udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
638
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 631-638
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. november 11.
Színes, nyolcoldalas községismertető füzetet adott ki a bodoki önkormányzat Bodok község Kovászna megye Románia címmel. Szerkesztette: Lunguly Levente. /Falufüzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./2006. november 11.
Megjelent B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Szétszabadalt Székelyföld című műve. A könyv három részre tagolódik, az első Sepsiszentgyörgy történetét mutatja be, elsősorban az impériumváltástól napjainkig, a közigazgatás átszervezését az elmúlt százhúsz esztendőben, a népesedési viszonyok alakulását a 20. század elejétől napjainkig. A visszarománosítás vitája címet viseli a második rész. A harmadik rész címe A székely önrendelkezés körül – az autonómia témáját járja körül a hajdani Maros Magyar Autonóm Tartományról, a székely autonómiáról szóló beszélgetésekben. – Háromszék története a könyv témája, és ez fogja egységbe. /Kuti Márta: Szétszabdalt Székelyföld. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./ 2006. november 12.
Nemrég tartotta szokásos évi konferenciáját a Romániai Magyar Pax Romana szervezet. A Pax Romana olyan nemzetközi szervezet, amely tagjai sorába katolikus értelmiségieket, szakembereket gyűjt össze. A szervezet katolikus értelmiségiek számára nyílt fórumot kíván teremteni. A Romániai Magyar Pax Romana 1992-ben alakult meg. Léteznek helyi csoportjai, ezek közül ma elsősorban a szatmárnémetiek és a brassóiak találkoznak rendszeresen, jelen van a Pax Romana Csíkszeredában, Kolozsváron is. Két kötetet is adott ki a Romániai Magyar Pax Romana: egyik a világi értelmiség egyházi helykeresésével foglalkozott, másik a nők (és férfiak) lehetséges szerepeivel. /Bodó Márta: Pax Romana: Világi krisztushívők, katolikus értelmiségiek fóruma. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./2006. november 13.
November 11-én Sinaián fogadta a külföldi sajtóorgánumok Romániában akkreditált tudósítóit Traian Basescu államfő. Elmondta: jelenleg 608 román katona tartózkodik Irakban, Románia pedig mindaddig részt vesz az ország demokratizálását célzó folyamatban, amíg a bagdadi kormány és a szövetségesek egyszerre nem kérik a távozását. Az államfő elemezte Románia látványosan javuló gazdasági helyzetét, a kiváló idei eredményeket, a 7 százaléknál magasabb növekedést. Basescu a székely területi autonómiát elutasította, öt perccel előbb még Koszovóra, Transznisztriára, Abháziára és Dél-Oszétiára utalva, a különféle autonómiaformákat kívánatos megoldásként említette. Hozzátette: a kisebbségi törvényt el fogják fogadni, de nem az RMDSZ által szorgalmazott formában. Traian Basescu úgy látja, hogy a Székelyföld máris rendelkezik kulturális autonómiával, hiszen a magyar iskolák, a színházak és más intézmények élén kizárólag magyar igazgatók állnak. Területi autonómia azonban nem lesz, mert az a régió lakóit koldussorba taszítja, jelentette ki. /t. sz. z: Ebéd az államfővel Sinaián. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
Romániai és besszarábiai egyetemisták tiltakoztak november 11-én Bukarestben a Külügyminisztérium székháza előtt. A diákok Románia és a Moldovai Köztársaság egyesítése érdekében megünnepelték a berlini fal leomlásának tizenhetedik évfordulóját, és maguk is lerombolták az általuk felállított „szégyen falát”. /A „szégyen falát” rombolták le. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
Bogdan Olteanu, a román képviselőház liberális elnöke szerint a PSD-nek szociáldemokrata pártként ellenzéki szerepben is pragmatikusan kellene viszonyulnia a kisebbségi törvényhez, nem pedig populista módon. Több parlamenti csoport részéről is hiányzik a politikai akarat a kisebbségi törvény elfogadásához – tette hozzá. Olteanu támogatásáról biztosította a kisebbségi törvény szorgalmazóit. Szili Katalin országgyűlési elnökkel tartott találkozóján szintén megerősítettem hogy ő és pártja is a törvény megalkotása mellett foglalt állást. /S. M. L.: Olteanuban megvan a politikai akarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 13.
A nagy megbékélések korszakát éli a romániai magyarság: azt követően, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője végre tárgyalóasztalhoz ült, november 11-én Marosvásárhelyen a két erdélyi nemzeti tanács tett pontot vitájuk végére. Az SZNT és az EMNT vezetői hosszú idő óta nem tárgyaltak. Érintkezéseik jó ideje kimerültek a március 15-i ünnepségen való közös részvételben. Tőkés László püspök szerint az SZNT nemrég lemondott elnöke, Csapó József volt az együttműködés legfőbb akadálya, mivel „érthetetlen okokból bizalmatlanságot táplált az EMNT iránt”. A november 11-i találkozón a két nemzeti tanács állandó bizottságai vettek részt együttes ülésen, az EMNT küldöttségét Tőkés László, az SZNT-ét a frissen elnökké választott Fodor Imre vezette. A találkozón elfogadott határozat szerint a felek ezentúl szorosabban kívánnak együttműködni. Az SZNT-sek jelezték, hogy ők is részt akarnak venni azon az erdélyi magyar fórumon, amelynek létrehozásáról Tőkés László a múlt héten egyezett meg Markó Bélával. Az SZNT-sek a szombati találkozón jelezték, szorgalmazni fogják majd, hogy a készülő minimálprogramba foglalják bele Székelyföld területi autonómiáját is. Az EMNT és az SZNT vezetői megállapodtak, hogy kidolgoznak egy szándéknyilatkozatot, amely a háromszintű autonómiaformákról szól. Tőkés szerint elsősorban a székelyföldi önkormányzatoknak kellene kezdeményezniük a népszavazás kiírását, de ha erre nincs törvényes lehetőség, akkor kezdeményezzenek belső, nem hivatalos referendumot. Az EMNT és az SZNT ehhez kéri az RMDSZ erkölcsi és anyagi támogatását. /B. T.: Békepipák ideje: találkozott az EMNT és az SZNT vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
Erdélyi magyar megbékélésről lehet beszélni, akkor is, ha Tőkés László és Markó Béla egyértelművé tette, hogy ezentúl sem fognak mindenben egyetérteni. A kölcsönös nyitás azonban előrelépést jelent. /Borbély Tamás: Az igazságok menti megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ 2006. november 13.
Markó Béla és Tőkés László egy héttel ezelőtti találkozóján a remény, érdek és lehetőség találkozott, Tőkés és Fodor Imre által kinyilvánított egyetértése a normalitás állapotának megteremtéseként nyugtázható. Az autonómia ügye olyan kovásznak tűnik, amely hihetővé teszi a körvonalazódó összefogást. Csínján kell bánni a bimbózó lehetőséggel, írta a Krónika napilap. /Az egység párlata. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
Az RMDSZ példás nagyvonalúsággal megszavazta a demokraták felvételét az Európai Néppártba. Nem kevesen mondják, az RMDSZ-nek kemény alkuval szigorú feltételekhez kellett volna kötnie a támogatást. /Ágoston Hugó: Nyugalom, nyugtalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 13.
Az EMNT és az SZNT tanácskozásán részt vevő Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője a közelmúltban Kolozsváron megrendezett kisebbségi felsőoktatási konferencia eredményeit ismertette. Elmondta: sikerült széles körű nemzetközi támogatást szerezni az állami finanszírozású, önálló magyar Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, miután minden résztvevő aláírta a konferencia ezt szorgalmazó zárónyilatkozatát. A BKB azt szeretné, hogy a nemzeti minimumban (amelynek rögzítéséről Tőkés László és Markó Béla RMDSZ-elnök állapodott meg a közelmúltban) szerepeljen a magyar egyetem visszaállításának ügye is. A BKB hamarosan hozzáfog a kétnyelvű feliratok kihelyezéséhez a Babes–Bolyai Tudományegyetem kolozsvári főépületében, ha pedig ebben meg kívánják akadályozni őket, passzív ellenállást tanúsítanak. /BKB: passzív ellenállás feliratügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
A soproni Edutech Kiadó gondozásában megjelent Szép Erdélyünk című képes könyvsorozat újabb köteteinek bemutatójára és szétosztására készülődve hivatalos úton 600 példányt szeretett volna behozni az országba az importőr. A kolozsvári vámhivatalban azonban nem vámolták el a könyveket: a magyarországi kiadó munkatársai szerint azért, mert a vámosok ország- és nemzetellenesnek minősítették a kiadványt; a vámhivatal vezetője viszont azt állítja, hogy a vámolási kérelmet az igénylő visszavonta. „Az importőr 600 könyvvel érkezett a határhoz, az előírásoknak megfelelő iratokkal, a kolozsvári vámhivatalban azonban románellenesnek nyilvánították a könyveket, és megtagadták a vámolásukat” – panaszolta Göncz József, a könyv egyik szerzője, aki a Sopronban működő könyvkiadó vezetője. Mint elmondta, az importőr a sorozat első három, Erdélyről szóló kötetével jelentkezett a hivatalban, a negyedik akkorra még nem készült el. Az albumsorozat első kötete a Szép Erdélyünk – Történelmi képeslapokon, amely 1905–1949 közötti, erdélyi településeket bemutató képeslapok gyűjteménye. A második kötet alcíme Éljen a haza, ez a honfoglalástól 1944-ig kíséri végig a magyarság történelmét, szintén képeslapokkal illusztrálva. A harmadik kötet – a Receptek és vendéglők – letűnt korok gasztronómiai szokásait és ételreceptjeit mutatja be. „Kolozsváron felkészülten vártak a vámosok: megnézték a könyveket, majd azzal utasították el a vámolást, hogy történelmi témájú, Románia- és románnemzet-ellenes magyar könyvekről van szó” – részletezte a történteket Giczy József, aki a könyvek romániai behozatalát bonyolította. Mint elmondta, a vámosok el akarták kobozni a könyveket, és csak ismerősök közbenjárásával sikerült mégis elhozni őket. A vámhivatallal abban egyeztek meg, hogy a legrövidebb úton visszaviszik a szállítmányt Magyarországra. A kolozsvári vámhivatal vezetője, Florin Modrea cáfolta a magyarországiak állításait. „A 600 példányt a magyar történelmi egyházaknak, Erdély római katolikus és református gyülekezeteinek, magyar könyvtáraknak, iskoláknak szántuk, és még a téli ünnepek előtt szerettük volna szétosztani. A célunkat nem adjuk fel: januárig várunk, és akkor majd újra behozzuk őket. Akkor Románia is csatlakozik az Európai Unióhoz, és gondolom, nem lesz már akadálya a szabad könyvterjesztésnek. Szomorú azonban, hogy Európa küszöbén ilyen eset megtörténhet” – jelentette ki Göncz József, hozzátéve, hogy a könyvek jelenleg egy debreceni raktárban vannak. Mint elmondta, három évvel ezelőtt az első kötetet akadálytalanul hozták be az országba. Annak bemutatóját Nagyváradon tartották, a könyvszállítmányt pedig a Körös-parti városban vámolták el, és a vámosok semmi kivetnivalót nem találtak benne. /Gergely Gizella: Nem engedték be Romániába a Szép Erdélyünk sorozat köteteit. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
A nagyváradi barokk palotában mutatták be a hét végén a Szép Erdélyünk albumsorozat harmadik és negyedik kötetét. Az albumokból – a kolozsvári incidens miatt – kevesebb könyv került az asztalra, mert csak személyes csomagként behozható mennyiséggel érkezhettek a soproni szerzők az országba. „A képeslapoknak filatéliai, történelmi és építészeti értéke van. A magyarországi képeslapgyűjtők munkája azért is hasznos, mert ezek a könyvek az épületek restaurálásában is segíthetnek” – mondta a sorozatot méltatva Péter I. Zoltán, aki maga is képeslapgyűjtő. Bognár Béla, a kötet társszerzője elmondta, a történelmi Magyarország területéről már több tízezer képeslapot sikerült összegyűjteniük. „A képeslapkészítés az 1890-es évek végén, a huszadik század elején élte virágkorát, akkor az örömünneptől a katasztrófáig, a várkastélytól az orgonabokorig mindent lefotóztak, és képeslapot készítettek belőle. Trianon után a képeslapnyomás visszaesett, és csak a bécsi békeszerződés megkötése után kezdett újra talpra állni” – mondta el Bognár, hozzátéve, hogy a kiadványban Erdély és a Partium valamennyi kastélya és kúriája szerepel. /Anzikszok várkastéllyal, orgonabokorral. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal az Új Magyar Szó megkeresésére közölte, a kétoldalú találkozón a román-magyar kapcsolatok szinte minden fontos témája terítékre kerül. Az együttes kormányülés lehetőséget nyújt az előző, bukaresti találkozón elhatározott feladatok számvetésére, illetve új, közös programok kidolgozására. Szó lesz a készülő észak-erdélyi autópálya rácsatlakoztatásáról a magyarországi és a nyugat-európai úthálózatra. Tárgyalni fognak az energetikai együttműködésről, a határátkelők modernizálásáról, valamint a közös vám- és útlevélkezelésről. Az uniós forrásokból megvalósítható közös turisztikai fejlesztések lehetőségei is terítékre kerülnek. Szó lesz a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem társfinanszírozásáról, a szórványoktatás minőségi javításáról, a műemlékek restaurálásával kapcsolatos gondokról, a Gozsdu Alapítványról, illetve olyan szimbolikus kérdésekről is, mint a gyulafehérvári Batthyanaeum ünnepélyes keretek között történő átadása. A verespataki bányaberuházás is napirendre kerül. Simicskó István a román-magyar kormányülés kapcsán levelet küldött Szilvásy György kancelláriaminiszternek, melyben arra kérte, „a kormányszintű kétoldali tárgyalások során különös hangsúlyt fektessenek a székelyföldi autonómia megteremtésének, az államilag finanszírozott erdélyi magyar egyetem felállításának, a moldvai csángók által kért rendszeres, magyar nyelvű vallásgyakorlás lehetővé tételének kérdésére.” /Guther M. Ilona: Közös kormányülés, közös témalistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 13.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete rendezett konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön, 150 magyar szakos tanár és könyvtáros részvételével. „Szükség van a munkánkra, mert a mai társadalom hajlamos elfelejteni, milyen kincsek rejlenek a könyvekben” – mondta el Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Neves hazai és anyaországi szakemberek tartottak előadást a számítógép, a könyv és az olvasás kapcsolatáról. Péntek János professzor, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke kitért arra, hogy a könyv háttérbe szorulása miatt a mostani generáció sok mindent nem tud a magyar nyelvről. Nagy Attila, a Magyar Olvasás Társaság elnöke megdöbbentőnek nevezte az olvasási szokások változásait. Felmérések szerint 1964-ben a magyarországiak 41 százaléka vallotta azt, hogy egyetlen könyvet sem olvasott el 12 hónap alatt; 2005-ben már a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozta, hogy egy év alatt egyetlen kötetet sem vett a kezébe. A tanácskozás ünnepélyes pillanata a megyei könyvtár névadó ünnepsége volt, amelyen az intézmény Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész nevét vette fel. /Kovács Zsolt: Csökkenőben az olvasási kedv. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
Szépségverseny és a Nox együttes fellépése tette emlékezetessé a Krónika napilap hetedik születésnapja alkalmával tartott ünnepséget, melyet Marosvásárhelyen rendeztek, a sportcsarnokban. A 2006-os Miss Krónika – Erdély szépe verseny döntőjével kezdődött a program. /A marosvásárhelyi Kopacz Boróka a 2006-os Miss Krónika – Erdély szépe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
Magyarországi támogatással felújított erdélyi műemlékeket látogatott meg hétvégi körútján Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. November 10-én Nagybányán Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével, másnap pedig Markó Béla RMDSZ-elnökkel a november 16-ra tervezett magyar–román közös kormányülésről egyeztetett. Markó Béla leszögezte: a magyarországi munkaerőpiac rendkívül fontos a romániai magyarság számára. Az RMDSZ vezetői azt kérték a magyar házelnöktől, hogy Magyarország ne korlátozza munkaerőpiacát. Szili Katalin mostani erdélyi körútján számos olyan műemléket tekint meg, amelynek felújítása magyar állami forrásból történt. A kézdivásárhelyi Bogdán-ház felújításának támogatására hárommillió forintot hozott magával. Felkereste a jelenleg műemléki kutatás alatt álló nyárádszentlászlói unitárius templomot, a csíkdelni Szent János-templomot, valamint a felújított mikházai ferences templomot, megállt a székelykapuiról híres Máréfalván is. /Szili Katalin ismét Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A határon túli tanároknak nyújtott könyvvásárlási támogatás és a Sapientia Egyetem működéséhez biztosított anyagi hozzájárulás egyaránt a magyar oktatási tárca 2007-es büdzséjében szerepel – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kérésére, hogy Magyarország ne csökkentse az egyetem jövő évi költségvetését, a házelnök asszony azt mondta, nem szeretné, ha a körülmények rosszabbak lennének, mint 2006-ban. /Erősítenék a parlamentközi kapcsolatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 13.
Az erdélyi magyar politikai erők körvonalazódó összefogása kulcsfontosságú a Székelyföld autonómiájának megvalósítása szempontjából – állapította meg Gál Kinga fideszes európai képviselő, a néppárti frakció kisebbségi és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó tagja. A látogatást Becsey Zsolt magyar EP-képviselő szervezte bánsági, dél-alföldi, és vajdasági újságírók egy csoportja számára, akik így első kézből szerezhettek információkat az európai intézmények működéséről, a brüsszeli magyar képviseletek munkájáról, a magyar EP-képviselők, illetve az RMDSZ-megfigyelők tevékenységéről. Gál Kinga kifejtette: Amikor még csak nem is konkrétan az autonómiáról, hanem kisebbségi kérdésekről beszélek, akkor már olyan hihetetlen ellenlobbi indul meg az itt levő romániai megfigyelők részéről, amit eddig nem ismertek az Európai Parlamentben! /Pataki Zoltán: Gál Kinga: az autonómia kulcsa az erdélyi magyar erők összefogása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 13.
Bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatja a Szociáldemokrata Párt (SZDP), amiért a kormányfő nem reagált kellőképpen, a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő RMDSZ-elnök Markó Béla „alkotmánysértő” kijelentéseire. Cristian Diaconescu szóvivő szerint pártja ismételten felszólítja a miniszterelnököt és az államfőt, hogy határolódjanak el Markó Bélam továbbá egyes RMDSZ- és SZNT-vezetőknek a területi autonómiára vonatkozó kijelentéseitől. Mircea Geoana úgy nyilatkozott: kérni fogja Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, hogy ne fogadja el az RMDSZ vezetőinek, Markó Bélának és Borbély Lászlónak jelenlétét a budapesti közös magyar–román kormányülésen, az autonómiával kapcsolatos álláspontjuk miatt. /Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik az SZPD. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
A protestáns teológia tiszteletbeli professzorrá avatta november 11-én dr. Gaal György irodalomtörténészt, illetve Varga László nyugalmazott lelkészt. A teológia épülete felújításának befejezését ünnepelték, dr. Juhász Tamás leköszönő rektor elmondta, az épület felújítására 540 ezer eurót költöttek, amelynek jelentős része hollandiai, illetve németországi támogatásból származott. A tiszteletbeli professzor címet az 1956-os események miatt börtönbüntetésre ítélt Varga László a református vallás aktualitását bizonyító munkássága elismeréseként kapta meg, míg dr. Gaal György tudományos munkássága, irodalmi tevékenysége alapján. /(kb): Felújították a protestáns teológia épületét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./