataki Júlia jogász, parlamenti szakértő és Buchwald Péter szenátor, a romániai PHARE-programról Pécsi Ferenc tartott tájékoztatót. /Európai integrációról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ 1996. április 4.
A kilencvenedik évében járó Balogh Edgár felemelte szavát az ellen, hogy Fey László újabb kampányt indított Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Kit, mit és miért támogatnak címmel. Fey László együtt emlegeti Tőkés Lászlót Szőcs Gézával, Katona Ádámmal és Borbély Imrével, "valamiféle szélsőséges összeesküvést sejtetve egy ilyen csoportosításban". Balogh Edgár megjegyezte: "Már régebben is feltűnt, hogy Fey Lászlónak nem tetszik "püspök" a nemzetiség élén." Tőkés László kétmillió magyaré, hangsúlyozta Balogh Edgár, "ezért folyik állandó harc ellene minden aljas eszközzel". Tőkés Lászlónak és Markó Bélának szorosabban együtt kell működnie, kiegészítve egymást stratégiában és taktikában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Előzmény: 605. sz. jegyzet /Szabadság, márc. 27./1996. április 4.
Nagy László hozzászólt a sajtóban kibontakozott vitához: Szőcs Géza /sőt Molnos Lajos/ tisztázatlan anyagi problémáiról, amely mögött " - mint egy mefisztó - a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ zavaros fejű és kezű gondnoka, Ábrahám Dezső áll." Fey László hozzászólásában /Kit, mit és miért támogatnak?, Szabadság, márc. 27./ már a radikálisokat támadta, hozzátéve, hogy Szőcs Géza kezébe kaparintotta a romániai sajtó nagy részét. A romániai magyar sajtót /és az újságíróegyesületet, a MÚRE-t/ "jellemző egyik irányzat a kommunista múltat /egyben saját múltjukat/ szépítgető csoporté, akik ideológiájukat most szociáldemokrata sztaniolpapírba csomagolják." Jellemzésükre elég, hogy az utóbbi három év Pullitzer-. illetve MÚRE-díjára csak Szász Jánost, Halász Annát és Gáll Ernőt találták méltónak. Nincs jobb - mondta Nagy Lászlónak Kántor Lajos. A politikai életből e csoport /Domokos Gézával/ nagyrészt /talán időlegesen/ kiszorult. De "sajtónkban jelen vannak, a Romániai Magyar Szóban és más napilapokban /néha a Szabadságban/ is. Fő terük azonban a "mérsékelt" A Hét, Korunk, Helikon stb., meg a rádió (most veszem észre, miért nem szorultak ezek az NTA, Szőcs Géza anyagi támogatására: állami szubvenciót élveznek!)." Fey László cikkének gúnyolódó címével ellentétben a radikalizmus nem tévesztendő össze a diktatórikus, intoleráns magatartással. /Nagy László: A kommunisták radikálisnak vallották magukat! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./1996. április 4.
A jelek szerint a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos stratégia megváltozott Bukarestben - írta Ara-Kovács Attila. Egy hadügyminisztériumi dokumentum leszögezte, hogy még az idén sor kerül az alapszerződés aláírására. E stratégiai változás már hosszú ideje a román kormány titkos diplomáciai manővereinek meghatározó eleme volt. A két szélsőséges pártot /Szocialista Munkapárt és Nagy-Románia Párt/ eltávolították már a hatalomból, de ottmaradt még a négy miniszteri tárcát és több prefektusi tisztséget birtokló Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amely még szerződésellenesebb lett. Funar pártjának kiakobolítása a hatalomból az egyik feltétele a szerződés aláírásának. Fontos kérdés, hogy az ellenzék, amely eddig jobbára elutasító volt az alapszerződéssel szemben, hajlandó-e változtatni álláspontján. /Magyar Narancs, ápr. 4./1996. április 4.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora ápr. 4-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy az egyik legfontosabb célkitűzés a karok közötti számítógépes hálózat kiépítése, amely csökkentené a jelenleg fullasztó papírmunkát és biztosítaná minden hallgató számára az Internethez való hozzáférést. Az egyetem a Műszaki Egyetemen keresztül bekapcsolódott az Internetbe, jelenleg még csak 800 felhasználója van a rendszernek. A rektor elmondta: amennyiben a hallgató az első két félév minden vizsgáját letette, az 1-4 félév közötti időszakra megszakíthatja itteni tanulmányait, és elmehet külföldi egyetemekre tanulni, továbbá amennyiben a hallgató valamelyik, a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel partner egyetemen folytatja, akkor az ott letett vizsgáit az itthoni dékáni hivatalok elismerik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./1996. április 4.
Hány magyar állt fel csalódottan és elkeseredetten a világ nagy könyvtáraiban, Londonban, New Yorkban! Erdélyből kerestek volna hiteles dokumentumokat vitáikhoz, vagy éppen csak kíváncsiak voltak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény mennyire tájékozott az erdélyi magyarság, egyáltalán a magyar nemzet történelméről -írja Beke György, majd folytatja: a könyvtárakban rengeteg könyv van Erdélyről, de magyar szerzőt alig. Mindegyik ugyanazt ismétli: Erdély őslakói a románok, a magyarok ezer évig elnyomták a románokat, majd a románok legyőzték a magyar megszállókat és 1918-ban önerejükből saját hazájuk uraivá lettek...Most azonban megtört a csend, Budapesten létrehozták a Kisebbségvédelmi Egyesületet, ügyvezető elnöke Kovács Péter miskolci egyetemi tanár. Két kiadványukat bemutatták első sajtótájékoztatójukon. Az első a felvidéki magyarság nyelvi elnyomatását mutatja be: The Slovak State Language Law and the Minorities, vagyis: A szlovák államnyelvi törvény és a kisebbségek A kötet közli az 1995-ben megszavazott és 1997-ben életbe lépő nyelvtörvényt, a hivatalos indoklást és az 1995. novemberi parlamenti fölszólalásokat. Összehasonlítás következik: mit mond a nyelvtörvény, mi áll az alkotmányban, az elfogadott alapszerződésben, továbbá a kisebbségi keretegyezményben, az ET 1201-es ajánlásában. A második kiadvány a román oktatási törvényt mutatja be /The Romanian Law on Education/, alcíme: Kritikai megközelítés a kisebbségek szempontjából. Közli a törvény szövegét, majd ezt bemutatja az 1978-as, illetve az 1993-as tanügyi törvények tükrében. A kisebbségi jogok zsugorítása szembeszökő. Mindkét füzet mellékleteket is tartalmaz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Előzmény: 587. sz. jegyzet1996. április 4.
Beke György Magyar áfium /Püski, Budapest, 1995/ című könyvének témáját az alcíme jelzi: Trianon fogságában. A szerző Budapesten megismerte a román történelemre vonatkozó dokumentumokat. Ennek köszönhetően megváltoztatta azt az értékelést, hogy az osztrákok eszközként használták fel az erdélyi románságot a szabadságharc leverésére. "A dunai fejedelemségek románjai testvéreiket vak féltékenységgel lázították a magyarok ellen" - írta annak idején Teleki László. Moldva és Havasalföld értelmiségi körei az osztrákokkal egyeztetve alakították ki politikájukat a magyar szabadságharccal szemben. A románság szívós tudatossággal készült a Dnyeszter és a Tisza közti régiók megszerzésére, addig a magyar nemzetet készületlenül érte Trianon traumája. Beke a második Trianon előkészítésében a Magyar Népi Szövetség gyászos szerepét is feltárta /százas bizottság marosvásárhelyi ülése, 1945 novembere/. Beke dr. Takács Lajost és Bányai Lászlót nemzetgyalázó kollaboránsoknak minősítette. Egyetlen példa: Bányai ügyködése révén Észak-Erdélyben 481 "háborús bűnöst" ítéltek el, ebből 100 halálos ítélet, 16 életfogytiglan. Az elítéltek közül 372 magyar, 83 német és 26 román. Ez a szám - az ország lakosságát figyelembe véve - hússzorosa a dél-erdélyi, moldvai és havasalföldi elítélteknek. Dr. Petru Groza alakját is más színben tüntette fel: asszisztált Márton Áron elítélésénél, hagyta, hogy volt barátai /Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár/ börtönbe kerüljenek. /Sylvester Lajos: Egy szókimondó könyv. Magyar áfium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ 1996. április 4.
Márc. 29-én Székelyudvarhelyen újraalakult a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ helyi fiókszervezete, megválasztották a fiókszervezet ügyvezetőjének Szász Ferenc matematikatanárt. Jelen volt Fodor Alpár, az EMT elnöke, aki elmondta: öröm volt, hogy ennyi lelkes ember jelent meg felhívásukra. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./1996. április 5.
A román gazdaság teljesítménye még mindig nem éri el a fordulat előtti szintjét, csupán 80 százaléka az 1989-es produktumnak, közölte Ion Iliescu Bukarestben újságírók előtt. Iliescu szerint Románia 1995-ben 700 millió dollárnyi külföldi adósságot törlesztett, miközben semmit sem kapott a Világbanktól vagy más fejlesztési pénzintézettől. Az államfő szerint a külföldi hitelezők tartózkodó magatartását egyebek közt az magyarázza, hogy "román ellenzéki politikusok kopogtatnak az ajtajukon, és azt követelik tőlük, hogy ne nyújtsanak hitelt a bukaresti kormánynak". /Iliescu: a pénztelenségért is az ellenzék a hibás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./1996. április 5.
Iliescu ápr. 5-én Husi városában kijelentette: "történelmi szempontból lehetséges Moldávia és Románia uniója, ha a moldovai állampolgároknak önrendelkezési joguk lesz, és ilyen értelmű döntést hoznak." /Magyar Nemzet, ápr. 6./1996. április 5.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ápr. 3-i ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt. - Béres András alelnök, az Oktatási Főosztály új vezetője bemutatta cselekvési programját. - Az ÜE szakértőket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász. - Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát, megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára. /Jön a millecentenáriumi faültetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./1996. április 5.
Az RMDSZ-ben két nagy tábor létezik - nyilatkozta Borbély Imre parlamenti képviselő az élesen magyarellenes Vocea Romaniei kormánylapnak. "Az egyiket lényegében a volt kommunisták alkotják, akik demagóg megfontolásokból mérsékelteknek nevezik magukat, bár semmivel sem mérsékeltebbek, mint mások. A másik tábor az antikommunistáké azokból áll, akiknek fő céljuk az autonómia." Az elsőnek Markó Béla, a másodiknak, melynek ő is tagja, Tőkés László püspök áll a középpontjában. Az interjú címe: Az RMDSZ monolitikus egysége egyszerűen utópia. A lap munkatársa, Alexandra Rizea összegezte: a szemben álló felek vitája nem más, mint személyi és csoportérdekek szembesülése. A nyilatkozatot ismertető Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette, ez jelzi, az RMDSZ Operatív Tanácsán megkötött egyezség gyenge lábon áll, szerinte Borbély Imre tábora nem nyugszik bele a kialakult helyzetbe. Borbély Imre kifejtette: elképzelhető, hogy független jelöltként indul az elnökválasztási versenyben. /Gyarmath János: Kommunisták és... antikommunisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7., Gyarmath János ugyanezt összegezte Az egység csupán utópia címmel: Magyar Nemzet, ápr. 5./1996. április 5.
Hivatalos megkereséssel fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala. A közlemény szerint Tőkés László püspök 1995. szept. 24-i nagykanizsai istentiszteleti szolgálata alkalmával a templom mellett kibiztosított robbanószerkezetet találtak, amelyet a tűzszerészek eltávolítottak. Az illetékes hatóságok minderről nem értesítették sem a helyi lelkészi hivatalt, sem a nyilvánosságot. Az ápr. 4-i közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4. A rendőrség szóvivője, Garamvölgyi László válaszolt: a gránátot szept. 27-én, tehát három nappal később találták meg, ezért nem adtak erről tájékoztatást. /Népszabadság, ápr. 5./