udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
462
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 451-462
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. június 21.
Jánosházy György költő, esszéista, műfordító 1922-ben született Kolozsváron. A kincses városban jogi képesítést szerzett, majd színirendező lett. Egyetemi oktató, majd a kolozsvári magyar opera művészeti titkára. Szerkesztő a Korunknál, majd az Igaz Szónál. Műfordítói munkássága lenyűgöző: a latin, görög, hindu, német, portugál, angol, román stb. költészet és irodalom tolmácsolója. /80 éve született Jánosházy György. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./2002. június 22.
A több mint 700 tagot számláló Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ vezetőségének tagjai felháborodással vették tudomásul, hogy Cristian Hadji-Culea az RTV leköszönő elnöke június 30-i hatállyal idő előtt felbontotta Boros Zoltán főszerkesztő munkaszerződését, amely egyébként 2002. augusztus 31-ig van érvényben. Boros Zoltán vezetésével alakult újra és működik 1990 elejétől a Román Televízió magyar adása. /Tiltakoznak a magyar újságírók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./ Boros Zoltán főszerkesztő munkaszerződése felbontásának felülvizsgálatát követelte a Román Televízió vezetőségétől a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A MÚRE vezetősége törvénytelennek, méltánytalannak és ízléstelennek tekintette a televíziós személyiség felmentését, ezért közleményben tiltakoztak Boros Zoltán bukaresti televíziós újságíró munkaszerződésének felbontása ellen. Gálfalvi Zsolt, a televízió igazgatótanácsának tagja korábban elmondta, Cristian Hadji-Culea elnök előzetesen egyeztetett vele Boros leváltásáról. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ e heti sajtóértekezletén kijelentette: a közszolgálati televízió magyar adását rosszul vezetik, esztétikai színvonala alacsony, így szükség van ennek "helyrehozatalára". “Ám amit most hallottak tőlem, az egy tévénéző véleménye" – jegyezte meg az újságíróknak a szövetségi elnök. /Rostás Szabolcs: MÚRE-tiltakozás Boros-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2002. június 22.
A romániai törvényalkalmazás tipikus példája az a belső használatra szóló szakminisztériumi körlevél, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter küldött szét az országba az erdészeti igazgatóságok vezetőinek. Ebben arra hívja fel a figyelmüket, hogy a 2000/1-es törvényt alkalmazni kell, lehetőleg minél hamarabb. Aki továbbra is hátráltatja az erdők tulajdonba helyezését, az komoly büntetésre számíthat. A 2000/1-es földtörvény ellenére az erdészeti vezetők támogatásával kampányba kezdett az erdők visszaadása ellen. A környezetvédelmi miniszter és más kormánypárti politikusok sem lelkesednek a törvény alkalmazásáért. A mai kormánypárt, az akkori ellenzék a földtörvény legvehemensebb ellenségének bizonyult, amelynek képviselői hazaárulással, az ország végkiárusításával is megvádolták a kormánykoalíciót. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette ország-világ előtt, hogy 2002 végéig kiosztják a birtoklevelek 90 százalékát, és nagyjából befejeződik a tulajdonba helyezés, ennek ellenére minden megállt, és a földtörvényt az illetékesek továbbra sem alkalmazták. A székelyföldi erdőkből éjszakánként változatlanul robogtak Moldva és Havasalföld fele a lopott fával megpakolt rönkszállító kamionok. Az állami erdészet azt akarta, hogy a magán- és a közbirtokossági erdőkben is ő legyen az úr, saját erdészei döntsenek mindenben, lehetőleg a gazdák megkérdezése nélkül. Országszerte elkezdődtek a tüntetések, a tulajdonosok fenyegetőzései, az RMDSZ részéről pedig Garda Dezső gyergyói képviselő számtalan parlamenti interpellációban figyelmeztetett: ha nem lép a rendőrség, az igazságszolgáltatás, az erdők tulajdonba helyezéséig teljesen letarolják Románia legdrágább kincsét, a zöld aranyat. Gardát többször megfenyegették, meg is verték, a küzdelemnek azonban mégis lett eredménye, mert Hargita megye jelenleg első helyen áll az erdők visszaadása terén. /Makkay József: Állam az államban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2002. június 22.
Magyarországról 2001 végéig 179,4 millió dollár működőtőke érkezett Romániába, ezzel a külföldi befektetők sorában Magyarország a 14. helyet foglalja el; a bejegyzett magyar tulajdonú és vegyes vállalatok száma megközelíti a háromezret, tájékoztatott Szatmári János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) dél-alföldi regionális igazgatója Békéscsabán, a Csabai Vásár keretében rendezett magyar–román üzletember találkozón. A magyar tőkebefektetések területi elosztásából kiemelkedik Kolozs megye (85 millió dollár), Maros megye (26 millió dollár) és Bukarest (18 millió dollár). A magyar vállalatok sorrendjében a legnagyobb befektető a MOL Rt. (80 millió dollár), a második helyen a Richter Gedeon Rt. áll (17 millió dollár), majd a Dunapack Rt. (14 millió dollár) következik, a negyedik helyen pedig a Zalakerámiai Rt. áll (10 millió dollár). A MOL Rt. 80 millió dolláros befektetésével Románia 10. legnagyobb külföldi befektetője. /A MOL a 10. legnagyobb külföldi befektető Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2002. június 22.
Jún. 21-én a Bihar megyei RMDSZ szervezésében Partiumi Kerekasztalra került sor Nagyváradon, amelyen Arad, Bihar, Máramaros, Hunyad, Szatmár és Szilágy megye küldöttei vettek részt. A rendezvényen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, valamint Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. A rendezvényen a Szövetségi Képviselők Tanácsa Partium frakciója tagjainak aláírásával nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban üdvözölték a magyar kormánynak a határon túli magyarságra vonatkozó elképzeléseit, melyeknek megvalósítsa a térség stabilitását erősítheti, megteremtve a szomszédságpolitika, a határon túli magyarsággal való törődés és az integrációs törekvések összhangját. Egyetértenek a magyar kormány azon igényével, hogy a magyarságpolitikában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra kell törekedni, együttműködve a magyarországi parlamenti pártokkal és határon túli magyarság legitim szervezeteivel. Azt kérik, hogy a határon túli magyarságot érintő határozatok meghozatala előtt széles körű konzultációt folytassanak a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével. A sajtóértekezleten Markó Béla, Szabó Vilmos államtitkár, valamint Bálint-Pataki Béla, a HTMH elnöke tájékoztatták a helyi magyar és román sajtó képviselőit a kerekasztal-megbeszéléseken elhangzottakról. Markó Béla megerősítette, hogy az RMDSZ–nek érdeke a magyarországi politikai alakulatokkal és a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat fenntartani. Szabó Vilmos kifejtette, hogy a lezajlott kerekasztal fontos és folytatásra érdemes tanácskozás volt, amelyen ismertette a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásról kialakított álláspontját. Szabó kijelentette, hogy a meglévő támogatásokat bővítik és hatékonyabbá teszik, de leszögezte, hogy a magyar kormány nem kíván és nem is fog beavatkozni egyetlen határon túli magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezetének belső életébe sem. /Partiumi Kerekasztal Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 22./ A találkozón több mint százan vettek részt meghívásos alapon. A kerekasztal-beszélgetés témájaként azt jelölték meg, hogyan alakulnak a romániai magyarság, illetve az RMDSZ kapcsolatai az új magyar kormánnyal, a magyarországi intézményekkel, és nem utolsó sorban, változik-e az anyaországi támogatási rendszer. A tanácskozás során a folyosón többször elhangzott: azok vesznek részt ezen találkozón, illetve azok kaptak meghívót, akik az RMDSZ vezetése, egység- és kisebbségpolitikája mellett teszik le voksukat. Bálint-Pataki József bejelentette, hogy a HTMH tizedik születésnapját ünneplik Nagyváradon. Az elnök, aki megalakulásától fogva dolgozik a hivatalban rámutatott, az intézmény ismertette azokat a feladatokat, melyek a HTMH-ra hárulnak a kapcsolattartásban, amely mind belföldre, mind a határon túlra irányul. Bálint-Pataki rámutatott, nem a magyar kormány hivatott eldönteni, kivel tárgyal, hanem a magyar közösségek, hiszen ők választják vezetőiket. /Simon Judit: Partiumi Kerekasztal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2002. június 22.
Magyarországon hetekkel az új kormány beiktatása után sem ért véget a választási kampány, legalábbis ami az ellentábor bírálatát, ócsárlását, mocskolását illeti. Ebben az új miniszterelnök, Medgyessy Péter sem kivétel, minden alkalmat megragad, hogy bírálja elődjét. Elegendő, ha a Millenáris park kiállítása (Álmok álmodói, világraszóló magyarok) körüli bonyodalmakat, az Országimázs Központ megszüntetését, a Terror Háza kilátásba helyezett átszervezését említem példaként. A miniszterelnök, azért marasztalta el az Orbán-kormányt, mert úgymond túlszerette az erdélyi magyarokat, s ezzel rosszat tett, ártott nekik. Medgyessy talán a határon túliaknak juttatott támogatást sokallta, netán az intézmények, a személyek, akik támogatáshoz jutottak, nincsenek kedvére, vagy a felelősségvállalásába még mindig nehezen fér bele a tízen felüli ötmillió magyar. Gyorsan intézkedtek: megbízatásuk lejárta előtt leváltják a határon túliaknak juttatott támogatás elosztására hivatott Illyés Közalapítvány kuratóriumát. Hasznos munkát végeztek – nyilatkozta az ügyben illetékes államtitkár –, mégsincs bizodalmuk bennük. A túlszeretettség másik bizonysága a miniszterelnök szerint a státustörvény. Mérséklődik tehát túlszeretettségünk, jegyezte meg írásában Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. /Borbély László: Túlszeretett erdélyi magyarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./2002. június 22.
A volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), az átvilágító bizottság jún. 26-án hoz végleges döntést arról, hogy nyilvánosságra hozza-e a politikai rendőrök névsorát tartalmazó első listákat. Az átvilágító bizottság és a parlamenti szaktestület tagjai jún. 26-án tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy egyeztessenek az első szekusnévsor nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos nézeteltérésekről. Csendes László, a CNSAS tagja a Krónikának elmondta, két kérdéskörben kell egyetértésre jutni. A SRI-bizottság először is vitatja azt, hogy a CNSAS megállapíthatja a "politikai rendőrségi tevékenység" kritériumait. A bizottság másik kifogása az eljárással kapcsolatos. A szaktestület szerint a nyilvánosságra hozandó listán szereplő személyeket egyenként meg kell hallgatni, illetve meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy a CNSAS határozata ellen fellebbezzenek. “Ha ezt megtennénk, egyetlen név nyilvánosságrahozatala hónapokba kerülne. Az átvilágítási törvény nem írja elő tételesen, hogy minden egyes személyt külön meg kell hallgatni" – fejtette ki Csendes László. Az átvilágító bizottság a mai napig nem vehette át a Szekuritáté irattárát, melynek gazdája, nagyobbrészt, továbbra is a SRI. A CNSAS-nek tehát a titkosszolgálattól kell adatokat kérnie, ha meg akarja tudni, például hogy egy bizonyos személy milyen rangban dolgozott, vagy milyen konspirációs nevet használt. A CNSAS jún. 11-én kiadott közleményében tevékenységének aláásásával vádolta meg a SRI-t felügyelő parlamenti bizottságot és a kormányt. A SRI-bizottság elnöke, Ioan Stan ezt cáfolta, mondván, a bizottság nem ellenzi sem a bizottság működését, sem az egykori titkosrendőrök leleplezését, csupán a törvényesség betartását kéri. /Szőcs Levente: Engednek a fenyegetésnek? Szerdán döntenek a titkosrendőrök első leleplezéséről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2002. június 22.
A felek aláírták a Kovászna megyére vonatkozó protokollumot. "A legfontosabb a megye gazdasági élete, a szociális és vagyoni kérdések megoldása. Ezért kezdtük el a tárgyalásokat, ezért tartottuk fontosnak a mindkét felet kötelező egyezség megszületését" – hangsúlyozta az aláírást követően Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. Megegyeztünk, hogy a két hattagú tárgyalócsoport minden hétfőn reggel összeül és elemezni fogja a megoldott, illetve a megoldásra váró kérdéseket. Demeter János megyei tanácselnök szerint a protokollum részben jó, ám nem tud orvoslást megelőlegezni az ezután következőkre. Az intézményvezetők kinevezését a fővárosban ellenőrzik, és csak az RMDSZ beleegyezése után válthatnak le vagy nevezhetnek ki valakit vezető tisztségbe. Megegyeztek az intézményvezetők cseréjéről is. A másik sokat vitatott kérdésről, Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltásáról vagy maradásáról Adrian Casunean-Vlad nyilatkozott. A tanév végéig elnapolták elmozdítását, jövőjéről a nyáron, a minden bizonnyal Bálványoson sorra kerülő találkozón döntenek majd. /Farkas Réka: Aláírták a háromszéki megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ A kormánypárt, az SZDP helyi szervezetének elnöke, Adrian Vlad-Casunean és Horia Grama prefektus minden alattomos cselekedetéhez sikerül cinkostársat találni a kormány tagjai között. E támogatással elemi jogsértéseket követtek el. Elég a prefektúráról eltűnt kétnyelvű feliratokra vagy a nemtelen eszközökkel véghezvitt vezetőcserékre utalni. Az egészségbiztosító pénztár élén az SZDP embere három hónap eltelte után sem igazodik el az intézmény dolgaiban. Mindemellett döbbenetes adat, hogy az idén érettségizők közül mindössze 57 százalék a magyar, illetve magyar iskolában végzett fiatal. /Simó Erzsébet: Az új helyzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./2002. június 22.
Összességében elkeserítőek az idei kisérettségi eredményei, az általános iskolák magyar tagozatán végzett fiatalokra gondolva. A teljes létszám 36 százaléka nem tudta letenni a kisérettségit. A VIII. osztályt végzett magyar tanulók száma az idén 2298 volt, s közülük mind a négy vizsgára összesen 1858-an mentek el, sikeresen csak 1464-en kisérettségiztek. 394 diák nem érte el az átmenő jegyet, ami arányaiban rosszabb, mint a román tagozaton végzett tanulók eredménye, ahol a 4184 kisérettségiző diákból 610-nek volt ötös alatti átlaga. /834 magyar tanuló kisérettségi nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./2002. június 22.
Az RMDSZ és az SZDP megyei szervezetei között 2002. április első felében aláírt protokollum szerint intézkednek a 7–es számú Ipari Líceum és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont épületei közti csere lebonyolításáért. A helycserének a megállapodás szerint a 2002/2003–as tanév megkezdése előtt kellene megtörténnie, de mindmáig egyik iskolaigazgató sem tudja, hogy erre pontosan mikor kerül sor. Reszler Mihály, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont igazgatója azt nyilatkozta, hogy ő mindent megtesz az ügy sürgetése érdekében, a püspökség is elküldte a tanfelügyelőségre a szükséges iratokat, de nem reagáltak rá, úgyhogy előrelépésről nem tud beszámolni. Reszler szerint az RMDSZ–nek tartania kell magát ehhez az ígérethez, annál is inkább, mert a protokollum szerkesztésekor ők maguk ajánlották fel akkor még Reizer püspöknek a segítségüket. /(anikó): Lesz–e épületcsere a 7–es számú Ipari Líceum és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont között? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 22./2002. június 22.
Jún. 21-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának évadzáró előadásán kiosztották - idén először, de a hagyományteremtés szándékával - a Hunyadi László-díjakat. Ezt a díjat a Hunyadi László Színművész Baráti Köre Társaság és az EMKE Maros megyei fiókja alapította a túl korán eltávozott közkedvelt színművész emlékére. A díjakat a Tompa Miklós Társulat művészeinek szavazatai alapján ítélték oda. Az idén a fiatal színésznőnek járó díjat Márton Gyöngyi, a fiatal színésznek járó díjat Katona László érdemelte ki. A díjazott nyugdíjas színész Szabó Duci művésznő, a műszaki kolléga Veress József öltöztetőszabó. /K. É. E.: Átadták a Hunyadi László-díjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./2002. június 22.
Csató Béla főesperes köszöntőjével jún. 21-én kezdetét vette a Katolikus Napok rendezvénysorozat a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban. Idén a 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatás kapcsán valamint a pápai dokumentumok alapján az egyház oktatói feladatáról lesz szó. /b.: Katolikus Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./ 2002. június 22.
Dézsánfalva római katolikus temploma felszentelésének századik évfordulójának ünnepségére összesereglett az országban, sőt, egész Európában szétszóródott dézsániak javarésze. A kitatarozott, kicsinosított templomban az ünnepi szentmisét a dézsánfalvi születésű Turi László és Kóbor György kanonokok, valamint Velcsov Péter dettai esperes celebrálták. Kiürült az utóbbi fél évszázadban ez a falu. A baragani deportálások, az erőltetett kollektivizálás kezdete után mindenki elmenekült innen, aki csak tudott. Dézsánfalva magyarságának jelenét idős emberek jelentik, mindössze tizenhat magyar ház maradt a faluban, összesen 28 magyar lakossal. Keresztelő évek óta nem volt, csak temetés. Mohári István, a falu szülötte és történetírója /Németországban él/ erre az alkalomra megjelentetett Dézsánfalva című kötetével állt elő. A falu fénykora az első világháború előtti időszakra esett, de még a két háború között is bank, Hangya szövetkezet, vendéglők és üzletek működtek itt. Kóbor György kanonok fiatal családokat szeretne idetelepíteni. /Pataki Zoltán: Százéves templom búcsúja a bánsági szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ 2002. június 22.
Fényes Elek szülőfalujában, a Bihar megyei Csokalyon megkezdik szülőháza maradványainak konzerválását. Csokalyon tavaly Fényes Elek Társaság alakult, az Érmelléki Egyesülettel benyújtott közös pályázat révén 300 ezer forintot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától a szülőház falmaradványai felújítására. Domborművet helyeznek el, a régi telket pedig parkosítják, ide kerül majd a székelyhídi származású, Budapesten élő Mihály Gábor szobrászművész alkotása is, aki felajánlotta, hogy Székelyhíd községnek, amelyhez Csokaly közigazgatásilag tartozik, ajándékképp elkészíti a tudós szobrát. /Mentik ami még menthető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ 2002. június 22.
A budapesti Fafaragók Baráti Körének részvételével a hét elején tábor kezdődött Tusnádfürdőn, amelyen a budapesti XVIII. kerület fafaragói vesznek részt. A Frech Ottó által vezetett csapat az ittlétük alatt a helyi millenniumi emlékparkba készít három egészalakos szobrot Szent Istvánról, Hunyadi Jánosról és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről. A szobrokat a tervek szerint a Hargitai Megyenapok végén állítják fel. /(Daczó Dénes): Millenniumi szobrok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2002. június 22.
Temesváron, a Dózsa György megkínzatása helyén álló Mária-emlékművet több mint egy hónapja egy ormótlan márványtábla "díszíti". Halász Ferenc, az RMDSZ városi tanácsosa interpellációja nyomán kiderült, hogy a Mária-kápolna homlokzatára építkezési engedély nélkül került az oda nem illő, román nyelvű, bibliai idézetnek tűnő szöveget tartalmazó tábla. A Városháza illetékesei felszólítására végül június 20-án eltávolították a táblát. /(Pataki Zoltán): Eltávolították a Mária- emlékmű "díszét". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2002. június 22.
Szilágyi László, a kolozsvári képzőművészeti főiskola szobrász szakos végzős hallgatója Marosvásárhelyen Színtelen … Zöld címmel nyitott kiállításán üvegszobrait és az utóbbi időszakban készült plasztikáit mutatta be. Egymáshoz ragasztott üveglapokból, üvegdarabkák ezreiből formált művek ezek, többnyire hétköznapi tárgyak - szék, telefon, gyertyatartó, gyümölcsöstál, egyebek -, az ifjú alkotó azonban új tartalommal és értelemmel telíti ezeket. /N. M. K.: Üvegcserepek metamorfózisa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./2002. június 22.
Jún. 21-én ifjúsági fórummal kezdődött a Sepsiszentgyörgy határában szervezett Szent Iván-napok rendezvénysorozat. A táborban az előadók pályakezdési lehetőségeket boncolgattak. A szervező RMDSZ szándéka és az együtt gondolkodás volt, de kevesen jöttek el. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere leszögezte: a fiatalok elhelyezkedési kérdése azért is fontos az RMDSZ számára, mert bizonyos beosztásba sokszor nagyon nehezen találnak megfelelő embert, miközben a székelyföldi vidéki településeken nagy szükség van a vállalásra. Domokos Géza író szerint a fórum címében szereplő tömbmagyarság fogalma erősen átpolitizált, és erre nincs szükség, mert valójában befektetésről, jövedelemről, életszínvonalról van szó. /(mózes): Szent Iván-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./2002. június 22.
Elhunyt Salamon Sándor tanár, írói nevén Sombori Sándor /Barátka, 1920. okt. 4. – Sepsiszentgyörgy, 2002. jún. 20./. Évtizedeken át tanított Sepsiszentgyörgyön. /Kónya Ádám: Szavával varázsolt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./ Ifjúsági, történelmi regényei jelentek meg, önéletrajzi jellegű trilógiája a Zajló esztendők /regényes krónika/ I. Köd és derengés /1995/, II. A kolozsvári diák /1996/, III. Katedra és színpad /1997- Európai Idő, Sepsiszentgyörgy/.2002. június 22.
A budapesti Közdok Kiadó legújabb kiadványa, az Apa és fiú című verseskötet. Az Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi verseit tartalmazó kötet összeállítója és előszóírója, Pomogáts Béla megállapíthatta: "Áprily Lajos harmincöt esztendeje, Jékely Zoltán éppen húsz éve távozott el az élők közül. Mind a két költőt nagyra becsültem (Jékelyről könyvet is írtam), személyesen is jól ismertem és szerettem őket. Fájdalmasan tapasztaltam, hogy a mögöttünk lévő évtizedben szinte megfeledkezett róluk az irodalom emlékezete és a könyvkiadás. Lehet, mára átalakult az olvasói érdeklődés, megváltozott az irodalomkritikai "kánon" - legalábbis sokan igen nagy retorikával dolgoznak azon, hogy ez a mai "kánon" lehetőleg rekessze ki a közelmúlt nagy értékeit. (Áprilyhoz és Jékelyhez hasonlóan ilyen méltatlan helyzetbe került Illyés Gyula, Tamási Áron, Déry Tibor és más nagy írók öröksége is). Áprily Lajos és Jékely Zoltán költészete azonban, meggyőződésem szerint, mégsem szorul mentegetésre, ez a két költői életmű: apa és fia életműve ma is érvényes, csak éppen újra és újra fel kell rájuk hívni a versszerető olvasó figyelmét." /N. M. K.: Áprily és Jékely erdélyi versei. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./