udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
194
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-194
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1998. április 15.
Dr. Garda Dezső képviselő a Csíki Magánjavak visszaadásának ügyében munkálkodik. A Csíki Magánjavakat az 1921-es földreform alkalmával föl akarták számolni, de akkor dr. Gál Endre munkásságának köszönhetően, a genfi Népbizottság döntése alapján sikerült visszaszerezni. 1944-ben a románok újra el akarták venni, erőszakkal, de a magyarság fellépésének köszönhetően Mihály király újra törvényes keretet biztosított a működésének. 1948-ben azonban ismét elvették, államosították. /Gál Éva Emese: Csíki magánjavak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./1998. április 15.
Maroshévizen 1989 óta egyetlen hivatásos színház társulata nem lépett fel, pedig azelőtt mindig telt ház fogadta őket. Egyetlen amatőr csoport járt csak itt az elmúlt években, az orotvaiak csoportja. Maroshévíznek a régebbi időkben elismert színjátszó együttese volt. A Kiss Ferenc vezette csoport 1949. június 20-án Csíkszeredában megrendezett, Maros és Csík megyék közötti vetélkedőn az első helyet szerezte meg. A színjátszók aktívak voltak még a nyolcvanas években is, Tamás Mihály rendező vezetésével. 1990 után azonban felbomlotta csoport és nem alakult újjá. A városban 1952-től Szarvas Dénes volt a kultúrigazgató, aki 120 tagú énekkart alapított és nyolctagú népi zenekart. Az énekkar dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak Szarvas Dénes nevéhez fűződik egy 50 tagú gyermekzenekar és egy irodalmi csoport megalapítása. Mindez már a múlté. Jelenleg a városban egyetlen román néptánccsoport tevékenykedik. /Czirják Károly: Nyolc év alatt egyetlen előadás. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./1998. április 15.
Néhány hónapja Gyergyóhodosra nevezték ki plébánosnak Salamon Józsefet, aki máris elkezdte összegyűjteni a fiatalokat. Kiváló ismerője a kisebbségi sorsnak, hiszen egy moldvai csángó faluból, Luizikalagorból származik. A Szent Erzsébet búcsúra az iskolásokkal verses összeállítást adatott elő a szokatlanul nagyszámú közönségnek. Ezt a műsort azóta bemutatták Gyergyótölgyesen és Hágótőn is. Magalakult a cserkészcsapat is. /Zöld János: Emberek a szórványban. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./1998. április 15.
Az 1989-es fordulat után a romániai börtönökben is változni kezdett az élet. Néhány esztendeje a rabok is megünnepelheti a karácsonyt és a húsvétot. Így volt ez most is, ápr. 11-én, nagyszombaton, amikor Tempfli József püspök kereste fel a rabokat és beszédet mondott, ajándékot osztott a raboknak. Beszédét Fodor József vikárius fordította románra. /Börtönhúsvét. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./1998. április 15.
A Kallós Zoltán Alapítvány máj. 1-3-a között pedagógusok és érdeklődők számára rendhagyó találkozót szervez a Kolozs megyei Válaszúton. A találkozón népi játékok, mondókák bemutatóját, kézműves ismeretek átadását tervezik. Ennek folytatása lesz aug. 23-30-a között a nyári tábor. /Guther M. Ilona: Gyermekélet anyanyelve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./1998. április 15.
A tervezett 1600 romániai vállalatból mindössze 80-nál hajtották végre a magánosítást - vonta meg a privatizáció eddigi idei román mérlegét a tárcának az új kabinetbe jelölt minisztere. Sorin Dimitriu egyébként eddig a privatizációval megbízott állami csúcsszerv, az FPS, azaz a Tulajdonosi Alap feje volt. /MTI/1998. április 15.
Budapesten, a Margitszigeten megcsonkították József Attila szobrát: lefűrészelték a fejét. /Napi Magyarország, ápr. 15./1998. április 16.
Radu Vasile miniszterelnök, miután ápr. 15-én a parlament megválasztotta, másnap első látogatásra Kovászna és Hargita megyébe utazott, a két megyében a magyar nemzeti kisebbség adja a lakosság 75-85 százalékát. Először Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. A helyszínen kívánt ellenőrizni bizonyos információkat, ezek többsége alaptalan - mutatott rá a kormányfő. Ilyennek nevezte a miniszterelnök a magyar tőkének a térségbe való nagyarányú behatolására vonatkozó híreket, vagy azt, hogy a prefektúrát, a kormány helyi képviseletét "elmagyarosították". Sepsiszentgyörgyön Gazda László alprefektus, László Gyula, a megyei tanács alelnöke és Albert Álmos polgármester köszöntötte a vendéget. Radu Vasile találkozott a helyi hazafias román kulturális szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. Este a kormányfő Csíkszeredába indult, ahol találkozott a helyi vezetőkkel, majd az ortodox püspök által celebrált nagycsütörtöki istentiszteleten vesz részt. Másnap, ápr. 17-én Radu Vasile a Csíkszereda mellett állomásozó hegyivadász katonai alakulatot látogatta meg, felkereste a csíksomlyói kegytemplomot, majd a helyi pedagógusokkal találkozott. Radu Vasile még délelőtt visszaindul a Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17, 18./1998. április 16.
Horn Gyula miniszterelnök - kinevezése alkalmából - levélben üdvözölte Radu Vasile román kormányfőt. Radu Vasile személyében elismert, nagy tapasztalattal rendelkező ember, a romániai társadalmi és gazdasági átalakulás elkötelezett híve került a román kormány élére, írta a magyar kormányfő. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy tovább fejlődnek a magyar-román kapcsolatok. Horn Gyula ugyancsak levélben fordult Victor Ciorbea volt miniszterelnökhöz, akinek megköszönte a magyar-román kapcsolatok előrelendítése terén kifejtett tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./1998. április 16.
Ápr. 16-án Budapesten tanácskozást rendezett a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Külügyi Intézet "Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz és ennek hatása a határon túl élő magyarokra" címmel. A tanácskozáson megjelent Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, továbbá vezető külügyi szakértők és a határon túli magyar szervezetek képviselői Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából. A résztvevők tájékoztatást kaptak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának menetéről, a határon túli magyar szervezetek képviselői pedig ismertették az integrációs folyamattal kapcsolatos elképzeléseiket, várakozásaikat. Egyetértés volt abban, hogy számba kell venni a csatlakozási folyamat hatásait a környező országokban élő jelentős lélekszámú magyar közösségek életére és az anyaországgal való kapcsolattartásra. Megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeres szakmai megbeszéléseket, konzultációkat szerveznek a határon túli résztvevők által megnevezett szakértőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., a HTMH sajtóközleménye, ápr. 16./1998. április 16.
Csutak István, a Nextra Kft és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetője www.nextra.ro/internetto néven erdélyi internetes magazint helyezett el a világhálón, az Internetto.transsylvaniae-t. Ez a jól ismert budapesti web-magazin, az Internetto erdélyi mutációja. Az erdélyi Internetto amellett, hogy aktuális hír, kommentár és lapszemle rovatokkal szolgál, helyet adott a legfiatalabb erdélyi folyóiratnak, a csíkszeredai Székelyföld folyóiratnak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./1998. április 16.
Egyre kevesebb a nézője a színházi előadásoknak, így van ez Kolozsváron is, még az Uniter-díjas előadások esetében is. Szembe kell nézni az eddig gyakorlattal. Ebben segít Kötő József új könyve: Erdély magyar színházi világa /1918-1940/. Kötő József kötetbe gyűjtött tanulmányainak visszatérő témája a kisebbségi önszerveződés. Ez a múltban úgy történt, hogy miután az egyik városban megbukott a színtársulat, felhangzott a figyelmeztetés: "dobogóinkról több magyar szót nem fogunk hallani!". Akkor a jótét lelkek színpártoló akciókba kezdtek, pénzt gyűjtöttek, és megélt a színtársulat. Egy idő múlva elfogyott a pénz, és kezdődött minden elölről. Tehát tűzoltó munka folyt. Nem ezt kellene eltanulnunk, írta Zsehránszky István, hanem példájukon okulva valami hasznosíthatót kellene kigondolni, hogy megállítsuk a fokozatos leépülést. "Atlantiszunk lassú, de biztos süllyedését..." / Zsehránszky István: A mi Atlantiszunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./1998. április 16.
