udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 630 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. március 29.

Csángóföldön sikerült megoldást találni: a délutáni magyarórákra járó gyermekek esetében elegendő bemutatni a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által kiállított igazolást, ennek alapján jogosultak az oktatási-nevelési támogatásra. Amint azt Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, idén több mint 300, általános iskolás csángó diák részesül a támogatásból. „Ez egyfajta mézesmadzag, azok, akik az egyik évben délutáni magyarórákra járnak, a következő tanévben már az iskolában is a magyar tagozatra iratkoznak be” – mondta el Hegyeli. /L. J.: A csángók részesülnek a juttatásból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2004. március 29.

Alapszabály-módosító közgyűlést tartott Kolozsváron, márc. 27-én a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Az összejövetel keretében nyitották meg László Csaba Ferenc Kolozsvári párhuzamok című fotó-tárlatát, illetve Mihály Ferenc restaurátor tartott diafilmes előadást az erdélyi festett kazettás mennyezetekről. Gaal György, a KLMT elnöke elmondta, a KLMT, mint egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, feladatának tartja, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet. László Csaba Ferenc, nyugdíjas matematikatanár fotótárlata dokumentumértékű képeket mutat be, amikor tudomást szerzett Kolozsváron a 70-es évek bontási akcióiról, elindult a városba fényképezni. /Farkas Imola: Rekviem a régi Kolozsvárért. Ülésezett a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2004. március 29.

A vállalkozásfejlesztés új lehetőségeiről volt szó márc. 27-én Temesváron az üzletember-találkozón, melyet a Regió Invest Kft., a befektetők és vállalkozók bánsági irodája, , az ITDH, a magyarországi üzletemberek romániai tanácsadói hivatala és az Aradi Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ szervezett. A rendezvény meghívottja Németh Attila, az Új Kézfogás Alapítvány igazgatója az alapítvány támogatási rendszerét ismertette a térség magyar vállalkozóival.  Németh Attila visszatekintett az elmúlt tizenkét év (1992–2004) támogatási rendszerére. A magyar adófizetők pénzéből származó erőforrásaikat célszerűen használják fel, ezért április elsejétől egységesítik a pályázatok nyilvántartását, hogy kiszűrhessék azokat, akik ugyanarra a projektre több alapítványnál is pályáznak. A kisvállalkozásokat fejlesztő kölcsönöket Romániában a Bethlen Gábor Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján ítélik oda. A vállalkozók pályázhatnak 5-7 százalékos hiteltámogatásra, megfelelő ingatlan garanciákkal. Honlapjukról – www.ukka.hu pályázati űrlapok is letölthetők. /Szekernyés Irén: A nyugati régió magyar üzletembereinek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2004. március 29.

Márc. 28-án Déván Pap Géza püspök és Albert István Hunyad megyei esperes jelenlétében leleplezték Tordai Sándor András mellszobrát. Déva első magyar vonatkozású szobrát éppen Tordai Sándor Andrásról, Erdély első hitvalló református püspökéről, Déva első református lelkipásztoráról mintázták. Az 1579-ben elhunyt püspököt a hajdani dévai református templomban temették el, sírfeliratát átmentették a múlt század elején épült új, szecessziós templomba. /Gáspár-Barra Réka: Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2004. március 29.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 27–28-án tizennegyedik alkalommal rendezte meg nemzetközi számítástechnika-oktatási konferenciáját Kolozsváron. Dr. Köllő Gábor EMT-elnök ezt az évente megismétlődő rendezvényt a társaság legfontosabbjai közé sorolta. /Ördög I. Béla: SzámOkt 2004 konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2004. március 29.

Márc. 27-én tartotta Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége XIII. küldöttgyűlését a szovátai Teleki Oktatási Központban. A tisztújítás során megerősítették tisztségében az eddigi vezetőséget. Az RMPSZ elnöke továbbra is Lászlófy Pál, székelyföldi alelnök: Pál Ferenc, közép-erdélyi alelnök: Szőcs Judit, partiumi alelnök: Matekovics Mihály. Az elnökség megújította főtitkári tisztségében Burus Siklódi Botondot. /Újraválasztották Lászlófy Pált. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./ Lászlófy Pál elnök a 2003-as év néhány eredményéről is beszámolt. Harminc óvodának jelentős támogatást tudtak átadni, 26 millió forint értékben pedig számítógépekkel látták el az intézményeket, ugyanakkor felépült a 44 férőhelyes ifjúsági tábor Szovátán, továbbá az elmúlt évben megjelent a Magiszter folyóirat minden száma. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára bejelentette: Mákvirág-díj alapításáról döntöttek. A díjra azok a kilencedikesek jogosultak, akik a legjobb tanulmányi eredményt érték el. Az ország 17 megyéjében, ahol van magyar oktatás, lesz egy díjazott. Apáczai-díj alapításáról is döntöttek. A díjat, a humán-, valamint a természettudományok terén tevékenykedő, tudományos munkát felmutató pedagógusoknak ítélik oda. Az idei Bolyai Nyári Akadémiára 32 tanfolyamra 930 résztvevőt, valamint 150-160 előadót várnak. /Daczó Dénes: Újraválasztották az RMPSZ vezetőségét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2004. március 29.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Országos Szövetsége márc. 26-27-én a Csíki Székely Múzeumban tartotta soros közgyűlését. 18 romániai múzeum rendelkezik szabadtéri részleggel. Gyarmathy Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója ragaszkodott a helyszínhez, remélve, hogy gondjaik ismertetésével nagyobb támogatásban részesülhetnek. A szabadtéri részlegek fenntartására és működtetésére nincs semmiféle írásos rendelkezés. Valamennyi résztvevő szorgalmazta, hogy a legfontosabb teendő az idevágó statútum meghozatala lenne. /Kristó Tibor: Néprajzos muzeológusok tanácskozása Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./

2004. március 29.

Korondon, a Firtos Közművelődési Egyesület és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által A Sóvidék és képzőművészei címmel életre hívott, kiállítással egybekötött minikonferenciát tartottak márc. 27-én. Tófalvi Zoltán és Szabó Zoltán a kazettás mennyezetek mesteréről, a 39 évesen gázmérgezésben meghalt Sükösd Ferencről beszélt. Németh Júlia nem lehetett jelen, ezért a szervezők felolvasták Benczédi Sándor életét és művészetét bemutató írását. Sándor Jánosról beszélt Irsai Zsolt, Bölöni Domokos a hányatott sorsú költő-festő, Páll Lajos eddigi életútját mutatta be. A két legismertebb kortárs szovátai képzőművészt, Bocskai Vince szobrászt és Kuti Dénes festőt Nagy Miklós Kund, illetve Gáspár Sándor méltatta. Bocskai jelenleg egy kolozsvári térre megrendelt, három méter magas Márton Áron-szobron dolgozik. Ambrus Lajos, a Firtos Közművelődési Egyesület elnöke bejelentette, az épülő korondi művelődési házban több termet is egy állandó, a sóvidéki képzőművészetet bemutató galériának szánnak. /Zilahi Imre: Sóvidéki lustra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2004. március 29.

Márc. 27-28-án Sepsiszentgyörgyön médianapokat tartott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), amelynek témája a közszolgálatiság érvényesülése volt a kereskedelmi médiákban. Elsősorban a kereskedelmi rádiók, televíziók munkatársait invitálták szakmai tanácskozásra. Mint kiderült, legalább kilencven hasonló jellegű, magyarul is sugárzó médium működik Romániában, a kétnapos rendezvényen mégis csak mintegy negyvenen fordultak meg hosszabb-rövidebb ideig. Kádár Magor, a PONT pályázatfigyelő iroda programkoordinátora a pályázati lehetőségekről értekezett, felhívta a résztvevők figyelmét, hogy – bár igen kevés konkrét pályázat célozza a rádiókat, tévéket – nagyon sok olyan lehetőség van, amely áttételesen „megfogható”. /Farkas Réka: Közszolgálatiság és kereskedelmi jelleg. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2004. március 29.

Számos érdeklődőt vonzott Kolozsváron márc. 27-én a VII. Ifjúsági Néptánctalálkozó: a Kolozs megyei hagyományőrző és hagyományápoló néptáncegyüttesek seregszemléjének közönségében minden korosztály képviseltette magát. „Az volt a célunk, hogy a megyében működő összes néptáncegyüttes itt legyen. Objektív okok miatt mindössze két csoport nem tudott eljönni” – jelezte Lax Csongor, az aranyosegerbegyi néptánccsoport vezetője. A műsor a néptánccsoportok fellépésével kezdődött, majd a csoportvezetők kerekasztal-beszélgetésével folytatódott. A rendezvényt gálaműsor zárta. /Fülöp Noémi: Telt ház előtt ropták a táncot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2004. március 29.

    Márc. 27-én Kézdivásárhelyen, a kantai római katolikus templomban közel ötszáz énekes jelenlétében tartották meg az immár hagyományos, most tizedik alkalommal szervezett felső-háromszéki kórustalálkozót, melyen tizenhat Háromszék megyei templomi, gyermek- és világi kórus vett részt. A kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom énekkara, a kézdiszárazpataki templom énekkara, a kézdiszentléleki Szakács Antal Vegyes Kar, a nyujtódi templom felnőtt énekkara, a szentkatolnai templom énekkara, a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda, a kantai templom énekkara, a kovásznai templom énekkara, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia Laudate énekkara, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Talentum gyermekkórusa, a nyujtódi templom gyermekénekkara, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző leánykara, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus és a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus lépett fel. Repertoárjuk bemutatása után az összes énekes Szilágyi Zsolt vezetésével Jeremy Clarke Gyertek, áldjuk Istent című kórusművét énekelte közösen. / Iochom István: Felső-háromszéki kórustalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2004. március 29.

Márc. 27-én zajlott a felekezeti iskolák első történelmi vetélkedője, egyelőre a kolozsvári iskolák részvételével. A következő Gestára októberben kerülne sor, az 56-os eseményekre emlékezve, erre már egész Erdélyből várják a résztvevőket. /F. I.: Sikeres az első Gesta történelmi vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2004. március 29.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szatmárnémetiben vendégszerepelt a neves bel– és külföldi fesztiválok díjaival jutalmazott, Két nő közt című Marivaux–vígjátékkal. A darab rendezője a Párizsban élő román művész, Alexandru Colpacci és itteni segédje, Fekete István. Labancz Klára díszletei és jelmezei hangulatteremtőek voltak. Az előadás a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a klasszikus komédia mai színházi nyelvre való átültetéséért nyerte el az Illyés Közalapítvány Nagydíját, Tompa Klára a Grófné szerepéért a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza Különdíját vehette át ugyanott. /Báthory Éva: Kegyetlen igazságok, tökéletes csomagolásban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 29./

2004. március 30.

Washingtonban márc. 29-én ünnepélyes ceremónia keretében a NATO tagjává vált hét ország: ez volt a katonai szövetség történetének legnagyobb bővítése. A hét egykori szocialista állam, Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország felvételével az 1949-ben 12 európai és észak-amerikai állam szövetségeként indult szervezet 26 tagúra növekszik. /Hét országgal bővült a NATO. Románia is a katonai szövetség teljes jogú tagjává vált. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ A hét NATO-tagjelölt állam csatlakozása alkalmából szervezett hivatalos ünnepségen Adrian Nastase kormányfő kijelentette: március 29-e, az Észak-Atlanti Szövetségbe történő felvétel napja történelmi pillanatot jelent Románia számára. – A hét csatlakozó ország miniszterelnökét George W. Bush amerikai elnök is fogadta a Fehér Házban. /Nastase: A NATO garantálja biztonságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Oroszországot aggasztja, hogy a NATO szovjet utódállamokat fogad magába, s a jövőben továbbiakat is magához vonzhat. Az újabb NATO-bővítés felélesztette Oroszország bekerítéstől való félelmét. /Románia is a NATO tagja lett. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2004. március 30.

Katonai támaszpontokat létesít Erdélyben és a román tengerpart közelében az Egyesült Államok, jelentették a márc. 29-i bukaresti híradások. Az egyiket a Kolozsvártól 40, Marosvásárhelytől pedig 60 kilométerre fekvő Aranyosgyéresen. A másikat a konstancai román tengeri kikötővároshoz közel fekvő Mihail Kogalniceanu nevű település melletti katonai repülőtéren. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2004. március 30.

A határok felemelkedését jelenti a Magyarországgal szomszédos államok európai integrációja, s ez jelenti a nemzet újraegyesítésének igazán járható útját – hangsúlyozták a romániai és a szlovákiai magyarok első számú vezetői Románia és Szlovákia NATO-felvételének előestéjén. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke márc. 28-án, vasárnap a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának nyilatkozott. Az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarságnak egyértelműen érdeke, hogy Románia és Erdély ugyanabban a katonai, gazdasági, politikai tömbben legyen, mint Magyarország. A nemzet újraegyesítésének, amelyről oly sokat beszélünk, ez az igazán járható útja – fogalmazott. Markó Béla. – Az integrációs érdekeknek köszönhetően mind a tulajdonjog, mind a kétnyelvűség, mind az anyanyelvű oktatás kérdésében jelentőset léptünk előre – hangoztatta. Markó Béla szerint az RMDSZ élni tudott ezzel a lehetőséggel. Bugár Béla elsősorban arról szólt, hogy a szlovákiai magyarság és szervezete, a MKP kormányzati tényezőként az ország stabilizációját segítette elő. Szlovákia május elsejével tagja lesz az EU-nak is. Bugár Béla külön hangsúlyozta: megszűnnek az akadályok a rokoni, a gazdasági kapcsolatok útjából, s „igazán elmondhatjuk, hogy több mint fél millió magyarral több lép be az Európai Unióba, hiszen Szlovákiában 550 ezer magyar él, és azért ez is erősíti az együvé tartozást". /Markó Béla és Bugár Béla a NATO- csatlakozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2004. március 30.

A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2004. március 30.

Nem szavaz a székelyföldi autonómia-tervezet ellen az RMDSZ-frakció, véleményüket azonban fenntartják a statútum szakmai hiányosságairól, időszerűtlenségéről – döntötték el márc. 29-én a szövetség képviselői. Kényes helyzetbe került az RMDSZ képviselőházi frakciója a Székelyföld autonómiatervezetének napirendre kerülésével. Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-programban tételesen is szerepel a három szintű autonómiára való törekvés, elképzelhetetlen lett volna a tervezet ellen szavazni. A tervezet előterjesztését kifogásolók tábora egyenlő arányban oszlott meg e két opciót támogatók között. Végül azok véleménye kerekedett fölül, akik a tervezet megszavazását javasolták. A vitán az előterjesztők nevében Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, nemzetközi példákra hivatkozva érvelt a tervezet mellett. Az RMDSZ álláspontját Kovács Csaba Brassó megyei képviselő ismertette. Felsorolta az RMDSZ fenntartásait a tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva: elsősorban az Nagy-Románia Párt magatartása miatt úgy döntöttek, kiállnak a kifogásolt statútum mellett. A Nagy-Románia Párt képviselője terroristáknak, bűnözőknek, alkotmánysértőknek, hazaárulóknak titulálva az autonómia híveit. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a frakció "betyárbecsületet" véd azzal, hogy a szakbizottság elutasítása ellen szavaz. /Székely Kriszta: Egységes fellépés az autonómia-tervezet mellett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2004. március 30.

Másodfokon nyert a Nagy-Románia Párt (PRM) a román kormány ellen a bukaresti táblabíróság közigazgatási osztályán indított perben. A PRM beadványában az ellen a két kormányhatározat ellen élt kifogással, amelyek a kétnyelvű helységnévtáblák kitételét szabályozták. A párt közleménye megelégedéssel nyugtázta, hogy a román Cluj soha nem lesz „Koloszvar”. A PRM szerint a két határozat merénylet a hivatalos román nyelv ellen, amelynek során a kormány az RMDSZ szavazataiért cserébe „ősi román megnevezéseket adott el a bécsi döntés és a horthysta megszállás alatt használtakért”. A Táblabíróság döntése törölné a 2001/1206-os rendelet függelékeit, valamint azt a több mint 130 magyar helységnevet, amelyeknek kitételét a 2002/1415-ös írja elő. A két kormányrendelet függelékei azokat a magyar helységneveket tartalmazzák, ahol a magyarság aránya az 1992-es népszámlálási adatok szerint meghaladják a 20 százalékot. Borbély László, az RMDSZ alelnöke kifejtette: az említett törvények érvényesek, ugyanis nem lehet minden népszámlálásnál módosítani ezeket. Szorgalmazni fogják a kormánynál, hogy továbbra is tartsák fent azt az álláspontot, amit a jogszabályok elfogadásakor képviseltek. „A kiharcolt jogot nem lehet visszavonni” – szögezte le Borbély, aki szerint nem indokolt a Táblabíróság döntése. Az alelnök közölte, a törvény azt írja elő, hogy a 20 százalék feletti településeken kötelező kitenni, nem pedig azt, hogy az ez arány alattiakban tilos kihelyezni a táblákat. Eckstein-Kovács Péter szenátor reméli, hogy a kormány élni fog ezzel a jogával. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a PRM főtitkára közleményében leszögezte, kérni fogja a Kolozs megyei prefektúrát, hogy távolíttassa el a megye területén az összes nem román nyelvű feliratot. /Lepedus Péter: Cluj nem lesz „Koloszvar”? = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2004. március 30.

A kormánypárt és az RMDSZ szavazataival a képviselőház úgy döntött a Büntető- törvénykönyv vitáján, hogy a rágalmazás továbbra is bűncselekménynek minősül, a rágalmazó személy pedig 10–120 napos bírsággal sújtható. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozott ez ellen, és azt javasolta. Ionel Olteanu kormánypárti képviselő válaszképpen kifejtette: egyetlen európai norma sem kényszeríti Romániát arra, hogy a rágalmazást kivonja a bűncselekmények köréből, és hozzátette: Olaszországban még előzetes letartóztatást is alkalmaznak e bűncselekmény elkövetői ellen. A képviselőház az NLP, a DP és az RMDSZ tiltakozása ellenére márc. 29-én úgy döntött, hogy a besorozástól való távolmaradás békeidőben 1–3 hónapos szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntetendő. –  Az Európai Unióba 2007-ben belépést remélő Románia jegybanki kormányzója, Mugur Isarescu szerint a reális dátumot az euró bevezetésére 2011–2013 között kell meghatározni. Idén 9 százalékra szeretnék leszorítani a tavaly 14,1 százalékos inflációt. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./


lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék