udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
624
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-624
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. augusztus 8.
Letette az esküt az államfő előtt Winkler Gyula távközlési miniszter. Fagyos légkörben, a szokásos koccintások nélkül iktatta be augusztus 7-én hivatalába az államfő Winkler Gyula új távközlési minisztert, akinek elődjét, a szintén RMDSZ-es Nagy Zsoltot korábban felfüggesztette. Traian Basescu elnök szűkszavúan, mondhatni ellenségesen viszonyult a tárcavezetőhöz, és elmarasztalóan nyilatkozott minisztérium tevékenységéről. /Fogcsikorgató beiktatás a Cotroceni-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./2007. augusztus 8.
A súlyos aszály miatt négyéves mélypontra csökken idén Romániában a búzatermés. Az előzetes becslés szerint a termés csak 3 millió tonna körül lesz. A kenyér és sütőipari termékek ára idén akár 40%-kal is nőhet Romániában az aszály és az annak nyomán várható gyenge búzatermés miatt. Tavaly Romániában mintegy 5,7 millió tonna búzát takarítottak be, tavalyelőtt 7,6 millió tonnát. /Dagad a búzakrízis. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./2007. augusztus 8.
Elfogadta a kormány azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében szeptember 1-től öt százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint megduplázódik azoknak a nyugdíjasoknak a járuléka, akik a mezőgazdaságban dolgoztak – jelentette be Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. A Munkaügyi Minisztérium a nyugállományban lévő személyek járulékán kívül 50 százalékkal emeli a mezőgazdaságban dolgozók bérét is. Ez körülbelül 900 ezer kisgazdát érint. A nyugdíjemelésre fordított összeg nagy részét a társadalombiztosításokból kívánják fedezni. A járulékemelés jelenleg 5,6 millió személy életszínvonalának javulásához járulna hozzá. Az országos nyugdíjpénztár (CNPAS) adatai szerint májusban 70 ezer olyan nyugdíjas kapott 40 lejes juttatást, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, és csupán 43 személynek volt 400 lej a nyugdíja. A tárca 2008-tól a 37,5 százalékos betervezett átlagbér növekedés függvényében újabb 40 százalékos nyugdíjemelést tervez. /Oborocea Mónika: Ötszázalékos nyugdíjemelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./2007. augusztus 8.
A Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 7-i döntése értelmében a jövőben az egyházi tisztségviselők Szekuritátéval fenntartott kapcsolatait is megvizsgálják. Mircea Dinescu a CNSAS nevében közölte, kérni fogják a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ és a Külső Hírszerző Szolgálattól /SIE/ egyes magas rangú ortodox egyházi tisztségviselők múltjának felülvizsgálását, elsősorban azokét, akik Teoctist halála után elfoglalhatják a pátriárka helyét, „ne megválasztásuk után derüljön ki, hogy szekus tábornokok voltak”. A lapok arról írtak, hogy a pátriárka tisztségére jelentkező főpapok közül többen is együttműködtek Ceausescu politikai rendőrségével. Az egyháziak átvilágítását korábban a 19 nem kormányzati szervet átfogó Román Polgári Fórum (FCR) is nyomatékosan kérte. A román ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: az általa képviselt intézmény már 1997-ben síkraszállt az egyháziak szekus dossziéinak megnyitása mellett, ezt 2001-ben a Szent Szinódus megerősítette, tavaly pedig hasonló értelemben nyilatkozott Teoctist pátriárka is. Eddig egyetlen ortodox főpapnak volt bátorsága önként megvallani szekus múltját: a Bánság metropolitája, Nicolae Corneanu tette meg ezt a lépést. Miután tavaly Traian Basescu államfő kezdeményezésére a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött a papság dossziéinak nyilvánosságra hozásáról, három további egyházvezető vallott színt, így kiderült, hogy Tomis érseke, Teodosie besúgói fogadalmat írt alá – hazafias meggondolásból -, akárcsak Gyulafehérvár érseke, Andrei Andreicut, Iustin Marchis, a bukaresti Stavropoleos templom papja pedig „három-négy, esetleg öt-hat” jelentést írt a cheiai kolostorba látogató külföldiekről. /Bogdán Tibor: Átvilágítják a pópákat is. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./2007. augusztus 8.
Traian Basescu államfő augusztus 10-ig Kovásznán marad feleségével együtt, miután a hétvégét nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében töltötte. Az államfő augusztus 7-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen Winkler Gyula kommunikációs miniszteri eskütételén. A megyei rendőrség parancsnoka szerint Basescu este visszatér a fürdővárosba. Basescu meglátogatta a szívkórházat, megígérte, közbenjár annak érdekében, hogy a kormány finanszírozza az évente 16 ezer beteget ellátó intézmény korszerűsítését. Később az államfő a megye legmagasabban fekvő helységébe, Komandóra utazott, ahol részt vett a település napjain. Betért a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőbe, és meglátogatta a Sepsiszentkirályon szervezett nemzetközi lovastornát. Csíkszeredában néhány óra erejéig részt vett a városnapokon. Basescu Kézdivásárhelyre is ellátogatott, gépkocsijával megállt Kézdivásárhely főterén. Az államfő elmondta: nagyon megtetszett neki a környék és az ott élők vendégszeretete, ezért úgy döntött, hogy további néhány napot Háromszéken tölt. /Basescu péntekig Kovásznán nyaral. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./2007. augusztus 8.
Tőkés László is helyet kaphat a legnagyobb romániai magyar párt listáján – állította Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Hetek című tévéműsornak adott nyilatkozatában, amelyben elismerte: személyes felelősség is terheli a szövetség utóbbi hónapokban elszenvedett politikai kudarcai miatt. A román államfőről szóló népszavazás eredménye után arra a következtetésre jutott, hogy sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség az RMDSZ és választói között, „és ebben nekem, mint az RMDSZ elnökének az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell vállalnom” – mondta Markó. Kifejtette: „számos kérdést alapvetően másként látunk, mint Tőkés László, illetve a körülötte lévő viszonylag kis csoportosulás, amely őt támogatja. De bármily kicsi is ez a szavazóbázis, a szavazáskor számottevő lehet mégis, mert az ötszázalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson át kell lépnünk. A véleménykülönbségek ellenére, azt hiszem, a jövőképünk nem különbözik lényegében. Éppen ezért elképzelhető az együttműködés. ”Markó az elmúlt időszak történéseiért személyes felelősséget érez. „A jövőben figyelembe kell vennünk azt is, hogy az RMDSZ-en kívül is vannak politizáló csoportok, és ezek bár jóval kisebb támogatottságúak, mégsem szabad őket lekezelni, hanem együtt kell velük működnünk” – hangoztatta Markó Béla. /Markó Béla személyes felelősséget érez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./2007. augusztus 8.
Az erdélyi magyar médiában, amióta az RMDSZ-en kívül megjelentek komoly, nemzetileg elhivatott szerveződések is, a korábbi, köztudottan román ihletésre létrehozott álszervezetek mellett (Független Magyar Párt, majd az ebből létrejövő Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt – Kiss Kálmánék különböző alakváltozásai) a közélet egyik kulcskérdése a párbeszéd lett. A nemzeti oldal Erdélyben is kényes helyzetben van. Az RMDSZ csak a nevében magyar szervezet, választói bázisa nem fogadja el, írta Borbély Zsolt Attila. A nemzeti oldal radikálisai legszívesebben elzárkóznának mindenféle tárgyalás elől, mint ahogy 2002-ben Szász Jenő vezetésével kikényszerítették azt a döntést a Reform Tömörülés kongresszusán, hogy a platform ne vegyen részt a 2003-as RMDSZ-kongresszuson. Elvszerű döntés volt, de ez az ellenfeleiknek használt. A sértődött távolmaradás és a tárgyalástól való elzárkózás önsorsrontó magatartás, szögezte le a cikkíró. A helyes út az, amit Tőkés László és a mögötte állók tesznek: a megegyezést kemény feltételekhez kötni. /Borbély Zsolt Attila: Párbeszéd. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./2007. augusztus 8.
Az elmúlt 17 esztendő legnagyobb összegű támogatását sikerült megszerezni a kormánytól az RMDSZ tisztségviselőinek. Augusztus 7-i ülésén a kabinet összesen 33. 194. 000 lejt hagyott jóvá 218 magyar vagy vegyes tannyelvű iskola és óvoda számára. Ezt az összeget felújítási munkálatokra fordíthatják az intézmények. /Rekordösszegű kormánytámogatás magyar iskoláknak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./2007. augusztus 8.
A magyarlakta régiók közül a Bánságban a legnagyobb a hitelezési kedv, míg a Partiumban a legrosszabb a visszafizetési morál. A bankok hitelcsábításának leginkább a székely megyék állnak ellen, ugyanakkor Háromszéken és a szomszédos megyékben a legalacsonyabb a hátralékkal rendelkező késedelmes fizetések száma is. /Domján Levente: Adósságunk anatómiája. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./2007. augusztus 8.
Augusztus 7-én is testükkel védték a Nagyváradon Sebes-Körös partját az Erdélyi-szigethegység Regionális Ökológiai Szolgáltatóközpont tagjai, akik augusztus 3-a óta folyamatosan őrzik a Dacia híd és a Szent László tér közötti szakaszt. A partrendezést elkezdő földgyalukat sikerült leállítaniuk, most arra figyelnek, hogy a fairtást se folytassák a munkások. A folyópart takarítására Dan Gherdan, a polgármesteri hivatal zöldövezetekért felelős osztályának vezetője adott parancsot. A tiltakozók hiába érveltek azzal, hogy a fák metszését ősszel vagy tavasszal kell végezni, illetve, hogy a környezetvédelem nem engedélyezte a favágást. Titokban zajló fairtásra panaszkodnak a folyópartra néző házak lakói is. Hajnalban vágták ki a fűzfákat, mondták. /Gergely Gizella: Titokban irtják a Körös-part fáit. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./2007. augusztus 8.
Romániában az ingatlan-visszaszolgáltatások egyik kényes pontját alkotják azok az épületek, amelyekben jelenleg valamilyen intézmény működik. Ezek között is érdekes az egyetemek által birtokolt ingatlanok helyzete. Nemrég azonban, egy nagyszebeni bíróság precedens-értékű döntést hozott: ha az egyetemeket az állami költségvetésből finanszírozzák, akkor állami intézmények. Ez megnyitotta a visszaszolgáltatás lehetőségét olyan kényes esetek számára is, mint a kolozsvári Marianum épülete. A Marianumot a római katolikus egyház követeli vissza. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó 501-es törvény értelmében, a megszabott határidőig (2004. március 3.) országszerte összesen 7568 épületre nyújtottak be kérvényt. A római katolikus egyház 992 kérést iktatott, ebből 508-at a gyulafehérvári főegyházmegye. Egy év leforgása alatt a különleges bizottság összesen 277 dossziét hagyott jóvá, ebből a katolikus egyház számára 73 dossziét. A Marianum épületét 1911-ben szentelte fel Majláth Gusztáv püspök. Az intézmény igazgatója a mindenkori kolozsvári plébános volt. A hamar fogalommá vált iskolába egész Erdélyből jöttek növendékek, felekezetre, nemzetiségre való tekintet nélkül. A hátsó bentlakás építése 1914-ben kezdődött, 1916-ban szentelték fel. Az államosításig 26 701 tanuló végzett ott, köztük 4404 bentlakó. Az intézetnek három saját kiadványa volt, az Értesítő (1911 – 1938), az Évkönyv (1942 – 1943), illetve az Erdélyi Magyar Lányok ifjúsági folyóirat (1924 – 1931). Az 1948-as tanügyi reform során az iskolát feloszlatták, az épületet a Bolyai Tudományegyetemnek adták. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs törvényes akadálya a Marianum visszaszolgáltatásának. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./2007. augusztus 8.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen július közepén, a közgazdászok államvizsgájával /91 hallgatóból 90 sikeresen államvizsgázott/ teljesült az akkreditáció egyik alapvető feltétele: az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező tanintézmény végzősei három éven át sikeresen államvizsgáztak egy akkreditált romániai egyetemen. Az 50 százalék plusz 1 helyett 99 százalékban teljesítették az akkreditáció ezen feltételét. Az akkreditációs kérelmet ősszel nyújtják be. Marosvásárhelyről két (informatika, illetve pedagógia), Csíkszeredából pedig négy szak akkreditációját (román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom, társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, szociológia és a közgazdász szakot) készítették elő. A rövid hat év alatt nem lehetett docensnek kinevelni oly számú oktatót, akikkel minden szakot lehessen akkreditálni. Van egyetemi gyakornok, tanársegéd, van még adjunktus is, és van professzor. Az idős professzorok sok esetben betöltötték a nyugdíjkorhatárt, taníthatnak, de az akkreditációnál nem veszik figyelembe titulusukat. Nagyon sok fiatal oktató megvédte tézisét, megvan a doktori címük, és hamarosan teljesítik a docenssé történő előléptetés feltételeit is. Ehhez azonban legalább tíz év szükséges. Ezért van szükségük más romániai egyetemekről vagy Magyarországról, esetleg az Európai Unióból érkező, betanító egyetemi oktatókra. Eddig a román törvény negatívan diszkriminálta a külföldi egyetemi oktatók helyzetét. Azt mondta, csak ideiglenesen, egy évig foglalhatnak el állást a romániai oktatásban. Azonban január 1-től, amióta Románia EU-tag, ez a törvény már nem alkalmazható. Ezt elismerik Romániában, de új törvényt még nem dolgoztak ki. A két egyetem hosszú távon úgy tud együtt élni, ha komplementáris képzést vállal fel. Amit a Babes–Bolyai nem tud felvállalni, erősítse a Sapientia, és fordítva. Kevés kivételtől eltekintve ez így is van. A Babes-Bolyai kimondottan tudományegyetem, soha nem indít műszaki szakokat. /Oláh-Gál Elvira: Rajt előtt a Sapientia akkreditációja. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), aug. 8./2007. augusztus 8.
Pontosított a Gyulafehérvári Érseki Hivatal Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezése ügyében, tekintettel arra, hogy a hívek közül többen is tiltakoztak a döntés ellen. Az érsekség értékeli a hívek ragaszkodását lelkipásztorukhoz, de úgy véli, a döntést kifogásoló kampánynak nem a csíksomlyói hívek a főszereplői és nem is katolikusok a fő mozgatói. Az érseki közleményből kiderül: a gyulafehérvári döntés ellen tiltakozó egyháztanács azon kísérletének, hogy maga válasszon plébánost, nincs törvényes alapja. /Pontosít a Gyulafehérvári Érseki Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./2007. augusztus 8.
Gergely István (Tiszti), plébános nyilatkozatában kifejtette, nehéz szívvel élte meg mindazt, ami az utóbbi hetekben körülötte történt. Többször nyilvánosan is kifejezésre juttatta, hogy elfogadta a Gyulafehérvári Főegyházmegye rendelkezését, olyannyira, hogy már szolgált is az új helyén. Elhatárolódik az egyházat ért támadásoktól és gyalázkodásoktól csakúgy, mint minden olyan szervezkedéstől, média-megjelenéstől vagy egyéb kezdeményezéstől, amely az egyház törvényeit megkérdőjelezi. Ennek jeleként már hetek óta nem olvassa a nyomtatott vagy az elektronikus sajtóban az áthelyezésével kapcsolatos híradásokat és véleményeket. Arra kéri a híveket, hogy hűségüket, szeretetüket azzal fejezzék ki irányában, hogy ők is fogadják el a döntést. /Nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./2007. augusztus 8.
Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője felháborítónak tartja a cikkben (Apasággal vádolják Tisztit, Krónika, 2007. aug. 2.) idézett nyílt levelet, ez az emberi méltóságot is mélyen sértő förmedvényt. És teszik ezt egy mozgalom, platform nevében. Miféle párt, mozgalom, platform lehet az, miféle tagsága van, hogy megengedik elnöküknek és alelnöküknek ezt a hangnemet, ezt a zsigeri gyűlölettel teli beszédmódot? A Kelemen Kálmán elnök és Bárányi Ferenc alelnök által aláírt nyílt levélben az állították, hogy Gergely István plébánosnak gyereke van, ezért helyezik el. Az állították, hogy Jakubinyi György érsek ezt nem tette publikussá. Honnan tudják ezt, kérdezte Ferenczes István. Azt írják tovább a kereszténydemokrata mozgalmárok, hogy Gergely Istvánt a Lázár-lovagrend kizárta tagjai közül. Nem írták meg, hogy ezt kizárólag a jászvásári püspökség nyomására tették, azért, mert Tiszti időközönként magyarul misézett a csángómagyaroknak. /Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője: Feszítsd meg? Olvasói levelek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./2007. augusztus 8.
Ünnepre készülnek az erdőaljai és csibai római katolikus hívek, templomuk szentelésére. A Csíktaplocához tartozó filia négy év alatt felépült templomának 21 méter magas tornyába augusztus 7-én emelték fel a két harangot. Xantus Géza képzőművész műterméből pedig ma szállítják Csibába, a templomba az elkészült három festményt. A templom a közel kétszázötven lélekszámú, és egyre bővülő hívő közösség igényére épült. /Antal Ildikó: „Érc hangoddal imára hívd a hívet”. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./2007. augusztus 8.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület bevezette a kétnyelvű nyugtatömböket, ez dicséretes. Mégsem illeti meg sem az államot, sem pedig az egyházkerületet maradéktalan dicséret. Az egyházkerület szó románul dieceza és nem episcopia. Az utóbbi jelentése püspökség. Az állam is hibás, ugyanis a nyugtán nincs keltezés. /Makay Botond: Kétnyelvű nyugták. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./2007. augusztus 8.
Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes új aligazgatója a magyar tagozat munkájáért is felelős, részben azt vezeti. A kibédi, fiatal tanárember sikeresen versenyvizsgázott. Kibéden volt tanár, amikor létrehozta a tánccsoportot. Megszervezte a Gyöngykoszorú-találkozókat Kibéden. Tavaly rekordévet zárt a kibédi néptánccsoport: 107 fellépésük volt majdnem tíz országban. Barabási Attila kibédi csoportjával került kapcsolatba a művészegyüttessel. A sikeres versenyvizsga után megegyeztek, hogy iskolaidőben hetente továbbra is két napot Kibéden tanít, a többi napon az együttesnek él. Szeretné megtartani a jó légkört mind a jelenlegi, mind a mostani és egykori művészek között. Elsősorban anyagi támogatásra lenne szükségük. Tervezik egy új próbaterem építését és egy autóbusz megvásárlását is. A magyar tagozat négy éve nem volt komoly, külföldi előadáskörúton. Ezenkívül DVD-lemezek kiadása is szerepel a tervek között. /Nagy Botond: A zászlóvivők tisztelete. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./2007. augusztus 8.
A gyulafehérvári ifjúság Fehér-kék amatőr színjátszó csapata a nyári időszakban is készült újabb előadással. A több vidám jelenetből álló műsort augusztus 4-én, adták elő a helyi Ferdinánd utcai RMDSZ-székházban. /Zsebe Márta: Színdarabos Anna-bál Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./2007. augusztus 8.
A csíkszentkirályiak – barátságuk és köszönetük jeléül – székelykaput adományoztak Kaposvár füredi városrészének, a helyi amatőr színtársulat, a Rock Szín Kör több éves vendégszereplésének viszonzásaként. Kaposváron a Benedek Elekről elnevezett általános iskola udvarán felállított, György Gábor csíkszentkirályi mester készítette kaput augusztus 6-án avatták fel. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere az ünnepségen köszönetet mondott a kaposfüredi színtársulatnak, hogy öt éve – s most augusztus 20-án is – minden évben együtt ünnepelnek a csíkszentkirályiakkal, és műsorukkal hozzájárulnak a „magyarság nemzeti öntudatának megőrzéséhez”. /Csíkszentkirályi székelykapu Kaposváron. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./