udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 179 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-179 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. március 3.

Az RTV magyar nyelvű hétfői adása az 1-es csatornán március 17-től fél órával, azaz tulajdonképpen húsz perccel bővül. Vagyis: az adás ugyan valóban megnyúlik fél órával, hiszen az új műsorrend szerint délután fél öttől fél hétig tart, ám 10 perces szünettel, amikor is a TV román nyelvű híradóját sugározzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 980. sz./

1997. március 5.

A Háromszék folytatásokban közölni kezdi a közel kilencvenéves dálnoki Beczásy Istvánnal való beszélgetést. /Ferencz Csaba: Megpróbáltatások százada. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./ Beczásy István önéleírása megjelent: Bekerített élet /Literátor Kiadó, Nagyvárad, 1995/ címen.

1997. március 5.

George Antoniade,a román királyi család "háznagya" bukaresti sajtóértekezletén bejelentette, hogy Mihály, a volt román uralkodó az év végéig véglegesen letelepszik Romániában, ahonnan 1947-ben kényszer hatására kellett távoznia. /Népszava, márc. 5./

1997. március 4.

A Romániai Magyar Szó tájékoztat Vida Gyula azon kijelentéséről, hogy az RMDSZ a szövetkezeti törvény módosítását fogja kezdeményezni. Szerinte az eddigi 1996. évi 109-es számú, a fogyasztási és a hitelszövetkezetekre vonatkozó törvény jobb mint a korábbi, de nem éri el az európai elvek alkalmazását, viszont lehetőséget ad a falusi kisgazdák szövetkezésére. Vida Gyula szerint a szabad szövetkezés falun pozitívan befolyásolja a gazdasági tevékenységet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 980. sz./

1997. március 5.

Vajdahunyad magyar közösségéről beszélt Hauer Erich, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke, a megyei ügyvezető elnök, az 1994-ben megalakult Hunyadi János Humanitárius Társaság /HJHT/ titkára elmondta, hogy a római katolikus egyház termeiben működik egy ökumenikus óvoda, a megy egyik legnagyobb könyvtára és egy ingyenes orvosi rendelő. Azelőtt nagy probléma volt, hogy nem lehetett magyar könyvet és újságot kapni, sikerült megszervezni a könyvárusítást, a Hunyadvármegyét és a temesvári Új Szó hetilapot terjesztik is. Az ifjúsági szervezet, az 1990-ben alakult MADISZ lassan abbahagyta tevékenységét. Többszöri próbálkozás után végül Szombati Izabella vezetésével sikerült újraindítani a MADISZ-t. -Rendszeresen tartanak a városban kulturális előadásokat, kiállításokat. Ígéretet kaptak, hogy Vajdahunyadon ősztől az Egészségügyi Technikumban magyar tagozat létesül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1997. március 4.

Háromszék egyik falujában négy testvért, cigányokat bevittek a rendőrségre és kegyetlenül összevertek, először a tizenkét évest. Több órán át verték a fiúkat, hogy adják elő a lopott pénzt. A kórházban látleletet vettek a testvérekről, megállapították a verés nyomait. Később előkerült a tettes, egy másik ember. A négy testvér tehát ártatlan volt. A rendőrök ellen megindult a kivizsgálás. /B. Kovács András: A cigánylegény álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1997. március 4.

Kodály Zoltán halálának 30. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kodály-emléknapokat rendez márc. 9-15-e között, jelentette be Demény Attila, az RMZT elnöke. Az emléknapok védnöke a Magyarok Világszövetsége, valamint Kodály Zoltánné Pécely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1997. március 5.

Petre Cordos külügyi államtitkár márc. 5-én Szlovákiába utazott, Pozsonyban tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok és az integrációs törekvések időszerű kérdéseiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Cordos hazatérése után kijelentette: "A szlovák kormány különleges érdeklődést tanúsított az iránt, amit ?román tapasztalatnak? nevezett, vagyis az iránt, milyen módon normalizálta Bukarest kapcsolatait Bukaresttel és a magyar kisebbséggel Romániában". /Új Szó (Pozsony), márc. 8./

1997. március 5.

A Szabadság ismerteti Virgil Magureanu, RHSZ igazgató sajtónyilatkozatát, melyben cáfolja, hogy a jelentés az RMDSZ kormánytagjaira vonatkozó vádakat tartalmazna. A lap megemlíti, hogy a bukaresti Radio Total értesülései szerint a kiegészítő jelentés többszöri módosításon esett át és végleges formája, melyet a parlamenti szakbizottságnak is bemutattak, nem tartalmazza az RMDSZ-re és a romániai magyarságra vonatkozó vádakat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1997. március 5.

A magyar-román viszonynak az elmúlt időszakban tapasztalható javulása megsokszorozta mindkét ország NATO-csatlakozási esélyeit, jelentette ki Victor Babiuc védelmi miniszter márc. 6-án Brüsszelben. Babiuc a NATO-tagságért folytatott intenzív román diplomáciai erőfeszítések részeként látogatott Brüsszelbe, a NATO-központba, tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1997. március 5.

Márc. 6-án a szenátus épületében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, ügyvezető alelnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ európa tanácsi képviselője találkoztak az Európa Tanács romániai jelentéstevőivel - Gunnar Jansson finnországi liberális, Walter Schwimmer osztrák kereszténydemokrata és Josette Durrieu francia szocialista képviselővel. Az ET jelentéstevői március 5-8. között Romániában tájékozódnak arról, hogy miként teljesíti Románia ET-felvételekor vállalt és az ET 176-os véleményezésében foglalt ajánlásokat. A találkozón az RMDSZ vezetői helyzetelemzést készítettek az ajánlások teljesítésének menetéről általában, különös tekintettel a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozó ajánlásokra. Elmondották, hogy az 1993-ban megállapított ajánlások közül egyelőre nagyon kevés teljesült, csupán a politikai elítéltekkel kapcsolatos és egy-két másik ajánlásról mondható hogy részben vagy egészben teljesültek. A megbeszélés során a megváltozott romániai helyzetet elemezve a szövetség képviselői megállapították, hogy az új kormánykoalíció létrejöttével megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, a kormányprogramban szerepelnek a célkitűzések, és most a kérdések megoldására kell összpontosítania a kormánynak, tehát most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatot. A megoldandó problémák között említésre került az oktatási törvény módosítása, az önálló magyar egyetem visszaállítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása és a nyelvhasználat kérdése. A jelentéstevők elmondták, hogy esetleg javasolni fogják a monitorizálás eddigi formájának megszüntetését Románia vonatkozásában. Ugyanakkor a megbeszélésen fölmerült az a lehetőség, hogy a monitorizálás eddigi formájának megszüntetésével párhuzamosan az ET fenn fogja tartani a 176-os véleményezésében szereplő ajánlásokat, és a mostani román kormánynak pedig írásban kellene kötelezettséget vállalnia teljesítésükre. Az RMDSZ képviselői szerint ez a kötelezettségvállalás nemcsak hogy lehetséges, de a jelenlegi körülmények között természetes is. - Az ET romániai jelentéstevői ugyanaznap találkoztak Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszterrel, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest),márc. 6., 981. sz./

1997. március 5.

Gajdos Balogh Attila emlékeztetett arra, hogy a Szabadelvű Kör jan. 31-i vitáján a négy előadó fő következtetése meglepően egybecsengett, melyet már az általuk adott összefoglaló cím jelzett: A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben, tehát nem önálló magyar egyetemről van szó, és végérvényesen megváltozott helyzetről kívántak meggyőzni. Az RMDSZ részvétele a kormányzásban nem jelenti, hogy előre ihatunk a medve bőrére. Gajdos hangsúlyozta, hogy a rendezvény előadói részéről "történelminek nevezhető hiba, hogy naiv hitükben eleve lemondanak az önálló és különálló magyar egyetemről". Szerinte a közös egyetemen való maradással inkább egyes egyéni érdekeket elégíthetnek ki. Gajdos szerint ebben a "kegyelmi időben", amely nem adatik meg minden emberöltőben és tartalma véges, ki kell mondani a különválást és a teljes önállóságot, ennek minden lehetséges jogi garanciájával együtt. Felelőtlennek és hatalmi elbizakodottságnak minősíti Takács Csaba kijelentését, melyet az ügyvezető elnök a KMDSZ által szervezett kerekasztal után tett, miszerint lehet, hogy a Bolyai egyetemért a harcot "nem egy kormányzati ciklusban kell majd megvívnunk". Gajdos úgy értékeli, hogy a jelenlegi hatalom a NATO-csatlakozás érdekében változtatott az RMDSZ-szel szembeni magatartásán. Magyari Nándor László szabadelvű érvei "már-már gátlástalan érvényesülési vágyának kifejeződései." Mindent globalizálni akar. Országokat, népeket, nyelveket, és természetesen egyetemet. Ez része az egyoldalú, egyneműsítő globális szemléletnek, amely minden helyinek, "kisebbnek" az ellenzője. / Gajdos Balogh Attila: Az önálló magyar nyelvű egyetem eszméje és sorsa a változásnak indult helyzetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1997. március 5.

A Trianon Társaság febr. 25-én kelt, a Magyarországra látogató Roman Herzoghoz, Németország elnökéhez írt levelében felhívta a figyelmet a szomszédos országokban élő magyar kisebbség nehéz helyzetére. A magyarság békésen vár arra, hogy megkapja a minden népet megillető jogokat. A magyar kisebbség helyzete súlyos biztonsági kockázatot jelenthet az Európai Unió számára. Ezért a Trianon Társaság arra kéri Herzogot, segítse a magyarságot abban, hogy a magyar kérdést még az Európai Unióba és a NATO-ba való fölvétel előtt egy, a nagyhatalmak és az érintett országok vezetőiből álló nemzetközi kongresszus méltóan rendezze. "Ha a magyarságnak nem kellene az egyre elviselhetetlenebb és egyre nagyobb károkat okozó szétszórtságot elviselnie, a NATO és az Európai Unió biztosan nem zárna magába biztonságpolitikai veszélyeket, a szomszédos országok pedig megnyugodhatnának a hosszú távra érvényes és igazságos rendezésben." - olvasható a Raffay Ernő elnök és Kiss Dénes társelnök által aláírt levélben. /Magyar Fórum, márc. 6./

1997. március 5.

Spanyolország támogatja Romániát, hogy az első hullámban csatlakozzon a NATO-hoz, jelentette ki Petre Roman szenátusi elnök, miután visszaérkezett spanyolországi látogatásáról. Petre Roman mindegyik vezetővel tárgyalt, fogadta a király, Juan Carlos is, aki a demokrácia megnyilvánulásának nevezte Mihály volt uralkodó látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1997. március 5.

A kormány külpolitikájával pusztulására ítéli a határon túli magyarságot, állapították meg a Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület különféle ellenzéki erőkhöz tartozó politikusai- Raffay Ernő volt MDF-es honvédelmi államtitkár, a Nemzeti Szövetség szakértője szerint a magyar kormány folyamatosan segédkezik a szlovák kormánynak a felvidéki magyarok jogfosztásában, csak enyhe rosszallását fejezi ki a kisebbség elnyomása miatt. /A Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület helyzetértékelése. = Új Magyarország, márc. 6./

1997. március 5.

Márc. 5-én és 6-án zajlott le Szegeden, a Városháza dísztermében a Regionalitás és kultúra című konferencia, amelyen a térségbeli kulturális ágazat illetékesei, regionális központok és társönkormányzatok vezetői megvitatták a regionális együttműködés módozatait. A tanácskozás keretében előadást tartott Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Részt vettek az összejövetelen Bodó Barna és Bakk Miklós, a Temes megyei, illetve Varga Gábor, a Bihar megyei önkormányzat képviseletében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 7., 982. sz./

1997. március 5.

Kodály Zoltán Emléknapokat rendez március 9-15. között a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus halálának 30. évfordulója alkalmából a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Zenetársaság. A jubileumi rendezvénysorozat keretében koncertekkel, operaelőadásokkal, tudományos értekezlettel, Kodály pedagógiai életművét bemutató előadásokkal emlékeznek a világhírű magyar zeneszerzőre. A rendezvény védnökei a Magyarok Világszövetsége, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában közönség elé kerül Kodály Székely fonója, Háry Jánosa, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum erdélyi ősbemutatóként. Az előadásokra a Kolozsvári Állami Magyar Operában, a Szent Mihály templomban, a Protestáns Teológián, a Kossuth Lajos utcai Unitárius templomban, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, a Györkös Mányi Albert Emlékházban és a Gh. Dima Zeneakadémián kerül sor. A Kodály Emléknapok záróhangversenye szerencsésen egybeesik március 15-ével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./

1997. március 5.

Márc. 7-én tartják soros találkozójukat az Udvarhelyszéki nagyközségek (a "10-ek") Bögözben. A találkozó meghívottja Antal István Hargita megyei képviselő, aki a Parlament napirendjére kerülő állami költségvetésről tájékoztatja az önkormányzati tisztségviselőket. Ugyanakkor más, az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket is megbeszélnek a találkozón. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./

1997. március 5.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének azon állításaira, melyeket a püspök valótlannak, becsületsértőnek és tiszteletbeli elnöki minőségében korlátozónak érzett. Markó Béla a Cronica Romana febr. 14-i számában kijelentette, hogy a tiszteletbeli elnöki funkciónak nincs operatív jellege. Markó Béla más lapok szerint hangsúlyozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványa "szigorúan magánjellegű" kezdeményezés. A püspök visszautasította az intoleráns megnevezést, mondván, nem minősülhet "intoleranciának az, ha Bolyai Tudományegyetem ellenzőit - az RMDSZ programja értelmében - jogos bírálattal illetjük." Az viszont intoleráns volt, hogy Markó Béla megtiltotta, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóval egybekötötten mutassa be Temesvár szellemében című, a magyar-román megbékélésről szóló könyvét. Végül kizárólag a könyvbemutatót engedélyezte. - Markó Béla a Medifaxnak és az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványáról csak a sajtóból értesült, a román-magyar kerekasztal gondolata pedig túlhaladott, mivel az RMDSZ a kormányban van. Valójában Tőkés László 25 pontját az RMDSZ Bihar megyei, febr. 15-i küldöttgyűlésén előterjesztette. Érthetetlen, hogy az ülésen elnöklő Takács Csaba nem hozta Markó Béla tudomására ezt a dokumentumot. Tőkés László 1996. novembere óta szorgalmazta a kormányba lépés feltételeinek megfogalmazását. A magyar-román kerekasztal indítványa az RMDSZ kongresszusától származik, azt a szövetségi elnök nem bírálhatja felül. - Tőkés László többször figyelmeztetett: nehogy az autonómia feláldozása árán jusson az RMDSZ kormányzati, konjukturális előnyökhöz. /Tőkés László: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1997. március 6.

Vofkori László terjedelmes tanulmányában - ahogy alcímében is jelezte - szempontokat adott az önálló magyar tudományegyetem oktatás- és tudományszervezési kerettanulmányának elkészítéséhez. A romániai magyar önálló állami tudományegyetem alapvető fontosságú, e századvég utolsó éveinek egyik legjelentősebb erdélyi kérdése, egyben az erdélyi magyarság stratégiai kérdése. Az önálló magyar egyetem alkotmányos jog, azt törvénnyel kell biztosítani. Az egyetem helye egyértelmű: Erdély szellemi fővárosa, Kolozsvár. Sokan mondják, nincs épület. Akkor építkezni kell, a nemzetközi közösség is segítene, adófizető polgárokként elvárhatják az építkezést állami beruházásként. Az összmagyar összefogás, az EU-programok segíthetnek. Legfontosabb az anyagi és szellemi feltételrendszer megteremtése. A törvényhozás kedvező döntése után indulhat a cselekvési program. Öt év alatt ki lehet építeni az oktatói állományt, nyolc év alatt pedig a kutatói állományt. Addig vendégtanárokra lesz szükség. - Fontos a tehetséggondozás - és kiválasztás kérdése. Tudományos műhelyek, intézetek kellenek. A kolozsvári önálló magyar tudományegyetem visszaállítása után kezdődhet az anyanyelvű főiskolai hálózat kiépítése. Demográfiai számításokkal kell felmérni az egyetemre és főiskolára pályázó magyar fiatalok helyzetét, ennek alapján kell megtervezni egye-egy főiskolai központ helyét. - Természetes a szoros kapcsolat a kolozsvári román tudományegyetemmel, az egyetemek átjárhatók legyenek. - Önálló költségvetéssel bíró kolozsvári magyar egyetem a cél, hangsúlyozta Vofkori. A főiskolai hálózatnál a kisugárzó központ Kolozsvár és Marosvásárhely lehet, amely később "felfűzi" a kisebb főiskolai központokat. Vofkori összegezte a sürgős feladatokat: ki kell dolgozni a kolozsvári magyar egyetem stratégiai tervét, fel kell mérni a magyar egyetemi és főiskolai oktatók kataszterét, romániai magyar tudóskatasztert kell összeállítani, ki kell dolgozni a képzési profilokat, a tantárgyi struktúrákat, a szervezeti szabályzatokat, a szakprogramokat, meg kell határozni a tankönyveket, segédleteket, a személyi és anyagi feltéteket. /Vofkori László: Bolyai Tudományegyetem - alulnézetből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-179




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék