udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 187 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-187 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. március 24.

Márc. 23-án a szenátus 55 pro, 52 kontra szavazat és 3 tartózkodással elfogadta a helyi közigazgatási törvény azon szakaszának törlésére vonatkozó javaslatot, amely arról rendelkezik, hogy a helyi tanácsok döntéseit a nemzeti kisebbségek nyelvén is tegyék közzé azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ-frakció hevesen tiltakozott, és a szavazás megismétlését követelte. Ehhez csatlakozott a liberális frakció is, azzal érvelve, hogy a szenátorok listája hiányos volt, egyes kormánypárti szenátorok pedig "nem figyeltek oda, amikor a szavazásra került sor". Ulm Spineanu, a szenátus alelnöke az ellenzék tiltakozása közepette bejelentette: a szavazást az említett szakaszról jövő héten megismétlik. Az RTDP frakciója határozottan elutasította az újraszavazás lehetőségét, és azzal fenyegetett: amennyiben erre sor kerül, tiltakozása jeléül kivonul a szenátusból. /Ülve alusznak a szenátorok Újraszavazzák a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó szakaszát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

1999. március 24.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 24-én tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az előző napi, márc. 23-i találkozóról, amikor Emil Constantinescu államfő, a koalíciós pártok vezetői és Radu Vasile kormányfő találkoztak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nincs szükség előrehozott választásokra, ugyanakkor készségüket fejezték ki ellenzékkel, a szakszervezetekkel való dialógus megkezdésére. Megegyeztek abban, hogy kéthetente fognak egyeztetni a koalíciós vezetők. Markó Béla hangsúlyozta, hogy egyetért Emil Constantinescu koszovói helyzetértékelésével, egyben úgy látja, hogy C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása jelzés arra, hogy a hatalom, a román társadalom gátat kíván állítani a szélsőséges megnyilvánulásoknak. /A szokásos "szerdain" hangzott el. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

1999. március 24.

Bukaresten márc. 24-én százezres tömeg tüntetett az életszínvonal csökkenése, a gazdasági reform elszabotálása miatt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. március 24.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, a VET, melynek Országos Tanácsában a tagok mintegy felét a négy erdélyi történelmi magyar egyház - római katolikus, református, unitárius, evangélikus - papjai alkotják, közöttük hat püspöki rangú főpap, nyílt levelet intézett II. János Pál pápához. Arra kérték, hogy tervezett romániai látogatása során látogasson el Erdélybe is. Amennyiben a pápa romániai útja során nem látogatna el Erdélybe, inkább maradjon el a tervezett pápai út, javasolta a VET. /Nyílt levél Õszentsége II. János Pál pápához, Szent Péter utódjához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1999. március 24.

A bukaresti ítélőtábla március 22-én helyt adott a Nagy-Románia Párt megkeresésének az önálló magyar egyetem elutasítására vonatkozóan, a kormány ezért harmadszor is fellebbezni fog. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

1999. március 24.

A NATO katonai gépei márc. 24-én megkezdték a légitámadást Jugoszlávia ellen, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A bombázás során találat ért célpontokat Újvidéken, Zomborban, Belgrádban és Pristinában. - Szlobodan Milosevics elnök nyilatkozatában üdvözölte a képviselőház március 23-i döntését, hogy nem fogadja el külföldi csapatok jelenlétét az országban. Kifejtette, hogy "az igazság a mi oldalunkon áll" és megvédik az országot. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 25./

1999. március 24.

Megjelent a VI. és VII. osztályosoknak szánt A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című tankönyv, László László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok írták a könyvet. A tankönyvet Csetri Elek egyetemi tanár ellenőrizte. A 20 ezer példányban megjelenő tankönyvet ingyen kapják meg a tanulók. Ennek a tankönyvnek szellemi kiötlője Tőkés Elek, aki a kolozsvári tanfelügyelőség inspektora volt, amíg ki nem tették onnan. Ekkor alapította meg a Stúdium Kiadót. /Csomafáy Ferenc: Egy magyar nyelvű tankönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1999. március 24.

A Romániai Magyar Szó aláírás nélküli hír közölt arról, hogy a kolozsvári Szabadság napilap a Krónika helyi mellékleteként "és nem független kiadványként láthat napvilágot". A hír hamis, és ellenőrizetlen információn alapul, de nem légből kapott. Való igaz ugyanis, hogy az országos napilapot kiadni készülő magyarországi befektetőcsoport megkereste ajánlatával a lapot, de erre a Szabadság választ még nem fogalmazott meg, és nem is biztos, hogy fog. Emiatt az RMSZ híroldalában közölt anyag első mondata nemcsak valóságtartalmánál fogva kifogásolható, hanem szakmailag azért is, mert kétértelműséget tartalmaz. Pontatlan a cikkben az, hogy a Szabadság Kft.-t létrehozó személyek lennének a kft. jelenlegi társtulajdonosai. A legfájóbb az, hogy a Szabadság vezetőségét az RMSZ nem kereste meg a kérdésben, annak álláspontját nem foglalta bele az írásba. Az RMSZ sajtóetikából elégtelenre vizsgázott. Egy biztos: Kolozsvárnak és környékének továbbra is lesz napilapja, nem mellékletként. A Szabadság Szabadság marad. /Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője: A Szabadság Szabadság marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

1999. március 24.

Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy-központban megkezdődött a stúdiószínházak első kárpát-medencei fesztiválja. A nagyváradi Kiss Stúdió által Középen a színész címmel szervezett fesztivál egybeesik a magánszínház születésének ötödik évfordulójával. Dobos László, a Magyarok Világszövetségének kárpát-medencei elnöke beszédében kiemelte, hogy a "jövőben is fóruma, pódiuma kell legyen a határon túli magyarság színházi törekvéseinek". /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 25./

1999. március 24.

Illyefalván pénzintézet felállításáról határoztak. A cél a gazdák támogatása ? általában a hitelfolyósítás ? intézményes kereteinek megteremtése. A LAM Alapítvány biztosította hitelek ügyvitele ugyanis túlnőtte egy civil kezdeményezés nyújtotta lehetőségeket. Ezért határoztak hitelszövetkezeti alapon létrejövő pénzintézet megalakításáról. A kezdeményezés létrejöttéhez minimálisan 100 fizető tagra van szükség (az alapító tagsági díj 500 ezer lej), ami különösebb erőfeszítés nélkül biztosítható. A pénzintézetbe betársul a LAM Alapítvány is, ám túl ezen, a rendelkezésre bocsátandó háromezer dollár révén megalapozzák az induláshoz szükséges forgótőkét is, ugyanakkor a közismert alapítvány kölcsöneit a hitelszövetkezeten keresztül folyósítja a gazdáknak. A szervezés szakaszában lévő gazdabank az ősszel kezdi meg konkrét tevékenységét, és úgy tervezik: a jelenlegi követelményekhez igazodva alapozzák meg a hitelszövetkezet hatékony munkáját. /Gazdabank Illyefalván? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1999. március 25.

Belgrád márc. 22-én "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet. Javier Solana NATO-főtitkár márc. 25-én a Radu Vasile miniszterelnöknek küldött üzenetében elfogadhatatlannak minősítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök elmondta, hogy továbbra is érvényben van az a határozat, amelyet a román parlament tavaly október végén hozott a NATO esetleges koszovói beavatkozásával kapcsolatban. A parlament többséggel jóváhagyta, hogy a NATO légiereje rendkívüli esetekben igénybe vegye a román légteret, illetve elvi felhatalmazást adott ahhoz, hogy Románia fegyvertelen alakulatokkal részt vegyen az esetleges koszovói békefenntartó és humanitárius akciókban. Ugyanakkor Ioan Mircea Pascu, a képviselőház védelmi bizottságának RTDP elnöke kifejtette: Románia nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, s a tavalyi elvi döntést a parlamentnek most a konkrét helyzetet figyelembe véve ismét meg kell erősíteni. Az ellenzéki pártok közül a Román Nemzeti Egységpárt márc. 23-án ismételten leszögezte, hogy Románia semmilyen formában nem vehet részt egy Jugoszlávia elleni támadásban. /Jugoszláv fenyegetés Romániának A NATO védelméről biztosított Solana főtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. március 25.

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a szenátus március 23-i döntése, Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt elnöke/ mentelmi jogának megvonása "pozitív és rendkívül fontos jele annak, hogy a többség eltökélt szándéka a sovén, nacionalista és szélsőséges megnyilvánulások megszüntetése". /Az RMDSZ értékeli C. V. Tudor mentelmi jogának megvonását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. március 25.

Andrei Marga tanügyminiszter jóváhagyta az Országos Oklevélhonosító Hivatal működési szabályzatát. Az oklevelek automatikus elismerésére, melynek procedúrája 60 napra is kitolódhat, érvényben levő országközi oklevélhonosítási megállapodás szükséges. Ugyanakkor, ha az automatikus honosítás nem lehetséges, a válaszadás 90 napra is kitolódhat. /Intézmény az oklevélhonosításért . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. március 25.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: meglepődve értesült a sajtóból arról, hogy Csurka István, a MIÉP vezetője őt szeretné a magyar államfői posztra jelölni. Cáfolta azt, hogy erről a kérdésről előzetesen egyeztetett volna Csurka Istvánnal vagy bárki mással. Csurka István a Népszavának viszont azt állította, hogy Tőkés Lászlóval megbeszélték ezt a kérdést, és a református lelkész megtisztelőnek tartotta ezt a gondolatot, illetve felvetést. /Tőkés: nem beszéltem Csurkával. Csurka: beszéltem Tőkéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1999. március 25.

1997. máj. 20-án alakították meg a Pro Zilah Egyesületet, ismertette történetüket Kerekes Edit, az egyesület titkára. Forró László lelkipásztort választották meg elnöknek. Az egyesület megszervezte 1997-ben és 1998-ban a Zilahi Napokat. A hivatalos bejegyzést csak most tudták elintézni, mert eddig nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. A márc. 18-i közgyűlésükön megválasztották az új elnököt /a lelkész ugyanis lemondott/ Fodor István személyében. /Szabó Csaba: Bejegyezték a Pro Zilah Egyesületet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. március 26.

Radu Vasile miniszterelnököt március 26-án szívbántalmak miatt kórházba szállították, infarktuson esett át. A kormány irányításával ideiglenesen Valeriu Stoica igazságügyminisztert bízták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1999. március 26.

Kiásták Szent László kőszobrát Nagyváradon, az egykori múzeum udvarán. A hatvanas évek elején temették el a múzeum munkatársai, hogy megmentsék az utókor számára. A szobor aránylag jó állapotban vészelte át a földben töltött évtizedeket. Szent László szobrát a Szent László téren állították fel 1738-ban. Az államosításkor a szobrot a püspökségi kertbe dobták, innen vitték át a múzeum udvarára, itt ásták el később. /Kiásták Szent László kőszobrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./

1999. március 26.

Márc. 26-án Marosvásárhelyre költözésének 50. évfordulójára emlékeztek az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának volt és jelenlegi tanárai, végzettjei és hallgatói. Marosvásárhelyen 1948-ban hozták létre az önálló gyógyszerészeti fakultást Hankó Zoltán, Eperjessy Anna, Kiss Árpád, Mártonfi László és Jablonkai István tanárok irányításával. A hatvanas évek elején kezdték bevezetni a kétnyelvű oktatást. Dr. Tőkés Béla egyetemi tanár, a gyógyszerészeti kar dékánja mondott beszédet. - Ötven év alatt közel másfélezer gyógyszerészt képeztek az egyetemen. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepelt a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

1999. március 26.

Marosszentgyörgyön az általános iskolában 1992-ben alakították meg a Szőcs Kálmán Irodalmi Kört. Azóta számos rendezvényt tartottak. a kör diáklapot is kiad, a címe: Bűvös Penna. / Bűvös Penna. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

1999. március 27.

A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok helyzetéről folytatott konzultációkat román partnereivel Bukarestben Balás Péter, a gazdasági minisztérium helyettese államtitkára. A tárgyalás után kijelentette, hogy a jelen pillanatban nyitott probléma, megoldandó kérdés nincs a kétoldalú magyar- román kereskedelmi kapcsolatokban. Román részről megerősítették, hogy a magyar búza és a magyar liszt esetében lekerült a napirendről a CEFTA-kedvezmények megvonása. Sikerült megegyezni a magyar piacra irányuló román acélszállítások ügyében. /Nincsenek nyitott problémák a román-magyar kereskedelemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-187




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék