udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 198 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-198 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. augusztus 5.

Makay Botond /Resicabánya/ lelkész Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ címen egyházkerületét, annak vezetőségét, püspökét becsmérelte. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és Lelkészi Kara egyértelműen elítélte ezt az írást. Makay Botond elfelejtette, hogy 1989-ben perbeli beavatkozási kérelemmel fordult a bírósághoz a Securitate által üldözött Tőkés László és családja kilakoltatását kérve. Mellékelten közölték Makay 1989. okt. 10-én kelt kérelmét, melyben kifejtette, hogy Tőkés Lászlót "tisztségéből eltávolították, tehát nincs joga a szolgálati lakás használatára, ennek ellenére visszautasítja a lakás rendelkezésemre bocsátását". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1998. augusztus 5.

A Tusnádfürdőn megrendezett tanácskozáson az előadóknak sok kérdésre kellett válaszolniuk. Megkérdezték tőlük, figyelnek-e a csángókra. Zoe Petre elnöki tanácsadó szerint a moldvai magyaroknak is joguk van a védelemre, mert elszigeteltek. Németh Zsolt államtitkár szerint az RMDSZ a moldvai magyarság ügyét is kezeli, s ebben a magyar kormány kötelessége, hogy támogassa őket. Tőkés László kijelentette: a moldvai csángók ugyanabban a helyzetben vannak, mint a Timok-völgyben levő románok: létezésüket sem ismerik el. Azt kell elérni, hogy "a román állam ismerje el a moldvai csángók identitását", olvasható Zsehránszky István rövid összefoglalójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1998. augusztus 5.

Aug. 5-én ünnepelte Csíkszereda várossá nyilvánításának 440. évfordulóját. A többnapos rendezvénysorozat vendégei voltak Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Viorel Lis, Bukarest főpolgármestere. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

1998. augusztus 5.

Huber András /Dés/ íráskészséggel megáldott matematikatanár, aki sikeres hely- és irodalomtörténeti, továbbá rövidprózai kötetek után több évet áldozott rá, hogy elkészítse négy régi vármegye /Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos/ sajtóbibliográfiáját. Munkája Százarcú nagyhatalom /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997/ címen jelent meg. Alcíme: Lapok az erdélyi sajtó történetéből. /Gábor Dénes: Sajtóbibliográfia - olvasmányos sajtótörténetbe ágyazva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1998. augusztus 6.

Megjelent a Ziua magyar nyelvű kiadása, A Nap (Temesvár) című hetilap első száma. Igazgató Sorin Rosca Stanescu, vezérigazgató Constantin Enescu, főszerkesztő Kállai László. A hetilapnak tudósítói vannak több városból, mind románok, kivéve a csíkszeredait /Borbély Tünde/. A nagyalakú, 12 oldalas hetilap rengeteg olvasnivalót kínál. A lap meg fog jelenni minden megyében, ahol magyarok élnek, Magyarországon is árusítani fogják, jelezte Sorin Rosca Stanescu beköszöntőjében. A lap beszámol a nyugati magyarok életéről is. Amennyiben a lap sikeres lesz, napilapként jelennek majd meg. A lap olvasmányos akar lenni, van bulvárjellege, de érdekes a különböző lapokból válogatott oldal is, az első számban a Szabadság (Kolozsvár), Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), Szabad Hét Nap (Szabadka), Szabad Újság (Pozsony) egy-egy cikkét vette át. - Különösen fontos az Anyanyelvi oktatás címet viselő oldal, ahol Orbán Viktor miniszterelnök látogatása kapcsán a magyar nyelvű egyetem igényéről tudósítanak. A koalíciós egyeztetés egyetem ügyben elmarad címen arról olvashatunk, hogy aug. 3-án a bukaresti rádiónak nyilatkozva Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke és Andrei Marga miniszter egyaránt vitatta, hogy koalíciós egyeztetés szükséges az egyetem ügyében. Diaconescu szerint nem vetődött fel Marga miniszter leváltása, hiszen a probléma kényes. A magyarok igényeinek nem tudnak eleget tenni. Andrei Marga szerint álláspontja nem sérti a kormányprogramot, hiszen Marga multikulturális egyetemről beszél. Az egyetem különválasztása azonban szeparatizmus. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű kiadása, Temesvár), aug. 6. - I.évf. 1. sz./ A jó kiállítású, valóban olvasmányos újság egyik cikke szerint nincs szó a kormányprogram megsértéséről, amikor Marga miniszter nem engedélyezi a magyar egyetemet.

1998. augusztus 6.

Az RMDSZ nem tud a továbbiakban együttműködni Andrei Marga oktatási miniszterrel, ha a miniszter továbbra is ellenez bármilyen pozitív megoldást, amely a közös kormányprogramon alapul és a felsőoktatás, nevezetesen a magyar egyetem létesítésére irányul. Markó Béla beszélt erről Ion Diaconescu pártelnökkel is. /Marga nélkül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

1998. augusztus 6.

Aug. 6-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az alelnökök beszámolói után a testület áttekintette a következő parlamenti ülésszak munkájával kapcsolatos teendőket. Szóba kerültek az ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos és egyéb törvénytervezetek. Ezek véleményezésével az ÜE munkacsoportot bízott meg, tagjai: Demeter János, Fodor Imre, Madaras Lázár, Péter Pál, Seres Dénes, Varga Attila. Az ÜE elemezte az árvízkárosultakat segítő akció menetét. /Az Ügyvezető Elnökség ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1998. augusztus 6.

Kötő József államtitkár kitűnő összefoglalót adott közre a magyar egyetem szükségességéről. A "kormánykoalíció pártjainak nincs kimunkált nemzetpolitikájuk, amely a szubszidiaritás elvére alapozva biztosítaná a nemzeti közösségek önkormányzatát". Románia nem teheti az egy nyelv egy kultúra gondolatát államépítő elvvé, amikor lakosságának 10,5 %-a nemzeti kisebbség. Nem bevándoroltakról van szó, hanem történelmileg állandó, meghatározott területen tömörülő és autonóm kultúrával rendelkező közösségekről van szó. Az és autonóm kultúrával rendelkező közösségek számára elengedhetetlen a saját önkormányzaton alapuló intézményrendszer. A soknemzetiségű államokban "a multikulturális modell olvasztótégely". Romániában "a multikulturális modell jogfosztó". Létkérdés tehát, hogy az állam kidolgozza kisebbségi kulturális politikáját és ne tegye azt koalíciós egyezségek függvényévé. - A multikulturális egyetem fő érve, hogy jelenleg 7 állami egyetemen, 21 fakultáson és 4 főiskolán 51 szakon adnak elő a kisebbség nyelvén. Ez imponálhat számszerűségében, azonban meg kell nézni, mi rejlik a számok mögött. A magyarság részaránya Románia lakosságából 7,1 %, az egyetem előtti oktatásban magyar nyelven az 1997/98-as tanévben 189 489-en tanulnak, ami mindössze 4,6 %-a a tanulók létszámának. Elgondolkoztató, hogy miközben elemi és líceumi fokon 121 250 tanuló tanul magyarul, addig líceumi fokon mindössze 29 200. Ezeken a fokokon az anyanyelvi oktatás leépülőben van. Ebből a közel 30 ezer tanulóból mindössze 10 739 tanul tovább felsőfokon, s közülük alig 4000-en anyanyelven. Gyakorlatilag anyanyelven tanárképzés folyik, a modern társadalmakban kulcsfontosságú ágazatokban - közgazdaságtan, mezőgazdaság, műszaki tudományok - nincs anyanyelvű képzés. Az egyetemi és főiskolai hálózat telepítésekor tekintettel kell lenni a fejlődési irányzatokra, amelyek a nyugat-európai oktatási rendszerekben jelen vannak. Előreláthatólag a harmadfokú képzés hamarosan tömegessé válik, számítani kell arra, hogy meghosszabbodik a tanulmányi idő, gyakoribbá válik a pályamódosítás. - A romániai magyar felsőoktatás központi kérdése az önálló állami magyar egyetem létrehozása. Az egyetem több mint diplomagyár, az egyetem szellemi centrum, amely biztosítja az értelmiség felnevelését. "A romániai magyar társadalom lefejezett társadalom értelmiség nélkül." Kolozsváron kell kiépíteni a román állam által fenntartott magyar tudományegyetemet. A magyar egyetemen az új magyar tanszékek felállításánál figyelni kell, hogy a pályaválasztások változnak. Jelentősen növekszik a közgazdaság, jog és informatika iránti érdeklődés, változatlan az orvosi, gyógyszerészeti, művészeti szakot, valamint a teológiai tanulmányok iránti vonzódás. Emiatt Kötő a következő karok beindítását javasolja: Természettudomány és Matematika, Bölcsészkar, Jog-, Közgazdaság- és Politikatudományok, Református Teológia-Didaktika, Római Katolikus Teológia-Didaktika, Képzőművészeti, Zeneművészeti, Műszaki Tudományok, Mezőgazdasági Tudományok, Orvostudományok. Az egyetem egy része Marosvásárhelyen lenne. Az oktatást és a kutatást összekapcsoló Humboldt típusú tudományegyetem köré telepíthető a regionális igényeket kielégítő főiskolai hálózat, valamint az egyetemek laza láncolata, amilyen a Sulyok István Református Egyetem vagy a tervezett marosvásárhelyi katolikus egyetem terve. /Kötő József: Multikulturalitás és nemzeti kultúra. A Bolyai Egyetem jövője. = A Hét (Bukarest), aug. 6./

1998. augusztus 6.

Dan Hera a IX. osztályos A románok története 1821-ig című tankönyvet minősítette. A történelemkönyvek túlterheltek információval, kevesebb az óraszám, órákon csak felületesen tudják átvenni az anyagot. A románok története 1821-ig címet viselő tankönyvben a nemzeti mítoszok dominálnak, a tankönyvek szerint a románok /de már a dákok is/ a nemzeti egységért harcoltak. Ezzel szemben - jegyezte meg Dan Hera -, a modern kor előtt Havasalföld és Moldova lakói között fel sem merült a nemzeti öntudat kérdése. A tankönyv szerint a VII.-VIII. században "egységes, fejlett civilizáció létezett". A középkorban ugyancsak területi egyesítési tervekről ír a tankönyv, mert a románokat "öröktől fogva áthatotta az egyesülés és szabadság olthatatlan vágya, amely végigkíséri egész történelmüket." Mihai Viteazulban ugyancsak az egységesítőt látják a tankönyvek, annak ellenére, hogy a vajda közönyös volt az erdélyi románok iránt. Dan Hera a tankönyvekben található többi mítoszt is megemlítette. A tankönyv arról sem szól, hogy Erdély Magyarországhoz tartozott, elitje magyar volt. /Dan Hera: Történelemkönyvek. = A Hét (Bukarest), aug. 6., átvéve a bukaresti 22 című hetilap júl. 21-27-i számából/

1998. augusztus 6.

Fodor Sándor a 70 éves Dávid Gyulát köszöntötte. Az észrevétlenségig a homályba húzódó ember, "aki nélkül nem tudnók elképzelni könyvkiadásunkat, művelődési életünket". Dávid Gyula 1956-ban került a és Bolyai Tudományegyetemre tanársegédnek, 1957 márciusában letartóztatták Páskándi Gézával együtt, majd egy kirakatperben hét évre ítélték. Visszakerült a kiadóhoz, 1970-től a Kriterionnál dolgozott, majd az általa alapított kolozsvári Polis Kiadónál tevékenykedett tovább. Dávid Gyulát megválasztották az EMKE elnökének, kuratóriumokba, bizottságokba hívták. /Fodor Sándor: Sorok a 70 éves Dávid Gyuláról. = A Hét (Bukarest), aug. 6./

1998. augusztus 6.

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere első alkalommal látogatott Erdélybe, népes küldöttség élén. Aug. 6-án érkezett Temesvárra a küldöttség. Demszky nagyra értékelte a romániai és magyarországi városok között kialakított jó kapcsolatokat és a Duna-Tisza-Körös Eurorégió együttműködését. A küldöttség megkoszorúzta a temesvári forradalmi emlékművet, felkereste a református parókiát, Tőkés László helytállásának helyszínét, végül ellátogatott a Magyar Házba. Koji László, Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamarájának képviselője kifejtette: szeretné eloszlatni azt a tévhitet, hogy magyar cégek milliárdos nagyságrendű vagyonokat kívánnak fölvásárolni Romániában. Magyarország a kis és közepes cégek országa. Demszky Gábor a delegációval Nagyszalontán megállt, majd Nagyváradra ment. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./ Demszky Gábor egészen mostanáig nem járt Erdélyben, most is csak a helyhatósági választások előtt két hónappal jött el.

1998. augusztus 6.

Épül Sepsiszentgyörgyön a negyedik római katolikus templom a Gyár utcában. A hatszáz férőhelyes modern templom lesz a legnagyobb a városban. Tervezője Lestyán Andrea, munkatársai Csatlós Huba és Kopacz Péter. /Új katolikus templom épül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

1998. augusztus 6.

Ara-Kovács Attila kirohanást intézett Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Ara-Kovács Attila szerint amióta az RMDSZ kormányra került, az "országot végre magyarok is kezdik némileg magukénak érezni". "Még a leglehetetlenebb magyar népnemzetieknek is be kell mostanság látniuk, hogy azok a próbálkozások, amelyek eltávolítják az erdélyieket zord, de mégis saját realitásaiktól, sehova sem visznek." Orbán Viktor és csapata erdélyi útján hamis illúziókat táplált az erdélyiekben - a cikkíró szerint. A publikum számára "előadtak egy XVIII. századi népszínművet, melyben ismét egymásnak esett a gatyás paraszt és a bocskoros jobbágy." A magyar miniszterelnök látogatása és a Németh Zsolt által megfogalmazott ígéretek a radikális oldalt erősítették. Ara-Kovács Attila ellentétet lát, mondván Martonyi János külügyminiszter nem akarta, Németh Zsolt viszont akarta a látogatást. A cikkíró szerint kormányzati politikává akarnak emelni "olyan konfliktusokat, melyekben eddig csak szélsőjobboldali csoportok voltak érdekelve." Lassan majd rájönnek a határon túliak, hogy statiszták voltak egy olyan politikai játszmában, melynek "tétje nem az autonómia volt, hanem egy avult szellemű pártstruktúra összefércelése". /Ara-Kovács Attila: Orbán Erdélyben. = Magyar Narancs, aug. 6. - A cikk fontosabb részeit szó szerint átvette a bukaresti magyar hetilap: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), szept. 10./ Ara-Kovács Attila állítását cáfolja Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének határozott állásfoglalása: Kepecs Ferenc: Az RMDSZ türelme sem végtelen. Markó Béla a romániai magyarellenes megnyilvánulások hátteréről. = Népszava, aug. 21.

1998. augusztus 7.

Évek óta emlékünnepséget tartanak Sződemeteren, emlékezve a Himnuszra. Idén aug. 7-én, a Himnusz születésnapja alkalmából Sződemeteren rendezett megemlékezésen legalább 1500-an jöttek össze, jelen volt többek között Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, az MVSZ Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus püspök, Bölcskey Gusztáv debreceni református püspök is. A megjelenteket üdvözölte a Bukarestből érkezett Carol Kőnig művelődési minisztériumi osztályvezető, aki nagyra értékelte Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének szerepét a felvilágosodásban. A VET Sződemeteren felhívást fogalmazott meg a vajdasági magyar fiatalok védelmében. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./

1998. augusztus 7.

Aug. 7-én Sződemeteren Erdély és a világ minden magyar közösségéhez fordult a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ annak érdekében, hogy emeljék fel szavukat a jugoszláviai magyar fiatalokért. A felhívás hangsúlyozta: elfogadhatatlan akár egyetlen magyar fiatal vérének kiontása is egy olyan háborúban, amelyhez sem nekik, sem a magyar nemzetnek semmi köze sincs. A világméretű, aláírásgyűjtésre való felhívást Sződemeteren, Kölcsey szülőfalujában bocsátották ki, a Himnusz születésének 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében. A felhívást aláírta többek között Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az aláírók felhívnak egyben minden felelős politikai tényezőt és intézményt, fékezzék meg a balkáni vérontást és hassanak oda, hogy a jugoszláviai magyarok koszovói bevetése véget érjen. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 12., Magyar Nemzet, aug. 10./

1998. augusztus 7.

Markó Béla Szatmárnémetiben közösségi fórumon találkozott a megye lakosaival. A fórumon ott volt többek között Riedl Rudolf, a megye prefektusa, Varga Attila, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettese, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Markó Béla elmondta, hogy a jelenlegi román politikai elit gyermeteg, nem tekinthető minden esetben tárgyalóképes partnernek. Az RMDSZ kormányban való részvételével szólásszabadságát és külföldi mozgáslehetőségét is korlátozta. Nagykároly polgármestere a határátkelők ügyét hozta szóba, kitérve a forgalomtól elzárt Nagykároly-Mátészalka vasútvonalra is. A kettős állampolgárságról felesleges beszélni, mert magyar részről ezt nem kínálták fel. Markó Béla élesen bírálta azokat a pártvezetőket, akikkel egyszer már sikerült egyezségre jutni, de ezek álláspontjukat nem érvényesítik pártjukban. Ezzel a tanügyi megállapodásra utalt, melyet sorra megszegnek a koalíciós társak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1998. augusztus 7.

Andrei Marga oktatási miniszter Kolozsvárra látogatott és a Babes-Bolyai Tudományegyetem aug. 7-i sajtótájékoztatóján ismertette a szept. 14-től kezdődő, általa gyökeresnek nevezett tanügyi reformot. Marga elmondta, hogy a reform az egyetlen lehetőség a versenyképes oktatás kialakítására. Az elemi és a középiskolák tantervük egyharmadát saját maguk határozhatják meg, a szükségleteknek megfelelően. A túlzsúfolt tananyag csökkenni fog. Hiány van a pedagógusokban, az országnak legalább 2000 tanítóra lenne szüksége. A romániai fiatalok 7,6 %-a, míg az európai fiatalok 18-26 %-a tanul felsőoktatásban. Marga kitért a magyar egyetem vitájára is. Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök kijelentésére, miszerint a multikulturális Babes-Bolyai Tudományegyetem azt jelenti, hogy a magyarok a románok alárendeltjei, a miniszter kijelentette, hogy nem létezik alárendeltség. Az igaz, hogy a többség dönt, de diszkriminatív döntések szerinte eddig nem születtek. /Vass Enikő: Nem lehet többé halogatni a reformot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

1998. augusztus 7.

Emil Constantinescu román államfő véleménye szerint a magyar nyelvű egyetem létesítésének problémáját "azoknak a szerveknek kell megoldaniok, amelyek illetékesek ebben a kérdésben, mindenfajta beavatkozás vagy közbelépés nélkül" - jelentette ki aug. 7-én a Mediafax hírügynökségnek Petru Berteanu, a román államelnökség kommunikációs kérdésekkel foglalkozó tanácsosa. Az illetékes testületek, fűzi hozzá a Mediafax, a kormány és a parlament. Az elmúlt két hét során a román nacionalista sajtó és több ellenzéki párt egyöntetűen követelte, hogy az elnök határolja el magát politikai főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak Tusnádfürdőn magánvéleményként kifejtett, a magyar egyetem létrehozását pártoló álláspontjától. Constantinescu elnök ezzel szemben nem szorgalmazza a magyar egyetem létrehozását, de nem is helyteleníti azt. /MTI/

1998. augusztus 7.

Andrei Margát a román értelmiség felvilágosult szárnyának képviselőjeként látták, írta Bíró Béla. Marga miniszter kompromisszumként "a multikulturális egyetem ötletével hozakodott elő." A multikulturális egyetemeken a kultúrák egyenrangúak, Kolozsváron azonban a magyar nyelvet nemcsak nem tekintik egyenrangúnak, hanem "minden lehetséges eszközzel üldözik is. Kolozsváron egyetlen magyar felirat is bűnténynek számít." Jellemző, hogy Andrei Marga rektorként sem intézményesítette a háromnyelvű feliratozást a multikulturálisnak aposztrofált Babes-Bolyai Tudományegyetemen. /Bíró Béla: Fonák multikulturalizmus. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 7./

1998. augusztus 7.

A román sajtó sokat ír a Gozsdu Alapítvány sorsáról. Gozsdu Manó 1869-ben hozta létre alapítványát. Kikötése az volt, hogy alapítványából erdélyi román fiatalokat iskolázzanak. Ezt a célt szolgálta a Gozsdu udvar Budapesten, a VII. kerületben. A román sajtó szerint most visszakövetelik ezt a vagyont. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-198




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék