udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
483
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 481-483
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. július 10.
Az európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlító elemzésére vonatkozó magyar kezdeményezést fogadta júl. 8-án az Európa Tanács Velencei Bizottsága, szemben azzal a román javaslattal, amely csak a magyar státustörvény vizsgálatára irányult. A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az Európa Tanács tagországainak neves jogi szaktekintélyeiből álló testület. /Státustörvény. Elfogadták a magyar kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter szerint nem lehet arról beszélni, hogy a Velencei Bizottság elutasította volna a magyar státustörvénnyel kapcsolatban előterjesztett román kormányfői javaslatot. A miniszter, aki részt vett a bizottság munkájában kijelentette, hogy a bizottság úgy döntött: egy munkabizottság július végéig megvizsgálja azokat az érveket, amelyeket Adrian Nastase miniszterelnök, illetve Martonyi János magyar külügyminiszter terjesztett elő, s ennek alapján októberre elkészíti jelentését. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő kiemelte: tény, hogy a Velencei Bizottság olyan javaslatot fogadott el, amely összeurópai kitekintésben vizsgálja majd meg a kisebbségek identitásának védelmét és ápolását célzó európai jogi szabályozást és gyakorlatot. A bizottság nem hozott olyan döntést, ami csak a magyar törvényt lett volna hivatott vizsgálni, fejtette ki Horváth Gábor. /Újabb román-magyar nézeteltérés forrása a Velencei Bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2001. július 10.
A kormány úgy döntött, hogy visszaállítja a magyar sertéshús, élősertés és a sertésből készül hústermékek kedvezményes CEFTA-vámját. Az intézkedés július végén, augusztus elején léphet hatályba - közölte Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A kormányülésen született döntés nem terjed ki a baromfihúsra, amelynek esetében a román fél azt a magyar javaslatot sem fogadta el, hogy kölcsönösen megállapított kvótára állítsák vissza a kedvezményes vámot. A román kormány 1999. július 1-én függesztette fel az említett termékek esetében a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében alkalmazott kedvezményes 25 százalékos vámot, amely helyett 45 százalékos vámot állapított meg. A belső piac és a hazai termelők védelmére hivatkozó döntés eredetileg egy évre szólt, de tavaly meghatározatlan időre meghosszabbították érvényességét. Magyar részről kezdettől fogva vitatták a döntés gazdasági megalapozottságát. A tárgyalások csak idén május végén vezettek eredményre, amikor a szakértői találkozón a román fél ígéretet tett arra, hogy július elsejétől a sertéshús esetében teljes mértékben, a baromfihús esetében pedig meghatározott mennyiségre állítják vissza a korábbi állapotot. /Visszaállították a kedvezményes CEFTA-vámot a magyar sertéshúsra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2001. július 10.
Ion Iliescu elnök Brüsszelben félórás megbeszélést tartott Lord Robertson NATO-főtitkárral. A főtitkár kifejtette: a NATO bővítésének jövőre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal. A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erőfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülő kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsőként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentős erőfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derűlátóan várja a jövő évi NATO csúcs döntését. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt. /Robertson-Iliescu találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./2001. július 10.
Júl. 4-6. között Nagyváradon került sor a román és a magyar szabadalmi hivatalok vezetőinek ezévi soros találkozójára. A Magyar Szabadalmi Hivatal küldöttségét dr. Bendzsel Miklós elnök, míg a román Állami Találmányi és Védjegyhivatal delegációját Varga Gábor vezérigazgató vezették. A résztvevők áttekintették az iparjogvédelem terén mindkét ország által elért eredményeket és a számítástechnika alkalmazása terén megmutatkozó együttműködési lehetőségeket. /A román és a magyar szabadalmi hivatalok tanácskozása Nagyváradon. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 10./2001. július 10.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai és a szövetség képviselői és szenátorai a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti csoportjának tagjaival találkoztak július 10-én, Kovásznán. A résztvevők értékelték a két politikai alakulat között kötött megállapodás eredményeit. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a parlamentben, a területi szervezetek-, valamint a kormányzási prioritások szintjén szorosabb legyen az együttműködés. Az RMDSZ szeptember közepéig elkészíti azt a gazdasági kérdéseket elemző anyagot, amely a további együttműködés alapját képezi. Az RMDSZ képviselői és szenátorai igényelték a törvénytervezeteket, fontosabb kormányhatározatokat, valamint a törvények gyakorlati alkalmazását érintő kérdésekben való előzetes konzultálást. A következő időszakban az RMDSZ prioritásai közé tartozik a földtörvény és a helyi közigazgatási törvény alkalmazása, valamint a tulajdon visszaszolgáltatásának kérdése, kiemelten az elkobzott egyházi javak ügyének rendezése. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 10./2001. július 10.
A Szlovák Köztársaság már három évvel ezelőtt kibocsátotta a szlovák igazolványt a nem Szlovákiában élő szlovák nemzetiségek számára, amely szinte állampolgári jogokat biztosít a külföldön élő szlovákok számára. Adrian Nastase miniszterelnök azt állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy román állampolgárságú szlovákok ilyen igazolvánnyal rendelkeznének. Figyelmet érdemel, hogy a szlovák kormány heves reakciója a magyar státustörvény ratifikálásával kapcsolatban, amely végül is diplomáciai csatornákon keresztül veszített intenzitásából. Lehetséges, hogy Nastasénak a magyar státustörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatai nem egyebek a román szélsőjobbnak, a nacionalista köröknek szánt nyilatkozatoknál. /(bódi): Csak a magyar igazolvány irritál? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./2001. július 10.
Júl. 9-én a prefektúra és a Kolozs megyei tanács képviselőivel találkozott a Papp Béla alpolgármester vezette pécsi testvérvárosi küldöttség. Gheorghe Funar polgármester "a státustörvény miatt kirobbant vita" miatt nem volt hajlandó fogadni a pécsieket. Papp Béla javasolta, hogy jövő nyárára szervezzenek diákcserét, ugyanakkor korszerű játszóteret ajánlott fel Kolozsvárnak. Kolozs és Baranya megye között eléggé intenzívek a kapcsolatok. Példaként Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke a Transilvania expón évek óta kiállító Baranya megyei vállalkozókat említette. /Kiss Olivér: Kolozsváron Pécs küldöttsége. A polgármester nem fogadta a vendégeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2001. július 10.
Dr. Kása Zoltán professzor a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi székében Szilágyi Zsolt professzort váltotta fel. Jelenleg rá hárul az a feladat, hogy a már létező, egyetemen belüli "magyar vonalat" megerősítse, önálló jogokkal rendelkező magyar karrá alakítsa. Jelenleg az egyetemen létező 17 karból 15-ön folyik magyar oktatás is - legkevésbé a jogon, ahol csak néhány tantárgyat tanulnak magyarul. Tavaly a közgazdaságin beindult 3 szakon a magyar nyelvű oktatás, s az első két évben mindent magyarul tanulnak. Kása emlékeztetett: igényüket már régen benyújtották az egyetem tanácsának: öt magyar kart igényelnek, vagyis a meglévő kettő - a református és a római katolikus teológia - mellé még hármat: természettudományit, bölcsészetet, jog- és gazdaságtudományi kart. Az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezmény alapján reméltek előrelépést, de az elmúlt fél évben semmi sem történt. Amennyiben az RMDSZ-nek nem sikerül kiharcolnia e három kart, akkor ősszel megpróbálják a karokon a magyar tanszékeket létrehozni. Tavalyi hasonló próbálkozásukat az egyetemi tanács nem hagyta jóvá. - Jelenleg 13 karon vannak szétszórva a magyar diákok, akiket 3 vagy 5 karon össze lehetne vonni. Romániában a jelenlegi törvények előírják, hogy ha új egyetem alakul, ott román fakultásnak is kell lennie. Ha egy egyetem szétválik, akkor is. Ez a kitétel kimondottan azért szerepel, mert arra gondoltak, hogy a BBTE valamikor majd szétválna. - A karokon folyó szétforgácsolt magyar nyelvű oktatás rengeteg problémával jár, olykor apró-cseprő ügyekkel. Nagyon nehéz órarendet készíteni, a sok karról összegyűjteni a magyar hallgatókat. Nagy gond egy-egy állás meghirdetése, ezt ugyanis a tanszékvezető dönti el, és sokszor pénzügyi megfontolásból mondják: most ne hirdessenek. Probléma az is, hogy fellazult a fegyelem az egyetemen. Sokszor hallani: a magyar tanár az órát nem tartja meg. A román tanszékvezető ezt nem kéri számon tőle. Amennyiben lenne külön magyar kar, magyar tanszék, akkor sokkal szigorúbban lehetne fellépni. Gond az is, hogy ha valaki elmegy külföldre, a tanszékvezető írja alá az engedélyt. A magyar tagozat vezetője nem is tud róla, hogy a kolléga éppen külföldön van, pedig ő felel a tagozatért. /Dr. Kása Zoltán professzor szerint a BBTE magyar vonaláról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2001. július 10.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán 15 hellyel román-magyar szak indul. Ennek fő célja, hogy magyar tannyelvű osztályok számára képezzen román szakos tanárokat. Ez a szak nem szerepel a tájékoztatóban, mert későbbi döntés alapján hozták létre. /Román-magyar szak indul a kolozsvári bölcsészkaron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./2001. július 10.
Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektusa a vele készült interjúban kiemelte, hogy földtörvény kivitelezése a legfontosabb. A birtokérvényesítést a megyében 3-5 település számára nem sikerült elkészíteni, ezek ugyanis nem tették le igényeiket. A megye több közbirtokosságának a megyei bizottság megítélte területeiket. Takács Csaba ügyvezető elnök kezdeményezésére épp erről tartottak megbeszélést Csíkszeredában. A megyei bizottság a visszaigényelt területeket érvényesítette, tehát 10 ha fölött közbirtokosságok esetében. - Elkészítettük a Hargita megyei kormányprogramot, az egyes települések fölmérték, költségvetésükben mi az, amit központi alapokból kapnak, s mennyi a saját bevétel. Hetente elemzik a helyzetet, tartják a kapcsolatot a településekkel. Végre megkapják a földgáz bevezetéséhez szükséges kormánygaranciát. Fontos az úthálózat korszerűsítése, a megyei tanács rendelkezésére álló összeg a tavalyinak háromszorosa, s az országutaknál is lényegesen jobb. Megindultak a tanulmánykészítés és -tervezés első lépései a Sepsiszentgyörgyről Besztercére tartó útvonal modernizálására, a másik pedig a Gyimesek felől Csíkszeredán keresztül Székelyudvarhely felé tartó útvonal. Két ilyen fontos nyomvonal kiépítése enyhítene a megye közlekedési gondjain. Júliustól kezdődik a megyei Konzultatív Tanács működése. Egyelőre jó az együttműködés a megyei tanács és a prefektúra között. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Dézsi Zoltánnal, Hargita megye alprefektusával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2001. július 10.
Rendkívüli ülést tartott az RMDSZ Gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa (TKT). Az amúgy szavazatképtelen ülés legfontosabb hozadéka, hogy a szeptemberi rendes TKT-n Garda Dezső parlamenti képviselőt is kérdőre vonják a Melles Előddel való vitasorozata, valamint a testület tevékenységének a képviselő általi "kommunista és etatista" minősítése miatt. A legközelebbi, szeptemberi TKT-n a föld- és erdőkérdés, a földtörvény alkalmazásának ismertetésére kérnék fel Garda Dezső parlamenti képviselőt. A "különféle" napirendi pontján belül kívánt a testület Garda Dezső képviselőnek a helyi sajtóban megjelent írásaira reagálni, ám az érintett távollétében ez is szeptembere maradt. Ugyanakkor az állandó bizottsági tagként megválasztott Melles Előddel folytatott vitájukról is tájékoztatást kérnek majd. A Kolozsváron tartózkodó Garda parlamenti képviselő a Krónikától értesült a TKT szándékairól. Garda Dezső elmondta: jelenleg nyolc pere van folyamatban Melles Előd erdészmérnökkel. Ezek mögött az áll, hogy a tavaly elfogadott földtörvény Gyergyócsomafalva kivételével zöld utat nyitott az erdők visszaadásának, de a gyakorlatba ültetés az erdészet folyamatos ellenállásába ütközött. Garda szerint az innen fakadó személyes konfliktusai elvi alapokon állnak. "Én az erdőket szeretném védeni, és becsülettel végezni a munkámat, ám egyes RMDSZ-tisztségviselők nem az erdők visszaadásáért, hanem ennek meggátolásáért küzdenek. Remélem, ezt a vizsgálóbizottság is kimutatja majd" - nyilatkozott a Krónikának Garda Dezső. /Gergely Edit: Kommunista módszerek? A gyergyói RMDSZ kérdőre vonja Garda Dezsőt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./2001. július 10.
Gyergyószentmiklóson négy héttel ezelőtt négy független tanácsos kilépett a gazdasági-költségvetési bizottságból. Árus Zsolt, Bencze Attila, Weil Gyula és Köllő Dávid, azaz két vállalkozó és két közgazdász úgy látta, hogy ezzel a lépéssel szolgálják a várost leginkább. - Részemről a legdöntőbb indok az volt - magyarázta Árus -, hogy felvetődött, a Figura Stúdió Színház megrendezné a kisebbségi színházak kollokviumát. Mindenki támogatásáról biztosította őket, ám a forráselosztásnál egyetlenegy tételt faragtak le, éppen ezt. A hét független tanácsos úgy látta, hogy az egységesen szavazó RMDSZ-esek aszerint voksolnak igennel vagy nemmel, hogy az RMDSZ vagy a függetlenek által előterjesztett határozattervezetről van-e szó. A kilépők hangsúlyozták, hogy a polgármester számtalan képviselő-testületi döntést nem hajt végre, többnyire azokat, amiket a függetlenek harcoltak ki. /B. K. : Gyergyószentmiklós. Magyart üldöz a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./2001. július 10.
Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő a státustörvény fogadtatásáról leszögezte: Szlovákia fél szájjal tiltakozik, Románia azonban teljes hangerővel. A státustörvényről ki kellene végre mondani, hogy feszültségoldó, és a politikai stabilitást is növeli a térségben. Konzultáció folyt a törvény elfogadása előtt. Románia elfeledkezik arról, hogy ez nem precedenst teremtő törvény, hiszen ezt már megelőzte jó néhány hasonló európai jogszabály. A magyar kormány törekvését végül üdvözölte az ukrán vezetés, a horvát kormány és parlament, legutóbb ugyanilyen szerb álláspont alakult ki, mindez megerősíti a státustörvény kidolgozásának helyességét. Románia ezeket a lépéseket pénzügyi, szociális vonalon már régen megtette. Elég, ha csak az 1998/150-es törvényre utalunk, amely pénzügyi keretet és alapot teremt a határokon túli románok támogatására. - Románia nem törődik azzal, hogy a moldovai kormány európai szinten tiltakozik a kettős állampolgárság ellen, sokszor még a személyazonosságit sem kérik, amikor megadják a besszarábiaiaknak a román állampolgárságot. Ez a helyzet az észak-bukovinaiak esetében is, mondván: ők a "szent román földön élnek". A vitás kérdéseket a két országnak tárgyalásokon kell tisztáznia és megoldania, persze kikérve az RMDSZ véleményét is. "Nem lehetünk tétlen szemlélői, csendes meghallgatói annak, ami a román hivatalosságok részéről történik" - hangsúlyozta a képviselő. A Nagy-Románia Párt már beterjesztett egy olyan törvénytervezetet, amelynek az esetleges elfogadása után a romániai magyarokat külföldi állampolgárokként kezelnék. Innen már csak egy lépés az internálótáborok létrehozása, kiutasítás, vagyonelkobzás stb. A kormánypárti Paunescu szenátor egyenesen lenácizta a státustörvényt. /Román Győző: Két mérce egy országban. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./2001. július 10.
Az önálló Szatmári Római Katolikus Egyházmegye közel kétszáz éves. Reizer Pál püspök felvázolta a szatmári püspökség történetét, amelyet 1804-ben alapítottak meg, Sokszor változott a területe, a trianoni békeszerződés például négy részre szakította. Az egyik maradt Romániában, szatmárnémeti székhellyel és székesegyházzal, összesen 54 plébániával. Egy másik rész, 44 egyházközség 65 ezer hívővel Kárpátaljára került. Még ma is van körülbelül ennyi katolikus, ott ugyanis nagyon aktív a hitélet, sőt most már a kárpátaljai püspökség apostoli kormányzósággá lépett elő. Magyarországon 27 egyházközség maradt, hét pedig a Felvidékre került. A kommunizmusban a püspökségeket esperesi rangra fokozták le. Scheffler János szatmári püspököt 1952-ben letartóztatták, s még abban az évben meghalt a hírhedt zsilávai börtönben. Boldoggá avatása folyamatban van. 1990-ben a pápa visszaállította az egyházmegyéket Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár, Jászvásár és Bukarest központokkal. 1990-ben Peire püspök visszatért a volt püspöki palotába. A szatmárnémeti apácák építettek maguknak egy új rendházat. - Az elmúlt tíz évben sokat tettek a püspökség tevékeny volt: megalapították a Hám János Római Katolikus Szemináriumi Líceumot, van egy 120 férőhelyes internátus is, amelyben a vidéki diákok laknak. A líceumban kilencediktől tizenkettedik osztályig minden évfolyamon van egy-egy párhuzamos osztály összesen több mint kétszáz diákkal. Nagykárolyban működik a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum, annak körülbelül 160 tanítványa van. Vásároltak két házat, amelyekben óvodát indítottak. /Pataky Lehel Zsolt: Helyrehozni negyven év hibáit. Interjú Reizer Pál szatmári római katolikus megyés püspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./2001. július 10.
Jún. 16-án Szinérváralja katolikus magyarsága ünnepelte az 1421-ben épült római katolikus templom 580 éves fennállását. A szentmisét Reizer Pál szatmárnémeti megyés püspök celebrálta. Fotókiállításon a település egykori arculatát ismerhette meg a közönség, majd szabadtéri tánc- és dalműsorral folytatódott az ünnepi program. Bemutatták a sárvári kiadású Szinérváralja című füzetet (az első kiadás tavaly jelent meg itthon), amelyben a település három híres szülötte (Sylvester János bibliafordító és nyelvújító prédikátor, Zágonyi Károly 48-as szabadságharcos, aki később az amerikai polgárháború springfieldi csatáját követően az Egyesült Államok nemzeti hőse lett és Incze János-Dés festőművész) szerepel. /Szika Levente Zoltán: Szinérváralja. Újraszentelt és megáldott hajlék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./2001. július 10.
Szatmárnémetiben több évvel ezelőtt Ligeti Zoltán tett javaslatot egy református kollégium építésére. A tervezést a világhírű magyar műépítészre, Makovecz Imrére bízták. A tervezett Rákóczi Kollégium három emeletén hetven kétágyas szoba (140 diák szállása), nyolc vendégszoba, több tanulószoba, könyvtár, konyha, étkezde, orvosi rendelő, külön tanácsterem és egy 120 férőhelyes aula kap helyet. 1996-ban megkezdődött az építkezés, azonban másfél éve leállt minden, anyagiak hiánya miatt. Most pedig, júl. 1-jén Szatmárnémetiben hirdetve igét, Tőkés László bejelentette: új lendületet vehet az építkezés, a tavalyi és az idei gyűjtésből, meg a magyar kormánytámogatásból 1,8 milliárd lejnek megfelelő pénz gyűlt össze. Azt szeretnék, ha már 2002 őszén beköltözhetnének a diákok a kollégiumba, még akkor is, ha egyelőre az aula és a konyha nem lesz készen. /Sike Lajos: Mégis lesz Rákóczi Kollégium Szatmárnémetiben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2001. július 10.
Június 24-e és július 7-e között Székelyudvarhelyen zajlott az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű kisebbségügyi rendezvény, amelynek szervezője a nemzetközi Népfőiskolákért Egyesület. Huszonkét országból több mint ötven ifjúsági szervezet képviselői érkeztek Székelyudvarhelyre. Illyés Ágota, az egyik fő szervező elmondta, a Népfőiskolákért Egyesület székhelye Dániában van, és nyitott minden kezdeményezésre a témában. Elfogadták a pályázatukat az Európai Unió és Európa Tanács, tehát ők támogatták a rendezvényt. A szervezet célja egy közös európai párbeszéd megteremtése, ilyen elv alapján segít mindenütt szervezéssel, kiadványaival, nyitott a tagság felé, minél több embert próbál bevonni. Az udvarhelyi rendezvényről 35 perces film készült, CD-t is adtak ki, jelen volt néhány nyugati újságíró is, akik tudósítottak az eseményekről. A dokumentumokat bemutatják az európai intézményeknek. /F. D. D.: Kisebbségügyi konferencia Székelyudvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./2001. július 10.
Július 6-7. között az Árkoson Valóság és lehetőségek címmel gazdasági konferenciára került sor. A Kovászna Megyei Tanács és a Kis- és Középvállalkozók Szövetsége által szervezett konferencián a bukaresti nagykövetségek gazdasági attaséi, illetve az önkormányzatok képviselői mellett szenátorok és képviselők, közéleti személyiségek, valamint üzletemberek vettek részt. /Konferencia Árkoson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./2001. július 10.
Simonfy Irén festőművész, 1991-től Szilágy megyei EMKE-elnök bejelentette tisztségéről való lemondását, a jelenlegi vezetőségi tagokkal együtt. Simonfy Irén indoklásában kifejtette, hogy tíz esztendőn át szilágysomlyói székhellyel, anyagi támogatás nélkül szolgálta Szilágy megyében az EMKE célkitűzését: a magyarság közművelődésének szervezését, irányítását. Elindította az Oxford International Language School Pitman angolnyelv-tanfolyamát. Összesen közel nyolcszázan végezték el alap- és középfokon a tanfolyamokat, megszerezve az ezzel járó nemzetközileg elismert oklevelet. Simonfy Irén létrehozta Szilágysomlyón az EMKE-székházat, melynek teljes berendezése az ő erőfeszítésének köszönhető. Az ingatlan karbantartásának költségét saját maga fedezte. Az EMKE-székház öröm helyett keserűséget okozott az utóbbi három-négy évben a Szilágysomlyón tapasztalt irigység, gáncsoskodás, akadályoztatás miatt, mivel mind a helyi RMDSZ-szervezet, mind a Báthory Alapítvány elnöke, dr. Szémann Péter, valamint az utóbbi időben Erdei János tanár igyekeznek kisajátítani az ingatlant. Simonfy Irén bejelentette, hogy az EMKE-székház ingóságait kizárólag a pusztinai csángómagyar Szent István Szervezetnek adományozza. /Simonfy Irén festőművész, Szilágy megyei EMKE-elnök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./2001. július 10.
Július elsején Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban nyitották meg a 80 éves Sófalvi Jenő műkedvelő festő képzőművészeti, és lánya, Sófalvi Klára textíliákból álló közös kiállítását. /László Miklós: A 80 éves Sófalvi Jenő kiállítása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./