udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
498
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-498
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. január 29.
Az eljövendő választásokon való közös fellépésre szólította a délvidéki magyar pártokat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A VMSZ két alelnöke, Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési miniszter és Egeresi Sándor tartományi parlamenti alelnök Újvidéken tartott közös sajtótájékoztatóján tette közzé a legnagyobb délvidéki magyar párt felhívását. A választáson a VMSZ mellett a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom is részt vett a 19 kisebbségi és regionális pártot tömörítő Együtt a toleranciáért nevű választási koalícióban. Két párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – ebből kimaradt, az előbbi a VMSZ-től külön indult a választáson, az utóbbi pedig bojkottra szólította a délvidéki magyarságot. /A VMSZ közös fellépésre szólítja a magyar pártokat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./2004. január 29.
Elvi alapokra támaszkodó viszonyrendszer kiépítését sürgeti a magyar kormány részéről a kárpátaljai magyarság felé Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke abban a levélben, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnöknek küldött. Válságba jutott a magyar kormány illetékeseinek kapcsolata a KMKSZ-szel. Levelében Kovács Miklós azt a vádat fogalmazta meg, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala megszakította a státustörvény végrehajtását segítő kárpátaljai irodahálózat finanszírozását, majd kizárta e tevékenységből a KMKSZ-t. A KMKSZ elnöke szerint hasonló irányvonalat követ a magyar külügyminisztérium és a HTMH, "amikor politikai bosszúval sújtja a KMKSZ-t a státustörvény módosítása ügyében történt fellépése után". /A KMKSZ elnökének levele Medgyessy Péterhez. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./2004. január 29.
A Magyar Polgári Egyesület január 28-i nagyváradi ülésén eldőlt: a szervezet Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állandó bizottságának tagját indítja jelöltként a város polgármesteri székéért. Sárközi Zoltán, az MPE elnöke szerint azért volt szükség a saját jelölt állítására, mert ezzel el tudják venni az RMDSZ kedvét a „nemtelen alkuktól”, amelyet egy román párttal készültek megkötni, ahelyett hogy leültek volna tárgyalni az MPE-vel. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke kijelentette: „Meggondolatlan, durva lépés az MPE részéről a saját polgármesterjelölt állítása.” Szilágyi Zsolt elmondta, jövőképpel és nem ellenségképpel vállalta a megtisztelő felkérést. Vannak idők – tette hozzá –, amikor „vállalni kötelező”. /Balogh Levente: Szilágyi Zsolt a nagyváradi jelölt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2004. január 29.
Január 28-án az egyeztetésen nem született döntés Nagyváradon az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó, polgári erdélyi szervezetek országos szövetségének létrehozásáról. Szász Jenő, az elsősorban Székelyföldön tevékenykedő Magyar Polgári Szövetség elnöke a partiumi szervezeteknek az MPSZ-be való beolvadásaként képzeli el a szövetkezést, míg a Nagyváradon bejegyzett, Arad és Temes megyében is tevékeny Magyar Polgári Egyesület vezetője, Sárközi Zoltán csak valamiféle ernyőszervezet létrehozását tartja lehetségesnek. Sárközi szerint néhány napon belül sikerül létrehozni az egységes magyar érdekképviseletet. „Szász Jenő, MPSZ-elnök közölte, hogy a Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei szervezetei az MPSZ-be való beolvadásról döntöttek, és képviselőik jelen lesznek a jan. 31-i székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson. /Salamon Márton László: Még nem jött létre az egységes képviselet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2004. január 29.
Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Maros megyei elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a vele készített interjúban azt vallotta, hogy számára és a magyarság számára sokkal fontosabb a polgármesteri szék visszaszerzése, mint a bukaresti bársonyszék megőrzése. Szerinte Dorin Florea jelenlegi polgármester legyőzhető. Nem zárja ki az ellenzékkel folytatandó párbeszéd lehetőségét sem, de csak az RMDSZ-en belül hajlandó tárgyalni. Az újságíró megjegyezte, hogy Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester ősszel még biztos befutónak tűnő jelöltje volt az RMDSZ-nek. Kelemen Attila szerint Csegzinek markánsabbnak kellett volna bizonyulnia ahhoz, hogy meggyőzze a választókat. Kelemen úgy látja, a Magyar Polgári Szövetség nem képvisel olyan fajsúlyt, hogy neki le kellene ülnie a mozgalom tagjaival alkudozni. /Szucher Ervin: Vásárhely fontosabb, mint a képviselőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2004. január 29.
Tőkés László ellen országos, illetve, ha a magyarországi balliberális politikai alakzatok képviselőinek cseppet sem elhanyagolható nekiveselkedését is figyelembe vesszük, akkor nemzetközi hajsza indult, írta Sylvester Lajos. Végül az RMDSZ VII. kongresszusa elé terjesztendő javaslatcsomagba belefoglaltattak a belső választások, amiért Tőkés László perelt, perlekedett. Sylvester úgy látja, a belső választások elfogadása egyezkedési alap lehetne a tiszteletbeli elnök képviselte szövetségi belső politikai áramlat és az általa ,,neptunos" csoportosulásnak nevezett ,,mérsékeltek" között. A politikai hajsza azonban nem állt meg. Az RMDSZ-vezetés képtelen volt arra, hogy Tőkés László kvalitásait, karizmatikus egyéniségét, kamatoztassa. Az előbb vázolt belső szerepmegosztás létre sem jöhetett, mert eleve ellenségnek, árulónak bélyegezték, és kirekesztik egymást. /Sylvester Lajos: Hecc és hajsza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./2004. január 29.
Napokon belül indul az erdélyi magyar televíziót működtető alapítvány létrehozása, közölte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, politikai és közéleti személyiségek lesznek az alapítók. Sem az RMDSZ, sem a civil szervezetek, sem az egyházak nem vesznek majd részt jogi személyekként az alapításban. Az erdélyi magyar történelmi egyházak korábban jelezték: igényt tartanak arra, hogy a tévé létrehozásában helyet és szerepet kapjanak. Az erdélyi magyar történelmi egyházak egyszersmind arra is figyelmeztettek: a leendő televízió ne legyen RMDSZ-tévé, sem politikai, sem az erdélyi magyarságot megosztó eszköz. Markó Béla elmondta: a televízió esetében nem lesz semmilyen háromlábú pillér, az egyházak sem vesznek majd részt intézményesen az alapítványban. „A szakma dolga lesz, hogy a leendő televíziót menedzselje” – jelentette ki Markó Béla. A Krónika értesülése szerint Markó Béla mellett a kezdeményezők számítanak Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának tagja, A Hét nyugalmazott főszerkesztője, Gáspárik Attila színművész, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, valamint Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, szentszéki tanácsos személyére. /Benkő Levente: Verbuválják a csapatot. Alakul az erdélyi magyar tévé alapítványa. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2004. január 29.
Csíkszeredában mégsem keresztelik Kossuth Lajos nevére a székely város főutcáját, mert az ott lakóknak túl sokba kerülne a személyes iratok kicserélése. Marosvásárhelyen létezik egy érvényes tanácshatározat a Calarasilor utca Kossuthra való visszakereszteléséről, amelyet azonban Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester nem hajt végre. Kolozsváron a magyarság aránya 19 százalék, Marosvásárhelyen 50, Csíkszeredában 85 – a három erdélyi város lakóinak bizonyára nagyobb gondjaik is vannak annál, hogy van-e Kossuth utcájuk, e tény szimbolikus jelentősége mégsem elhanyagolható, írta Lukács János. Marosvásárhelyen a román hatalmat képviselő prefektus vétózta meg a magyar utcanevet, Csíkszeredában maga a magyar közösség. Az utóbbi megütközést kelt. Kossuth Lajosnak igaza volt, amikor a regiment fogyására panaszkodott. /Lukács János: Fogyóban a regiment? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2004. január 29.
Első fokon pert nyert az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető Sapientia Alapítvány a kolozsvári városházával szemben, az oktatási intézmény kétnyelvű táblájának ügyében. A Sapientia azt követően fordult a közigazgatási bírósághoz, hogy a városháza urbanisztikai bizottsága kétszer is elutasította az alapítvány kérését arra vonatkozóan, hogy a Bocskai-ház bejárata fölé románul és magyarul is írják ki a Sapientia Alapítvány nevét. /B. T.: Pert nyert a Sapientia Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2004. január 29.
Több mint egyharmaddal kevesebb ötödikes diák kezdi meg a következő tanévet Sepsiszentgyörgyön, mint ahányan idén végeznek a nyolcadik osztályokban. Az iskolaigazgatók 35 ötödik osztály indítására nyújtottak be igényt, de kiderült, hogy ez kilenccel több, mint ahányat a gyereklétszám indokol. A kilenc osztály megszűnése 15-16 tanári állás felszámolásához vezet. Lehet, hogy csak 5-6 osztállyal lesz kevesebb, mert a lakónegyedek iskoláiban legalább egy-egy román, illetve magyar ötödiket kell indítani, jelezte Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Ennek ellenére a gyereklétszám-csökkenés folyamatos. Sepsiszentgyörgyön ősztől 34 első osztály indul (11 román és 23 magyar nyelvű). Ez a szám is nagyobb a valós gyereklétszámnál – két román és két magyar osztállyal kevesebb lett volna indokolt, ám ez bizonyos iskolák megszűnéséhez vezetne, így a kötelező húszas létszám alatti osztályok is indulnak. Kézdivásárhelyen 13 első osztályban kezdenek tanítani (2 román, 8 magyar), Kovásznán 7 osztály indul (3 román, 4 magyar), Baróton 5 magyar és egy fél román. /Farkas Réka: Iskolák és állások veszélyben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2004. január 29.
Szegedi és újvidéki művészek látogattak a napokban a Temesvárra, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének meghívására. A Szög-Art Csoport vezetője, Aranyi Sándor festőművész, valamint Sinkó János és Popovics Lőrinc szobrászművészek Szegedről és Dusan Todorovic, az újvidéki művészeti főiskola dékánja a temesvári vendéglátóikkal megerősítették az együttműködési kapcsolatot. A tervek szerint a három ország festői, szobrászai, grafikusai és díszítőművészei közös kiállításokat szerveznek a régió városaiban. /(Sz. I.): Képzőművészeti együttműködés a DKMT Eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./2004. január 29.
Január 24-én a két határmenti megye művelődési felügyeleteinek vezetői írták alá a Hajdú-Bihar megyei Román és Bihar megyei Magyar Kulturális Központ létrehozásáról és együttműködéséről szóló megállapodást. A székelyhídi központ tükörintézménye Körösszegapátiban jön létre. A központok célja a nevelés, a tradíciók ápolása, népművelők képzése és hatékonyabb támogatási rendszer kiépítése. A magyarországiak számos könyvszállítmánnyal gazdagították a székelyhídi 30 ezer kötetes könyvtárat, a környék bibliotékái közüli leggazdagabb könyvállományt. Gavrucza Tibor, lelkész, megyei tanácsos, a porjekt székelyhídi lebonyolítója példa értékűnek tartotta az együttműködést. /Balla Tünde: Magyar Kulturális Központ Székelyhídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2004. január 29.
Január 24-én ülésezett a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület kuratóriuma. A napirendi pontok közt szerepelt a nagybányai nyári festészeti tábor nyolcéves tevékenységének értékelése is. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész, az egyesület elnöke, a tábor s lelkes szervezője szerint a nyolc évvel ezelőtt kitűzött célok csak részben váltak valóra. A pénzforrások beszerzése körüli gondok behatárolják a tábor működtetését. A hagyományápoláson túl rengeteg értékes alkotás született. Az eddigi „termés" nagyobb hányada a Királyhágómelléki Református Egyházkerület termeit, a többi a felsőbányai, valamint a nagybányai RMDSZ-székházak helyiségeit díszítik. A tábor tevékenysége elismeréseként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az év elején A közjó szolgálatáért díjjal tüntette ki egyrészt magát a tábort, másrészt Véső Ágoston képzőművészt. /Farkas Zoltán: Díj a közjó szolgálatáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2004. január 30.
Esetleges közös labdarúgó Európa-bajnokság megrendezéséről tárgyal január 29-30-án Bukarestben Gyurcsány Ferenc magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. Tárgyalópartnerei között szerepel Adrian Nastase román miniszterelnök, Octavian Morarlu, a Román Nemzeti Sportügynökség elnöke és Mircea Sandu, a Román Labdarúgószövetség vezetője. – A történelmi megbékélést és egymás jobb megismerését segítheti elő, ha Románia és Magyarország közös rendezvényeket, például labdarúgó Európa-bajnokságot szervez – fejtette ki Gyurcsány Ferenc. /Bukarestben tárgyal Gyurcsány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2004. január 30.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke január 29-i sajtóértekezletén kijelentette, nem szeretné, ha a polgári szervezetek saját jelölteket állítanának a választásokon. Az RMDSZ hajlandó együttműködni a választások után mind a Szociáldemokrata Párttal /SZDP-vel/, mind pedig az Nemzeti Liberális Párttal /NLP-vel/ és a Demokrata Párttal /DP-vel/, kivéve a Nagy-Románia Pártot /NRP-t/. /Egységmegőrzést szorgalmaz Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2004. január 30.
Precedens híján tanácstalannak tűnnek az RMDSZ tisztségviselői abban a tekintetben: mi az eljárás, ha a szövetség egyik tagja egy másik párt jelöltjeként lép fel a választásokon. Ebbe a helyzetbe kerülhet ugyanis a nagyváradi polgármesteri székért MPE-színekben induló Szilágyi Zsolt. Nem maradhat RMDSZ-tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon – áll az RMDSZ tavalyi, szatmárnémeti kongresszusán elfogadott alapszabályban. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a romániai párttörvény rendelkezéseit hangsúlyozta, miszerint egy személy nem lehet egy időben két különböző politikai szervezet tagja. Nagy Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta Szilágyi jelöltségének erkölcsi vonatkozásait: „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői folyton azt hangoztatták, hogy nem kívánnak az RMDSZ-szel szemben fellépni a választásokon. A képviselő úr, mint a testület egyik vezetője, megszegte ezt az ígéretet.” Szilágyi Zsolt abban bízik, hogy a Magyar Polgári Egyesület jelölését az RMDSZ is felvállalja. A 2000-es helyhatósági választásokon volt már precedens RMDSZ-tagoknak a szövetséggel szembeni jelöltetésére. Akkor a Nemzeti Liberális Párt színeiben két, érvényes RMDSZ-tagsággal rendelkező személy indult a gyergyószentmiklósi városi tanácsosi tisztségért. Egyikük Pázmán Attila, aki független önkormányzati képviselőnek tartja magát, bár továbbra is RMDSZ-tag. Pázmán a Krónikának elmondta, jelöltségének nem volt semmiféle következménye, minthogy akkor még nem volt érvényben a jelenlegi alapszabály. /S. M. L.: Hivatalból indítandó eljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./2004. január 30.
Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének szóvivője felsorakozott Markó Béla mellett. A 1,5 milliós erdélyi magyarság nem bír el két országos politikai szervezetet, az 5%-os parlamenti bejutási küszöb ezt nem teszi lehetővé- figyelmeztetett. Romániában nincs olyan politikai erő, amelyik az autonómia-törvényt támogatna. Akkor mi értelme van ennek a hangoskodó kampánynak? – tette fel a kérdést Nagy Károly. /Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének szóvivője: Sok bába közt... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ 2004. január 30.
Berekméri Sándor és Tőkés András Maros megyei tanácsosok, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tagjai többé nem az RMDSZ-t képviselik a testületben, hanem független képviselőkként dolgoznak tovább, jelentette be Berekméri Sándor a Maros Megyei Tanács január 29-i ülésén. Andrássy Árpád, a harmadik MPSZ-tag megyei tanácsos kijelentette, továbbra is az RMDSZ képviselője lesz, mivel ő a szövetség marosludasi szervezetének elnöke. Tőkés András, aki nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Megyei Tanács keretében együttműködjenek az RMDSZ-szel. /Nem képviselik többé az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2004. január 30.
Január 29-én Nyíregyházán a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanács székhelyén ünnepélyes keretek között nyújtották át a nemzetközi és etnikai kisebbségek felzárkóztatása és esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kifejtett eredményes tevékenységért a tanács által odaítélt kisebbségi díjakat. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanácsa 28/2003. számú határozata értelmében Szabó Istvánnak, a Szatmár megyei tanács elnökeként az előbb említett területen végzett munkájáért a kisebbségi díj arany fokozatát adományozta. Ugyanazon elismerésben részesült Nuszer Ernő, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Gazda László, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke. Szabó István utalt arra, hogy az elismerés nemcsak őt illeti, hisz mindaz, amit e téren elért, az az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közös erőfeszítésének köszönhető. Emlékeztetett arra is, hogy amikor Szatmár megye csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, azt a hivatalos román politika igen nagy ellenszenvvel fogadta, keményen meg kellett küzdeniük igazuk bizonyításáért. Kihangsúlyozta, hogy a Kárpátok Eurorégió kibontakozása, munkájának eredményessége nagymértékben a magyar fél kezdeményező munkájának, segítőkészségének köszönhető. /Máriás József: Kitüntetés az eredményes tevékenységért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./2004. január 30.
Január 29-én tartotta alakuló ülését a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet tudományos tanácsa. A kincses város állami egyetemei magyar oktatási részlegeinek háttérintézményeit tömörítő intézet a magyar felsőoktatási hálózat fejlesztését célozza. Az új, hiánypótló intézmény alapítói több éve működő, az egyetemi képzést kiegészítő alapítványok és egyesületek, amelyek önálló jogi személyiséget biztosítanak a magyar nyelvű oktatásnak és kutatásnak. Az intézeti szövetség alapítói többek között a biológusok alapította Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a filológusok Láthatatlan Kollégiuma. Veres Valér, a kolozsvári intézet igazgatója elmondta, a szövetség célja javítani a kincses város állami egyetemeinek magyar diákjai, magiszteri és doktori hallgatói számára a szakmai előmenetelhez és a tudományos kutatásokhoz szükséges feltételeket. Céljuk továbbá az erdélyi, állami keretekben folyó magyar felsőoktatás infrastrukturális támogatása és fejlesztése, ugyanakkor a tudományos kommunikáció intézményesítése a különböző szakok és háttérintézmények között. Az intézet – amelyhez hasonló még Erdélyben a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány – egyelőre a meglévő pályázati kiírásokra kíván jelentkezni. Az egyetemi tanárokból álló tanács elnökévé ideiglenes mandátummal Horváth István szociológust választották. /Rostás Szabolcs: Háttérintézmények előtérben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./