udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
566
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 541-566
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. november 11.
November 7-én Kolozs nagyközségében a római katolikus plébániatemplomban bemutatott hálaadó szentmise keretében áldotta meg Kovács Sándor főesperes a két szép művészi csillárt, amelyekkel gazdagabb lett a helység Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelt, 201 éves istenháza. Tavaly a templom kívül-belül teljesen megújult. Az eseményre eljött ünnepelni a mintegy 400 főt számláló kolozsi egyházközség apraja-nagyja. /Fodor György: Kolozs – Véget ért a templom felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2009. november 11.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Prométheusz című előadásával zárult november 10-én a negyedik alkalommal megrendezett budapesti Bárka Fesztivál. A temesvári társulat előadása a tavalyi évad nagy sikerű mozgásszínházi produkciója, melyet Katona Gábor rendező-koreográfus vitt színre. /Varga László: A Prométheuszt mutatta be Budapesten a temesvári társulat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./2009. november 11.
November 9-én mutatták be Miklós Ágnes Kata első kötetét /Bűnös szövegek – Bevezetés a detektívtörténetekbe, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2009/, a szerzőt Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk folyóirat főszerkesztője faggatta. Miklós Ágnes Kata a budapesti Általános Vállalkozási Főiskola Társadalomismereti Tanszékének docense. A detektívtörténetek újraolvasásával foglalkozó huszonhárom részes esszésorozata 2005-ben és 2006-ban jelent meg A Hét című hetilapban, a mostani kötet az ott publikált esszék kibővített és kiegészített változata. /Ferencz Zsolt: Hányadik oldalon következik be a haláleset? Miklós Ágnes Kata könyvbemutatója a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2009. november 11.
„Ne címkézzen engem Magyarországhoz” – ez az az ominózus mondat, amely a Nobel-díjas Kertész Imrétől hangzott el, éles vitákat váltva ki Magyarországon, az író szerint azonban szavai meghamisításáról van szó. A magyar származású, Németországban élő Kertésszel nyolcvanadik születésnapja alkalmából Tilman Krause, a német Die Welt című napilap riportere készített interjút az író Berlinhez fűződő viszonyáról, a holokauszt irodalmi feldolgozásáról, írói példaképeiről és a mai Magyarországhoz fűződő „feszült viszonyáról”. A fordítást a Magyar Távirati Iroda közölte először, majd több internetes portál. Kertész szavai meghamisításáról beszélt, november 10-én Gusztus Péter SZDSZ-es politikus „védte meg” az írót napirend előtti felszólalásában, a Die Welt pedig újabb Kertész-interjút közölt „Az egyik internetes portálon teljesen meghamisították a Die Welt című lapnak adott interjúm szövegét” – jelentette ki Kertész Imre a Duna Televízió Híradójának. Az író szerint a magyar nyelvű cikkben az szerepelt, hogy megtagadta Magyarországot, és gyökértelennek is nevezte magát. A Népszabadság és a Magyar Nemzet napilapok, illetve a 168 Óra című hetilap internetes változatáról van szó. „Természetesen voltak kritikus mondataim, de azok általában nem sértik sem a nemzetet, sem a népet, sem az embereket. Ezeket építő szándékkal mondtam, akármennyire is haragszanak rám egyesek. De az, hogy egy cikket meghamisítanak, és az ellenkezőjére fordítják, az felháborító” – mondta Kertész Imre. „Voltak már ilyen rágalomhadjáratok ellenem. Évekig tartott egy bizonyos kofferügy, amiről kiderült, hogy egy agyrém. Kitalálta valaki, és rám húzták azért, hogy rossz színben tüntessenek fel. A kritikáimat mindig nemzetellenes megnyilatkozásoknak veszik, ami nem igaz. Nagyon örülnék, ha valóban a javára lehetnék Magyarországnak, a hazámnak, mégpedig olyan módon, hogy az igazságot közlik, és nem hazudoznak rólam” – fogalmazott Kertész. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: „Elfordították” Kertész Imrét. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Magyarország a Die Weltben megjelent Kertész-interjúról vitázik címmel közölt újabb beszélgetést az irodalmi Nobel-díjas magyar íróval november 10-i számában a német konzervatív napilap. Az íróval ezúttal is az a Tilman Krause beszélgetett, aki az újság november 7-i számában megjelent interjút készítette. „A Nobel-díjas író élesen bírálta országát” – emelte ki a beszélgetés alcímében Krause. Arra a felvetésre válaszolva, vajon a magyarok nem viselnek-e el semmiféle kritikát, az író kijelentette: „vezető magyar médiumok, mint a Népszabadság és a Magyar Nemzet napilapok vagy a 168 Óra című hetilap internetes kiadásukban meghamisítva adták vissza beszélgetésünket. Abból a megfogalmazásomból, hogy a szélsőjobboldal és az antiszemiták a hangadók az lett, hogy Magyarországon a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak. Vagy azt a megállapításomat, hogy a magyarok régi káros szenvedélyei, a hazugság, a dolgok elfojtására irányuló hajlamuk ugyanúgy jelen vannak, mint korábban, úgy rövidítették le, hogy Magyarország a hazugok országa. Ezek természetesen olyan kritikus pontok, amelyekre a magyarok érzékenyen reagálnak, a fordítások azonban apodiktikusabban csengenek, mint ahogy fogalmaztam. ” Kertész igennel válaszolt a Die Welt újságírójának arra a kérdésére, vajon az a gúny, amellyel újra és újra kollektív identitásokról beszél, egy tabu megdöntését jelenti-e honfitársai számára? „A magyarok nem ismerik az iróniát – a képzetteket kivéve” – tette hozzá az író. A Die Welt munkatársa a továbbiakban azt állította, hogy Kertész Imre polémiájával egy Németországban és Ausztriában erősen elterjedt irodalmi hagyományt követ, amely Thomas Mann vagy Karl Kraus és Thomas Bernhard alapján „a nemzeti önszidalmazáshoz való kedvnek” nevezhető. Kertész szerint „nem csak hogy nem létezik ez a hagyomány, Magyarországon nem is ismert, hogy más országok rendelkeznek ezzel a hagyománnyal”. „Thomas Mann és Karl Kraus a magyar polgárság körében egykor sokat olvasott szerzők voltak. A magyar polgárság azonban megszűnt. Megmaradtak a nemzeti örökség humortalan védelmezői, akik minden kritikát a saját fészekbe való piszkításként akarnak megtiltani” – mondta Kertész, aki arra is kitért, hogy „nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarországon van egy olyan hű közönségem is, amely érti ezt az iróniát. Ez a közönség azonban nem rendelkezik a nagy internetplatformokkal. ” Krause azt is kérdezte, vajon az író a jövőben nagyobb tekintettel lesz-e a magyarok érzékeny pontjaira? „80 éves vagyok. Megvan a magam stílusa, és meg is fogom azt tartani. És remélem, hogy a jó szándékú emberek a jövőben is megértenek engem. Azzal is együtt kell azonban élnem, hogy továbbra is vannak olyan befolyásos magyarok, akik félre akarnak érteni és meghamisítanak” – jelentette ki válaszában Kertész Imre. /Újabb interjú Kertész Imrével: „Humortalan” magyarok? = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./2009. november 11.
A Nobel-díjas Kertész Imre arra a kérdésre, hogy berlininek vagy budapestinek érzi-e magát, a Die Welt lapnak azt válaszolta, hogy Budapesten ,,A helyzet az elmúlt tíz évben folyamatosan romlott. Szava a jobboldali szélsőségeseknek, illetve az antiszemitáknak van. A magyarság régi terhei, »a hazugság és az elfojtásra való hajlam« jobban érvényesül, mint eddig bármikor. Magyarország háborús szerepe, Magyarország és a fasizmus, Magyarország és a szocializmus: mindez nincs feldolgozva, mindezt csak kozmetikázzák és szépítgetik. ” Továbbá: ,,én az európai kultúra terméke vagyok. Egy dekadens, ha így akarja. Egy gyökértelen. Ne kössön engem Magyarországhoz. Elég az, hogy engem az ön honfitársai zsidóvá tettek. A faji és a nemzeti hovatartozás számomra nem érvényes, és hogy rátérjek az Ön által említett gazdag magyar irodalmi örökségre, elárulnék önnek valamit: a szocializmus évei alatt egyetlen, államilag engedélyezett könyvet sem olvastam el. Az én ízlésemnek ez nem felelt meg. Ha ezzel időnként meg is próbálkoztam, mindig kifordult a gyomrom. Természetesen van néhány magyar szerző, akiket én igen tisztelek. Ők a nyelv csodálatos művészei, dekadens játékos alakok, akiknek a neve önöknek itt, Németországban nem sokat fog mondani: például Krúdy Gyula, aki 1878 és 1933 között élt, vagy Szomory Dezső, a Krúdy kortársa volt. Mindketten ugyanakkor nagyszerű esszéírók is voltak”. A Népszabadságban Takács Ferenc írta ,,Nincs, aminek örülni és nincs, mit ünnepelni”, felköszöntő örvén pedig bocsánatot kellene kérnünk tőle, mármint Kertész Imrétől ostobaságunkért, gyávaságunkért és rosszhiszeműségünkért. Esterházy Péter még nem olvashatta a Die Welt-interjút, amikor az Élet és Irodalomban közölt jegyzetét lezárta: ,,Elvégzett egy munkát a magyar nyelvben, a magyar gondolkodásban, a nagy magyar irodalomban, a világirodalomban, amit senki más nem végzett el, igaz, nem is végezhetett. Munkánk személyes; hogy ez így legyen, azért kevesen tettek többet, mint Kertész Imre. ” Herta Müller bánáti születésű idei német és német nyelven író Nobel-díjas írónő és Kertész Imre között annyi hasonlóság van, hogy mindketten egykori életterük – szándékosan kerülöm a ,,hazájuk” szót – saját bűneivel és egyéb mulasztásaival való szembenézését hiányolják, és a mérhetetlen különbség köztük az, ami velük személyesen és felmenőik révén megesett: egyikük megjárta Auschwitzot, másikuk édesanyja németként a szovjet gulágot. Egyikük a Szekuritáté és a Ceausescu-diktatúra elől menekült Németországba, másikuk önként választotta a megtagadott Budapest helyett Berlint. /Sylvester Lajos: A magyarokhoz nem kötődő, magyarul író Nobel-díjas író. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./2009. november 11.
Kárpátalja megye oktatási főosztálya és az ukrán oktatási minisztérium megerősítette, hogy az ukrajnai magyar és más nemzetiségi iskolákat a következő tanévtől kezdve azért nem látják el anyanyelvű tankönyvekkel, mert fokozatosan ukrán nyelvű oktatásra kell átállniuk. A kárpátaljai közoktatási hatóság a sajtóval azt közölte, hogy az ukrajnai nemzetiségi, köztük a magyar nyelvű iskolai tankönyvek kiadásának megszüntetése logikusan következik Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter 2008-ban kiadott rendeletéből, amely azt tűzte ki célul, hogy fokozatosan az állam nyelvére állítja át az ukrajnai kisebbségek iskolai oktatását. A Zákárpáttyá Nemzeti Egyetem Ungváron – innen már kiszorították a magyar nyelvet. Ukrajnában 1800 orosz, 100–100 magyar és román, valamint négy lengyel tannyelvű iskola működik. Intézményesített magyar iskolai tankönyvkiadás 1945 óta létezik Kárpátalján. /Ukránosítják az oktatást (Kárpátalja). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./2009. november 11.
Készül a közös magyar–szlovák történelemkönyv, amelynek tartalmi ismertetésére november 12–13-án konferenciát rendeznek Balassagyarmaton. A konferencia címe: Közös múltunk – értékekkel és konfliktusokkal. Magyar és szlovák múltértelmezés. Az előadások között a XX. századi nemzetállami történelemértelmezésről, a középkori magyar államiság és a magyar, illetve a szlovák etnogenezis kérdésköréről, a Magyar Királyság nemzetiségi összetételének változásairól a XVIII. század első felében, a XVIII–XIX. század fordulójának nemzeti mozgalmairól és nyelvharcairól, ezek konfliktusairól, a dualizmus korának asszimilációs folyamatairól, a két világháború közötti magyar–szlovák kapcsolatokról, a szocialista rendszer 1948 és 1989 közötti sajátosságairól, a két nemzet történelmének közép-európai összefüggéseiről tájékozódhatnak a résztvevők. /Közös történelemkönyv készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./2009. november 11.
Berlin szovjet megszállásától a berlini fal lebontásáig terjedő időszakot öleli fel az a bukaresti fényképkiállítás, melynek anyagát Varga Andrea magyarországi történész állította össze. A Történet a szabadságról című tárlat az Európai Bizottság bukaresti kirendeltségének felkérésére és támogatásával készült. A magyarországi történész korabeli fényképek és újságcikkek segítségével idézte fel a kelet-közép-európai országokban 20 évvel ezelőtt történt rendszerváltás kulcsfontosságú eseményeit. A kiállítás nemcsak a romániai rendszerváltásnak kíván emléket állítani, hanem Kelet-Közép-Európa többi államában a szabadságért vívott harc főbb eseményeit dokumentálja. „A kelet-közép-európai kommunista diktatúrák olyanok voltak, mint egy nagy talapzat, amely nem tudta elkerülni összeomlását, miután megjelentek rajta az első repedések” – mondta a történész. A tárlat Berlinnek a szovjet megszállásával kezdődik, az 1953-as berlini munkástüntetéssel, az 1956-os magyar forradalommal, az 1968-as prágai megmozdulással, a lengyel Szolidaritás tíz éven át tartó ellenállásával folytatódik, majd a berlini fal lebontását, Nagy Imre újratemetését, a temesvári felkelést és a balti államokban történt változásokat dokumentáló képekkel, szövegekkel ér véget. /Az európai rendszerváltásról nyílt tárlat Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./2009. november 11.
November 10-én a kézdivásárhelyi Vigadóban megnyílt Felházi Lenke Zsuzsanna festő- és grafikusművész akvarelleket és pasztelleket bemutató egyéni tárlata. Felházi Lenke Zsuzsanna Kolozsváron született, 1997-ben a Ion Andreescu Művészeti Akadémia grafika szakán szerzett oklevelet. A rajzolás, festés mellett kántorizál, 2003-tól a Kolozsvár-Hidelvei Református Egyházközség kántor-karnagya. Jelenleg másodéves a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatórium ének szakán. Kisgrafikáival több nemzetközi ex libris kiállításon volt jelen. /(Iochom): Festészeti kiállítás a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./2009. november 11.
Október 20-án a csíkrákosiak a katolikus templomban gyülekeztek, ünnepi szentmisével kezdték a Cserei Mihály erdélyi történetíró emlékére rendezett eseménysorozatot. A szentmisét követően Sisa Béla Műemlékvédelemért-díjas és Kós Károly-díjas építész szólt röviden a csíkrákosi templom jelképrendszeréről, építészeti különlegességeiről, valamint keletkezésének történetéről. Ezután Cserei Mihály szülőházában hangzottak el az előadások, Rumi Tamás és Rostás László őstörténet-kutatók a csíkrákosi kapukon található „ZS” rovásjel, illetve a felkelő és lenyugvó nap szimbólumainak jelentőségét elemezték. Záhonyi András a csíkrákosi templomtornyon található csillagászati jelképek új értelmezési lehetőségeit javasolta. Délután a Cserei Mihály Általános Iskola diákjai mutatták be előadásukat iskolájuk névadója tiszteletére, melyben Cserei Mihály életét és munkásságát lehetett nyomon követni. Császár Krisztina néprajzos Csíkrákosról mint szakrális térről tartotta meg előadását. /Salánki Orsolya, Csíkrákos: Cserei Mihály megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./2009. november 12.
A szenátus is megszavazta november 11-én a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy Emil Boc ügyvezető kormánya beterjeszthesse a jövő évi költségvetést. Az országnak egyelőre nincs teljes felhatalmazással működő kormánya, de a kormányválság végét nem lehet megvárni, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) leszögezte: a költségvetés december 10-ig való elfogadása a feltétele annak, hogy Románia lehívhassa az év utolsó hónapjában esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől. Nevezetesen az IMF-től 1,5 milliárd, az Európai Uniótól egymilliárd, a Világbanktól pedig 300 millió eurónak kellene megérkeznie. A közkiadások csökkentése, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadása alapvető feltétele annak, hogy az említett összegeket megkapja Románia. /Áldását adta a szenátus is. Boc kabinetje beterjesztheti a költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2009. november 12.
A tervezett 10 nap helyett 8 napos kényszerszabadságra kell menniük az állami alkalmazottaknak novemberben vagy decemberben. Minden intézmény vezetősége maga dönt a fizetéslevonás módjáról. Ez a megszorítás a törvényhozókra és a parlament alkalmazottaira is érvényes: valamennyiüknek 15,5 százalékkal csökken a bére novemberben és decemberben. November 12-én lép életbe a kormányügynökségek átalakítását szabályozó törvény, amelynek következtében 9000 állami munkahely szűnik meg. Az átalakítás, összevonás 112 állami hivatalt érint. Emil Boc ügyvivő miniszterelnök szerint ezzel az intézkedéssel évente 1 milliárd euróval gyarapodik az államkassza. A kormányügynökségek megtizedelését Boc azzal magyarázta: ezek az intézmények nagyrészt arra voltak jók, hogy rajtuk keresztül a helyi politikai klientúra bankszámláit hizlalják fel. /Kényszerszabadság az állami alkalmazottaknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2009. november 12.
„A hétvégétől államtitkárok veszik át azon ügyvezető kéttárcás miniszterek tisztségeit, akiket a szociáldemokrata miniszterek lemondása után neveztem ki a szabadon maradt tárcák élére” – mondta el Traian Basescu államfő a köztelevízióban. Az államtitkárok „előléptetésére” azért is szükség van, mert egyelőre nincs kilátás arra, hogy a Liviu Negoita által javasolt minisztereket meghallgassák a parlamenti szakbizottságokban. Roberta Anastase, a képviselőház elnöke bejelentette: jövő héten fizetés nélküli szabadságra mennek a parlamenti képviselők. Hangsúlyozta, ezzel a kormány által javasolt költségcsökkentő intézkedéseknek tesznek eleget, amely szerint a közalkalmazottaknak év végéig nyolcnapos fizetetlen szabadságra kell menniük. /M. Á. Zs. : Államtitkárok kerülnek az „árva” tárcák élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2009. november 12.
Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Bihar megyében folytatja kampánykörútját. Újságírói kérdésre elmondta: szeretné, ha Crin Antonescu liberális jelölt jutna a választások második fordulójába, ugyanis mindig betartotta adott szavát. Kelemen Hunor ezzel a liberális elnökjelölt támogatására biztatta az RMDSZ-es szavazókat. /Antonescut támogatná Kelemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2009. november 12.
Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke november 11–13. között hivatalos látogatáson vesz részt Magyarországon, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására. A román külügyi bizottság részéről a küldöttség tagjai az elnökön kívül Daniel Oajdea és Carmen Moldovan képviselők. A látogatás célja a két ország parlamenti kapcsolatainak erősítése. /Román–magyar külügyi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./2009. november 12.
A kolozsvári helyi tanács csak a Főtér felújítására fordítandó pénzösszegről szavazott – jelentette ki az RMDSZ-es frakció nevében Csoma Botond városi tanácsos, aki egyben nem tetszését fejezte ki annak kapcsán, hogy nem tűzték a tanácsülés napirendjére a látványterv megvitatásának és elfogadásának a kérdését. /(N. -H. D.): RMDSZ: Nem szavaztak a Főtér-felújítási tervről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2009. november 12.
A „magyar kártya” is előkerült a szlovákiai megyei választási kampány hajrájában. Szlovákiában november 14-én választják meg a megyei képviselőket, illetve a megyei elöljárókat. Kassa megyében Martin Pado volt belügyminiszter, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elöljárójelöltje azzal támadta meg Zdenko Trebula jelenlegi megyei elnököt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselőjét, hogy a régió magyarok lakta településeinek aránytalanul nagy támogatásával megvásárolja a magyarok szavazatait. /Magyarokkal riogatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2009. november 12.
Miközben hetek óta a parlamentáris demokrácia és az alkotmányos jogállam megcsúfolása folyik Romániában, az állandósuló kormányválságról már nem is beszélve, a politikai pártokat és exponenseiket az égvilágon semmi más nem érdekli, mint az újabb és újabb koncok, a pozíció- és előnyszerzés, a közvagyon elprédálása és lenyúlása, a klikk- és maffiarendszer kiépítése és konszolidálása, állapította meg Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. A teljében lévő elnökválasztási kampány is ennek az egy kis tünete. A felszínen nevek és forgatókönyvek szálldosnak, a mélyben pedig ott örvénylik az össztársadalmi züllés. Az újságírók – az audiovizuális és a nyomtatott sajtó többnyire dróton rángatott munkásai –feladata: cinkosaivá lenni a politikai oligarchiának a lényeg elfedésében, a valóság kozmetikázásában. Az intelligens olvasó-néző-hallgató tudja: közvetíteni, kommunikálni, átadni kell, amit kapnak és amihez hozzájutnak, amit mondanak (hazudnak) az újságíróknak. Az elnökválasztási hajcihő az emberek kilencven százalékát nem érdekli. De túléljük ezeket a perceket is, írta Dénes László /Dénes László: Fecseg a felszín, hallgat a mély. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 12./2009. november 12.
Beadvánnyal fordul Marius Pascan Maros megyei prefektushoz az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, amelyben a Gusa-szobor felállításának megakadályozását kéri. Ebben a katonai ügyészség vádiratára hivatkoznak, melyből kitűnik az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa tábornok bűnössége. A vádhatóság szerint Gusa az elítélt Mihai Chitackal és Victor Atanasie Stanculescuval egyetemben felelős a ‘89-es temesvári mészárlásért. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete mellett a Gusa-szobor felállításának megakadályozását próbálja meg kieszközölni Tőkés László EP-képviselő is. Tőkés László jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd az okirathoz a Petre Roman-kormány által létrehozott vizsgálóbizottság 1990 márciusában született jelentését is mellékelte. Tőkés és Kincses reméli, hogy kezdeményezésük – mely teljesen független az RMDSZ-es tanácsosok lépésétől – sikerrel jár. Ezzel szemben Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott: nincs törvényes alapja arra, hogy megtámadja az önkormányzat határozatát, mivel Gusát nem ítélte el az igazságszolgáltatás, így nem számít háborús bűnösnek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is a szoborállítás ellen foglalt állást, be nem jegyzett szervezetként azonban képtelen jogi lépéseket tenni az önkormányzati határozat ellen. Ezért a szervezet elnöke, Tőkés László magánemberként és a temesvári forradalom kulcsfigurájaként próbálja jobb belátásra bírni a marosvásárhelyi döntéshozókat. /Szucher Ervin: Tőkés is fellép a Gusa-szobor ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./2009. november 12.
A mesteri képzés kiépítését jelölte meg legfontosabb célkitűzéseként János-Szatmári Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem új rektora. Elmondta, hogy két éve az egyetem kancellárja, és szerette volna továbbvinni az elkezdett munkát. János-Szatmári Szabolcs /sz. Szilágysomlyó, 1976/ a középiskolát Zilahon végezte, majd 1999-ben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen diplomázott magyar–német szakon. 2006-ban ugyanott doktorált. 2007 óta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) német tanszékének vezetője. Elmondta, hogy tavaly négy mesterképzésre adtak le a dossziét, és mind a négyet sikerült akkreditáltatni. Ebben az évben két továbbinak az elismertetését tervezik, az egyik szociális munka, a másik közgazdasági irányultságú. Ezek mellett más szakok dossziéit is tervezzük leadni. Az újonnan engedélyezett magyar szakok meg fogják indítani. A Többnyelvűség és multikulturalitás mesterképzőn vannak bölcsészek, történészek, újságírók is. Vannak olyan szakok, mint például a zenepedagógia, a vallástanárképző, a filozófia, ahol hullámzó az érdeklődés. Hamarosan elkezdik a doktori képzés beindításának engedélyeztetését is. Az akkreditáció belépő az elismert egyetemek világába, új lehetőségeket teremt, pályázhatnak, részt vehetnek európai hallgatói mobilitási programokban. /Nagy Orsolya: felelősség is az akkreditáció. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./