udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
550
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-550
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. január 29.
Somogyom kisközség Szeben megyében Szászalmás községhez tartozó falu. Százhuszonöt római katolikus és hasonló számú református magyar él e valamikor szász alapítású, ma román többségű helységben, ahol már egyetlen szász sem él. A medgyesi plébánia filiája a falu, magyar anyanyelven I-IV. összevont osztályban tanulhatnak a gyerekek, óvoda csak román nyelven működik. A kis katolikus közösség elvégezte a templom külső javítását, a tavaly került sorra a belső rész felújítása. Emlékünnepélyt szerveztek az ősz folyamán Derzsi Sándor költő szülőházánál és a templomban. /Búzás Árpád: Híradás a szórványból. = Vasárnap (Kolozsvár), 2006. jan. 29./2006. január 30.
Legalább 20 millió (de akár ennek többszörösére is tehető) emberi áldozat, tömegesen tönkretett emberi sorsok, a legalapvetőbb emberi jogok durva sárba tiprása, értékrombolás, agymosás, nyomor stb. Ezekkel büszkélkedhet a kommunizmus! Mindezek azonban kevésnek bizonyultak a Strasbourgban ülésező Európa Tanácsnak a kommunizmus elítéléséhez. Göran Lindblad svéd képviselő javaslata elfogadásához kétharmados többség kellett volna, a befolyásos szocialista frakciónak “köszönhetően” azonban csak egyszerű többség alakult. Szöges ellentétben a fasizmus elítélésével, amely személyes felelősségre vonással járt, Lindblad határozattervezete nem tartalmazott ilyesmit. Jóllehet a minimális józan ész azt diktálná, hogy a hóhéroknak igenis felelniük kell gaztetteikért, függetlenül attól, hogy a fasizmus vagy a kommunizmus nevében cselekedtek. A svéd politikus azonban csupán arra akarta felszólítani a közép- és kelet-európai országokat, hogy emlékműveket állítsanak fel a kommunizmus áldozatai tiszteletére, illetve alaposan értékeljék át történelmüket. A fasizmus áldozatainak szinte mindenütt emlékműveket állítanak, múzeumokat hoztak létre, ikertestvérét, a kommunizmust viszont még ilyen enyhe formában sem lehet elítélni. A fasizmus gonoszságát senki sem vitatja, addig a kommunizmust még Nyugaton is sokan védelmezik. /Chirmiciu András: Szégyen. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./2006. január 30.
A magyarországi kisebbségi törvényhez hasonló változat lenne elfogadható Románia számára is – vélekedett január 28-án Marosvásárhelyen Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel tartott közös sajtótájékoztatóján. Mindketten a hét végén, Marosvásárhelyen rendezett keresztény-demokrata konferencián vettek részt előadóként. Markó a romániai kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásának nehézségeiről tájékoztatta felvidéki kollégáját, Csáky pedig a készülő szlovák nemzeti fejlesztési tervről és az Európai Unióban szerzett tapasztalatairól számolt be. Markó a sajtóértekezleten kifejtette, hogy a romániai kisebbségi kérdés gondjainak megoldásában nem segítettek az olyan nyilatkozatok, mint amilyet például Traian Basescu tett az Európa Tanács előtt. A román államfő ugyanis azt állította, hogy Romániában az etnikumközi kérdés megoldódott, sőt szerinte Európában ez „mintapéldaként” szolgál. Markó sérelmezte, hogy a román államfő a nyilatkozat megtétele előtt nem kérdezte meg az RMDSZ-t, amely immár több mint egy évtizede a kisebbségi politika kérdésével foglalkozik. Szerinte ha megvizsgálnák a magyarországi kisebbségi törvényt, akkor kiderülne, hogy ez a jogszabály számos olyan kérdést rendezett már magyar földön, amelyre Romániában most a parlament előtt lévő kisebbségi törvénytervezetben igyekeznek megoldást találni. Csáky Pál: Európában egy ország felkészültségét nem a nyilatkozatok, hanem a valós helyzet alapján ítélik meg. Csáky az Európai Unióban a felvidéki magyarságnak kisebbségként szerzett tapasztalatairól beszámolva elmondta: hogy a csatlakozás óta nőtt a Szlovákiában magyar nyelven tanuló egyetemisták száma, ami annak tulajdonítható, hogy törölték a fejkvótarendszert, vagyis most már a magyarországi diákok is ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a szlovákiai fiatalok. Ezért sok magyarországi fiatal tanul a komáromi Selye János Egyetemen. Míg korábban az egyetemi oktatásban részt vevő magyar diákok száma az országos átlaghoz képest csak 65–70 százalék volt, most ez az érték eléri a 87–88 százalékot. Csály kitért arra, hogy a csatlakozás után nem érezhető kivándorlási tendencia. Ennek ellenére gondot jelent a munkanélküliség, ami miatt naponta 32 ezer munkavállaló kénytelenek Magyarországra ingázni. Csáky Pál az RMDSZ elnökét pozsonyi látogatásra hívta. /Markó: a magyarországi kisebbségi törvény jó példa. Szlovákiában egyelőre nem terjesztenek elő hasonló jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2006. január 30.
Az ET parlamenti közgyűlése megállapította, hogy a „nemzet” fogalmát az európai jog mindaddig nem határozta meg. Frunda György RMDSZ-szenátort megbízták: dolgozzon ki jelentést, amelyben e fogalmat tisztázza. Frunda január 26-án mutatta be jelentését, amelyet a közgyűlés vita után elfogadott, s azt 2006/1735. számú Ajánlás néven az ET hivatalos dokumentumává emelte. Eszerint minden személy szabadon határozhatja meg egy adott „kulturális nemzethez” való tartozását, attól függetlenül, hogy éppen melyik államnak a polgára. A képviselők egyben azt szorgalmazták, hogy az ET-tagállamok ne határozzák meg magukat kizárólag etnikai alapokon, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a területükön élő kisebbségek – elsősorban a sokszínűség megóvásának érdekében – felvirágozhassanak. Frunda György úgy látja, négyféle nemzet-koncepció létezik. A francia az egy állam-egy nemzet alapján áll, a német pedig – s ez közel áll a magyar helyzethez – azt vallja, hogy a nemzet az adott állam határain átnyúlhat, azaz hogy egy adott nemzet több állam területén is élhet. A harmadik, a civil nemzet koncepciója szerint az állam és a polgár között szerződés létezik, de az egyén ettől függetlenül tartozhat bármelyik nemzethez, ami a multikulturális nemzet lehetőségét jelenti. A negyedik pedig a kozmopolita nemzet koncepciója, erről jelenleg sok vita folyik, s amelyről azt tartják, hogy valószínűleg az Európai Unió által járható utat is képezheti. Frunda jelentése nagy visszhangra lelt Spanyolországban, ahol a katalánok azt szeretnék, hogy őket önálló nemzetnek fogadják el. A spanyolok attól tartanak, ha ez bekövetkezik, a katalánok függetlenné válnak. Ezért a belgákkal, a balti államokban élő oroszokkal, a dánokkal és másokkal együtt támogatták Frunda jelentését, de az angolok, a franciák, a törökök és a monakóiak ellenezték. A jelentés egyértelműen vonatkoztatható az erdélyi magyarságra is, hiszen az új koncepcióban benne van a kulturális autonómia és az anyaországi jogalanyiság lehetősége – szögezte le Frunda György. Frunda szenátor azt próbálja majd elérni, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló jelenlegi keretegyezmény módosításával, európai szinten kötelező, minimális standardokat rögzítsenek a nemzeti kisebbségek számára. /Tibori Szabó Zoltán: Mi a nemzet Európa szerint? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ 2006. január 30.
Lakatos Artúr a válaszadás jogán pontosított, az MKT-ról szóló beszámolóval kapcsolatban. Az MKT tagjainak joguk van felháborodni és véleményt megfogalmazni a mindenkori elnökség tevékenységéről. László Attila azt állította, hogy Lakatos Artúr rokona Kónya-Hamar Sándor volt megyei elnöknek, de ez téves. /Lakatos Artúr: A válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Előzmény: Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2006. január 30.
Kónya-Hamar Sándor nyilatkozatában reagált Szabadság a január 28-án megjelent számában közzétettekkel kapcsolatban. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnöke azt állította, hogy Lakatos Artúr igazgatótanácsi tisztségéből való visszahívása „a rokoni alapon történő kinevezések korszakának vet véget”. Azonban Lakatos nem rokona, a megfogalmazott alaptalan vád ezért rágalomnak minősül. Az említett MKT-ülésen Kónya nem állította, hogy László Attila elnök átjátszotta volna az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét az Euréka vállalkozói klubnak. /Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Előzmény: Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2006. január 30.
Az RMDSZ színeiben Temes megyében polgármesteri, alpolgármesteri és helyi tanácsosi tisztségekhez jutott közéleti szereplők idei első tanácskozását tartották január 28-án Újszentesen. Halász Ferenc, a megyei RMDSZ elnöke felhívta a tisztségviselők figyelmét, hogy március elején ki-ki a maga településén készítsen mérleget arról, hogy mit sikerült megvalósítani a 2004-es választási ígéretekből. Halász megyei főtanfelügyelő-helyettesi minőségében figyelmeztetett a következő tanévtől bekövetkező tanügyi változásokra, az önállóan nem életképes iskolák jogi státusának megszüntetésére, intézmények összevonására. /P. L. Zs.: Tavasszal számvetés a választási ígéretekről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./2006. január 30.
Január 28-án tartotta választmányi ülését az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András Arad megyei elnök, parlamenti képviselő politikai tájékoztatójában az idei év egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte a magyar közösségek életminőségének a javítását, a 23 működő civilszervezet hatékonyabb támogatását. Bölöni György ügyvezető elnök ismertette a megyei szervezet 2005. évi költségvetésének a végrehajtását. A beszámoló jóváhagyását követően titkos szavazással választották meg három szakbizottság megüresedett vezetői tisztségviselőit: a gazdasági szakbizottság vezetője Pénzes Gyula, a közművelődési szakbizottságé László Lajos, a szociális szakbizottságé Balta János lett. /RMDSZ választmányi ülés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./2006. január 30.
A hét végén a budapesti Márton Áron Társaság, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az RMDSZ és a Keresztelő Szent János Plébánia közös szervezésében ötödik alkalommal tartották meg Marosvásárhelyen a „Kereszténység és Közélet” tanulmányi napokat. A meghívóban az szerepel: lehet-e jövője a keresztény társadalomtanításnak. A politikai szférát Csáky Pál szlovák és Markó Béla román miniszterelnök-helyettesek, Borbély László miniszter, és Kelemen Kálmán, a Romániai Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke képviselte. A sajtó és közélet viszonyáról Peták István és Pálfy G. István értekezett. /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./2006. január 30.
1944-ben 17 ezer szatmári zsidót hurcoltak a munkatáborokba és halállágerekbe, közülük csak nagyon kevesen tértek vissza. A holokauszt áldozataira emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben, a zsinagóga udvarán felállított emlékműnél. Décsei Miklós, a szatmári zsidó hitközség vezetője beszéde után kaddist Szerdócz Ernő budapesti rabbi mondott. /Sike Lajos: Emlékezés a vészkorszakra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./2006. január 30.
Tizenegyedjére tartották meg a Szatmár Megyei Sváb Deportáltak Találkozóját január 28-án. A rendezvény fő helyszíne Kálmánd volt, ahol a tavaly ősszel emeltek emlékművet a településről 1945. január elején elhurcolt 230 helybeli személy emlékére. Az emlékezésen Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök celebrált szentmisét a 4700 Szatmár megyei sváb deportált emlékére. A püspök beszédében kiemelte: a deportálás keserű éveit még ma is rengeteg Szatmár megyei család emlegeti fájdalommal, főleg annak a 800 embernek a hozzátartozói, akik jeltelen sírban, a volt Szovjetunióban alusszák örök álmukat. Szolomájer Sándor kálmándi születésű plébános a kálmándi plébánia Historia Domusát idézte, a géppuskás őrök által elhurcolt emberek templomi énekeket dalolva vonultak ki a faluból. – Mi, Szatmár megyei svábok ragaszkodunk hitünkhöz, hagyományainkhoz, de ezzel együtt magunkba fogadtuk a magyar kultúrát. Hatvanegy évvel a deportálás után itt van az ideje, hogy nyíltan felvállaljuk: szeretnünk kell magunkban a magyart, és törekednünk kell egyúttal arra, hogy megőrizzük a sváb értékeket – jelentette ki. A mise után megkoszorúzták az ősszel felavatott deportáltak emlékművét. Slachter István, az emlékmű megvalósításában oroszlánrészt vállaló egykori deportált elmondta: a megpróbáltatások nem értek véget a munkatáborokból való szabadulással, hiszen a hazatértek egy részét az itthon maradtak azzal vádolták meg, hogy háborús bűnösök, ezért elhurcolták őket. /Fodor István: A sváb deportáltakra emlékeztek Kálmándon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 30./2006. január 30.
Minden tömbmagyarságban található település válasszon testvértelepülésnek egy szórvány- vagy csángó települést – kezdeményezte a sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség. Gazda Zoltán ötletként megfogalmazta, például a sepsiszentgyörgyi önkormányzat testvérvárosává fogadhatná Máramarosszigetet, ahol a 40 000 lakosból több mint fél évszázad elnemzetlenítő politika után pusztán 6500 a magyar. /(-kas): Testvérkapcsolatok a szórvánnyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./2006. január 30.
A múlt hét végén dr. Grezsa István vezetésével hódmezővásárhelyi küldöttség kereste fel a berecki Gábor Áron Alapítványt és a polgármesteri hivatalt. A delegáció tagjai ez alkalommal sem érkeztek üres kézzel: a berecki Gábor Áron Ifjúsági Fogadó befejezésére 4000 eurós támogatást ajánlottak fel, hogy az ifjúsági szálláshely 2006. július 1-jétől uniós szintű feltételekkel tudja fogadni a berecki táborozásra érkező hódmezővásárhelyi fiatalokat. Berecken a Gábor Áron Ifjúsági Fogadó felépítését évek óta Hódmezővásárhely önkormányzata és a város civil szervezetei támogatják. Dr. Grezsa István arról is tájékoztatott, hogy Hódmezővásárhelyen erre a tavaszra készítik elő a tiszteletbeli polgárok világtalálkozóját, ez év március 15-ig kiadnak egy, a tiszteletbeli polgárok leveleiből összeállított, fotókkal illusztrált kötetet, most dolgozzák ki az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria rekonstrukciójának és hasznosításának tervét. /Sylvester Lajos: Befejezés előtt az Ifjúsági Fogadó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./2006. január 30.
A hét végén zajlott Szatmárnémetiben a XV. Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny Kárpát–medencei elődöntője, tizenhat énekes mérhette össze tudását a január 29-én, vasárnap tartott döntőn. Nehéz volt a zsűri munkája. Az első díjat azonos pontszámmal, megosztva nyerte el a vajdasági Kiss–Iván Ágnes és a Sepsiszentgyörgyről érkezett Érsek Csaba Sándor. A rendezvényt támogató egyházak, civil szervezetek és magánszemélyek jóvoltából azonban a többi versenyzőnek sem kellett nélkülöznie a teljesítményével kiérdemelt elismerést. A Határon Túli Magyarok Hivatalának különdíjat adott át. Végezetül Csirák Csaba főszervezőnek átnyújtották a Határon Túli Magyarok Hivatalának díját, úgymond, a rendezvény kitalálásáért. /Báthory Éva: Hajnal akar lenni – tizenötödször. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 30./2006. január 30.
Január 28-án Marosvásárhelyen, a Látó folyóirat irodalmi estjének vendégei a csíkszeredai Székelyföld szerkesztői voltak. A tizedik évébe lépett századik számát megért nívós csíkszeredai lapot ünnepelték. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztője üdvözölte vendégeit és barátait. A Székelyföld folyóirat az egyetemes magyar kultúra fóruma, a magyar irodalom csíkszeredai konzulátusa, hangzott el az esten. Ferenczes István, az ünnepelt lap főszerkesztője ismertette a kiadvány történetét. Mára elérték az ezerkétszázas példányszámot, és könyveket is sikerült kiadniuk, felfedezték, közölték a csángó írókat, a csángó irodalmat. Molnár Vilmos, a Székelyföld munkatársa, a Látó 2005-ös évi Nívódíjasa ezúttal a Béla kézrekerítése című novelláját olvasta föl, majd Lövétei Lázár László, a századik, ünnepi lapszám ötletgazdája ismertette a kiadvány létrejöttének körülményeit. György Attila a Székelyföld honlapját ismertette. A két évvel ezelőtt létrehozott weboldal olvasótábora decemberben elérte a kétezres lélekszámot, januárra e szám háromezerre bővült. – A Kővirág együttes a Székelyföldben közlő költők megzenésített verseit adták elő. /Tízéves vendégek jöttek Székelyföldről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./2006. január 30.
A Geml József Társaskör /Temesvár/ farsangi bálja nagy érdeklődésnek örvendett. A zenekar “pihenőibe” a szervezők Mátray László színművész Borban az igazság versműsorát iktatták be. Az előadás a Csiky Gergely Színház ajándéka volt. A társaskör ugyanis hűséges közönsége a helyi színháznak. Marossy Zoltán alprefektus, a társaskör elnöke közölte, jelentős lépések történtek a székház ügyében. A helyi RMDSZ a napokban vásárolt székházat abban a városrészben, ahol a Geml Társaskör működik, s mivel nem szándékozik a Magyar Házból kiköltözni, szerződéssel átengedte azt a civileknek. /(Sz. I.): Székházuk felújításáért báloztak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./2006. január 30.
A felső-háromszéki mezőgazdasági oktatás hetvenöt éves múltra tekint vissza. Erről a múlt év őszén emlékeztek meg. Az Apor Péter Szakközépiskolában /Kézdivásárhely/ jelenleg 1158 diák tanul hetven tanár irányításával. Nehezen indulnak be a mezőgazdasági osztályok, ezekbe kevés tanuló jelentkezik, holott sok lehetőség adódna külföldi tanulmányútra. Dezső Vencel iskolaigazgató elmondása szerint a jövőben növelni szeretnék a mezőgazdasági osztályok részarányát, hiszen ha Románia EU-taggá válik, akkor is szükség lesz ilyen képzettségű szakemberekre. Alapfokú követelmény az angol vagy a német nyelv ismerete és a mezőgazdasági végzettséget bizonyító oklevél, ezért az Apor Péter Szakközépiskolában nagy hangsúlyt fektetnek nyelvek elsajátítására is. Az iskola a múlt évben testvériskolai kapcsolatot létesített a nagykanizsai Thury György Közélelmezési és Kereskedelmi Szakközépiskolával, s minden nyáron nyolc-tíz kézdivásárhelyi diák egy hónapos gyakorlaton vehet részt Balaton-parti vendéglőkben. /(Iochom): Diákokat keresnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./2006. január 30.
Resicabányán az RMDSZ székházában a nemrég bejegyzett Platanus Kulturális Egyesület január 28-án megtartotta az első teadélutánját, amelyen Makay Botond Petőfi Krassó-Szörény megyében címmel tartott előadást. Nagy Péter, a Platanus elnöke a legnagyobb gonddal készítette elő a műsort. Kellemes meglepetés volt a Cziczeri Béni Műkedvelő Együttes váratlan feltámadása, ami abban nyilvánult meg, hogy Rácz-Virág Vilma az egykori együttes tagjainak gyermekeit tanította be néhány népdalként ismert Petőfi-vers eléneklésére. /Szakmáry Károly: Petőfire emlékeztek a Platanus első teadélutánján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./2006. január 30.
Saját, magyar képviselőt javasolhat a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) a Könyvtárak Országos Bizottsága tagságának kinevezésekor. A kormány elfogadta a könyvtártörvény módosítását, és ebbe a rendeletbe bekerültek azok a javaslatok is, amelyeket az RMDSZ fogalmazott meg. A könyvtári állomány bővítését illetően a rendelet lehetővé teszi a nemzeti identitás és kultúra ápolásához szükséges kiadványok beszerzését, az erre a célra szánt összegek százalékarányos elosztását, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek számarányára. /Nyitás könyvtári ügyekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./2006. január 30.
Január 27-én mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesházban Murvai Olga Vers-rekviem /Kriterion Könyvkiadó/ című kötetét. A könyv alcíme: Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója köszöntötte a jelenlévő két „szerzőt”, Murvai Olgát és Kányádi Sándort. A kötetet Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője mutatta be. /Köllő Katalin: ... hallgattam a rekviemet... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./