udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
628
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 601-628
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. december 7.
Nastase miniszterelnök azt mondta, hogy a magyarok nem kaphatnak kettős állampolgárságot. Azaz vagy román, vagy magyar állampolgárságunk lehet, de kettős nem. Románia közben megadta a Moldáviában élő románoknak a kettős állampolgárságot, minden felhajtás nélkül, a világ legtermészetesebb módján. Román testvéreikről volt szó, vérről a vérükből! Miért kellene ezen veszekedni a parlamentben? A magyar kormányban uralkodó kommunista szellemiség erre teljesen képtelennek bizonyult. Szégyen! – írta Plesa Vass Magda. Nastase nem mondhatja ki, hogy: “Vagy egyik, vagy másik.” A németeknek a román mellett joguk van a németre is. A szerbeknek máris felkínálta Szerbia az állampolgárságot. /Plesa Vass Magda: Nem vagy-vagy, hanem is-is! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./2004. december 7.
Kikre nem hallgatott a magyar nép derékhada december 5-én? Legjobbjaira, köztük egyházi főméltóságaira, közéleti személyiségeire, a tudományos és művészeti élet nagyjaira, világhírű sportolóira, akik a két-igenes népszavazásra buzdítottak. És kikre hallgatott? Legrosszabbjaira, akik Wass Alberttől is megtagadták a magyar állampolgárságot. Mégse hibáztassuk a magyar nép többségét, javasolta Nits Árpád. A felelősség a vezetőket terheli. De lesz még egyszer ünnep a világon. /Nits Árpád: Világünnep. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./2004. december 7.
Rendhagyó volt az idei városnapok záróünnepsége, a Szent Miklós-ünnep Gyergyószentmiklóson. A magyarországi népszavazás eredménye által kiváltott érzések tükröződtek minden mozzanatában, kezdve a gyászpántlikás millenniumi zászló látványától a nemzeti ima éneklésének tüntető elmaradásáig, a plébánia épületéről a hívek által levetetett magyar zászlón át, a Károlyi, Rákosi, Kádár, Hiller és Gyurcsány nevét vörös és fekete betűkkel hirdető fehér plakátig, amely előtt lehorgasztott fővel haladt el a többezres tömeg. Hajdó István főesperes plébános híveinek állásfoglalását is tolmácsolta keserű szavakkal köszöntőjében és imára szólított fel, az utána köszöntőt mondó Pap József polgármester pedig az ima mellett munkára is. A szentmiseáldozatot bemutató Veress András egri püspök magyarországi hívei nevében is elnézést kért a népszavazás eredménye miatt, ugyanakkor együttérzéséről biztosítva bátorította a jelenlévőket. /Bajna György: Szent Miklós-búcsú Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./2004. december 7.
Nagy felháborodást és keserűséget váltott ki a romániai magyarokból a kettős állampolgárság ügyében vasárnap Magyarországon lezajlott népszavazás eredménytelensége. Sokan nyílt levélben ítélték el a magyarországiak érdektelenségét és nem szavazatait, mások internetes fórumokon vagy rádiós vitaműsorokban fejtették ki véleményüket. A Transindex vitafórumán, a Dispután egy ismeretlen ezt írta: „Az biztos, hogy az én számból senki többé nem fogja hallani, hogy magyar vagyok. Erdélyi vagy székely vagy bármi, de elvették a hitet, amiben bíztam.” Egyesek kijelentették, hogy ezután lehetőleg nem mennek Magyarországra, nem vásárolnak magyar termékeket. A népszavazás eredménytelensége számos magyarországi magyart is elkeserített, ezt fejezte ki az Udvarhelyi Híradó címére érkezett több levél. /Kiss Edit: Keserűség és kiábrándulás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 2004. dec. 7./2004. december 7.
Egyenruhás rendőrök érdeklődtek dec. 6-án, vasárnap Csíkszereda templomaiban a szentmisék kezdési időpontjáról. Erről az egyik plébános a szentmisén híveit is tájékoztatta. Aurelia Dumitru, a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség kabinetirodájának vezetője a Hargita Népe érdeklődésére elmondta: választás előtt minden tömegrendezvény, összejövetel alkalmával biztosítania kell a rendőrségnek a közrendet, ezért volt szükség arra, hogy ismerjék a szentmisék kezdési időpontját. /Sarány István: Rendőri érdeklődés a templomokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./2004. december 7.
Válságba került az RMDSZ. Új erők tűntek fel a láthatáron, melyek ezt az elégedetlenséget nyíltan megfogalmazták. Létrejött az SZNT (Székely Nemzeti Tanács), majd az EMT (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács). Az SZNT autonómia-statútumot nyújtott be, kinyilvánította a Székelyföld igényét az önrendelkezésre, a területi autonómiára. Az RMDSZ egyszerűen kisajátította mindezt. A parlamenti szavazáson az RMDSZ tartózkodott, nem állt az SZNT autonómia-javaslata mellé. Az MPSZ (Magyar Polgári Szövetség) bejelentette indulási szándékát a parlamenti választáson. Erre az RMDSZ, egyeztetve a kormányzó SZDP-vel, megakadályozta az MPSZ indulását. Az RMDSZ csapdahelyzetet teremtett, beépülve az aláírásgyűjtők mozgalmába, ,,szabálytalanságokat” produkált, illetve ,,leleplezett”, írta Gazda József. /Gazda József: Professzionista politizálás... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./2004. december 7.
Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának elnöke nyilatkozat adott ki a romániai parlamenti választásokon történt csalásokról. 2002-ben a párttörvény módosításával lehetetlenné vált a regionális pártok bejegyzése. A törvényt az európai intézmények is elítélték, a bejegyzéshez szükséges 25 000 aláírás pedig a politikai társulás jogának durva megsértéseként értékelték. Az új alkotmányról szóló népszavazáson tömeges szavazathamisítás és csalás történt. Az illetékes állami szervek nem kezdtek kivizsgálást a választási eredményt meghamísítók ellen. 2004 tavaszán a parlament módosította a helyhatósági törvényt. A Magyar Polgári Szövetség és a román civil társadalom tiltakozása ellenére egy antidemokratikus, a nemzeti közösségeket diszkrimináló törvény született. Ebben a folyamatban az RMDSZ vezetősége részt vett. Az antidemokratikus párttörvényt megszavazta, üdvözölte a meghamisított szavazati eredmény által életbe léptetett alkotmányt. /Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának elnöke: Nyilatkozat a romániai parlamenti választásokon történt csalásokról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./2004. december 7.
A november 28-i romániai parlamenti választások nem hoztak lényegi változást sem Románia, sem az erdélyi magyarság életében, állapította meg írásában Borbély Zsolt Attila. Bejutott a parlamentbe az RMDSZ, amely szervezet 1996 óta a mindenkori román kormányhatalom legfőbb támasza. Az RMDSZ az MPSZ-t ismét taccsvonalra állította. Három fő forrás áll az RMDSZ rendelkezésére: ők határozzák meg, hogy mire költik az erdélyi magyar közösség számára a román központi költségvetésből kiutalt pénzt /Communitas Alapítvány/, ők ülnek az Illyés Alapítvány erdélyi alkuratóriumában, a harmadik a pártpénz, amit parlamenti erőként kap az RMDSZ. Az RMDSZ birtokolja a hatalmas infrastruktúrát, az alapszervezeti rendszert. /Borbély Zsolt Attila: Keleten a helyzet változatlan. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./2004. december 7.
Pár éve ismét a bértollnokoknak, a volt pártújságíróknak, az úgynevezett mikrofonállványoknak áll a zászló az erdélyi magyar sajtóban, állapította meg Fábián Tibor újságíró. A rendszerváltozás után Hajdu Győző volt az egyetlen, akit kirekesztett magából az író és újságíró szakma. A többi “vörös” múltú pennarágó fordított egyet a bekecsen. Nem mea culpáztak, nem kértek bocsánatot. Az ifjak közül is sokakat levett a lábáról a pénz, a kapcsolati tőke, a biztos szakmai előrelépés lehetősége. A bértollnok alákérdez, hősiesen szidja a “másik oldalt”. /Fábián Tibor: Mikrofonállványok kora. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./2004. december 7.
Maros megyében Nyárádmagyaros és Székelybere község alig fél évvel ezelőtti szétválása óta eltelt időszak azt igazolta, hogy mindenki jól járt. Utakat, iskolákat tettek rendbe, művelődési otthon épült. Nyárádmagyaroson az új művelődési ház építésénél voltak napok, amikor húsz-harminc helyi lakos dolgozott egyszerre. /Bakó Zoltán: Bizakodik Magyaros és Székelybere. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./2004. december 7.
Csökken a lélekszám, a falvakban bezárt iskolák, magányos templomok és kaszálatlan temetők. Elvándorolnak a fiatalok. Jönnek majd az új honfoglalók Magyarországon beérett a Ratkó-törvény elembertelenítő hatása, Erdélyben pedig Ceausescu népszaporító diktatúrájának züllesztése. A hagyományok eltorzítása miatt elveszett a kisközösségek megtartó ereje. Mára már a magyar települések zömében több a temetés, mint a keresztelő. Megfogyatkozott a család nemzetépítő, pszichés energiája, állapította meg Csekéné Kolcsár Irén. Súlyos gond az alkoholizmus. Újra terjed a tébécé. Hullámokban ismétlődnek az öngyilkosságok. A válaszkeresés szándékával indult az Áldás-Népesség mozgalom. Újra kell szerveznünk önmagunkat, jelezte a cikkíró. Írjanak ki a falusi fiatal értelmiségiek számára otthonteremtő pályázatokat, javasolta. /Csekéné Kolcsár Irén: Áldatlan állapotaink. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2004. december 7.
Kinek a kezére kerül a székelyek földje, aggasztó méreteket öltött-e a felvásárlási hullám, mely idegeneket telepít az elöregedő faluközösségekbe – vagy rendel inkább föléjük? A régió termőföldjei nagyobb részét, erdei jó felét ma még azok birtokolják, akik a helyileg többségi népcsoport tagjaiként élnek rajta. Mára az ősi szülőföldön maradt székelység kiadós hányada városlakó. A székely jövő, a városokba áttelepült csoporttól is függ. A felvásárlás fő ellenszere a szakszerű székely gazdálkodás lehet, a megfelelő közéleti mozgalmakba tömörülés mellett. Olyan új gazdaréteg van kialakulóban, mely modern technológiai ismeretek birtokában tőkés kis- vagy középüzemként kezdte működtetni gazdaságát/B. Kovács András: Gyarapodó magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./2004. december 7.
Idén négy marosvásárhelyi (vagy innen elszármazott) jeles személyt tüntetett ki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Csomóss Attila az erdélyi magyar gazdák európai színvonalú szakmai képzéséért kapott Balázs Ferenc-díjat, Sebestyén Spielmann Mihály a Teleki Téka régi könyvállománya feltárásáért részesült Monoki István-díjban. Szentgyörgyi István-díjat adományoztak Elekes Botondnak, a minőségteremtő erdélyi magyar színjátszás támogatásáért és Bánffy Miklós-díjjal tüntették ki Kárp Györgyöt, a Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának színművészét, aligazgatóját, több évtizedes színházi tevékenységéért. /EMKE-díjak – 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./2004. december 7.
Csíkszeredában tartották a VIII. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozót. Tíz utánpótláscsoport – több mint háromszáz gyermek – mutatta be rövid műsorát. A rendezvény a téli ünnepkör népi szokásaira helyezte a hangsúlyt. A rendezvény szervezői a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Romániai Magyar Táncszövetség és az András Alapítvány voltak. /Sarány István: Gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./2004. december 7.
Honismereti vetélkedőt szerveztek Mikes Kelemen kapcsán a tordai Mihai Viteazul Gimnáziumban, megjelentek Aranyosgyéres, Aranyosegerbegy és Tordaszentmihály iskolásai is. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Honismereti vetélkedő Mikesről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2004. december 7.
Tizenkettedik alkalommal került sor Tordán Aranyosvidék kisiskolásainak Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedőjére. Dunai Erzsébet tanítónő, a rendezvény főszervezője elmondta, a 65 gyerek a lehető legjobban teljesített. /L. E. K.: XII. Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2004. december 7.
Dec. 5-én Marosvásárhelyen megalakult az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciája (EMHÖK). A szervezet alapítói: Sapientia – EMTE – Csíkszeredai és Marosvásárhelyi Karok Hallgatói Önkormányzatai (Csíki-HÖK, msHöK), valamint a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED). Az EMHÖK céljai között szerepel az erdélyi magyar felsőoktatás átfogó fejlesztése, az ifjúság oktatási, társadalmi és kulturális életének megszervezése. Szabó Attilát (PKED) választották az EMHÖK elnökének, valamint Portik Vilmost (msHöK) és Miklós Ervint (Csíki-HÖK) alelnöknek. /Új hallgatói szervezet a palettán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2004. december 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) a múlt hét végén Nagyváradon megtartott alakuló közgyűlésének végén átadták a Pro Partium- és Pro Ecclesia-díjakat. Pro Partium-díjat kapott Tatai Miklós, a máramarosszigeti Leöwei Klára Gimnázium igazgatója, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet pedagógus, Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a reszegei református egyházközséget, a zilah-ligeti református egyházközséget, a szilágypaniti református egyházközséget, valamint Molnár József magyarlapádi lelkipásztort. /Pro Partium- és Pro Ecclesia-díjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2004. december 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) szervezésében cigányképviseleti értekezletet tartottak dec. 4-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Az előadások azzal foglakoztak, hogy mit tehet az egyház a romákért. Rostás-Farkas György író, a magyarországi Cigány Tudományos és Művészeti Társaság alapító elnöke küldött egy írást, melyet Nagy József Barna, a nagyváradi Református Cigánymissziós Központ vezetője olvasott föl. Tőkés László püspök kiemelte: a cigánykérdés elsőrendű fontosságú, nemzetpolitikai és egyetemes kérdés. Szükséges egy cigány értelmiségi réteg kinevelése. /Cigányképviseleti értekezlet volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2004. december 7.
Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos elmondta, hogy 2000 áprilisában ment nyugdíjba, de már korábban is foglalkozott tudományszervezéssel – ülésszakokat szervezett, létrehozta a Pápai Páriz Alapítványt. A Pápai Páriz Alapítvány segítségével évente családorvosi továbbképzőt szervez, az előadók zömükben külföldiek, Budapestről, Szegedről, Debrecenből érkeznek. A továbbképzőkre 150–270-en jelentkeznek. A Pápai Páriz Alapítványt szintén 2000-ben intézményesítette, de már 1998-ban elindította az EME kereteiben. Az alapítvány a jótékonykodásba is bekapcsolódott. Emellett Balla Árpád tíz évig a Magyar Egészségügyi Társaság alelnöke volt. Négyévente szoktak világtalálkozót szervezni, illetve évente egyszer az anyaországban, egyszer pedig valamelyik Kárpát-medencei államban szakmai találkozót. Az első (1994-ben) Székelyudvarhelyen volt, itt találkozott először a Kárpát-medencei magyar orvostársadalom. Balla Árpád 1970-től követi Hargita megye népmozgalmi adatait. 1992–2003 között több mint harminckétezren vándoroltak ki. A természetes szaporulat negatív lett, ma már Hargita megyében is mínusz 1,32 ezrelék körül mozog. 1989 után az abortusztörvény teljes liberalizálása után megnyolcszorozódtak a terhesség-megszakítások. /Oláh István: Orvosok a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./