udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
560
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 541-560
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. február 10.
Ünnepi hangversenyt tartottak Szatmárnémetiben a püspöki palota nemrég felújított dísztermében. A nagyszámú közönséget köszöntő beszédében Schönberger Jenő megyéspüspök bejelentette, hogy rendszeresíteni szeretnék az ilyen koncerteket. A Fátyol Rudolf hegedűművész vezetette Rudolf vonósnégyes mellett a debreceni konzervatórium két művésze koncertezett. /(Sike Lajos): Hangversenyek a püspöki palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./2005. február 10.
Február 9-én a Kolozsvári Népfőiskolán dr. Pozsony Ferenc tartott előadást a farsang kialakulásáról és az Erdélyben meghonosodott szokásokról. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a román kultúrában nem létezik a farsang. A kollektivizálásig a fonóházaknak volt fontos szerepe a farsangolásban, ezek amolyan korabeli klubhelyiségek voltak. Legélőbb formájukban a székelyföldi falvak őrzik a farsangi szokáskör hagyományait, de nem kell félni az ünnep eltűnésétől, hiszen képes megújulni, átalakulni és ezáltal fennmaradni. /Farkas Imola: Farsang Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./2005. február 10.
Székely János /Torda, 1929. márc. 7. – Marosvásárhely, 1992. aug. 24./ íróról sokáig nem születtek átfogó monográfiák. Megjelent Éger Veronika Székely János történelmi drámái /Kriterion, 2001/ és Szász László nagymonográfia határát súroló könyve /Egy szerencsés kelet-európai – Székely János, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000/, s egy gazdag /Dávid Gyula és Szász László szerkesztette/ emlékkötet az íróról: Egyedül- Székely János emlékezete, Nap Kiadó, Budapest, 1999/. Ezután jelent meg Elek Tibor monográfiája Székely Jánosról /Kalligram, Pozsony, 2001/. /Bertha Zoltán: Monográfia Székely Jánosról. Elek Tibor könyvéről. = Helikon (Kolozsvár), febr. 10./2005. február 11.
Február 10-én ünnepélyes keretek között írta alá Kolozsváron a 2004–2005-ös tanévre vonatkozó oktatási-nevelési támogatások folyósítását előirányzó szerződést Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Kelemen Hunor, a romániai diákoknak és egyetemi hallgatóknak szánt támogatás folyósításával foglalkozó Iskola Alapítvány elnöke. A HTMH elnöke kifejtette: üzenetértékű, hogy a szerződést Kolozsváron írták alá, emlékeztetett, hogy tavaly még Budapesten kerültek rá a dokumentumra a kézjegyek. A politikus elmondta, a 2003–2004-es tanévben a Kárpát-medencében 213 976 jogosult általános és középiskolás számára biztosíthatta a módosított kedvezménytörvény az évi 20 ezer forintnak megfelelő oktatási-nevelési támogatást. Emellett 6579 főiskolás és egyetemi hallgató is részesült a 2800 forintnak megfelelő pénzösszegben. Erre a célra összesen 5,2 milliárd forintot biztosított a magyar költségvetés. A kedvezménytörvény módosítása Bálint–Pataki szerint nagyon fontos volt, ezt tükrözi, hogy az előző évben csak 1 milliárd 547 milliót költöttek erre. A legtöbb jogosult Romániában akadt, 116 975 általános és középiskolást érintett. Ehhez hozzáadódott még 5475 egyetemista. A romániai támogatás összértéke elérte a 2,6 milliárd forintot. Kelemen Hunor kifejtette: az idei tanévben az előző évekhez képest nem csökkent a magyarul tanuló gyerekek száma, ami egyrészt a magyar nyelvű osztályok szaporodásának, másrészt az oktatási nevelési támogatásnak tulajdonítható. Romániában a legtöbb igénylés Hargita megyéből, a legkevesebb pedig Krassó-Szörény, valamint Neamt és Galac megyéből érkezett. Az elfogadott pályázatok igénylőinek a 27 százaléka Hargita megyei lakhellyel rendelkezik, 17 százaléka Maros, 15 pedig Kovászna megyéből származik. Kilenc százalékot tesz ki a Bihar megyei igénylők száma, míg a Kolozs megyeieké csak hat százalékot ér el. A tavalyihoz képest több mint duplájára nőtt az igénylők száma. /(borbély): Ismét lehet pályázni az oktatási-nevelési támogatásra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2005. február 11.
Jóváhagyták az idei állami költségvetésben szereplő 289,4 milliárd lej elosztását a nemzeti kisebbségek érdekképviseleti szervezeteinek támogatására. Ebből az összegből 264,4 milliárd lejt a 19 hazai nemzeti kisebbségi szervezet működési költségeinek, székházaik karbantartási és javítási, személyzeti kiadásaik, művelődési rendezvényeik, sajtójuk, könyvkiadásuk, tudományos szimpóziumok költségei fedezésére fordítják. A kolozsvári székhelyű Communitas Alapítvány ebből az összegből 58,5 milliárd lejben részesül. (Az RMDSZ a pártfinanszírozási törvény előírásai alapján részesül állami szubvencióban.) A kormányhatározat értelmében továbbá 25 milliárd lejt fordítanak interetnikai programok és projektek finanszírozására. /58,5 milliárd lej a Communitasnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./2005. február 11.
Kevés alkalommal teremtődött meg valós párbeszéd Koltay Gábor Trianon című filmjének vetítését követő, premiernek számító televíziós vitában. Az Antena 1 tévécsatorna által sugárzott, hamis bombariadó által megzavart beszélgetésben kezdetben objektív érvekkel igyekeztek alátámasztani mondanivalójukat. Koltay kifejtette: azért készítette a filmet, mert meg akarja érteni azt a világot, amelyben él. Ion Cristoiu újságíró ismét megkérdezte, hogy mit akart elérni a filmmel. A rendező válasza: a 20. század történelme másként alakult volna, ha nem írták volna alá a versailles-i békeszerződést. Florin Constantiniu történész támadott a legélesebben. A román vendégek Erdély Romániához csatolásának jogosságát az etnikai arányok hangoztatásával támasztották alá. Cristian Tudor Popescu, az Adevarul főszerkesztője hangsúlyozta, milyen butaság volt betiltani ezt a filmet Romániában, mivel nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek szükségessé tennének ilyen szigorú intézkedést. Constantiniuval szemben úgy vélekedett, hogy a film nem fogja megrontani a románok és magyarok közötti viszonyt. Az adásba telefonon keresztül jelentkező Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: nem vonhatja vissza a film erdélyi körútját megszervező fiatalokra kirótt büntetést, hiszen a törvény világos, és e tekintetben nem lehet alkudni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: helyesli, hogy a filmet bemutatták az egyik legnagyobb nézettségű román televíziós csatornán, mert az elmúlt hetekben valóságos „legendává” nőtt a produkció híre. /Borbély Tamás: A patetikusság és a tragédia árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ A Trianon-film: semmi újat nem mondó-mutató langyos kis semmi. Utána meg a „süketek” párbeszéde. /B. É.: Időrablás nagyharanggal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2005. február 11.
A Trianon-film bemutatása után a vélemények megoszlanak. Többek szerint a meghívott román „sajtóhiénák” miatt nem sikerült a vita, más vélemények szerint viszont a Raffay–Koltay-produkció alkalmatlan arra, hogy egy értelmes Trianon-vita alapját képezze. Bodó Barna politológus szerint az egész Trianon-botrány kapcsán elsősorban azt kellene tisztázni: ki is a partnere a mai hatalomnak? – A koalíció-tag RMDSZ, amelynek szövetségi elnöke államminiszteri minőségben épp azt a minisztériumot ügyeli fel, amelynek vezetője, Mona Musca a filmről szóló megjegyzésével ezt a lavinát elindította? Vagy Hajdú Győző, aki Mona Musca miniszter asszonynak a figyelmét „felhívta” a filmre? – tette fel a kérdést Bodó. Trianonról a megbeszélést a szakmának kellett volna elkezdenie. Vekov Károly történész szerint a románok meglepetéssel fogadták, hogy Trianon még mindig milyen fontos kérdés a magyarok számára. Ezekről a kérdésekről beszélni kell. Beszélni kell Romániában is, Magyarországon is. /Sz. K.: Visszhangok a show-ról: Nem most, nem itt, nem ezekkel Trianonról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2005. február 11.
A Trianon újabb szomorú példa arra, hogy közös dolgainkat éppen úgy nem tudjuk megbeszélni 2005-ben, mint például 1925-ben. A sokat hangoztatott román–magyar megbékélés nagyotmondásnak tűnik, hiszen ilyenkor kiderül, hogy az ellentétek miatt az egyetértés percek alatt szertefoszlik. Az erdélyi magyar politikusoknak meg kellene fogalmazniuk azt az erdélyi magyar minimumot, amihez minden körülmények között ragaszkodni kellene. Ez jelenthetné a tartós politikai, közéleti párbeszéd létalapját. /Makkay József: Botrányok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2005. február 11.
Koltay Gábor rendező a tévében lezajlott vitáról elmondta, hogy vitapartnerei ellenségesek voltak. Nem tartotta etikusnak, hogy a vitában ketten voltak Magyarországról, és négy személyt állítottak velük szembe. Hatvan év után első alkalommal őszinte gondolatok elhangozhattak Trianonról. Ha Trianon nevét valaki kiejti, akkor Romániában sokan rögtön arra gondolnak, hogy Magyarország igényt tart Erdély területére. Így nehéz párbeszédet kezdeményezni. Mona Musca kultuszminiszter rendkívül merev, elutasító volt. Az aránytalanul nagy büntetések mutatják, hogy itt valamiféle politikai megfélemlítési szándék dominál. /Rédai Attila: A magyarság halálát kívánták az Antena 1 nézői. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./2005. február 11.
A Trianon-film bemutatása és az utána következett beszélgetés az utóbbi idők legsikeresebb művelődéspolitikai kezdeményezése volt, írta Sylvester Lajos. Először fordul elő, hogy a nézők véleményt alkothatnak fél évszázadon át tabuként kezelt vagy félremagyarázott, meghamisított témakörről. A vitában Florin Constantiniu történészprofesszor a Trianon-filmet szükségtelennek és ártalmasnak ítélte. A beküldött SMS-ek között sok volt a fenyegető és gyalázkodó-gyűlölködő reagálás. /Sylvester Lajos: Trianon – mámor és gyász. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./2005. február 11.
A Trianon filmet túlságosan szubjektívnek tartja Ferencz Imre, a lap munkatársa, a film részben dokumentum, részben irodalmi összeállítás. A tévé-vitában a román vitapartnerek fölényesek voltak és nagyvonalúak. /Ferencz Imre: Trianon az Antenán. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./2005. február 11.
A Trianon-film alaposan felbolygatta a kedélyeket. Végül is ez volt az alkotás egyik célja: megmozgatni az anyaországi és határon túli magyarságot, felhívni a figyelmet a nemzeti öntudat elsorvadására. A huszadik századi magyar történelem vezérfonala a Trianon okozta trauma, az ebből fakadó mélységes keserűség és szomorúság, amelyet az elszakadt nemzetrészekkel szembeni rossz bánásmód tovább fokozott. Pozitívum, hogy a Trianon egyáltalán képernyőre került Romániában. /Chirmiciu András: Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./2005. február 11.
A román pártok, szervezetek képviselőivel folytatta tárgyalássorozatát az elmúlt napokban a Magyar Polgári Szövetség. Az MPSZ a következő hetekben tárgyalni szeretne a Demokrata Párt képviselőivel és a történelmi magyar egyházak lelkészeivel is. Gazda Zoltán reagált Markó Béla kijelentésére is, az RMDSZ elnöke nemrég alkotmányellenesnek nevezte a népszavazás kiírását, és a kisebbségi törvény megalkotását, illetve a kulturális autonómiát jelölte meg prioritásként. Az MPSZ megyei vezetője úgy értékelte, hogy az RMDSZ képviselői megfeledkeztek választási ígéretükről, és arra szólítja fel a polgárságot, hogy gyakoroljon nyomást – az autonómia igényének folyamatos kinyilvánításával –, kérje számon a megválasztottaktól kampányígéretüket. /Farkas Réka: A románság képviselőivel tárgyalt az MPSZ . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./2005. február 11.
Deáky András Gyimesbükkből örömmel fogadta a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára cím megalapítását. /Deáky András, Gyimesbükk: Legyünk díszpolgárok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./2005. február 11.
A februárban kihirdetésre kerülő INTERREG III/A uniós programok kapcsán február 4-én, Békéscsabán konferenciát szerveztek. A konferencián előadások hangzottak el az INTERREG III/A programról, a résztvevők három szekcióülés keretén belül – humánerőforrás, gazdaság és infrastruktúra, környezetvédelem és vidékfejlesztés – vitatták meg elképzeléseiket. A rendezvény célja a partnerkeresés és a projektötletek közös kidolgozása volt. /INTERREG-konferencia Békéscsabán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2005. február 11.
Csudájára járnak a nagyváradi 16-os számú általános iskolának, ahol 40 román kisgyerek választható tárgyként elkezdett magyarul tanulni. Romániában ilyesmire még nem volt példa. Mircea Girba iskolaigazgató ötlete volt, hogy a Rogériusz- lakónegyedbeli, közel ezer általános iskolást befogadó tanintézetben lehetővé teszi a magyar nyelv mint választható tantárgy bevezetését. Főleg olyan magyar ajkú gyerekek oktatására gondoltak a tárgyat oktató Varró Annamária magyartanárral, akiket román osztályba írattak szüleik, és így lemorzsolódott vagy ki sem alakulhatott míves magyar szókincsük. Legnagyobb meglepetésre, magyarul nem beszélő román szülők kérvényezték gyermekeik magyar nyelvre tanítását csoportonként heti egy alkalommal. /Balla Tünde: Magyarul tanuló román gyerekek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2005. február 11.
A második osztályos Környezetismeret tankönyv gyakorlatilag használhatatlan a rossz fordítás miatt. Most döntöttek, csak a harmadikosok számára versenyeztethetnek magyarul megírt tankönyveket a kiadók, a tizedikeseknek továbbra is románból fordított könyvekből kell tanulniuk. Személyesen Kötő József államtitkárnak köszönhető, hogy a miniszter jóváhagyta a harmadikos magyar tankönyvek versenyeztetését. /Takács Éva: Jövőben is románból fordított tankönyveket adnak a diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./2005. február 11.
Dr. Venczel László osztályvezető sebész főorvos, a székelyudvarhelyi városi kórház igazgatója jelezte, továbbra is nagy problémát jelent a kórház elavult fűtésrendszere, amely miatt egyes kórtermekben és műtőkben tíz fok alá is megy a hőmérséklet. A kórházak eladósodtak, a gyógyszercégek sok esetben már ki sem szolgálják a kórházakat, nagyon kevés az étkeztetésre jutó pénz, ezért sok esetben a betegek kintről kell pótolják azt, amit a kórház nem tud megadni. A kórtermek állapota javult székelyudvarhelyi vállalkozók segítségével. /Kiss Edit: Műtétek tíz fokos hidegben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./2005. február 11.
Óradnán a múlt héten beindult a fakultatív magyar nyelvű oktatás közel nyolcvan gyerekkel, tájékoztatott Strimbuné Osztrovszki Erzsébet RMDSZ-elnök. Az oktatók Kovács Attila plébános, Bauer Ilona tanárnő és Debreczeni Júlia óvónő. A besztercei RMDSZ segített, ajándékkönyvet kapott minden gyermek. Óradnán egyféle visszamagyarosítási kampányt kezdtek. Óradna 6800 lakosa közül az utóbbi időben közel ezren hagyták el szülőfalujukat, idegen földön próbálva szerencsét. A 4200 munkaképes lakos közül csak 790-en dolgoznak, ami a munkaképesek alig 20%-át teszi ki. /Kresz Béla: Óradna nem adja fel a harcot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2005. február 11.
Megnyílt Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség rendezésében dr. Wéber T. Mária festészeti kiállítása, aki orvosnőként sokat járt vidéken, főleg Kalotaszegen, vázlatokat készített élményeiről. Tájképei és csendéletei a vázlatok alapján készültek el. /Ö. I. B.: Színek szimfóniája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./