udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
324
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 301-324
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. február 13.
Európai Parlament – kisebbségvédelmi frakciócsoport
Az Európai Parlament tavaly ősszel elkezdődött új ciklusának kezdetén, egy hosszan tartó engedélyeztetési folyamat eredményeképpen, idén év elejére meg-, illetve újraalakultak azok a frakcióközi munkacsoportok (intergroup), melyek különféle tárgykörökben és szakterületeken, konzultatív és javaslattévő hatáskörben járulnak hozzá az európai törvényhozás munkájához.
Egy-egy munkacsoport kellő számú EP-képviselő és politikai csoport támogatásával jöhet létre. A kisebbségi ügy iránti európai érdeklődés tekintetében igen jellemző, hogy a kereszténydemokrata Európai Néppárthoz tartozó 265 EP-képviselő közül mindössze 44-en támogatták aláírásukkal a kisebbségvédelmi frakcióközi munkacsoport megalakulását. A tény magáért beszél – még akkor is, hogyha a többi EP-frakció szintén nem jeleskedett az Európai Unió polgárainak közel 10%-át kitevő – jobb sorsra érdemes – kisebbségi közösségek felkarolásában.
A kisebbségvédelmi munkacsoport idei első tanácskozását január 21-én tartotta, Gál Kinga néppárti és Carl Haglund liberális társelnökök irányításával. Az új elnökök Tabajdi Csaba szocialista, valamint Michl Ebner néppárti elődeiktől vették át a stafétabotot, akik az előző parlamenti időszakban irányították a csoport munkáját. A magyar jelenlét folytonossága mellett figyelemre méltó, hogy az EP-ből visszavonuló, dél-tiroli Michl Ebner helyét az EP-politizálástól szintén elköszönő Henrik Lax finnországi svéd politikus örökébe lépő fiatalember foglalta el, Carl Haglund személyében.
A Kisebbségvédelmi Frakcióközi Csoport januári ülésén az Európa Tanács vezető tisztségviselői nyújtottak átfogó és alapos tájékoztatást az Európai Parlament testvér-intézményének a kisebbségi jogok ügyében végzett úttörő munkájáról – a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája vonatkozásában. A kisebbségi kérdés meglehetősen meglehetősen mostoha „kezelésére” nézve igencsak jellemző adat, hogy a nyelvi chartát az EU 27 tagországa közül mind ez ideig csupán 16 ratifikálta. Ennél kissé jobbnak tűnik a keretegyezmény sorsa, melyet az ET 47 tagállama közül a jelen pillanatig 39 fogadott el – ez esetben viszont a jogszabály életbe ültetése és végrehajtása okoz nagy gondot számos országban.
Az újultan működésbe lépő kisebbségügyi munkacsoport jó irányba való változására vall – egyebek mellett – az a körülmény is, hogy eddigi nevét (Intergroup for Traditional Minorities, Constitutional Regions and Regional Languages – Hagyományos Nemzeti Kisebbségek, Alkotmányos Régiók és Regionális Nyelvek Frakcióközi Csoportja) a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Csoportja (am. Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) elnevezésre változtatta – ami a közösségi jogok hangsúlyosabb érvényesítésének szándékát jelzi.
A kisebbségvédelmi intergroup 2010. február 11-i ülésére meghívta az Európai Bizottság kisebbségi ügyekben leginkább illetékes új biztosait, az alapvető jogokért, illetve a kulturális, nyelvi sokszínűségért felelős Androulla Vassiliou, illetve Viviane Reding európai biztosokat. A frissen hivatalba lépő európai „tárcavezetők” ugyan nem tudtak részt venni a tanácskozáson, de az ügy fontosságára való tekintettel Reding asszony elküldte hivatalának vezető tisztségviselőit, Bartholomeus Pronk és Michael Shotter személyében, akik általános tájékoztatást nyújtottak elképzeléseikről, majd válaszoltak a munkacsoport tagjai által felvetett kérdésekre.
Carl Haglund elnök elmondta, hogy az új csoportnak az EU 15 országából mintegy 40 alapító tagja van – ami jó eredménynek tekinthető.
Gál Kinga társelnök Viviane Reding biztosi kinevezését nagy nyereségnek tartotta, és a Lisszaboni Szerződés bevezetésének kisebbségpolitikai jelentőségét hangsúlyozta.
Bernd Posselt szudétanémet néppárti képviselő szintén a luxemburgi politikusnő kinevezését üdvözölte, személyében biztosítékát látva annak, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye az eddiginél hangsúlyosabban fog érvényesülni az Unióban.
Schöpflin György magyarországi néppárti képviselő kritikus módon szólt a „multikulturalizmus” európai politikájáról, mely eddig – kisebbségvédelmi szempontból – „szinte egyenlő volt a semmivel”, és gyökeres változást sürgetett ezen a téren.
Bauer Edit felvidéki néppárti képviselőnő a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán annak szükségességére hívta fel a figyelmet, hogy az EU, illetve az EP ne csupán az ún. harmadik – külső – országok emberi jogi kérdéseivel foglalkozzon, hanem saját tagországainak a belső ügyeit, ezenképpen a kisebbségi jogok védelmét is vállalja fel.
Tatjana Zdanoka,az Európai Szabad Szövetség lettországi képviselőnője az orosz kisebbségek helyzete mellett a szlovákiai és a romániai kisebbségi közösségek kérdését is szóvá tette.
Ramon Tremosa katalán liberális képviselő a saját nemzeti közösségét ért sérelmekről beszélt.
Tőkés László erdélyi képviselőnk mindenekelőtt azt értékelte, hogy a Jogérvényesülés, Alapvető Jogok és Uniós Polgárságért felelős biztosi hivatal (Justice, Fundamental Rights and Citizenship) létrehozásával a kisebbségi jogok védelme is polgárjogot nyert az Európai Unió, illetve az Európai Bizottság politikájában. Ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy az új biztosnak melyek a kisebbségvédelemmel kapcsolatos jogosítványai és kompetenciái. Továbbmenve, a puszta létükben veszélyeztetett és etnikai-közösségi identitásukban megkérdőjelezett, kíméletlen többségi asszimilációnak kiszolgáltatott moldvai csángómagyarok ügyét vetette fel, méltán kifogásolva, hogy miközben az Európai Parlamentben a mostoha bánásmódban részesülő lóállományvédelmében egy széles körű mozgalom folyik, ezzel szemben a 250 ezernyi csángó közösség iránt az Unió már-már teljes érdektelenséget tanúsít. „Ezen a helyzeten változtatni kell – mondotta képviselőnk. – Az európai polgárok közel 10%-át érintő kisebbségi ügynek európai prioritássá kell válnia; mindennek a fontosságához méltó, őt megillető helyére kell kerülnie”.
Bartholomeus Pronk, az európai alapjogi biztos képviselője válaszában – egyebek mellett – arra mutatott rá, hogy a Lisszaboni Szerződés bevezetését és az új Bizottság felállását követően „forradalmi helyzetben vagyunk”, melynek részeként a kisebbségpolitika terén is előrelépésre van szükség.
A kisebbségvédelmi munkacsoport ülésének zárórészében Davyth Hicks, a Veszélyeztetett Európai Nyelvek Központjának (European Bureau of Lesser-Used Languages) vezető képviselője nyújtott tájékoztatást szervezete munkájáról, illetve a hátrányos helyzetben lévő európai nyelvek támogatása terén kifejtett szolgálatukról.
Strasbourg, 2010. február 12.
Tőkés László, EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. február 13.
Németh: Újra bizalmat ébreszteni a határon túli magyarságban
A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös rendezvényének meghívottja volt Németh Zsolt (képünkön) fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó szakbizottságának elnöke pénteken. A politikust arról kérdeztük: amennyiben az április 11-i országgyűlési választásokat követően a Fidesz alakíthat kormányt, milyen lényeges, a kisebbségben élő magyarságot érintő változásokra számíthatnak a határon túli magyar közösségek.
„Nagyon fontosnak tartjuk a külhoni magyarság ügyének határozottabb megjelenítését a magyar kormánypolitikában. Olyan együttműködést szeretnénk kiépíteni a külhoni magyar politikával, amely újra bizalmat ébreszt a határon túli magyarságban az anyaország iránt, ugyanakkor elkötelezettséget, felelősséget gerjeszt az anyaországban a külhoni magyarság iránt”, fejtette ki Németh Zsolt.
Úgy vélekedett: van egyetértés a magyar politikában a kettős állampolgárság ügyében. „A 2004. december 5-i kártételt jóvá kell tennünk. Nem tartjuk szükségesnek, hogy újabb népszavazás foglalkozzon a kérdéssel, hiszen az 52 százalékos igen szavazat a magyar társadalom egyértelmű politikai akarata megnyilvánulásának tekinthető. Olyan megoldást szeretnénk találni, amely mind Magyarországon, mind a Kárpát-medencében a legszélesebb politikai konszenzusra támaszkodik”, hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: lát lehetőséget arra is, hogy a magyar igazolványok tulajdonosai új kedvezményekhez jussanak, ám konkrét javaslatokról korai lenne még beszélni.
„Szeretnénk erős Közép-Európát kiépíteni, ezért Magyarország úgy tekint Romániára és Lengyelországra, mint a legfőbb szövetségeseire a térségben. Biztonságpolitikai értelemben úgy vélem, az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai telepítése növeli Magyarország biztonságát és az erdélyi magyarság felelősségét külpolitikai kérdésekben. Ha nő a közösség felelőssége, nő a mozgástere is. Ez azt jelentheti, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagyobb figyelemmel követi az erdélyi magyarság helyzetét és igényeit”, vélekedett.
Ami pedig a Magyarország és Románia jövőbeli gazdasági partnerségét illeti, a politikus szerint számos közös gazdasági lehetőség állhat a két ország előtt 2011-től, amikor majd Magyarország látja el fél évig az EU-elnökséget. „Van lehetőség arra, hogy a 2014–2020 közötti új EU-költségvetési időszak tervezésekor együtt dolgozzunk. Növelnünk kell Magyarország és Románia között az infrastrukturális hátteret: utakat kell építenünk, határátkelőket kell nyitnunk, vasutakra van szükség, amely által a gazdasági és szellemi-kulturális kapcsolatok lebonyolódhatnak. Magyarországnak nagy hangsúlyt kell fektetni azon ígéretek betartatására is, amelyek román részről már elhangzottak: a kulturális autonómia törvény megalkotását emelném ki – Szerbiában ez már megszületett –, továbbá a határon túli magyarság szempontjából fontos kulturális és oktatási intézmények megmaradását. A tömbmagyarság lehetőségei nagymértékben annak függvénye, hogy a közigazgatási decentralizáció miként valósul meg Romániában, és hogy ez miként segíti elő az erdélyi magyarság autonómiájának kiteljesedését”, összegzett az anyaországi politikus.
NAGY-HINTÓS DIANA. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. február 13.
Pozitív diszkriminációt a magyar oktatásnak!
– A kisebbségi és ezen belül a magyar oktatást pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Elfogadhatatlan, hogy a költségmegszorítások veszélyeztessék a magyar tannyelvű osztályokat – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap délután Marosvásárhelyen.
Az RMDSZ elnöke leszögezte: nem ért egyet a marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar osztályainak összevonásával sem, és azon lesz, hogy a következő tanévben is változatlanul két magyar, egy zene-, illetve egy képzőművészeti osztály induljon a nagy múltú tanintézményben.
A szövetségi elnök a romániai magyar nyelvű oktatásért felelős országos és megyei vezetők, tanfelügyelők, tanfelügyelő-helyettesek tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak. A találkozón az oktatás finanszírozásáról tárgyaltak, hiszen, mint mondta, joggal aggaszt sokakat az, hogy egyfajta egyenlősítő megközelítéssel veszélybe sodornak magyar osztályokat, magyar iskolákat.
Az RMDSZ álláspontja az, hogy a kisebbségi oktatásnak és ezen belül a magyar oktatásnak pozitív diszkriminációra van szüksége. Erre megoldást kell találni a finanszírozási kvóták, az úgynevezett fejkvóták esetében és a törvényben egyaránt– tette hozzá Markó. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. február 13.
Hajdúvárosi est Tóróval
Nagyszalontán a Hajdúvárosi esték elnevezésű RMDSZ-rendezvény legutóbbi alkalmára Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét hívták meg, aki tanulságos előadást tartott az érdeklődő nagyszalontaiaknak Az erdélyi magyarság dilemmái címmel.
A gondolkodók klubjaként is emlegetett rendezvénynek a legutóbbi találkozóját a szalontai Magyar Ház kistermében tartották meg szerdán a koraesti órákban. A jeles vendéget Török László polgármester köszöntötte, megkérvén az előadót, hogy legjobb tudása szerint tájékoztassa az „ősi hajdúfészek mai képviselőinek táborát”, adjon útbaigazítást napjainknak úgymond csetlő-botló útvesztőiben, dilemmáiban.
Toró T. Tibor bevezetőjében elmondta, hogy ő maga is kezdetben a tevékenynek számító RMDSZ tagja volt. Majd az évek politikai viharai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felé hajtották. Említést tett a Tőkés Lászlót az RMDSZ tiszteletbeli elnökségétől megfosztó történésről is. De mindezek ellenére meg kell találni a közös gondjainkat megoldó konszenzusos megállapodást, mert csak így léphetünk előre. Együtt kell működni – tanácsolta az előadó. Hangsúlyozta, legyen bármilyen politikai vagy civil szervezet, meg kell találni a közös nevezőt – de csak az ésszerűség határain belül.
Napjaink égető kérdései közé tartoznak az autonómiatörekvések. Ezzel kapcsolatban is az egyet nem értés, az összefogás hiánya a fő akadály.
Az előadó az asszimiláció veszélyeire is figyelmeztetett, egy furcsa rövid történetet említett. Megkérdeztek egy polgárt, minek tartja magát. A válasz az volt: „Amikor kicsi voltam akkor magyarnak, de most felnőve már román lettem.” Hát ez a summája annak, hogy hova fejlődhetünk.
Sára Péter. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. február 13.
Hetedik éve működik a micskei Sámuel otthon
Bihar megye – A micskei Sámuel szociális bentlakás a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben működő szeretetszolgálati intézmények egyike, amely már hetedik éve végzi jótékony munkáját.
A szeretetház megalapításának ötlete abból adódott, hogy a hátrányos helyzetű nagycsaládosoknak szerevezett nyári táborok alkalmával szembesültek azzal, hogy a gyermekek nem tudnak kommunikálni, magatartási problémákkal küszködnek, némelyikük iskolába sem jár s azért, hogy teljes értékű felnőttekké váljanak szükségszerű a velük való foglalkozás, mondta el kérdésünkre Bertalan Csilla igazgatónő. Miután a projekt megvalósításához külföldi támogatókra tettek szert, 2002. március 1.–én hozzákezdtek az építkezéshez. Kapuit az otthon 2003. szeptember 15–én nyitotta meg kis lakói számára, akik létszáma jelenleg 15, de még 5 gyerek részére van szabad helyük. A bentlakás az ÉRDA-hoz (Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány) tartozik, non–profit szervezet, főleg külföldi (holland, ír, német, francia) adományokból tarja fenn magát.
Folyamatban az akkreditáció
Az egyházmegye néhány gyülekezetéből is kapnak pénzbeli, termékbeli illetve élelmiszeradományokat, s mára már azt is elérték, hogy a helyi önkormányzat is támogatja az intézményt. Nagyon nehéz előteremteniük hónapról–hónapra az alkalmazottak fizetését, mert erre sehonnan nem kapnak támogatást. Ma már folyamatban van az akkreditáció, s bíznak abban, hogy a minősítés megszerzése után az államtól is kapnak némi juttatást, s így könnyebb lesz az intézményt működtetni. A bentlakás fő tevékenysége, hogy szociálisan hátrányos helyzetű családokból részlegesen „kiemeljen” gyermekeket, hiszen így nem károsul a szülő–gyermek érzelmi kapcsolat, részben megmarad a szülői felelősség, ugyanakkor biztosítottá válnak a gyermekek fejlődéséhez szükséges feltételek. Ezen kívül az a céljuk, hogy a gyerekek megtanuljanak saját dolgaikról gondoskodni, felelősséget vállalni tetteikért, egymásért és magukért, nem utolsó sorban kialakul bennük a keresztyén értéktudat.
Szabadidejükben besegítenek
A ház kétszintes, három lakrészből áll. Az emeleten vannak a tanuló- és játszószobák, a földszinten pedig laknak a gyerekek. A harmadik lakrészben van a konyha és az ebédlő. Saját udvar és játszótér áll a gyerekek rendelkezésére. A bentlakás lakói a környező településekről származnak: Poklostelekről, Tótiból, Hegyközszentmiklósról, Érköbölkútról és Sárszegről. Programjukat kiterjesztették a micskei hátrányos helyzetű nagycsaládok gyerekeire is. Ez abból áll, hogy iskola után a bentlakásban ebédelnek és tanulnak, őket a micskei református egyházközség támogatja németországi adományból. A gyerekek életkora megoszlik 5 évtől egészen 16 évesig. A helybeli általános iskolába és óvodába járnak, délután pedig két pedagógus segítségével tanulnak és készítik el a házi feladatokat. Erre azért van szükség, mert a gyerekek többsége tanulási nehézséggel küszködik. Szabadidejükben besegítenek a ház körüli munkálatokban, feladataik és kötelességeik vannak azért, hogy a munkához való viszonyuk jó irányba terelődjön, ugyanis a szülők többsége nem törekszik arra, hogy munkába álljon, így otthon ez irányban nem szolgáltatnak számukra pozitív mintát.
A családokkal is foglalkoznak
A hétvégeken valamint a vakációk majdnem teljes egészében családjaikkal vannak. A nyári vakációban több hetet töltenek a bentlakásban, ilyenkor színes programokban vesznek részt, egy héten keresztül pedig keresztyén ifjúsági táborban nyaralnak. Az általános iskola elvégzése után is szándékukban van őket tovább segíteni. A gyerekek közül, akiknek képessége van tovább tanulni, lehetőséget kapnak erre, viszont akik nem akarják folyatatni tanulmányaikat, azoknak segíteni fognak munkahelyet talalálni. A gyerekek családjaival is folyamatosan tartják a kapcsolatot, rendszeresen látogatják őket, családi napokat szerveznek számukra azért, hogy közösen megbeszéljék az aktuális problémákat és megoldást találjanak ezekre. Ilyenkor a pedagógusok tájékoztatják a szülőket a gyermekek tanulmányi eredményeiről is. Alkalmanként ruha és élelmiszercsomagot kapnak. Szeptembertől egész júliusig két önkéntes holland lány is kiveszi részét a mindennapi teendőkből valamint a gyermekekkel való foglakozásokból. Hamar beilleszkedtek úgy a bentlakás, mint a falu közösségébe is. Igyekeznek a nyelvet elsajátítani, hogy könnyebb legyen a gyerekekkel kommunikálniuk.
Magyarul tanulni
Tavaly rendeztek először jótékonysági bált, hogy a meghívott vendégek támogassák, lássák, hírét vigyék annak, hogy a bentlakás létezik, és látványos eredményeket tudhat magáénak. Az idén is megszervezik ezt az eseményt, hogy ismét bebizonyítsák: munkájuk nem hiábavaló. Jövőbeni terveik között szerepel az, hogy a bentlakás részére kialakítsanak egy kisebb gazdaságot azért, hogy maguk állítsák elő az étkeztetéshez szükséges alapanyagokat, ezzel is csökkentve a kiadásokat. Ezen kívül a még fennmaradt szabad helyeket olyan gyerekekkel szeretnék betölteni, akiknek nincs lehetőségük lakóhelyükön magyar nyelven tanulni, ezzel hozzájárulva magyar identitásuk megtartásához, ápolásához és fejlesztéséhez. Reményeik szerint a bentlakás addig folytatja tevékenységét, míg a társadalomban lesznek olyan gyerekek, akik meleg otthonra, anyagi illetve szellemi támogatásra szorulnak.
Paublusztig Anikó. Forrás: erdon.ro2010. február 14.
Hagyományőrzés a Partiumban: farsang a hajdúvárosban
A Partiumi Háló Egyesület sikeresen nyújtott be 2008-ban egy pályázatot a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 kiírására. E pályázat a magyarság hagyományainak megismertetését, továbbadását tűzték ki célul a partiumi régió legfőbb településein.
Február 13-án, szombaton Nagyszalontán kerül megrendezésre a farsanghoz kötött hagyományokat bemutató program, melyre nagy szeretettel várják az érdeklődőket. Helyszín a Magyar Ház, a részvétel díjtalan. Mindenkit megkérnek, hogy hozzon magával jelmezt a mulatságra, amit majd felvesz és bemutat. A legjobb jelmezek és szövegek értékelve lesznek. A tervezett program: 9 órától érkezés, regisztráció, 10 órakor köszöntő, 10.20-kor Benedek Árpád előadás a farsangi hagyományokról, énekekkel, 11-től kézműves sarok Darvasi Erikával, szalmafonás, szalmadíszek készítése Fekete Máriával, 11.10-kor Farsangtemetés, a Csillagocska Táncegyüttes előadása, 12-től farsangi szokások Nagybányáról, 12.10-kor Szalontai Vígság, 12.30-kor nagykárolyi szokás, 12.40-kor élesdi dalok és műsor, 12.50-kor farsangi vidám percek, 13-tól ebéd és szünet. 15 órakor kezdődik a jelmezbemutató, 17-kor a tombolasorsolás, 17.10-től este nyolcig pedig a farsangi mulatságnak lesz a helye és ideje a szalontai Magyar Házban.
A Partiumi Háló Egyesület nagyváradi irodájában lehet érdeklődni a részletek és a szervezet programjai, működése iránt. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. február 14.
Kelemen Hunor támogatását kérták a zilahi Ady-emlékház feljavítására
A zilahi Ady Endre emlékház feljavítására kért támogatást Végh Sándor Szilágy megyei prefektus Kelemen Hunortól. A művelődési miniszter a hétvégén tett látogatást a megyében, amikor a prefektus a költő emlékházához is elvitte azzal a céllal, hogy "ha anyagit nem, legalább morális támogatást nyújtson" annak feljavítására.
Szánalmas állapotban van az épület. Tenni kell valamit, de nem tudom milyen pénzből, mivel az épület nincs műemlékként nyilvánítva" - nyilatkozta Kelemen Hunor, a Pro Szilágyság gondozásában levő ingatlan meglátogatásakor.
Kelemen a Szilágy Megyei Kulturális, Vallásügyi és Örökségvédelmi Igazgatóság felavatásán is részt vett. ”Bármennyire megértőek vagyunk a műemlékvédelemre leosztott támogatás tekintetében, ezeknek a létesítmények gazdasági válság idején is naponta romlik az állapota. Ezért finanszírozási lehetőségeket kell találnunk legalább azok számára, amelyek halaszthatatlan beavatkozást igényelnek – jelentette ki a miniszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a minisztériumnak alárendelt megyei kulturális igazgatóságokat a következő időszakban átszervezik, hatáskörük pedig többnyire az örökségvédelem területén lesz jelentős. ”Az általam említett változások nem a személycserékre, inkább a decentalizációra vonatkozik. Ezek az igazgatóságok nem a helyi rendezvények megszervezéséért fognak felelni, hanem, a minisztériummal közösen, az örökségvédelmet vállalják majd fel, így a műemléklista összeállítása és a felújítási engedélyek kibocsájtása is közös feladat lesz” – mondta Kelemen Hunor, aki a vonatkozó költségvetési forrásokról úgy vélekedett, a jelenlegi támogatás összegének négy-ötszörössére volna szükség, hiszen tizenötezer műemléképület vár jelenleg komoly rehabilitációs munkálatokra. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 14.
Lemondatták a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakcióvezetőjét
Lemondatta Benedek Istvánt, a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakcióvezetőjét a szövetség Területi Állandó Tanácsa.
Ezt a feladatkört egyelőre Kolozsváry Zoltán fogja ellátni. A Területi Állandó Tanács tegnap ülésezett. Ezen elmarasztalta a marosvásárhelyi RMDSZ frakciót, amiért a Guşă-szobor ügyben rossz döntéseket hoztak.
Így a testület arra kötelezi a frakciót, hogy a következőkben minden egyes önkormányzati ügyben hozott döntés előtt konzultáljon a Területi Állandó Tanáccsal, és csak ezután hozzon döntéseket. (erdély fm) Forrás: Transindex.ro2010. február 14.
Árus szerint nincs új zászlója Hargita megyének, Borboly cáfol
Téves az az információ, amely szerint Hargita megye tanácsa tavaly novemberben elfogadta az új megyezászlót – közölte a Transindex-szel Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezetének alelnöke, MPP-s Hargita megyei tanácsos.
SZNT-zászló, illetve a tavaly szeptemberi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott Székelyföld-zászló
Szerinte ugyanis az történt, hogy a novemberi tanácsülést megelőzően a zászlóterv két változatát tették közzé, és ezek szerepeltek a novemberi ülés napirendjére kiküldött anyagban is. „Az ülésen aztán csak a tervezet egészéről volt szavazás, arról nem, hogy melyik változat legyen az új zászló, így határozat van, de annak melléklete nincs, vagyis új zászló nincs” - közölte Árus.
Az SZNT-vezető tavaly kifogásolta, hogy Hargita megye saját zászlajaként kívánja elfogadni azt a zászlót, ami szerinte évek óta székely zászlóként vonult be a köztudatba, sőt, a szeptemberi Önkormányzati Nagygyűlésen Székelyföld zászlójának fogadtak el.
Árus Zsolt egyébként Dan Tănasă sepsiszentgyörgyi polgárnak a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz (CNCD) benyújtott feljelentése kapcsán nyilatkozott. Tănasă ugyanis azért fordult a CNCD-hez, mivel szerinte Hargita megye zászlója diszkriminatív jellegű, szimbólumai nem reprezentatívak a megyében élő román közösségre.
Árus Zsolt arról is tájékoztatott, hogy levelet írt a diszkrimináció-ellenes tanácsnak, amelyben közli, a feljelentés tárgytalan, mivel nem szavazták meg a megyei zászlót.
Borboly Csaba megyei tanácselnök cáfolta Árus kijelentéseit, mondván: Hargita megyének igenis van zászlója, az MPP-s tanácstag efféle zavar-keltéssel próbálja felhívni magára a figyelmet. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro2010. február 14.
Markó ellenzi a marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar osztályainak összevonását
A kisebbségi és ezen belül a magyar oktatást pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Elfogadhatatlan, hogy a költségmegszorítások veszélyeztessék a magyar tannyelvű osztályokat – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen. Az RMDSZ elnöke leszögezte: nem ért egyet a marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar osztályainak összevonásával sem, és azon lesz, hogy a következő tanévben is változatlanul két magyar, egy zene-, illetve egy képzőművészeti osztály induljon a tanintézményben.
Markó a magyar nyelvű oktatásért felelős országos és megyei vezetők, tanfelügyelők, tanfelügyelő-helyettesek tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak. A találkozón az oktatás finanszírozásáról tárgyaltak, hiszen, mint mondta, joggal aggaszt sokakat az, hogy egyfajta egyenlősítő megközelítéssel veszélybe sodornak magyar osztályokat, magyar iskolákat. – Az RMDSZ álláspontja az, hogy a kisebbségi oktatásnak és ezen belül a magyar oktatásnak pozitív diszkriminációra van szüksége. Erre megoldást kell találni a finanszírozási kvóták, az úgynevezett fejkvóták esetében és a törvényben egyaránt. Ha például, egy magyar faluban megszűnik egy magyar iskola, nem biztos, hogy a szomszéd faluban van magyar iskola, ahova a gyerek járhat. Lehet, hogy jóval messzebbre kell mennie, és ez többletköltséget jelent akkor is, ha megmarad az iskola és akkor is, ha távolabbi helységbe akarjuk a gyereket tanítani – indokolta a szövetségi elnök, aki arra emlékeztetett: eddig is volt példa a pozitív diszkriminációra.
Elmondta, a kisebbségi oktatás terén eddig is elfogadták a kisebb létszámú osztályokat, ami különösen a szórványban fontos. Most a fejkvóták tekintetében kell elérni, hogy a kisebbségi gyerekek esetében nagyobb szorzót használjanak. Ez a szorzó most is nagyobb, de ez még nem elegendő – mutatott rá Markó Béla.
A marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar tannyelvű osztályainak összevonásával kapcsolatos aggodalmakra válaszolva egyértelművé tette: nem ért egyet az osztályok összevonásával, álláspontja szerint a magyar tagozaton tanuló diákok jelentős létszáma nem is indokol semmiféle leépítést. – Megnéztem a számokat, és a magyar osztályok esetében különösen világos, hogy bőven volt két osztályra való gyerek, de nem gondolom, hogy a román osztályok számát is csökkenteni kellene. Nem beszélve arról, hogy ennek a művészeti iskolának meglehetősen nagy hagyománya van Marosvásárhelyen. Az egész régió számára fontos intézmény ez, ahonnan jelentős művészek kerültek ki, és erre áldozni kell. A költségvetéssel valóban gondok vannak, de nem itt kell spórolni: nem a művészeti iskolán, ne a művészeten spóroljunk. Ha ősszel nem lesz elég jelentkező, az egy másik kérdés, de jelenleg semmi sem utal erre – hangsúlyozta az elnök, aki leszögezte: azon lesz, hogy ősztől továbbra is két magyar, egy zene-, illetve egy képzőművészeti osztály induljon a Művészeti Líceumban.
A készülő oktatási törvénnyel kapcsolatban kifejtette: az RMDSZ szerint nincs helye semmiféle megkülönböztetésnek, a kisebbségi és ezen belül a magyar gyerekek számára lehetővé kell tenni, hogy minden tantárgyat anyanyelven tanuljanak, nemcsak az elemi osztályokban, hanem minden szinten, beleértve az ország történelmét és földrajzát is. Kivételt képez a román nyelv oktatása, ez esetében - tette hozzá – azonban biztosítani kell a sajátos tankönyveket és tantervet is.
Az RMDSZ elnöke közölte: tárgyaltak az általános oktatási reformról is, amelynek - a magyar szakemberek szerint is - egyik leglényegesebb vetülete a decentralizáció. Mint mondta, ezt a decentralizációt oly módon kell megvalósítani, hogy az önkormányzatok ne csak a „tetőjavításért” feleljenek. A döntést egy olyan testület kezébe kell adni, amely a helyi tanács, az oktatók és a szülők képviselőiből áll, ezek a testületek pedig az igazgatók kinevezéséért, a tanárok alkalmazásáért, és részben a tantervekért is felelősséget kell vállaljanak majd – ismertette az RMDSZ álláspontját a szövetségi elnök. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro2010. február 14.
Kötet a csángó oktatási program támogatásáért
- A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programjának a támogatására ajánlotta fel a székesfehérvári Posch Dániel Csángómagyarok Moldvában című kötete bevételének egy részét.
A bejelentést maga a szerző tette a hétvégén Csíkszeredában, a kötet bemutatóján.
- Nagyon fontos, hogy minél szélesebb körben ismertessük a moldvai magyar oktatás gondjait - mondta Posch Dániel, aki könyvével ezekre a nehézségekre hívja fel a figyelmet. A szerző elmondta, hogy a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazást követően hallott a moldvai oktatásról, és ő maga is "keresztapaságot" vállalt, vagyis anyagilag segíti egy moldvai gyerek taníttatását.
Solomon Adrián, az MCSMSZ elnöke elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer "keresztszülőt" tartanak nyilván, akiknek mintegy fele 40 ezer forinttal, de van aki 150 ezer forinttal járul hozzá rendszeresen "keresztgyermeke" oktatási költségeinek fedezéséhez.
Csíkszereda középiskoláiban 76 moldvai gyerek tanul, ellátásukról az MCSMSZ gondoskodik a Hargita megyei önkormányzat támogatásával. Az MCSMSZ elnöke elmondta, hogy a 32 millió forintos kiemelt magyar állami támogatás nélkül nem létezhetne a csángó oktatási program.
Jelenleg 21 moldvai településen 1600 gyerek vesz részt az oktatási programban, ebből 996 gyerek az állami iskolákban heti három órán tanulja a magyar nyelvet, a többiek - az állami oktatásban részt vevő társaikkal együtt - iskolán kívüli, délutáni foglalkozásokon ismerkednek a magyar nyelvvel és kultúrával. - Ez a program esélyt ad a gyermekeknek arra, hogy megismerhessék saját kultúrájukat - mondta az MTI-nek Solomon Adrián, aki reméli, hogy egyre több gyerek él majd ezzel az eséllyel.
A helyi román hatóságok hozzáállása falvanként változik, van ahol teljes mértékben elfogadták ezt az oktatási formát, másutt idegen dologként kezelik - magyarázta az MCSMSZ elnöke. Forrás: MTI2010. február 15.
(Anya)ország, kezdődik!
Azért jó erdélyi magyarnak lenni, mert nem kell négy évet várni ahhoz, hogy az ember valami rendes választási förmedvényt, baromság-folyamregényt és betarthatatlan ígéretversenyt hallgasson. Elég ehhez két esztendő is.
Erdélyi szemszögből nézve 2008-ban választottunk parlamentileg, 2009-ben választottunk államelnökileg, 2010-ben pedig végignézhetjük, amint az anyaország választ. Átmenetileg.
Az embereket egyre kevésbé érdekli úgy nagy általánosságban a politika, de valljuk be, az erdélyi magyar ember mindig valahogy megbabonázva figyeli, vagy inkább lesi, hogy mi történik Magyarország jelenlegi határain belül a köz ügyeit intéző, de leginkább elintéző, sok esetben pedig gátlástalanul lenyúló elittel. Valamivel kevesebb mint két hónap múlva, április 11-én, illetve április 25-én az anyaországi magyarok megválasztják az új Országgyűlést és az új miniszterelnököt.
A szlovákok már visítanak, Ficóék fokhagymakoszorúval nyakukban, szentelt vízzel és feszülettel a kezükben tűnnek fel időnként a nemzetközi nyilvánosság színpadán, mondván, hogy Orbán Viktor az ördög maga, aki kénköves lángokkal égeti fel a maradék szlovák–magyar tárgyalási hajlandóságot és esélyt.
Valóban, egyre többen valószínűsítik, hogy az idei választásokat a Fidesz magasan megnyeri. Erre még akkor is van esély, ha közvetlenül a választások előtt a polgáriak jó szokásukhoz híven, bízva a győzelemben, elkövetnek néhány olyan hibát, ami miatt az előző két választást is elveszítették.
Akkor, egymás után kétszer is – 2002-ben és 2006-ban – nagyon sokan voltak, de nem voltak elegen. Most viszont valóban sokan vannak. A közvélemény-kutatások helyenként 40 százalékpontos fölényről beszélnek. Ez modern demokráciákban akkora előny, amit Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje akkor sem tud ledolgozni, ha maga Orbán Viktor segít neki.
Mesterházyt nem véletlenül tolta a napra a kormányzó párt. Ő még annyira fiatal, hogy az MSZP legnagyobb vereségét is képes elszenvedni, hatvanéves korára teljesen kiheveri a kudarcot és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Viszont manapság az MSZP színeiben azzal kampányolni, hogy valaki a párt saját nevelésű utánpótlásvonalából származik, nem a legszerencsésebb dolog. Lehet, a Zuschlag-ügy után jobb lett volna Kovács Lászlót indítani, azon az alapon, hogy mindegy, ki az, csak fiatal, Zuschlag generációbeli ne legyen.
Mellesleg a BKV-körüli híresztelések is alaposan próbára teszik Mesterházy hitelességét, úgyhogy nem is annyira választási verekedés elé néz Magyarország, hanem egy irdatlanul nagy verés elé. Persze a Fidesz-faktor még szépíthet a nagy fölényen, de várjuk ki a végét.
A kampány Magyarországon megkezdődött. Azt még nem tudni, hogy az előző évekhez viszonyítva mennyire lesz durva és gátlástalan, ocsmány és gusztustalan, sok jóra azért ne számítsunk. A határon túli magyarok kérdése valószínűleg ismét tét lesz egy, az ügyhöz képest jelentéktelen kártyaparti valamelyik játékában.
Orbán Ferenc, honline.ro. Forrás: Erdély.ma2010. február 15.
Markó: jó döntés volt kormányra lépni
Több lényeges törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadtatása szerepel az RMDSZ legfontosabb feladatai között a következő időszakban, ugyanakkor a magyar érdekvédelmi szervezetnek stabilizációs tényezőnek kell maradnia a román kormánykoalícióban ― ezeket a gondolatokat fogalmazta meg szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Politikai beszámolójában Markó az RMDSZ kormányra lépése óta elért eredményeit mutatta be, és felsorolta a szövetség legfontosabb célkitűzéseit. Ezek között az oktatási törvényt, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, valamint a régióátszervezési törvényt említette, hangsúlyozva: „nem mindegy, hogy az RMDSZ kormányzati pozícióból vagy ellenzékből tárgyal ezekről". Az oktatási törvényről elmondta: „vigyáznunk kell, hogy az anyanyelvi oktatás szempontjából több engedményt tartalmazzon, mint a tavalyi tervezet. Megvannak erre az eszközeink: államtitkárunk van, a miniszterelnök-helyettes ezt a területet is felügyeli. Parlamenti képviselőinkkel együtt törölnünk kell azokat a rendelkezéseket, amelyek bizonyos tantárgyak esetében korlátozzák az anyanyelvű oktatást, sőt, pozitív diszkriminációt kell kiharcolnunk az anyanyelvű oktatásban, hogy az új finanszírozás miatt ne kelljen felszámolni magyar iskolákat és osztályokat" ― fejtette ki Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke hozzátette: az oktatási törvénynek a decentralizációt is meg kell teremtenie, amelynek nyomán a helyi tanács és a közösség „nem csak tetőjavításról dönthet, hanem az iskolák igazgatásáról, a tanárok alkalmazásáról, tantervről is".
Hangsúlyozta, ezzel egy időben kerül napirendre majd a kisebbségi törvény, mely esetében „hosszú és nehéz vitákra" számítanak, és az RMDSZ számára fontos másik projekt a fejlesztési régiók átrajzolása ― mondta Markó, hozzátéve: a kormánykoalíciós partner Demokrata-Liberális Párt egyetért a régiók számának megkétszerezésével.
Markó szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban is az a feladata, hogy stabilizációs tényező legyen a koalícióban. Felhívta a küldöttek figyelmét, lehetőségük van akár 2012-ig, a következő választásokig kormányozni. Bízik benne, a demokratákkal sikerül megtalálni minden esetben azt a kölcsönös érdeket, amely fenntarthatja ezt a koalíciót. Közölte, hogy egy-két kivétellel az RMDSZ és a D-LP a romániai megyékben is megkötötte a politikai megállapodást a helyi politikai tisztségekről. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elfogadtatniuk a demokratákkal azt az elvet, miszerint a lakosság etnikai aránya alapján osszák el ezeket a posztokat.
Borbély László környezetvédelmi miniszter hozzászólásában kitért arra, hogy nehéz tárcát irányít, és elmondta, a statisztikákból kiderül, tavaly az erdélyi megyék nem kaptak megfelelő támogatást a kormánytól, hogy idén ez másképp legyen, helyi egyetértésre van szükség, nem vitákra, arra, hogy az RMDSZ-esek együttműködjenek a demokrata-liberálisokkal a különböző pályázatok előkészítésekor.
Az SZKT megerősítette a szövetség ügyvivő testületének, a Szövetségi Állandó Tanácsnak azt a korábbi döntését, miszerint Takács Csabát nevezik ki ismét az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségébe. Ő ideiglenesen veszi át Kelemen Hunor helyét, aki jelenleg kulturális miniszter a bukaresti kormányban, az alapszabályzat szerint ez időre felfüggesztették az RMDSZ ügyvezető elnöki funkciójából. Szintén szombaton döntött a testület, és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökké választották Tánczos Barnát.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. február 15.
A válság nem ért véget!
Mit ad Isten, az Országos Statisztikai Intézet múlt hét végén nyilvánosságra hozott adatai nem igazolták sem az államfő, sem a miniszterelnök, sem a pénzügyminiszter optimizmust sugalló megállapításait. Az év utolsó negyedében a gazdaság újabb 1,5 százalékkal szűkült, tehát a recessziónak nincs vége, a válság még tart, s a tavasz kedvező jelei ― ahogyan Sebastian Vlădescu költőinek szánt sajtótájékoztatóján sugallni igyekezett ― váratnak magukra.
Különben az ország vezetőin kívül senki sem hitte, hogy múlt év végén valóban sikerült kilábalnia Romániának a válságból. Egyrészt, mert Európa gazdagabb országai is ott billegnek még a válság peremén, másrészt, mert itthon azok, akiknek az lett volna a dolguk, hogy enyhítsék a pénzügyi-gazdasági visszaesés hatásait, alig tettek valamit ennek érdekében.
Tavaly az év utolsó három hónapja azzal telt el, hogy az elnökválasztásokra való tekintettel igyekeztek a lakossággal a pohár tele részét láttatni: menni fog minden itt, mint a karikacsapás, ha Băsescu visszakerül a hatalomba, s ha az ő bölcs irányítása alatt marad Románia ― sugallták.
Tavaly az előző esztendei 7,1 százalékos gazdasági növekedés után drámai ― 7,6 százalékos ― zuhanás következett, amit ráadásul az ország bölcs vezetése meg sem próbált enyhíteni. Ennek dacára a gazdasági szakértők egy része azt hangoztatta, év végére, ha nem is jelentős mértékű, mindössze 0,1 százalékos növekedésre kell számítanunk, s ennek a szerényke kis számnak a szellemében folyt tovább a nép hülyítése, miszerint az ország már túl van a válság nehezén. Decemberben maga Băsescu jelentette be a közszolgálati televízióban, hogy véget ért a recesszió. Boc meg mint a papagáj, ismételgette, amit főnöke mondott. S most azzal kell szembenéznünk, hogy nemhogy a recesszió véget ért volna, de európai összehasonlításban ugyancsak rosszul állunk, csak a balti államok tesznek túl rajtunk.
Persze, a reményt nem kell feladni, a statisztikai intézet igazgatója, de az unió szakemberei szerint is még decemberben is viszonylag jól telesített a román ipar, s mivel korábban a zuhanás szokatlanul drámai volt, a legkisebb pozitív elmozdulás is érzékelhető és látványos lesz. Csak épp a kormánynak kellene néhány gazdaságélénkítő programot sikerre vinnie, s nem a folyamatos megszorításokkal, a piac lehetőségeinek még erőteljesebb beszűkítésével gátolni a kilábalást, s ami súlyosabb: egyszerre hitegetnie és riogatnia az embereket.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. február 15.
Markó elégedett önmagával
Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes kifejtette: az RMDSZ kormányra lépése „az egyetlen jó megoldás volt”, majd arra kérte a résztvevőket, képzeljék el, mit jelentett volna az ellenzék az RMDSZ számára.
Markó emlékeztetett: az SZKT legutóbbi ülésekor, amikor jóváhagyták a kormányzati szerepvállalást, többen kételyeiknek adtak hangot a – véleménye szerint „egyedüli jó megoldást” jelentő – döntéssel kapcsolatban.
Markó arra kérte az ülés résztvevőit, próbálják elképzelni, mit jelentett volna az RMDSZ számára az ellenzéki szerep.
„Képzeljék el, milyen szerep jutott volna az RMDSZ-nek az ellenzékben, gondoljanak a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt helyzetére. Ha ellenzékben lennénk, jóval szabadabban és erőteljesebben bírálhatnánk a költségvetést, a nyugdíjtörvényt, a tanügy helyzetét, a beiskolázási számokat, nagyszabású tiltakozásokat szerveztünk volna a kormány ellen, és közben az RMDSZ-en belül harcoltunk volna egymással. Azt az egy-két emberünket is eltávolították volna, mert szükség van az állásokra. A kormányra lépés volt az egyetlen jó megoldás” – fejtette ki Markó.
Mint mondta, kormányzati pozícióból is lehet bírálni a nyugdíjtörvényt, de az RMDSZ ugyanakkor „felelősséget is vállal érte”.
„Az RMDSZ-nek most felelősséget is kell vállalnia, ami az ellenzékben nem történt volna meg. De esélyünk sem lett volna, hogy számos fontos problémát megoldjunk kormányzati eszközök révén” – fűzte hozzá.
Az RMDSZ elnöke felsorolta az RMDSZ által a kormánykoalícióban eddig elért eredményeket, hangsúlyozva: mindezek „eszközök” a cél elérésében: a 16 miniszterből 4 RMDSZ-es, hét államtitkári tisztséget szerzett meg a szövetség olyan minisztériumokban, mint a külügy, fejlesztés, távközlés, mezőgazdaság, tanügy, kisebbségügyi hivatal.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. február 15.
Markónak nincs javaslata
Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes azt nyilatkozta: az RMDSZ egyelőre senkit sem javasolt a közszolgálati rádió vezetői tisztségébe, mivel erről még nem állapodtak meg koalíciós partnereikkel.
Amikor a közszolgálati televízióról és rádióról kérdezték, Markó Béla azt mondta: ez a téma ne merült fel a koalíciós partnereikkel való tárgyalások során, majd hozzátette: a Román Rádiótársaság esetében van egy határidő, amely lejártához közeleg.
„Nem beszéltünk erről. Ha jól tudom, a Román Televíziónál nincs határidő, amely végéhez közeledne. A rádió esetében viszont mielőbb döntést kell hoznunk, mert március 31-én lejár a jelenlegi vezetés meghosszabbított mandátuma, és ha jól tudom, immár a második meghosszabbításnál tartanak. De még nem beszéltünk erről a Demokrata Liberális Párttal (PDL). Nincs még emberünk erre a tisztségre, mert nem is beszéltük meg a témát” – magyarázta Markó.
Markó Béla RMDSZ-elnök február 2-án azt mondta, nem lenne rossz, hogy az RMDSZ felvállalja a közszolgálati rádió vezetését.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. február 15.
Lélekmelengető ajándék a szórványnak – Sikeres háromszéki előfutár
Gazdag kultúrprogrammal lepte meg a hétvégén a Kovászna megyei tanács a dévai és vajdahunyadi magyar gyermekeket.
A Téglás Gábor Iskolában már kora délelőtt ostorcsattogástól volt hangos a folyosó és a hetyke kis ostorokat „gyártó” kötélverőgép körül valósággal hemzsegtek a kisdiákok. Nem volt kisebb a népsűrűség a gyöngyfűző lányok körül sem és a szalmafonást oktató Rádu József is egyaránt gyorsan kellett mozgassa kezét és száját, hogy megfelelő iramban mutassa, magyarázza a szalmafonás csínját-bínját.
– Adott pillanatban annyi volt a gyermek, hogy magunkat sem láttuk – fogalmazott székely tömörséggel a kézműves foglalkozásokat irányító Rádu József, aki a kézdiszentléleki Csiporkázó Játszóház képviseletében jött el negyedmagával régi magyar mesterségekre oktatni a szórványbeli gyermekeket. Mint kiderült, otthon, Székelységben, kürtöskalácssütéstől, kosárfonásig és bőrdíszművességig sok mindent tanítgatnak az érdeklődőknek. S bár a köréjük gyűlő gyermekek fel sem fogták micsoda kincsek birtokába jutottak e délelőttön, játszva sajátították el a kézművesség számos titkát.
Eközben azonban az iskola aulájában is egyre mozgalmasabb lett az élet, a nézőtérre begyűlt diákok kíváncsian várták a színpadra készülő, Kelekótya együttes fellépését. A hamarosan felcsendülő Kaláka, Dévai Nagy Kamilla, Halász Judit, Bojtorján, stb. dalokat ugyan nem üdvözölte régi ismerősként az ifjú hallgatóság, bátortalanul dúdolgatva még Bőrönd Ödön és a Fakatona dalát is, a sűrűn felzúgó taps egyértelműen jelezte: szívesen hallgatják a baróti Kelekótya előadását. A fiatal zenészek pedig úgyszintén szívesen énekeltek. Mint kiderült, az együttes 2001-beli megalakulása óta bejárta már Erdővidék minden zegét-zúgát, sőt ennek határain túl is egyre gyakrabban örvendeztetik meg közönségüket az ismert gyermekdalokkal. Pontosabban azokkal a gyönyörű, megzenésített gyermekversekkel, melyek ott kellene muzsikáljanak mindannyiunk szívében. Ez sajnos, mint a Hunyad megyei előadások során kiderült még nincs így, sok szórványbeli kisiskolás, gimnazista számára az Icinke Picinke története is újdonságként hangzik. Remélhetőleg azonban hamarosan változni fog a helyzet. Kelekótyáék, saját bevallásuk szerint, mindenképpen szívesen tennének ennek érdekében.
Hasonló jó szándékkal léptek színpadra a dévai Téglás iskolában a kézdiszentléleki Perkő táncegyüttes tagjai is, akik felcsíki, kalotaszegi, mezőségi, széki táncokkal örvendeztették meg a közönséget. – Úgy érzem sikerült egy kis ízelítőt nyújtani a magyar néptánc és -zene kultúrából és remélem, hogy lesz ennek még folytatása – fogalmazott az előadás után Gergely Zoltán a Perkő táncegyüttes vezetője.
A játszóház, koncert és néptáncelőadás a délután folyamán Vajdahunyadon folytatódott. Az érdeklődés itt sem volt halványabb, sőt a helybeli diákok saját produkcióval is meglepték a kovásznai vendégeket.
A Kovászna megyei tanács által kezdeményezett és támogatott gazdag rendezvénysor amúgy egyfajta előfutára volt a Háromszék és Hunyad megye közti együttműködést szentesítő szerződés mai, hivatalos aláírásának. Egyszóval ez csak a kezdet – ami viszont nagyon jóra sikeredett.
Gáspár-Barra Réka. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. február 15.
Kelemen Hunor a kulturális örökség törvénykönyvéről
Kelemen Hunor, művelődési miniszter azt nyilatkozta, hogy szeptember, októberig befejezik a Kulturális örökség törvénykönyvének tervezetét, amelyben drasztikus büntetéseket vezetnek be a kulturális örökséghez tartozó emlékművek tönkretételéért.
„Meg kell őröznünk a kulturális örökséget. 2010. szeptember, októberig elkészül a Kulturális örökség törvénykönyvének tervezete, amelyben drasztikus büntetéseket vezetünk be azok számára, akik műemléképületet tesznek tönkre, semmisítenek meg. Semmiképpen nem törődhetünk bele tönkretételükbe”, nyilatkozta Kelemen Hunor.
Ezzel párhuzamosan idén a minisztérium támogatja a kortárs alkotókat is, mert másképp Románia a „mai értékek” nélkül marad.
A szaktárca idei ugyancsak fontos projektje a kultúra digitalizálása.
„Fehér folt vagyunk Európa térképén. Egyáltalán nem vagyunk jelen a világhálón. Az írott dokumentumoknak, a könyveknek nem kell eltűnniük és nem is fognak, de meg kell jelenniük elektronikus formátumban is”, fejtette ki Kelemen Hunor.
A miniszter szerint a digitalizálás egy fontos lépés, amelyet meg kell tennünk, hogy felsorakozzunk az európai országok mellé.
(Mediafax)
Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. február 15.
Mi lett volna, ha...
Fantáziajáték az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában
Fantáziajátékot javasolt Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén, a kritikusoknak, kételyeket megfogalmazóknak bizonyítandó, hogy az RMDSZ jól döntött, amikor belépett a kormányba. Ajánlotta, "gondoljanak bele", hogyan telt volna ez a másfél hónap, ha nem vállal kormányzati szerepet, és most milyen volna a retorikája az RMDSZ-nek, ha ellenzékben volna.
Véleménye szerint az lehet az egyetlen következtetés, hogy "jó, az RMDSZ és a romániai magyarság szempontjából az egyetlen igazán hasznos döntés volt", bár "van aggodalom, szorongás és nehéz felelősségvállalás, ami ellenzékben nem nyomasztotta volna". Az RMDSZ-nek ebben a pillanatban négy minisztere van a 16 tagú kormányban, hét államtitkára, egy kormányfőtitkár-helyettese, sorolta, de nemcsak kormányzati tisztségeket jelent a kormányzati részvétel, hanem "esélyt a kormánynak alárendelt intézményekben".
Esély és eszköz
A kormányba lépés óta eltelt másfél hónapot zsúfoltnak nevezte: véglegesítették a nyugdíjtörvényt, amely, véleménye szerint, "nem úgy néz ki az RMDSZ-szel a kormányban, mint ahogy az RMDSZ nélkül nézne ki", "előttünk áll egy olyan tanügyi törvény kidolgozása és elfogadtatása, amely az Alkotmánybíróság által visszautasított tervezeten alapul, de amelyen lehet javítani". Markó kijelentette: az RMDSZ feladata megvédeni és kiszélesíteni, amit eddig elértünk, kivenni minden korlátozó rendelkezést, érvényesíteni a pozitív diszkriminációt, "útjára kell indítani a kisebbségi törvényt", illetve elindult a régiófejlesztés is, amit a képviselőházban "érdemben és jól kell lebonyolítani". Mindez esély és eszköz a nehéz gazdasági körülmények között is, jelentette ki.
Etnikai arány szerint
Zajlanak a koalíciós tárgyalások a megyékben is az RMDSZ és a PD-L között, mondta Markó a továbbiakban, és fontosnak nevezte, hogy megegyeztek az etnikai arány szerinti leosztásban a különböző intézményekben, de ugyanakkor belátta, hogy másfél hónap elteltével nem lehet komoly mérleget készíteni, csak szándékról, eszközökről, tervekről lehet beszélni. Hangsúlyozta: nehéz helyzetben vállalt kormányzást az RMDSZ azért, hogy a parlamentben, kormányban "legyen szószólója a magyar közösségnek".
Arról is beszélt, hogy mi nem volt az elmúlt másfél hónapban: nem volt koalíciós viszály, "nem mintha nem lett volna ok a veszekedésre", hanem mert az RMDSZ stabilizációs tényező tud lenni, tiszteletben tartja a szövetséget, és kormányzásban gondolkodik 2012-ig.
Az erdélyi magyarság szolidaritásának első pillanata
Végül utalt az 1990. február 10-i, százezres könyves-gyertyás tüntetésre, amely az erdélyi magyarság szolidaritásának első megnyilvánulása volt. Kijelentette: érdemes visszagondolni arra, hogy akkor mit követelt a magyarság (magyar nyelvű iskola Vásárhelyen, kétnyelvű felira-tok), és arra is, hogy milyen hatalmas összefogásra volt képes. Ugyanakkor március 15, 19, 20-a is a szolidaritás fontos pillanatai, ezen alapul az RMDSZ teljes munkája az elmúlt húsz esztendőben – mondta Markó.
"Ne gyártsanak hamis könyveket"
A felszólalók egyetértettek az elnökkel abban, hogy az RMDSZ-nek a kormányban a helye, de többen is kifogásolták például a nyugdíjtörvény előírásait. Ugyancsak kritika hangzott el a parlagon hagyott területek megadóztatása miatt, de az RMDSZ huszadik születésnapjára kiadott eseménynaptár sem nyerte el a képviselők mindegyikének a tetszését: dr. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata Mozgalom politikai alelnöke azt kifogásolta, hogy a dokumentum elfelejti megemlíteni, hogy a temesvári RMDSZ-szervezet alakult meg elsőként az országban, 1989. december 22-én délután 4 órakor, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke egyenesen botrányosnak minősítette, és felszólította az RMDSZ- vezetést: "ne gyártsanak hamis könyveket". Ugyanakkor kijelentette: "a százezres tüntetés kapcsán egy fél szót kellett volna szólni a cigányságról is, mert nélkülük a vásárhelyi magyarság vereséget szenvedett volna", majd arra is figyelmeztetett, hogy senki sem beszélt a románokkal való kapcsolatról. Végül arra kérte az RMDSZ-t, "ne tekintsük ellenségnek a Székely Nemzeti Tanácsot, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot", és, mint hozzátette, "talán az MPP-vel is lehet valamit kezdeni", mert "ezek a konfliktusok rengeteg kárt okoznak".
A testület egyhangúlag megerősítette Takács Csabát a Kelemen Hunor művelődési miniszterré való kinevezés nyomán felszabadult (megbízott) ügyvezető elnöki tisztségben, illetve Tánczos Barnát az ügyvezető alelnöki tisztségben.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. február 15.
Németh Zsolt: Megroppant az egységes határon túli magyar politika az elmúlt nyolc évben
A határon túli magyar és a magyarországi politikai szervezetek közötti egyeztetési mechanizmusnak az újjáalakítását tartja szükségesnek Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának az elnöke a Krónika című napilap hétfői beszámolója szerint.
A politikus Kolozsváron tartott előadást az erdélyi evangélikus-lutheránus püspökség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének a meghívására. Németh Zsolt szerint az utóbbi nyolc évben megroppant az egységes határon túli magyar politika, a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára azonban fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése.
A lap szerint Németh úgy fogalmazott, hogy az egész anyaországi államigazgatást át kell hatnia a nemzetpolitikai szemléletnek. A Kárpát-medencei magyar–magyar párbeszéd tekintetében sikertörténetnek nevezte az Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyet szerinte a Magyar Szocialista Párt azért szüntetett meg 2004 novemberében - írja a Krónika -, mert tarthatatlannak tartotta, hogy a határon túli szervezetek támogatják a kettős állampolgárság megadását.
„Még nincsenek leülepedett elképzeléseink a határon túli szervezetek kapcsolatrendszere ügyében, de mindenképpen újjá kell alakítani az egyeztetési mechanizmust, mégpedig egy Máért típusú, minden legitim magyar szervezetet befogadó fórum keretében” - mondta a fideszes politikus.
Üdvözölte Románia és a Moldovai Köztársaság közeledését, az amerikai rakétapajzs Romániába telepítéséről pedig úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság hosszú távú biztonságát is szolgálja - olvasható a Krónikában. Forrás: Paraméter.sk