udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
615
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 601-615
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. február 7.
Megközelítőleg nyolc éve a következő sorokkal kezdte Asztalos Lajos ismertetőjét: „Egy lelkes, vállalkozói szellemmel is megáldott sepsiszentgyörgyi történész, Kádár Gyula, néhány évvel ezelőtt, a könyvkiadásnak e csöppet sem kedvező időben, nem kis kockázatot vállalva, létrehozta a Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó Kft-t. És ez a kis műhely azóta töretlen lendülettel egymás után adja ki az évtizedekig tiltott, általunk hiányolt, múltunkat ismertető köteteket. ”Ezzel egyidejűleg három évvel ezelőtt ugyanő kiadta a Történelmünk című folyóiratot, melyben a múlt eseményei mellett napjaink időszerű kérdései is helyet kaptak. Ennek utóda a Történelmi Magazin. Fenti sorok ma is érvényesek. Az 1996-tól megjelenő, tizedik évét betöltött lap azóta megizmosodott, a kezdeti 12 helyett előbb 20, majd 40 oldalas lett. Tartalmilag gazdagodott. Címéhez illően fő rovata a Történelem. Ezenkívül politikai, művészettörténeti, egyháztörténeti, nyelvészeti, művelődéstörténeti írások találhatók a lapban. Végül Diákmagazin címmel tíz–tizenkét oldal az ifjúság ismereteit gyarapító történeti írásokat közöl. Az utolsó oldalon lévő kolofon szövege nem túloz: a független erdélyi Történelmi Magazin célja a helyes magyarságtudat erősítése. /Asztalos Lajos: 10 éves a Történelmi Magazin. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2007. február 7.
Február végén új gyereklapot indít Nagyváradról határon innen és túlra a lap munkatársa, Both Abigél. A havonta jelentkező, határokon átívelő Mákvirág című gyermekújság megjelentetésének utolsó előkészületei zajlanak. A lap kisgyerekeknek készül hatéves kortól tizenkét évesig. Maga a Mákvirág a Bihar megyei gyermekek körében nem ismeretlen. Még 1998-ban a Bihari Napló Kulcsár Andrea és Both Abigél szerkesztésében indított gyermekoldalt ezzel a címmel. A rengeteg levél már akkor bizonyította, szükség van rá. A 2001-es koncepcióváltással eltűnt az újságból a gyermekoldal. 2004 márciusában éledt újjá, amikor a piacon feltűnt a Reggeli Újság, igaz, akkor már csak Both Abigél szerkesztésében. Mindkét Bihar megyei magyar napilap, a Bihari Napló és a Reggeli Újság támogatta abban, hogy a megkedvelt gyermekoldalt lappá fejleszthesse. A 16 oldalas, színes újság márciustól már kapható lesz. /Mákvirágos tavasz. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./2007. február 7.
,,Házi szerzőkként” köszöntötte február 6-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban a Háromszék két munkatársát Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója, kiknek könyvei szinte egy időben jelentek meg. Bogdán László A démon női alakot ölt című verseskötetéről, illetve B. Kovács András Szétszabdalt Székelyföld, helytörténeti írásokat tartalmazó kiadványáról Káli azt mondta, műfajilag különböznek egymástól, abban mégis hasonlítanak, hogy mindkettő ,,valamiféle krónika”, részei az erdélyi lét kultúrtörténeti vonalának. B. Kovács András Sepsiszentgyörgy ,,várostörténeti vázlataként”, kisebbségi élettapasztalatot továbbadó könyvként beszélt kötetéről. /Mózes László: Krónikák a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./2007. február 7.
A napokban jelent meg Domokos Ernő és Krajnik Izabella Marketingkutatás /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ cím új gazdasági szakkönyve. A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanárai ezúttal a marketingkutatás módszertanába nyújtanak betekintést. /Ferencz Csaba: Marketingkutatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./2007. február 8.
Berendelték a szenátus külügyi bizottságához Terényi János bukaresti magyar nagykövetet. A felsőházi szaktestület „a magyar vámosok visszaéléseit“ kérné számon a diplomatán. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felszólításának tesz eleget, a diplomata behívatásával pedig a külügyi bizottság is egyetért. A konzervatív pártvezér szerint a román–magyar határátkelőhelyeken egyes magyar vámosok zaklatják a román turistákat. „Nem szokás, hogy a nagykövetet csak úgy berángassák a parlamentbe. Ha a román államnak kifogásai vannak a határátkelőknél történtekkel kapcsolatban, akkor a diplomáciai úzus szerint előbb a budapesti román nagykövetnek kell érdeklődnie az illetékes magyar hatóságoknál” – fogalmazott a magyar nagykövetség egyik magas rangú tisztségviselője, aki közölte: a diplomáciai képviselethez „meghívó” sem érkezett a szenátusból. A Romania Libera már január 8-i számában arról írt, hogy Nagylaknál a magyar vámosok kiürítik a román állampolgárok gépkocsijainak csomagtartóit. A magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) mindezt cáfolta. /Cseke Péter Tamás: Berendelték a magyar nagykövetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2007. február 8.
Egyeztető értekezleten tisztázta a félreértéseket a magyar vámhatóság a román nagykövetség és a román fuvarozók érdekképviseletének illetékeseivel azzal kapcsolatban, hogy a magyar-román határon a vám- és a jövedéki vizsgálat elkülönül egymástól. Elmondta: az egyeztetésre azért volt szükség, mert sajtóhírek szerint a Romániából Magyarországra érkezők túl szigorúnak találták az ellenőrzéseket. /Egyeztetés a román–magyar határállomások ellenőrzéseiről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./2007. február 8.
Kovászna megyében 18 000 aláírás összegyűjtését vállalják Tőkés László támogatására, hogy az Európai Parlamenti választásokon független jelöltként induljon – erről döntöttek a Magyar Polgári Szövetség széki szervezetei egyeztető ülésükön. Az MPSZ döntött arról is, hogy támogatja és gyakorlatilag is segíti az SZNT által kezdeményezett autonómia-népszavazást Sepsiszéken. /Farkas Réka: Tervek Tőkés támogatására. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./2007. február 8.
Az EP-képviselői mandátumszerzésre akkor lehetünk esélyesek, ha az RMDSZ-vezetés a függetlenül induló Tőkés Lászlót a maga jelöltjének tekintené. Az RMDSZ-nek a két befutó helyre kellene figyelmét és kampányát összpontosítania és hatállyal szakítani kellene mindkét oldalon az egymást lejárató, sokszor igaztalan kampánnyal. Véget kellene vetni a Tőkés László karizmatikus személyiségét kétségbe vonó, a ,,Tőkés a múlté”, a ,,’90-ben kellett volna”, s az ehhez hasonlóknak. Tőkés László szóval és cselekedettel következetesen képviselte az erdélyi magyarság érdekeit, s ha néha keményebben rótt is meg, vagy akár igaztalanul sértett meg egyeseket, ezen, a tét nagyságára való tekintettel, túl kell tennie mindenkinek magát, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Az egység illata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./2007. február 8.
A rendőrségen kell számot adnia Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna-gimnázium sportpályájával kapcsolatos elképzeléseiről. Tőkés Lászlót február 12-ére beidézték a nagyváradi rendőrségre. A református egyház nemrég vesztette el a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért indított pert, azóta a Rácsok mögött elnevezésű akciósorozathoz a többi történelmi magyar egyház is csatlakozott: Tempfli József római katolikus megyés püspök arról beszélt, bár a sportpálya területe soha nem volt az egyház tulajdona, kiállnak annak visszaszerzése mellett, hiszen iskola nem működhet sportolási lehetőség nélkül. „Azért vagyok püspök, hogy népemet és népem érdekeit védjem – mondta Tempfli József. – Nekünk nem ellenségeink a román ortodoxok, és bízunk az ügy békés rendezésében. ” Az ökumenikus összefogás jegyében a hét minden napján más-más felekezet papjai hirdetnek igét az esti áhítatokon a várad-olaszi református templomban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Lászlófy Pál elnök állásfoglalást hozott nyilvánosságra, melyben közli, hogy kiállnak a Lorántffy-gimnáziumnak a sportpályáért folytatott küzdelme mellett. /Gergely Gizella: Rendőrségi idézést kapott Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2007. február 8.
Sólyom László köztársasági elnöknek írt levelet Csatlós Mihály, a felső-háromszéki tanügyi szakszervezet elnöke, arra hívta fel az államelnök figyelmét, hogy az érettségi tételek magyar nyelvű fordítása csak az elkövetkező hónapokban készül el. Csatlós a diszkriminatív helyzet miatt még januárban tiltakozó levelet küldött az RMDSZ-nek, az Oktatási Minisztériumnak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek, de egyiküktől sem érkezett válasz. Ezek után úgy döntött, a levelet Sólyom Lászlónak is elküldi. /Lukács János: Levél Sólyomnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2007. február 8.
A népszavazás, a közmeghallgatás és a közvélemény-kutatás keverékének tartja a székelyföldi belső referendumot a Pro Europa Liga. Az emberjogvédelmi iroda vezetője, Haller István szerint a Székely Nemzeti Tanács autonómiaügyben indított kezdeményezésének nincs semmiféle jogi értéke. A liga elnöke, Smaranda Enache hozzátette, hogy az urnával házalók akaratukon kívül is befolyásolják az autonómia jogosságáról kérdezett személyeket. Enache viszont elismerte, hogy politikai nyomás következtében az SZNT-nek nem volt más választása, ami megfogalmazása szerint így is egy teljesen demokratikus kezdeményezésnek tekinthető. A liga elnöke példaként Dél-Tirol függetlenítési folyamatát említette, melyre a közös Európában került sor. A többségében németek lakta terület az autonómia kiharcolása után Olaszország egyik legszegényebb régiójából virágzó térséggé vált. /Szucher Ervin: PEL: jogilag értéktelen autonómiareferendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2007. február 8.
Tonk Gabriellát, a kolozsvári Artemis-központ volt ügyvezető igazgatóját, a BBTE Szociológia és Szociális Gondozási kar doktoranduszát a közelmúltban nevezték ki az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság helyettes államtitkárává. A statisztikai adatok szerint évente körülbelül 4000 csecsemőt hagynak a szülészeteken. /Nagy-Hintós Diana: Elhagyott és fogyatékos gyermekek védelmében. Beszélgetés Tonk Gabriella helyettes szakállamtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2007. február 8.
A Szegedi Orvosi Egyetem és a temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közös PHARE-támogatású projektjét indították útnak Temesváron. Az együttműködés a mikrosebészet területén dolgozó rezidens és szakorvosok továbbképzésére, valamint a tudományos kutatásra terjed ki. A másfél éves lefutású projektbe bevonják Arad, Bihar és Szatmár megyét is. /P. L. Zs. : Határ menti együttműködés a mikrosebészetben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./2007. február 8.
Hatalmas az érdeklődés a román állampolgárok körében az Európai Unió intézményei által meghirdetett munkakörök iránt. A meghirdetett 440 adminisztrátori és titkári állásra Romániából 9213-an jelentkeztek, közülük körülbelül félezren magyarok. A munkavégzés helye az uniós intézmény székhelyétől függően Brüsszel, Strasbourg vagy Luxembourg. /Farcádi Botond: Állásvadászat az Unióban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2007. február 8.
Ne bízzon abban, hogy a román értelmiség egy része is transzszilván kulturális öntudattal él, mondják Cs. Gyimesi Évának, azonban addig, amíg az ellenkezője bebizonyosodik, ő ezen az állásponton van. A kulturális polifóniát erősíti, hogy Európa Kulturális Fővárosává lett Nagyszeben. A szászok néphimnusza szerint „Erdélyország, türelemnek, / vallásoknak hona vagy. / Légy bástyája szabadságnak, / hűségnek és kitartásnak / mind az idők végéig. ” Cs. Gyimesi Évának ez pozitív üzenet, derűs ellenpélda a „porló szikla” képzavarának mélabús hangulatára. Fölemelőbbnek és himnuszhoz méltóbbnak tartja a régebbi éneket, a „Hej, én édes jó Istenem, / Oltalmazóm, segedelmem” kezdetűt, amelyik nem fullad önsajnálatba, hanem ugyancsak áldással végződik („Jézus, áldd meg Erdély földjét... ”), akárcsak a szászoké. Kié Erdély? címmel a Koinónia Kiadó megjelentetett egy érdekes kis (képes)könyvet, amelyben Kovács András Ferenc, Selyem Zsuzsa, Láng Zsolt, Salat Levente és Visky András egy-egy humoros írása német fordításban is megjelent, a közös szülőföldön való osztozkodáson a román olvasók is tudnának nevetni. Kié Erdély? Visky András írásában a válasz, a Bibliából vett idézettel „Az Úré a föld és annak teljessége”. /Cs. Gyimesi Éva: Áldott Erdély. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2007. február 8.
Hargita Megye Tanácsa napirendre tűzte a csíki és a gyergyói kulturális központok működési szabályzatát. Idéntől ugyanis három egyenlő rangú és egymással partnerségi viszonyban álló intézmény látja el a kultúrszervezői feladatokat. A csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ együttműködési megállapodást írt alá. /Régiók és kulturális központok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./2007. február 8.
Lázas munka zajlik a fogyatékkal élő személyeket foglalkoztató csíkszeredai Handicap Kft. varrodájában: az ott dolgozók a csíkszeredai megyei kórháznak varrják az új ágyneműket. – Számunkra is nagyon fontos ez a megbízatás, hiszen 2-3 hónapra munkát biztosít közel húsz fogyatékkal élő személynek – mondta Fikó Csaba, a Handicap Kft. vezetője. /Forró-Erős Gyöngyi: Új ágynemű belépődíjból. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./2007. február 8.
A marosvásárhelyi Gruppen Hecc társulat hetek óta pótszékes előadásokon mutatja be szilveszteri kabaré-előadását. A szövegíró és rendező Nagy István színművész elmondta, hogy tizenhat esztendeje létezik politikai kabaréjuk. Először Gáspárik Attilával léptek fel 1991-ben a bukaresti televízió magyar adásában. Akkor született meg a kabaréjuk két őstípusa: a Pityu és a botcsinálta politikus, akik kisebb-nagyobb kihagyásokkal vissza-visszatértek különböző előadásaikban. Ezt követte 1991-ben az első szilveszteri rádiókabaré-felvétel, akkor állt össze a csapat magja, az alapemberekkel /Szélyes Ferenc, Biluska Annamária, Hunyadi László, Gáspárik Attila és Nagy István, később Kilyén László/. Azután jöttek a többiek a csapatba: Fodor Piroska, Fülöp Bea, Somody Hajnal és legutóbb Henn János. Sok helyen felléptek, többször Bécsben. Egy színész barátjuk, Székely Szabó Zoltán, oda telepedett ki a nyolcvanas években, ő hívta meg a Gruppen Heccet. Voltak már Svájcban, Németországban, Svédországban, Norvégiában, illetve a régi Csehszlovákiában is. A társulat négy tagja eljutott Kanadába is. Azonban a törzshelyük Erdély. Egyik legsikeresebb jelenetük a Gyurcsány naplója volt. A Gruppen Heccet évente 30-40 alkalommal szerepel, ideje lenne már helyet találni egy állandó kabarétársulatnak Marosvásárhelyen. /Karácsonyi Zsigmond: Vidám kesergő a polkáért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./2007. február 8.
A 38. Magyar Filmszemlén Kincses Réka édesapjáról, Kincses Elődről készített, filmje nyerte el a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. Előzőleg a nagyszebeni ASTRA Film Fest nemzetközi zsűrije is nagydíjat ítélt oda Kincses Réka Balkán bajnok című filmjének. A Balkán bajnokban a rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket a családja életében történt változásokon keresztül mutatja be. A Németországban élő Kincses Réka munkája a berlini filmfőiskolán diplomafilmként készült. A Legjobb látványért kapott díjat a Hargitafürdőn forgatott, számos erdélyi színész közreműködésével született Dolina alkotóközössége, a szintén erdélyi kötődésű Zsigmond Dezső dokumentumfilm kategóriában esélyegyenlőségi díjban részesült. A budai Millenáris Teátrumban tartott díjkiosztón a nemzetközi zsűri Bollók Csaba második játékfilmjét, a Déli-Kárpátok bányaövezetében forgatott szociografikus Iszka utazását választotta a fődíjra. A legjobb női alakítás díját, a Kolozsváron diplomát szerzett Kovács Kata nyerte el a Mészáros Péter Kythera című filmjében nyújtott alakításáért. /”Magyarverő” Balkán bajnok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2007. február 8.
Február 8-án végakarata szerint Uzonban, szülőfalujában temetik el Beke György írót. Imponálóan nagy és gazdag Beke György életműve: több mint hetven könyvet publikált pályafutása során, cikkeinek lajstromát nehéz lenne felleltározni. De nem ez a lenyűgöző, hanem töretlen hűsége, a népe iránt fogadott és mindvégig betartott elkötelezettsége, mert ő valóban komolyan vette, hogy ,,minden magyar felelős minden magyarért”. Rótta útjait Székelyföldön, Csángóföldön, a dél-erdélyi szórványokban, Szilágyságban, a Partiumban. Olyan átfogó és aprólékos látleletet készített a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek romániai magyarságának életéről, esélyeiről, mint soha senki őelőtte. Feltáró munkája csak az Orbán Balázséhoz, esetleg a Bözödi Györgyéhez fogható, de még azokénál is átfogóbb, vonzóbb és megközelíthetőbb is egyben. Az ő ,,teherbíró boltívei” alatt megjelenített egyéni és közösségi sorsokból bármikor reprodukálni lehet a XX. század második felében élt romániai magyarság létképleteit. Budapestre települése után székely körökbe, erdélyi klubokba gyűjtötte az innen kimenekülteket és elbujdosottakat, hogy legalább lelki és szellemi szülőföldet teremtsen számukra. /Magyari Lajos: Beke György végleges hazatérése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./