udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 324 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 301-324 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2010. február 9.

Nagyobb pénzügyi autonómiát!
Jóváhagyta tegnapi rendkívüli ülésén Kovászna Megye Tanácsa a központi költségvetésből a helyi önkormányzatok büdzséjének kiegyensúlyozására szánt összegeket. Mint ismeretes, a pénz nyolcvan százalékát a megyei pénzügyi igazgatóság osztja szét a településeknek bizonyos algoritmus alapján, húsz százalékról a megyei önkormányzat rendelkezik.
Az összegek elosztását múlt héten ismertette a háromszéki polgármesterekkel a megyei önkormányzat vezetősége és a pénzügyi igazgatóság képviselője, s jóllehet, igyekeztek szinten tartani a büdzsét, számos községgazda elégedetlennek mutatkozott, kevesellve a kiutalt pénzt.
A tegnapi szavazáson a Magyar Polgári Párt frakciója tartózkodott, így fejezve ki egyet nem értését a helyi közpénzügyi törvény előírásaival, miszerint a megyei önkormányzat csak a pénz egyötödéről rendelkezhet. Tulit Attila frakcióvezető szerint törvénymódosításra lenne szükség ez ügyben. Észrevételével Tamás Sándor, Kovászna Megye Taná­csának elnöke is egyetértett, emlékeztetve: a költségvetési törvény szakbizottsági vitája során elfogadták azt a javaslatot, hogy a megyei önkormányzat a visszaosztott pénz harminc százalékát ossza szét, a parlament plénumában azonban leszavazták a módosítást.
Baka Mátyás RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nemcsak az alacsony szintű pénzügyi autonómia a gond, hanem az elosztás kritériumrendszere sem megfelelő, hiszen nem azokat a községeket támogatják, amelyek igyekeznek befektetőket vonzani, bevételeiket növelni.
Az ülésen felmerült Nagyborosnyó helyzete is, amely csak az úgynevezett szolidaritási szintnek köszönhetően kapott egy minimális összeget — 150 000 lejt — a megyei tanácstól, a más megyékben alkalmazott kritériumrendszer szerint semmit nem kapott volna, hiszen semmilyen fejlesztési programot nem kezdeményezett a helyi tanács. Fazakas Tibor MPP-s képviselő azzal vádolta a megyei RMDSZ-vezetést, hogy a nagyborosnyói tanácstagok közötti egyezség ellenére megtorpedózták az alpolgármester leváltását, márpedig valamilyen megoldásra szükség van.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. február 9.

Hány igazgatóság jár nekünk, avagy mire visz a politikai arányosság?
Nemrég még élőlánccal tüntettünk Isten látja lelkemet, fölöttébb elégedett vagyok azzal, hogy a megyei igazgatói tisztségek hatvanöt százalékát sikerült megszereznie az RMDSZ-nek, már-már fordulatszámba megy e fejlemény, hiszen úgy tűnik, sikerült e kérdést az évtizedes holtpontról kimozdítani.
Még azt az érvet is elfogadom, bár maszlaggyanús, hogy a maradék tíz százalékot a hetvenötig majd a szórványban osztják ki kisebbségünknek, noha, mondom, ez lehet beetetés is, annyira ellenőrizhetetlen.
Van azonban egy propagandisztikus frázispufogtatás is a dologban, amely fogalmi tisztázatlanságra megy vissza. Legyen szabad pár szót erről szólnom.
Két szempont keveredik az osztozkodásban, s innen az önbecsapás, a porhintés.
Hogy ki kit vezet félre, majd kiderül, mindenesetre előrebocsáthatom, hogy nem annyira minket más, viszont mi magunkat bizonyosan.
Hány igazgatói tisztség jár a közszférában az RMDSZ-nek és hány a magyar kisebbségnek? A kettő ugyanis nem ugyanaz, az egyik etnikai arányok méltányosságát feltételezi, a másik pedig esetünkben egy, a D-LP-vel koalíciót kötött pártot megillető politikai járandóságot.
Gondoljunk arra, hogy a korábbi SZDP—D-LP-s koalíció idején a megyei közintézmények igazgatói állásain fele-fele arányban osztozott a két párt, ott mást legfeljebb megtűrtek, az etnikai arányosságot pedig figyelemre sem méltatták, úgyszólván semmibe vették.
A lakosság etnikai arányai megyénkben választástól választásig nem módosulnak, a politikai szavazatarányok annál könnyebben, fel is borulhatnak, különben is, négyéves mandátumnál egyéb nincs mögöttük. A lakosság etnikai összetétele azonban évtizedekig-évszázadokig azonos maradhat, nem politikai megbízatás szüli, hanem a demográfia törvényeire hallgat lassú változásaiban.
E bevezetés után és a hazai elosztási szokások ismeretében üljünk le ismét számolni.
Kiindulhatunk az etnikai arányokból is, de akkor mi lesz a választási eredménnyel? Jobb tehát a politikai demokrácia szabályaival kezdeni, és arra rávetíteni az etnikaiakat. Itt a nemzeti méltányosság betartásával az igazgatók hetvenöt százalékának kellene magyarnak lennie mindig — választásoktól függetlenül. Meg kellene engednünk persze a pártszempontok érvényesülését, ami adott helyzetben az ún. román pártok magyar tagjait hozná előnyös helyzetbe, esetleg a két magyar pártot késztetné a helyek megosztására.
És akkor a harmadik, éppoly jelentős szempontról, a szakértelemről még nem is szóltunk.
Mindenesetre az, hogy egy kisebbség csak akkor jut tisztségekhez, ha pártja kormányra kerül, a lehető legigazságtalanabb dolog, mert két kormányzás között csak a többségieket engedi labdába rúgni, aminél nagyobb visszásság mai fogalmaink szerint el sem képzelhető. Márpedig hiába örülünk a mai elosztásnak, eredményeinket ugyanezen alapon bármikor el is veszíthetjük.
De vajon hetvenöt százalék járt volna-e az RMDSZ-nek, ha a politikai arányosságból indulunk ki? Korántsem. A megyei tanács harminc tagjából ugyanis tizenöt RMDSZ-es (50 százalék), kilenc MPP-s (30 százalék), egy független (3,33 százalék), és öt a Román Szövetség színeiben jutott be (16,66 százalék, ebből mondjuk 6,66 százalék D-LP-s). Politikai elosztás esetén tehát az RMDSZ-es és a D-LP-s arányokat tekintve, 50 plusz 6,66 százalékkal számolva, valamint a fennmaradó 43,33 százalékot ebben az arányban kétfelé osztva, az RMDSZ-t közel kilencven százalék illette volna meg, mely — ismerjük el — eléggé messze van mind a hatvanöttől, mind a hetvenöttől.
A szövetség tehát nem tíz, hanem huszonöt százalékról mondott le hirtelen nagylelkűsé­gében. (Etnikai elosztás esetén is legalább tizenötről.)
Ezért félrevezető az etnikai és a politikai viszonyszámokat összekeverni.
De ha mindenáron magyar etnikai győzelemnek kívánjuk kikiáltani az eredményt, akkor persze tanácsos lett volna az MPP-t is bevonni az osztozkodásba, még inkább a szövetkezésbe, a magyarságnak ugyanis abban az esetben még a fentieknél is több juthatott volna.
B. Kovács András. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. február 9.

Kuszálik emberke!
(részletek egy levélből)
Találkoztam egy ősz hajú öregúrral. – Olvastad?
– Nem – feleltem.
– Na, olvasd el! – mondta. (Népújság 2010. január13, Népújság 2010. február3).
Szomorú és elkeseredett ember lettem az újságcikk olvasása után.
Létezik egy ember, Kuszálik Péter, (ne, ne essünk tévedésbe, nem Kende Péter) aki gyalázatos módon olyan embert bírál, akire, akiről csak tisztelettudóan szabad beszélni.
Az, aki bebizonyította, hogy életét, – családja életét is – kockára téve, a zsarnokság hatalmával szemben is bátran felvette a küzdelmet. Ő Tőkés László!
Népe és a Kárpát-medencében élő nemzettársaink szabadságvágya – az emberi méltóságot igénylő jogos óhaj, melynek részese " Kuszálik Péter – minek nevezzelek emberke" is – gyalázkodik.
Szeretném ennek az emberkének a tudomására hozni, hogy Tőkés László püspök úr neve hallatán vigyázzállásba kell állni, mert méltó e tiszteletre!
– Sütő András szavai alapján így szól a fáma: "Maradok, másként nem tehetek."
– Tőkés László püspök úr szavai alapján: "Én szólok, mert másképp már végképp nem tehetek."
Szólt és cselekedett!
Kuszálik, tudatában vagyok annak, hogy a szó veszélyes fegyver, de mégis bátran kijelentem, kerülvén az alpári fogalmakat, (ami nagyon, de nagyon nehezemre esik – Te Plecsni) hol volt ön akkor, amikor Tőkés László teljes mellszélességgel állt szembe a zsarnoki haderővel – szekuritátéval, mely ürgefúrta lyukacskában húzódott meg a kommunizmus leple mögé.
Sokan azt állítják, hogy könnyű a püspök úrnak, mert bátor. A bátorsága viszont abban rejlik, hogy le tudta győzni a félelmét, és a félelmének legyőzésében – mi, akik igényeljük a szabadságot és az emberi méltóságot – mellé álltunk és mellette is maradunk!
Magyarságunk számára olyan várépítőkre van szükség, amilyen Tőkés László és a mögötte felsorakozottak, akik egy-egy téglaként erősítik annak falát.
Még rád is szükség volna Kuszálik, de félő, hogy miattad morzsolható téglaként összeomolna a várunk – így hát a Te-féle emberketéglákra nincs szükség!
Az ember szavának súlyát a mondanivalója és szavainak igazságtartalma határozza meg. (Ugye, ismerős számodra is? )
Kuszálik emberke a "nemes gesztus" c. cikkedben négy pontban gyaláztad Tőkés László püspök urat. Én csak egyetlenegy mondatban jellemezlek: a magyar szótárban nincs annyi negatív jelző, amennyi ezt a Kuszálikot megilleti!
A Népújság tisztelt olvasói számára gyógyító gondolataim nyújtsanak békességet.
Kuszálikra nézve pedig szánalmat.
Tamási Áron idézetével zárom soraim:
Aki magyarnak hitvány, az embernek is selejtes.
Molnár György. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. február 9.

Ülésezett a Szociáldemokrata Platform
Szombaton Marosvásárhelyen tanácskoztak az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés elnevezésű platformjának Kolozs, Brassó és Maros megyei szervezeteinek vezetői.
A megbeszélésen részt vett Kira Miklós és Nagy Károly Kolozsvárról, Madaras Lázár Brassóból, Kerekes Károly, Gál Éva, Komáromi Fülöp Irén és Kiss Irma Marosvásárhelyről.
A tanácskozáson Kerekes Károly ismertette az új nyugdíjtörvényt, átnézték a Szociáldemokrata Tömörülés alapszabályzatát, és megállapodtak, hogy helyi szervezeteket hoznak létre.
Madaras Lázár felhívta a figyelmet, hogy a kisgazdáknak és kistermelőknek nagy segítség lenne, ha szövetkezeti alapon kezdenének dolgozni, mert egymagukban életképtelenek, s rámutatott, hogy szükség lenne a kis- és középvállalkozók támogatására, például cégalapítás vagy cégmenedzselés tekintetében.
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. február 9.

Az író megmutatja magát
Nem vasalt ruhákba bújtatott sziluettjét, hanem azt, ami alatta van. Nem csak lemeztelenítve, ahogyan isten teremtette. Nem, ő felszakítja mellén a bőrt is, feltépi a mellkasát is. "Írni annyi, mint merni" – idézte Ciorant Molnos Ferenc szerdán, a Súrlott Grádics irodalmi körben. – Ilyen merész pillanatok terméke a könyv, ami olykor könnyebben, de legtöbbször nehezen, hosszas vívódásokkal születik. De nem létrejöttének körülményei a fontosak, hanem: hogy mivé lett. Ha nem düledező tákolmány, innen-onnan összegereblyézett anyag, hanem valóban könyv, amely méltán tart igényt e névre, az valami olyasmit mond el, ami nem is egy ember mondanivalója, hanem máshonnan jön. Talán az éterből. Talán isteni sugallat. A szerző csak áteresztő közeg, amely mint lakmuszpapír, ilyen vagy olyan színt öltve jelzést ad róla, és nem több. Mégis a könyv által feltár valamit a belső valójából, amit sajátjának, személyesnek – és ezáltal sebezhetőnek – érez, ami különben védett helyén maradna, nem jönne a veszélyes felszínre.
Bölöni Domokos a korondi gyermekkorról, első (vers)pró-bálkozásairól, a ma is példaképként tisztelt és szeretett Páll Lajosról faggatta a szerzőt. Ráduly János már a szerző előző, A megbékélés csendje címet viselő kötete kapcsán megírta, hogy Molnos Ferenc "birtokolja azokat az eszközöket, amelyek őt sajátos íróvá avatják." A második könyv – Micsoda nyár!, Gyergyószentmiklós, 2009– igazolja a megállapítást, hiszen a szerző itt már "leülepedettebb hangnemben beszél, kitapintható közelségbe kerültek a főbb kontúrok, írói eszközeit magabiztosabban variálja, világa pedig földközelibb lett."
Molnos tisztán látja, hogy "csak az elérhetetlen dolgok maradnak igazán vonzóak... csak az elérhetetlen dolgok fontosak... csak az elérhetetlen dolgok maradnak megejtően gyönyörűek." A látomásszerűség mögött ott vibrál a mindennapok élete, az élettel együtt járó gondjaink. Szociális érzékenységről tanúskodnak az ilyesfajta megnyilatkozások: "a világ – úgy ahogy van – beteg", "ránk törtek a mínuszok" stb. Maradt egyetlen út: a remény. "Eljön egyszer a megbékélés." Gyönyörű utalás első könyvének címére. A nagy feladat: "megtalálni önmagunkat." Napi tűnődések, a természet közelségét tanúsító "szemerkék", majd úti élmények, reflexiók sorjáznak olyan helyszínekről, amelyek a rendszerváltozással váltak elérhetőkké a havasalji ember számára. Végül novellisztikus történetek következnek, köztük a Születésnap című kulcsnovella. Élő személyek a szereplői: a hetvenéves Ráduly János, Cserei Gábor volt hajóskapitány és Fanyar, aki maga a szerző. Az írói tanulság? "Így is lehet élni, hogy egyik bejárja a világot, és mindenhol teljében kapja a kalandot, az élményeket, látnivalókat, az ismeretlent, ami egyszerre vonz és taszít, a másik meg jószerivel ki sem bújik ebből a házból, de ide is eljön a kaland, az élmény, a látnivaló... Mindenhol elér az öröm és a bánat, elér a gond, amire ha te nem bukkansz rá, eljön ő érted és megkeres." Molnos új könyve ezt az alapvető jelentőségű igazságot sugározza, szögezte le Ráduly János.
A kötet három jellemző írását Vass Júlia és Ráduly Judit magyartanárok olvasták fel.
Damján B. Sándor. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. február 9.

Kisebbségi törvénytervezet
– A kisebbségi törvénytervezet megszavazása része az RMDSZ és a PD-L által kötött kormányzási protokollumnak, s ha a román partner tartja magát az ígéretéhez, akkor még ebben a parlamenti szesszióban megszülethet végre abban a formában, amely úgy a Szövetség, mint a többi kisebbség számára is elfogadható – magyarázta a Nyugati Jelennek Faragó Péter aradi RMDSZ-képviselő.
Tény, a kisebbségi törvénytervezet már évek óta a parlament gumicsontja, amelyet korábban még rágtak egy kicsit, az elmúlt egy évben azonban behajították az egészet a törvényhozás amúgy is egyre szűkösebb sufnijába. Visszapergetve az elmúlt éveket, faragó Péter elmondta, a tervezetet a kormány már 2006-ban benyújtotta a parlament felsőházának – igaz, akkor is csak azért, mert az RMDSZ, mint koalíciós társa hátulról bökdöste –, a szenátus azonban startból visszautasította az egészet, így átkerült a képviselőházba, amely a döntő ház.
– Nem túlzok, 2006-től errefele mindenbe belekötöttek, mindent előszedtek, csak hogy a tervezet megrekedjen még a bizottságokban – elevenítette fel az eseményeket Faragó. – Kitalálták, hogy ezt a törvénytervezetet együttesen kell tárgyalja a kulturális, az oktatási és a jogi szakbizottság. Sőt, nem elég, ha az együttes bizottság szavazóképes, külön-külön minden egyes bizottságban is megfelelő kvórum kell. Így aztán előfordult, ha véletlenül határozatképes is volt a bizottság, két-három román képviselő fogta magát, és az ülés megkezdése előtt hirtelen távozott.
Vagyis most minden attól függ, lesz-e politikai akarat a PD-L-ben, hogy betartsa az Emil Boc által a két ház plénuma előtt tett törvényalkotási prioritásokat. Amelyeknek fontos eleme a kisebbségi törvénytervezet.
– Gyakorlatilag újra kell tárgyalni az egész tervezetet, egyeztetni a kényes kérdéseket, keményen kiállni elképzeléseink mellett – nézett az elkövetkező hónapokra Faragó. – Csak a tanügyi rész a lábán úgy, ahogy, itt csupán egy, tárgyalandó cikkely maradt, amikor megrekedt a folyamat. Persze, több kényes cikkelye is van a tervezetnek, amelyek közül nem mindegyik érint bennünket, magyarokat is, és azokra a kisebbségekre vonatkozik, amelyeknek képviselői hivatalból kapnak egy helyet a T. Házban, mint elismert érdekképviselet. De ez a kérdés gondot okozhat, hisz a cigányságot vagy a szlovákokat több szervezet, párt is képvisel, s akkor melyik kapja a hivatalosan járó egy helyet. Mindezek mellett, a lényeg, hogy a kisebbségi törvény, ha, ismétlem, az általunk elfogadott formában kerül megszavazásra, önrendelkezést biztosít, beleszólást a kulturális, oktatási intézményeink ügyeibe – magyarázta Faragó Péter.
Irházi János. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. február 9.

Az EB elvárásai Romániától
Az Európai Bizottság (EB) azt javasolta az Európai Tanácsnak (ET), hosszabbítsa meg 2012-ig a határidőt, amíg Romániának a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie az államháztartási hiányt, mert igaz a gazdasági válság a vártnál súlyosabbá vált, de a hatóságok megtették a megfelelő intézkedéseket.
„Románia komoly erőfeszítéseket tett, hogy korlátozza a háztartási hiány növekedését, és egyensúlyba tartsa a gazdaságot. A gazdasági helyzet rosszabbodása indokolttá teszi az eredeti határidő meghosszabbítását egy évvel. A konszolidáló erőfeszítéseket azonban folytatni kell – a sokoldalú pénzügyi javaslatokhoz csatolt melléklet szerint-, hogy 2012-ig javítani lehessen a költségvetési hiányon”, hangsúlyozza egy közleményben Joaquin Almunia, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa.
2009 júliusában az EB jóváhagyta az ET javaslatát, hogy indítson eljárást Románia ellen a 2008-as 3 százaléknál nagyobb deficit miatt és ajánlja, 2011-ig csökkentség 3 százalék alá az államháztartási hiányt.
„Románia, az ajánlásnak megfelelően, 2009-ben csökkentette a közszféra bérköltségeit és a szolgáltatások kiadásait. A 2010-es költségvetés szintén szerepel egy csomag, amely a PIB még 2 százalékával csökkenti a kiadásokat és kb. 0,5 százalékkal növeli a bevételeket. Ezenkívül a pénzügy felelősségvállalás törvénye – amely középtávon kötelezővé tesz egy pénzügyi keretet- a parlamentben vár elfogadásra. Mindezeket figyelembe véve, levonhatjuk a következtetést, Románia meghozta a kért, szükséges intézkedéseket”, szögezi le az EB közleménye.
Romániában 2009-ben 7 százalékos volt a gazdasági hanyatlás, bár eredetileg csak 4 százalékot jelzett előre az EB. A visszaesés az általános világválság miatt exportcsökkenéssel és fogyasztás jelentős visszaesésével magyarázható.
Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének vezetője januárban azt nyilatkozta, hogy Románia 7, 3 százalékos költségvetéshiánya a 2009-re meghatározott célérték alatt maradt, a 2010-es büdzsé pedig 5, 9- százalékos deficittel számol.
A gazdasági Növekedési és Stabilitási Paktum szerint, ha egy adott ország az ajánlásokat betartotta, de gazdasága ennek ellenére hanyatlik, az EBB felülvizsgálhatja javaslatait és előre meghatározott határidőit.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. február 9.

Újabb orosz „nyílvessző” a rakétapajzs ellen
Újabb orosz bírálat érte tegnap Bukarestet, miután a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) a múlt héten jóváhagyta azt az amerikai kérést, hogy ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat telepítsenek Románia területére az amerikai rakétapajzs részeként.
Az orosz külügyminisztérium korábban aggodalmának adott hangot a CSAT döntése kapcsán. Most Alekszandr Babakov, az orosz parlament alsóházának az elnöke bírálta hazánkat. Kifejtette, hogy az amerikai rakétapajzsnak az Egyesült Államokat kell megvédenie Irán, Észak-Korea és Szíria esetleges támadásaitól. A múlt heti döntéssel Románia a lehetséges megtámadott országok közé sorolta magát, ami azt mutatja Babakov szerint, hogy a román hatóságokat „elkápráztatják a számítógépes játékok”.
Hazánkban elhangzottak az első bírálatok is rakétapajzs-tervvel kapcsolatosan. Az egyik ellenző Ion Iliescu volt államfő, aki szerint a bukaresti parlamentnek alaposan meg kell vitatnia ezt a kérdést, mi több népszavazás kiírását is szorgalmazza. Iliescu szerint a parlament csak akkor tud megalapozott döntést hozni, ha a törvényhozókat tájékoztatják: pontosan milyen feltételek mellett vállalta Románia az amerikai rakétapajzs bizonyos elemeinek a területére való telepítését.
Sebastian Lăzăroiu, a román államfő tanácsadója szerint Oroszország erről a kérdésről a NATO-val és nem külön Romániával fog tárgyalni, ezért szerinte a CSAT döntése miatt nem válik feszültebbé Bukarest és Moszkva viszonya. Hasonló képpen vélekedik Dan Dungaciu külpolitikai elemző is, aki a Le Petite Journal című francia lapnak elmondta: Románia és Oroszország viszonyát nem befolyásolja majd az amerikai rakétapajzs kapcsán hozott román döntés, hiszen határozott orosz tiltakozás mindeddig nem volt. Szerinte Románia szerepe felértékelődik az Egyesült Államokkal való viszonyban, de Oroszországgal szemben is, mert így Moszkva kénytelen lesz az eddiginél jobban figyelembe venni Romániát.
Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke tegnap kijelentette, hogy pártja álláspontja szerint a nemzetbiztonsági stratégiát – amit Traian Băsescu első mandátuma alatt frissítettek legutóbb – újra kell értékelni a CSAT döntése tükrében-
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. február 9.

Elégedetlen pedagógusok
Elégedetlenséget váltott ki a pedagógusok körében az oktatási minisztérium döntése, melynek értelmében a címzetes tanárok az eddigi 100 eurós támogatás helyett idén csupán 130 lejt kapnak könyvvásárlásra. Az összeg, mint mondják, többnyire egy szótár vagy lexikon megvásárlására sem elegendő, így legtöbben kisebb értékű készségfejlesztő vagy egyéb didaktikai segédanyagok közül válogatnak a könyvesboltokban. Az oktatási tárca indoklása szerint a támogatási program 26 millió euróval terhelte meg az államkasszát az előző években, így már tavaly is gondot jelentett a pénz kifizetése. A vásárlási támogatásban csak azon pedagógusok részesülhettek, akik már az előző tanévben is tanügyi alkalmazottként tevékenykedtek.
Még szótárra sem elég a pénz
Nicoriuc Bea, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium német–angol szakos tanára érdeklődésünkre elmondta, a minisztériumtól kapott juttatásból legfeljebb egy szótárt tudna vásárolni. „Nem találtam még olyan könyvet, ami hasznos lenne a szakmámban. Vannak kollégáim, akiknek többre futja ebből az összegből is, abban az esetben, ha olcsóbb kiadványokat, például munkafüzeteket vásárolnak” – mondta a pedagógus.
Kisgyörgy Tamás, a csíkszeredai oktatási intézmény rajztanára szerint az oktatási minisztérium gúnyt űz a tanárokból. „Ezekre az összegekre általában szakkönyveket, képzőművészettel kapcsolatos kiadványokat, albumokat szoktam vásárolni, de ez a 130 lej semmire nem elegendő. Viccelnek velünk” – kommentálta a döntést a rajztanár.
A támogatás csökkentése ellenére a pedagógusok szép számban látogatták a csíkszeredai könyvesboltokat az elmúlt időszakban – tudtuk meg az eladóktól. „Különböző könyveket vásároltak, általában karácsony előtt. Volt, aki panaszkodott az összeg csökkentésére, de akadt olyan is, aki a kevésnek is örült” – magyarázta a Krónikának a csíkszeredai Corvina Kuckó könyvesbolt egyik alkalmazottja. Amint mondta, általában szépirodalmi könyveket, különböző szakkönyveket, szótárakat és gyerekirodalmat vásároltak a pedagógusok.
Bestseller Reményik-kötetek
A szatmárnémeti könyvesboltokba még Aradról és Nagyváradról is érkeztek tanárok, hogy időben felhasználhassák könyvutalványukat. „December második felében volt a legnagyobb az érdeklődés, a legtöbben szakirodalmi, módszertani könyveket és szótárakat kerestek – mondta lapunk kérdésére Barabás Zoltán, az egyik helyi könyvesbolt tulajdonosa. Olyan könyveket is sikerült értékesítenünk, amelyből év közben kevesebb vagy egyáltalán nem fogy.”
Az üzletvezető szerint az volt az egyetlen gond, hogy a legtöbb tanár az év utolsó heteiben szeretett volna vásárolni, és hamar kifogytak a készletek. „Csak azt tudtuk ajánlani, ami a polcokon volt. Abban az időszakban már nem volt lehetőségünk komolyabb tételeket rendelni, mert a kiadók és a terjesztők év végi leltárt készítettek” – tette hozzá a partiumi könyvesbolt üzemeltetője.
Barabás olyan esetről is hallott, amikor az egyik iskola igazgatója szigorúan megszabta, melyik könyvesboltban vásároljanak az intézményben dolgozó pedagógusok. „Ez törvénytelen és etikátlan, hiszen mindenki onnan és olyan könyvet vásárol az állami támogatásból, ahol és amilyen megtetszik neki. Nálunk volt, aki csak egy részét költötte el a kiutalt pénznek, a fennmaradó összeget pedig másik könyvesboltban értékesítette” – ismertette tapasztalatait a könyvkereskedő. „Volt, aki csak egy vagy két könyvet tudott venni a kiutalt összegből, mert a drágább szótárakat vagy lexikonokat választotta. Emellett voltak olyan óvó- és tanítónők, akik több, kisebb értékű készségfejlesztő vagy egyéb didaktikai segédanyagot válogattak össze” – vázolta a vásárlói szokásokat Barabás.
Bart Márta könyvesbolti eladó szerint a legjobban a Reményik Sándor-verseskötetek fogytak, amelyek elég drágák ugyan, de a tanárok 80 lejt sem sajnáltak értük. „A támogatás jó alkalom arra, hogy a többi szaktanár is beszerezzen néhány közismert irodalmi alkotást, így a korábbinál jóval több Szabó Magda-regény is fogyott a decemberi időszakban” – véli a bolt eladója. Bart szerint a tanárok közül sokan annyi könyvet válogattak össze, amely értéke kétszeresen is meghaladta az állam által biztosított keretet.
„Mikor összeszámoltam a kiválasztott köteteket, felét vissza kellett tennünk a polcra. Volt, aki saját zsebből kipótolta, de a legtöbben szigorúan csak a kiutalt összegre szorítkoztak. Egyesek csak kevés és drágább könyvet kerestek, mások a gyengébb kiadású, olcsóbb kötetekből gyűjtöttek össze többet”– fűzte hozzá a könyvesbolti alkalmazott, aki szerint december végén és január elején a teljes készletük csaknem 20 százaléka fogyott el. A bolti eladó tapasztalatai szerint az idősebb tanárok inkább a szórakoztató irodalmat keresték, míg a fiatalabbak a szakmai útmutatók iránt érdeklődtek.
Mozgókönyvesboltok Szatmár megyében
Pataki Enikő szatmárnémeti magyar–angol szakos tanárnő a Krónikának elmondta, segítséget jelent az állami támogatás, de a 100 eurós utalványhoz képest elenyésző. „A korábbi összeg komoly segítséget jelentett, a mostani juttatásból legjobb esetben 2-3 könyvet lehet vásárolni, de van, hogy egyet sem, ha komolyabb kiadók szótárait vagy nyelvkönyveit szeretné megvenni az ember. Mindent egybevéve jókor jött, hiszen abban az időszakban vonták le a kényszerszabadság miatt a bérünket” – panaszkodott az oktató.
Szatmár megye Szilágysággal határos falvaiban zilahi könyvesboltok alkalmazottai járták az iskolákat, így kínálták a tanároknak az olvasnivalót. „Én inkább olyan könyveket vásároltam, amelyeket év közben nem találok meg, vagy saját pénzemen nem vennék meg. Mivel édesanyám is a tanügyben dolgozik, családi könyvvásárlás lett a kormány által kiutalt támogatás elköltéséből” – nyilatkozta lapunknak Sütő Zsolt, aki a Szatmár megyei Bogdándon tanít történelmet.
Információink szerint olyan Szatmár megyei könyvesboltok is voltak, amelyekben a könyvekre kiállított számlára ágyneműt és egyéb nem taneszközt is vásárolhattak a tanárok. Emellett voltak, akik irodai felszerelésekre költötték a válságbüdzsés kormánytámogatást.
Végh Balázs, Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. február 9.

Megegyeztek az igazgatói tisztségek elosztásáról Hargita megyében
Törvénymódosítás révén magas rangú köztisztviselőkké szeretné átminősíteni a megyei közintézmények vezetőit a Csíki területi RMDSZ, hogy ne lehessen őket politikai alapon eltávolítani tisztségükből – tudtuk meg Borboly Csaba elnöktől. A Hargita megyei tanácselnök a Krónika kérdésére elmondta, az erre vonatkozó javaslat akár napokon belül elkészülhet, ugyanis erről Bukarestben, a koalíciós tanácsban is folynak az egyeztetések a szövetség és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) között.
„Nem szeretnénk, ha az általunk kinevezett igazgatók elveszítenék tisztségüket a kormányzati hullámzás során, hiszen ez megakadályozná őket és az általuk vezetett intézményeket abban, hogy kiegyensúlyozott szolgáltatásokat nyújtsanak” – indokolta a kezdeményezést Borboly. Elmondta, a megyében csak azt követően nevezik ki a vezetőket és helyetteseiket a közintézmények élére, hogy sikerült véghezvinni a törvénymódosítást. „Bízunk abban, hogy ez minél hamarabb megvalósul” – mondta Borboly.
Egyébként a Csík területi RMDSZ Megyei Egyeztető Tanácsa vasárnap este Gyergyószárhegyen tartott ülésén jóváhagyta a szövetség és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti megállapodás tervezetét, amelynek egyik fő pontja a megyei intézményvezetői tisztségek elosztása. Borboly szerint Hargita megyében 51 igazgatóság, hivatal, kirendeltség élére kerül magyar vezető, ugyanakkor abban is megegyeztek a felek, hogy az etnikai arány alapján ezeket akkor is megőrizhesse a magyar közösség, ha az RMDSZ éppen nincs kormányon.
„A 122 igazgatói és -helyettesi tisztség mintegy 70 százaléka jutott az RMDSZ-nek. Azt szeretnénk, hogy a szórvány megyékben is hasonlóan érvényesüljön az itteni pozitív diszkrimináció” – fogalmazott a tanácselnök. Mint mondta, a vezetők személyéről a következő hetekben, a törvénymódosítást követően születhet döntés, a legfőbb kritérium, hogy a jelöltek jó szakemberek legyenek, ugyanis ezáltal minőségibb szolgáltatásokat biztosíthatnának a megye lakosságának.
Mint ismeretes, a Tăriceanu-kormány idején – melynek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellett az RMDSZ is tagja volt – törvénymódosítással magas rangú közhivatalnokokká nevezték ki a prefektusokat, hogy a politikai konjunktúrától függetlenül megőrizhessék tisztségüket. Azonban a Szociáldemokrata–Demokrata-Liberális Párt alkotta koalíció kormányra kerülésekor nem tartotta tiszteletben az intézkedést, a PNL-s és RMDSZ-es prefektusokat kormányfelügyelőkké nevezte ki, helyükbe pedig saját embereit ültette.
Forró Gyöngyvér, Pap Melinda. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. február 9.

Magyar okiratok az iskolákban?
Indokoltnak tartják a Hargita megyei iskolaigazgatók a megyei tanfelügyelőség azon kezdeményezését, hogy fokozzák a magyar nyelv térhódítását a tanintézetek hivatalos ügyintézésében.
Ferencz Salamon Alpár, Hargita megye nemrég kinevezett főtanfelügyelője a napokban arról számolt be, hogy nagyon fontosnak tartja a magyar nyelv használatát mind a tanfelügyelőségi tevékenységben, mind az iskolák szintjén. A főtanfelügyelő többek között azt szorgalmazza, hogy a tanfelügyelőség és az iskolák levelezése magyar nyelven történjen, valamint, hogy az ellenőrző könyvecskékben és a különböző okleveleken a román mellett magyarul is megjelenjenek a különböző feliratok.
Mint kifejtette, nem lát semmi rosszat abban, hogy a magyar gyerekeknek az ellenőrzőjében a tantárgy román elnevezése mellett a magyar is szerepeljen, illetve fordítva. „Ha belegondolunk abba, hogy az Európai Unióban, a többnemzetiségű területeken mindenfajta, például nyelvi vagy számítástechnikai kompetenciákról szóló bizonylat több nyelven szerepel, el kell ismernünk, hogy a többnyelvűség európai uniós érték” – mondta Ferencz.
A főtanfelügyelő arról is beszámolt, hogy a munka minél jobb megszervezése érdekében folyamatosan egyeztet a megyei tanács vezetőivel, a polgármesterekkel, a szakmai szervezetekkel és az iskolaigazgatókkal. Kinevezése óta folyamatosan járja a megye iskoláit, hogy felmérje a megye tanintézeteinek állapotát, a tanítás színvonalát.
Az iskolaigazgatók örömmel fogadták a főtanfelügyelőnek a magyar nyelvhasználatra vonatkozó javaslatát, és indokoltnak tartják azt. „A román törvények értelmében léteznek a kisebbségek nyelvén működő tanintézetek, tagozatok. Amennyiben az oktatási minisztérium olyan új határozatot hoz, amellyel bővíti a kisebbségek nyelvén kiadható iratok, oklevelek, dokumentumok körét, mi ezt természetesen üdvözöljük és indokoltnak találjuk” – fogalmazott a Krónika kérdésére Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója.
Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. február 9.

Az oktatási miniszter támogatja a kisebbségi oktatást
Bátorítom a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatását – jelentette ki tegnap Nagyszebenben Daniel Funeriu oktatási miniszter, aki a multikulturalitás hívének nevezte magát. A tárcavezető Klaus Johannis szebeni polgármesterrel egyebek mellett a német tannyelvű oktatásról egyeztetett.
tárgyaláson felmerült, hogy a fejkvótarendszer bevezetésével veszélybe kerül a német oktatás, azonban Funeriu ígéretet tett, hogy talál megoldást a felmerülő problémákra.
„Úgy vélem, hogy a német nyelvű oktatás és nem csak, igen fontos összetevője a romániai multikulturalizmusnak. A minisztériumban megtaláljuk a megoldásokat az elszigetelt közösségek gondjaira, hiszen a fejkvóta miatt igazából csak azokban az elszigetelt közösségekben merülnek fel gondok, ahol alig néhány gyermek kíván csak anyanyelvén tanulni” – vélekedett a tárcavezető.
Hozzátette: hasonló problémák adódnak azokon a többségében magyarok lakta településeken is, ahol elenyésző a románság számaránya. Funeriu leszögezte, minden esetet külön megvizsgálnak, s próbálnak megoldást találni. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. február 9.

Együtt tervezik Várad és Debrecen közlekedését
Közel 165 ezer euró értékű projekthez nyert el 85 százalékos európai uniós támogatást a Nagyvárad Metropolisz Övezet. Az EU Regionális Fejlesztési Alapjából a román–magyar határ menti fejlesztésre fordítható keretből érkezik a finanszírozás, az állami hozzájárulás 11,5 százaléknyi, az önrész pedig 3,5 százalékos. A projekt célja a bihari és hajdú-bihari megyeszékhely és vonzáskörnyezete közlekedési helyzetének és távlatának elemzése, beruházási irányok kijelölése. Minderről egy kutatás és egy előtanulmány készül, nyolc intézmény kapja meg a jelentéseket, amelyek többek között adatokat tartalmaznak majd a két városon belüli, az elővárosi és a határt átlépő forgalomról. A romániai és a magyarországi partner közös munkacsoportot alakít, három közvitát is terveznek. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. február 9.

Értékes újdonság a világhálón
Kolozsvár – A kolozsvári Egyetemi Könyvtár, lépést tartva az idővel, világhálóra helyezte a Különgyűjteményeinek katalógusait.
Amint Kovács Eszter könyvtáros hozzánk eljutatott üzenetéből megtudhattuk: a 2009 novemberében világhálóra került kézírásos (1872–1940 között vezetett) katalógus után mostantól már a kolozsvári Egyetemi Könyvtár különgyűjteményeinek katalógusai is szabadon böngészhetőek az interneten.
A különgyűjteményi részleg 14 katalógusának digitalizálása és internetes közzététele még folyamatban levő munka, eddig nyolc katalógust sikerült digitalizálni és webes böngészésre alkalmassá, tenni. Ezek közül megemlítenénk a különböző kéziratkatalógusokat, pl. a több mint hétezer dokumentumot felölelő román és magyar nyelvű kéziratok katalógusait, kéziratgyűjtemények és hagyatékok katalógusait, illetve a kéziratok származás szerinti katalógusát.
A régi könyvek katalógusai közül már böngészhető a Régi Magyar Könyvtár katalógusa (amely Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár és Régi nyomtatványok tára alapján repertorizálja az Egyetemi Könyvtár állományában fellelhető régi magyar nyomtatványokat).
Elérhetővé vált továbbá a térkép és atlasz katalógus is, amely a romániai közgyűjtemények viszonylatában egyik legteljesebbnek és leggazdagabbnak tekinthető az itt őrzött, 16. századig visszanyúló közigazgatási, politikai, közgazdasági és városrendezési térkép-anyaga alapján.
Folyamatban van a könyvtár különgyűjteményi részében található levelezések katalógusának, a metszetek, képeslapok és fényképek katalógusának, illetve a kottakatalógusnak a feldolgozása és internetes közrebocsátása is.
A katalógusok digitalizálása egyrészt a könyvtár történetében releváns munkadokumentumok archiválására irányul, másrészt ezzel a módszerrel a szélesebb olvasóközönség számára kevésbé ismert anyagok is feltérképezhetőek és bárhonnan böngészhetőek (eddig ezeket a katalógusokat kizárólag az Egyetemi Könyvtár központi egységében található Különgyűjteményi részen lehetett megtekinteni).
Csomafáy Ferenc. Forrás: erdon.ro

2010. február 9.

Pontot tett a tegnapi koalíciós tanács a központi tisztségekről szóló tárgyalások végére
Már helyi szinten is működőképesnek tartja a koalíciót Markó Béla. A szövetségi elnök tájékoztatása szerint lezárult a kormányzati tisztségek elosztása, a politikai kérdések még csak ezután következnek.
Gyakorlatilag lezártuk a központi állami hatóságok vezető tisztségeinek elosztását – jelentette be a koalíciós tanács tegnapi ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök. „A megyék többségében sikerült megkötnünk demokrata-liberális partnereinkkel az együttműködési egyezségeket, a koalíció tehát helyi szinten is működőképes” – idézte az Agerpres hírügynökség Markót.
A szövetségi elnök az Új Magyar Szót arról tájékoztatta, hogy a kormánytisztségek elosztása mellett a tegnap délelőtti koalíciós tanácson a nyugdíjtörvény vitatott cikkelyeiről is egyeztettek. Az RMDSZ szövetségi elnöke kérdésünkre elmondta, egyelőre nem tárgyaltak a kisebbségi törvény elfogadását célzó parlamenti együttműködésről, illetve a választási törvény módosításáról. „Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztunk még, de hamarosan napirendre kerülnek” – fogalmazott lapunknak Markó.
A koalíciós tanács ülésén tegnap az is felmerült, hogy Radu Berceanu szállításügyi miniszter nem hajlandó kinevezni az RMDSZ jelöltjét a Tarom vezérigazgatói tisztségébe. A demokrata-liberális tárcavezető szerint Gombos Csaba közgazdász, Maros megyei tanácsos alkalmatlan az országos légitársaság vezetésére.
„Meg fogjuk ezt beszélni Radu Berceanuval” – fogalmazott lapunknak a szállításügyi miniszteri „vétó” kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a minisztériumukhoz tartozó, államtitkári rangú intézményvezetők kinevezéséről a tárcavezetők természetesen mondhatnak véleményt, „mint ahogyan Kelemen Hunor művelődésügyi, Cseke Attila egészségügyi vagy Borbély László környezetvédelmi miniszter is mondhat véleményt a saját tárcájához tartozó személyekről”.
Markó szerint Berceanu nem ismeri Gombos Csaba Tarom-vezérigazgató-jelöltet, ezért vannak fenntartásai vele szemben.
Borboly: nem is áll jogában
Borboly Csaba, a koalíciós testület tagja szerint a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) minisztereinek nem is áll jogában elutasítani az RMDSZ által javasolt jelölteket a koalícióban előzetesen kialkudott tisztségekre.
„A koalíciós szerződés szerint a felek nevesítik jelöltjeiket. Punktum” – fogalmazott kérdésünkre a Hargita Megyei Tanács elnöke. Borboly nem kívánt részletekkel szolgálni a szerződés jelölésekre vonatkozó fejezetéről. „A koalíciós felek megállapodása titkos” – jelentette ki a politikus.
Berceanu: Gombos nem ismeri a szaknyelvet
Radu Berceanu miniszter a hétvégén az Evenimentul zilei napilapnak adott nyilatkozatában is kilátásba helyezte, hogy nem fogadja el az RMDSZ jelöltjét a Tarom élére. „Olyan jelöltet várok el a koalíciós partnertől, aki szakértője ennek a területnek, ismeri a szaknyelvet, van elképzelése és programja a légitársaság vezetésére” – fogalmazott a lapnak a tárcavezető.
Amint már beszámoltunk róla, Gombos Csaba az ÚMSZ-nek is elismerte, hogy nem jártas a légi szállításban, ám jómaga nem lát kifogásolnivalót abban, hogy még nem dolgozott ezen a területen. Korábban lapunknak azt nyilatkozta: szerinte a Tarom vezetőjének elsősorban jó válságmenedzsernek kell lennie. „Én már válságmenedzserként bizonyítottam” – jelentette ki.
A PSD pilótát javasolt
A légitársaság vezetői posztja a tavalyi szociáldemokrata–demokrata-liberális kormányzás idején is konfliktus forrása volt. Radu Berceanu szállításügyi miniszter akkor szintén visszautasította a koalíciós partner jelöltjét a Tarom vezérigazgatói tisztségére. A PD-L és a PSD közötti egyezség értelmében ugyanis a poszt az utóbbi pártot illette meg.
A PSD májusban rukkolt elő – Marian Vanghelie, a bukaresti szervezet elnöke révén – azzal a javaslattal, hogy a társaság élére Adrian Iovan kerüljön. Iovan a Tarom egyik pilótája volt, s neve elsősorban azáltal vált ismertté, hogy 2007-ben lelőtt egy, a házába behatoló betörőt. Radu Berceanu akkor kijelentette: „soha nem lesz pilóta a Tarom vezetője”, s nem írta alá a kinevezést.
Utóbb maga Mircea Geoană, a PSD elnöke sem tartotta szerencsés ötletnek Adrian Iovan jelölését, s a szociáldemokraták – a kormányból történő kilépésükig, 2009 szeptemberig – nem is erőltették többé saját jelölt kinevezését. A szállításügyi miniszter egyébként nem volt következetes. A fennhatósága alá tartozó Román Vasúti Társaság egyik igazgatói posztjára egy teológus végzettségű PSD-jelöltet nevezett ki. „Legalább imádkozni tud” – válaszolta akkor a politikus az újságírók felvetésére.
„Brutaru-dinasztia”
A Taromot jelenleg is az a Ruxandra Brutaru vezeti, akit miniszteri mandátuma kezdetén, 2009. januárjában nevezett ki Radu Berceanu. A harmincéves menedzser a Blue Air légitársaságtól került az állami vállalathoz, ahol apja, Nicolae Brutaru 1995–1996 között szintén vezérigazgató volt.
Cs. P. T., S. M. L. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. február 9.

Kisebbségi törvénytervezet – Kievickélés a mélyvízből
– A kisebbségi törvénytervezet megszavazása része az RMDSZ és a PD-L által kötött kormányzási protokollumnak, s ha a román partner tartja magát az ígéretéhez, akkor még ebben a parlamenti szesszióban megszülethet végre abban a formában, amely úgy a Szövetség, mint a többi kisebbség számára is elfogadható – magyarázta a Nyugati Jelennek Faragó Péter aradi RMDSZ-képviselő.
Tény, a kisebbségi törvénytervezet már évek óta a parlament gumicsontja, amelyet korábban még rágtak egy kicsit, az elmúlt egy évben azonban behajították az egészet a törvényhozás amúgy is egyre szűkösebb sufnijába. Visszapergetve az elmúlt éveket, faragó Péter elmondta, a tervezetet a kormány már 2006-ban benyújtotta a parlament felsőházának – igaz, akkor is csak azért, mert az RMDSZ, mint koalíciós társa hátulról bökdöste –, a szenátus azonban startból visszautasította az egészet, így átkerült a képviselőházba, amely a döntő ház.
– Nem túlzok, 2006-től errefele mindenbe belekötöttek, mindent előszedtek, csak hogy a tervezet megrekedjen még a bizottságokban – elevenítette fel az eseményeket Faragó. – Kitalálták, hogy ezt a törvénytervezetet együttesen kell tárgyalja a kulturális, az oktatási és a jogi szakbizottság. Sőt, nem elég, ha az együttes bizottság szavazóképes, külön-külön minden egyes bizottságban is megfelelő kvórum kell. Így aztán előfordult, ha véletlenül határozatképes is volt a bizottság, két-három román képviselő fogta magát, és az ülés megkezdése előtt hirtelen távozott.
Vagyis most minden attól függ, lesz-e politikai akarat a PD-L-ben, hogy betartsa az Emil Boc által a két ház plénuma előtt tett törvényalkotási prioritásokat. Amelyeknek fontos eleme a kisebbségi törvénytervezet.
– Gyakorlatilag újra kell tárgyalni az egész tervezetet, egyeztetni a kényes kérdéseket, keményen kiállni elképzeléseink mellett – nézett az elkövetkező hónapokra Faragó. – Csak a tanügyi rész a lábán úgy, ahogy, itt csupán egy, tárgyalandó cikkely maradt, amikor megrekedt a folyamat. Persze, több kényes cikkelye is van a tervezetnek, amelyek közül nem mindegyik érint bennünket, magyarokat is, és azokra a kisebbségekre vonatkozik, amelyeknek képviselői hivatalból kapnak egy helyet a T. Házban, mint elismert érdekképviselet. De ez a kérdés gondot okozhat, hisz a cigányságot vagy a szlovákokat több szervezet, párt is képvisel, s akkor melyik kapja a hivatalosan járó egy helyet. Mindezek mellett, a lényeg, hogy a kisebbségi törvény, ha, ismétlem, az általunk elfogadott formában kerül megszavazásra, önrendelkezést biztosít, beleszólást a kulturális, oktatási intézményeink ügyeibe – magyarázta Faragó Péter.
Irházi János. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. február 10.

Határvita a Békási-szorosban - Neamţ megye a magáénak tartja
Neamţ megyéhez tartozik a Békási-szoros és környéke – szögezte le a szomszédos megye prefektusa. Mihai Archip az Agerpresnek nyilatkozva kifejtette: Neamţ és Hargita megye határát a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal és Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala felkérésére egy cég még 1998-ban megállapította. Kiderült, a megyehatár egybeesik az 1968/2-es törvény alapján kijelölttel.
A kormánymegbizott szerint a 12 évvel ezelőtt összeállított kataszteri dokumentumok rögzítették a tényállást, ezt a Hargita megyei felek is ellenjegyezték, ezért nincs szükség újabb megyeközi bizottság felállítására és a két megye határának újrarajzolására – jelentette ki Mihai Archip.
Hargita Népe. Forrás: Erdély.ma

2010. február 10.

Megszűnik a magyar oktatás Temesvár két általános iskolájában
A magyar tagozatokat ősztől Temes megye egyetlen önálló magyar nyelvű tanintézményébe, a Bartók Béla Elméleti Líceumba költöztetnék át. A temesvári 1-es számú általános iskolában vagyunk, a második osztályban. A város legrégibb tanintézményében tavaly ősszel már nem indult első osztály.
- 1990-ben az iskolánk magyar tagozatán még két-két osztály is működött párhuzamosan, mára azonban annyira lecsökkent a gyermekek száma, hogy a minimumot, azaz a tíz gyermeket sem tudjuk összegyűjteni egy-egy osztályhoz – közölte Plopeanu Georgeta, a Temesvári 1. Számú Általános Iskola igazgatója.
A magyar tagozaton most 7 és 10 közötti egy-egy osztály létszáma. Az új iskolai finanszírozási rendszer pedig már nem teszi lehetővé Romániában az ennyi gyerekkel működő városi osztályok megtartását. A decemberben megjelent kormányhatározat szerint a tanári fizetéseket az határozza meg, hogy mennyi diák van egy iskolában. Városi szinten 25-ös létszámú osztályokkal számolnak.
- Ennek az a következménye, hogy egyszerűen nem lesz elég nagy az az összeg, amelyet az iskola meg fog kapni azért, hogy a tanári fizetéseket biztosítsa – magyarázta Kiss Ferenc magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő.
A rendelkezésnek elsősorban a kisebbségi nyelvű oktatás esik áldozatául. Így az iskola magyar tagozatának szeptembertől át kell költöznie a Bartók Béla Líceumba. Ugyanebben a helyzetben van a 26. Általános Iskola is. De nemcsak a kisebbségi iskolák, hanem a művészeti és az alternatív iskolák is a kötelező gyereklétszám alatti osztályokkal működnek. Az RMDSZ abban reménykedik, hogy sikerül majd megtalálni a megoldást a finanszírozásukra. Kérdés továbbá, hogy mi lesz a felszabadult tanerővel.
- Mi, mind az RMDSZ elnökségének, mind a pedagógus szövetség vezetőségének elküldtünk egy javaslatcsomagot, amely erre a módosításra vonatkozik. Kiemelten kezeltük a szórványkérdést, hiszen minket ez érdekel elsősorban – mondta Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ elnöke.
- Mindenképp pozitív volt a hozzáállása a temesvári önkormányzatnak, a polgármestereknek és a tanácstagok azon részének, akikkel erről beszéltünk. Egyhangúan azt nyilatkozta mindenki, hogy a temesvári hagyományos oktatási formákat – értem ez alatt a kisebbségi oktatást, az alternatív oktatást, a művészeti oktatást -, mindenképpen támogatni kell – jelentette ki Szabó Ferenc, az RMDSZ helyi tanácsosa.
Ezek szerint arra is van lehetőség, hogy az önkormányzat megszavazza a fenntartásukhoz szükséges jelentős összeget a városháza saját költségvetéséből. Erről egyelőre egy elvi döntés született, amelyet február 23-án a közgyűlés vagy megerősít, vagy nem. Amennyiben igen, akkor a 2010-es évre a probléma anyagi oldalát megoldották, de ez hosszú távon nem nyújt megoldást.
- Ez így lehetetlenné teszi a működését a kisebb létszámú nemzetiségi iskoláknak, aminek pedig nem is annyira hosszútávon, de rövid- és középtávon olyan negatív következményei lesznek, melyek kihatnak a magyar közösségre. Ha azt mondom, hogy megtizedeli a magyar közösséget, akkor még optimistán fogalmaztam – mondta Szabó Ferenc.
Egyelőre a legjobb megoldásnak mindenki számára az tűnt, ha a tagozatokat átköltöztetik a temesvári Bartók Béla Líceumba. Az iskola megerősítésének pozitív vetülete lenne, hiszen az I-VIII. osztályban párhuzamos osztályok indulhatnának, amire eddig nem volt lehetőség. Itt máris lázasan készülnek az átköltöztetett osztályok befogadására.
- A három iskola már most megkezdte az együttműködést annak érdekében, hogy minél gördülékenyebben történjen meg ez a változtatás. Szülőkkel találkoztunk, pedagógusokkal találkoztunk, és a teljes előkészítést a három intézmény pedagógusai közösen fogják elvégezni – hangoztatta Virginás-Tar Judit, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója.
Mivel fennáll annak a veszélye, hogy a szülők esetleg nem vállalják majd a lakhelyüktől távolabb eső Bartók Béla Líceumba való utaztatást, a vezetőség megoldásokat keres iskolabuszok beindítására is. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumot az elmúlt két évben kívül-belül teljesen felújították, sőt a tetőtér átalakításával újabb osztálytermeket is hoztak itt létre. Így Temes megye egyetlen önálló magyar tanintézménye ma Temesvár egyik legjobban felszerelt iskolája.
Duna TV. Forrás: Erdély.ma

2010. február 10.

Svájci támogatás a kisebbségeknek
Markó Attila kisebbségügyi államtitkár tegnap hivatalában fogadta a svájci Bővítési Alap vezetőségének küldöttségét. A Bővítési Alapot Svájc az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok támogatására hozta létre, a 2010-ben Romániában is beinduló programkeret a következő öt év során 181 millió svájci frank bevételt jelenthet a hazai költségvetésnek.
Ebből közel tízmilliót kisebbségi programokra különítenek el, amelyek a roma közösségek oktatási és egészségügyi helyzetét, valamint a vegyes lakosságú helyi közösségek kohézióját célozzák. Markó Attila hangsúlyozta a helyi közösségekkel való együttműködés fontosságát, különös tekintettel a Hargita, Kovászna és Brassó megyei roma közösségek helyzetére, és több olyan sajátos program megvalósítását javasolta, amely valamennyi kisebbségi közösséget egyaránt bevonna, így szorgalmazta a Kisebbségek Házának létrehozását, a kisebbségi közösségek művelődési térképének elkészítését. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. február 10.

Ma is időszerű
Hatvanöt évvel ezelőtt, 1945. február 7-én tették közzé a 86-os számú Kisebbségi Törvényt Romániában. Azt a törvényt, amely már akkor kimondta minden román állampolgár törvény előtti egyenlőségét, rögzítette, hogy minden román állampolgár szabadon, saját elhatározása alapján választja meg anyanyelvét és nemzetiségét. A kisebbségi egyházakat egyenlő támogatásban részesíti, sőt státusában is egyenlővé teszi a többségi felekezettel. Ugyanakkor biztosítja a magyar településnevek és utcanevek kiírását, az anyanyelv használatát a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az anyanyelvű oktatást elemi iskolától egyetemig, és természetesen akkor még létezett a Kisebbségügyi Minisztérium.
Úgy lenne szép, ha ünnep övezné ezt a 65 esztendőt. Úgy lenne szép, ha ma, 65 év után megnyugvással gondolnánk vissza az eltelt időszakra, és építenénk, bővítenénk tovább a kisebbségi jogokat. Úgy lenne szép, ha ma azon folyna a közvita, hogy a különböző autonómiák kiteljesedése óta eltelt időszakban miképpen járultak hozzá a romániai kisebbségi közösségek az ország modernizálódásához.
Az 1945 óta eltelt esztendők bebizonyították, hogy nincs okunk és nincs jogunk ilyen ünnepre. Elegendő csupán azokat a jelenkori példákat említenünk, hogy a Kolozsvárra látogatókat kínaiul is köszöntik, de magyarul nem, vagy hogy a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanevekben csak az "utca" szó magyar. Mégis, az elmúlt 10-15 év bizakodásra ad okot, hisz ezalatt sikerült kiiktatni szinte minden olyan törvényi akadályt, amelyet a nyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás terén a kisebbségi közösségek útjába állítottak a korábbi évtizedek. Sokat bővültek a nyelvi jogok, az oktatás terén is történtek jelentős előrelépések. De még így is csak most tartunk ott, hogy talán újra napirendre kerülhet az az 5 éve halogatott kisebbségi törvénytervezet, amely lehetőséget teremthet majd a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájára. Ezek az eredmények azonban nem maguktól jelentek meg, ez a mai bizakodás nem attól létezik, hogy a román állam asztalra tette a lehetőséget, nekünk már csak csipegetni kellett belőle. A húszéves RMDSZ-ünnep üzenete is ugyanaz, mint az 1989-es alapításakor: kiharcolni, kiépíteni és megőrizni. Ez pedig a mindennapok harca, építése, őrzése.
A hatvanöt éves törvényszöveget újraolvasva nem nehéz észrevenni, hogy az akkor lefektetett alapelvek ma is mennyire aktuálisak. Akárcsak a Gyulafehérvári Nyilatkozat elvei. És aktuálisak maradnak majd akkor is, ha a mostani parlamenti vita alatt álló kisebbségi törvény életbe lép, de akkor is, ha majd ez a törvény tölti be a hatvanötödik évét. Van hát munkánk bőven…
Markó Attila kisebbségügyi államtitkár. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 301-324




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék