udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
284
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 271-284
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. május 27.
Kilencedik alkalommal szervezték meg a Szemfüles-találkozót, ezúttal Székelyudvarhelyen. A Szemfüles gyermeklap, teljes nevén: Corvin Szemfüles, alcíme: Ismeretterjesztő gyermekmagazin. Jelen volt Molnár Anikó alapító-főszerkesztő is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./1997. május 27.
Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga nyilvános eszmecserét rendezett a Fodor Imre polgármester és a prefektúra közötti vitáról, amely azután alakult ki, hogy a megye vezetése kétségbe vonta a Fodor Imre által kiírt pályázat jogszerűségét, mert abban néhány munkakörhöz megkövetelte a magyar nyelv ismeretét is. A vitára meghívottak közül távol maradt Dorin Florea megyei prefektus és Burkhart Árpád alprefektus. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke hangsúlyozta: a nyelvhasználati jog az alkotmányban szerepel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./1997. május 27.
Máj. 27-én a Magyar Honvédség Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének küldöttsége dr. Nagy László mérnök ezredes, a hadtudományok kandidátusa, igazgatóhelyettes és dr. Ujj András ezredes, vezető kutató látogatást tett az RMDSZ képviselőházi frakciójának irodájában. A magyar katonai küldöttséget elkísérte Keresztes Tamás alezredes, a Magyar Köztársaság bukaresti katonai és légügyi attaséja. A vendégek megtekintették a Parlamenti Palotát, majd a frakció részéről fogadta őket Rákóczi Lajos, a Képviselőház védelmi, nemzetbiztonsági és közbiztonsági bizottságának tagja. A megbeszélésen kölcsönös tájékoztatásra került sor a két ország fegyveres erőinek korszerűsítési törekvéseiről, aktuális katonapolitikai kérdésekről, különös tekintettel a NATO-integrációra. Szó esett a romániai fegyveres erők albániai és boszniai küldetéséről, valamint a Magyar Honvédség által foganatosított létszámcsökkentésről és más intézkedésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./1997. május 27.
A parlament két házának együttes máj. 26-i ülése egyetértett azzal, hogy Costin Georgescu legyen a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az ellenzéki honatyák többsége is támogatta Georgescunak RHSZ-igazgatói tisztségbe való kinevezését. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Verestóy Attila felszólalásában "természetesnek ítélte a magyar közösség részvételét is a törvényhozásban, és az RHSZ új struktúráiban lehetséges, egy RMDSZ-es megjelenése is". A lap szerint világos Verestóy szenátor utalása arra, hogy egy igazgatóhelyettesi tisztséget szövetségi politikus számára igényel az RMDSZ. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./1997. május 27.
Szász János szerint "várható volt, hogy Tőkés László megtámadja a kiigazított oktatási törvénytervezetnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyeit". Kétségtelen, írta Szász János, hogy az RMDSZ kormánykoalícióba lépésekor kompromisszumot kötött, hangsúlyozza, hogy ezt tették a szövetség koalíciós partnerei is. "Ami Tőkés László szemében megalkuvás, az tárgyszerűen egy történelmi folyamat stációja" állapította meg. Emlékeztetett, hogy állásfoglalását az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérdéssorozattal zárta, melyek közös nevezője: lehet-e kevesebbet elfogadni a baráti kormánytól, mint amennyit az ellenségtől követeltünk Szász János feltette a kérdést, "Komolyan gondoljam-e, hogy Tőkés László valóban elvárta az immár konszolidált, a nacionalizmust kormánypolitikává dúsító Iliescu-rendszertől a romániai magyar oktatás, a többszintű autonómia rendezését?". A cikk szerzője szerint nem jelenti az RMDSZ-programjáról való lemondást annak részleges valóságba ültetése, mivel a jelenlegi romániai társadalom többségi dimenziója nem érzékeli és nem érti a nemzeti kisebbségek autonómiájának saját érdekét szolgáló szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./1997. május 27.
A Romania Libera beszámol az ET Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakáról, mely tegnap kezdődött meg Bukarestben. Tegnap az Emberjogi Bizottság ülésén felvetették az európai titkosszolgálatokra vonatkozó szempontokat, egy európai büntetőtörvénykönyv alapelveit és a kisebbségi jogok kérdését. Gunnar Jansson az ET-megfigyelő, valamint a bizottság elnöke kijelentette, hogy felfüggesztették Románia monitorizálását, mivel a jelenlegi román hatóságok eleget fognak tenni a felvállalt kötelezettségeknek. Hangsúlyozta azonban, hogy a kötelességek nem teljesítése esetén a monitorizálási folyamatot újraindíthatja az azzal foglalkozó bizottság. A lap szerint sokat tárgyalt kérdés volt a kisebbségi kérdés. Az ET képviselői az RMDSZ kormányzásban való részvételét a Ciorbea-kormány toleráns meglátásának értékelték, amely előnyt képez a romániai kisebbségek számára, de nem feltétele a kisebbségi jogoknak. A lap megemlíti, hogy a résztvevők pozitívként értékelték az 1201-es ajánlás jelenlétét a román-magyar illetve a román-ukrán alapszerződésekben. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./1997. május 27.
Május 27-én a képviselőházban, a napirend előtti felszólalások során Garda Dezső Hargita megyei képviselő a ROMSILVA önálló ügyvitelű vállalat monopólium-helyzetével való visszaéléseire hívta fel a Ház figyelmét, többek között a kenőpénzeket adó fakitermelő kft-k jogtalan előnyökhöz juttatására, és arra, hogy a tőlük bezsebelt összegeket az erdőkerületi hivatalok fényűző székházak építésére, luxusautók beszerzésére fordítják, miközben a gyergyói fakitermelő vállalat dolgozói, például, egy hónapig nem termelhették ki a viharok által kidöntött faanyagot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27., 1035. sz./1997. május 27.
A lapok ismertetik Bill Clinton amerikai elnöknek Emil Constantinescuhoz és Göncz Árpádhoz intézett üdvözlő levelét, melyet Tom Lantos kongresszusi tag nyújtott át a román és a magyar államfőnek. Az amerikai elnök történelminek minősíti a két államfő találkozóját és hangsúlyozza, hogy a megbékélés, valamint a barátság megszilárdítása Magyarország és Románia között példaértékű Európa és az egész világ számára. A találkozón, valamint a barátságot szilárdító többi intézkedésen keresztül a két nemzet, Románia és Magyarország bebizonyították, hogy közös jellemzőjük a nyugati értékek és rendelkeznek akarattal ezeknek a gyakorlatba ültetésére, áll Bill Clinton levelében. "Tudom, hogy a két kormány és nemzet eldöntötték, hogy ezen az úton haladnak, amilyen mértékben egy meg nem osztott Európa felé tartanak." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./1997. május 27.
Máj. 27-én Budapesten az Országgyűlés elfogadta a magyar-orosz, magyar-szlovák és magyar-román alapszerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat. A magyar-orosz szerződés kihirdetése kapcsán - a nemmel szavazó MDNP-n kívül - az ellenzéki pártok frakciói tartózkodtak, a műkincsügy miatt. A Meciar-kormány magyar kisebbséget érintő antidemokratikus intézkedéseire hivatkozva minden ellenzéki frakció elutasította a dokumentum kihirdetését. /210 igen, 77 nem, 2 tartózkodás/ A magyar-román alapszerződés szövegénél az ellenzéki pártok tartózkodtak, kivéve az MDNP-t, amely igennel szavazott. /216 igen, 7 nem, 55 tartózkodás/. /Népszabadság, máj. 28./1997. május 26.
Székelykeresztúron a helyi RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott, Fülöp Lajos múzeumigazgatót újraválasztották elnöki tisztségében. A közgyűlés támogatja az önálló Udvarhely megye visszaállítását, a Bolyai Egyetem újraindítását, szorgalmazza a magyar nemzeti közösség autonómiájának törvénybe iktatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./1997. május 26.
Tasnádon márciustól megjelenik a Tasnádi Újság, áprilistól pedig Érmihályfalván lát napvilágot egy új helyi lap, az Érmihályfalvi Figyelő, alcíme: független közéleti lap, az Érmellék Társaság támogatásával a székelyhídi Ritmic Kft. adja ki. Ezzel Érmihályfalván s múlt század végén megjelent Érmelléki Közlöny hagyományait élesztik újjá. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./1997. május 26.
Szatmárnémetiben 40 évvel ezelőtt kapta a fiúlíceum a Kölcsey Ferenc Líceum nevet, melyet a később a diktatúrában megváltoztattak. 1989 után ismét felvette az iskola Kölcsey nevét. Erre emlékeztek meg ünnepségsorozattal, melynek fénypontja máj. 31-én lesz, ekkorra meghívták az iskola egykori jeles diákjai, nyugalmazott tanárai és a testvériskolák képviselői is. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./1997. május 27.
Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./1997. május 26.
A Romániai Magyar Szó mai száma interjút közöl Vasile Lupuval, a képviselőház parasztpárti alelnökével. Vasile Lupu kezdetben a román-magyar kapcsolatok bíztató alakulásáról beszél. A kisebbségi jogokat érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban elmondja, hogy amennyiben a törvénytervezetek nem állnak ellentétben az Alkotmánnyal, a kormánykoalíció pártjai megszavazzák azokat. Nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy egyes ellenzéki honatyák is támogatni fogják a törvénymódosításokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./1997. május 26.
A lapok tájékoztatnak, hogy Tom Lantos amerikai kongresszusi tag amerikai, kanadai és magyarországi üzletemberek kíséretében Romániába érkezett. A magyar származású politikus megbeszélést folytatott máj. 25-én Victor Ciorbea miniszterelnökkel, melynek során ismertette az üzletemberek szándékát romániai gazdasági tevékenység kifejtésére. Tom Lantos kijelentette, hogy át fogja nyújtani Bill Clinton elnök román és magyar államfőhöz intézett személyes levelét. Ciorbea miniszterelnök kijelentette, hogy az amerikai politikus látogatása a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos tárgyalásokról való áttérést jelenti azok megvalósítására. Az Adevarul arról tájékoztatott, hogy Tom Lantos június közepére az Egyesült Államokba hívta Victor Ciorbeat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 26., 96. sz./1997. május 26.
Kolozs megye prefektusa megtiltott mindenféle rendezvényt május 24-27 között, Kolozsvár polgármestere e napokon nyilvános gyűlést szervez az Avram Iancu téren A román nemzet egysége és méltósága gyűjtőnévvel. A lap szerint a megyei rendőrség tájékoztatott, hogy csak akkor lép közbe, ha a kulturális rendezvények politikai tüntetéssé fajulnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./1997. május 26.
Alexandru Farcas prefektus kijelentette: a máj. 25-én általa rendezett fogadásra nem hívta meg Gheorghe Funart, mivel nem engedheti meg magának, hogy a polgármester valami faragatlanságot kövessen el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ A Mesagerul tájékoztat, hogy a tegnapi kolozsvári rendezvényeken a polgármester mellett részt vett számos RNEP-es és NRP-s honatya, valamint a Vatra Romaneasca Kulturális Egyesület és az Avram Iancu Szövetség vezetőségének képviselői. A résztvevők kiáltották, hogy "Le a kormánnyal" és kérték a jelenlegi vezetés eltávolítását, mivel az nem biztosítja Románia nemzeti érdekeit. / /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 26./1997. május 26.
A Ciorbea-kabinet törvényrendelet formájában életbe léptette a helyi közigazgatási törvény több előírására, így a kisebbségi nyelveknek a helyi közigazgatásban való használatára vonatkozó új szabályozást. A rendelet értelmében ott ahol egy adott kisebbség eléri a 20 százalékot, az illető kisebbség tagjai használhatják anyanyelvüket a közhivatalokkal való érintkezésben. Azon helységekben, ahol a tanácstagok egyharmada a kisebbséghez tartozik, a kisebbség nyelvét is lehet használni és az ülés dokumentumait román nyelven állítják ki. Azon helységekben, amelyekben a lakosság legalább 20%-a kisebbségi, azokra a tisztségekre, amelyek írásban vagy szóban a lakossággal tartják a kapcsolatot, megfelelő számú a kisebbség nyelvét is ismerő személyt vesznek fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./1997. május 26.
Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ 1997. május 25.
A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /