udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
388
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 361-388
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 4.
Meghirdették a Szülõföldön magyarul pályázatcsomagot
A Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. meghirdeti a Szülõföldön magyarul címû pályázatát a nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatás, illetve hallgatói támogatás igénylésére a 2010/2011-es tanévre. A pályázat célja: a romániai magyar nyelvû oktatás és nevelés támogatása.
A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás.
Pályázók köre:
1.Nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesülhet az az óvodás, aki Romániában mûködõ óvodában magyar nyelvû képzésben vesz részt.
2.Nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesülhet az az általános és középiskolás tanuló, aki Romániában mûködõ oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az, aki fakultatív magyar nyelvû oktatásban részesül, mivel a lakóhelyéhez tartozó, napi bejárással elérhetõ oktatási intézményben nincs magyar nyelvû tagozat. Azok a nappali tagozatos középiskolás tanulók, akik a pályázat benyújtásának határidejéig - 2011. június 30-ig - 18. életévüket betöltötték, egyedi elbírálással részesülhetnek a támogatásban.
3.Hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában mûködõ
felsõoktatási intézményben alapfokú vagy magiszteri tanulmányait magyar nyelven folytatja.
Pályázatból kizárandók köre:
1.aki nem tesz eleget a pályázati felhívás feltételeinek;
2.aki pályázatát a megadott határidõn túl, illetve hiányosan nyújtja be, és a
felszólításban szereplõ határidõn belül sem pótolja a hiányosságokat.
Pályázható támogatás összege és jogcíme:
A. NEVEL?SI, OKTATÁSI TÁMOGATÁS - 20.000 Ft-nak megfelelõ RON összegû nevelési, oktatási támogatásban részesülhet az a tanuló és óvodás, aki romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe vagy óvodába jár, és magyar nyelven tanul. A fakultatív oktatásban résztvevõk pályázatai egyéni elbírálás alá esnek.
B. TANK?NYV- ?S TANESZK?Z TÁMOGATÁS - 2.400 Ft-nak megfelelõ RON összegû tankönyv- és taneszköz támogatásban részesülhet az a tanuló és óvodás aki romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe vagy óvodába jár, és magyar nyelven tanul. A fakultatív oktatásban résztvevõk pályázatai egyéni elbírálás alá esnek. C. HALLGAT?I TÁMOGATÁS - 2.800 Ft-nak megfelelõ RON összegû támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában mûködõ felsõoktatási intézményben tanulmányait egészben, vagy részben magyar nyelven folytatja.
Az A. és B. pontok alatt megjelölt támogatások együtt pályázhatók, egy pályázati csomagban. A C. pont alatt megjelölt támogatási forma különálló pályázati csomagot alkot. A fentiek szerinti jogosultságok igazolása, valamint a pályázati feltételek teljesítése esetén az A. és B. pontokban megjelölt támogatás egyidejûleg is elnyerhetõ.
A támogatás a 2010/2011-es tanévre egy alkalommal igényelhetõ.
A pályázat benyújtásának határideje: 2011. május 4 - június 30. (postabélyegzõ dátuma) A hiányosan beadott pályázatok hiánypótlását a hiánypótlásra való felszólítás átvételétõl számított 15 napon belül be kell küldeni a pályázati irodáknak.
A pályázás módja:
A pályázatokat csak a Pályázati Iroda által kidolgozott adatlapon lehet benyújtani. Az A. és B. pontokban megjelölt támogatásokra vonatkozó pályázati feltételek: - megfelelõen kitöltött pályázati adatlap; - kötelezõen csatolandó mellékletek, úgy mint:
a.) a törvényes képviselõ személyazonosító okiratának fénymásolata;
b.) a tanuló/óvodás születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata;
c.) a tanuló/óvodás iskolalátogatási / óvodalátogatási igazolásának eredeti példánya, amely tartalmazza az adott osztály/ tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését.
d.) a moldvai magyarok magyar tannyelvû oktatásban való részvétele esetében,
iskolai magyar óra látogatást igazoló irat, vagy ennek hiányában a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Szeret-Klézse Alapítvány által kiállított magyar tannyelvû oktatásban való részvételt igazoló irat eredeti példánya.
A C. pontban megjelölt támogatásra vonatkozó pályázati feltételek:
- megfelelõen kitöltött pályázati adatlap;
- kötelezõen csatolandó mellékletek, úgy mint:
a.) a pályázó személyazonosító okiratának fénymásolata;
b.) a hallgató jogviszonyát igazoló okirat eredeti példánya, amely tartalmazza az adott tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését, vagy a magyarul hallgatott tárgy(ak) nevét.
A megítélt támogatási összeg banki átutalással történik, melyrõl postai úton kap tájékoztatást.
Lebonyolító szervezet: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége
530241 Csíkszereda, Tapolca utca 20. Tel/fax: 0266 371377 E-mail: [email protected]
Pályázatok benyújtásának módja:
A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában 1 (egy) eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következõ címre:
Teleki Oktatási Központ
545500 Szováta, Rózsák útja 147., Pf.1
Pályázati adatlapok beszerezhetõk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irodáiban, az RMPSZ területi képviselõinél, vagy letölthetõk a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapról.
Pályázat elbírálási és eljárási rend:
A beérkezett pályázatokról a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége ellenõrzés és feldolgozás után javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt-nek, aki döntési javaslatát a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény alapján a Bizottság elé terjeszti.
További tájékoztatás az RMPSZ irodájától kérhetõ a 0266371377, a Teleki Oktatási Központtól a 0265570725 számokon, vagy a külön ebbõl a célból elindításra kerülõ, 2011. május 15-tõl ingyenesen hívható, 0800800395 számon kérhetõ.
* * *
A pályázati ûrlapoknak a jogosultakhoz való eljuttatásáról megkérdeztük a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnökét, Burus Siklódi Botondot:
- Idén lesznek-e az elõzõ évekhez hasonló módon kiosztott formanyomtatványok?
Burus Siklódi Botond:
- Természetesen idén is eljuttatjuk a pályázati csomagokat az iskolákba, akárcsak a korábbi években, és számítunk pedagóguskollégáink jóhiszemû együttmûködésére.
Minél rövidebb idõn belül igyekszünk eljuttatni a csomagokat a helyszínekre, hogy az érdeklõdõk kellõ idõben benyújthassák pályázataikat.
Addig is türelmüket kérjük, aki pedig nagyon igyekszik (türelmetlensége érthetõ!), azt/azokat arra kérjük, hogy a pályázati adatlapot a honlapról letöltve majd teljes körûen kitöltve és a kötelezõ mellékletekkel ellátva postán juttassa el a Teleki Oktatási Központ honlapon megadott címére.
Erdély.ma2011. május 4.
Véghajrában az EMNP bejegyzése
Csütörtök délelõtt a bukaresti törvényszéken leadják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentációt - tudtuk meg Toró T. Tibortól, az új párt életre hívását felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnökétõl. Ha senki nem gördít rendkívüli akadályokat, és nem nyúlik hosszúra a pereskedés, néhány héten belül egy harmadik párttal gazdagodik az erdélyi magyarság.
Majdnem harmincezer aláírást sikerült összegyûjteniük, és az elmúlt hetekben ezek hitelességét is ellenõrizték, a törvény szerint összeállított csomagban szerepel az alapszabályzat, a program és a párt alakuló nyilatkozza. A jogszabály értelmében négy alapítótagnak kell jelen lennie a dokumentumok iktatásánál, Toró T. Tibor mellett a három régió egy-egy képviselõje utazik Bukarestbe: Székelyföldrõl Papp Elõd, Közép-Erdélybõl Gergely Balázs, a Partiumból pedig Zatykó Gyula. A párttörvény szerint a dokumentumok iktatása után a kezdeményezõknek egy országos napilapban kell meghirdetniük szándékukat, és 15 nap áll az állampolgárok rendelkezésére, ha valakinek kifogása lenne, ez idõ alatt kell óvást benyújtania. Toró T. Tibor elmondta, nincsenek illúziói, számítanak akadályokra, azt például már elõre tudják, van egy bukaresti polgár, akinek egykor nem jegyezték be a pártját, és azóta minden kezdeményezést igyekszik meggátolni.
A törvényszék a 15 nap elteltével tûzi ki a tárgyalás napját, amely legjobb esetben egyszeri alkalom, de három évvel ezelõtt az MPP bejegyzése hónapokig elhúzódott.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 4.
Az Iskola Alapítvány közleménye
Az Iskola Alapítvány 15 éves fennállása óta számos ösztöndíjpályázata és támogatási programja által a romániai magyar nyelvû oktatás kiemelt támogatójává vált. ?ppen ezért értetlenül áll az idén kialakult helyzettel szemben, amikor semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott a magyar kormánytól az oktatási-nevelési támogatások és a hallgatói ösztöndíjak ügyében. Ennek következtében gyakorlatilag a támogatásokat igénylõ, több mint 90.000 érdekeltnek sem tudott érdemi felvilágosítással szolgálni. A magyar kormány képviselõi az Iskola Alapítvány többszöri, írásos megkeresésére sem szolgáltak válasszal.
A Szülõföldön magyarul pályázatot minden évben a február közepétõl április 30-ig terjedõ periódusban hirdette meg az alapítvány, így a támogatást igénylõ közel 90 000 család és 6000 egyetemista számára megszokottá vált, hogy ebben az idõszakban nyújthatja be kérelmét. A pályázatokat az alapítvány kuratóriuma a postázást követõ legrövidebb idõn belül elbírálta, majd jóváhagyásra terjesztette elõ a magyarországi illetékes szerveknek annak érdekében, hogy minél korábban eljuttassa a jogosultaknak az õket megilletõ támogatást. Az elmúlt hét évben az alapítvány mind a pályázók, mind pedig a megbízó számára átlátható, hatékony rendszert mûködtetett a támogatások lebonyolítására. 2004-tõl az alapítvány 867.627 nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást és 38.143 hallgatói támogatást folyósított 282.814.975 lej összértékben. Ez irányú tevékenységével kapcsolatosan az évek során soha nem merült fel panasz sem a megbízó, sem pedig a jogosultak részérõl.
Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a 2003-2004-es tanévtõl kezdõdõen a román és a magyar kormány között létrejött megállapodás értelmében a Szülõföldön magyarul támogatási program megbízott lebonyolítójának az Iskola Alapítványt nevezték meg. Ezt a kormányközi egyezményt csak a felek közös beleegyezésével lehet felbontani, illetve módosítani. A kedvezménytörvény által biztosított támogatási forma az egyetlen olyan magyarországi állami támogatás, amely közvetlenül a családokhoz jut el.
2010 végétõl kezdõdõen az Iskola Alapítvány a támogatást igénylõk érdeklõdésére több alkalommal írásban kért tájékoztatást a magyar kormánytól arra vonatkozóan, hogy milyen feltételekkel és mikortól kerül meghirdetésre a 2010-2011-es tanévre vonatkozó Szülõföldön magyarul támogatási program, azonban megkeresésére a mai napig nem kapott hivatalos választ.
Az Iskola Alapítvány nem érti a magyar kormány hírzárlatát, hiszen több tízezer család számít az idei támogatásra. Az alapítvány munkatársait naponta keresik fel a támogatást igénylõk, azonban érdemi választ nem tudnak adni, hiszen a magyarországi illetékesek nem közöltek semmiféle hivatalos álláspontot. Ugyanakkor úgy véli, tekintetbe véve az elmúlt 15 év tevékenységét és a támogatást igénylõk nagy számát, mind az Iskola Alapítvány, mind pedig az erdélyi magyar közösség megérdemli a hivatalos, idõben történõ tájékoztatást.
Nagy Zoltán, igazgató
Népújság (Marosvásárhely)2011. május 4.
Borbély László vezeti az ENSZ Fenntartható Fejlõdési Bizottság 19. ülésszakának munkálatait
A konkrét eredmények felmutatása a prioritás
Szállításügy-, vegyi anyagok-, hulladékgazdálkodás-, bányászat-, a fenntartható fogyasztás és termelés keretprogramja témakörökben várható döntéshozatal a május 1-13. között New Yorkban zajló, az ENSZ Fenntartható Fejlõdési Bizottságának 19. ülésén.
A munkálatok megnyitója alkalmával Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter, az ENSZ Fenntartható Fejlõdési Bizottságának elnöke rámutatott, hogy olyan pillanatban kerül sor erre az eseményre, amikor a fenntartható fejlõdés témaköre kiemelt helyet foglal el a nemzetközi politikában. Napjaink többoldalú válságában a fenntartható fejlõdés elvei kell, hogy vezéreljenek bennünket, fokozott eltökéltséggel kell hozzájárulnunk ennek gyakorlatbaültetéséhez. A CSD19. ülésszak munkálatai a jövõbe tekintés és a cselekvés égisze alatt zajlanak. - fogalmazott megnyitó beszédében Borbély László, ugyanakkor rámutatott, hogy a következõ hetekben rendkívül nagy kihívással szembesül az általa vezetett testület, valós képet kell kialakítaniuk a fenntartható fejlõdés alkalmazásának eddigi valamint a továbbiakban várható eredményeirõl az 5 témakörben.
Számunkra a konkrét eredmények felmutatása a prioritás, hiszen ez az utolsó ülésszak a 2012-ben megrendezésre kerülõ New Yorkban -i ENSZ Fenntartható Fejlõdési konferenciáig, amely kulcsfontosságú lesz a környezetvédelmi és fenntartható fejlõdési döntések meghozatalában. - jelentette ki Borbély László miniszter.
Nyugati Jelen (Arad)2011. május 4.
Emlékhelyek háromszöge
Szinérváralján szervezték meg április 28-án a 21. Szórványtengely-mûhelyt, amelyen a magyarlakta települések képviselõi gyûltek össze Máramaros megye nyugati részébõl megosztani egymással közös és sajátos gondjaikat.
A Szórványgrammatikai háromszög elnevezésû, sajátos hangulatú kerekasztal-beszélgetés egyik fõ célja a szinérváraljai, misztótfalusi és koltói emlékház együttmûködési lehetõségeinek feltérképezése volt.
A három település ugyanis a magyar kultúra egy-egy jelentõs személyiségére lehet büszke: Szinérváralja híres szülötte Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdõsi Sylvester 1504-1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtõje, Misztótfaluhoz pedig Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) nyomdász, tudós, mûvelõdéspolitikus és író neve fûzõdik.
Misztótfalusi adta ki 1685-ben saját metszésû betûivel és saját költségén a hatodik kiadású, azóta Aranyas Bibliának nevezett Szentírást. A Nagybányától 8 kilométerre fekvõ Koltót többnyire talán Petõfi és Szendrey Júlia Teleki-kastélyban töltött mézeshetei tették híressé, a költõ ugyanis gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró meghívására érkezett az impozáns vadászkastélyba, többek közt itt írta Szeptember végén címû költeményét. A Román-Ukrán Kereskedelmi Központ nagytermében szervezett szórványtanácskozáson, amelynek kezdeményezõje a kolozsvári Szórványtengely-mozgalom volt, a Sylvester János Emlékház, a Misztótfalusi Kis Miklós Emlékmúzeum és a koltói Petõfi-emlékkör turisztikai vonzatait vázolták fel a mûködtetõk, illetve gondnokok. Mint a beszélgetésbõl kiderült, Sylvester János emléke él a legkevésbé a köztudatban.
A Grammatica Hungarolatina (1539) szerzõje már akkor írt esszét, mielõtt Montaigne kitalálta volna a mûfajt, mégis feledésbe merült lassan a neve, idehaza és külföldön egyaránt. Misztótfalun rendezett emlékház várja a turistákat, de képeslapot, színes prospektust nem találni róla. Koltónak sikerült ugyan turisztikai központtá küzdenie magát a kastély vonzerejének köszönhetõen, ennek ellenére jónak találták a küldöttek a Szórványtengely-mozgalom ötletét, miszerint a régió három emlékhelyét egyetlen összefüggõ emlékturisztikai rendszerként kellene az idegenforgalom vérkeringésébe kötni. A régió neve szórványgrammatikai háromszög pontosabban: a Szinérváralja-Misztótfalu-Koltó szórványgrammatikai háromszög lenne.
A jelenlévõk egyetértettek abban, hogy ebben a tálalásban - amennyiben elkészülne egy közös, színes idegenvezetõ kalauz is - sokkal több magyarországi és hazai turistát sikerülne a régióba vonzani. A rendezvény elsõ részét az önállósulás utolsó állomásán várakozó, jövendõbeli Szinérváraljai Sylvester János Általános Iskola diákjainak pódiummûsora zárta, amelynek keretében Sylvester János életébõl elevenítettek fel részleteket.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)2011. május 4.
Betegtájékoztatás - csak románul?
Bár a 2006/95-ös törvény, majd a Románia által 2007-ben ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is lehetõvé teszi, hogy a Romániában kapható gyógyszerek betegtájékoztatójában magyarul is megjelenítsék a leírtakat, a Krónika információi szerint Erdélyben olyan gyógyszergyártók is vannak, amelyek vezetõi inkább anyagi támogatást ígértek a témát feszegetõknek, csak ne kérjék számon a cég többnyelvû betegtájékoztatóinak a hiányát. Közben a marosvásárhelyi Studium Alapítvány betegtájékoztató-fordító pályázatot hirdetett egészségügyben dolgozók, az egészségügyi felsõoktatásban tanulók és egészségügyi szakfordítók részére.
A marosvásárhelyi civil szervezet minél több kompetens személyt szeretne bevonni az önkéntesekbõl álló fordítói csapatába, így járulva hozzá ahhoz, hogy a romániai forgalomban lévõ, leggyakrabban használt gyógyszerek betegtájékoztatói valamennyi magyar beteg számára anyanyelven, ingyenesen elérhetõk legyenek a www.orvostudomany.ro honlapon. A távlati cél egy olyan nyelvi jog érvényesítése az egészségügyben, amelyet elméletben törvények biztosítanak: a forgalomban lévõ gyógyszerek prospektusai magyar nyelven is tájékoztassák a betegeket.
Annak ellenére, hogy a 2006/95-ös törvény, majd a Románia által 2007-ben ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is tételesen elõírja, hogy az illetékesek kötelesek megfelelõ módon gondoskodni a biztonsági felhívások anyanyelvi fordításáról, nálunk senki nem tartja tiszteletben a törvényt - panaszolta el a Krónikának Koncsag-Szász Elõd, a Studium programfelelõse. A romániai gyógyszergyárak merevsége annál is inkább érthetetlen, mivel számos más iparágban már rég bevezették a többnyelvûséget, olyan szakterületeken is, ahol az elõállított termék nem megfelelõ használata nem káros az egészségre.
A fordítás mint tüneti kezelés
A fiatal vásárhelyi orvost már jó pár éve foglalkoztatja a többnyelvûség kérdése. Mint meséli, román évfolyamtársa kérésére elsõéves korában a legfontosabb magyar szakkifejezéseket írta össze. Innen már csak egy lépés volt a száz leggyakoribbnak vélt szakszóból összeállított háromnyelvû - magyar, román, cigány - orvosi szótár szerkesztése. Koncsag-Szász Elõd és önkéntes csapata már az elmúlt években is foglalkozott betegtájékoztatók fordításával és közzétételével, ám ezúttal úgy érzi, az akciónak újabb és nagyobb lendületet kell adni. A Studium felhívására június 24-éig egészségügyben dolgozók, a hazai és határon túli egészségügyi felsõoktatásban tanulók, illetve egészségügyi szövegekre szakosodott szakfordítók jelentkezhetnek. A legjobbak díjban részesülnek, így például a legtöbb elfogadott prospektusfordítást beküldõ pályázó egy kétszemélyes menettérti repülõjegyet nyer egy általa, London, Párizs, Róma, Madrid és Budapest közül választott fapados járatra.
Az ellenõrzött fordításokat közzétesszük honlapunkon, majd nyomtatott változatban is kiadjuk, és gyógyszertárakban helyezzük el. Mindez viszont csak a rövid távú cél, akciónkkal a törvény és elfogadott nemzetközi normák betartására szeretnénk felhívni a figyelmet - állítja a kezdeményezõ.
Hiába törvény, charta
A parlament által 2006. április 14-én elfogadott, az egészségügy átszervezésérõl szóló 95-ös számú törvény 773(2). cikkelye tételesen kimondja, amellett, hogy a betegtájékoztató - román nyelvû - szövegét világosan és érthetõen kell megfogalmazni és megírni úgy, hogy a felhasználó megfelelõen tudja alkalmazni, arra is kitér, hogy az elõírás nem korlátozza a prospektus többnyelvûségét. A rendelkezés egyetlen feltételt szab: az öszszes más nyelven tartalmilag ugyanazoknak az információknak kell szerepelniük a prospektuson, mint románul.
A hazai gyógyszergyártók teljesen figyelmen kívül hagyják a 2006/95-ös törvény ajánlását. Ugyanakkor az Országos Gyógyszerügynökség cinkosságát élvezve fittyet hánynak a Románia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára. A Románia által 2007-ben elfogadott nemzetközi rendelkezés aláírói számos, a kisebbségeket érintõ jogokat tartalmazó kötelezettséget vállaltak. Gazdasági és társadalmi téren (13. cikkely) például megfelelõ módon gondoskodnak a biztonsági felhívások regionális vagy kisebbségi nyelveken történõ megfogalmazásáról. Ugyanakkor kötelezik magukat arra, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveken is hozzáférhetõvé tegyék a fogyasztók jogait érintõ, az illetékes hatóságok által adott információkat. Ami a finn és svéd nyelvû betegtájékoztatókat kiadó finnországi gyáraknak teljesen természetes, az Romániában még a magyar cégek számára is elképzelhetetlen. Idén New Yorkban a világ vezetõ öt gyógyszergyártó cége közös nyilatkozatban vállalta, hogy ezentúl hatnyelvû prospektusokon tájékoztatja a betegeket. Nálunk meg olyan egynyelvû tájékoztatókat fogalmaznak meg, amiket, sok esetben, még a román ajkú páciensek sem értenek - mondja Koncsag-Szász Elõd. ?rtesüléseink szerint Erdélyben olyan gyógyszergyártók is vannak, amelyek vezetõi inkább anyagi támogatást ígértek a Studium fordítói csapatának, csak ne feszegessék a cég többnyelvû betegtájékoztatóinak a hiányát.
Kérdésünkre, hogy miért nem fordítanak nagyobb hangsúlyt a Románia által is felvállalt nemzetközi normák betartására, illetve miért nem viszonyulnak nagyobb empátiával a magyar anyanyelvû vásárlóikhoz, a magyarországi Richter Gedeon gyógyszergyár marosvásárhelyi leányvállalata írásban válaszolt. Kelemen László, a Gedeon Richter Románia Rt. marketing-és kereskedelmi igazgatója szerint a vásárhelyi gyár a hazai és a nemzetközi követelményeknek megfelelõen mûködik. Betartjuk a gyógyszergyártás szigorú szabályait, a betegtájékoztatóra vonatkozó elõírásokat, amelyek természetesen a megfelelõ szakmai és állami szervek jóváhagyásával kerülnek a felhasználókhoz. Mindezek mellett fontosnak tartjuk, hogy a lakosság számára a meghatározó terápiás területeken korszerû és elérhetõ árú készítményeket kínáljunk, hozzájárulva ezáltal az életminõség javulásához - áll a közleményben, amely tulajdonképpen nem ad választ lapunk kérdésére.
A minisztérium is óvatoskodik
Hiába az uniós charta, az egyértelmû törvényszöveg vagy a magyar egészségügyi miniszter, a szaktárca sem hajlandó érvényt szerezni a rendelkezésnek. Vass Levente, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsosa - aki egyben a Studium Alapítvány ügyvezetõ alelnöke is - lapunk kérdésére beismerte: õ nincs tisztában az ügy jogi hátterével. Jó lenne, ha a minisztérium lépne, s legalább az interneten elérhetõvé tenné a betegtájékoztatók magyar fordításait. De nem tudom, hogy máshol van-e még kétnyelvû prospektus, olyan, amelyben a második nyelv nem az angol, hanem egy adott kisebbség nyelve - adott hangot kétségeinek Vass, aki valószínûleg nem láthatta a studiumos kollégája által bemutatott finn-svéd példát.
Nem tudott a hatályos törvényekrõl Sipos Emese, Cseke Attila másik tanácsosa sem. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem dékánhelyettese is némi fenntartással viszonyult a kérdéshez. Ha már fordításra kerül sor, akkor az nem egyszerû, mert nagyon pontosnak, hitelesnek kell lennie - mondta. A gyógyszerésznõ mindemellett nagyon jónak és hasznosnak tartja az ötletet, fõleg a vidéken élõ idõsebb betegek szempontjából.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2011. május 4.
Az RMDSZ nem foglalkozik többé a magyar igazolványok ügyintézésével
A magyar kormány május 2-án tájékoztatta az RMDSZ Fõtitkárságán mûködõ Központi Tájékoztató Irodát, hogy május 9-i határidõvel nem jogosult ellátni a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatát - közölte kedden az RMDSZ. Kovács Péter, RMDSZ-fõtitkár egyben tájékoztatja az érdeklõdõket, hogy a továbbiakban a szervezetnek nem áll módjában ellátni a magyar igazolvány megszerzésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, az érdeklõdõk forduljanak a magyar fõkonzulátusokhoz.
A státustörvény romániai alkalmazását a román és a magyar kormány közötti megállapodás teszi lehetõvé. Ennek értelmében az RMDSZ javaslatára létrejött egy olyan szolgáltató rendszer, mely feloldotta a két ország közötti jogszabály alkalmazásával kapcsolatos ellentéteket, és biztosította közel tíz éven át a rendszer mûködését, gyakorlatilag hibamentesen - írja Kovács Péter. A fõtitkár szerint az irodahálózat mûködését, ennek adminisztrációs, koordinációs és munkáltatói feladatait, szorosan együttmûködve a magyar kormányzati hatóságokkal, az RMDSZ javaslatára a Progress Alapítvány látta el, teljes mértékben megfelelve a megállapodás elõírásainak.
Az évek során az irodák több mint 540.000 személynek nyújtottak teljes körû szolgáltatást. Idõvel csökkent a magyar igazolványt igénylõk száma, ám az e téren kifejtett tevékenység és az ezzel járó dologi kiadások mértéke is csökkent valamelyest, de nem szûnt meg! - állítja Kovács. Mint mondja: továbbra is létezik egy jól bejáratott és kifogástalanul mûködõ rendszer, amely ma is ellátja minden jogosult személy ügyintézését.
Kovács Péter azt is megjegyzi: a magyar fél annak ellenére szüntette be az együttmûködést, hogy ezt illetõen érvényes román-magyar kormányközi megállapodás van életben, illetve a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány ügyintézésének rendszere is kifogástalanul mûködik.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 4.
Távol az EMKE-tõl
Egy hónappal ezelõtt osztották ki Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület 2011. évi díjait. Errõl szerkesztõségünk nem kapott semmiféle tájékoztatást, ami nyilván annak tudható be, hogy nagy múltú, patinás, 126 éve alapított, majd 1991-ben újraalapított civil szervezetnek nem mûködik Biharban, Nagyváradon fiókja, tagszervezete, e régió szinte teljesen kikerült az EMKE látókörébõl. Idõnként abból lehet tudni, hogy egyáltalán mûködik e Koloszvár-centrikus szervezet, hogy évente önmagát megünnepli, díjakat oszt ki jelképes elismerésekként az erdélyi és partiumi kulturális élet jeleseinek, és rendszerint bekerül ebbe a körbe egy-egy váradi illetõségû vagy kötõdésû személy is. Idén a színházmûvészeti teljesítményekért évente kiosztott Poór Lili-díjban Halasi Erzsébet, a Szigligeti Társulat nyugalmazott, de ma is aktív tagja részesült a nagyváradi színjátszás szolgálatába állított mûvészetének elévülhetetlen értékeiért. Az EMKE legdicsõbb korszaka a 19. és 20. század fordulójára esett, az impériumváltás után mûködését szinte ellehetetlenítette a román hatalom, 1948-1990 között fel is függesztette, 1991 tavaszán az RMDSZ segítségével és irányításával újjáalakult Brassóban az egyesület, a kulturális autonómiát elsõ perctõl a zászlajára tûzve, a korszerû minõségi kultúramûvelés letéteményeseként, a modernizáció ösztönzõjeként, az 1885-ös célkitûzések alapelveit is megtartva, nagy elánnal és lelkesedéssel fogott hozzá az erdélyi és partiumi magyar közmûvelõdési élet szervezéséhez - emlékezik vissza részvevõként az alakuló kongresszusra lapunk fõszerkesztõje. Sajnos a lendület mára megbicsaklott, elfogyott, s az RMDSZ gyámsága sem tett jót az önálló kezdeményezésnek, mûködésnek és az értékfelmutatás objektivitásának. A romániai magyar kulturális autonómia ezer sebbõl vérzik, az állandósult politikai kontroll általában súlytalanná teszi a civil szervezeteket, a kontraszelekció közmûvelõdésünkben is ugyanúgy érvényesül, mint a közélet minden területén.
Reggeli ?jság (Nagyvárad)2011. május 4.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület 120 esztendeje
Vaskos kötetben, igényes kivitelezésben lát napvilágot az Erdélyi Kárpát-Egyesület múltja és jelene. Az 1891-ben létrehozott, idén 120 esztendõs civil szervezetünk egész Erdélyt behálózó osztályaival a jubileum alkalmából szánta magát e nagy munkával járó, de hiánypótló kiadvány elkészítésére. Az 560 oldalas, B5 méretû, színes képmelléklettel gazdagított, igényes kivitelezésben megjelenõ könyv többek között a következõket tartalmazza:
- történelmi visszatekintés az elmúlt 120 évre;
- a 16 EKE-osztály tevékenységének bemutatása létrejöttüktõl napjainkig;
- visszaemlékezés egykori osztályokra;
- az egyesület életét és mûködését bemutató leírások és képsorok.
Bemutatásra kerül az országos EKE mindennapi tevékenysége, rendezvényei, mint az eddigi 19 Országos Vándortábor, az EKE-nap megünneplése, a gyerekpályázatok, az egykori Erdély folyóirat, melynek elsõ lapszáma 1892-ben jelent meg és az EKE betiltásáig ennek tulajdonképpeni krónikása volt, a ma kéthavonta megjelenõ Erdélyi Gyopár és Erõss Zsolt erdélyi vetítéssorozatának kronológiája.
?rtéke továbbá ennek a könyvnek, hogy tartalmazza az osztályok teljes tagnévsorát, ismerteti az egyesület címerét, jelképeit, dokumentumértékû fehér-fekete és színes képekkel illusztrálja a történelem mozzanatait.
Az Erdély természeti szépségeit ismerõ és ismertetõ, a környezetvédelem és honismeret fontosságát fõ eszméjének tartó Erdélyi Kárpát-Egyesület ezen kiadványa méltó elismerés azok munkájáért, akik a természetjárást és védelmet felkarolták, biztató-útmutató a nagyközönség számára, ugyanakkor Erdély reklámja, mely a turizmus szépségét, létjogosultságát hirdeti.
A jubileumi könyv 1500 példányban jelenik meg, így nemcsak tagjainkhoz jut el, hanem különbözõ intézményekhez, könyvtárakhoz Erdélyben és határainkon túlra, hûen bemutatva az erdélyi magyar turistaság múltját és jelenét, ízelítõt adva az erdélyi havasok szépségeirõl. A közös munkánk eredményeképpen születõ EKE történelemkönyv az egyesület létrejöttének 120. évfordulójára szervezett ünnepségre, a május 12-i EKEnapra lát napvilágot.
A könyv megrendelhetõ postai utánvéttel az [email protected] e-mail, illetve a SCA, o. p. 1, c. p. 1, 400750 Cluj postai címen.
Reggeli ?jság (Nagyvárad)2011. május 4.
Az RMPSZ váltja az Iskola Alapítványt?
Miközben a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság szerint ezen a héten közzéteszik a Szülõföldön magyarul oktatási-nevelési pályázatok kiírását, jelen pillanatban még egyetlen érintett szervezet sem tudja hivatalosan, hogy Erdélyben ki folyósítja majd a magyarul (is) tanuló diákoknak a magyar állam nyújtotta támogatást. Az Országgyûlés elnökének kabinetfõnöke úgy tudja, a program lebonyolítása átkerül az RMDSZ mûködtette Iskola Alapítványtól a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez (RMPSZ). Erre azért is van szükség, mivel az RMDSZ számos esetben és sok helyütt saját népszerûsítésére, kampányfogásként használta a magyarországi támogatás folyósítását. Az igénylõ ûrlapokat a párt székházaiban lehetett beszerezni vagy a párt aktivistái osztogatták, a magyarok lakta vidékeken - különösen a szórványban és az eldugottabb településeken - az emberek úgy tudták, hogy ezek a többnyire jelképes összegek az RMDSZ-tõl jönnek. Az új magyar kormányzat nem kívánja egyik vagy másik romániai politikai szervezetet elõnybe hozni azáltal, hogy a magyar adófizetõk pénze fölött diszponálhat.
Az RMDSZ sajtója és az Iskola Alapítvány nyilatkozatháborút indított az Orbán-kormány ellen e támogatás ürügyén is, mondván, nincs semmi ok arra, hogy elvegyék a párt alapítványától ezen összegek folyósításának lehetõségét. Ráadásul szerintük kormányközi egyezmény kötelezi Budapestet arra, hogy az ebben nevesített Iskola Alapítványnak adja ezt a jogosultságot. A nemzetpolitikai államtitkárság felrúgná a kormányközi egyezményt, ha az RMPSZ-re bízná a pályázatokat. Az RMDSZ hozzájárulása nélkül nem is lehetne módosítani ezt - szögezte le a pártsajtónak Nagy Zoltán alapítványi igazgató, aki nem mellékesen Markó Béla miniszterelnök-helyettes mellett államtanácsosként van fizetve. Ez alig burkolt utalás arra, hogy diplomáciai vita származhat abból, ha Budapest elveszi az RMDSZ-tõl a forintmilliók kezelését.
A kormánypárti magyar média úgy tudja, hogy a kabinet berkeiben megszületett az elvi döntés arról, hogy az oktatási-nevelési támogatás kezelése nyolc év után visszakerül a pedagógusszervezethez. Romániában ugyanis az elsõ Orbán-kormány idején az RMPSZ utalta a finanszírozást, a diáktámogatás bevezetése is annak köszönhetõ, az MSZP és az SZDSZ hatalomra kerülése után bízta meg a Medgyessy-kabinet az RMDSZ Iskola Alapítványát a program lebonyolításával.
A támogatások kiírása ügyében különben azután gyorsultak fel az események, hogy április 18-án a budapesti Fõvárosi Bíróságon megtörtént a határon túli magyarság forrásai fölött a jövõben rendelkezõ Bethlen Gábor Alapkezelõ bejegyzése, ezzel elhárult minden akadály a különbözõ pályázatok kiírása elõl; az alap az idei büdzsé alapján mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik. A Szülõföldön magyarul program keretében az a határon túli szülõ jogosult a 20 ezer forintos támogatásra, aki magyar nyelvû képzésben vagy oktatásban részesíti gyermekét; idén a támogatottak köre kibõvül az óvodásokra is. A nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelõ közleménye szerint már ezen a héten megjelennek az oktatási-nevelési pályázatok, amelyek szakmai elõkészítése befejezés elõtt áll, a nyári programok pályázatait pedig elõreláthatólag május közepén írják ki. Emlékeztettek arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jogosult határon túli magyar általános és középiskolai diákok, valamint egyetemi hallgatók a következõ tanév szeptemberétõl jutottak hozzá a támogatáshoz, a lebonyolításban részt vevõ szakmai szervezetek segítségével ezt a határidõt az idén is tartani fogják.
Reggeli ?jság (Nagyvárad)2011. május 4.
Vallás és modernizáció a csángóknál
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete által létrehozott Szacsvay Akadémia keretében a romániai, kolozsvári székhelyû Nemzeti Kisebbségkutató Intézet társszervezésével elindított, Magyarok Erdélyben - Fókuszban a kisebbségkutatatás címû elõadássorozat következõ meghívottja Peti Lehel, a kisebbségkutató intézet vallásantropológiával foglalkozó kutatója. A Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék elõadója, A moldvai csángók vallásossága címû könyv szerzõje a Vallásosság és modernizáció a moldvai csángó falvakban címmel tartja meg elõadását május 4-én, szerdán 18 órától a nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében.
Az átalakulásról
Az elõadás a moldvai csángók hagyományos vallásosságának a modernitás közepette történõ átalakulását mutatja be.
Az elõadó arra keresi a választ, hogy a szocializmus felbomlását követõen milyen vallási és társadalmi folyamatok hatottak a moldvai csángó falvakban, és ezek milyen következményekkel jártak a hagyományos világlátáson alapuló közösségek mentalitására és életvezetésére.
Kiegészítés: Peti Lehel: A moldvai csángók vallásossága - Hagyományos világkép és modernizáció /Lucidus Kiadó, Budapest, 2008 - Kisebbségkutatás Könyvek/
Bihari Napló (Nagyvárad)2011. május 4.
Interpelláció Vasile Blaga belügyminiszterhez
Írásban kért magyarázatot Vasile Blaga belügyminisztertõl Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-szenátor. Az elöljáró azért intézte kérdését a belügyminiszterhez, mivel semmilyen eljárás sem indult a csendõrök ellen, akik súlyosan bántalmaztak két ünneplõ fiatalt a Szent György-napokon.
Mint ismeretes, április 24.-ére virradólag több csendõr az utcán, majd a csendõrségszékházán vert meg brutálisan két gidófalvi fiatalt. Az esetrõl jegyzõkönyv nem készült, sõt, azóta semmilyen elõrelépés sem történt a két áldozat ügyében.
Nem ellenzem azt, ha felelõsségre vonják azokat, akik tévedtek. Bilincseljék meg õket és vigyék be a rendõrségre, de semmi szín alatt ne bántalmazzák õket ily módon. Sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy egyes rendfenntartók ilyen brutális megnyilvánulásokkal szeretnének rendet és fegyelmet teremteni a városokban - fogalmazott interpellációjában Albert Álmos. A megyeszékhelyi szenátor kiemelte azt is, hogy az egészben a legmeglepõbb az, hogy a bántalmazó csendõrök megtarthatják állásukat, annak ellenére, hogy nem az elsõ eset, hogy ilyen történik Kovászna megyében. Az interpellációban Albert arra kéri a belügyminisztert, hogy mentse fel tisztségükbõl a szóban forgó csendõröket.
erdon.ro2011. május 4.
Találkozó a Szivárvány csapatával
Nagyvárad - Harminc éve jelent meg elõször az országos Szivárvány gyermeklap. A kerek évforduló alkalmából országos turnéra indult a folyóiratot készítõ kis csapat, s az elsõ állomás Nagyvárad volt.
Az Antonio Alexe sportcsarnokban kedden nemcsak Bihar megyébõl, hanem Arad, Szilágy és Temes megyékbõl is jöttek gyerekek, hogy megismerkedjenek azokkal, akik írják-rajzolják a gyereklapot; nem utolsósorban Csipikével és Kukucsival is találkoztak, akik ez alkalomból varázsport ettek, hogy embernagyságúként mutatkozhassanak a gyerekek elõtt. Kezdetben Zsigmond Emese fõszerkesztõ köszöntötte az egybegyûlteket. Elmondta: talán még soha nem érezte ennyire szorosnak a kapcsolatot a szerkesztõség és a gyerekek között, s ehhez azok a táborok is hozzájárulnak, melyek során rendszeresen találkoznak az olvasókkal. Kis csapat
Bemutatta a maroknyi csapatot, amellyel hétrõl hétre dolgoznak azért, hogy a folyóirat megjelenjen, és eljusson a kis olvasókhoz. Köszönetet mondott Biró Rozália alpolgármesternek, Wagner Izabellának, az alpolgármester asszony munkatársának, Petõ Csilla parlamenti képviselõnek, Farkas Tünde tanfelügyelõnek, majd Tóth Ágnes nagyváradi költõt köszöntötte, akinek írásait rendszeresen közli a Szivárvány. Késõbb Tóth Ágnes el is mondta a Zireg-zörög címû versikét, amellyel a folyóiratban is találkozhatnak a gyerekek.
A találkozó a gyerekek elõadásával folytatódott: felléptek többek között a szilágysomlyói Szederinda együttes tagjai, akik citerán játszottak, a szalárdi Kispitypangok, a margittai iskola tanulói s a nagyváradi George Coºbuc iskola IV. B osztályosai, akik nemzeti dalokat adtak elõ. Nagy sikere volt az aradi Csiszár Balázsnak, aki a Kormorán együttes Isten ujja címû számát adta elõ. Koncert
A találkozó második felében Gryllus Vilmos szórakoztatta a gyerekeket megzenésített versekkel. Elhangzott többek között Kányádi Sándor Somvirág, valamint Alma, Alma, piros alma címû megzenésített verse, továbbá néhány dal a Biciklizõs, valamint a Maszkabál címû lemezekrõl.
Neumann Andrea
erdon.ro2011. május 4.
Hadtörténeti kiállítás és könyvbemutató
Nagyvárad - Május 9-én, vasárnap délután 16 órai kezdettel a Tanoda Egyesület és a nagyvárad-olaszi RMDSZ körzet szervezésében hadtörténeti kiállítást nyitnak és könyvbemutatót tartanak a Posticumban.
Delorean Gyula, a nagyvárad-olaszi RMDSZ-körzet elnöke az erdon.ro-nak elmondta: egy eddig kevésbé emlegetett témáról fognak rendezvényt szervezni. Ez egy könybemutatóval egybekötött hadtörténeti kiállításmegnyitó lesz, melyet május 9-én, vasárnap 16 órától tartanak a Posticumban. Dr. Mihályi Balázs: Károly-vonal címû kötetének az ismertetésén a Károly-vonal bemutatására esik a hangsúly. A ma élõk meglehetõsen keveset tudnak errõl, és nem szokás róla beszélni. Pokoli munkát felemésztõ akció volt, ahol nagyon sok munkaszolgálatos teljesített szolgálatot, és halt meg tulajdonképpen ennek a harcvonalnak a kiépítésénél. Mindenki ismeri azokat a tankárkokat, melyeket Székelyhídtól Nagyszalontáig lehet megtalálni, illetve a sok embernek a kertje végében lévõ kazamata rendszereket, óriási betonépítményeket, melyeket még a mai napig sem szedtek szét.
Hadtörténeti kiállítás
A kiadványhoz közvetlenül kapcsolódik az a hadtörténeti kiállítás, melyet egy magángyûjtõ-Kecse Attila- kollekciójából állítottak össze, részlegesen. Ez egy több mint tíz éves munkának a gyümölcse. Május 14., péntek délután 4 óráig lehet majd megtekinteni, naponta 8-16 óra között. Nem csupán diákoknak ajánlom a tárlatot, hanem mindenkinek, akit érdekelnek a hadtörténeti relikviák. A kitüntetésektõl a tábori levelekig, a lövedékektõl kezdve a csajkákig sok minden látható lesz, a különbözõ nemzetek által használt rohamsisakokat is beleértve nyilatkozta Delorean Gyula.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2011. május 4.
Egyezségeket rúg fel a Fidesz?
Az RMDSZ ellen irányuló politikai döntésként értelmezi Kovács Péter fõtitkár a magyar kormánynak azt a döntését, hogy május 9-tõl a Progress Alapítvány által mûködtetett úgynevezett státusirodák már nem jogosultak ellátni a magyarigazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatukat.
Az RMDSZ ellen irányuló politikai döntésként értelmezi Kovács Péter fõtitkár a magyar kormánynak azt a döntését, hogy május 9-tõl a Progress Alapítvány által mûködtetett úgynevezett státusirodák már nem jogosultak ellátni a magyarigazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatukat. Errõl hétfõn értesítették a fõtitkárságon mûködõ Központi Tájékoztató Irodát a budapesti illetékesek, néhány nappal azután, hogy Kövér László magyar házelnök kabinetfõnöke megerõsítette: a Fidesz-kormány az oktatási támogatások pályázatainak lebonyolítását sem bízza többé az RMDSZ-közeli Iskola Alapítványra.
A Fidesz-kormány mindkét döntése az RMDSZ ellehetetlenítését szolgálja - értékelte lapunk kérdésére az RMDSZ fõtitkára. Kovács Péter szerint a budapesti illetékesek szabályossági kifogások köntösébe burkolva fosztották meg eddigi jogosultságaitól a Progress Alapítványt. Arra hivatkoztak, hogy a magyarigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést a kedvezménytörvényhez kell igazítani, így ezentúl ezt a feladatot csak Magyarország diplomáciai képviseletei láthatják el.
Ez azért furcsa, mert a státusirodák román-magyar kormányközi egyezmény alapján fejtik ki tevékenységüket. Egy ilyen megállapodást nem lehet a magyar kormány egyoldalú üzengetésével felrúgni - jelentette ki Kovács. A fõtitkár szerint a kormányközi egyezményt a két félnek ugyancsak közös megállapodás révén kell felbontania. Kovács elmondta, a döntésnek a magyarigazolványok igénylõi látják kárát, mert május 9-tõl Kolozsvárra, Csíkszeredába vagy Bukarestbe kell utazniuk az okirattal kapcsolatos ügyintézésért. Ugyanakkor elismerte, az igénylõk száma mára már lecsökkent.
Székely Istvántól, a Központi Tájékoztatási Iroda vezetõjétõl megtudtuk, a magyar kormány már tavaly december elseje óta nem támogatja anyagilag a státusirodák mûködését. Ám abban állapodtunk meg a budapesti illetékesekkel, hogy amíg technikailag módunkban áll, addig az ügyintézést ingyen és bérmentve elvégezzük. Május 9-tõl azonban ez a technikai lehetõség megszûnik - magyarázta az irodavezetõ.
Mint ismert, továbbra is bizonytalanság övezi az oktatási-nevelési támogatásokat, mert a magyar kormány többszöri sürgetésre sem közölte, melyik romániai szervezetre bízza a pályáztatást. Ezt a feladatot eddig az Iskola Alapítvány végezte. Tegnap a szervezet közleményt adott ki, amelyben értetlenségét fejezi Budapest hallgatása miatt.
Nagy Zoltán igazgató emlékeztetett, hogy egy román-magyar kormányközi egyezség értelmében a támogatási program megbízott lebonyolítójának az Iskola Alapítványt nevezték meg. Ezt a kormányközi egyezményt csak a felek közös beleegyezésével lehet felbontani, illetve módosítani.
Cs. P. T.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 4.
Az alapvetés
A romániai Iskola Alapítvány nem érti, hogy a magyar kormány miért nem tájékoztat az egyetlen olyan sikeres erdélyi támogatási rendszerrõl, amely gyakorlatilag minden magyar családhoz eljutott.
A romániai Progress Alapítvány csodálkozik, hogy miért szünteti meg a magyar kormány a státusztörvény alapján beindított mûködtetést, illetve miért számolja fel az intézményrendszert. Pedig sem az értetlenségre, sem a csodálkozásra semmi ok. Mindkét alapítványt különbözõ államközi egyezmények alapján az RMDSZ mûködtette, a jelenlegi magyar kormány pedig le akar számolni azzal a szervezettel, amely még Markó Béla után sem vágja magát hasra elõtte, és a romániai magyarságot érintõ kérdésekben saját véleménye van.
Egy erõteljesen központosított vezetésben viszont önálló gondolkodás nem létezhet, mivel nem vág össze az éppen uralkodó ideológiával. Az alapvetés, amint azt manapság Budapesten mondani szokás, a következõképpen nézhet ki: létre kell hozni egy tizenötmilliós, erõteljesen központosított nemzetet, amely kellõ súllyal részt tud venni a világ újrafelosztásában. Ehhez szükséges a kettõs állampolgárság, amellyel a Magyarországon apadó születésszám és kivándorlás ellenére is el lehet érni ezt a számot.
A magyarok lakta, jelenleg még mindig határon túliaknak mondott területek magyar jellegû megõrzése csupán annyira érdekes, hogy elõõrsei lehessenek egy magyarországi gazdasági terjeszkedésnek. Következésképpen a szóban forgó országokban a nemzetiségi jogokért folytatott küzdelemnek semmi értelme, hiszen nemzeti összefüggésekben a magyarországi kézi vezérlés majd mindent elintéz.
Hasonló logika alapján a bukaresti parlamenti jelenlét is teljesen fölösleges, a kettõs állampolgárok majd megtalálják a maguk képviseletét az Országgyûlésben. Mivel a romániai, szlovákiai, ukrajnai, szerbiai magyar nemzetiségek sajátosságait, az illetõ országok jog- és intézményrendszeréhez, gazdasági-társadalmi valóságához igazodó mindennapi életét nem lehet egyetlen tollvonással vagy üzenettel eltörölni, és valamennyiüket beterelni az egyazon irányba tartó közös nemzeti országútra, a fenti ideológia szempontjából olyan eljárásokra van szükség, amelyek kommunikációs szempontból is eladhatóak, magyarázhatóak.
Demokráciáról beszélve például Erdélyben olyan politikai erõt kell létrehozni, amely alá tud fûrészelni az RMDSZ-nek, pénzügyi szempontból pedig azokat az intézményeket, szervezeteket vagy magánszemélyeket kell elõnyhöz juttatni, akik a nemzeti ideológiai gépezet csavarjai.
Csakhogy ebben a logikában van azért egy olyan tényezõ, amely felboríthatja a mûvet. Ez pedig nem más, mint az erdélyi magyarok sok évszázados önállósága. Gondolkodásban, lelkiségben, életvitelben, a szülõföld megõrzésének a méltóságában. Jórészt ugyanis az életnek más iskoláit járták ki. Akár iskolaalapítvány nélkül is.
Székedi Ferenc
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 5.
A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület pályázata a 2011-2012-es tanévre
A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület pályázatot hirdet a 2011-2012-es tanítási évre, hátrányos helyzetû, tehetséges tanulók támogatására.
Kik pályázhatnak?
Pályázhatnak olyan szülõk/gyámok, akiknek igazolhatóan kiváló képességû gyermeke a 2010-2011-es iskolai évben magyar nyelven tanult 7, 8, 9. vagy 10. osztályban, és/vagy ilyen magyar tannyelvû osztályba fog iratkozni a következõ tanévtõl, és akik teljesítik az alábbi feltételeket:
1. Falusi vagy szórványkörnyezetben élnek. Rendkívül tehetséges és ugyanakkor halmozottan hátrányos helyzetû tanuló szülei/gyámjai a lakóhelyi környezettõl függetlenül is pályázhatnak.
2. A család anyagi helyzete nem teszi lehetõvé a gyermek továbbtanulását; az egy fõre esõ reális jövedelem nem haladja meg a havi nettó 400 RON-t. 3. A szülõ vállalja, hogy támogatás esetén legalább érettségiig tõle telhetõen biztosítja gyermeke továbbtanulását magyar nyelven. 4. Csak olyan tanulók szülei pályázhatnak, akiknek gyermeke legalább 8,50-es általánost ért el az elõzõ tanévben. Kérjük, ne pályázzanak olyanok, akik rendezett, jó körülmények között élnek, mert ezzel visszaélnek a támogatók szándékával, és az igazán rászorulókat foszthatják meg a támogatástól. Ne pályázzanak vállalkozók, sem olyanok, akik iparosként vagy mezõgazdasági jövedelembõl biztosítani tudják családjuk megélhetését. A pályázat leírása
Az elmúlt évtizedben jelentõs mértékben csökkent a középiskolában továbbtanuló falusi gyermekek száma, a kedvezõtlen környezetben élõ és anyagi gondokkal küszködõ családok gyermekei hovatovább kiszorulnak az oktatásból, esély és támogatás híján tehetségek kallódnak el nagy számban. A jelképesen Fogadj örökbe címet viselõ, a világ magyarságához intézett felhívás támogatókat keresett és talált tehetséges erdélyi magyar falusi gyermekek oktatási támogatására.
Amennyiben a támogatók részérõl a program számára felajánlott adomány folyamatossága lehetõvé teszi, egy gyermek havonként maximum 9000 forintnyi támogatást kaphat, rendszerint két magánszemélytõl, akik személyesen is figyelemmel követhetik majd a támogatott tanuló elõmenetelét. A cél az, hogy a legtehetségesebbek ilyen hátrányos helyzetbõl is eljuthassanak középiskolába, majd egyetemre. Ezért a pályázati úton elérhetõ támogatás 8, 9, 10. vagy 11. osztályban kezdõdik, és amennyiben a támogatás feltételei adottak, érettségiig tart.
A pályázatot a kolozsvári székhelyû Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület hirdeti meg, a támogatást az Egyesület ösztöndíj-bizottsága ítéli oda a felajánlott támogatások és igénylõk számától függõen, egységesen érvényesített értékelés alapján. A pályázókat az Egyesület levélben értesíti a kuratórium döntésérõl. A nyertes pályázókkal támogatási szerzõdést köt, ezt követõen az ösztöndíj folyósítása szeptember hónaptól kezdõdik, és egy évre szól. Amennyiben a tanuló a szerzõdésben foglalt feltételeknek eleget tesz, a támogatási szerzõdés újrapályázás nélkül a következõ évre meghosszabbítható. Az Egyesület törekszik folyamatosan biztosítani a havi 9000 Ft támogatást, de a személyhez kötött támogatási rendszer bizonytalanságai miatt az évi ösztöndíj teljes összegéért (108 000 forint) nem tud garanciát vállalni. Ennek legalább felét azonban minden támogatási szerzõdéssel rendelkezõ, ösztöndíjas tanulónak igyekszik biztosítani.
A támogatásban részesülõ tanulók munkáját, tanulmányi elõmenetelét és a család anyagi helyzetét az Egyesület munkatársai családlátogatások során ellenõrzik.
A pályázat benyújtásának módja
A pályázat kizárólag a 2011-2012-es támogatási évre szóló pályázati adatlapon nyújtható be, amelyhez mellékelni kell az adatlap végén tizenkét pontban felsorolt dokumentumokat!
A pályázati csomag (pályázati felhívás, pályázati adatlap és ûrlap a tanuló jellemzéséhez) letölthetõ a következõ honlapról: www.nyilasmisi.ro, kérhetõ e-mailen: [email protected] címen, illetve megtalálható az Egyesület irodájában.
A pályázatot a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület címére, postai úton vagy személyesen lehet benyújtani. Az Egyesület székhelyének címe: Asociatia de Protejare a Celor Talentati Nyilas Misi 400604 Cluj-Napoca, B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 116, jud. Cluj
A hiányos pályázatokat és a pontatlanul kitöltött adatlapokat az ösztöndíj-bizottság nem veszi figyelembe! A további érdeklõdés lehetõségei:
?gyfélfogadás: munkanapokon 10 és 16 óra között. Telefon: 0264-531153, Fax: 0264-591582 E-mail: [email protected]
Határidõ A pályázatok beérkezési határideje 20112011. május 5.
Kiéheztetés
Nem lehet nem érzékelni azt az idegességet, amely az RMDSZ háza táján mutatkozik akkor, amikor a magyar kormány nem a szövetség érdekeltségi körébe tartozó szervezetre bíz egy-egy népszerû feladatot. Az RMDSZ vezetõinél korábban az verte ki a biztosítékot, hogy a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tanácsadást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízták, most pedig az oktatási-nevelési támogatások kiosztása körül forrósodik a levegõ.
Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az Orbán-kormány a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez fordul a pénzosztás feladatával, és ejti a Kelemen Hunor által vezetett Iskola Alapítványt, mely az elmúlt hét évben bonyolította le a támogatás folyósítását. Ha így történne, a Fidesz-kormány ahhoz a szervezethez térne vissza, amelytõl a magyarországi balliberális kormányzás idején elvették, és az RMDSZ házi alapítványához menekítették a feladatot. De miért is fûzõdik ennyi indulat bizonyos feladatokhoz? - teheti fel a kérdést a szemlélõ. Az erdélyi magyar polgár szemszögébõl ugyanis alig van jelentõsége annak, hogy az egyik vagy a másik szervezetnek kell címezni a levelet. A kérdés megválaszolhatatlan, ha nem vesszük figyelembe a tájékoztatói, pénzosztói munka presztízsvonatkozásait és anyagi hátterét. A népszerû feladatok ugyanis a lebonyolítók népszerûségét is öregbítik. Ha Teréz néni arra emlékszik, hogy Kelemen Hunor alapítványához kellett folyamodnia gyermekei oktatási támogatásáért, a szavazófülkében is eszébe juthat a tulipán. Ha Pista bácsinak az marad meg a tudatában, hogy nem boldogult volna a magyar állampolgársági kérvény kitöltésével, ha nem fordul a demokrácia-központhoz, a szavazófülkében Tõkés László pártja fog eszébe jutni. De talán ennél is fontosabb, hogy a magyar állam pénzt is rendel az általa leosztott feladatok elvégzésére. Pénzt, amelybõl irodákat, gépkocsikat lehet fenntartani, a párthoz kötõdõ emberek tucatjainak lehet fizetést adni. Az RMDSZ eddig a Progress és az Iskola Alapítványon keresztül a magyarországi forrásokat fölözte le, a Communitas Alapítványon keresztül pedig a román költségvetés kisebbségi támogatásait zsebelte be. A szövetség mostani magyarországi kiéheztetése talán elvezet oda, hogy elõbb-utóbb a romániai magyar közösségen belül is nyílt vita kezdõdjék a közpénzek felhasználásáról.
Gazdag Árpád
Krónika (Kolozsvár)2011. május 5.
Magyar digitális archívum készül
A kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot, amely a teljes magyar kultúrkincs digitális rögzítésére és minél szélesebb körben hozzáférhetõvé tételére lesz hivatott - mondta Szõcs Géza, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kultúráért felelõs államtitkára a kétnapos siófoki Média Hungary konferencia nyitóelõadásán kedden.
Az államtitkár kifejtette: a 21. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet. Mint mondta, a magyar kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával pedig olyan, a tárca által irányított közgyûjtemény jön létre, amely a klasszikus filmarchívum feladatának ellátása mellett hosszú távon képes a magyar kultúra által teremtett alkotások digitális rögzítésére, és alkalmas a nemzet és a világ elõtt bemutatni a közös örökségünket alkotó munkákat.
A legfrissebb olvasáskutatások szerint az emberek csaknem harmada egyáltalán nem olvas könyvet, és a fiatalok alig egytizede olvas napi gyakorisággal. A televízió mind információforrásként, mind szórakozásként elveszítette az elsõségét, de - mint az államtitkár fogalmazott - nincs abban semmi tragikus, hogy az ifjúság elsõ számú információforrása az internet lett. Egy idei felmérés szerint a fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot. Nem cél, hogy visszatérítsék õket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell azokkal az új lehetõségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt - mondta az államtitkár.
Szólt arról is, hogy a virtuális térben új ifjúsági nyelv alakult ki: az SMS-nyelv. A kutatók már elemzik ezt az új nyelvet, és nemrégiben megszületett az elsõ, SMS-ben írt regény. A jellemzõen fiatalok használta, saját szókészletû nyelvet az idõsebbek már nem is értik. Mindez új problémát vet fel, hiszen ez az új rétegnyelv generációs nyelvként átjárhatatlanná válhat. Az a veszély fenyeget, hogy a fiatalok számára idõvel érthetetlenné válik az irodalmi nyelv, és elérhetetlenné válik a magyar kultúrkincs.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 5.
Szeptembertõl utazhatnak a határon túlra az anyaországi diákok
Javában készülnek az erdélyi és a partiumi megyék a magyarországi diákok fogadására, miután az elmúlt héten megjelent a Határtalanul tanulmányi kirándulási program pályázati felhívása. Ennek keretében a magyarországi közoktatási intézmények diákjainak határon túli magyar területekre szervezett kirándulásait finanszírozza az Orbán-kormány, idén 500 millió forint áll rendelkezésre. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes szerint a rendelkezésre álló összeget évrõl évre emelni kívánják, és minél több gyermeket szeretnének a programba bevonni. Az a közjogi keret, amit az állampolgársággal a magyar állam megteremt, valós tartalommal akkor tölthetõ meg, ha társadalom egésze számára természetes lesz, hogy a határon túli nemzettársaink nem turisták és nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint akik az ország határain belül élnek - mutatott rá a kormányfõhelyettes.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár eközben arról tájékoztatott, hogy két kategóriában lehet pályázni, a tavaly, az Apáczai Közalapítvány által indított kísérleti programban részt vett szakiskolák, valamint a 7. osztályok jelentkezhetnek. Az elsõ kategória esetében az a cél, hogy a határon túli magyar intézményekkel testvériskolai kapcsolatot építsenek ki, és közös programokat valósítsanak meg. A hetedik osztályosok számára pedig osztálykirándulásokhoz nyújtanak segítséget. Azt szeretnék, ha idén legalább 12 ezer diák utazhatna el tanulmányi kirándulásra. A pályázatokat június 3-áig várják, az együttmûködési programok esetében pedig június 17-éig lehet a kérelmeket beadni. A döntések augusztus közepéig megszületnek, a kirándulások már szeptembertõl indulhatnak.
Adatbázisok Erdélybõl
Erdélyben a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mûködik együtt partnerként az Apáczai Közalapítvánnyal. Sándor Krisztina MIT-elnök a Krónika kérdésére elmondta, jelenleg a közalapítvány honlapjára tervezett adatbázis elkészítésén dolgoznak. Ennek keretében azt szeretnék, ha a magyarországi diákok nemcsak helyszínek és útvonalak közül választhatnának, amikor az erdélyi turisztikai látványosságok vagy kulturális értékek között keresgélnek, hanem egy ifjúsági rendezvénynaptárt is összeállítanának számukra, hogy a városnézések, túrázások mellett helyi ünnepekbe, ifjúsági rendezvényekbe is betekintést nyerhessenek. A MIT-esek ugyanakkor egy másik adatbázist is összeállítanak, amelyben az úgynevezett magyar közösségi - egyházi vagy ifjúsági - szálláshelyeket jelenítenék meg, hiszen egy kollégium vagy vendégház sokkal elérhetõbb árú, mint egy kereskedelmi szálláshely. Természetesen a vendéglátósok is jelezhetik a közalapítvány felé, ha szeretnének kapcsolódni a programhoz, tudtuk meg. Sándor Krisztina ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adatbázisok még nem véglegesek, rendezvényszervezõk és közösségi szálláshelyeket üzemeltetõk jelentkezését egyaránt várják. A MIT-elnök közlése szerint az általuk begyûjtött adatok hamarosan az Apáczai Közalapítvány honlapján is elérhetõek lesznek.
Külön utakon
Eközben az erdélyi és a partiumi megyék javában készülnek az anyaországi diákok fogadására. ?gy tûnik azonban, hogy van, ahol e tekintetben is külön kezdett el szervezkedni az EMNT és az RMDSZ. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke lapunk érdeklõdésére arról számolt be, hogy jelenleg egyeztetnek az magyar oktatási minisztériummal, és azon keresztül ajánlják majd a bihari látnivalókat. Addig feltérképezik az olcsó szálláslehetõségeket, s a tervek szerint majd idegenvezetést is biztosítanak a környékre látogató diákoknak. Eközben Szabó ?dön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke arról beszélt, hogy a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciójának támogatásával, illetve az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel együttmûködve már évekkel ezelõtt több könyvet jelentettek meg, amelyek a bihari látnivalókat ismertetik. A szövetség munkatársai ezeket az információkat rendszerezték most, és egy úti csomagba foglalva eljuttatták a határhoz közel esõ magyarországi települések iskoláiba, a különbözõ testvértelepülések önkormányzataihoz. Terveznek továbbá egy honlapot is, ahol a bihari úti célokat népszerûsítik majd.
Hasonló a helyzet Szatmár megyében is, ahol az RMDSZ és az EMNT egyaránt készül a magyarországi kiránduló gyerekek fogadására. Veres-Kupán Enikõ Szatmár megyei EMNT-elnök kérdésünkre elmondta, már megkezdték a szervezést a diákcsoportok fogadása érdekében, akiknek lehetõség szerint idegenvezetõt is biztosítanának. Turisztikai egyesületekkel közösen már terveztek útvonalakat, amelyek érintenék például az Ady-szülõházat vagy Kölcsey szülõfaluját, Szõdemetert. Veres-Kupán arra is hangsúlyt helyezne, hogy a közös múltra felhívják a gyerekek figyelmét, például azáltal, hogy összehasonlítják Nyíregyháza és Szatmárnémeti fõterét, az egy idõben, hasonló stílusban készült épületeket. A szálláslehetõségek tekintetében az elnök az iskolai kollégiumokban lát lehetõséget. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök eközben arról számolt be, hogy egy európai uniós finanszírozású pályázat keretében most készül egy, a környék látványosságait népszerûsítõ turisztikai kiadvány, ezzel szándékoznak felkeresni magyarországi iskolákat. A román nyelvû változat már kész van, hamarosan a magyar nyelvû is lesz, így hozzákezdhetnek a népszerûsítéshez. A szórólapban szerepelnek emlékhelyek, épületek, mint például a nagykárolyi Károlyi-kastély, a kaplonyi Károlyi-kripta vagy az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély.
Konkrét javaslatokkal rukkolnak elõ
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyon fontosnak tartja ezt a kezdeményezést, és minden eszközünkkel támogatjuk a program sikerességét - fogalmazott a Krónika megkeresésére Papp Elõd, az EMNT alelnöke. A Hargita megyei politikus arról, hogy konkrétan mit terveznek Hargita megyében, nem beszélt, mint mondta, az EMNT partnerszervezeteként mûködõ Magyar Ifjúsági Tanács eddig is foglalkozott és ezután is foglalkozik a kérdéssel.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyûlés elnöke lapunk kérdésére arról számolt be, hogy már az elmúlt évben szorgosan dolgoztak azon, hogy a Székelyföld környékét válasszák a határon túli gyerekek kirándulásuk célpontjául. Mint részletezte, Hargita megyének tíz testvérmegyéje van Magyarországon, így több ezer gyerek járt már ezen a vidéken, de további csoportok fogadására is készen állnak. Borboly arról is tájékoztatott, hogy a tavalyi év végén több panzióval, szállásadóval is felvették a kapcsolatot és közösen három-, négy- vagy akár ötnapos csomagajánlatokat készítettek elõnyös áron, abban bízva, hogy sok anyaországi iskola a Székelyföldet, és ezen belül Hargita megyét is választja. Borboly hangsúlyozta, ezek az ajánlatok a testvérmegyék honlapjain is elérhetõek. Szeretnénk, hogy olyan látványosságokat tekintsenek meg a magyarországi gyerekek, amelyek identitásuk megerõsítésében szerepet játszhatnak, amelyek révén átfogóbb képet kapnak a székelyföldi eseményekrõl, történésekrõl - mutatott rá célkitûzéseikre a tanácselnök. Hozzátette: szeretnék továbbá, ha a kirándulások nemcsak a természeti adottságok feltérképezésérõl, az állatvilág megismerésérõl, híres helyszínek megtekintésérõl szólna, hanem a helyi gyerekekkel kialakított ismeretségrõl, barátságokról is. Sõt a tanácselnök tervei között szerepel a Hargita megye három szórványmegyéjében (Beszterce, Temes és Aranyos) élõ gyerekek bevonása is a programba. Javaslatukat már továbbították a magyar állam illetékes szerveihez.
Gazda Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa, az SZNT sepsiszéki elnöke a Krónikának elmondta, nyolcnapos úti csomagot állítottak össze az anyaországi diákok számára, ebbõl hét napra háromszéki látnivalókat ajánlanak, és egy napra a Brassó megyei Törcsvári-szoros megtekintését javasolják. A könnyen áttekinthetõ programban természeti látnivalók, történelmi vagy irodalmi vonatkozású emlékmûvek, székely jellegzetességek és szórakozás is szerepel. Gazda arról is beszámolt, hogy a programhoz olcsó szállás- és étkezési lehetõségeket is csatoltak, ezt általában diákbentlakásokban, diákétkezdékben oldanák meg, a csillagtúrákra csomagba vihetnék magukkal a kiránduló gyerekek az elemózsiát.