udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
267
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 241-267
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. április 18.
Erdély legrégibb templomát fedezhették fel Gyulafehérváron
Korai középkori templom maradványaira bukkantak régészek a gyulafehérvári Szent Mihály katolikus székesegyház elõtt zajló ásatások során. A kutatók az 1009 körül, Szent István király alapította katolikus érsekség tulajdonát képezõ területen ásva, véletlenül bukkantak a meglepõ és értékes leletre. Szakértõk szerint az egykori impozáns, még a keleti keresztény rítusban felhúzott épület akár Erdély legrégebbi keresztény templomának minõsülhet. A római katolikus érsekség célja, hogy a konzervált leletet régészeti parkként mutassák be a közönségnek.
Egy valószínûleg 10. századi templom falait fedezték fel a régészek a napokban a gyulafehérvári római katolikus székesegyház bejáratától 24 méterre. A kutatók az 1009 körül, Szent István király alapította katolikus érsekség tulajdonát képezõ területen ásva, véletlenül bukkantak a meglepõ és értékes leletre: egyméteres mélységben megjelentek egy félkörív alakú apszis romjai, amelynek 1,15 méter széles kõtömbökbõl és kevés tégladarabból készült alapzata van. Daniela Marcu Istrate régész szerint - aki a hétvégén sajtótájékoztatón számolt be a páratlan felfedezésrõl - a romok valószínûleg Erdély legrégibb keresztény templomából valók, amely Hierotheus püspök székhelye lehetett.
Hierotheus a 950-es években térítési szándékkal érkezett a vidékre, számára építtethette Gyula fejedelem ezt a székhelyet, miután a püspök Konstantinápolyból visszatért. Ugyanakkor a szakember nem zárja ki a Szent István nevéhez köthetõ alapítást sem, ekkor az 1000. évre datálva a templomépítést. Daniela Marcu Istrate szerint egészen kivételes értékû történelmi mûemlékrõl van szó, amelynek érdekessége, hogy semmilyen módon nincs kapcsolatban, nem érintkezik a mai székesegyházzal, illetve annak elõdjeivel, hanem különálló épület.
E tény magyarázata, hogy ez még keleti keresztény rítusban épült templom lehetett, amelytõl elkülönülve, a Nyugat felé orientálódás kifejezéseként nem rá, nem vele egybe, hanem tõle elkülönülve épült fel késõbb az immár Róma irányát választó új püspöki székesegyház - nyilatkozta a gyulafehérvári szakértõ, aki a Szent Mihály-székesegyház és érseki palota régészeti és építészettörténeti kutatásáról és helyreállítási munkálatairól legutóbb márciusban Budapesten is beszámolt. A régész úgy véli, a most feltárt rom kétségkívül a dél-erdélyi város legrégebbi, Róma és Konstantinápoly hivatalos szétválása elõtt épült temploma, amelynek megõrzése és nyilvánosságra hozatala növelné a gyulafehérvári vár értékét, vonzerõt gyakorolva a szakértõkre és turistákra egyaránt.
Szász János, a római katolikus érsekség gazdasági igazgatója közölte, az egyház szempontjából a lelet jelentõsége abban áll, hogy a lelet a 10. század közepébõl, azaz a honfoglalás, a kereszténység felvételének idejébõl, a Kelet és Nyugat közti egyházszakadás elõtti idõbõl származik. A magyarság elsõ találkozása a kereszténységgel Bizánc révén történt, azután esett Szent István választása Rómára, a Nyugatra. Az államalapító király dilemmájára, a döntés mikéntjére is választ adhatnak a most felszínre került kövek, amelyek elárulják azt is, hogy amikor a 11-12. században megépült az új gyulafehérvári székesegyház, az már teljesen a nyugati kereszténységhez tartozott - állapította meg Szász János. Az egyházi illetékes úgy vélekedett, meg kell találni a módját, hogy feltáró archeológiai kutatás történhessen az érsekség területén, a távlati cél ugyanis az, hogy a felkutatott, majd konzervált leletet régészeti parkként mutassák be a közönségnek.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2011. április 18.
Aradi Szabadság-szobor: csak találgatják, kik állhatnak a rongálás hátterében
Nem állítható egyértelmûen, hogy magyarellenes megnyilvánulásról van szó, hiszen színesfémtolvajok is lehetnek az elkövetõk, vagy kamaszos csínytevésrõl is lehet szó, bár tény, hogy az utóbbi idõben az ellenzéki pártok helyi szervezeteinek vezetõi több magyar- és RMDSZ-ellenes nyilatkozatot tettek.
Az aradi Román-magyar megbékélés parkja nem tölti be rendeltetését, hiszen éppen csak béke nem honol a környékén: egy hónapon belül másodszor rongálták meg ismeretlen tettesek. Ezúttal nagyobb a kár, ugyanis Zala György monumentális alkotását, a 13 aradi vértanúnak emléket állító Szabadság-szobrot gyalázták meg: az ?bredõ szabadság szoboralak kezébõl ellopták a tõrt, az Áldozatkészségébõl pedig a diadémot. Március 15-ét megelõzõen a szobor és a román forradalmi emlékmû elõtti térburkoló kövek egy részét szedték fel, és dobták a szökõkútba, ezúttal azonban a magyar szabadság jelképének és egyben Arad legszebb köztéri alkotásának estek neki barbár módon.
Nem állítható egyértelmûen, hogy magyarellenes megnyilvánulásról van szó, hiszen színesfémtolvajok is lehetnek az elkövetõk (a bronz szoborcsoport alkotóelemei igen értékesek a szarkáknak), vagy kamaszos csínytevésrõl is lehet szó, de tény, hogy az utóbbi idõben az ellenzéki pártok helyi szervezeteinek vezetõi több magyar- és RMDSZ-ellenes nyilatkozatot tettek.
Fõleg a nemzeti liberálisokból - az RMDSZ volt koalíciós partnereibõl - tört elõ az elvakult nacionalizmus amiatt, hogy Arad megye ivóvizet fog exportálni Békés megyébe (kifogásolván a szerintük csak a magyaroknak elõnyös szerzõdést), valamint hogy a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium elkótyavetyéli a román kulturális örökséget. Ezt arra alapozták, hogy a tárca nem vette meg a párizsi árverésen az Emil Cioran-kéziratokat, és ezért - jelentette ki Florin Galiº, az aradi szervezet elnöke - licitre kéne bocsátani a Szabadság-szobrot, hogy a magyar állam vásárolja meg, és vigye el Aradról. Ebbõl még nem következik, hogy liberális felbujtók állnának a szoborcsoport megrongálása hátterében, de biztos, hogy ezek a kirohanások nem tettek jót a közhangulatnak - ismerte el Bognár Levente alpolgármester, aki úgy vélte, hogy a jövõ évi helyhatósági és parlamenti választások elõszelét jelentik a magyarellenes megnyilvánulások.
A parkban egyébként régebben éjjel-nappal õrködött egy vagy két közterületrendész, ún. közösségi rendõr, de a közalkalmazottak létszámleépítésekor visszavonták õket. Többször is kértem, hogy küldjék vissza a rendõröket a térre, hiszen a jelenlétükkel megelõzhetõk lettek volna ezek a vandál cselekedetek, de mindhiába - mondta az RMDSZ-es elöljáró, aki szerint az elmúlt szerdán figyeltek fel a rongálásra. - Javasoltam azt is, hogy helyezzünk el egy térfigyelõ kamerát, hátha az elrettenti a rossz szándékkal érkezõket, de abból sem lett még semmi. Az egyik szomszédos épület tetején van egy kamera, amit a Szabadság-szobor Egyesület szereltetett fel, de az nem mûködik, Bognár tudomása szerint villámcsapás rongálta meg.
A Szabadság-szobrot 12 éve hozták ki az aradi várból, és április elején volt hét esztendeje, hogy - román-magyar kormányközi egyezmény alapján - újra felállíthatták. Kocsis Rudolf aradi szobrászmûvész tagja volt annak a restaurátorcsapatnak, amelyik a mûalkotás helyreállításán dolgozott. ?rültünk, hogy sikerült összehozni, mert nem volt szakirodalom, nem volt segítség, csak a saját szobrászösztöneinkben bízhattunk - emlékezett vissza az újraállítás napjára. - Kár, hogy mások nem érzik magukénak ezt. Puskel Péter nyugalmazott újságíró, aradi helytörténész az 1890-es szoboravatóról fennmaradt anekdotával jellemezte Zala György alkotását. Munkácsy Mihály, aki díszvendége volt az eseménynek, azt mondta a fiatalabb pályatársnak, Zalának, hogy lehet drágább vagy szebb szobrot alkotni az aradi vértanúszobornál, de értékesebbet semmiképpen sem.
Pataky Lehel Zsolt
Krónika (Kolozsvár)2011. április 18.
Bãsescu: a régiók átszervezése szükséges, de nem etnikai alapon
A fejlesztési régiók átszervezésének elsõsorban hasznosnak kell lennie, és nem etnikai, hanem szociális és gazdasági megfontolásokra kell alapulnia - jelentette ki vasárnap Traian Bãsescu államfõ Kovásznán, ahová pénteken érkezett magánlátogatásra. Az elnök elmondta: õ maga fogja javasolni a régiók fogalmának megjelenését az alkotmányban az alaptörvény módosítása keretében. Leszögezte: az etnikai alapú autonómiára vonatkozó célkitûzéseket egyetlen kormánykoalíció sem fogja támogatni, bármilyen összetételû is legyen. Bãsescu arról is beszélt, hogy támogatja Cseke Attila egészségügyi miniszter kórházreformját.
Traian Bãsescu péntek este érkezett Kovásznára, ahová elmondása szerint, azért vonult vissza, hogy elmélyüljön az alaptörvény javasolt módosításaiban.
Az alkotmánymódosítás tervezetét a húsvéti ünnepek után terjesztik a parlament elé, mondta az államelnök vasárnap a Kovásznán tartott sajtótájékoztatón. Az államfõ szerint a tervezetet május elsõ felében hozzák nyilvánosságra, és azt tartja megfelelõnek, hogy az alaptörvény elfogadására a 2012 júniusi választásokkal egy idõben írnák ki a népszavazást.
Az államfõ az RMDSZ által kidolgozott régióátszervezési tervezet kapcsán kifejtette: a régiókra alapuló közigazgatási átszervezésnek elsõsorban hasznosnak kell lennie. Az átalakítást szociális és gazdasági szempontokra kell alapozni, az etnikai kritériumok elfogadhatatlanok - tette hozzá Bãsescu.
A régiók átszervezésével kapcsolatos RMDSZ-tervezet - amely jelenleg a képviselõházban van - 16 fejlesztési régiót rajzolna az ország térképére, ezek egyike Hargita, Kovászna és Maros megyébõl állna.
Bãsescu elmondta, eddig nem tapasztalta, hogy a koalíciós partner RMDSZ túlzó követelésekkel, feltételekkel vagy zsarolással állt volna elõ, azt azonban leszögezte: egyetlen kormánykoalíció sem fogad el olyan célkitûzéseket, amelyek eredménye az etnikai alapú autonómia lenne. A szélsõségesek nem aludhatnak nyugodtan, nem fogják elérni céljukat - fogalmazott az államfõ.
Az RMDSZ üdvözli, hogy az új alkotmány arra kis kitér majd, hogy Románia fejlesztési régiókból áll - reagált Bãsescu kijelentésére a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. Mindig szorgalmaztuk a regionális felosztás felülvizsgálatát, ezzel kapcsolatban törvénytervezetet nyújtottunk be a parlamentben, és várjuk, hogy többi párt is foglaljon állást ezzel kapcsolatban. Ráadásul a nemrég aláírt koalíciós megállapodásban is szerepel, hogy újra kell gondolnunk a gazdasági régiókat - mondta Borbély.
Bãsescu arról is beszélt Kovásznán, hogy támogatja a Cseke Attila egészségügyi miniszter által beindított kórház-átszervezési programot. Az egészségügyi reformoknak azonban nem kell itt megállniuk, folytatni kell a rendszer átalakítását - hangsúlyozta az elnök.
Az elmúlt három évben az államfõ gyakran ellátogatott Kovásznára, 2008-ban egyhetes pihenõszabadságát is ott töltötte a feleségével. A villát, ahol az államfõ megszáll a nyolcvanas években építették Nicolae Ceauºescu számára, az egykori diktátor azonban mindössze egy éjszakát töltött benne.
Krónika (Kolozsvár)2011. április 18.
Harangot avattak Homoródszentpálon
Erdély egyik legrégebbi, 1542-ben készített harangja helyett avattak újat tegnap a Hargita megyei Homoródszentpálon.
Az õsi harang, Kornis kegyúr ajándéka a hívek és az elszármazottak jelenlétében vonult nyugállományba helyét egy napjainkban öntött, 442 kilogrammos hírvivõ vette át. Az unitárius templom új harangjának avatásán Bálint Benczédi Ferenc püspök is jelen volt.
Krónika (Kolozsvár)2011. április 18.
Egy eltékozolt arcú ország
Ez a könyv az európaiak kötelezõ olvasmánya kellene hogy legyen - olvasható az egyik nyugati recenzens felkiáltása Paul Lendvai Az eltékozolt ország címû könyvének hátsó borítóján.
Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jelentõs mûvet tartok a kezemben, sõt még kezdtem is hitelt adni ennek a harsogó szlogennek, amikor a bevezetõben a szerzõ eme nemes gondolataira bukkantam: .a >kudarcok gyõztesei< számára továbbra is az lesz a tulajdonképpeni sorskérdés, hogy sikerül-e összebékíteni a patriotizmust és a liberalizmust, a nemzeti eszmét és a társadalmi haladás gondolatát. Ez valóban szép, nemes, ráadásul politikailag távolságtartó perspektíva, amihez illeszkedik az elõszó utolsó bekezdése is: Ebben a könyvemben kísérletet teszek rá, hogy - mint olyan ember, aki fél évszázados bécsi tartózkodása során osztrákká lett, de magyarnak született, ugyanakkor minden érdekcsoport befolyásától tökéletesen függetlenül szemléli az eseményeket - tabuk és elõítéletek nélkül világítsam meg szülõhazám két évtizedének, a rendszerváltás óta eltelt idõszaknak a változatos, olykor megdöbbenésre is okot adó történetét.
Meglehetõsen hamar kiderült azonban, hogy az egyenlõ távolságtartás tekintetében a kísérlet megrekedt a próbálkozás szintjén, mert ha érdekcsoportoktól mentes is a szerzõ, ideológiai elfogultságtól, mondhatni eltökéltségtõl távolról sem az. Sõt a könyv annyira jól leképezi a magyarországi politikai-ideológiai barikád egyik oldalán hangoskodók világképét, hogy szinte nehéz is elhinni azt, hogy Az eltékozolt országot nem egy anyahoni publicista írta. Ebbõl kifolyólag nem ér váratlanul a felismerés, hogy a patriotizmus és a liberalizmus összepattintásának szólama, ami a rendszerváltás utáni Magyarország politikatörténetét ismerve amúgy is merõ utópia, az Lendvai mûvében sem egyéb, mint egy szellemi ködkép, esetleg vágyálom kétes õszinteségû elvi megfogalmazása.
Hány millió?
De haladjunk sorjában, ahogy teszi azt Lendvai is, aki legújabb kötetében a rendszerváltás utáni Magyarország miniszterelnökeinek emberi és politikai portréját mutatja be közérthetõ, publicisztikus, tehát meglehetõsen felületes módon. A szerzõ tulajdonképpen Kádár alakjának felvázolásával indít, és részletesebben kitér Grósz Károly, valamint Pozsgay Imre jellemzésére is. Mindeddig nincs különösebb baj az objektív perspektívával, de Antall József politikájának jellemzésekor már egyértelmûen megmutatkozik a szerzõ baloldali elkötelezettsége. Például azáltal, hogy súlyos politikai hibának minõsíti azt az 1990. június 3-án elhangzott antalli kijelentést, mely így szól: mint ennek a 10 milliós országnak a miniszterelnöke, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni. Lendvai szerint Antall József ezzel a mondatával felhergelte a szomszédos országok nacionalista erõit, ráadásul a kisebbségek képviselõibõl is felemás érzéseket váltott ki.
A publicista több alkalommal is elõhozakodik azzal az érvvel, hogy egy-egy nemzeti érzelmeket kifejezõ magyar politikai megnyilvánulás hiba, mert megharagszanak a szomszédok. Megjegyzem, semmiféle antalli megjegyzésre nem volt szükség ahhoz, hogy Marosvásárhelyen 1990 márciusában államilag szervezett magyarellenes pogrom történjen, és Jugoszláviában sem a magyar politikusok robbantották ki a háborút, mely életveszélybe sodorta az ott élõ magyarokat is. A további példák sorolása helyett állapítsuk meg azt, hogy az utódállamok politikai világa gyakran a magyarok és Magyarország puszta lététõl is fel tud hergelõdni, ebben a megvilágításban pedig Lendvai logikáját követve csak az nem lenne politikai baklövés, ha Magyarország felbomlana és elosztódna az utódállamok között.
Gyurcsány és az õszinteség
Noha, mint ahogy a könyv címe is mutatja, itt egy eltékozolt ország történetérõl van szó, a tékozlók egy része, egészen pontosan a szocialisták mégis bírják Paul Lendvai szimpátiáját. Bajnai Gordonról például valóságos dicshimnuszt zeng, de Horn Gyula körül is lefutja az obligát hódolatköröket, míg az ellenkezõ póluson Orbán Viktor helyezkedik el, akit Lendvai jóformán csak a mohácsi csata elvesztése miatt nem kárhoztat. A baloldali miniszterelnökök közül Medgyessyrõl van a legtöbb rossz szava, bár a híres Kempinski-koccintást még így is sikerült bátor cselekedetként értékelnie. A Gyurcsány-korszak elemzése pedig már tárgyi igazolása annak a pszichológiai tételnek, miszerint ahogy közeledünk a jelen felé, úgy tudunk egyre kevésbé elvonatkoztatni politikai elõítéleteinktõl, elvárásainktól.
Lendvai ugyanis szinte mindent képes Gyurcsány Ferenc javára írni. Hittel állítja, hogy az az ember, aki a magyar nyelv alapszókincsének részévé tette a böszmeség szót, modern európai szociáldemokrata pártot akart faragni az MSZP-bõl, de elbukott a kriptokommunisták ellenállása és persze Orbán machinációi miatt. A levitézlett kormányfõ mentegetésében Lendvai odáig megy, hogy a balatonõszödi beszédet úgy aposztrofálja, mint szenvedélyes kiállást az õszinte politizálás mellett (146. o.). Még köti is az ebet a karóhoz, mikor leírja, hogy csak azok értelmezhetik ezt másképp, akik kiragadják kontextusából az õszödi mondatokat. Csakhogy van egy szövegen kívüli, magát a szöveget a valóságba beágyazó kontextus is, amelyrõl nem szól a könyv, ezért kell nekem írnom róla: egy nappal a botrány kirobbanása után, amikor a miniszterelnöknek a közvélemény elõtt kellett volna számot adnia arról, mire is gondolt például a végighazudtuk az elmúlt másfél évet kiszólással, akkor Gyurcsány azt találta mondani, hogy õ ezzel tulajdonképpen az elmúlt húsz évre és az egész politikai elitre utalt.
Vagyis Gyurcsánynak esze ágában sem volt leszámolni a hazugság politikájával, egyszerûen csak be akart olvasni párttársainak. Hát kétségtelenül õszinte volt a beolvasás, csakhogy ez a bûnös õszintesége, aki cinkosai elõtt nyíltan beszél, de aki a bíróság (értsd: nyilvánosság) elõtt következetesen tagad. ?s ebben a valóban kiragadásoktól mentes kontextusban Balatonõszöd már nem az õszinteség és a hazugsággal való szakítás nyitánya, hanem egyszerû és nyilvánvaló leleplezõdés.
Orbán és a szellemek
Amilyen mértékben igyekszik a szerzõ Gyurcsány Ferenc politikai felelõsségét csökkenteni, legalább olyan mértékben hárítja Magyarország összes társadalmi bûnét Orbán Viktorra. A szinte a könyv egészén végigvonuló gondolat - mindenért Orbánt hibáztatni - Gyurcsány bukásának elemzésekor kap fõszerepet. Orbán ti. valóságos médiabirodalmat épített ki, és ezt felhasználva uszított az éppen regnáló hatalom ellen és engedte ki a palackból az antiszemitizmus, a romaellenesség és a nacionalizmus szellemét. Itt kell megemlíteni, hogy Lendvai a miniszterelnök-életutak közé ékelve különálló fejezetekben foglalja össze az imént felsorolt, Magyarországon tapasztalható negatív jelenségeket.
A baloldal bûnei nincsenek ilyen módszeresen felgöngyölítve, igaz, a korrupció, a hazudozás és az ideológiai vakság nem feltétlenül baloldali specifikum, ami nem jelenti azt, hogy azok a bûnök nem léteznek, vagy nem lehet azokat észrevenni. Lendvai meglátta, és jelezte is a balos elhajlásokat, de jobbára csak azért, hogy magára ölthesse az objektivitás álcáját, mert különben Az eltékozolt ország mesteri megvalósítása annak, hogyan lehet elmaszatolni azt az egyszerû, de lényegtelennek semmiképpen sem tekinthetõ tényt, hogy bármiféle médiamachináció és szellempalackból kiengedés mellett meg ellenére 2002 és 2010 között az országot a szociálliberális koalíció vezette. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert normális esetben a kormányzásért a kormányt illik felelõssé tenni, viszont a pártos gondolkodásnak az árok egyik oldalán sem kritériuma a normalitás.
A fentieknek némileg ellentmond a 200. oldalon olvasható megállapítás, miszerint a Fidesz-média által folytatott megsemmisítési hadmûvelet, mely a szociálliberális kormány ellen általában, különösképp pedig Gyurcsány mint elsõ számú közellenség ellen folyt, a következménye, nem pedig oka volt a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány kudarcának. De Lendvai szocialistákat érintõ kritikája a magyar népmese hagyományait követi, azaz kritika is, meg nem is. Hiszen a fentebb idézett gondolat után nem sokkal ez a megfogalmazás üti 2011. április 18.
Együttmûködni a megmaradásért: alakulóban a mezõségi civil háló
?nkéntes feladatvállalással minden mezõségi magyar emberért
A 125-bõl 100 magyar gyermek számára elérhetetlen a magyar tagozat Nagysarmás környékén - hangzott el a szamosújvári II. Mezõségi Civil Mûhelyen. A legsúlyosabbnak belsõ Mezõség helyzete minõsül, ahol nincs szervezett magyar bentlakás, az erre vonatkozó igény megfogalmazása a helyi értelmiség feladata lenne. Tavalyi felmérés szerint a Kolozs megyei magyar gyermekek többségét magyarul taníttatnák, a román tagozat választásának fõ oka, hogy az adott iskola nem biztosít teljes képzést magyar nyelven. A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítõ Szolgálata (CESCI) és a szamosújvári Téka Alapítvány által 2009-ben szervezett elsõ mûhely eredményeinek összegzése, beszámolók után elõadások hangzottak el a Mezõség földrajzi, kulturális sajátosságairól, a mezõségi ember adottságairól, majd a mezõségi szervezetek hatékony együttmûködési kereteinek kidolgozásáról, a civil hálózat küldetésérõl egyeztettek.
Az elsõ mezõségi civil mûhely alkalmával már körvonalazódott a mezõségi régió fejlesztésének egy lehetséges stratégiai vázlata. - Felmerült a mezõségi lélek, gondolkodásmód teljesebb megismerésének igénye, hogy erre alapozhassunk a stratégiák tényleges kidolgozásakor, illetve, hogy a fejlesztési munkába a mezõségi lakosságot is aktívan bevonhassuk - magyarázta Balázs-Bécsi Attila, a két évvel ezelõtti és a jelenlegi rendezvény házigazdai szerepkörét betöltõ szamosújvári Téka Alapítvány elnöke.
A mezõségi civil háló fogalma
A szombati hálózatépítõ mûhely során a résztvevõk által közösen megfogalmazott értelmezésnek megfelelõen a mezõségi civil háló olyan együttmûködés, amely fontosnak tartja a meglévõ hagyományok, emberi értékek, valamint a hit megõrzését és továbbfejlesztését, cselekvõen járul hozzá ember és táj harmonikus kapcsolatának, az erõs nemzeti identitástudat és fejlõdõ közösségek kialakításához.
- Az elméleti felvezetéseket, a hálózati együttmûködések pozitív példáinak bemutatását követõen úgymond leltárba vettük a Mezõség értékeit, hiányosságait. Meglévõként könyveltük el a helyzetismeretet, a már kiépített infrastruktúrával rendelkezõ civil szervezetek keretében érvényesülõ csapatmunkát, a régió élõ hagyományait, sokszínûségét, a rendszeresen megszervezett táborokat, rendezvényeket - részletezte Csáki Rozália, a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány projektvezetõje, aki Ocskay Gyulával, a CESCI fõtitkárával együtt irányította a hálózatépítõ mûhely munkáját. A civil szervezetek között kiépülõ háló megoldásokat szolgáltathat a korábban már azonosított hiányosságok kiküszöbölésére: az összefogás, a közös munka, a kölcsönös bizalom, a vidékfejlesztés és a források hiánya pótolható a hálózat által biztosított közös kommunikációs felülettel, a rendszeresen szervezett találkozókkal, a megvalósítások, jó példák megosztásával, pályázatfigyeléssel és az információk kölcsönös ismertetésével, közös tervezéssel, pályázással és lobbival, képzések, népfõiskola-szerû tematikus elõadások, közös rendezvények, tanulmányutak szervezésével. A hálóval szembeni elvárásként fogalmazódott meg továbbá egy megyei képviseletekkel kiegészített koordináló bizottság létrehozása, szakmai csoportok szervezése, illetve a hálózat bõvítése a térség többi civil szervezetével.
A civil hálóval szemben papírra vetett elvárások a maguk során a mûhelyen résztvevõ szereplõk önkéntes feladatvállalásával egészülnek ki, akiknek április 30-ig kell névlegesen megjelölniük mindazokat a tevékenységi pontokat, amelyekben szerepet vállalhatnak.
Regionális oktatásfelmérések új adatai
Veres Valér szociológus a 2009-2010-es tanévben, Kolozs megyében végzett, mezõségi oktatási felmérés eredményeit összegezte a kerekasztal-beszélgetést felvezetõ elõadásában: mint elmondta, a tanfelügyelõség által koordinált felmérés célcsoportját a végzõs óvodások, valamint negyedik és nyolcadik osztályos, tehát a felsõbb tanulmányi lépcsõfok elõtt álló, magyar nyelven tanuló gyermekek szülei képezték. A megyei tanfelügyelõség beiskolázási tervei kidolgozásának alapjául szolgáló kutatás célja a magyar tannyelvû intézményekben, osztályokban való továbbtanulás nehézségeinek azonosítása, az iskolaválasztás megfontolásainak rangsorolása volt. A lekérdezés mondhatni teljeskörû volt, ugyanis az érintettek 97 százaléka kitöltötte a kérdõíveket, amelyeknek tételei többek között a családi háttérre, a továbbtanulás körülményeire vonatkoztak- részletezte Veres Valér. Mint kiderült, a magyar óvodák végzõsei szüleinek 92 százaléka magyarul, 5,4 százaléka románul taníttatná tovább gyermekét elsõ osztályban, a fennmaradó rész még nem döntött, azaz a közeljövõben mindkét irányba befolyásolható. Mint elmondta, a gyermekét román osztályba íratni szándékozó szülõk aránya Kolozs megye szintjén a legnagyobb a városokban (Kolozsvár kivételt képez), ennél alacsonyabb az arány a vidéki szülõk esetében.
A megkérdezettek legtöbb esetben az egyik szülõ román nemzetiségével indokolták a román tannyelvû osztályválasztást. A vidéken élõk esetében fel sem merült az a megfontolás, hogy a román tagozat színvonalasabb lenne, az iskola otthonhoz való közelségének szempontja viszont igen - tette hozzá a szociológus.
A negyedikes tanulók szüleinek 92 százaléka szintén magyar osztályba járatná tovább gyermekét, kiegészülve azzal az egyre hangsúlyosabbá váló szemponttal, hogy a választott iskola a gimnáziumi képzés után líceumit is nyújtson majd. A felmérésben szereplõk 3,9 százaléka román osztályba íratná ötödikes gyermekét, a fennmaradó részarány határozatlan. A megkérdezettek legnagyobbrészt abból a megfontolásból választják a román tagozatot, hogy az alapképzést szolgáltató iskolában gimnáziumi szinten nem lehet tovább tanulni, így ugyanabban az iskolában hagyják a gyermeket, román tagozaton. A nyolcadik osztályosok esetében a szülõk 86 százaléka taníttatná magyarul gyermekét, öt százalékuk román nyelven, a többiek még nem döntötték el. A fent említett megfontolás legnagyobb arányban ismétlõdik ebben a kategóriában is: a gimnáziumi képzést követõen az adott iskola nem biztosít magyar tannyelvû középiskolai oktatást. A szociológus megjegyezte: a diákoknak csaknem egynegyede egyébként szívesebben tanulna tovább szakiskolában, amelyekben azonban többnyire román tannyelvû oktatás zajlik. A megfontolások rangsorában második helyen szerepelt a színvonalasabbnak minõsített román tagozat, továbbá a lakhely közelségének szempontja.
Közösség és értelmiség felelõssége a végzetes mulasztással szemben
Vetési László lelkész, tanár elõadásában egy 2009 októbere és 2010 májusa között végzett mezõségi gyermekösszeírás eredményeirõl tájékoztatta a résztvevõket. Mint elmondta, a mezõségi oktatástervezés alapjául szolgáló, a Communitas és a Szülõföld Alap által támogatott felmérés keretében egyházi, önkormányzati és iskolai nyilvántartások alapján írták össze 0-14 évig a magyar és a vegyes házasságokból származó gyermekeket, utóbbiak ugyanis még integrálhatók a magyar oktatási rendszerbe. ?sszesen 76 mezõségi település 2356 gyermekét jegyezték, nem véve számításba Válaszút, Szamosújvár, az ?szak-Mezõség, Vice, Beszterce vonzáskörzetét, ahol már eleve szervezett oktatás zajlik, tehát az oktatástervezés nem sürgetõen szükségszerû. Ez a felmérés évente aktualizálható az évente született gyermekekkel, akik a maguk során a kiépítendõ mezõségi magyar oktatási rendszer emberi erõforrásait képezik - hangsúlyozta Vetési László. Elrettentõ példaként említette Nagysarmás vonzáskörzetét, ahol 18 településen 125, 0-14 éves gyermekbõl csaknem száz tanuló maradt ki a magyar oktatási rendszerbõl, mert elérhetetlen számára. Problémának minõsítette továbbá, hogy a belsõ Mezõségnek nincs önálló módon szervezett magyar bentlakása, ezek az intézmények ugyanis mindössze a régió határszélein épültek ki. Vetési László szerint az oktatástervezési igénynek a helyi közösségben kell megfogalmazódniuk, erre épülhet majd rá a nemzetstratégia, a különféle támogatáspolitikák. Mint kiemelte, a regionális közösségeknek, lelkészeknek, pedagógusoknak, és általában az értelmiségieknek fel kell ismerniük a magyar oktatás kiépí2011. április 18.
Elfogultság nélkül ismerteti életpályáját
Bemutatták Nagy Endre önéletrajzi kötetét
Emlékeinktõl idõnként szabadulnánk, máskor örömmel töltenek el, lehangolnak vagy éppen gyötörnek, de mindenképpen segítenek a hétköznapjaink megértésében. Nagy Endre, az Így éltem és ezt láttam címû kötet szerzõje szívesen emlékezik, és számol be azokról a történelmi és társadalmi eseményekrõl, amelyeket átélt, és amelyek fontos szerepet játszottak személyiségének formálásában - hangsúlyozta Bellághné Nagy Rózsa, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója pénteken délután, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában tartott könyvbemutatón.
Mint kiderült, Nagy Endre egykori szibériai hadifogoly, a romániai magyar nyelvû mezõgazdasági szakoktatás vezéregyénisége viszonylag késõn, 74 éves korában fogott hozzá emlékiratainak megírásához. Betegsége miatt azonban nem tudta befejezni mûvét, így az utolsó részt unokája, Kovács László írta meg helyette. A szerzõ unokahúga, az ?jvidéken élõ Nagy Margit 2010 tavaszán döntött úgy, hogy az addig kéziratban õrzött munkát kötetben is megjelenteti. Tervérõl értesülve németországi unokatestvére, Nagy László építészmérnök is csatlakozott a kezdeményezéshez, s igényes kiadásban, ötszáz példányban látott napvilágot a mû. - Endre bácsi mindig példakép volt számomra: bizonyította, hogy a legnagyobb sikertelenség láttán sem veszíthetjük el a reményt, hogy mindig talpra tudunk állni a megmaradás érdekében. Viselkedése az erdélyi magyarság számára is azt sugallja: soha nem szabad feladni - mondta Nagy Margit, majd örömét fejezte ki, amiért szülõvárosában, Kolozsváron mutathatják be a kiadványt.
Nagy Endre életének és munkásságának ismertetése után Bellághné Nagy Rózsa kiemelte: az önéletírásból megtudjuk, hogy milyen belsõ és külsõ tényezõk formálták a szerzõ lelkületét, építõ, nevelõ és tudományos törekvéseit. - Higgadtan, indulatok nélkül, õszintén, tárgyilagos szemlélettel ábrázolja magát, cselekedeteit, a közösséghez való viszonyát. Az általa bemutatott világ nem idealizált, elfogultság nélkül ismerteti életpályáját - tette hozzá a tudományos kutató.
F. ZS.
Szabadság (Kolozsvár)2011. április 18.
Le velünk az iszapba
Nem hiszek a véletlenekben. Sõt, a csodákban sem. Ezért aztán számomra nem véletlen, hogy az elmúlt két hétben román nacionalista fazonok média+ellenzéki össztüze zúdult az aradi magyarságra.
Médianacionalizmus itt most egyenlõ - egyelõre - a Glasul Aradului napilappal, a többi kiugrott a gondolából, ami ebbõl a szegletbõl azért marhára furcsa, mert a napilap enyhén fogalmazva PD-L-közeli, még enyhébben, az RMDSZ koalíciós partnerének szócsöve.
Na, akkor vágjuk ketté a dolgokat a médiára és ellenzéki pártokra.
Ellenzéki oldalról újabban a Florin Galiº igazgatta liberálisok csúsztak le román nacionalisba, ebben a kategóriában fõ mûvük a Szabadság-szobrunk kiárusítása. Azt mondták, amennyiben hatalomra kerülnek, elárverezik, eladják, amit akarunk, csak ne lássák. S hogy mitõl lettek a liberálisok ennyire nacionalisták?
Táborhiányból.
Ezért aztán jobb híján belekötöttek a Cioran-örökségbe, amelyet a Kelemen Hunor igazgatta kulturális minisztérium nem vett meg, szemükben pedig ez rrrománellenesség. S mint minden saját igaz, szemszög kérdése, elfelejtették hozzátenni, hogy a román kulturális tárca nem vásárolhatta meg a cuccot, mert kemény örökösödési problémák borítják az egész örökséget, most nem akarom részletezni, de rettentõen bonyolult és kenterbe verésekbe alapozódik a történet.
Az ügyben egyébként a liberális hozzáállás a röhejes, szóval echte román specialitás liberális pártot is lerugdosni nacionalizmusba, ha már más érvvel képtelenek támogatottsági tábort toborozni. S mivel az aradi liberálisok népszerûsége a padló alatt kapirgál, félredobták az elveket, és elõvették az õsi vádimos kártyát.
Szintén liberális találmány, hogy az RMDSZ szétverné az országos levéltárat a megyei fiókokkal együtt. Pedig az RMDSZ csak annyit akar, hogy a magyar történelmi egyházaktól a kommunizmus hajnalán elkobzott anyagok kerüljenek vissza a jogos tulajdonosokhoz. ?s a visszaszolgáltatás az ortodoxokat is érinti, más kérdés, hogy a román ortodox egyház levéltári anyaga a mi történelmi egyházainkhoz képest nulla, ráadásul a románokat nem is érdekli ez a szellemi vagyon. Bennünket viszont igen, mert pont a levéltár az, amelyik az elmúlt hatvan évben szisztematikusan pusztította a mi szellemi vagyonunkat, hát persze, hogy utolsó pillanatban, kormányon, még mentenénk.
Akkor térjünk át a médiára, a Glasul Aradului nevû pártlapra. Mindenképpen a tulajdonosi kör dadogását jelzi, ha vezéranyagot gyártanak politikai ellenségeik, egy ellenzéki párt süket szövegeibõl. Sõt, a Csikyt is legettózták egy diákverekedés miatt, erre viszont kõkeményen kellett volna reagálni. Minden román középiskolában naponta történik diákverekedés, s hogy a legettózás szerzõi bunkóság, vagy szándékosság, vizsgáltassák ki az illetékesek.
Mondtam, nem hiszek a csodákban, véletlenekben, sem a levéltári, sem a csikys kitámadás, sem a szoborrongálás nem véletlen. A választási kampány a románoknál egy évvel korábban elkezdõdik, bizonyíték erre a március 15. körüli hõbörgés, tán ennek utózöngéit nyeldestetik velünk. Tudom, nehéz dâmboviþai politikai ésszel gondolkodni, pláne, ha ez az irányvonal már a nyugati partvidéken is rég gyökeret vert. Amit leírtam, csupán a kezdet, 2012 választási év, és ugyebár nem lehet elég korán elkezdeni.
Ezért most helyben és azonnal kell pofán vágni õket, másképp az indulatok, vádak elszabadulnak. Ebben a helyzetben szerintem nem érvényes a közmondás, miszerint a sárban acsarkodókat felfalják a disznók.
Felfalnak, ha tiszta marad az ingünk.
Irházi János
Nyugati Jelen (Arad)2011. április 18.
Tavaszi vásár Zsombolyán
Az akarat megvan, de ki kell lépni a régióból a szervezéssel!
A Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete Tavaszi Vásárt szervezett a hét végén a zsombolyai kiállítás-központban, a helyi városháza és a Csekonics Gazdakör támogatásával.
A vásáron a bánsági régióból, valamint Magyarországról és a Vajdaságból érkezett 26 õstermelõ, mezõgazdasági szolgáltató és kereskedõ kínálta portékáját a zsombolyai vásárlóknak. Szórakozási lehetõségben sem volt hiány: idén is megrendezték a bánsági magyar gazdakörök bográcsos-fõzõ vetélkedõjét, Szabó Csaba óteleki polgármester jóvoltából lovas- és pónilovas hintók, hátaslovak álltak a vásár látogatóinak rendelkezésére. Szombat délután az újszentesi kultúrotthon néptánccsoportjának fellépése színesítette a programot.
Benkõ Zsolt, a BMGVE ügyvezetõ igazgatója, a vásár szervezõje elégedett volt a régióból érkezett termelõk részvételével: eljöttek a vásárra az óteleki, a pusztakeresztúri õstermelõk, a temesrékasi borászok, a Temes megyei méhészek egyesülete, de nem hiányoztak a kézmûves termékek és az Arad megyei hagyományos termékek (házikolbász, sonka, bor, pálinka) sem. A határokon túlról eljöttek a magyarcsernyei és nagykikindai mezõgazdasági szolgáltatók, továbbá ott volt Zsombolyán a híres csabai kolbász és hungarikumnak számító magyar édesség, szárított gyümölcs is.
Csõsz János, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének igazgatója úgy véli: a tavaly õsszel megrendezett elsõ zsombolyai vásár valamivel sikeresebb volt, mert azon több mezõgazdasági termelõ vett részt. Talán a húsvét elõtti idõpont nem a legszerencsésebb - mondta Csõsz János -, a tavaszi vásárt jövõre május elseje körül szerveznénk meg és majális jellege lesz. Azért remélem, hogy a zsombolyaiak jól érzik magukat, minden résztvevõ megkóstolhatja a versenyzõk által fõzött bográcsosokat, ha úgy tetszik, lovagolhat, megnézheti az újszentesi néptáncosok fellépését.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus, aki az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek: A szervezõkben az akarat megvan és ez a zsombolyai kiállításközpont kiválóan alkalmas a mezõgazdasági jellegû vásárok megszervezésére. A környékrõl, a határ mindkét oldaláról jönnek a résztvevõk, de véleményem szerint akkor lehetne elõrelépni, ha kilépnénk ebbõl a régióból és Erdélybõl, a Székelyföldrõl is meghívnánk kiállítókat. Nagyobb hírverés kellene a vásárnak, elsõsorban Temesváron, de Nagyszentmiklóson és a közeli Nagykikindán is, hogy több legyen a vásárló!
A gátaljai, a kisoroszi (Vajdaság), az óteleki, a pusztakeresztúri, az újszentesi, a végvári magyar gazdakörök, valamint a BMGVE csapatai szombaton ádáz csatát vívtak a bográcsosok vetélkedõje során. Az elsõ helyet végül a Pusztakeresztúri Gazdakör csapatának sertéspörköltje szerezte meg, az ótelekieket, a BMGVE csapatát és a végváriakat megelõzve. A vásár résztvevõi és látogatói végigkóstolhatták a gazdakörök mesterszakácsainak fõztjét, hozzá óteleki savanyúságot és temesrékasi borokat is fogyaszthattak.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2011. április 18.
A protestáns egyházak helyzete Trianon után
Nagyvárad - Trianon utáni változások a partiumi protestáns egyházak életében címmel tartottak konferenciát pénteken Nagyváradon, szombaton pedig ?rmihályfalván. ?rdekes elõadások hangzottak el, bár az érdeklõdõk száma a megszokottnál is kisebb volt.
A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem közös szervezésében két napos konferenciára került sor Trianon utáni változások a partiumi protestáns egyházak életében címmel. Az elõadás-sorozat péntek reggel kezdõdött Nagyváradon és szombat délután ért véget ?rmihályfalván. A Nagyvárad-?jvárosi Református Egyházközség imatermében péntek reggel maroknyian gyûltek össze a kezdési idõpontra, így családias légkörben hallgathattuk meg Herdean Gyöngyi lelkipásztor áhítatát. Az elõadások közben folyamatosan gyarapodott az érdeklõdõk száma is a szépen felújított imateremben. A tiszteletes asszony a Zsoltárok könyvébõl olvasott fel néhány igeszakaszt, melynek mondanivalója, hogy Isten mindig újabb és újabb képességekkel áld meg bennünket annak érdekében, hogy megváltozott élethelyzeteinkben is kitartsunk és meglássuk az ? hatalmasságát. A igehirdetés után Dr. Hermán M. János, a Teológiai Intézet igazgatója, az esemény fõszervezõje köszöntötte a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy a tavaly decemberben volt az elsõ olyan konferencia, mely a trianoni békediktátum utáni idõszakkal foglalkozott a partiumi református egyház tükrében. A tavalyi konferencia folytatásának tekinthetõ a hétvégi rendezvény is.
Unitáriusok Trianon után
Az elõadások sorát Dr. Czire Szabolcs kezdte meg Az unitáriusok vallásosságának alakulása Trianontól napjainkig címû értekezésével. Az unitárius teológiai professzor elõadásában elhangzott, hogy Trianon elõtt az unitarizmust a jövõ vallásának tartották Erdélyben, de abékediktátum okozta lelki trauma megtörte a vallás térhódítását. Az ezt követõ idõszakban, amikor is az 1949-es iskolareform következtében beindul a protestánsok közös papképzése, a reformátusok pozitív hatást gyakoroltak az unitáriusokra, ugyanis a liberális, humanista irányból egy biblikusabb hozzáállás irányába terelték a vallást. Az elõadó végezetül egy vallásszociológiai felmérés eredményét is ismertette. Buzogány Csoma István elõadásának címe: A Nagyváradi Unitárius Egyházközség megalakulása és mûködése a Trianont követõ idõszakban volt. Megtudhattuk, hogy a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség gyülekezeteinek megalakulásához számos regényes adalék fûzhetõ. A gyülekezet megalakulási közgyûlése 1933-ban volt, majd újraalakulása 1947-ben. Számos intrika elõzte meg a váradi, illetve bihari unitáriusok szervezõdését. Templomuk 1935-ben épül, de már 1966-ra a gyülekezet nincstelensége miatt szégyenletes állapotba kerül. A tiszteletes kiemelte, hogy példaértékû lehet az, hogy a gyülekezetek megszervezésében mindig a világiak fogtak össze.
Zsebkendõs szavazás
Soós József Tamás gyantai lelkipásztor elõadása a Királyhágómelléki Református Egyházkerület alapításáról, Sulyok István püspök ebben játszott szerepérõl, az egyház Trianon utáni elnyomásáról szólt, majd kitért a missziós tevékenységekre is. A konferencia elsõ napjának délelõtti elõadás-sorozatát Dr. Szendrei Ákos debreceni professzor zárta, aki Gr. Tisza István születésének 150. évfordulója alkalmából emlékezett meg a politikatudósról, a Magyar Királyság 15. miniszterelnökérõl. Elõadásában Tisza István és Justh Gyula házszabály-vitáját mutatta be, melynek fõ oka az volt, hogy Justh a vitaparlament, míg Tisza a munkaparlament híve volt. Szó volt az úgynevezett zsebkendõs szavazásról is, mely 1904-ben történt annak köszönhetõen, hogy a Tisza István miniszterelnök javaslatára a parlament elé került a Házszabály módosításának kérdése, az ellenzék azonban ellehetetlenítette a voksolást és végül zsebkendõkkel bocsátották szavazásra a vitás kérdést.
Zenei mûsor
A konferencia délutáni programjára már a Partiumi Keresztény Egyetemen került sor. Áhítatot tartott Hermán M. János, majd Dr. Chirodea Letiþia és Dr. Boros-Konrád Katalin zenei mûsorára került sor, mely nagy sikert aratott. Orosz Otília Valéria az ?jvárosi Református ?nekkar Nagyvárad mûvelõdési életében játszott szerepérõl tartott elõadást a 125 éves jubileum jegyében. Megalakulásukkor a polgárosodó Nagyváradon rangot jelentett az, ha egy polgár valamely kórus tagja lehetett. Megtudhattuk, hogy az énekkar adományaiból építették 1899-ben az ?jvárosi templom egyik karzatát. Bár a kommunizmus idején elsorvadt a kórusélet Nagyváradon, napjainkban ismét méltó helyét foglalja el a város mûvelõdési életében. Ezt követõen még további két elõadás hangzott el: Péter Csaba a presbitérium egyházépítõ szolgálatáról beszélt a Trianont követõ idõszakban, míg Hermán M. János Trianon következményeirõl a korabeli holland sajtó tükrében.
Mészáros Tímea
erdon.ro2011. április 18.
Alaptalan törvény
Ma a szavazással véget ér az alkotmányozás országgyûlési szakasza. Rövidesen új alapszabály - amelyet alaptörvénynek neveznek (ez alkalmasint kevesebbet jelent az alkotmánynál) - a legfõbb jogforrás Magyarországon (ez kevesebbet jelent a Magyar Köztársaságnál). A két új elnevezés is jelzi, hogy erõltetett, elsietett munkáról van szó, amely néhány tekintetben elõrelépést, ugyanakkor több fontosabb szempontból visszalépést jelent az eddigi alkotmányhoz és a jelen valóságához képest, de a szakmaisághoz, a modern jogtudomány eredményeihez és az eddigi magas színvonalú magyar alkotmányos kultúrához képest is.
Mindezeket nem az alkalmi kommentátor nyilatkoztatja ki, hanem tekintélyes szakemberek mondják. Sólyom László volt államfõ például, egykori alkotmánybírósági elnök, többek között azt nyilatkozta e testület ellenõrzõ lehetõségeinek korlátozásáról: érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan. Tessék vitatkozni a jogtudóssal, mondhatnánk azoknak, akik a Fidesz és a magyar kormány minden elmeszüleményét lelkesen fogadják, és minden kifogást balliberális merényletnek tekintenek! A romantikus bevezetés (preambulum) kezdetlegesen, de korántsem ártatlanul múltidézõ tételei otthon kevésbé fognak felháborodást kiváltani, s külföldön is legfeljebb elnézõ mosolyt vagy szarkasztikus nevetést, hiszen a demokráciába belefér a kényszerképzetek kiélése is; ám az emberek húsába vágó elõírások, az alaptörvénnyel legalizált megszorítások - mint azt a kormány népszerûségének drasztikus csökkenése és az eddigi megmozdulások is jelzik - nagyméretû tiltakozáshullámot, akár belátható idõn belül gyökeres politikai változást is elõidézhetnek. Ezen pedig nem változtat sem gyûlöletbeszéd, sem vádaskodás. A felelõsséget és a támadásokkal való szembenézést vállalni kell.
Ezek két fõ csapása talán a következõ. Egyfelõl az alapjogok kérdése - akár vörösnek is tekinthetõ az új alaptörvény felfogása, miszerint emberi jogok akkor illetik meg az embert, ha kötelességeit teljesíti. (Aki nem dolgozik, ne is egyék! ugyebár, de még ez is továbbfejlesztve némi tajgetoszi bukéval.) Másfelõl - ismét Sólyom Lászlót idézve - igazolhatatlan, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát az utolsó pillanatban 70 évrõl 62-re csökkentették.
Igazolhatatlan, egyben életveszélyes a demokratikus igazságszolgáltatásra nézve (hacsak az utolsó utáni pillanatban vissza nem vonják). Nekünk itt Romániában van fogalmunk arról, hogy mit jelent a szétvert, politikailag befolyásolt - ellenõrzött és manipulált, az állampolgárok ügyeinek rendezésében megbénított - igazságszolgáltatás.
Külön diszkrét bája az új magyar alapszabálynak, hogy az ellenzék pártjai nem írják alá, ami izgalmas politikai helyzethez vezet, túl azon, hogy egypártivá, pártállamivá teszi az alap(talan)törvényt. Végül, pusztán a derû kedvéért: a román államfõ is bejelentette az új alkotmány elõterjesztését. A narancs gõzhenger akadályt nem ismerve mûködik, s útjában mindent eltipor. Amitõl félünk, nem menekülünk.
Ágoston Hugó
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. április 18.
?nnep és hétköznapok ?rköbölkúton
Bõ százhatvan esztendõt fiatalodott ?rköbölkút az elmúlt szombat kora délutánján. Igaz, csak néhány órára élhették meg az ott lévõk a csodát, amit Rákóczi Lajos tanár teremtett az õsöket, értékeinket feledni nem akarók számára. A szájhagyomány szerint a drótos tót eltévelyedésének falujában a hajdani huszártoborzó hangulata ismét belengte a barackvirággal ékesített völgyet.
Székelyföld, az ?rmellék, Hajdú-Bihar megye hagyományõrzõ huszárjai peckesen ülték meg a prüszkölõ paripákat, pedig igencsak ficánkoltak a kora tavaszi napsütésben. Miután a tábori szekérrel kísért huszárcsapat Szentjobb irányából érkezve felsorakozott az iskolaudvar magaslatán, a Székelyhídi Férfikórus szívét-lelkét beleadva énekelte a Szózatot, a domboldalakon csapódva remegett az érces férfihang.
Rákóczi régi ígérete volt egy szoborpark kialakítása ?rköbölkúton, a kopjafa és emléktáblák sorát ez alkalommal Vasvári Pálnak, a szabadságharc õrnagyának mellszoboravatása bõvítette. A helybeli iskola diákjainak szavalatait követõen Meleg Vilmos színmûvész teremtett versmondásával hangulatot. Jelen volt Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári fõkonzulja, aki üdvözölte a Szent korona egykori õrzõfalujának lakosságát, buzdított a magyar-magyar összefogásra, fontosnak tartva a románokkal való megbékélést is. Ekként gondolkodott Vasvári is, aki forradalmi idealista politikus lévén a népek közötti testvériséget komolyan vallotta - hangsúlyozta a fõkonzul. Gavrucza Tibor megyei tanácsos így fogalmazott: szívbõl jövõ köszönet azoknak, akik emléket állítanak, mert minden rögöt meg kell óvnunk, hisz ami ma még létezõ, holnapra már elorozhatják tõlünk. Mielõtt felolvasták az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak az esemény kapcsán megfogalmazott gondolatait, Szilágyi Mátyás, Gavrucza Tibor, valamint az alkotó Szabó István leleplezték Vasvári Pál fából készült szobrát, majd Czondi István helybéli lelkipásztor megáldotta az alkotást.
A házigazda, aki egyben a Pro ?rköbölkút Egyesület elnöke is, méltatta Vasvári érdemeit, akinek köszönhetõen sikeresen hajtották végre az érköbölkúti toborzást. Szót ejtett a huszárok mindenkori hû társáról, a lóról is, imigyen vezetve fel az eseménysor folytatását jelentõ lószobor leleplezését. Amint elmondta, tudomása szerint szerte Európában az érköbölkúti a második olyan szobor, amely magának a lónak állít emléket. A Vasvári szobornál már beszédet mondó Papp Gyula nyugalmazott ezredes arról a spirituális kapcsolatról szólt, amely évezredek során kialakult az ember és a ló között.
Van vizük s orvosuk
Bármennyire is érkeztek illusztris vendégek az ünnepségre, a falubeliek közül viszonylag kevesen szakítottak idõt a közös együttlétre. A falu ügyes-bajos dolgainak intézését Gõdér Attila tanácsossal közösen vállaló Kaszoni Elek helyi RMDSZ alelnököt otthonában kerestük fel, hogy beszéljen az ott élõk mindennapjairól. Elmondta, sikerült a faluban a vízhálózat kiépítését megoldaniuk. Legalább ekkora eredménynek számít az ?rolaszi irányába vezetõ bekötõút leaszfaltozása. A falu központjában ottjártunkkor még érzett a friss bitumen szaga, alig néhány napja aszfaltoztak le egy 280 méter hosszúságú utcát. A 11,5 kilométer össz-utcahossz szinte teljesen kövezett, ígéretet kaptak, hogy az idén mintegy száz teherautónyi kavicsot terítenek ?rköbölkúton. ?römmel újságolja vendéglátóm, hogy az orvosi ellátás akadozása a közeljövõben megszûnik, találtak egy olyan háziorvost, aki hajlandó a faluba költözni. Megoldásra váró feladatok is akadnak bõven, a kultúrház nem rendelkezik fõzõhelyiséggel, pedig faluhelyen lakodalmak idején ez elég nagy hiányosság. A település régmúlt dicsõségérõl árulkodik a szép formátumú községháza, aminek beomlott tetõzete nem sok jót sejtet. Mindezt Kaszoni is jól tudja, és azon van, hogy mentsék a még menthetõt, szebbé tegyék e nagy múltú települést.
Csak anyagi gyarapodás
Czondi István lelkipásztor két évtizede pásztorolja a hatszáz lelkesre apadt gyülekezetet. Szolgálata kezdetén még nyolcszáznál is többen voltak reformátusok. A háromszázötven fõs roma lakosság az olcsóbb szertartási költségek okán a fancsikai ortodoxoknál keresztelkedik, de elõfordul, hogy a tiszteletes úr is beszolgál temetések alkalmával a roma kolónián. Czondi statisztikai adatokkal is szolgált, az idén már hét alkalommal hirdetett gyászt a harang, miközben keresztelés nem volt. Az elmúlt esztendõben nem házasodott senki, a tavalyi kilenccel szemben az idén csak öt fiatal fog konfirmálni. Ha emberanyag szempontjából nem túl fényes is a jövendõ, anyagiakban lépésrõl-lépésre gyarapodnak, van mit felmutatniuk. Jó két esztendeje a közel fél évszázadon át megrepedten álló harangot újjáöntették, így immár három harang szól. ?szre elkészül a ravatalozó is, a pénz egy részét a közösség állja, de kétkezi munkával is segítenek a hívek. Cseke Attila miniszter közbenjárására harmincezer lejt kaptak a temetkezési hely munkálatainak elkezdéséhez. Már megnyúltak az árnyak, mire a dimbes-dombos faluból kivezetõ kanyargós kaptatón túljutottunk, magunk mögött hagyva a lassan morzsolódó, még érintetlen magyar közösséget.
biharmegye.ro2011. április 19.
Nemsokára új iskola épül Háromkúton
Háromkút a Fekete-Hagymás lábánál fekszik, 14 kilométerre a Gyilkos-tótól. Százhatvan lakosa két megye határvitájában õrlõdik. A moldvai Neamþ megye magáénak tartja az erdõiket, kaszálóikat, még az utat is. Közigazgatásilag mégis Gyimesközéplokhoz, vagyis Hargita megyéhez tartozik.
A kis település most az iskoláért küzd, mert tavaly elmosta az árvíz. Közadakozásból szeretnék újraépíteni és mintegy három millió forint már össze is gyûlt. Háromkútról nagyon sokat hallottunk a tavalyi árvíz után, hiszen itt elmosta a települést, az iskolát is elöntötte.
Az iskola újjáépítése érdekében nagy összefogás alakult ki. Sok jóindulatú emberre talált az új iskola megálmodója, Imre Anna tanítónõ, nemcsak az országhatárokon belül, hanem világszerte. A háromkútiak abban reménykednek, hogy gyerekeik az õsztõl már új iskolában tanulhatnak. Kossuth Rádió
Erdély.ma2011. április 19.
Helyreállítják az aradi Szabadság-szobrot
Feljelentést tett az aradi önkormányzat ismeretlen tettesek ellen, akik egy hónapon belül kétszer rongálták meg az aradi Szabadság-szobrot.
A tizenhárom aradi vértanúnak emléket állító mûalkotásnak több elemét is megcsonkították az elkövetõk: legutóbb az ?bredõ szabadság nevû szoboralak kezébõl ellopták a tõrt, az Áldozatkészséget szimbolizáló figuráról pedig a diadémot tulajdonították el.
Március elején a szobor és a román forradalmi emlékmû elõtti térburkoló kövek egy részét szedték fel, és dobták a szökõkútba a tettesek. A rendõrség vizsgálja a két esetet, egyelõre nem tudni, ugyanarról az elkövetõi körrõl lehet-e szó?
Bognár Levente alpolgármester az ?j Magyar Szónak elmondta: már felvették a kapcsolatot a szakértõkkel a mûalkotás helyreállítása érdekében, remélik, mihamarabb eredeti állapotában lesz látható Zala György alkotása.
A helyi hatóságok rendelkeztek arról is, hogy a jövõben a folyamatos õrszolgálat mellett térfigyelõ kamerák szavatolják a szoborcsoport biztonságát. A politikus szerint nem állítható egyértelmûen, hogy az elmúlt hónapban elkövetett garázdaság magyarellenes megnyilvánulás.
Erdély.ma2011. április 19.
Semjén: ahogy a nemzet, úgy a szavazati jog is egységes
Tegnap szavazta meg a magyar parlament az új alkotmányt. Az alkotmányozás az országgyûlés legmagasabb rendû hivatása. Ez az alkotmány nem az elmúlt hónapok vagy évek munkája, hanem 1989 óta folyamatosan folyt a diskurzus az országban arról hogy szükség van egy új alaptörvényre. Az új alkotmány szervesen illeszkedik a magyar történelemhez, a Szent István által megalkotott keresztény állam történetéhez valaint az évszázadok során történõ törvénykezés ívéhez.
Duna Televízió Reggel címû mûsorának Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnökhelyettes volt vendége. Semjén elmondta, hogy az alkotmány nem csupán az államszervezet leírása, hanem egy identitástadó dolog is, azaz megmondja, hogy kik vagyunk mi magyarok, mit gondolunk a világról és mi a mi küldetésünk. Államszervezeti szempontból pedig ez az alaptörvény egy egységes, logikus, világos rendszert épít fel.
Az alkotmány egyik legfontosabb pontja, hogy kimondja, egységes magyar nemzet van, amely történelmi okokból a világban szétszóródva él. Ezzel a ponttal az alkotmány minden határon túli magyart beemel a magyar nemzetbe, átlépve ezáltal egyféleképpen a történelem viharait is. A határon túli magyarságra vonatkozóan ez az alaptörvény kimondja, hogy a régi alkotmányokkal ellentétben Magyarország nemcsupán felelõsséget érez az anyaországon kívül élõ magyarokért, hanem felelõsséget visel is. Ez a cikkely magába foglalja a határon túli magyarok szavazati jogának problémáját is. Az erre vonatkozó jogszabályokat kétharmados törvények fogják leszögezni.
Az alkotmány kimondja, hogy egy magyar nemzet és egy magyar állampolgárság van, függetlenül attól, hogy hol él az illetõ a világban. A választójog tekintetében az alaptörvény leszögezi, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkezõ állampolgároknak is lehet szavazati joga. Ez az váasztójog magába foglalja az európai uniós váasztásokról, a parlamenti, az önkormányzati, a polgármesteri választásokról szóló törvényeket is.
Erdély.ma2011. április 19.
Európa peremén - Borús kilátások Moldvában
A negyedmilliónyi csángó háromnegyede elrománosodott, és sajnos a maradék még magyarul értõ csángó közösséget is a nyelvvesztés fenyegeti. Megdöbbentõ viszont, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által tíz éve mûködtetett oktatási program folyamatos bõvülése ellenére 17 ezerrel csökkent a magyarul értõk, beszélõk száma. A napokban Külsõrekecsinben újrafogalmazták a tíz éves csángómagyar közösségfejlesztõ tervet, az ?j Csángó Cselekvési Terv a riasztó adatok tükrében készült.
Tíz évvel ezelõtt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének Oktatási Programja néhány iskolán kívüli foglalkozást jelentett, ma ez a mozgalom odáig fejlõdött, hogy a 9000 valamennyire magyarul beszélõ moldvai csángó gyerek közül 1700 tanulja a magyar nyelvet, a szövetség pedig jelenleg 65 gyerek számára biztosítja a magyar nyelven való továbbtanulás lehetõségét.
2008-ban még arról tudósítottuk a nézõket, hogy a moldvai Szitás faluban a katolikus plébános gáncsoskodása akadályozza a Moldvai Csángómagyar Szövetség által indított oktatási programot.
A megfélemlített szülõk többsége akkor lemondott a foglalkozásokról, mindössze 5-6 gyerek tanult magyarul. Az oktatási program viszont túlélte a kezdeti nehézségeket, ma a falu gyermekeinek egyharmada, 40 gyerek tanul magyarul.
Az évek során népszerû lett a keresztszülõ program is, amely révén a jelképes keresztszülõk anyagilag is támogatják egy-egy iskolás korú gyermek anyanyelvi oktatását. Jelenleg 25 településen zajlik magyar oktatás, a fejlõdés tehát egyértelmû. Talán ezért hatnak megdöbbentõen Tánczos Vilmos néprajzkutató felméréseinek adatai, melyek szerint a magyarul beszélõ csángók száma 50.000 fõ alá esett, holott 15 évvel ezelõtt még 62 ezren beszéltek magyarul. A csángók kutatója szerint sem a magyar oktatás terjedésétõl, sem a magyar misézéstõl nem várható el a nyelvvesztés folyamatának megállítása, ennek ellenére az oktatás nagyon fontos tényezõ.
Ezekért az emberekért semmiféle anyagi, didaktikai, pszichikai erõfeszítés nem kár, az emberek igényeinek eleget kell tenni, de ugyanakkor felelõs módon, nemzetpolitikában kellene gondolkodni. - mondja Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens.
A néprajzkutató szerint a moldvai csángók ügyét nem lehet drasztikus beavatkozások nélkül kezelni, például, a csángókat nem érdemes az erdélyi magyarsággal egy kalap alatt a szülõföldön maradásra ösztönözni: ?n nem kitelepíteni akarom a csángókat, de azt gondolom, hogy azokat a fiatalokat, akik a Csángóföldrõl elmenni akarnak, célszerû volna pozitív diszkriminációban részesíteni, és a magyarországi letelepedésüket valamilyen módon elõsegíteni.
Az Erdélybe áttelepedett csángók száma körülbelül 50 ezerre tehetõ. A jászvásári püspökség adatai szerint 1990 után 80 ezer csángó hagyta el szülõföldjét és dolgozik Spanyolországban vagy Olaszországban.
Erdély.ma2011. április 19.
Ismerjék el a történelmi régiókat (Háromszéki vezetõk Bãsescu nyilatkozatairól)
A történelmi, kulturális szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni a régiók átszervezése során - szögezték le Traian Bãsescu államfõ hét végi kijelentései kapcsán az RMDSZ és az MPP háromszéki vezetõi. Mint arról beszámoltunk, Traian Bãsescu vasárnap Kovásznán kijelentette: szorgalmazza, hogy az új alkotmányban jelenjék meg a régiók fogalma, de a fejlesztési régiók átszervezése során gazdasági és szociális kritériumokat kell szem elõtt tartani, nem pedig etnikai szempontokat. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke leszögezte: a szövetség kitart saját régióátszervezési elképzelése mellett, Kulcsár-Terza József pedig úgy vélekedett, a természetes, történelmi régiókat kellene elismerni.
Vannak olyan kérdések, amelyekben egyetértünk az államfõvel, és vannak olyanok, amelyekben nem - jelentette ki lapunknak Tamás Sándor utalva Traian Bãsescu kijelentéseire. Hangsúlyozta: a fejlesztési régiók átszervezését régóta szorgalmazzák, és az átrajzolás során tekintettel kell lenni egy-egy térség történelmi, kulturális, hagyományos, ha úgy tetszik, szociális sajátosságaira. A három székelyföldi megye, azaz Hargita, Kovászna és Maros megye egy testet alkot, egységes történelmi, kulturális szempontból, és ahogyan Vrancea megyének sincs sok köze a jelenlegi felosztás szerint az ugyanazon régióba tartozó Konstancához, úgy Háromszéknek sem Szeben vagy Fehér megye mellett a helye. Lehet, hogy az államfõnek más a véleménye, de mi kitartunk az RMDSZ által kezdeményezett régióátszervezési törvényben rögzített álláspont mellett - szögezte le az RMDSZ-es politikus. Mint fogalmazott, a Demokrata Liberális Párt nem nyerte meg a választásokat oly módon, hogy önállóan kormányozzon, így figyelembe kell vennie az RMDSZ álláspontját is. Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök a Háromszéknek leszögezte: nem újraszervezésre, átgondolásra van szükség, hanem a természetes, hagyományos történelmi régiók elismerésére, hiszen azok amúgy is léteznek, és akként is beszélnek róluk Romániában, például Máramarosról, a Bánságról stb. Ezen régiók elismerése szerinte nem veszélyeztetné az ország integritását. A régiók fogalmának alkotmányos megjelenítésérõl úgy vélekedett, nem annyira fontos azt alaptörvénybe iktatni, hiszen törvény szabályozza azt. Az államfõ azon kijelentésére, mely szerint az etnikai alapú autonómia soha nem jelent elfogadható feltételt egy koalícióban sem, az MPP-s politikus leszögezte: csak a gyulafehérvári kiáltványban szereplõ ígéretek betartását kérik. Azt üzente továbbá Traian Bãsescunak, hogy Románia tartsa be az Európa Tanácsba történt felvételekor vállalt kötelezettségeket, így a Gross-jelentésben megfogalmazott ajánlást is az autonóm régiókról.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 19.
A parlament elfogadta az új alaptörvényt (Magyarország)
Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépõ alaptörvényét tegnap az Országgyûlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselõ pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselõi, valamint a független Põsze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselõ, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.
A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselõk Áruló nem leszek! feliratot formáztak betûkbõl. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: Történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is. Az Országgyûlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye a múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövõt is szem elõtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat. A nemzeti érdekekbõl indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttmûködõ Európájában tartja lehetségesnek - hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a nemzetiségeket. Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot - mondta Kövér László. Nemzeti hitvallás elnevezéssel preambulumot tartalmaz az új alaptörvény. Ez a Himnusz Isten, áldd meg a magyart! sorával kezdõdik. Megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit - olvasható a szövegben. A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különbözõ vallási hagyományait, ígérik, hogy megõrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét. A magyarok tiszteletben tartják a történeti alkotmány vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelõsségérzetrõl szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelõsséget visel sorsukért, elõsegíti közösségeik fennmaradását és fejlõdését, támogatja magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülõföldön való boldogulásukat. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint az új egypárti alaptörvény elfogadásával április 18. az ország szétszakításának napja lett, a szocialisták pedig azon lesznek, hogy visszaállítsák az egységét, a demokrácia, a jog és a bizalom Magyarországát. Bírálatokat fogalmazott meg az új magyar alkotmány egyes rendelkezéseivel kapcsolatban több szlovákiai párt. Az ellenzéki Irány - Szociáldemokrácia elnöke szerint Szlovákiának is módosítania kellene saját alkotmányát. Robert Fico úgy véli: a szlovák alkotmánymódosításoknak a magyar alkotmány egyes kitételeire kellene reagálniuk. ?gy vélte: magyar részrõl ez támadás Szlovákia területi egysége ellen, s ezért a szlovák alkotmányban valamivel többet kell majd mondanunk a Szlovák Köztársaság területi egységérõl, mint ami most van benne. A kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom leginkább azt kifogásolja, hogy az alkotmányban Magyarország felelõsséget vállal a határon túli magyarokért, támogatja kollektív önigazgatásukat és választási jogaikat anélkül, hogy legalább egy ideig Magyarországon élnének. Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt elnöke meg van gyõzõdve arról, hogy az Orbán Viktor vezette kormány célja a trianoni szerzõdés következményeinek felszámolása és Európa elrendezésének megváltoztatása. Az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán aggodalmát fejezte ki Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere. Emlékeztetett: Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezõjeként elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben. Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezésérõl tanúskodnak, ami csak nehezen összeegyeztethetõ az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a tegnap elfogadott alkotmánnyal erõsödtek, és nem gyengültek - fogalmazott Werner Hoyer.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 19.
Leragasztotta díjnyertes alkotásaikat az LMP, tiltakoznak az erdélyi fotósok
Tiltakozást váltott ki erdélyi magyar fotósok körében, hogy a Lehet Más a Politika aktivistái a napokban Orbán Viktor miniszterelnököt a 2007. februári fideszes kordonbontás közben ábrázoló fénymásolt képeket ragasztottak a Kossuth téri EGY?TT-Lét címû kiállításon bemutatott fotóikra.
Vágó Gábor, az Országgyûlésbe az egy évvel ezelõtti választásokon bejutott alakulat választmányának szóvivõje azzal indokolta a villámcsõdület keretében lebonyolított akciót, hogy szerintük az Orbán-kormány megpróbálja elejét venni a Kossuth téri tüntetéseknek. Az LMP szerint ugyanis a gyülekezési jog korlátozásának minõsül, hogy a téren senki nem kap engedélyt tüntetésre a tárlat miatt.
Orbán Viktor most kiállításkordont vont a Kossuth tér elé, ami semmivel sem jobb, mint amikor Gyurcsány Ferenc rakott ide egy kordont - hangoztatta Vágó, hozzátéve: miközben az akkori kordont Orbán Viktor csavarhúzóval bontotta le, õk jelképes módon próbálják a kiállításkordont lebontani. Csakhogy az LMP-sek a magyar Országgyûlés és a Magyar Fotográfusok Háza Együtt-lét - Hagyományos kultúrák együttélése a Kárpát-medencében nemzetközi fotópályázatának díjnyertes alkotásait takarták le. Közöttük a székelyudvarhelyi Balázs Attiláét és Haáz Sándorét, akik a Hargita Népe napilapnak elmondták: a pártaktivisták gúnyolódtak alkotásaikkal és méltóságukat sértették meg a megmozdulással. Az üggyel kapcsolatban különben az Országgyûlés sajtószolgálata közölte: a magyar EU-elnökség kiemelt rendezvényének minõsülõ kiállítást még 2009-ben hagyta jóvá az EU-elnökségi munkacsoport, emiatt nem lehet demonstrációkat rendezni a Parlament elõtti téren március 17. és augusztus 1. között.
Krónika (Kolozsvár)2011. április 19.
Bírálja a külföldi baloldali és liberális sajtó az új magyar alkotmányt
Az elmúlt napokban számos külföldi napilap elemzést vagy tudósítást közölt a magyar alkotmány körüli vitáról vagy a készülõ alaptörvény elõírásaiból. Fõként a liberális beállítottságú lapok foglalkoztak nagy terjedelemben az alkotmánnyal, újságíróik éles hangon bírálták a tegnap elfogadott alaptörvényt.
Libération: konfliktust szülhet a választójog
A parlamenti jóváhagyás elõtt álló új magyar alkotmányról közölt Orbán Viktor miniszterelnök fotójával illusztrált elemzést tegnapi számában a Libération. A baloldali francia újság szerint az új alkotmány szomorú fordulat a posztkommunista Magyarország történetében: a kétharmados parlamenti többséggel rendelkezõ Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nem egyszerûen Magyarországra változtatja a Magyar Köztársaság nevét, hanem éppen akkor szakít a jogállam alapelveivel, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be. A lap kiemeli, hogy a konzervatív és nacionalista miniszterelnök és a morális többséget képviselõ jobboldal új alaptörvénye Istenhez, a Szent Koronához és a hazához folyamodik és rögzíti, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nõ között jöhet létre. A szöveg - mint a Libération írja - a határon túli magyarok szavazati jogának megadására is lehetõséget teremt. A Fidesz célja az, hogy megszerezze a külföldön élõ magyarok szavazatait a következõ választásokra - idéz a lap egy meg nem nevezett ellenzéki képviselõt. A kérdés növelheti a feszültségeket a szomszédos országokkal - tette hozzá a cikk szerzõje, Florence La Bruyere.
Az elemzés úgy véli: az új alaptörvény Orbán pártjának egyebek mellett befolyást biztosít a teljes intézményrendszerre azzal, hogy létrehoz egy olyan szervezetet, amely lehetõvé teheti a Fidesz számára, hogy ha ellenzékbe kerül, egyfajta alkotmányos puccsot végrehajtva visszatérjen a hatalomba. A Költségvetési Tanácsnak, amelynek tagjai a miniszterelnökhöz több évig közel álló emberek, ugyanis korlátlan vétójoga lesz a parlament által elfogadott költségvetést illetõen. ?s amennyiben az Országgyûlésnek nem sikerül a büdzsét elfogadnia, az Orbán Viktorhoz közel álló köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet - hívta fel a figyelmet a Libération. A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök a jelenlegi 1949-es alkotmányt sztálinista csökevénynek tartja annak ellenére, hogy azt 1989 óta folyamatosan módosították annak érdekében, hogy megfeleljen egy európai uniós taghoz méltó demokratikus állam normáinak. Az új (alkotmány) sokkal rosszabb - vélekedik a cikk szerzõje.
FT: a befektetõk üdvözölhetik az adósságféket
A magyarországi alkotmányozási folyamatról közöl írást a Financial Times is. A liberális irányzatú londoni gazdasági-politikai napilap elõfizetéses internetes kiadásán - Chris Bryant bécsi tudósító tollából - vasárnap este megjelent értékelés szerint a magyar parlament másnap olyan új alkotmányról szavaz, amelyet ellenzõi szerint csekély konzultáció után hajtanak át és amely gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenõrzõ rendszereket és ellensúlyokat. Ellenzéki politikusok és civil társadalmi csoportok arra is figyelmeztetnek, hogy a dokumentum a kormányzó Fidesz populista-nacionalista és nyíltan keresztény szemléletmódját testesíti meg emellett a jövendõ kormányok stabilitásának gyengítését is szolgálhatja - áll a cikkben. Martonyi János külügyminiszter azonban a Financial Timesnak nyilatkozva bírálta az ellenzéki pártokat az új alkotmányról folytatott tárgyalások bojkottja miatt, és kijelentette, hogy Magyarország demokratikus intézményeinek szerkezete alapvetõen változatlan marad. Kormánytisztviselõk szerint Magyarországnak azért van szüksége új alkotmányra, mert az 1989-1990-ben felvázolt jelenlegi alaptörvény átmeneti megoldás volt, és jelentõs részben az 1949-ben kelt, kommunista idõszakbeli alkotmányra alapult. A bírálók azonban attól tartanak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök - egy évvel a példátlan, kétharmados parlamenti többség elnyerése után - megpróbálja bebetonozni pártja hatalmát - áll a Financial Times írásában. A lap internetes kiadásának cikke szerint a kormányfõ párthû személyeket nevezett ki kulcspozíciókba, meggyengített vagy feloszlatott független intézményeket, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíjalapok vagyonát és vitatott médiatörvényt fogadtatott el. Tegnap pedig a parlament alig több mint egy hónappal a vita kezdete után szavazott az alkotmányról, amely ellen ezrek tiltakoztak a hétvégén.
A Financial Times szerint a befektetõk valószínûleg üdvözlik majd az úgynevezett adósságfék-kiegészítést, amely arra kényszeríti a kormányt, hogy a hazai össztermék 50 százaléka alá mérsékelje az államadósság-rátát a jelenlegi 80 százalékról. Elemzõk azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a jövõbeni kormányok keze meg lesz kötve, mivel olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az adótörvények, kétharmados többség kell majd a visszavonáshoz - áll a Financial Times írásában. A lap újságírója szerint ugyanakkor a kormány várhatóan egy sor kiegészítõ jogszabályt is életbe léptet, köztük azt, amelyik szavazati jogot biztosít a külföldön élõ magyaroknak. A lap szerint ez az intézkedés feldühítheti azokat a szomszédos országokat, amelyekben nagy létszámú magyar kisebbség él.
Le Monde: vita várható Brüsszelben
A magyar alkotmánytervezetet ért bírálatokról közölt összeállítást hétvégi számában a Le Monde címû francia napilap is. Joelle Stolz kiküldött tudósító írását a mértékadó balközép újság egy olyan rajzzal illusztrálta, amelyen a Szent Korona és egy, a tetején elhelyezkedõ keresztre mutató kéz látható. Az Isten és a Szent Korona jegyében megfogalmazott új magyar alkotmány, amelyet április 18-án kell elfogadnia az Orbán Viktor konzervatív magyar miniszterelnöknek kedvezõ parlamentnek, éles bírálatokat váltott ki az országban, de az Európai Unióban is rossz érzést keltett - fogalmaz a cikk szerzõje. Hangsúlyozza, hogy a szöveget megfogalmazó kormánypárt, a Fidesz és keresztény fundamentalista szövetségesei számára a kommunista korszak utolsó maradványainak felszámolásáról van szó, helyreállítva az ezeréves Magyarország jogi és szimbolikus folytonosságát. Az alkotmánytervezet ellenzõi szerint viszont a régies hangvételen túl a tervezet korlátozza a szabadságjogokat, és fegyverként szolgálhat a parlamenttel szembeni alkotmányos puccshoz - hívta fel a figyelmet a lap.
A Le Monde szerint az alkotmány kapcsán a médiatörvényhez hasonló vitára lehet számítani Brüsszelben.
Kiválasztott néprõl beszél a Süddeutsche Zeitung
A liberális Süddeutsche Zeitung szombati számában eközben az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója, Michael Frank a cikk bevezetõjében azt fejtegette: állampolgárok, jogászok, társadalomtudósok felvetik a kérdést, hogy az új alkotmány megalkotását illetõen a magyar kormány részérõl mi indokolta a rendkívüli sietséget. Nem volt alkotmányozó gyûlés, nem lesz népszavazás - írja Frank, hangoztatva: még konzervatív beállítottságú polgárok is kifogásolják, hogy az alkotmány egy párt, sõt talán egy ember, Orbán Viktor alkotmánya lesz. A cikkíró szerint a magát tulajdonképpen nem is demokratának, hanem forradalmárnak tekintõ Orbán Magyarországot és a magyarokat egyaránt kiválasztott népként akarja új életre kelteni. Ezért az alkotmány bevezetõje, a preambulum egy magyar hitvallás - fogalmaz Michael Frank, utalva az Isten, a király, a haza fogalmakra, amelyek - mint vélekedik - egy 19. századi szöveg pátoszával szabják meg az új alkotmány szellemét. A szöveg a koronát nemzeti jelképként említi, Szent Istvánt nemzetalapítóként dicsõíti, a magyarok földjét keresztényként definiálja - írja Frank, utalva arra is, hogy az országot többé nem Magyar Köztársaságnak, hanem Magyarországnak nevezik majd. Azaz - mint hozzáteszi - azt az elnevezést, amelyet az 1989-es fordulatkor demokratikus vívmányként vezettek be, most törlik.
A cikkíró az alaptörvény ellen azt is felhozza, hogy az a családot a férfi és a nõ kötelékének nevezi, azaz kizárja a homoszexuális partneri kapcsolatot. Megemlíti, hogy a jövõben egy sor törvény csak kétharmados többséggel fogadható el. A