udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
486
találat
lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-486
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. március 31.
Márc. 30-án Kovásznára érkezett a Vatikán bukaresti nagykövete, Jean Claude Perriset apostoli nuncius. A háromnapos háromszéki látogatás első állomása Kovászna, majd Kézdivásárhely. Újságírói kérdésre a nuncius kifejtette, információi szerint közel sincs akkora igény a csángók részéről a szentmisék magyar nyelven való celebrálására, mint azt a magyar sajtó hirdeti. Bár nem akar polémiába keveredni, szerinte okosabb dolog lenne, ha mindenki elfogadná, hogy a csángók túlnyomó többsége románnak vallja magát. "A katolikus és az ortodox egyház viszonyát ma már a közvetlenség és a tolerancia jellemzi, s ennek kialakulását nagyban segítette János Pál pápa romániai látogatása, valamint a Teoctist pátriárkával közösen tartott szentmise - nyilatkozta a Krónikának a pápai nagykövet. "A nunciatúra nem avatkozhat bele a romániai egyházi javak visszaszolgáltatásának folyamatába - fejtette ki Jean Claude Perriset -, de minden alkalmat megragad, hogy a visszaszolgáltatások szükségszerűségét, morális kötelességét tudatosítsa a román vezetőkben." /Csinta Samu: Nunciusi látogatás Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./ A csángók magyar nyelvű miseigényével kapcsolatos kérdésére válaszolva a nuncius kifejtette: tudomása szerint - s ezt a Moldvai Római Katolikus Egyház nunciatúrán gyakran megforduló papjainak információira s nemrégiben az említett régióban tett látogatására alapozva mondja - a csángók románnak vallják magukat, s mindössze hat személy kérte, hogy magyar nyelvű misét tartsanak. A hely- és történelmi ismeret igen fontos - figyelmeztetett -, oda kell menni, hogy pontos információi legyenek az embernek. Alig tíz nappal ezelőtt például Bákóban olyan csángóegyesület jött létre, mely e népcsoportnak a román kultúrához való tartozását hivatott tovább ápolni - szögezte le Jean Claude Perriset. /(simó): Jean Claude Perriset Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./2001. március 31.
Csíkszeredának nincs jóváhagyott egész éves kulturális programja, és ezen a tényen a mostani soros tanácsülés sem változtatott. Benkő Sándor tanácsos a leadott program "hozzánemértésből" fakadó hiányosságaira hivatkozott, másrészt arra, hogy jelenleg nincs a költségvetésben erre a célra pénz. Szondy Zoltán, a kulturális bizottság elnöke több ízben figyelmeztetett arra, hogy nem lehet művelődési finanszírozás nélkül hagyni a várost. Jelenleg Csíkszeredában nem különítettek el pénzt a kultúra fejezetre. /Orbán Ferenc: Késélen a város művelődési programja. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./2001. március 31.
Négy újabb vidéki ifjúsági szervezetet vett fel tagjai közé a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa márc. 30-án tartott közgyűlésén. Meghallgatták a csíkdánfalvi, szenttamási, rákosi és tusnádi ifjúsági kezdeményezések beszámolóit, majd egyöntetűen megszavazták tagfelvételi kérelmüket. A tagszervezetek elhatározták, hogy évi tevékenységi tervükről közös adatbázist hoznak létre. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének közelgő tisztújításán a CSTIT Ráduly Róbert képviselőt fogja támogatni az elnöki tisztségre. /CSTIT-közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./2001. március 31.
Csíkszeredában, a Kriterion Házban mutatták be márc. 30-án Csíki László Visszaút című kötetét, amely az 1985-2000 között született publicisztikai írásait, esszéit tartalmazza. /Csíki László könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./2001. március 31.
Szekszárdon hetedik alkalommal rendezték meg a Kőrösi Csoma Sándor földrajzversenyt. Kolozsvárt két diák képviselte ezen, az egész Kárpát-medence diákjait egybefogó versenyen. Az idei téma Horvátország volt. A kolozsvári versenyzőknek még a horvát diákokat is sikerült megelőzniük. /Földrajzverseny Szekszárdon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2001. március 31.
Megjelent Aniszi Kálmán Magyar sorskérdések Erdélyben /Kairosz, Budapest/ című kötete, melyben 23 jeles személyiség vallott a sajátos erdélyi sorskérdésekről. Köztük van Balázs Sándor, Beke György György, Czine Mihály, Egyed Ákos, Gaal György, Kántor Lajos, László Gyula, Tempfli József és Toró Tibor. A meginterjúvoltjai három csoportba tartoznak: akik itthon maradtak, akik elmentek és végül a rokonszenvező anyaországiak. Balázs Sándor rögzítette a lényeget: az 1989 utáni sajtószabadság miatt "a nemzeti gőg fékevesztetten tobzódhat." Hasonlóan fogalmazott Beke György is: a párturalom megszűnése után a "Ceausescu által bizonyos mértékben mederben tartott román gyűlölet szabadon tört fel az "idegenek", elsősorban a magyarok ellen." "...erőteljes nacionalista, magyarellenes politika folyt a diktatúra idején, amely aztán Ceausescu megdöntése után vált tömeghisztériává." /Kiss János: Sorskérdések több szólamon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./