udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
638
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 631-638
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. november 9.
Bár hivatalosan mai napig sincs utcanévjelző tábla Marosvásárhelyen a volt Bethlen Gábor, később Május 1., s a rendszerváltás után Ion Antonescu marsall sétány egyetlen sarkán sem, a november 2-án közölt hirdetésben, amely az őszi nagytakarítás helyszíneire vonatkozik, megoldódni látszik a kérdés. Dan Gliga igazgató mellett színt vallott Dorin Florea polgármester is, a hirdetésben ugyanis Antonescu bulevárdként jelenik meg a közismert sétány neve. Ez is azt jelzi, hogy a fütyül a törvényekre, a Megyei Törvényszék döntésére és a városi tanács határozatára, amely szerint tavaly októbertől a Vár sétány nevet kapta. A Pro Európa Liga sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint megengedhetetlen, hogy az országot az Európai Unió vizeire vezető kormánypárt megyei szervezetének első embere egyet mond és mást cselekszik. Haller Béla, az emberjogi iroda vezetője utalt arra, hogy a még mindig érvényben levő sürgősségi kormányrendelet tiltja a fasiszta, rasszista és fajgyűlölő szimbólumok használatát és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt személyek kultuszát. Ebből kiindulva perelte be a liga a városi tanácsot, amely a Vár sétány elnevezés megszavazásával válaszolt. Mivel a polgármester nem hajtotta végre a határozatot, a liga a közigazgatási bíróságon tett panaszt, minek következtében a hivatal a Vár sétány elnevezést kezdte használni. A romániai zsidóság és minden más kisebbség kiirtására vállalkozó Antonescu a legnagyobb románok kijelölésére szervezett tévéműsorban a hatodik helyen végzett. A közvéleményben tovább élnek az Antonescu megdicsőítésére vonatkozó hamis történelmi eszmék, ahelyett, hogy a fasiszta kormányfő zsidó- és kisebbségellenes politikájának valós tényeit figyelembe vennék. /Bodolai Gyöngyi: Visszatért Antonescu? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2006. november 9.
November 7-én a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatot terjesztett elő a nacionalista és xenofób erők hatásáról a romániai igazságszolgáltatásra, nevezetesen a Maros Megyei Törvényszékre. Rámutatott, hogy a Románia ellen indított perek nagy része – amelyekben az Európai Emberjogi Bíróság az állampolgárok javára döntött – olyan ügy, amelyekben a bírák felkészületlensége miatt születtek nem megfelelő határozatok. Kerekes a Maros Megyei Törvényszéken folyamatban levő, a tanács egyik határozatát megsemmisítő közigazgatási per során meggyőződött, hogy ez a törvényszék nacionalista. A vitatott határozat témája: egy utcát Kossuth Lajosról nevezzenek el Marosvásárhelyen, amely utca egyébként 1893 és 1920, illetve 1940 és 1986 között az ő nevét viselte. Kerekes elmondta, hogy a helyi tanácsi határozat semmissé nyilvánításáért nacionalista civil szervezetek és politikai pártok indítottak pert, közöttük a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület. Kerekes Károly szerint „a Simona Pojar bírónő által vezetett ülések hangulatából eleve következtetni lehetett a döntésről”, nem beszélve arról, hogy az ügy megoldása 8 hónapot vett igénybe. Elképesztőnek nevezte, hogy a szeptember 27-i tárgyaláson a bírónő megengedte, hogy „a reklamálók szabadon sértegessék nemcsak a forradalmár Kossuth Lajost, hanem a magyar államot, a magyar népet, a marosvásárhelyi és az amerikai magyarokat, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, és nem utolsósorban engem, a marosvásárhelyi tanács védőügyvédjét”. /Mózes Edith: Kerekes Károly: Nacionalizmus és inkompetencia a Maros Megyei Törvényszéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2006. november 9.
2006-os költségvetéshez képest jövőre közel 700 millió forinttal irányoznak elő kevesebbet határon túli támogatásokra – ez derül ki Magyarország 2007-es költségvetés-tervezetéből. A 687 milliós „hiány” alig kevesebb az Illyés Közalapítvány (IKA) büdzséjénél. Korábban már eldöntötték, hogy többek közt az IKA is áldozatul esik a támogatási rendszer átszervezésének. 2007. december 31-től megszűnnének a közalapítványok, a hivatalos indoklás szerint azért, mert sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornájává váltak. A korábbi elképzelések szerint az Illyést más, kisebb közalapítványokkal együtt (Apáczai Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány stb.) beolvasztották volna a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) hatáskörébe tartozó Szülőföld Alapba (SZA), melyet mintegy „kárpótlásképpen” hoztak létre a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás után. Az átszervezéssel az volt a cél, hogy a határon túli politikusok pénzosztásra való befolyása minimálisra csökkenjen – a politikusoknak ezután csak a prioritások meghatározásába van beleszólásuk, a konkrét támogatásokról szakértők döntenek. A 2007-es SZA-büdzsében nem feltétlenül tükröződik az IKA „jelenléte”. Az Alap költségvetése ugyan a törvényes rendelkezések által előírt 1 milliárdra nő a 2006-os 600 millióról, de ez a növekedés nem arányos a megszűnőfélben levő, idén mintegy 800 millió forintnyi támogatást szétosztó Illyés Közalapítvánnyal, a többi közalapítványról nem is beszélve. Közvetlenül a Szülőföld Alap tétele alatt szerepel egy új, Nemzeti jelentőségű intézmények támogatása című költségvetési tétel, 2,3 milliárd forinttal. A Transindex úgy tudja, ebből a keretből nemzeti jelentőségű intézményeket fognak támogatni régiónként – a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekkel fog konzultálni, hogy melyek legyenek ezek a támogatott intézmények. Egyébként a 2,3 milliárdos tétel nem is tűnik nagynak, mert korábban csak a Sapientia Egyetemnek 2 milliárd forintnyi támogatást különítettek el. Hozzá kell tenni, hogy nincs információ arról, hogy a Sapientiát ebből a tételből, vagy más forrásból fogják támogatni. A határon túliak körében igen népszerű oktatási-nevelési támogatás számára 3,5 milliárd forint szerepel a költségvetési tervezetben –ez a keret „felülről nyitott”, vagyis igény esetén több pénz is rendelkezésre áll. A 2007-es évben ez 5 milliárd, vagy valamivel több forintot jelent (2006-ban erre célra jóval kevesebb pénz, mintegy 3,5 milliárd állt rendelkezésre). Egy új, korábban sosem szereplő tétel is megjelent a tervezetben, Határon túli magyarok egészségügyi ellátásának a támogatása címmel, 116 millió forint értékben. További változás, hogy az Oktatási Minisztérium határon túli főosztályának támogatásait 1,1 milliárdról 700 millióra csökkentették, illetve egy tételbe vonták össze. Az összevonás amiatt történt, mert eddig nem foglalkoztak annyit a kérdéssel, hogy ezt a keretet lebontsák. Régebben a HTMH osztotta fel ezeket az összegeket, most az a testület fog dönteni, ami a MeH-ben létrejön. Amennyiben az oktatási-nevelési támogatás „nyitott kasszáját” is beszámoljuk, akkor a magyar állam 2007-ben több, mint 10 (körülbelül 10,5) milliárd forintot szán a határon túliak támogatására. A számításban nincs benne a Duna TV működtetésére szánt összeg, lévén, hogy ezt a pénzt nagyrészt Magyarországon költik el, nem pedig a határokon túl. A tervezet adataival számolva a támogatás jövőre újabb 8 százalékkal csökken. /(Transindex): Nyolc százalékkal csökkennek a határon túli támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2006. november 9.
Normális körülmények között nagy megtiszteltetést jelent bárki számára az, ha számon tartják s elismerik a forradalomban játszott szerepét, illetve az események feltárásában, azok ismertté tételében vállalt munkáját. Idén azonban nagy dilemma elé kerültek azok az anyaországi és határon túli személyek, akiknek az ’56-os események ötvenedik évfordulóján a magyar állam kitüntetést adományozott: fogadják-e el vagy sem a különben megtisztelő elismerést olyan körülmények között, hogy jelenleg az a Gyurcsány Ferenc a magyar kormányfő, akinek a személye sokak szemében teljesen hiteltelenné vált. Mindenekelőtt a 2004. december 5-i népszavazás előtti, határon túli magyarokat megtagadó kampánya, majd az idén májusban Balatonőszödön zárt frakcióülésen elhangzott, és később ismertté vált, egyebek mellett a maga és kormánya sorozatos hazugságait beismerő, Magyarországot pedig egyszerűen lekurvázó beszéde miatt, újabban pedig azért, mert nevéhez és kormányához kötik az idei, október 23-i tüntetések rendőrségi brutalitással való szétveretését. Az anyaországi kitüntetettek közül többen úgy fejezték ki a magyar miniszterelnökkel szembeni tiltakozásukat, hogy az elismerések átvételekor nem fogtak kezet a kormányfővel. De voltak olyanok is, akik még Szili Katalin házelnököt sem tisztelték meg ezzel az emberi gesztussal, és csak Sólyom Lászlót, a Magyar Köztársaság elnökét tartották méltónak a kézfogásra. Az elismerések átadása-átvétele körüli botrány a határon túlra is átcsapott, hiszen az ’56-os magyar forradalmat követő romániai megtorlás több erdélyi túlélőjét is magas állami kitüntetésben részesítettek, az eseményeket kutatóknak pedig az évforduló alkalmából alapított Szabadság Hőse-emlékérmet adományozták. Magyarország és a magyar nemzet nem csak gyurcsányokból áll, hiba lenne tehát mindenkit velük egy kalap alá venni. Márpedig a kitüntetések olyan szimbólumok, amelyek az egész nemzet háláját fejezik ki azok iránt, akiknek azokat odaítélték. /Papp Annamária: Ötvenhat kitüntetettjei. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2006. november 9.
Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya benyújtotta nyugdíjazási kérelmét. A 60 éves főkapitányt az utóbbi időben számos szakmai és politikai támadás érte. A bírálók főként az október 23-i budapesti események során tanúsított rendőri fellépést vetették a rendőrfőkapitány szemére. A zavargások után több panasz érkezett az ügyészségre is. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján történt budapesti zavargásoknak számos civil szervezet és a Fidesz szerint a rendőrség túlkapások árán vetett véget. Petrétei József igazságügyi miniszter még nem döntött. A tárca közleménye szerint „a kormány továbbra is visszautasítja a hamis vádakra alapozott, a rendőrség elbizonytalanítását célzó, az egész országnak ártalmas politikai támadásokat”. /Nyugdíjba vonul a „vaskezű” budapesti rendőrfőkapitány. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./2006. november 9.
Fehér megyében az új tanévben 23-mal csökkent az iskolák száma, ugyanakkor 7 általános iskolát elemivé építettek le, az iskolaigazgatók száma 262-ről 223-ra csökkent. A magyar tannyelvű oktatásban felszámolták a felsőújvári elemi iskolát és beszüntették a magyarbecei V–VIII. osztályos oktatást. Jelenleg 5 önálló magyar tannyelvű iskola és 20 magyar tagozat működik a megyében. Az iskolahálózat leépítése tovább folytatódik. Fehér megyében a magyar iskolákban 199 pedagógus tanít. Magyar tannyelvű iskolát 1313 gyerek látogatott. /Takács Ildikó: 23 elemi iskolát szüntettek be. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./2006. november 9.
Akárcsak az ország megyeszékhelyeinek többségében Csíkszeredában is megoldatlan, hogy a mozgáskorlátozottak akadálymentesen bejuthassanak bizonyos közintézményekbe vagy nyilvános helyekre. Az 1990-ben megalakult Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke, Fikó Csaba elmondta, 1991-ben céget is alapítottak, a Handicap Kft.-t, amely gyertyaöntő műhelyt és egy varrodát működtet; e két műhelyben állandó jelleggel 8-9 ember dolgozik. Gyergyószentmiklóson folyamatosan akadályba ütköznek a testi fogyatékkal élők. Gyakorlatilag nincs egyetlen olyan hivatalos intézmény, ahová akadálymentesen bejuthatnának a mozgássérültek. /Horváth István: „Fogyatékos” figyelem fogyatékkal élőkre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2006. november 9.
Az Európai Unió elvárásainak megfelelő, a korábbihoz képest duplájára nőtt férőhellyel, 35 ezer kötettel, valamint tíz új számítógéppel várja hallgatóit a Sapientia – EMTE csíkszeredai campusának könyvtára. November 8-án volt az ünnepélyes megnyitó. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke szerint az elkészült épülettel Székelyföld kincses házát nyitották meg. Szilágyi Pál, a Sapientia – EMTE rektora beszédében győzelemként értékelte a megvalósult beruházást. Balog László könyvtárigazgató elmondta: a régi könyvtárat naponta a hallgatók 8–10 százaléka látogatta, az új – több mint száz férőhelyes – létesítményt reményeik szerint a hallgatók legalább 15–20 százaléka fogja használni. /Kozán István: Felavatták a Sapientia Egyetem könyvtárát. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./2006. november 9.
A Hans Lindner Alapítványnak /Szatmárnémeti/ tizenegy munkatársa és kilenc bedolgozója van, összesen húsz munkatárssal dolgoznak. Az alapítvány még mindig Hans Lindner és családja által folyósított összegekből működik. A menhelyet már átadták az önkormányzatnak. Lelkiekben is nagyon szegények az emberek, már nem tudják, mit tegyenek, hogy kilábaljanak a szegénységből, mondta el Koczinger Tibor, az alapítvány igazgatója. A Mária Házban régebben volt állami gondozottak laktak, azoknak már biztosítottak otthont. Most egyre több olyan nehéz helyzetben lévő családra figyelnek fel, akik képtelenek a gyerekeiket nevelni. Hoztak már be gyereket mezőn található viskóból is, a szülőkkel megegyezve. A rákos betegségben szenvedő gyermekekért létrehozták a Reménysugár programot. Sikeres volt a Hospitanten program is. Mintegy húszan mentek ki Németországba, tanulmányi célokkal, aztán visszajöttek és körülbelül kétszáz munkahelyet teremtettek. A Lindner család évente kétszázezer eurót szán Szatmárnak, az elköltéséről mindig egyeztetnek. /Márkus Mónika: „Arra figyelünk, hol lehet segíteni” Interjú Koczinger Tiborral, a Hans Lindner Alapítvány ügyvezető igazgatójával. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 9./2006. november 9.
A Magyarót és Fickót összekötő, szinte nyolc kilométeres út tele van gödrökkel. Kocsis Adalbert, Magyaró község polgármestere jelezte, nem sikerült pénzt keríteni az út aszfaltozására. Fickónak csak egy bejárata van Magyaró felől, a Fickói út, ahogy a községbeliek nevezik. Fickó településen 480-an élnek. Évekkel ezelőtt úgy tűnt, hogy a lakossága elöregedik, de az elmúlt években a fiatalok zöme hazatért, hazatér. Sokan ingáznak Szászrégenbe vagy máshova, sok fiatal Magyarországon vállal munkát, a pénzt pedig hazahozza, legtöbbjük házat épít. Az utóbbi 16 év alatt Fickón 30 új házat építettek. /(kilyén): Feléledő falvak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2006. november 9.
Hadnagy Melinda, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanára összeállításában egy olyan könyv jelenik meg, amely kisebb gyerekek zenei nevelését segíti elő: Lánc, lánc, eszterlánc /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/. A könyvet a román szaktárca oktatási segédletnek nyilvánította, ezzel engedélyezve tanintézményekben való használatát, Elsősorban szülőknek és pedagógusoknak ajánlható a kiadvány. /(pbá): Zenei kézikönyv szülőknek, pedagógusoknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./2006. november 9.
Parajdnak gazdag az irodalma. A világháló is bőséges információt kínál, több kulturális vagy turisztikai, önkormányzati stb. portál csábít a Sóvidék jelentős nagyközségének meglátogatására. Parajd nagy adattára Csiki Zoltán – Horváth István – Ozsváth Pál – Vécsei András: Rapsóné öröksége. Tanulmányok Parajd község múltjából (Corvin Kiadó, Déva, 2006) című hatszáz oldalas munka, a település és a környező falvak „bibliája”, amely helytörténeti kézikönyv és turisztikai kalauz egyben. A könyv megismertet a sóbányászat történetével, Parajd, a két Sófalva és a tanyák, tanyabokrok, az egyházak, iskolák történetével, a Sóvidék élő nyelvével. Csiki Zoltán magyartanár a kötet szerkesztője. /B.D.: Parajd világi bibliája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2006. november 10.
Nacionalizmusról és támogatáspolitikáról tárgyalt november 10-én Pozsonyban Markó Béla RMDSZ-elnök és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Várhatóan január második felében összehívják a határon túli szervezeteket tömörítő, úgynevezett kis Máért ülését, amelyre meghívják a magyar kormány képviselőit is – ebben egyeztek meg. A határon túli szervezetek vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a romániai és szlovákiai belpolitikai helyzetről is, az erősödő nacionalizmusról és magyarellenességről. Abban is megegyeztek, Magyarország részéről átláthatóbb és kiszámítható támogatáspolitikára van szükség a jövőben. „A Máértot, amely az utóbbi időben valóban a magyarországi politikai belharcok terepévé és a pártok közti konfrontáció helyévé vált, a magyar kormány nem kívánja összehívni. Mi ezen a döntésen nem változtathatunk, de a véleményünket elmondhatjuk” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Hangsúlyozta, a kis Máért a határon túli magyar szervezetek fóruma, és itt el lehet kerülni a magyarországi politikai konfrontációt, valamint a politikai táborharcot, a határon túli magyar szervezetek közötti rendszeres véleménycserére pedig szükség van. Bugár Béla úgy fogalmazott, „a rólunk szóló kérdésekben a magyar belpolitika magába fordulása miatt elmaradt egyeztetésekre” szükség van. Az RMDSZ, illetve az MKP elnöke szerint a kis Máért megfelelő alkalom lesz a határon túli magyar szervezetek Magyarországhoz való viszonyának tisztázására. /Gujdár Gabriella: Markó és Bugár összehívja a kis Máértot. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2006. november 10.
Nagybányán találkozik november 10-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök Nagybányán. A megbeszélés része annak a Szili Katalin által indított kezdeményezésnek, amelynek értelmében évente egyszer magyar, illetve román helyszínen kerül sor a parlamenti elnökök határ menti találkozóira. A tárgyalás középpontjában az Országgyűlés és a román Képviselőház között 2003. február 27-én Bukarestben aláírt „Stratégiai partnerségről szóló megállapodás végrehajtása”. /Szili ismét Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2006. november 10.
Nyugdíjazását kérte december 31-ei hatállyal Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya. Demszky Gábor főpolgármester azt kérte tőle, hogy változtassa meg szándékát, mert Budapestnek szüksége van egy jól felkészült rendőri vezetőre. Kérelme okairól Gergényi nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. „Nincs kommentár” – válaszolta azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy döntése összefügg-e a korábbi hetek történéseivel, az utcai zavargások idején a rendbontókkal szemben foganatosított rendőri intézkedések miatt személyét ért szakmai és politikai támadásokkal. Sajtóinformációk szerint két főkapitány-helyettes – a közbiztonságért, illetve a gazdálkodásért felelős – is fontolóra vette nyugdíjazási kérelmének benyújtását. A BRFK felső vezetői közül egyedül a bűnügyi főkapitány-helyettes maradna. Ugyancsak nyugdíjazási szándékát jelezte több főosztályvezető és kerületi kapitányság-vezető is. A főpolgármester mellett a Szabad Demokraták Szövetsége is maradásra kérte a főkapitányt. „Egyben visszautasítjuk azt a föltételezést, hogy Gergényi Péter budapesti főkapitány vállalhatatlanná vált volna az SZDSZ számára” – olvasható a Kuncze Gábor pártelnök által aláírt közleményben. A Fidesz álláspontja, hogy a rendőrfőkapitány nyugdíjba vonulása nem oldja meg az október 23-i események miatt kialakult helyzetet, bár szerintük Gergényi döntése mindenképpen a felelősség beismerését jelenti. A budapesti zavargások kapcsán 93 rendőrök ellen tett feljelentés ügyében rendelt el nyomozást az ügyészség. Ebből 38 eljárást a szeptemberi, 55-öt az októberi eseményekkel összefüggésben indítottak. A feljelentések hivatalos eljárásban történő bántalmazásokat tartalmaznak. Emellett hivatalos személy elleni erőszak miatt – a szeptemberi és októberi budapesti zavargásokkal összefüggésben – az ügyészség 67 eljárást indított. /Guther M. Ilona: Nyugdíjba menne, de nem tudni, miért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2006. november 10.
Székelyföldi fejlesztési régió létrehozása 2013 előtt lehetetlen – derült ki a Kis régiók – nagy tervek című, a Horizont Egyesület és a megyei tanács által az árkosi Európai Tanulmányi Központban tartott tudományos tanácskozáson. Ugyanis az ilyen gazdasági régiók átalakítása az Európai Unió tervezési időszakában – azaz 2007 és 2013 között – lehetetlen. Azt az új időszak kezdése előtt két évvel kezdeményezni kell Brüsszelben – fejtették ki a magyarországi szakemberek. A tanácskozás Háromszék két testvérmegyéje, a magyarországi Heves és a svédországi Värmland tartomány területfejlesztési szakemberei bevonásával zajlott. /Szekeres Attila: Ezt a vonatot lekéstük (Székelyföld mint régió). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./2006. november 10.
Erdélyi magyar szolidaritási alap létrehozását kezdeményezte a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE), az Erdélyi Magyar Alap most készülő működési szabályzatát közvitára fogják bocsátani. „Azért hozzuk létre az alapot, hogy segítsünk magunkon, tegyünk valamit az erdélyi magyarság megmaradása érdekében, hogy ne csak a külföldi adományokért tartsuk a markunkat” – fejtette ki Csuzi István, a Bihar megyei MPE elnöke. /G. G.: Átlátható működésű támogatási alap létrehozását tervezi a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./2006. november 10.
A Magyar Polgári Szövetség kézdiszéki szervezete értesülve Szili Katalinnak, a Magyar Országgyűlés elnökének kézdivásárhelyi látogatásáról, megdöbbenve veszi tudomásul, hogy a Székelyföldet még mindig olyan politikusok vezetik, akik feladják a méltóságukat érdekeikért. Tiltakoznak az ellen, hogy olyan magyarországi szocialista politikusokkal koszorúzzanak, akik megsértették az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, durva rendőri módszerekkel szétverve a békésen ünneplő tömeget. Ez azt bizonyítva, hogy Magyarországot még mindig a volt kommunista diktatúra kiszolgálói vezetik. /Dr. Fekete Károly: Feladják méltóságukat érdekeikért (Tiltakozik az MPSZ kézdiszéki szervezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./2006. november 10.
A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) internetes fórumot indít, amelynek keretében az érdeklődők közvetlenül szólíthatják meg a nemzetközi kisebbségvédelem aktív szereplőit. Elsőként Bauer Edit, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője a HHRF Kerekasztal vendége. A közgazdász/szociológus végzettségű Bauer Edit az MKP tisztségviselőjeként 1990 óta van jelen a szlovákiai politikában. 2004-től Duka-Zólyomi Árpád mellett az MKP európai parlamenti képviselője. Szakterülete az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció és a jogvédelem kérdései. /Terítéken a magyar kisebbségek sorskérdései. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2006. november 10.
Romániában a felnőttek alig 1,8 százaléka vesz részt szakképzésen. Uniós irányelv, hogy 2010-ig az aktív lakosság 12 százalékának kell tovább képeznie magát – nyilatkozta az oktatási tárca illetékese. A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) megalakult a Partiumi Felnőttképző Központ (PFK), amelynek szakemberei egyelőre Nagyváradon és Szatmárnémetiben tartanak kurzusokat. A PKE eddigi kínálatából hiányzott a felnőttoktatás, ezt szeretnék most pótolni a felnőttképző központtal – tájékoztatott a PFK ügyvezető igazgatója, Zakota Zoltán. A képzés jelenleg informatika és idegen nyelv tanulására korlátozódik. /Both Abigél: Gyerekcipőben a felnőttképzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./