udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
605
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-605
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. április 29.
Szinfo Tour néven új közintézmény létrehozása mellett döntött április 28-i ülésén Székelyudvarhelyen a tanács. A polgári frakció ellenezte tervezetet az RMDSZ-es tanácsosok megszavazták, többségük révén a tulipános városatyák akarata érvényesült. A Szinfo Ifjúsági Tanácsadó Iroda, valamint a Tourinfo turisztikai irodák összevonásával létrejött új intézmény ideiglenes vezetésével Ladányi László /RMDSZ/ alpolgármestert bízták meg. /Szász Emese: Tanácsülés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./2005. április 29.
Jakubinyi érsek nyilatkozatot adott ki, hogy elhatárolódik olyan kezdeményezésektől, amelyek nem egyeztethetők össze a csíksomlyói búcsú vallásos jellegével. Ferencz Imre újságíró szerint a december 5-én tartott népszavazás miatt egyesek szervezni kezdték az Erdélyből elszármazottak találkozóját május 15-re, pünkösdvasárnapra, Csíkszeredában, Hazavárás néven. Az újságíró felszólított: felejtsük el ezt és a hasonló kezdeményezéseket. /Ferencz Imre: A búcsú méltósága. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./2005. április 29.
Nagyszabású politikai rendezvényt tervezett a csíksomlyói búcsú idején a magát Székelyföldi Nemzeti Bizottmánynak nevező szervezet, de a gyulafehérvári katolikus egyházmegye hivatalos nyilatkozatát követően visszaléptek. A búcsú időpontjára tervezett székely nemzetgyűlés célja lett volna kikiáltani a székelyföldi autonómiát és felállítani a székely kormányt, az akcióról azonban szinte senki nem tudott érdemben nyilatkozni. A hírek szerint a Székelyföldi Nemzeti Bizottmány létrehozását magyarországiak kezdeményezték, az erdélyi nevek közül a Süket Leventéé, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai főtitkáráé ismert, ő próbálta megszervezni a reprezentatív székelyföldi jelenlétet. Nyilatkozata szerint próbáltak valamit szervezni, de időhiány és szervezési gondok miatt letettek róla. A Székely Nemzeti Bizottmányról egyébként nem lehet hallani. A hírek szerint földalatti mozgalomszerűen szervezkedtek, titokban kerestek fel embereket. Többen egyértelmű diverziónak tekintik kezdeményezésüket, amelynek az a veszélye, hogy lejáratja a székelyföldi autonómia eszméjét. /(-kas): Politikamentes marad a csíksomlyói búcsú. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./2005. április 29.
A helyi tanács Dorel Lungu demokrata párti képviselő javaslatára elnapolta a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség február 15-én kelt kérésének megvitatását, amelyben Ioan Selejan püspök 15 ár területet kér az önkormányzattól egy ortodox templom és papi lakás építésére. A 3590 lelket számláló kovásznai román közösségnek ez lenne a negyedik temploma, ugyanis Kovásznán már van három ortodox templom, amelyből az egyik óhitű. A helyi ortodox egyházközség vezetői nem örülnek az új templomépítési tervnek, ugyanis ha a központban egy újabb templom felépül, akkor megoszlik a nyáj. /Bodor János: Újabb ortodox templomért a helyi románság sem lelkesedik (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./2005. április 29.
Constantin Strujan prefektus bejelentette, hogy kezdeményezi a Hargita Megyei Művelődési, Vallásügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Felügyelősége vezetőjének, Váli Józsefnek a leváltását. Strujan szerint a felügyelőség vezetője nem tudja, mi történik hatáskörében, az intézmény működése nem megfelelő. Ezt azzal indokolta, hogy nemrég, a könyvtárosok napja után azt a tájékoztatást kapta a felügyelőségtől, hogy semmilyen rendezvényt nem szerveztek az alkalomból a könyvtárakban. Pár órával később viszont újabb tájékoztatást kapott, amely szerint mégis volt hét rendezvény a megyében. Váli József a Hargita napilaptól értesült a prefektus szándékáról, úgy vélekedett, hogy ennek a lépésnek politikai okai is vannak. /Kovács Attila: Leváltaná a főfelügyelőt? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./2005. április 29.
Egyre nagyobb az érdeklődés Marosvásárhelyen Belvárosi Szerdák iránt, melyet a katolikus Deus Providebit tanulmányi házban tartanak, szervezője Markó Enikő, aki nem szakfelügyelői minőségében szervezi ezeket a találkozókat, hanem a marosvásárhelyi belvárosi Keresztelő Szent János római katolikus plébánia munkatársaként. Legutoljára a neves iparművésszel, Bandi Katival, a közismert népművész, Bandi Dezső lányával találkozhattak a megjelentek. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Belvárosi Szerdák. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./2005. április 29.
Sepsimagyaróst jelenleg 122 lélek lakja, zömében református székelymagyarok. Az Uzonhoz tartozó kis faluba új lelkész jött, Szász Csaba, aki megpróbálta felvállalni híveinek mindennapi gondjait. A magyarósiak egyhangúan falufelelőssé választották lelkészüket. Szász Csaba elmondta, hogy idén hat gyermeket keresztelt. Három éve a templomot közalapítványi pénzből tatarozták, de maradt gond éppen elég, van javítani való a templomon és a lelkészi lakon. Az iskola épületét megviselte az idő, a gyerekek egy kis teremben tanulnak, összezsúfolva. Sepsimagyaróson nincs óvoda, de gyermek van. Tatarozásra szorul a Kóréh Ferenc nevét viselő kultúrotthon tetőszerkezete. Fodor Sándor Marosvásárhelyen élő, de a faluhoz kötődő tanár közel ezer könyvet ajándékozott a magyarósi parókia könyvtárának, mely a falut fogja szolgálni. Az Uzonban lakó Csia Ildikó felajánlotta ottani családi lakásuk egy szobáját, ahol a régiséggyűjteményből falumúzeumot lehetne berendezni. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarósi változások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./2005. április 29.
Április 25-én Brassóban a városi tanács ülésén dr. Binder Pál tanárt, írót, helytörténészt Brassó város díszpolgárává avatták, Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetőjének kezdeményezésére. Dr. Binder Pál (1935-1995) főművében a „Közös múltunk”-ban a középkori Brassó lakosságáról írt, számos írása között említhetők A céhes élet Brassóban, az Erdélyi Magyar Evangélikus egyházközségek, iskolák története és névtára 1542-1860 között című helytörténeti művei. 1995-ben a Román Tudományos Akadémia kitüntette az A. D. Xenopol díjjal. /Dr. Binder Pál Brassó díszpolgára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./2005. április 29.
Olvasói levél emlékezett Jakabos Ödönre, aki Kőrösi Csoma Sándor nyomában végigjárta a hosszú utat Darzsilingig és onnan vissza Csomakőrösig. Jakabos Ödön. autodidaktaként nyelveket tanult, és több ország városaiban, levelezés útján kapcsolatokat szervezett. Öt dollárral a zsebében, székely harisnyával, váltás fehérneművel és maroknyi földdel Kőrösi Csoma Sándor szobra mellől eljutott Darzsilingbe. Megtakarította eszményképének sírhantját, rászórta szülőfalujának földjét, majd a sírról vett maroknyi rögöt a tudós orientalista szobra mellé helyezte, annak szülőfalujában. Útinaplója 1983-ban jelent meg /Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában, Kriterion Könyvkiadó/. 2001-ben róla nevezték el a nyujtódi általános iskolát. Nevéről és önfeláldozó, nagyszerű tettéről Incze Dénes esperes, tusnádi plébános Erdély katolikus nagyjai / 2003/ című munkájában is megemlékezett. Jakabos Ödönt /Nyujtód, 1940. jan. 25. – Brassó, 1979. okt. 22./ kopjafa illetné meg Csomakőrös templomának fala mellett. Újra ki kellene adni útinaplóját. /Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár, Budapest: Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek…= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./2005. április 29.
Boér Ferenc színművész Én, József Attila, itt vagyok című előadóestjével tiszteleg a költő előtt. A József Attila-est, hasonlóan a művész Ady-műsorához, éveken át szolgálja majd a vers-szerető közönséget. /Köllő Katalin: Csak az olvassa versemet... = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./2005. április 29.
