udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 489 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 481-489 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. november 5.

Nov. 4-én két rendezvényt tartottak a Sapientia Egyetemen, Csíkszeredán. A Vidékfejlesztési Szakkollégium szervezésében a gödöllői Szent István Egyetem Szaktanácsadási Tanszékének vezetője, Kozári József tartott előadást A szaktanácsadás szerepe a mezőgazdaság és vidék fejlesztésében címmel. A Magyar Tudomány Napja programsorozat keretében a Társadalomtudományi Tanszék és a Vidékfejlesztési Műhely közös szervezésében a II. éves hallgatók mutatták be tudományos dolgozataikat. A rendezvénnyel a szervezők Venczel József társadalomkutató emléke előtt tisztelegtek. /Takács Éva: Szakmai rendezvények a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

2002. november 5.

Brassóban Áprily Lajos Középiskola épületének átadására még nem történt meg, ez talán jó is, mert még nem született döntés arról, ki hova költözzék. A világbanki támogatással felújított brassói iskolák egyike az egykori Római Katolikus Gimnázium, mai nevén Áprily Lajos Líceum, amelynek átadása okt. 20-án lett volna. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola ideiglenes igazgatója közölte, újabb dátumban állapodtak meg, okt. 30-ában. Most már rövidesen befejezik a munkát. A román iskola még nem költözött el. Az igazgató reméli, hogy most már meghozzák a döntést. /(Tóásó Áron Zoltán): Két dudás egy csárdában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2002. november 5.

Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2002. november 5.

Cseresznyés Pált, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakját tíz év börtönre ítélték, amiből hatot le is töltött. Magyarországon járt, mert két könyve fog hamarosan megjelenni, ehhez keres támogatókat. Makovecz Imre már elvállalta az egyik könyv költségeinek fedezését. Azt a gyűlöletet, amit a magyarsággal szemben érzett a románság, mind rajta verték le a börtönben. Kiverték a fogait, égő cigarettákat nyomtak el rajta. Öt perc nyugtot nem hagytak neki. Éjszaka alvás közben rávizeltek, égő újságot dobtak rá, csípőspaprika-torzsát gyúrtak be a szemébe, másfél órára elveszítette a látását. Ez idő alatt rugdosták és ütötték. Cseresznyés Pál úgy érzi, hogy az RMDSZ lemondott róla. A fogsága alatt a címére külföldről jött támogatások szőrén-szálán eltűntek. /Fábián Tibor: A vén zászlótartó. Beszélgetés Cseresznyés Pállal, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./

2002. november 5.

A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./

2002. november 5.

Nov. 3-án Örök művek világa címen Illyés Gyula verseiből készített összeállítást mutatott be a temesvári Csiky Gergely Színház társulata a költő születésének századik évfordulóján. A költő művészi, lapszerkesztői, irodalomszervezői munkásságának egy-egy aspektusát a pályatársak - Szabó Lőrinc, Németh László, Babits Mihály, Weöres Sándor - hozzá vagy róla szóló versei, illetve prózai vallomásai villantották fel. A temesvári költők közül Anavi Ádám szólalt meg, és mondta el Illyés Gyula "Naplójegyzetek 1979"-hez kapcsolódó gondolatait. /Szekernyés Irén: Illyés Gyulára emlékeztek a Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

2002. november 5.

Sütő András legújabb, kétkötetes publicisztikai gyűjteményének /Erdélyország mit vétettem? Neptun Impex Rt, Csíkszereda/, előszavában az olvasóhoz a következő szavakat intézte a Marosvásárhelyen élő író: "Ez a könyv nem Budán született, hanem a végeken. Ahol magyar várak már nincsenek, de magyarok vannak szép számmal. Végváriak. Ostromlottak. Önvédelmi harcban fogyatkozottak. Új hódítók évszázados támadásait szenvedik és verik vissza forgandó szerencsével. Ahogy lehet." Ez a könyv második, bővített kiadása a debreceni Kossuth Egyetemi Kiadónál Erdélyi változatlanságok címmel, Cs. Nagy Ibolya jegyzeteivel és szerkesztésében megjelent kötetnek. /(nagyálmos): Sütő András új könyve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

2002. november 5.

Egyhónapos pesti tanulmányútról érkezett haza dr. Kovách Géza. Az aradi történész a Magyar Tudományos Akadémia Domus-ösztöndíjasaként anyagot gyűjtött a Tiszántúl jobbágyviszonyai a XVIII. század második és a XIX. század első felében című tanulmánykötetéhez. Kovách Géza, idős kora ellenére, ma is fáradhatatlanul kutat. Kisiratosi falumonográfiához is talált adatokat. A Concord Media Kiadónál van Arad megye eltűnt települései című munkája. /Puskel Péter: A jobbágyviszonyoktól a falumonográfiáig. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

2002. november 5.

Nov. 3-án Marosvásárhelyen a Vártemplomban az 1956-os forradalom áldozataira emlékeztek. 2500-nál több emberi élet, közel 20.000 sebesült - ebből mintegy 17.000 Budapesten -, zárt tárgyalások, kivégzések, meghurcoltatás, zaklatások. Magyarán: véres leszámolás Nyugat tudtával, szeme láttára! Marosvásárhelyen is szenvedtek, nem kevesen, 1956 miatt. A város nyolc református lelkésze közül négyen. /Járay F. Katalin: 1956 októberére emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2002. november 5.

Marosludason nov. 8-10. között megszervezik a Kárpát-medencében található, Ludas nevet viselő három település találkozóját. Eljön a vajdasági Ludas és a Heves megyei Ludas település küldöttsége. Megkoszorúzzák a dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán elhelyezett emléktáblát. Megtekintik Marosvásárhely történelmi nevezetességeit is. Kováts Zsuzsanna tanítónő, a Petrőczi Kata Szidónia Kulturális Egyesület elnöke köszönti a vendégeket. Marosludasról Szekeres Adél történelemtanár, a vajdasági Ludasról Engi Péter polgármester, a Heves megyei Ludasról pedig Somlai György polgármester beszél. /(m. s.): Kárpát-medencei Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2002. november 5.

Nov. 3-án felavatták a nyáron felújított református templomot Bethlenben. A hívek adakozásának, a külföldi adományoknak és a közmunkának köszönhetően megnagyobbították a templom belső terét. Az ünnepségen Pap Géza református püspök tartott istentiszteletet. /(bpe): Felavatták a felújított református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2002. november 5.

Szövérden száz éves házak sorakoznak, valóságos élő falumúzeum, 275 lakosa van. A kultúrotthon épülét nemrég újravakolták. A dombtetőn furcsa rom. Az iskolát valamikor a 80-as években építették, de rossz helyre. Kiment a föld alóla, a falak megrepedtek. A gyerekek a papilakban tanulnak. Hollandok hoztak padokat, asztalokat, iskolabútort és tanfelszerelést. Az óvoda a 80-as években megszűnt. 1997-ben indult újra. Egy Romániában tevékenykedő amerikai református lelkész felajánlotta, hogy épületet vásárol iskolának. A polgármester és az iskolaigazgató nem hagyta jóvá, de a lelkész nem állt félre. Többször segített a faluközösségen. A gyerekeknek ruhát és cipőt adományozott. A református lelkész nem itt, hanem Egrestőn lakik. Hangsúlyozza, nem beszolgáló lelkész, őt megválasztotta a közösség. Tavaly 27 haláleset volt, ez sok a 275 lakoshoz képest. /Vajda György: Szövérd, az elárvult falu. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2002. november 5.

Nov. 6-án Szászrégenben a könyvtár nagytermében Arany János halálának 120. évfordulója alkalmából szervez irodalmi estet a Kemény János Művelődési Társaság. Vendégük dr. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára. /Arany János-emlékest Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2002. november 5.

Elhunyt Balassa Iván professzor. Csűry Bálint tanítványaként nyelvészeti kutatást végzett, majd 1940-41 között Szabó T. Attila mellett dolgozott. Kolozsvári évei után Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nemzeti Múzeumba nevezték ki. 1944 őszén került Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Hat éven át a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt. 1956-1961 között a sárospataki Rákóczi Múzeumot igazgatta. Több könyve ennek az időszaknak a terméke, így a folklorisztikában is úttörőnek számító Karcsai Mondák vagy Bodrogköz lírai monográfiája a Lápok, falvak, emberek, vagy a Földművelés a Hegyközben, amely kötet már a Mezőgazdasági Múzeumban elkezdett szolgálatának kezdetét jelezte. 1969-től a Mezőgazdasági Múzeum mb. főigazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese. A rendszerváltás hajnalán jelent meg a híres, Határainkon túli magyarok néprajza c. kézikönyve, de monográfiát írt a magyar falusi temetőkről, a kolozsvári Házsongárdi temetőről, egyik tanítómestere, Herepey János kéziratát közreadva, valamint nyelvész mintaképeiről, Csűry Bálintról, Szabó T. Attiláról. A Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Balassa Iván nyugdíjasan is aktív volt, a Györffy István Néprajzi Egyesületnek alapító társelnöke, az erdélyi néprajzkutatók felkérésére a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke. A rendszerváltozás után megszervezte a határon túli magyar néprajzosok továbbképzését. /In memoriam Balassa Iván (1917-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2002. november 6.

Tíz éve, a felújítás után, 1992. nov. 5-én újra megnyitották az Apostoli Szentszék romániai képviseletének székhelyét. A nunciatúra ünnepi fogadásán többek között jelen volt Teoctist Arapasu, a román ortodox egyház pátriárkája, aki nemrég tért haza a Vatikánban tett hivatalos látogatásáról. A kötetlen beszélgetések folyamán hangsúlyozta II. János Pál iránti kimagasló tiszteletét, s nem utolsósorban a két egyház együttműködésével és a közös álláspontokkal kapcsolatos - a Szentatya és a pátriárka személyes aláírásával ellátott - közös közlemény fontosságát. /Fodor György: Tíz éve nyitották meg újra a bukaresti nunciatúrát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. november 6.

Bukarestben ülésezett az EU és Románia parlamenti vegyes bizottsága. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a felgyorsítását kérte az EU a zárónyilatkozat szerint, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, a vegyes bizottság jelentéstevője. A bizottság egy évvel ezelőtt éppen az RMDSZ-es képviselők kérésére tűzte napirendre az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyét. A képviselő szerint az ötéves türelmi idő, amelyet az idén elfogadott restitúciós törvény megszab, túlságosan elnyújtja a visszaszolgáltatás ügyét. /Gazda Árpád: A restitúció gyorsítását kérik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2002. november 6.

Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) okt. 26-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor, a SZET elnöke tájékoztattak a romániai és a magyarországi támogatásokról. Az Illyés Közalapítványtól érkező támogatások elosztására az alkuratórium hét szaktestülete - összesen 87 személy - hivatott javaslatot tenni. Az RMDSZ szerint "a romániai magyar közösség építkezési programjának megvalósítása érdekében a jelenlegi támogatási gyakorlat újragondolására lenne szükség." A támogatási stratégia kidolgozásába a helyi közösségeket is be kell vonni. Az RMDSZ szeretné, ha az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületeinek összetételére a SZET tenne javaslatot. Az RMDSZ úgy véli, hogy a támogatásoknak nem rendezvény-, hanem tevékenységközpontúaknak (projektközpontú) kell lenniük. Romániában 1994 óta a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban szereplő, parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek támogatásban részesülnek. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően az ügyvezető elnökség volt hivatott a költségvetésből kiutalt támogatások kezelésére. A támogatások elosztási rendszerébe az RMDSZ bevonta a civil és a szakmai szféra képviselőit is, és létrehozta a sajtó és művelődési szaktestületeket. Az 1996/27-es törvény életbe lépése után a Kisebbségi Tanács pénzalapjainak kezelésével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) bízták meg. 1998 márciusában bejegyezték a Communitas Alapítványt, amely "céljainak megvalósítása érdekében kizárólagosan a költségvetésből származó pénzalapokat használja fel." 2001-ben a 9 milliárd 435 ezer lejből 2 milliárd 800 ezer lejt a sajtónak, 700 millió lejt könyvtámogatásra, 1 millió 880 ezer lejt közművelődésre, 400 millió lejt az ifjúság támogatására, 1 milliárd lejt az alapítvány székházépítésének előkészítésére, míg 1 milliárd 520 millió lejt programok, állandó alkalmazottak javadalmazására, irodafenntartásra és más adminisztrációs költségek fedezésére ítéltek. 2002-ben a támogatás 18,6 milliárdra növekedett. Ebből 2 milliárd 600 millió lejt sajtótámogatásra, 900 millió lejt könyvtámogatásra ítéltek, míg 450 millió lejt ifjúsági keretként különítettek el. A művelődés 2 milliárd lejt kapott, a programok és adminisztrációs költségek 886 millió lejt tettek ki. Ugyanakkor építkezésre 2 milliárd 400 millió lejt, adminisztrációs költségekre újabb 500 millió lejt, az ifjúságnak 450 millió lejt, az év végi, be nem tervezett sajtótámogatásra, valamint a 2003. első hónapjaira 2 milliárd 500 millió lejt, valamint ingatlanvásárlásra és infrastrukturális fejlesztésre 1 milliárd tartalékot szánnak. /B. T.: Magyarországi és romániai támogatások. A stratégia kidolgozásába be kell vonni a helyi közösségeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. november 6.

Nov. 4-én a kormánypárt és az RMDSZ képviselői megtárgyalták az RMDSZ javaslatait, a költségvetés-kiegészítési összegek előirányozását illetően, különös tekintettel az egészség- és a tanügyre, valamint a Területrendezési, Szállítási és Lakásépítési Minisztériumra (TSZLM). Borbély László képviselő elmondta: az eredeti költségvetési tételekhez képest az RMDSZ néhány fontos területen érte el plusz összegek előirányozását: megszavaztak négy kormányhatározatot négy megye számára, ez összesen plusz 90 milliárd lejt jelent. Ezt az összeget jövő év januárjában kapják meg a megyék. Ezenkívül több téren - például egészség- és tanügy - kértek javítási munkálatokra pénzt, erről még írásos egyezmény szükséges. /Köllő Katalin: Az RMDSZ megszavazza a költségvetést. A kormánypárttal tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. november 6.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök mellett, aki ellen összehangolt kampány folyik, hogy tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosszák és a magyar politikai közéletből végképpen eltávolítsák. Ennek egyik kirívó példája a magát Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak nevező tömörülés vezetői által aláírt erkölcstelen nyilatkozat. A román hatalmi támadássorozatnak az RMDSZ hivatalos vezetősége cselekvő részese. Júliusban Adrian Nastase miniszterelnök Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a szervezetből való eltávolítását kívánta az RMDSZ-től. Október folyamán Cosmin Gusa, a kormánypárt főtitkára folytatta Tőkés László megbélyegzését, mondván: "a Vadim Tudor-Tőkés László kettős akadályozza a reformok megvalósítását Romániában". A főtitkár "kifejezte reményét", hogy az RMDSZ döntő lépéseket tesz Tőkés Lászlóval szemben. Válaszképpen okt. 20-i nyilatkozatában Borbély László RMDSZ-alelnök kijelentette, hogy: "a Szövetség lépéseket fog tenni e kérdésben". Hamisításnak számít az elnyomott, sőt puszta megmaradásában veszélyeztetett kisebbségi magyar nemzeti közösség kiemelkedő vezetőjét, Tőkés László püspököt a többségi szélsőséges nacionalizmus egyik leghírhedtebb reprezentánsához hasonlítani. Az egyházkerület határozottan elítéli mind a kormány, mind pedig RMDSZ Tőkés László elleni nemtelen támadásait. /Állásfoglalás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

2002. november 6.

Másodfokon is pert nyert a katolikus egyház a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Az ingatlan visszaadását a kormánypárt megyei szervezete akadályozza. Elutasította a Fehér megyei Törvényszék is a kormánypárt keresetét a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter két évvel ezelőtt dr. Jakubinyi György érsek előtt kijelentette, hogy a katolikus egyház sohasem fogja visszakapni a híres könyvtárt. A gyulafehérvári Batthyaneumot az akkori Isarescu-kormány 1999-ben sürgősségi rendeletben juttatta vissza az egyháznak. Információk szerint a kormánypárt Fehér megyei szervezete a táblabíróságon is folytatni kívánja a pereskedést. /Rostás Szabolcs: Batthyaneum: nyert per. Másodfokon is elutasították a kormánypárt keresetét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 481-489




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék