udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
506
találat
lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 481-506
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. április 25.
Az RMDSZ és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közötti feliratvita okoz feszültséget a szövetségnek a kolozsvári Diákművelődési Házban sorra kerülő IX. kongresszusát megelőzően. A városházának nem tetszik, hogy az épületre kifüggesztett feliratok csak magyarul hirdetik az eseményt. Kovács Péter kongresszusi biztos elmondta, hogy rendelkeznek a két pannó kifüggesztésére szóló engedéllyel, ezért nem veszik le azokat. Az RMDSZ kongresszusán a számos romániai és külföldi vendégen kívül részt vesz Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is, aki a 2003-as szatmárnémeti kongresszus után a szövetség vezetőségéből kiszorult Tőkés László EMNT-elnök levelét tolmácsolja a küldötteknek. Tőkésnek a kongresszuson való „közvetett rézvétele” premiernek számít, és gyakorlatilag következménye az RMDSZ és az EMNT közötti idei megállapodásnak. Az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete legutóbb 2007-ben ülésezett Aradon, ahol elhatározták, hogy a négyévente megrendezett tisztújító kongresszusok közé beékelik az úgynevezett félidei kongresszusokat. A kongresszuson módosítják az RMDSZ alapszabályzatát és programját is. Az egyik fontos módosító-javaslat szerint az alapszabályzatból nagyrészt törlik azokat a szakaszokat, amelyek a Kulturális Autonómia Tanácsok (KAT) létrehozására vonatkoznak. A KAT intézményének megalapításáról éppen a két évvel ezelőtt megrendezett aradi kongresszuson született határozat. A KAT működését szabályozó cikkelyek nagy részét azért vonják vissza, mert az RMDSZ februárban megállapodott az EMNT-vel, és ennek az egyezségnek a részét képezi az, hogy a tanácsot közösen hozzák létre. /Borbély Tamás: Feszültség az RMDSZ kolozsvári kongresszusának felirata miatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. április 25.
Az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) főtitkárával, Jaap de Hoop Schefferrel folytatott bukaresti tárgyalásokat követően Traian Basescu államfő azt nyilatkozta: a román csapatok továbbra is Koszovóban és Afganisztánban maradnak, míg „a küldetés véget nem ér”. Az államfő hozzátette: az afganisztáni csapatok létszámát 140-150 katonával bővítik. /Maradnak a román csapatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. április 25.
„Támogatjuk az autonómia kérdését, de úgy véljük: talán hamarabb is lehetett volna konkrét elképzeléseket megfogalmazni ez ügyben. Az RMDSZ nem ellenezheti a román állampolgárság megadásának könnyítésére vonatkozó jogszabályt, hiszen adott pillanatban mi is igényeltünk kettős állampolgárságot” – – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának a vezetője. – A Szabadelvű Kör május 23-án, Bonchidán tartja meg országos gyűlését. /N. -H. D. : Előzetes egyeztetés a Szabadelvű Körnél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. április 25.
Az elfogadott kormányhatározat alapján több száz igazgatót – többek között a pénzügyőrségtől, az állategészségügytől, vámhivataloktól, tanfelügyelőségektől – váltottak le. Az elkövetkező harminc napban versenyvizsgákat írnak ki az illető tisztségek betöltésére. Kolozs megyében is lemondatták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által támogatott intézményvezetőket, így Vákár Istvánt, a Mezőgazdasági és Halászati Kifizetési Ügynökség aligazgatóját, Lőrinczi Zoltánt, a Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatóját, Nagy Imrét, az Állategészségügyi Igazgatóság aligazgatóját, Darabos Attilát, a Környezetvédelmi Operatív Program igazgatóját és Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettest. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter azt állította, hogy csak ott váltják le a főtanfelügyelőket, illetve főtanfelügyelő-helyetteseket, ahol erre szükség van, s nem állnak politikai kritériumok a lemondatások mögött. /N. –H. D. : Kolozs megyében is leváltották a magyar intézményvezetőket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. április 25.
Kilencedik alkalommal szervez kongresszust az RMDSZ. Ennek a kongresszusnak elsősorban a romániai belpolitikai erőviszonyok szemszögéből van súlya. A román pártok jelenleg kérőként udvarolják körbe az RMDSZ-t a közelgő választások miatt, a hat százaléknyi magyar voks akár sorsdöntő is lehet. /Borbély Tamás: Kongresszusi udvarlás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. április 25.
Április 24-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya XIX. tudományos ülésszakának ünnepélyes megnyitóját. Az előadások és a továbbképző tanfolyamok helyszíne az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete, ez annak a folyamatnak az eredményét tükrözi, amely az EME és az egyetem vezetősége között kialakult – hangsúlyozta dr. Nagy Örs professzor. A MOGYE rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanácskozáson szinte minden szakágazatban hangzanak el előadások, s magyar nyelven írt orvosi könyvek egész sorát mutatják be. Egyed Ákos történészprofesszor, a 150 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke üdvözletét dr. Gyenge Csaba akadémikus tolmácsolta, értékelve a legnagyobb szakosztály példamutató tevékenységét. A tudományok anyanyelven való műveléséről dr. Kovács Dezső professzor, a szakosztály elnöke beszélt, majd értékelte a támogatók, hozzájárulását. A Lencsés György Ars Medica díjat példaértékű orvosi, tudományos és oktatói munkásságáért az idén dr. Nagy Örs rektor-helyettes vehette át. A Pápai-Páriz Ferenc- életműdíjat dr. Pap Zoltán nyugalmazott gyermekgyógyász professzornak, a szakosztály volt elnökének és dr. Albert István kardiológus főorvosnak, a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház orvosigazgatójának nyújtották át, és díjazták dr. Nagy Előd Ernő, a gyógyszerészeti kémia előadótanárának oktatói és kutatói tevékenységét. Az első alkalommal kiosztott dr. Kopp Elemér-díjat, amellyel a gyógynövény- és drogkutatásban jeleskedők munkáját értékelik, Nan Monica egyetemi gyakornok vehette át. Ezután következtek az előadások. /(bodolai): Orvos- és gyógyszerész- tudomány anyanyelven. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./2009. április 25.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap és a megyei tanfelügyelőség szervezésében Kézdivásárhelyen április 24-én megkezdődtek a magyar nyelv napjai. A megnyitóünnepségen átadták a Sütő András Nyelvőrzés Díjat is, melyet idén a nyelvápolók szövetsége Gazda József kovásznai nyugalmazott tanárnak, művészetkritikusnak és írónak ítélt oda. A laudációt dr. Borcsa János mondotta, méltatva a kitüntetett több mint ötvenéves nyelvápoló tevékenységét. A magyar nyelv a nyelvújítás korától az internetes levelezésig címmel szakmai konferenciát tartottak. Április 25-én lesz az I–IV. osztályosok Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedője, valamint az elemi osztályosok, általános és középiskolások országos mesemondó versenye. /Iochom István: Gazda Józsefé a Sütő András Nyelvőrzés Díj (A Magyar Nyelv Napjai Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2009. április 25.
Háromszéki és brassói civil szervezetek számára szervezett fórumot a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) és a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) Sepsiszentgyörgyön. Temesvár és Kolozsvár után ez volt a harmadik regionális találkozó az Erdély-szerte tervezett tizenhatból. A fórum vendége, dr. Bodó Barna egyetemi tanár, az MCSZESZ elnöke előadásában kiemelte, hogy az önkormányzatoknak fel kellene ismerniük a civil szervezetekkel való partneri együttműködés lehetőségeit. A rendezvényen bemutatták az Erdélyi Magyar Konvent nevű civil kezdeményezést is, amely négy pilléren alapuló (civil szféra, gazdaság, politika és egyház) legmagasabb szintű struktúrája lenne az erdélyi magyar társadalomnak. /Demeter J. Ildikó: Regionális civil fórum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2009. április 25.
Dr. Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa rendkívül sokrétű kutatási területeiről készült tanulmányai, az általa szerkesztett kiadványok, kötetek, az erdélyi és általában a határon túli magyarság történetének tanulmányozása és iskolai oktatása vonatkozásában megkerülhetetlenek. Április 15–18. között az árkosi–sepsiszentgyörgyi kisebbségtörténeti képzés fő szervezője volt. Két kiadványsorozat van, az egyik Források a romániai magyar kisebbség történetéhez, a másik a Múltunk könyvsorozat. A marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesület összefogja a fiatal társadalomkutatókat. Erdélyben mintegy százhúsz olyan középiskola van, mely érettségi bizonyítványt is ad. Erdély százötven településén él a romániai magyarság 82,5 százaléka. A tavaly megjelent Kisebbségi magyar közösségek a 20. században c. kötetet bemutatták. Kedvező változás, hogy lehet kutatni. Egy-két év előtt még nem volt magyar vagy magyarul is tudó erdélyi levéltáros. Most pedig Nagybányán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön van magyar levéltáros. Nincsenek állandó magyar levéltári kutatók Bukarestben. Bukarestben, az Országos Levéltárban most került elő a Consiliul Dirigent, a Kormányzó Tanács anyaga, ez városokra lebontott, négy-ötszáz oldalnyi anyag. Ez annak a lenyomata, hogy miként történt az impériumváltás. Ezt még soha senki nem nézte át. Más példa: Romániában a kisebbségi ügyekkel 1920-tól 1947–48-ig, a béketárgyalásig foglalkozott egy román szakértő, akinek az egész hagyatéka előkerült Bukarestben. Ez több folyóméter. Nincs feldolgozva, de már lehetne kutatni. Az előadáson bemutatták a Transindex levéltárkatalógust. Meg tudták szerezni Bukarestből az összes erdélyi levéltár leltárát, ezt felrakták internetre, a Transindexre. Bárdi kitért arra is, hogy minden évben van nyáron Szelterszfürdőn egy társadalomtudományi tábor, ahol ugyanez az előadói kör együtt van az etnológusokkal, néprajzosokkal, irodalmárokkal és így tovább. A Magyar Autonóm Tartományról Stefano Bottoni írt. Most Novák Zoltán készít egy hasonlót. Ő a Ceausescu-korszak magyarságpolitikájáról ad ki egy forráskiadványt 1965-től ‘72-ig. Pillanatnyilag Novák Zoltán látja át a legjobban ezt a korszakot. /Sylvester Lajos: Kisebbségtörténeti képzés Árkoson (Interjú dr. Bárdi Nándor történésszel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2009. április 25.
Az Új Magyar Szó február 20-i, a Szabadságban 2008. november 24-i számában tendenciózus írás jelent meg a kolozsvári Grigorescu és Hajnal negyedekbe tervezett templomok építése ügyében. Czirják Árpád egykori kolozsvári plébános személyével kapcsolatban vádak hangzanak el, úgy tüntetik fel, mint aki a Szőcs István által templomépítés céljára megszerzett anyagi alapokat eltüntette. Szőcs István egykori gyulafehérvári teológus 1983-1990-ig börtönben volt, és ott született meg benne „a nagy cél, hogy templomokat fog építeni”. Az Új Magyar Szóban azt nyilatkozta, hogy minden anyagi alapot megszerzett ehhez Kolozsváron. Valójában a kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal kérvényére hagyott jóvá 10 millió lejt Petre Roman. Ezt az összeget akarja visszafizettetni az államkasszába Szőcs István. A Hajnal negyedi templom nem épülhetett meg, mert a prefektus által felkínált telket volt gazdája visszaigényelte. Az arra kiutalt pénzt megette az infláció. Hasonlóképpen jártak a templomépítésbe kezdett többi felekezetek, reformátusok, görög katolikusok is. Czirják Árpád viszont sikeresen felépítette Grigorescu negyedbeli templomát 1993-ra, készen áll levakolva, mellette elkészült egy ezer négyzetméternyi hatalmas ház, ahová nyomdát, szerzetes házat terveztek. Miért nem kezdődött el ott a plébániai tevékenység? Elsősorban azért, mert Bálint Lajos érsek, az egyházmegye vezetője abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a Czirják Árpád által kezdeményezett templomépítkezések az új lakónegyedekben veszélyeztetik a közelben levő ősi Kolozsmonostori templom visszaszerzését. A monostori templomot azzal az indoklással igényelte vissza a bitorló ortodox egyháztól a római katolikus egyház, hogy a Hajnal negyedben 1500, a Grigorescu negyedben kb. ugyanannyi katolikus hívő lelki gondozása miatt szüksége van az ősi kolozsmonostori apátsági templomra. Ezért Czirják Árpád leállíttatta a templom építését, a már kész templom felszentelése is elmaradt. A kolozsmonostori templomot 1994. június 20-án kapta vissza a katolikus egyház. Elhárult az akadály, hogy a Grigorescu negyedben a Czirják Árpád által már 1993-ban felépített templom és egyházi központ felszentelhető legyen. 1940-ben Kolozsvár lakosságának 86%-a magyar, zsidó és német. A 14% román többsége görög katolikus volt. A betelepítések és később a városhoz csatolt falvak román lakossága miatt kissebségi helyzetbe került magyarság református és katolikus hívei nem engedhetik meg ezt az öngyilkosságnak mondható belháborút, ami a közösségük további pusztulását jelentené. Pakó Benedek arra kéri Szőcs Istvánt, hogy egyházán ne ejtsen sebet széthúzás szításával. /Pakó Benedek kanonok, plébános: Replika. Ne szítsunk belháborút. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. április 25.
A budapesti székhelyű Aradi Alma Mater Alapítvány ebben a tanévben is meghirdette a Kárpát-medencei Márki Sándor Történeti és Hagyományőrző Versenyt. Erre iskolánként egy-egy négyfős, hetedikes-nyolcadikos diákokból álló csapat jelentkezését várták. Az első szakaszt március 28-án és 29-én tartották meg: ez volt a felkészítő, és egyben egy kirándulás Vajdahunyadra, Marosillyére. A második szakaszt április 25-26-án tartják Aradon. A Márki Sándor hagyományőrző versenyt harmadszor rendezik meg, az elsőnek, 2004-ben a kiegyezés utáni kor, a másodiknak 1848 volt a témája. /Pataky Lehel Zsolt: 3. Márki Sándor hagyományőrző verseny. Két napig Aradon a Kárpát-medence központja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2009. április 25.
Temesváron a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében két évvel ezelőtt bemutatott századik előadásával, a Magyar vigasság című zenés színpadi játékkal vendégszerepelt április 23-án a temesvári Csiky Gergely Színházban a nagyváradi Kiss Stúdió. A XX. századi magyar művei alapján összeállított előadáson a Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó színész-rendező-forgatókönyvíró páros ezúttal is kitett magáért. Április 24-én a Merlin Bábszínházba invitálták a Bánsági Magyar Napok szervezői valamennyi temesvári magyar óvodást és I-IV. osztályost: a szegedi Kövér Béla Bábszínház művészei igazi interaktív bábelőadással lepték meg a kicsiket. A rendezvénysorozat április 25-én a magyar színházban Vadlány – Boszorkánykör című magyar film levetítésével és a Diákházban Hagyománykeresőben című folklórgálával folytatódik. /Pataki Zoltán: Színházi élmények – kicsiknek és nagyoknak egyaránt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2009. április 25.
Az Aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör havi rendszerességgel megtartott jó hangulatú üléseit a tartalmasság, változatosság jellemzik. Április 14-én dr. Brauch Magda ny. magyartanár Móricz Zsigmond novelláiról beszélt. Előadását egy kis verseskötet – Trecerea (Elmúlás) – bemutatása követte. A szerző Bacos Suplacan Mónika, akinek ez már a harmadik kötete, s mindegyiket itt, a Tóth Árpád Irodalmi Körben indították útjára. Az első két kötet versei két nyelven, románul és Regéczy Szabina Perlének, a kör elnökének igényes magyar fordításában jelentek meg. Most a kör elnöke betegsége miatt csak a kötet három versét fordította le. /Balázs Katalin: Román versek az elmúlásról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2009. április 25.
A faluszeretet, a népművészet és a hagyományok tisztelete, valamint igen komoly néprajzi gyűjtés eredményeként a gyimesfelsőloki Timár Károly nemrégiben kibővítette a Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány tájházát. A gyimesi otthont megelevenítő házban tematikusan elrendezve várják a látogatókat a tárgyak, amelyek a 2006 őszén tartott megnyitón még csak egyetlen szobába zsúfolva álltak, mára azonban teljesen betöltik a tornácos parasztházat. A Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány évente szervez alkotótáborokat, szállást és ellátást biztosít a művészeknek. A tájház megálmodója és megvalósítója Timár Károly, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanára, a Művészeti Népiskola oktatója, az alapítvány vezetője, nem utolsósorban képzőművész. Falustársai készséggel rendelkezésére bocsátották a régről megmaradt tárgyaikat. A felsőloki asszonyok segítségével felszerelt szövőszéken akárki folytathatja az elkezdett rongyszőnyeget. A gyöngybetűkkel írt falumonográfia, mely a tisztaszobában áll kinyitva, ámulatba ejtő. Bárki belelapozhat a két nyelven írt, fényképekkel gazdagon illusztrált kéziratba, sokan felhasználták dolgozatok és tanulmányok írásához, noha a monográfia még nem teljes. Timár Károly ötévi munkája áll a kézzel írt könyvben. Az első oldalon az általa tervezett falucímer áll, ami egybefogja a katolikus gimnáziumot, egy szarvasmarhát – utalva az állattenyésztésre mint fő foglalkozásra –, illetve egy piros hímes tojást. Ezt a címert a helyi önkormányzat elfogadta, és használja. A gazdasági épület oldalán is folytatódik a gyűjtemény: szántó-vető felszerelések, cséphadaró és más szerszámok. Az udvarra nyílik Timár műterme. /Antal Ildikó: Tájház Felsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./2009. április 25.
Szakrális terek címmel nyílt kiállítás április 23-án Kolozsváron az Apáczai Galériában. A rendezvénnyel az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete /EMME/ kolozsvári csoportja a nemrég elhunyt Szabó Vilmos képzőművész-tanár emléke előtt tisztelgett. A 35 képzőművész alkotásaiból rendezett tárlat három kerek évforduló, a 2000 évvel ezelőtt született Pál apostol, az 500 éve született Kálvin János, illetve a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ezer évének jegyében jött létre. /Művészpedagógusok kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kiállítás aktualitása, hogy néhány nappal ezelőtt a lakiteleki alkotótáborban váratlanul elhunyt Szabó Vilmos festő- és grafikusművész, a Céh zilahi képviselője. /németh: Szakrális terek az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. április 25.
Descriptio Transylvaniae címmel rendeztek április 24-én angol nyelven térképtörténeti és történeti-földrajzi konferenciát a Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karán. Az Erdély korabeli térképeit ismertető rendezvényen 16–20. századi régióról, de jóval távolibb tájakról is készült anyagokat mutattak be. Ez alkalommal Tamás Sándor magángyűjteményéből, illetve a Cholnoky Jenő Térképtártól összegyűjtött térképeket és atlaszokat is láthattak az érdeklődők. /(Ö. I. B.): Térképtörténeti konferencia Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. április 25.
Jeles személyiség tisztelte meg Nagyenyeden az Áprily-estek áprilisi rendezvényét: dr. Szász István Tas orvos-író, közéleti ember személyében. Kolozsvárt született, és fiatal korát töltötte Erdélyben. Magyarországra áttelepüléssel nem vesztette el erdélyi szívét. Eddig tizenhárom kötete jelent meg, utoljára a Beszédes hallgatás avagy három Hitel és ami utána következett című könyvét a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó jelentette meg 2007-ben. Az író életútját Józsa Miklós nyugalmazott tanár ismertette. Szász István Tas segítette – főleg 1990 – után az erdélyi áttelepülők beilleszkedését. Kb. 200 erdélyi családot sikerült megnyugtatóan elhelyeznie. Szász István Tas könyvében, „a Hitel Képcsarnokában” sok arc sorakozik: Makkai László, Venczel József (akik az első Hitel megindítását és szerkesztését végezték), Tamási Áron, Kiss Jenő, Vita Sándor, Dsida Jenő, Entz Géza, Gy. Szabó Béla, Kelemen Lajos, Mikó Imre, Nagy Géza, Szabédi László, Wass Albert, Vita Zsigmond, Szabó T. Attila és többen mások. /Bakó Botond: „Elérkezett az idő az ébredésre” – Áprily-esten a „hűtlen hűséges” Szász István Tas. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. április 25.
A sepsiszentgyörgyi képtár termeiben látható csoportos képzőművészeti kiállítás – Fekete, fehér címmel, a szórólapon Háromszéki útirajzok is szerepel, de ez csak nagy, közös tárlat egyik felére vonatkozik. /Bogdán László: Fekete, fehér (Tárlat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2009. április 25.
Hiánypótló szakmunkát jelentetett meg Sepsiszentgyörgyön Jánosi József, akit negyvenéves kultúrtisztviselői munkássága alatt a háromszékiek táncosként és koreográfusként ismertek meg leginkább, az utóbbi években ellenben egyre több kiadványban teszi közzé gyűjtőmunkája eredményeit. Tanulmányokat közöl, daloskönyvet szerkeszt, és a 2004-ben megjelent Háromszéki táncok után megjelent a szerző második szakkönyve: Erdővidéki táncélet. Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák 1863-as megjelenése óta – amelyben először jelenik meg Erdővidék külön néprajzi tájegységként, de itt sem esik szó e vidék táncéletéről – nem született az elmúlt közel másfél évszázadban olyan szakmunka, amelyben az erdővidéki táncos alkalmakat és szokásokat, valamint az egyes táncokat, illetve táncrendeket ismertetnék. Ezért is rendkívüli az Erdővidéki táncélet megjelenése. A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a budapesti Hagyományok Háza közös kiadványában a szerző többségében négy falu – Felsőrákos, Ürmös, Bölön és Vargyas – adatközlőitől gyűjtött táncanyagot írt le, amelyet kiegészít a Szalay Zoltán által összeállított kottás dallamtár, továbbá bő ismeretanyagot van a könyvben a ruha- és hajviseletről, a szokásokról, a legismertebb zenekarokról. Az archív zene- és táncfelvételeket tartalmazó DVD-melléklet értékes örökséget ment át a jövő számára. /Fekete Réka: Erdővidék táncélete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2009. április 25.
Furcsa cím, Marosvásárhelyen mindeddig feldolgozatlan téma, hangzott el a Bernády Házban Szilveszter László Szilárd könyvének bemutatóján. A Festett az arcom nékem is… című kötet Irónia a modern és posztmodern költészetben alcímmel látott napvilágot, a Mentor Kiadó és a Súrlott Grádics irodalmi kör szervezte rendezvényen ismerhették meg tartalmát az érdeklődők. Házigazdaként Bölöni Domokos köszöntötte a megjelenteket, majd a szerző mesélt kötetéről. Elmondta azt is, hogy a mai költészet játékos, nem akarja megváltani a világot, nem tartja magát kiemelkedően fontosnak. /Nagy Botond: Festett az arcom nékem is…= Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./