64 szerzőből mindössze 16-an jöttek el az Ablak Kiadó gondozásában ötödik alkalommal megjelenő, kortárs hazai magyar költőket felsorakoztató Fagyöngy 1997 és a harmadszor napvilágot látó, kortárs prózaírók terméséből válogató Erdélyi Dekameron 1997 antológiák székelyudvarhelyi bemutatójára. Az elmaradás egyik okát Majla Sándor, a kötetek szerkesztője abban látja, hogy most nem tudott útiköltséget téríteni. A bemutató napján, április 16-án Szász Jenő polgármester fogadta a szerzőket. Az antológiákat a művelődési házban mutatták be, számolt be az eseményről Gál Éva Emese. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./1998. április 16.
Szabó Károly szenátor nem ért egyet a kettős állampolgársággal és azt veszedelmes dolognak tartja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./1998. április 16.
Szatmárnémetiben a Gazeta de Nord-Vest újság kirohant az ellen, hogy miért van a városban Hám János Katolikus Gimnázium, Református Gimnázium, sőt ősztől Német Líceum indul. Az újságíró provokatív kérdéseire, hogy "szükség volt-e a Református Gimnáziumra?", Mihai Fodor főtanfelügyelő határozott igennel válaszolt. Azt illene tudni, tette hozzá Sike Lajos, hogy a mostani román elitiskola, az Eminescu Líceum épülete régen a római katolikus főgimnázium épülete volt. /Sike Lajos: Ezt vártuk a tanfelügyelőtől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./1998. április 16.
Marosvásárhelyen, a Bernády-házban ápr. 17-én emlékeznek meg Zonda Attila halálának egyéves évfordulójáról. Ennek keretében bemutatják Zonda Attila Bársonyszékek és hangulatok /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című posztumusz kötetét. /Megemlékezés és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./1998. április 16.
70 évvel ezelőtt Nagyszebenben két fiatalember, Bodor László és Kern József elkészítette a város első rádióvevő készülékét. Azóta sok évtized telt el, és négy éve a nagyszebenieknek 60 km-es körzetben magyar nyelvű műsort sugárzó rádióadójuk van. Szegedi Alíz Torella közismert a szebeni magyarok körében: iskolásokkal színi előadásokat szervez, cikkeket ír a Tere-fere című nagyszebeni ifjúsági lapban, mindemellett a helyi magyar rádió szerkesztője. A négyéves évfordulót megünnepelték, ahol Tori /így becézik Szegedi Alíz Torellát/ beszámolt a rádió működéséről. A rádió műsorát Serfőző Emese, Kotilla Ildikó és Vincze Györgyi Erzsébet vezeti megalakulása óta. A munkatársak között van Fazekasné Székely Erzsébet, Cseh Hajnal, Kalmár Zoltán, dr. Badi Miklós és felesége. Mindezekhez tudni kell, hogy Szegedi Alíz Torella 12-es tanuló. /Kalmár Zoltán: A szebeni rádióleadó emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 11/ 1998. április 16.
Sára Sándor egyik megdöbbentő dokumentumfilmje: Magyar nők a Gulagon. A Duna Televízió a kommunista diktatúráról több dokumentumfilmet sugárzott, ilyen volt Böszörményi Géza Recsk című munkája, a Gyulyás testvérek nyomasztó összeállítása a hortobágyi kényszermunkatáborokról, olvasható Bogdán László beszámolójában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./1998. április 17.
Ápr. 17-én a Radu Vasile-kormány tagjai letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./1998. április 17.
Mindenütt híve vagyok a dolgok közvetlen megközelítésének, még ott is, ahol elvben bonyolultaknak tűnnek, és itteni látogatásom is azt mutatja, hogy inkább csak elvben tűnnek annak - nyilatkozta Kovászna és Hargita megyében tett látogatásáról Radu Vasile miniszterelnök. A kormányfő ápr. 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett, aznap este következő állomása Csíkszeredában volt, majd visszatért Bukarestbe. "A helyszínen akartam meggyőződni arról, milyen bonyolultak a dolgok valójában." "Igaz, hogy itt, ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben nem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, az emberek magatartása tökéletesen harmonikus." "Van bizonyos érzékenység, és látogatásommal alá akarom húzni, hogy megértem az itt kisebbségi román lakosság érzékenységét. Vannak problémák, ezt mutatják az Andrei Saguna Liga tagjai által felvetett kérdések, amelyek oktatási, gazdasági, helyi közigazgatási, kulturális gondokkal függnek össze." /MTI/