udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
548
találat
lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 | 541-548
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. december 23.
Megjelent Kalinovszky Dezső Grafittik a Szabadság oldalfaláról /Minerva Kulturális Egyesület, Kolozsvár/ című, a szerző humoros írásait tartalmazó kötete. A Szabadság napilap hasábjairól is jól ismert szerző éveken át tálalt jegyzetei, tárcái, gondűző humoreszkjei sorakoznak a könyvben. /(m.j.): Szabadság-humor, könyv alakjában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./2003. december 23.
Idén háromszáz éve, hogy kirobbant a Rákóczi vezette szabadságharc. A megemlékezések azonban nem csupán a hamarosan véget érő esztendőre terjednek ki, ezúttal jubileumi évekről lehet beszélni, hiszen az erdélyi fejedelem vezette több éves küzdelem, zászlaján az Istennel a hazáért és a szabadságért felhívással 1711-ben bukott el.A megemlékezések sorozatát szolgáló kiadványok közt Erdélyben úttörő szerepet vállalt fel a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadványa: Jubileumi Rákóczi Évek A nagyváradi Dukrét Géza (munkatársai Kupán Árpád és Borbély Gábor) szerkesztette füzet 2011-ig közli az évről évre, a szabadságharc más-más vetületét előtérbe helyező Rákóczi-jubileum eseménynaptárát. Jövőre, például, a szabadságharc és Erdély számtalan vonatkozását elevenítik fel a történelemtől, a zenéig és a drámáig. Ennek kapcsán rendezik meg márciusban a Nagyenyedi Református Kollégium diákjainak hősies helytállásával kapcsolatos vetélkedőt. A vezérlő fejedelem és az államszervezés a vezértéma 2005-ben, majd az ezt követő évben Rákóczi művelődéspolitikája adja a megemlékezések gerincét. A kiadványban megtalálható Rákóczi életének és harcainak kronológiája, önéletírásának részletei, továbbá a kortársak véleménye a nagyságos fejedelemről. /Puskel Péter: Jubileumi Rákóczi Évek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./2003. december 23.
József Álmos sepsiszentgyörgyi helytörténész-tanár Amire a levelek lehullnak /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003/ címmel első világháborús archív fotókból, néhány tábori postai levelezőlapból és zubbonynoteszbe jegyzett emlékekből összeállított egy karácsonyi ajándék könyvet. Romsics Ignác történész adatai szerint - Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Budapest, 1999 - az első világháború alatt az Osztrák-Magyar Monarchia összesen 9 millió embert állított fegyverbe, közülük 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről. A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba. A magyarság ezt a csapást, egykori országa háromnegyedének elvesztését többé már nem tudta kiheverni. József Álmos könyve a magyarság pusztulásának a kezdő éveit idézte fel. /Sylvester Lajos: Csináltunk szép karácsonyfát...= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./2003. december 23.
Bereczki András paptamási lelkipásztor szerkesztésében és Csűry István egyházkerületi főjegyző előszavával jelent meg az érdekes olvasmányokat tartalmazó 2004-es Református Kalendárium. /E. Gy.: Megjelent a Református Kalendárium. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 23./2003. december 23.
A Pro Media Alapítvány által októberben Nagyváradon megszervezett Szerzői és szerkesztői szándékok az etnikumközi kérdések megjelenítésében témájú vitafórumon elhangzott Balló Áronnak, a Szabadság főszerkesztőjének előadása. Ennek szövegét hozta az Erdélyi Napló. Balló Áron leszögezte: Romániában valójában nem létezik országos magyar sajtó a szó klasszikus értelmében. A magukat országosnak tekintő napi-, heti- és más lapok az ország negyven megyéjéből lényegében az erdélyi tizenhatban támaszkodhatnak magyarul tudó olvasóközönségre, s ez még akkor is regionális médiát jelent, ha egyes sajtótermékek kis mértékben eljutnak Bukarestbe, netán egy-két más nagyobb regáti városba, esetleg a csángóvidékre is. A szó hagyományos értelmében vett helyi lapok egy része tehát "helyi-regionális" lap, mert sokszor nemcsak egy megyehatáron belül érhető el. Mindaz a nyolc napilap, amelyet Aradtól Sepsiszentgyörgyig egy-egy megyében, esetenként pedig a szomszéd megyékben is terjesztenek, javarészt általános kitekintésű. Jól elkülönül ezeknek a lapoknak a jellege Erdély három nagyobb térsége közti különbségek tükrözésében is. Több rokon vonás tapasztalható a partiumi lapok között, de talán még markánsabb a helyzet a székelyföldi újságok csoportján belül, és szépen kirajzolódik a belső-erdélyi magyar sajtó arcvonala is. A gyenge vásárlóerő, a bizonyos fokú érdektelenség, a nem megfelelő terjesztés stb. miatt a hatás is szerényebb. A hét erdélyi magyar napilap közül hat piacvezető, azaz ott, ahol kiadják, a legnagyobb példányszámot képviseli, nyelvtől függetlenül. A kolozsvári Szabadság például hiába a legnagyobb példányszámú és legolvasottabb helyi-regionális napilap Kolozsváron, a román hirdetők nem veszik igénybe. A helyi magyar napilapoknak olvasható internetes változata, a Szabadságnak mindenhez képest legrégebb időktől, 1995. márc. 15-étől. Egy nap ne kerüljön fel valami műszaki hiba miatt, vagy csak késve az aznapi szám, reggel tele a levelesláda stockholmi, ausztráliai vagy kanadai kérdőre vonásokkal. Fontos az is, hogy nemcsak a román kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala, no meg számos magyarországi hírügynökség és médium szemlézi rendszeresen, de a New York-i Magyar Emberjogi Alapítványtól az európai kisebbségi napilapok szövetségén (MIDAS) és a brüsszeli Eurolang kisebbségi nyelvi hírügynökségen keresztül az amerikai külügyig többen is elsődleges forrásnak tekintik az erdélyi magyar helyi lapokat. /Balló Áron: A helyi sajtó egyre inkább nemzetközi? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./2003. december 23.
Tizennégy éves ma a Jelen. 1989. dec. 23-án jelent meg az első száma (az utóbbi öt évben Nyugati Jelen). Akkor azt hitték, hogy kezdődik a demokrácia. A napilapnak indulása óta közel 3700 lapszáma látott napvilágot. Több mint fél évtizede nemcsak Aradra, hanem fokozatosan eljutott és eljut a lap Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Fehér megye magyarságához is - hazai körülmények között tisztességes oldalszámban, színes nyomásban. Riportversenyei, irodalmi mellékletei, legutóbbi nyereményjátéka országos és határon túli visszhangot keltettek. A szórvány körülményei között mindez csak a laptulajdonos nagylelkű és önzetlen mecénási támogatásával valósulhatott meg. /Jámbor Gyula: Tizennégy. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./2003. december 23.
Hat éve lobbant fel kezdetleges fáklyánk, a Szövétnek" - ezzel a mondattal kezdődik a Szövétnek idei hatodik, karácsonyi száma. Az Aradon megjelenő folyóiratban Ujj János a magyar oktatás még megmenthető végvárairól írt, M. Sághi Annamária pedig az Aradon megnyílt magyar vonatkozású októberi tárlatokról. A helytörténet rovatban Fischer Aladárra emlékeztek, a Művészet, irodalom rovatban Dinyés László Arad XIX. századi képzőművészetéről szóló írásának második részét közölték. /K. Zs.: Szövétnek - a legújabb. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./2003. december 24.
A Nemzeti Liberális Párt határozottan visszautasította Ion Iliescu elnöknek a magántulajdon garantálásával kapcsolatban tett kijelentéseit. Ion Iliescu szerint két külön dolog "elvileg" és "anyagilag" szavatolni a magántulajdont. Az államfő arra utalt, hogy ha elméletileg az elkobzott tulajdon vissza is jár a volt tulajdonosoknak, a kárpótlás az állam anyagi lehetőségeinek a függvényében kell hogy történjen. Elmondta: a bérlők számára jövőre jár le a visszaszolgáltatott ingatlanok felszabadítására a törvény által megszabott öt év. Ha addig azok nem rendezték sorsukat, utcán maradnak. Véleménye szerint fel kell mérni, milyen szociális következményekkel jár a türelmi idő lejárta, és megkeresni a segítés módját a fedél nélkül maradók számára. Iliescu ezt a tulajdonosokkal való további kiegyezésben látja: mondjanak le a természetbeni visszaszolgáltatásról, válasszák inkább az anyagi kárpótlást. Az NLP követelte az államfőtől, tisztázza kijelentéseit, és ne akadályozza az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásának amúgy is döcögő folyamatát. Iliescu helyett Adrian Nastase miniszterelnök reagált az ellenzéki felháborodásra. A kormányfő kijelentette: az államfőnek a tulajdonnal kapcsolatos álláspontja alapjában véve korrekt, a visszaszolgáltatás üteme, a kárpótlások kifizetése ugyanis összefüggésben van az állam anyagi lehetőségeivel. Nastase szerint eddig a viszaigényelt tulajdonok 25-30 százalékát adták vissza, ezen belül a mezőgazdasági területek 95 százalékát, az erdőterületeknek pedig 85 százalékát. /Iliescu: külön dolog a magántulajdon elvi és anyagi szavatolása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./2003. december 24.
Kövér László az MTI-nek megerősítette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) dec. 13-i kolozsvári alakuló ülésén elmondott beszédének részét képezik a Népszabadságban megjelentek. A fideszes politikus nem kívánt reagálni Kovács László korábbi, a beszédét érintő nyilatkozatára, mondván, a külügyminiszter a sajtóban megjelent információk alapján nem ismerhette pontosan az ő Kolozsváron elhangzott beszédét. "150 évig küzdöttünk a törökkel, és pontosan tudjuk, hogy Trianon nem következett volna be a 150 éves háborúskodás okozta tragikus elnéptelenedés nélkül. És ma azt látjuk Nyugat-Európa bármely országában, hogy milliós muzulmán kisebbség építi a maga konklávéit, be nem illeszkedve az európai civilizáció keretei közé" - idézte a Fidesz választmányi elnökének beszédét a hétfőn a Népszabadság dec. 22-i száma. "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrünk. Megint csak: Megérte? Miért?" - fogalmazott Kövér László kolozsvári beszédében. "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása a kezdete lehet az erdélyi és partiumi magyarság újra magára találásának. (...) Az autonómia a határon túli magyarság számára a lét vagy nemlét kérdése" - mondta Kövér László beszédében. Kövér László a Rompres, a hivatalos román hírügynökség szerint azt mondta: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat". Erre reagált Kovács László külügyminiszter: "Ha ez az állítás igaz, akkor ez egy nagyon súlyos, szinte jóvátehetetlen hiba volt". /Kövér László kolozsvári beszédéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./2003. december 24.
Kövér László kolozsvári beszéde felveti az Országgyűlés előtti felelősségének, illetve a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjára való alkalmasságának kérdését - mondta az MTI-nek Hárs Gábor MSZP-s képviselő. "Milyen alapon, milyen jogon biztatja a romániai magyarságnak egy részét (...) valamiféle erőszakos fegyveres megmozdulásra? Netán azt gondolja, hogy ez Romániában bármilyen módon célravezető?" - tette fel a kérdést Hárs Gábor.Az MSZP Orbán Viktortól, Kövér László közvetlen felettesétől vár választ azokra a kérdésekre, amelyeket a Fidesz választmányi elnökének Kolozsváron elmondott beszéde nyomán fogalmazott meg - mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője. /Orbán Viktor válaszát várják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./ Ugyanezt ismertette Romániai Magyar Szó, de elítélő címen: Számonkérés az uszításért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./ 2003. december 24.
Markó Béla szövetségi elnök dec. 23-án találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A megbeszélésen áttekintették az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti megállapodásba foglalt még megoldatlan kérdéseket. Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatosan egyetértettek abban, hogy 2004 március végéig a szobrot eredeti formájában felállítsák, és ugyanazon a helyen egy másik, a történelmi múltat idéző emlékművet is elhelyezzenek. Ennek az emlékműnek az előzetes tervét román művészek már elkészítették. Egyelőre nincsen megegyezés a helyszínről, az RMDSZ továbbra is ragaszkodik a Tűzoltó térhez, a kormánypárt más helyszínt javasol. A miniszterelnök és az RMDSZ elnöke megállapodtak abban, hogy január elején találkozik a két szervezet küldöttsége Aradon, és megpróbálnak közös álláspontra jutni a helyszínnel kapcsolatosan. A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ vezetősége január második felében közösen elemzi a 2003-as megállapodás teljesítését és akkor döntenek a 2004-es együttműködésről. /Markó-Nastase találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./2003. december 24.
Kovács László külügyminiszter dec. 23-án a kettős állampolgárságról elmondta, nemcsak arról szól a vita, lehet-e honosítani valakit anélkül, hogy Magyarországra települ. "Elengedhetetlen dolog tisztázni, milyen állampolgárságról beszélünk. A vajdasági magyarok többsége teljes körű magyar állampolgárságra gondol, az azzal járó kötelezettségek nélkül. Világossá kell tenni azt is, mihez járulnak hozzá az érintett szomszédos országok" - fogalmazott Kovács László. A külügyminiszter szerint a magyar állampolgárság esetleges kiterjesztésekor az EU álláspontja is kikerülhetetlen, valamint az is, mibe kerül annak bevezetése a magyar költségvetésnek. Az MSZP elnöke Kövér László múlt heti, erdélyi kijelentéseivel kapcsolatban elmondta, rendkívül felelőtlen magatartást tanúsít, aki azt gondolja, hogy célszerű fegyverekkel fellépni az autonómia kialakítása érdekében, és ezt nyilvános fórumokon mondja is. /Balogh Levente: Kovács László: tisztázni kell, milyen állampolgárságról beszélünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./2003. december 24.
Hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a határon túli magyarság informatikai programjainak támogatására a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM). Az IHM még az idén 200 millió forinttal támogatja e célok megvalósítását, amit a határon túli magyar célok támogatását szolgáló éves kormányzati pénzügyi keret felett biztosít. Az együttműködés a "Nagyváradi célok" című nyilatkozat nyomán született, amelyet a "Magyarság az Információs Társadalomban" című konferencián fogadtak el idén ősszel Nagyváradon. A nyilatkozat kiemelte: "... az info-kommunikáció eszközei, az elektronikus világban való megjelenítés jelentős mértékben hozzájárulnak a szomszédos államokban és a világ más részein élő magyarság szülőföldön való boldogulásához, fejlődéséhez, az egymással és az anyaországgal való kapcsolatainak fenntartásához és a magyar kulturális örökséghez való kötődéséhez". A dec. 22-én aláírt együttműködési megállapodás értelmében Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke gondoskodtak arról, hogy a határon túli magyar szervezetekkel kötendő informatikai fejlesztésekre vonatkozó támogatási szerződések még idén decemberben megszülessenek. A támogatások az adott országban meghirdetett pályázat útján nyerhetők el. /Informatikai támogatás a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./2003. december 24.
Markó Béla és Adrian Nastase miniszterelnök dec. 23-i megegyezése szerint március végéig kell felállítani az emlékművet. Nem kívánta megnevezni a Belügyminisztérium azt az alkalmazottját a Krónika írásos kérdése ellenére /a Krónika írásos kérdésére/, akinek a hibájából uszító hangvételű történeti áttekintőt csatoltak Ioan Rus belügyminiszternek egy interpellációra adott válaszához. Rus okt. 9-én adott írásos választ a Nagy-Románia párti Ioan Miclea képviselő Szabadság-szoborral kapcsolatos interpellációjára. A válasz részét képező melléklet szerint az aradi Szabadság-szobor a románok kollektív tudatában az irredentizmus, a fasiszta típusú revizionizmus jelképe, a terrorizmus, a rasszizmus és a sovinizmus előtti tisztelgés. A dokumentum nyilvánosságra kerülése után a tárca közleményben jelentette be, a szélsőséges megközelítést tartalmazó függeléket egy másik dokumentum helyett csatolták tévedésből a válaszhoz, és az nem tükrözi a miniszter vagy a kormány álláspontját. Markó Béla a miniszterrel folytatott megbeszélést követően kijelentette, a tárca belső vizsgálattal próbálja tisztázni, hogy ki és milyen megfontolásból csatolta a miniszter válaszához az uszító dokumentumot.A Krónika három hete írásban kérdezte a Belügyminisztériumot: (1) melyek voltak az ügy kapcsán lefolytatott belső vizsgálat eredményei, (2) kit találtak felelősnek a függelékek összecseréléséért, és (3) milyen büntetést róttak ki ellene. Arra is rákérdeztünk, (4) ki a szerzője a tévedésből csatolt dokumentumnak, és (5) mit tartalmazott az a dokumentum, amelyet tulajdonképpen csatolni kellett volna. A minisztérium tájékoztatási osztálya által jegyzett átirat csak ez utóbbi kérdésre ad egyértelmű választ, ez viszont ellentmond a tárca október 24-én keltezett közleményének. Míg a közleményben az állt, hogy a miniszteri válaszhoz tulajdonképpen a vita során kifejtett fontosabb vélemények összegzését kellett volna csatolni, a Krónikának küldött levél szerint a valódi függelék a műemlékekre vonatkozó jogi kitételeket összegezte. Az átirat szerint a vétkes ellen "fegyelmi intézkedéseket" hoztak "felületes munkavégzés" miatt. Nem árulta viszont el a minisztérium, ki volt a vétkes, és pontosan milyen büntetést kapott. Azt sem fedte fel, hogy ki a szerzője a tévedésből csatolt "munkaanyagnak".A Krónika újabb levélben ismételte meg kérdéseit. /Gazda Árpád: Szoborállítás márciusban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./2003. december 24.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság évzáró mérlege szerint a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok közül az elmúlt hat hónapban a bizottság 129 épület visszaszolgáltatásáról hozott pozitív és végleges elvi döntést (amiből 38 az Erdélyi Református Püspökség, 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség, 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 8 pedig a Kolozsvári Evangélikus Püspökség által kérvényezett egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik), ebből 49 ingatlan visszaszolgáltatásáról szól határozatot már kézhez is kaptak a kérvényező egyházak, jelezte Markó Attila helyettes államtitkár. /(Szász Attila): Mérleg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2003. december 24.
Az erdélyi magyar nyelvű televízióval kapcsolatosan az érintettekkel történő egyeztetés, a szakmai részletek kidolgozása, a további teendők meghatározása folyamatosan történik - közölte az MTI-vel Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. (MTI) /Elkészült a koncepció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2003. december 24.
Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy 2000-ben megszületett a Szövetség Hargita megyéért programtervezet melyben minden település leírta, mi a fontos a lakosságnak, s minek a megvalósítására van lehetőség saját vagy más forrásokból. Az összegzésekor kitűnt, hogy a 60 önkormányzat legtöbbje a gáz bevezetését szorgalmazza. Mára a fővezeték már megvan Csíkszeredán túl, a jövőben eljut Gyergyón át Maroshévízig, a Hargita Gaz Rt. pedig 167 településen építi ki a hálózatot, ennek köszönhetően közelebbről 80 000 családhoz jut el a vezetékes gáz. A gázhálózat kiépülése volt az elmúlt évek egyik legnagyobb megvalósításának. A másik nagy eredmény a vezetékesvíz-program kivitelezése. Mostanáig 90 százalékban megvalósult a 10,8 millió dolláros program, ennek folytán Hargita megye 58 települése jut vezetékes vízhez. A sikerek között van a gyermekotthoni hálózat megszüntetése, 800 000 eurós pályázatot nyertek, házakat vásároltak, családi környezetben helyeztek el 1200 gyermeket. A Caritasszal együttműködve szociális programunk keretében közel a megye 40 településén kidolgozták az idős emberek otthoni gondozásának rendszerét. Példa nélküli akció ez Romániában. A pénztelenség aggasztó. Sok helyen ott a gáz- és vízvezeték az utcában, mégsem jut el minden házba, mert költséges a bevezetése. Nagy probléma az úthálózat korszerűsítésének lassú üteme. A speciális útalapból kevés pénz jut a megyének, ezen a helyzeten a Megyei Tanácsok Szövetségének alelnökeként próbált változtatni, javasolt egy általánosan elfogadott szabály kidolgozását a pénzek leosztására. Hargita megyének 70 millió euróra lenne szüksége az utak rendbetételéhez, ezzel szemben évente 2 millió euróból gazdálkodnak. Százéves hídjaink vannak, amelyeket még a Monarchia idején építettek, bármikor betörhetnek. Hargita megye tagja az Európai Régiók ülésének, a Helyi és Regionális Hatóságok kongresszusának, a Kárpátok Eurorégiónak, testvérmegyei kapcsolatokat is ápolnak több magyarországi megyével, együttműködési megállapodást írtak alá a németországi Brandenburggal, a lengyelországi Krakkóval. Ezek a kapcsolatok anyagilag is fontosak. Amikor pénzhiány miatt elakadt a csíkszeredai Millenniumi templom építése, közbenjárásukra a magyarországi testvérmegyék 4,5 millió forinttal segítették ki őket. A személyes kapcsolatoknak köszönhetően a finanszírozott programok jóval több pénzt hoznak a megyének, mint a külföldi utak egész évi költségei. /Borbély László: Csapatmunkának köszönhető minden eredményünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./2003. december 24.
A mintegy 120 lelket számláló gyergyószentmiklósi unitárius egyházközségnek az amerikai Emerson város unitárius egyházközsége segítségével sikerült megvásárolnia egy ingatlant a Márton Áron utcában, amelyet imaházzá alakítanak át. Csíkszeredából jár át Krizbay Béla unitárius lelkész, minden hónap utolsó vasárnapján, istentiszteletet tartani a gyergyóiaknak. A szertartásnak eddig a helyi református templom adott otthont. Az unitárius imaház nemcsak a gyergyószentmiklósiakat fogja szolgálni, hiszen Gyergyóalfaluban, Gyergyóremetén, Csomafalván és Gyergyószárhegyen is élnek unitárius vallásúak, akik amikor lehetőségük adódott, eddig is részt vettek a hónap végi unitárius istentiszteleteken. /Új unitárius imaház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2003. december 24.
Új szívet adj... címmel CD-t és kazettát jelentetett meg a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség kórusa. 1995-ben, amikor Nagykárolyban a református egyház kertvárosi és belvárosi gyülekezetre oszlott, kórus is kettő lett. A kertvárosit, amely idén vette fel a Pro Ecclesia nevet, 1999 óta vezeti Kun Tibor kántor. Ennek az énekkarnak jelenleg 30 tagja van. Alkalomadtán kórustalálkozókon is szerepelnek. A most megjelent CD és kazetta elkészítésének két legfőbb ok, hogy Az énekkar nemrég ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, aki vásárol a CD-ből, az a nagykárolyi új református templom és szeretetotthon építésének az ügyét támogatja. /Boros Ernő: Nagykároly: CD-t és kazettát jelentetett meg a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség kórusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 24./2003. december 24.
Bartha Árpád brassói képzőművésznek ötvenedik születésnapja alkalmából összeállított gyűjteményes kiállítása Brassóban, a Képzőművészeti Múzeumban tekinthető meg. Bartha Árpád Apácán született. Egy tehetségkutató csoport fedezte fel rajzkészségét. A katonaság elvégzése után bejutott a kolozsvári Ion Andreescu Főiskola grafika szakára. Rajztanár lett. Készít hidegtű- technikás grafikákat is. Nádudvary György városi tanácsossal évente megszervezik a városi rajzversenyt. Idén 17 iskola nevezett be, 540 rajz érkezett. /Tóásó Áron Zoltán: Egyfajta teremtés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./