udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
387
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 361-387
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. október 20.
P. Levente vágott sebbel az arcán és fejbőrén, L. Károly, a helyi gyülekezet kántora, tüdőt, májat ért hat késszúrással, M. Levente szintén hátszúrással került a kórházba egy bergenyei kocsmázás után. Az állítólagos ok: magyarul énekeltek. Jellemző, hogy az elkövető M. Nicolae, M. Anton és T. Vasile nem a bárban, hanem a hazafele vezető úton támadt rá áldozataira, és az is sokat elmond, hogy "bátor" módon, hátulról szúrtak. Magyar nótáért ma már késszúrás jár? /Nagy Botond: Magyar nótáért késelés? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./2004. október 20.
A Protestáns Teológiai Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület László Dezső /1904-1973/ születésének 100. évfordulója alkalmából konferenciát rendezett Kolozsváron. László Dezső az Erdélyi Fiatalok című folyóirat szerkesztője volt, hatalmas anyag marad fenn tevékenységéről. Az előadások a lelkipásztor, a teológiatanár, a kisebbségpolitikai gondolkodó, az országgyűlési képviselő munkásságát tárták fel. Megemlítették kényszermunkásként való raboskodását a Duna-csatornánál. /Csomafáy Ferenc: Centenáriumi tisztelgés László Dezső emléke előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2004. október 20.
A Fehér megyei Alkenyér vasútállomás-épülete mellett álló, csak román nyelven "jelzett" Kinizsi-emlékmű /Paul Chinezu/ elé két-három autóbusznyi nagyenyedi, illetve Fehér megyei magyar vonult fel okt. 15-én, a kenyérmezei csata 525. évfordulójának megünneplésére. A környéken már csak a családnevekben lehet tetten érni a magyar (közel)múltat. A felemelő ünnepség után az egybegyűltek visszautaztak Nagyenyedre, ahol tudományos előadások hangzottak el. Dr. Radu Lupescu történész kitűnő magyarsággal elmondott előadásában megemlékezett Hunyadi János nándorfehérvári csatájáról is. Kovács Jenő mérnök a "300 békétlen év" történetét elemezte. Szóba került a pusztakaláni buzogány-ügy, Sárd, Szentimre, Borberek és Kéménd emlékei. Dr. Gudor Botond magyarigeni református lelkész, Hunyadi János négy emeltetett, illetve átépített, dél-erdélyi templomáról, köztük a szentimreiről beszélt. /Bakó Botond: Kinizsi Pál emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2004. október 20.
Karcfalva és Csíkjenőfalva kisújságja a Székaszó. /Székaszó – Csíkjenőfalvi kisújság. Megjelenik kéthavonta. Kiadja a Csorgó Fiatalok Szervezete/. Csodálatra méltó, hogy a kis lélekszámú közösség lapot tudott indítani. A Székaszó I. évfolyama 1. számában a legrégibb Mária-ünnep hagyományát járta körül Kelemen Zsóka. Antal Csaba tanulmányát közölték a karcfalvi és csíkjenőfalvi iskola történetéről. A művelődési ház tevékenységéről nyilatkozott Török Anna, a község kultúrigazgató-könyvtárosa. /Lőwy Dániel: Székaszó – a kis közösség életereje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2004. október 20.
Októberben a különböző ifjúsági szervezetek kiértékelik az előző év történéseit. A Katolikus Egyetemi Lelkészségen (KEL) a nyár folyamán immár hagyományos módon megszervezték a KEL tábort, amelynek helyszíne ez alkalommal a Nagyhagymás és környéke volt. Ezenkívül román katolikusok 30-40 fős csoportjával közösen a KEL részt vett a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón (CSIT), ahol közös lelki gyakorlat tábort tartottak. Novemberben a KEL részt vesz az Országos Katolikus Egyetemista Találkozón, Temesváron. A KEL hétről hétre várja az érdeklődőket a csoportfoglalkozásokra, mint például az angol teaklub, a társasági táncoktatás, a bábos kör, hittanóra, román és magyar nyelvű karizmatikus imacsoport, az önismereti, zene és ökumenikus csoport, a társalgó, valamint a színi kör. A KEL tagsága 350-400 főt számlál, ezek közül 60-an az idei tanévben lettek tagok. /Sólyom István: Látogatóban a KEL-nél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2004. október 20.
A Krónika kolozsvári napilap kéthetente megjelenő ifjúsági melléklete, a Frissen Festve, a Zenebona pop-rock melléklet, és az Udvarhelyi Fiatal Fórum Kedd nevű ifjúsági havi magazinja összefogott, aminek következtében Kedd néven új országos terjesztésű erdélyi ifjúsági lap fog megjelenni. Az új lap kiadói okt. 19–21. között erdélyi karavánt szerveznek. /Új ifjúsági lap jelentkezik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2004. október 21.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége közleményében megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ indulni kíván a választásokon. Meg akarják akadályozni, hogy az RMDSZ bejusson a parlamentbe, miközben jól tudják, hogy az általuk bejegyzett szervezet még a közelébe sem kerülhet a bejutási küszöbnek. Az RMDSZ ismételten felajánlja a Magyar Polgári Szövetségnek: támogassa az RMDSZ listáit. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./2004. október 21.
Rácz Sándor jelenlétében emlékeztek okt. 20-án Kolozsváron az 1956-os forradalomra. Az események egyik főszereplője az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Rákóczi Kultúrkör és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet meghívására érkezett a kincses városba. Rácz Sándor 23 éves gyári munkásként került az események középpontjába, amikor a budapesti Központi Munkástanács élére választották. Később a Kádár Jánossal való megbeszélésére érkezve letartóztatták, és életfogytiglanra ítélték. Rácz Sándor felemlítette a forradalom fontosabb budapesti helyszínein történt eseményeket. Közölte: a szovjet hadsereg november 4-i bevonulása és az alvó főváros megtámadása "népgyilkosság" volt. A hagyományos október 23-i megemlékezésen a Dobai Istvánnal és Nagy Józseffel együtt elítélt, majd fogsága idején meggyilkolt Kertész Gábor mártíriumára az egykori börtöntárs és barát, Varga László református lelkész fog emlékezni. /B. T.: 1956-ra emlékeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2004. október 21.
Erdély a magyar középkorkutatásban címmel kezdett okt. 20-án kétnapos szakkonferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), melyen neves hazai és magyarországi történészek, fiatal erdélyi kutatók vesznek részt. Bevezető előadásában Jakó Zsigmond professzor elmondta: ilyen rendezvény utoljára 1941-ben volt, amikor az EMÉ-t még a Magyar Történelmi Társulat egyenrangú feleként ismerték el a történészek. Segélyezéssel nem lehet életben tartani a felcseperedő magyar tudományosságot, viszont 85 évi késlekedés és az EU-ba való belépés után a magyarországi történelemkutatásnak is lépnie kell, mondta. /Ördög I. Béla: Erdély a magyar középkorkutatásban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2004. október 21.
Nem kapott hivatalos választ a Központi Választási Irodától (KVI) a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azzal kapcsolatban, hogy érvényesnek tekintették-e a kisebbségi szervezetet támogató aláírásokat, vagy sem. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnökének értesülései szerint az RMDSZ kezdeményezésére a KVI az ügyészségre küldte a tagok aláírásait tartalmazó gyűjtőíveket, hogy vizsgálja meg a kézjegyek hitelességét. Az RMDSZ képviselőjének indítványát egyedül a Nagy-Románia Párt támogatta, a liberálisok és a demokraták ellene szavaztak. Az MPSZ közleményben felszólította a KVI-t, derítse ki, milyen körülmények közt juthattak az RMDSZ birtokába az aláírók adatai, ugyanis ezek közül többen arra panaszkodtak, hogy az RMDSZ képviselői telefonon próbálták rávenni őket, hogy másítsák meg döntésüket. Az aláírások hitelességének ellenőrzése egyedül a KVI hatáskörébe tartozik. – A KVI megtagadta a Kiss Kálmán vezette Romániai Székelyek Egyesületétől a választásokon való indulás jogát. /Sz. K.: Ügyészségi vizsgálaton az MPSZ-aláírások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2004. október 21.
A Szilágy Megyei Tanfelügyelőség semmiféle akadályt nem gördít a szilágysomlyói önálló magyar iskola megalakulásának útjába, erősítette meg Ioan Driha főtanfelügyelő. Szilágysomlyón már kétszer szerveztek aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a település iskoláiban szétszórtan tanuló magyar diákokat egyetlen intézménybe gyűjtsék. A magyar iskola sorsa miatt aggódó szilágysomlyói szülők egy csoportja kérelemmel fordult az Európai Néppárthoz, támogatást kérve a szilágysomlyói magyar iskola létrehozásához. A városban működő magyar iskolát 1959-ben szüntették meg. /J. L., K. E.: Szilágysomlyó. 2005-től lesz önálló magyar iskola. Nyitott kapukat dönget az európai segítségkérés? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2004. október 21.
Húszéves álom vált valóra a júliusban felavatott szövőszoba révén – vallotta Fülöp Irén, a makfalvi falumúzeum vezetője. A három évtizede alapított tárlatot rég elfeledett eszközök, szerszámok, illetve festmények és szobrok gazdagítják. A múzeumot alapítójáról, Fülöp Dénesről neveznék el. A múzeum fő értéke a kerámiagyűjtemény. Makfalva négyszáz éven át híres kerámiaközpontként működött, de fél évszázada kihalt ez a foglalkozás. /Mészely Réka: 30 éves a makfalvi múzeum. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./2004. október 22.
Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje köszönetet mondott azoknak, akik aláírásukkal támogatták államelnöki-tisztségre való jelölését. Okt. 21-én benyújtották a Központi Választási Irodához a Markó Béla jelölését tartalmazó dossziét, és a 268 ezret támogató aláírást. – Olyan Romániát kell teremteni, amelyben egy magyar ember is betöltheti az államelnöki tisztséget – jelentette ki Markó Béla. Újságírói kérdésre elmondta, sajnálattal értesült arról, hogy a Magyar Polgári Szövetségnek ezúttal sem sikerült törvényes úton összegyűjtenie a szükséges 25 ezer aláírást. Hozzátette, hogy azok, akik alternatív politikai szervezet létrehozásán, bejegyeztetésén dolgoznak, egyértelműen a romániai magyarság parlamenti érdekképviseletét veszélyeztetik. /(Márton Adél-Evelin): Markó Béla hivatalosan is államelnökjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./2004. október 22.
Sajtótájékoztatón jelentette be Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, hogy 26 200 aláírást tettek le a Központi Választási Iroda asztalára, úgyhogy a parlamenti választásokhoz, az induláshoz szükséges feltételt teljesítették. Négy nap alatt gyűlt be ez az aláírástömeg – Hargita megyéből valamivel több mint 10 600, Kovászna megyéből 5200, Maros megyéből valamivel több mint 2400 aláírás gyűlt össze. /Összegyűjtötték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ 2004. október 22.
Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint fennáll annak veszélye, hogy az erdélyi magyarság a november 28-án esedékes romániai választások nyomán parlamenti képviselet nélkül maradjon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében ugyanis két másik magyar szervezet is indulni kíván. Tibori szerint Fidesz-mintára és -biztatásra szerveződött Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Egy másik szervezet, a Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) benyújtotta a KVI-nak választási jelvényét. Az RSZSZ nemzeti kisebbségi szervezetként kívánt részt venni a novemberi választásokon, ezért számára nem volt kötelező a 25 ezer aláírás benyújtása. A KVI végül úgy döntött, hogy az RSZSZ bejegyzési kérelmét elutasítja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, az RSZSZ elődjét Ion Iliescuék hozták létre az RMDSZ ellenében, az MPSZ pedig, hasonló céllal, Orbán Viktorék támogatásával született meg. Tibori szerint az MPSZ egyetlen célt követ, azt, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. /Tibori Szabó Zoltán: Megéri? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2004. október 22.
A magyar kormány nov. 12-ére összehívta a Magyar Állandó Értekezletet – mondta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Arra a kérdésre, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kap-e meghívást a tanácskozásra, a következőt válaszolta: a kormány ahogy eddig, most sem kíván beleszólni a delegációk összeállításába, az érvényben lévő szabályozás szerint a meghívást a határon túli magyarság szervezeteinek elnökei kapják. /Magyar Állandó Értekezlet november 12-én. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2004. október 22.
A jövő heti Markó Béla-Tőkés László megbeszélésről Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke leszögezte: a párbeszéd teljes mértékben Markó Bélától és az RMDSZ vezérkarától függ. Markó Béla eddig elzárkózott a tárgyalástól, hogy Tőkés Lászlóval és Szász Jenővel együtt üljön le közös asztalhoz. Szilágyi Zsolt a felvidéki példát tartja követendőnek: ott volt annyi politikai bölcsesség a magyar pártokban, hogy nem a szlovák kormánytöbbség erejét hívták segítségül a testvérháború folytatásához (ahogyan azt jelenleg az RMDSZ teszi). Szilágyi úgy látja, Erdélyben a kiszorítás és a konfrontáció modellje él, az RMDSZ nem tudja megjeleníteni az erdélyi magyarságon belüli véleménykülönbséget. /(m.j.): Többszínű RMDSZ-logó kell. Szilágyi Zsolt az együttműködés lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2004. október 22.
A Népújság munkatársa, Mózes Edith ismételten kiállt Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett, elítélve Szász Jenő egységbontását. /Mózes Edith: Tárgyalás – de miről? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./2004. október 22.
Okt. 16-án Bergenyében verekedés robbant ki. Az összetűzés hat résztvevője kórházba került. Domahidi Béla bergenyei református lelkész meglátogatta a kórházban levő M. Leventét, L. Károlyt és P. Leventét. Mint ismeretes, a 36 éves L. Károlyt, az egyház kántorát hatszor szúrták hátba a Beszterce megyei idénymunkások. Azonnal sebészeti beavatkozást hajtottak végre, az állapota javulóban van. P. Leventének arcát érte a késpenge. „Megdöbbentették a bergenyeieket a történtek, s felháborította őket a televízió híradása, amelyben nem a valós tényállást ismertették. Megnyugtató viszont, hogy nem helybeliek között történt az összetűzés, hanem idegenek okozták a bajt" – mutatott rá a református lelkész. /(nagy a.): Szabadlábon a bergenyei verekedők. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./2004. október 22.
Bemutatták a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhelybizottság két új füzetét a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Péter I. Zoltán Nagyvárad római katolikus székesegyházai című munkája alaposan dokumentált könyv. A másik kötetben dr. Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató a révi fazekasság történetét dolgozta fel A révi népi fazekasság monográfiája címen. Mózes Teréz a téli időszakot Izraelben tölti, ezért nem lehetett jelen a könyvbemutatón. /Balla Tünde: Kalandozó a váradi székesegyházak és a révi fazekasság történetében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./