Április 25-én Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt Gy. Szabó Béla, a jeles erdélyi képzőművész centenáriumi gyűjteményes kiállítása. A művész nevelt fia, Ferenczy Miklós tiszteletes, az örökség kezelője elmondta: csepp ez a tengerből, hiszen az életmű maga mintegy 15 ezer szén- és tusrajzból, 1500 fametszetből, 200 olajképből és csaknem 2000 pasztellből tevődik össze. Erre a vándorkiállításra, amely az előző hónapokban megjárta már Szászrégent, Nagyváradot és Székelyudvarhelyt is, úgy válogatták össze az anyagot, hogy minden korszakából, általa kedvelt műfajból ízelítőt nyújtson. A megnyitón megjelent dr. Kuna Tibor, akit több évtizedes barátság fűzött a száz éve született, s húsz éve elhunyt művészhez. Kuna rendszeresen vásárolt a művész eladásra szánt képeiből, így aztán ma irigylésre méltóan gazdag Gy. Szabó Béla-gyűjtemény birtokosa. Elmondta, hogy ő javasolta a csíki múzeum igazgatójának egy Gy. Szabó-tárlatot a birtokban levő képek segítségével. Az elképzelés azonban terv maradt, és most dr. Kuna az újságból értesült a vándortárlatról. /Cseke Gábor: Ha volna egy pisztolyom. Az elmaradt tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./2005. április 29.
Gaál András csíkszeredai festőművésznek Győrött nyílt gyűjteményes kiállítása. Elmondta, hogy a győriek a határon túliaknak rendeztek fesztivál, erre hívták meg őt is. Öt esztendeje Gyulán lett volna kiállítása, de akkor a határról visszafordították Gaál András festményeit. Valószínűleg azért, mert a meghívón rajta volt a Magyarok Világszövetségének címere. Akkor Banner Zoltán hiába várta képeit, így azután Banner az üres teremben beszélt Gaál András művészetéről. Banner Zoltán húsz éve a Kriterion Kiadó Műterem sorozatában írt Gaál Andrásról. A könyv már nyomdában volt, de betiltották a megjelenését. 1991-ben Debrecenben, az egyetem aulájában a gyergyószárhegyi művésztelep negyvenkilenc munkával bemutatkozhatott, akkor Banner Zoltán nyitotta meg a csoportos tárlatot és a mostani győri bemutatón is Banner beszélt Gaál képeiről. Banner „szinte mindent tud az erdélyiekről”. Gaál elmondta, hogy a román művészek szeretik a gergyószárhegyi alkotótábort, de ők nem hívnak meg magyarokat saját művésztáborukba. – Gaál András elköltözött Csíkszeredából Marosfőre, de csíkszeredai műtermét megtartotta. /Erdélyi színes regulák. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2005. ápr. 29./2005. április 29.
Tiszahosszúmezőn a mostani református templomot 1227-ben kezdték építeni, s 1336-ban fejezték be. A máramarosi múzeum dokumentumaiban hat évvel ezelőttig tévesen, XVIII. századiként volt feltüntetve a román stílusú épület. Sebestyén László Ede lelkész, aki szakdolgozatát is a település templomáról írta, közölte az illetékesekkel: a templom XIII. századi, így „mindössze” 500 évet tévedtek. A templom szószéknek van egy jellegzetessége: felső részén a magyar címer látható. Igaz, csak egy bizonyos szögből lehet megpillantani. A helybeliek évtizedeken át féltve őrizték a titkot, mint az összetartozás szimbólumát. A Történelmi Máramarosban Hosszúmező az egyedüli község, ahol még 80%-os a magyarság számaránya. Az összlakosság (kb. 2500 fő) 44%-a vallja magát reformátusnak, tehát 1010-1050 között mozog a gyülekezet lélekszáma. Most a templom tetőjavítására készülnek. A parókia udvarában az új épületet, a gyülekezeti otthont németországi, segítséggel építették. A lelkész a kárpátaljai magyar református egyházzal is szeretné kiépíteni a kapcsolatot, különösen a técsői és a viski egyházközségekkel. /Tamási Attila: Hitélet Tiszahosszúmezőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 29./2005. április 29.
Április 29-én Nagybányán, a Teleki Magyar Házban bemutatják Kis Kornél Iván: Mitó szerelmei című könyvét. Révész Mitó (1905-1936), Révész János evangélikus pap, lapszerkesztő lánya, a múlt század első évtizedeiben a nagybányai művelődési élet közismert személyisége volt. Cikkei, versei rendszeresen megjelentek a XIX. század végétől az édesapa tulajdonában lévő Nagybánya és Vidékében. Állandó szereplő-rendezője volt a helyi műkedvelő társulatnak. Roppant érzékeny lélek volt, ezt tanúsítja az a kiadvány is, amely Révész Mitó nótái címmel jelent meg 1937-ben. /”Mitó szerelmei”. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 29./2005. április 30.
Április 29-én Oláh Lajos, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke Kiss Sándorral, a Bihar Megyei Tanács elnökével, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőjével és Lakatos Péter Bihar megyei képviselővel felkeresték Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. A Debrecen–Nagyvárad közötti vasútvonal helyreállításának támogatását kérték Gyurcsány Ferenctől. A találkozón Erdély és Magyarország, illetve Bihar és Hajdú-Bihar megye együttműködési lehetőségeiről volt szó. /RMDSZ-es politikusok Gyurcsánynál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./2005. április 30.
Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) 50. kongresszusát Bukarestben tartja, május 4–8. között, a házigazda szerepét az RMDSZ tölti be. A FUEN 1949-ben alakult Versailles-ban, jelenleg 32 ország 76 szervezetét foglalja magában. Többek között azzal a céllal hozták létre, hogy hozzájáruljon a nemzeti kisebbségek önazonosságának megőrzéséhez. Románia első ízben 1996-ban, Temesvárott nyújtott otthont a tanácskozó kongresszusnak. A FUEN Romániából két kisebbségi szervezetet fogadott soraiba: az RMDSZ-t és a Német Demokratikus Fórumot. /(Béres Katalin): Európai népcsoportok képviselői Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./2005. április 30.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke április 30-án Nagyváradon találkozik Csáky Pállal, Szlovákia miniszterelnök-helyettesével. /Markó Béla Csáky Pállal találkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./2005. április 30.
A Marosvásárhelyi Városi Tanács elfogadta a többséget alkotó RMDSZ-frakció javaslatát azzal kapcsolatban, hogy a tanácsosok román és magyar nyelvű hivatali igazolványokat kapjanak. A román tanácsosok szerintük a kétnyelvű igazolványok bevezetése nem rossz ötlet, de hasznosabb lenne, ha a második nyelv a román mellett az angol lenne. /Kétnyelvű igazolványok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./2005. április 30.
Tizenegy tagú elnökséggel folytatja tevékenységét a Temes megyei RMDSZ. A február végén újraválasztott Halász Ferenc elnök tízfős csapatot választott maga mellé. Vita alakult ki az ifjúsági alelnök kinevezése miatt: Halász Valdman Kingát, a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) volt elnökét kérte fel a tisztség betöltésére, de a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) képviseletében Ilonczai Zsolt elnök és Kása Zsolt alelnök kifogásolta, hogy előzőleg nem kérték ki a véleményüket. /Pataky Lehel Zsolt: TEMISZ kontra RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./2005. április 30.
Levélben fordult Monica Macovei igazságügy-miniszterhez Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Felhívta az igazságügy-miniszter figyelmét, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozata, illetve a román alkotmány szavatolja a szólás- és véleményszabadság jogát, amennyiben a romániai referendumtörvény nem teszi lehetővé az autonómia-népszavazás megszervezését, akkor az ellentmond a nemzetközi dokumentumoknak. Csapó emlékeztetett, hogy a közelmúltban az Európai Parlament külügyi bizottsága ajánlást fogadott el, amelyben az erdélyi és a székelyföldi magyarság jogainak védelmét és kiterjesztését javasolja a szubszidiaritás és önkormányzatiság elve alapján. /(-kas): A törvény módosítását kéri Csapó József. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./