udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 508 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-508 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. augusztus 29.

Minden lehetséges forrást mozgósítunk annak érdekében, hogy a székelyföldi árvíz sújtotta települések lakóin segíthessünk – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki, Markó Béla szövetségi elnök felkérésére, az árvíz sújtotta székelyföldi települések megsegítésére alakult országos operatív munkacsoport koordinálását vezeti. Gyurcsány Ferenc kormányfő és Lamperth Mónika magyar belügyminiszter is telefonon érdeklődött a székelyföldi helyzetről. Bejelentette, hogy jelentős szállítmány indul Magyarországról. Gyurcsány Ferenc javaslatára a magyar pénzügyminisztérium 30 millió forintot utal át arra a bankszámlára, amelyet az RMDSZ nyitott az árvízkárosultak megsegítésére. /RMDSZ operatív munkacsoport az árvízkárosultak megsegítésére. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2005. augusztus 29.

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi vezetősége kéri az RMDSZ-t, tisztázza képviselőinek a viszonyát a román kormány tagjaival, valamint a román titkosszolgálatokkal, hogy ezáltal elkerülhetővé váljon újabb kémekről szóló cikkek megjelenése a sajtóban. “Nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, hogy az RMDSZ bizalmi embereiről olvassuk, hogy kémek, amint az Szatmári Tibor esetében történt, akit Magyarországon kémkedéssel vádolnak” – nyilatkozta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. /Tiszta vizet a pohárba. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2005. augusztus 29.

Hetvenéves a marosvécsi várkastély ősi parkjában Kuncz Aladár tiszteletére állított emlékmű, a „múzsák kőasztala”. Kós Károly tervezte, magyarvistai mesteremberek készítették el, évente nagyon sokan felkeresik a magyarság egyik legismertebb erdélyi kultikus helyét, ahol nyaranta Kemény Jánosék vendégeként az egykori helikoni írók gyűltek össze. Augusztus 27-én az évfordulón tartottak találkozót a marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány és a marosvécsi önkormányzat valamint a református egyház szervezésében. Kétszáznál is többen állták körül a kőasztalt. Jelen volt a helikoni írók számos leszármazottja, hozzátartozója is. A rendezvény jelentőségét Adamovits Sándor, a Helikon – Kemény János Alapítvány elnöke méltatta. Az érdeklődők megtekinthették a most nyílt Kemény János-emlékkiállítást. A családnak visszaszolgáltatott központi ház egyik szobáját rendezték be erre a célra. A helikoni találkozók és Marosvécs történetét Adamovits Sándor foglalta össze, majd Pomogáts Béla irodalomtörténész méltatta a jubileum jelentőségét. Az Erdélyi Helikon írói a tiszta irodalmi eszme jegyében fogtak össze pártállástól, irányzatoktól függetlenül. Számukra a valódi érték, a tehetség, az etikus tartás volt a fontos, ez volt a jövő próbaköve. Ma, amikor a magyar nemzeti élet szétesett, példaként kellene fordulnunk Vécshez – mondotta Pomogáts. Nagy Miklós Kund ajánlotta a jelenlevők figyelmébe Adamovits Sándor A vécsi vár vendégei című, gazdagon illusztrált portrékötetét. /N.M.K.: Marosvécsi főhajtás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2005. augusztus 29.

A 2005-ös SIMFEST, azaz a helyi tévéstúdiók és független alkotók fesztiválja gazdag műsorral várta látogatóit. Augusztus 27-én a nemzetiségek és interkulturalitás volt a mottó, amely alapján megszervezték a programot. A kisebbségekről szóló tévé- illetve dokumentumfilmek között volt Csép Sándor és Xántus Gábor Demográfiai rapszódia című alkotása. Jakab Tibor fotóművész Romák című tárlatán vehettek részt a látogatók, majd a Kriterion Kiadó mutatkozott be. /Nagy Botond: Interkulturalitás a Simfesten. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2005. augusztus 29.

Marosvásárhelyen augusztus 27-én Somostetőn jótékonysági céllal rendezett az RMDSZ megyei és marosvásárhelyi szervezete gulyáspartit. A Hargita megyei árvízkárosultak megsegítésének céljával szervezték meg, a résztvevők ingyen juthattak hozzá az ennivalóhoz, cserébe mindenki lehetőségéhez mérten adományozott az árvízkárosultaknak. /Koszta Ferenc: Gulyáságyú a lőtéren. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2005. augusztus 29.

Kereken tíz líceumi osztállyal indul kevesebb az új tanévben, mint amennyit a minisztérium jóváhagyott, és ennek egyik fő oka, hogy sokan buktak meg a képességvizsgán – közölte legutóbbi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma Háromszék megyei főtanfelügyelő. A tervezett 65 osztályból tehát csak 55 kilencedik lesz, ebből 37 magyar és 18 román tagozaton. A megye szakiskoláiban tervezett 40 kilencedik osztály azonban kevésnek bizonyult, további háromnak az engedélyeztetését kérték, és ebből kettő létre is jött, a harmadikba azonban nem jelentkeztek a diákok. A szakiskolások egy része tizenegyedik osztályban visszakerül a líceumokba: idén tizenhárom osztállyal több tizenegyedikes kezdi a tanévet a megyékben, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy a tanári állások száma nem csökken. A szakiskolákból a líceumokba kilencedik osztály végén sikeres képességvizsgával és a líceum által meghatározott különbözeti vizsgával lehet átigazolni, de csak olyan osztályokba, ahol üres helyek vannak. /(demeter): Kevesebb kilencedik, több tizenegyedik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2005. augusztus 29.

Balog István álma valóra vált. A nagyenyedi Inter-Art művészeti alapítvány immár 10. alkalommal bonyolította le sikerrel alkotótáborát amelyre majd minden kontinensről eljöttek. A hétvégi kiállítás fénypontja, a Kováts Krisztián alpolgármester személyes közbenjárását élvező, még felújítás alatt álló, a kibővített galériában megnyitott kortárs képzőművészeti múzeum volt, melyben teljes felújítás után a tíz év alatt született alkotások fognak sorakozni. /T. A.: Milyen kicsi a világ... = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2005. augusztus 29.

„A millecentenárium idején sokféle állítottak szobrot Szent Istvánnak, de a jelen alkalom mindenképpen különleges. Állam- és egyházalapító királyunk ezer szállal kötődik a térséghez, hiszen e vidék az elsők között volt, ahol Szent István emlékét és ereklyéit őrizték” – emelte ki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul a nagyvárad-bihari katolikus püspökség ezeréves fennállása alkalmából leleplezett Szent István-szobor avatóünnepségén. A Bihar faluban augusztus 28-án tartott avatón részt vett számos helyi, megyei és külföldi személyiség, többek közt Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, valamint Mikola István, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt képviselője is. Az ünnepség keretében Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök mondott misét, aki a szobor leleplezése után emlékérmeket és -plaketteket adott át mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal hozzájárultak a méltó emlék állításához. A tavaly elhelyezett alapkőre nagyszabású ünnepség keretében került fel Sántha Csaba szovátai szobrász 2,1 méter magas alkotása. Az impozáns bronz műalkotás egyméteres gránitalapzaton, a Bihar megyei település közterén kapott helyet. /Bakk-Dávid Tímea: Felavatták az egyházalapító szobrát az ezeréves Biharban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2005. augusztus 29.

A Szaggató című mozgásszínházi előadással nyitja meg az évadot a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Uray Péter rendezésében. /Gergely Imre: Balladák szavak nélkül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2005. augusztus 29.

A második alkalommal megszervezett Berecki Napokon Dimény Zoltán polgármester magyarul és románul üdvözölte a jelenlevőket, köztük a magyarországi Hódmezővásárhely és Tótkomlós küldöttségeit. A berecki Comenius Általános Iskola diákjai népdalokat, népi táncokat mutattak be. Minifoci-bajnokságot rendeztek, volt favágóverseny is. A Szent Miklós-templom mellett található Petőfi–Bem-emlékhelyen díszfákat ültettek. /Bartos Lóránt: Falunapok Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2005. augusztus 29.

A hét végén rendezték meg először a Nagylaki Városnapokat. Volt madárkiállítás és hagyományőrző sátor, ahol néhány, népviseletbe öltözött korosabb asszony a szövőszék és rokka mellett mutatta be, hogyan készültek régen a kelmék. Kulturális műsor volt a főtéren. A rendezvényre 350 szlovák és magyar vendéget hívtak meg a környező településekről. /Szepesi Bea: Nagylaki Városnapok saját kasszából. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2005. augusztus 29.

Augusztus 27-én avatta európai faluvá Kalotaszentkirályt Jonathan Sheele az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője. A tavasszal megpályázott európai falu címet Kolozs megye két települése, Tordaszentmihály és Kalotaszentkirály nyerte el. Jonathan Sheele kijelentette, hogy Kalotaszentirály igazi európai értékekkel rendelkező falu. A vendégek megtekintették a helyi Ady Endre Általános Iskola diákjainak munkáit, a laboratóriumban kiállított fafaragásokat és varrottasokat. /Dézsi Ildikó: Kalotaszentkirály európai falu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2005. augusztus 29.

Augusztus 27-én és 28-án a XI. Tövisháti Napok rendezvényei vonzották Szilágycsehen a művelődési házba a közönséget. A Tövisháti Kulturális Társaság kuratóriuma a József Attila centenárium záróünnepségének és a hagyományőrzés ünnepének szánta a rendezvényt. Fejér László újságíró, a Hepehupa folyóirat szerkesztője számba vette a Tövishát-kutatás eddigi eredményeit, Balázs Imre József adjunktus pedig a József Attiláról kialakult képet árnyalta. Délután a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színjátszó csoport előadásán volt teltház. A hagyományőrző csoportok találkozóján közel 150 táncos mutatta be különböző tájegységek táncait, dalait. /Józsa László: XI. Tövisháti Napok. Ünnepségsorozat Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2005. augusztus 29.

Városnapok voltak egy időben Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. Több helyszínen zajlottak a hétvégén a városnapi rendezvények Nagykárolyban, Székelyföldről érkezett kézművesek kínálták portékáikat. A városünnepre – amelynek díszmeghívottja idén Veress János magyar pénzügyminiszter volt – a helybeliek mellett nagyon sokan ellátogattak a környékbeli településekről is. A rendezvénnyel egy időben zajlott egyébként a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok is, amelyen a komolyzene kapott nagyobb hangsúlyt: operettgálát tartottak, valamint emlékkoncertet és -kiállítást rendeztek a Partium szülötte, Ruha István hegedűművész tiszteletére. A Mesterségek utcájában a régióban még létező kézműves-mesterségeket mutatták be. /Konglovits Éva: Gyermekutca családoknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2005. augusztus 29.

Szentmisével ért véget augusztus 28-án a 29. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT). Ezerötszáz fiatal vett részt az idei találkozón, mondta dr. Nagy-György Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ifjúsági lelkésze. /Sarány István: Jubileumra készül a CSIT. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./

2005. augusztus 29.

A tokajhegyaljai Tállya immár tizenkettedik alkalommal adott otthont az évente, augusztusban megrendezett, háromhetes közép-európai alkotótábornak. A hagyományt követve, idén is közel ötven anyaországi, erdélyi, ukrán, szerb, horvát, szlovén képzőművész több mint 300 alkotásából rendezték meg a tábor záró kiállítását. A meghívottak között volt Petrovics István székelyföldi szobrászművész is. /O. I.: Közép-európai alkotótábor Tállyán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2005. augusztus 29.

Az Erdélyi Művészet, a Székelyudvarhelyen megjelenő időszakos kiadvány – főszerkesztője Veres Péter – 2005. évi 2. száma a 80 éves Kusztos Endrét köszöntötte. Lőrincz Ildikó a Korunk Galériában rendezett József Attila-emlékkiállításról írt. Murádin Jenő folytatta a Festőnők az erdélyi művészetben című sorozatát. Olvashatjuk továbbá a lapban Bíró József Erdélyi kastélyokat bemutató sorozatának II. részét, valamint az idei Communitas ösztöndíjasok névsorát. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2005. augusztus 29.

55 éves korában elhunyt Balogh Zoltán. Désen született és tanulmányainak elvégzése után szülővárosába tért vissza. Az ipari szaklíceum vegyészmérnök tanára, lelkes fotográfusa városa műemlékeinek, a Szabadság, Romániai Magyar Szó, rádiós magyar adások tudósítója volt. Két választási ciklusban helyi RMDSZ-elnök, háromban pedig RMDSZ-es tanácsos a városi tanácsban. A dési EMKE Ház elkötelezett menedzsere, a Reform Tömörülés tagja, MKT-tag volt. Tragikus hirtelenséggel távozott, sok-sok terve befejezetlenül maradt. /Lukács Éva: In memoriam Balogh Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2005. augusztus 30.

Az idén egy kilométer sem készül el az észak-erdélyi autópályából, az amerikai cég a három hónapos átmeneti időszak után végleg elbocsátott 540 munkást. A Bechtel szakszervezeti vezetője a közlekedési minisztert vádolja a kialakult helyzetért, mivel a tárcavezető nem hajlandó pénzt folyósítani az amerikai cégóriásnak, amíg nem zárul le a szerződés újratárgyalási folyamata. Ennek is köszönhető, hogy Romániában az autópálya-építés helyben topog, az elmúlt nyolc hónapban mindössze 10 kilométer autópálya épült meg. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hét végi nyilatkozatából kiderült, hogy Budapestet Bukaresttel összekötő korszerű út mindössze harmadik a fontossági sorrend szerint, előnyben részesül a Bukarestet Konstancával összekötő autópálya, illetve a dél-erdélyi autópálya. Az RMDSZ-től sokan várják, hogy kiáll a terv mellett. /Borbély Tamás, Hintós Diana: Elbocsátotta a Bechtel munkásai zömét. Az idén egy kilométer sem készül el az észak-erdélyi autópályából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2005. augusztus 30.

Előreláthatólag a „nemzeti felelősség öt pontja” által meghatározott keretek között maradnak majd a kormányzati javaslatok azon a szeptember 5-re tervezett találkozón, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli tíz legjelentősebb magyar szervezet vezetői tekintik át a kisebbségiek helyzetének javítására irányuló lehetőségeket – írta augusztus 29-i számában a Népszabadság. A találkozó előkészítését teljes hírzárlat jellemzi. A kormányzat semmilyen írásos előkészítő anyagot nem bocsátott a külhoni részvevők rendelkezésére. Az említett kormányzati elképzelés magában foglalja a Szülőföld-programot, valamint a nemzeti vízum bevezetését, a honosítási folyamat felgyorsítását, az autonómiatörekvések támogatását és a határon túli magyarság alkotmányosan rendezett jogállásának kialakítását. A találkozó egyik legneuralgikusabb pontja a Szülőföld-program támogatási része lesz. A kisebbségiek keveslik a nemrég létrejött támogatási alap által kezelt összegeket és a határon túlra érkező magyar költségvetési forrásokat. A Szülőföld Alappal szemben már megfogalmazódtak az első határon túli igények: a szlovákiai magyar párt egy újabb anyaországi finanszírozású hidat akar valamelyik határfolyón, míg az RMDSZ az oktatási támogatási összeg emelését javasolja. /Útlevelet adnának kettős állampolgárság helyett? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./


lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-508




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék