udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 614 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-614 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. október 30.

Már a magyar rendőrség vezetői között sem egyértelmű az állomány tagjai október 23-i fellépésének megítélése. Korábban Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a tömegoszlatás során minden jogszerűen zajlott, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka, Dobozi József rendőr-dandártábornok elismerte: voltak kifogásolható rendőri intézkedések az október 23-ai tömegoszlatásban, ezért belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Több fotó és tévéfelvétel is bizonyítja a rendőri visszaéléseket. Kérdéses, hogy hogyan lehet azonosítani a törvénysértő rendőröket, mivel arcukat maszk takarta, és azonosítószámot sem viseltek. A tüntetések a rendőri készenlét ellenére is folytatódnak Budapesten, illetve több magyarországi városban. A Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécses és környéke lesz október 30-tól a tüntetések helyszíne. Nem engedélyezi a rendőrség azt sem, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez. A budapesti Fővárosi Közgyűlés megszigorította a közterületek használatát. Ezentúl politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottsága ad engedélyt a kapcsolódó építmények, színpad, hangosítás, kivetítő elhelyezéséhez, bizonyos területek lezárásához. Előreláthatólag decemberben kerül az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi biztosa magyar képviselők kérései nyomán a budapesti kormányhoz fordult, hogy információkat kérjen a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EPP európai parlamenti frakciójának ülésén Hans-Gert Pöttering frakcióvezető és José Manuel Barroso, a brüsszeli EU-bizottság vezetője előtt beszélt arról, hogy Magyarországon a hatalom október 23-án átlépte a jogállamiság határait. „Európai parlamenti képviselőkként pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül Magyarország érdekeinek képviselete a feladatunk. A hazugságok és a félrevezető tájékoztatás felbecsülhetetlen mértékű kárt okoz hazánknak” – reagált a tájékoztatásra Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. /A Batthyány örökmécsesnél folytatódnak a budapesti tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Rendszerváltó népgyűlést tervez a Magyar Nemzeti Bizottság 2006. A magukat Kossuth térieknek nevező demonstrálók a budai Várban tartották meg október 28-án az október 23-ára meghirdetett, de a zavargások miatt elmaradt népgyűlést. A rendezvényt mintegy háromszáz rendőr biztosította, incidensek nem voltak. A tervezett gazdademonstráció elmaradt. A Kossuth tér még mindig a rendőrség által lezárt „műveleti területnek” van nyilvánítva, így ott egy ideig semmiféle csoportos megnyilvánulásra nincs lehetőség. A Fővárosi Közgyűlés szigorította a gyülekezési szabályokat is. /Guther M, Ilona: Rendszerváltó nemzetgyűlés készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2006. október 30.

Többen is kérték Böjte Csaba ferences szerzetest, hogy menjen a Kossuth térre és szóljon az ott egybegyűltekhez az evangélium, az élő Isten nevében. Október 23-a, a szörnyű magyarverés napja után is sokan kérdezik, hogy keresztény embernek ilyen helyzetben mi a teendője. Annak idején 2004. december 5-én is azt érezte, hogy Gyurcsány Ferenc uszítására az „én magyar állampolgárságomat el lehet vitatni, de a jókedvemet, az életbe, a szeretetbe vetett hitemet, keresztény reményemet nem”. „Nem szabad hagyni, hogy a szomorúság, a gyűlölet, a reménytelenség eluralkodjon rajtunk.” Az „erőszak, a vérontás nem szül igaz holnapot. Őszinte tisztelettel hajtom meg fejemet népem előtt, amiért ilyen nagy türelemmel viseli sorsát.” „Október 23-án Gyurcsány Ferenc megverette – válogatás nélkül – az utcán lévő magyar embereket. Olyan bűnt követett el, melyre semmilyen mentsége nincs, s mellyel nevét örökre beszennyezte.” Böjte Csaba meg van győződve arról, hogy nagyon sok értékes ember van a két kormánypártban. Hiszi, „hogy e két párt ideológiájában nincs helye az erőszaknak, idős emberek, asszonyok fényes nappal való megveretésének, kivont karddal nemzeti ünnepre összegyűlt emberek közé vágtató rendőröknek.” Böjte Csaba azért imádkozik, hogy ez a két párt az igazság és az élet mellett döntsön. Hiszi, „hogy egy ház, egy ország csak hitből, munkából, összefogásból, áldozatból épülhet fel.” Ő maga vállal 100 szentmisét, beszédet, elmélkedést határon belül és határon kívül és az ott begyűlt összes adományt felkínálja egy Nemzeti Megmentő Alapba. A jelenlegi nehéz gazdasági időkben jó lenne a nemzeti összefogás, hogy a bajban lévő testvéreket segíteni tudják. Arra biztat minden jó akaratú magyar embert, hogy adjon 100 munkaórát életéből a közös holnapért, és ennek az árát adják közösbe, hogy az egészségügy, a tanügy és a szociális intézmények szükséges reformját véghez lehessen vinni. /Böjte Csaba: Őszinte levél minden magyar emberhez! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Váratlanul, döntése indoklásának megtagadásával távozott a közéletből Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, nem válaszol sem mozgalmi vezetőtársai hívására, sem pedig a nyilvánosság érdeklődésére. Ez a távozás magánemberként kifogásolhatatlan gesztus volna, a magyarság nagy tömegeket megmozgató civil szervezetének vezetője esetében azonban megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. A feje tetejére állította azt a menetrendet, amely az immár közösnek mondott autonómiatörekvéseket segíthette volna közelebb a megvalósuláshoz. /Csinta Samu: Homok a szemben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc utáni megtorlás áldozatául esett – kivégzett, börtönt viselt vagy más módon meghurcolt – protestáns teológiai tanárok, diákok, lelkipásztorok és egyháztagok tiszteletére emlékművet avattak október 28-án Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet hátsó udvarán. Az emlékműhöz az Illyés Közalapítvány is hozzájárult. Ez az alkotás az intézet udvarára tervezett szoborpark első darabja. Az emlékmű a szovátai Bocskai Vince szobrászművész alkotása. A kőtalapzaton két, félig nyitott ajtóra emlékeztető bronztábla helyezkedik el, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a zsarnokság megszűnt ugyan, de ha nem ügyelünk, könnyen feltámadhat ismét. Ünnepi emlékező beszédében Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök a bibliai Nabukodonozornak és későbbi világi diktátor-utódainak esetét említette, akiknek uralkodása idején mindig akadtak előttük meghajolni nem akaró igazi férfiak. A kommunista rendszerben a szamosújvári, jilávai, periplávai, Duna-deltai stb. börtönökben meghurcoltak lelke számára mindig ott lebegett egy láthatatlan ablak, amelyet sosem lehetett bezárni. „Amíg nekünk ilyen ablakunk van, addig lesz számunkra egyház és nemzet” – mondta a volt püspök. Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök szerint a Trianonban megtaposott, majd 1945-ben a vörös birodalomnak odavetett magyar nemzet, amely azelőtt ezer éven keresztül védelmezte Európát, 50 esztendővel ezelőtt kimondta ősi szabadságvágyát. A felavatott emlékművet az egyházak, a főkonzulátus, helyi magyar szervezetek képviselői, magánszemélyek koszorúzták meg. /Ördög I. Béla: Figyelmeztető félig nyitott/csukott ajtó. 1956-os emlékművet avattak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Az Erdélyi Református Egyházkerület és a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány tizennegyedik alkalommal osztotta ki az udvarhelyszéki Siménfalván a Czelder Márton- és Földes Károly-szórványdíjat. A Czelder-díj ezúttal Csíkszeredába, a Földes-díj pedig Siménfalvára került. Az idei Czelder Márton-díjat és a vele járó 800 svájci frankot Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztornak ítélték. Először Csíkszentmártonban, majd Csíkszeredában és a hozzá tartozó szórványban munkálkodott. A Földes Károly-díjat az idén Mircse György, siménfalvi tiszteletbeli gondnok vehette át, a Szőke-Nyikó menti református szórványmagyarság hitének megőrzéséért tett szolgálatáért. Czelder Márton (1833–1889) református lelkész, misszionárius, egyházi író, szerkesztő volt. Tizenöt éves sárospataki diákként részt vett a szabadságharcban, két ízben is megsebesült. 1860-ban Románia délkeleti övezetébe, az akkor Moldva-Oláhországnak nevezett régióba ment, a kivándorolt magyarok körébe. Ott tíz év alatt egyházak és iskolák egész sorát szervezte meg, templomokat és iskolákat építtetett. 1865-ben veszedelmes emigránsként körözték az osztrák birodalomban. Földes Károly1891-ben született Mérán, elsőként ismerte fel a nemzet pusztulásának fokozott veszélyét. A szórványban Mezőújlakon és nagyon sok környező településen szolgált, Mezőújlakon iskolát teremtett. Ő az elindítója a szórványmissziónak, a Ki a Mezőségre! irányzatnak. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban. /V. J.: Szórványdíjak hosszú évek hűséges munkálkodásáért. Tizennegyedik alkalommal osztottak Czelder- és Földes-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Érmihályfalván és Nagyváradon is emléket állítottak az 1956-os magyar forradalomnak. Az érmihályfalvi koncepciós per 31 áldozatának emlékére készült Mihály Gábor budapesti szobrászművész alkotása, a halhatatlan lelket és a megújuló életet megtestesítő főnixmadár. „Megrázó események zajlottak idén október 23-án” – emelte ki Tőkés László Érmihályfalván, az emlékmű felavatása előtt elhangzó igehirdetésében. „Rombolások, rendőrállami intézkedések jellemezték e napot, és ugyanúgy csőcseléknek minősítették a zsarnoksággal szembeszegülőket, amint azt 1956-ban is tették” – mondta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, feltéve a kérdést: a polgári köznyugalom nevében szabad-e a hatalomnak elfojtani az emberi jogokat és a lelkiismeretet. 1958-ban kivégzett Sass Kálmán emléktábláját. A szoboravatás után Székelyhídi Ágoston, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság elnöke elmondta: 1956 a nemzeti függetlenség, az önrendelkezés forradalma volt, és üzenete az, hogy ezt a harcot ma a globalizált világban is folytatni kell. Nagyváradon a Réti református templomban október 29-én avattak emlékművet az ’56-os forradalom áldozatainak.  Tőkés László igehirdetése után Pálfy József, a gyülekezet lelkipásztora elmondta: azért vállalták fel az ’56-os emlékműállítást, mert templomuk felépítésének fél évszázadát is most ünnepelik. A templom udvarában felállított emlékművet, Gergely István kolozsvári és Dóczi András csíkszeredai szobrászművészek közös alkotását, a püspök és a templom lelkésze leplezték le. Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormánynak azért az anyagi támogatásért, amellyel az érmihályfalvi és a nagyváradi emlékművek felállítását segítette. /1956-os emlékműavatás Érmihályfalván és Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Október 28-29-én Aradon tartották – országosan 1938 óta – első kongresszusukat a romániai és a határon túli román tanítók. A találkozó elsődleges célja a tanítók szerepének, összefogásuk hangsúlyozása volt, képviseltették magukat a határon túli – albániai, bulgáriai, macedóniai, magyarországi, moldovai, szerbiai, ukrajnai – tanítók is, akik más és más körülményekről számoltak be. Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolaközpont tanítója az RMPSZ – mint társszervező – országos és Arad megyei tevékenységét mutatta be. /(Kiss): Tanítók kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

2006. október 30.

A nemzeti hősökre emlékezett október 29-én,vasárnap, az istentisztelet után a petrillai református templomban a bányászváros maroknyi magyarsága. Les Zoltán lelkész bevezetőjében a magyarországi forradalom előzményeit vázolta. Az anyaországban több mint 360 embert végeztek ki a forradalomban való részvétel miatt, illetve további 16 ezret ítéltek börtönbüntetésre. Erdélyben több mint 1500 embert tartóztattak le a magyarországi eseményekkel való szimpatizálás miatt. A Securitate előszeretettel “vadászott” a történelmi magyar egyházakra, valamint a magyar fiatalokra. Középiskolai diákokat ítéltek el hosszú évekre csupán azért, mert gyászszalagot tűztek ruhájukra a magyarországi szovjet vérfürdő áldozatainak tiszteletére. /CH. A.: ‘56-os megemlékezés Petrillán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

2006. október 30.

Hármas ünnepre ült össze október 28-án Sepsiszentgyörgyön a művészeti oktatást, valamint Plugor Sándor képzőművész munkásságát értékelők tábora a Művészeti Líceum udvarán és kiállítótermében. Felavatták Plugor Sándor mellszobrát, Jecza Péter alkotását, iskolakeresztelőt tartottak, és emlékeztek a száz évvel ezelőtt kaput nyitó első sepsiszentgyörgyi állami elemi iskola megalakulására, a zenei oktatás 1968-as indítására, valamint a képzőművészeti, tánc- és drámaosztályok 1990 utáni alapítására. Akárhová mész és akárhol alkotsz, szűk közösségedet képviseled, eszerint kell élned és dolgoznod – ezzel az utókorra hagyott Plugor Sándor-i üzenettel nyitotta meg Ütő Gusztáv az emlékkiállítást az iskola dísztermében, amelynek anyagát a néhai művész felesége, Miklóssy Mária válogatta, majd a jelen lévő képzőművészek, művész tanárok Plugor emlékeztek egykori kollégájukra. /Fekete Réka: Dolgozz, míg tart a nap (Iskolát neveztek el Plugor Sándorról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2006. október 30.

Magyarország volt miniszterelnökének, az erdélyi születésű gróf Bethlen Istvánnak a mellszobrát leplezték le október 28-án egykori szülőfalujában, Gernyeszegen. Három huszáregyenruhás férfi és két fiatal „őrizte” Blaskó János budapesti szobrászművész alkotását, míg beszédek hangzottak el a templomkertben. A szobor leleplezését megelőzően ünnepi istentiszteleten vettek részt a meghívottak: a budavári önkormányzat küldöttei, a felvidéki küldöttség, a hollandiai küldöttség, helyi közéleti és politikai személyek, nemes családok leszármazottai. Veress Róbert gernyeszegi református lelkipásztor kiemelte: Bethlen István példakép kell legyen mindenkinek erkölcsszeretete, népszeretete, igazságszeretete, hite miatt elsősorban. Halálának 60. évfordulóján méltó megemlékezés ez az esemény. „Hazaérkezett az egykori miniszterelnök” – fogalmazott Incze Jenő, helyi polgármester, a Bethlen mellszobor leleplezése előtt. Ez áll a szobor alapzatán is, hazaérkezett Bethlen István, aki 1874-ben született Gernyeszegen, 1946-ban halt meg Moszkvában. Vekov Károly egyetemi tanár történelmi előadásában elhangzott, Bethlen 1921–1931 között volt miniszterelnök, politikájának értékvédő szerepe volt. A budavári önkormányzat polgármestere, dr. Nagy Gábor Tamás beszédében kiemelte: „Nem gondoltam volna, hogy szülőfalujában hamarabb állítanak neki szobrot, mint a Sándor palotában” – mondta, hozzátéve, reméli, hamarosan a budaváriak is helyben tiszteleghetnek az egykori miniszterelnök emlékműve előtt. Először Bethlen Anikó és Bethlen Farkas, a Bethlen fejedelmi család jelenlévő leszármazottai helyeztek el koszorút. /Berekméri Ildikó: „Hazaérkezett” az egykori miniszterelnök. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

2006. október 30.

1956-os emlékműsort szerveztek a Teodidaktos Humanitárius Alapítvány bentlakó diákjai október 27-én Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. A diákok szavaltak. A műsor végén kalotaszegi és mezőségi táncokat adtak elő a fiatalok. /Birtalan Ágota: „Nem akarok gyáva csendet...” – 1956–2006. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Az ötvenhatos forradalom leverése után bebörtönzöttek között volt Kardos László, akit 1957. május 4-én vették őrizetbe Budapesten. Esetében a legfőbb vád Nagy Imre írásainak nyugati megjelentetése volt. Kardos László még az ítélet előtti időben megkérdezte nyomozótisztjét: tulajdonképpen miért kifogásolják a kéziratot? Nagy Imre ugyanis megírta miniszterelnöki kinevezésének történetét, amely 1953-ban volt, Moszkvában. Akkor Malenkov közölte Rákosival; nem ő, hanem Nagy Imre lesz a magyar kormányfő. A kézirat kiküldésével ország-világ tudomására jutott: a magyar miniszterelnököket Moszkvában nevezik ki. Kardos tettét „hazaárulásnak” minősítették, ezért ítélték 15 évre. /(Isán István Csongor): Történelem és emberi sors. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2006. október 30.

A Kolozsváron lezajlott V. Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválján a legjobb előadásnak járó díjat a marosvásárhelyi Ariel Színház magyar tagozatának Mirkó királyfi című előadása nyerte. /D. H.: Legjobb az Ariel Mirkója. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2006. október 30.

Kincses Réka Balkán bajnok című dokumentumfilmje kapta az idei ASTRA Film Fest nagydíját Nagyszebenben, a nyolcadik nemzetközi dokumentumfilm- és vizuális antropológiai biennálén. A zsűri elismerését átnyújtó Cristi Puiu rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket bemutató filmalkotást a legfontosabb hazai témáról készült dokumentumfilmnek nevezte. A Németországban élő Kincses Réka filmje a berlini filmfőiskolán készült diplomafilmként. /Barth Réka: Győzött a Balkán bajnok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2006. október 30.

Az animáció világnapja alkalmából Nagyváradon is animációs filmvetítést tartottak október 28-án, az esemény házigazdája a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti szaka volt. A vetítéseken a nagyváradi magyar egyetem reklámgrafika szakán, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári filmművészeti szakán készült alkotásokat is levetítették. Újvárossy László, a nagyváradi egyetem képzőművészeti szakának adjunktusa elmondta, a tanintézet reklámgrafika szakán kötelező tárgyként oktatják az animációkészítést. Az órákon Radu Igazság bukaresti filmrendező és Balázs Zoltán gyakornok vezetésével folyik a munka. Az egyetemen Metrion néven hozták létre azt az alkotóműhelyt, mesélte Demeter Szilárd egyetemi oktató, hozzátéve, hogy a műhelyben színészek, újságírók közreműködésével készülnek az animációs alkotások. /Gergely Gizella: Középpontban az animáció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Játék, móka és kacagás jellemezte a hét végén Szilágycsehben nyolcadik alkalommal megrendezett Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. A Padif néven ismertté vált rendezvényre idén közel kéttucatnyi diákszínjátszó csoport jelentkezett. Aszalos Géza, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház művésze ezúttal a Bartók Béla Gimnázium diákönkormányzati színjátszó körének vezetőjeként volt jelen a rendezvényen. „Az amatőr szó az utóbbi időben egyfajta pejoratív értelmet kapott, pedig szerintem az a legszebb benne, hogy ezek a gyerekek lelkesedésből teszik a dolgukat” – mondta a színművész. /Kulcsár Andrea: Szilágycsehben találkoztak a hétvégén a diákszínjátszó csoportok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Jövőképünk és útkeresés a szenvedélybeteg-ellátásban címmel szervezett konferenciát a Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálata és a Magyarországi Caritas Egyesület Csíkszeredában. A Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott szakmai értekezleten a Gyulafehérvári Főegyházmegye 6 régiójából ötven résztvevő jelent meg. Az egynapos konferencia célja a Magyarországon működő Rév intézményhálózat jól bevált szenvedélybeteg-segítő tevékenységét átültetni az erdélyi régiók Családsegítő Szolgálatának feladatai közé. /Péter Szabolcs: Caritas-konferenciát tartottak Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium megjelent évkönyvében a névjegyzék tartalmazza valamennyi tanár és a kisegítő személyzet névsorát is. Több mint száztízen vannak, az ezer diák mellé ugyanis ilyen nagyságrendű felnőtt gárda kell ahhoz, hogy működjön az intézmény. Az iskola egykori meghurcolt, bebörtönzött tanárainak vallomása nyomán egész fejezet szól 1956-ról. /Székedi Ferenc: Évkönyv – októberben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2006. október 30.

Hagyományosan az utolsó októberi hétvégén szervezett Bernády Napokat a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. A rendezvénysorozat kiemelkedő mozzanata a Bernády-emlékplakett átadása volt, melyet idén Borbély László miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke Keresztes Gyula építészmérnöknek nyújtotta át. A díjazott kimagasló szakmai tevékenysége mellett részt vállal a közéletben, hazai és külföldi lapokban közöl rendszeresen, négy kötet szerzője, többek között felkutatta és megírta a Maros megyei kastélyok és udvarházak történetét. „Marosvásárhelyen természetes, hogy az utóbbi esztendőkben megpróbáltunk kultuszt teremteni Bernády Györgynek, mert szükségünk van Bernády György példájára” – mondta a rendezvényen jelen levő Markó Béla RMDSZ-elnök. Ráday Mihály budapesti történész, a Magyar Televízió Unokáink sem fogják látni című sorozatának készítője bemutatta Marosi Barna Bernády György városa című, Sütő András előszavával bevezetett, könyvét. Ráday rámutatott: 1914-ben Budapest után Marosvásárhelynek volt a legtöbb aszfaltozott utcája, a Kultúrpalotát és a Városházát tervező építészről szólva pedig megjegyezte: elférne Marosvásárhelyen egy Komor Marcell-emléktábla. /Lokodi Imre: Bernády-kultusz könyvgálával. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./


lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-614




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék