udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
316
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 301-316
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. február 12.
Markó Béla: a MOGYE-kérdés rendezése nélkül nem megyünk tovább
A kormányalakítást megelőző koalíciós tárgyalások során az RMDSZ egyértelművé tette: a további kormányzati részvételének egyik alapvető feltétele az oktatási törvény és a kisebbségi nyelvi jogok alkalmazása, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet megoldása. Enélkül nem megyünk tovább – jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV). A miniszterelnök-helyettes kifejtette: a MOGYE-ügy egy rossz precedenst teremthet a kisebbségi oktatási jogok be nem tartására, több vezetőjének retorikája, hangneme pedig a marosvásárhelyi márciusi események hangulatát idézi, ami teljességgel elfogadhatatlan.
Markó Béla a „Többszemközt” című vitaműsorban beszélt az elmúlt napokban lezajlott kormányalakítási tárgyalásokról, valamint az új kabinet előtt álló kihívásokról. Mint mondta, az RMDSZ csupán szigorú feltételekkel volt hajlandó továbbmenni koalíciós partnereivel. – Az RMDSZ egyértelműen megmondta, hogy semmiféle radikális fordulatra nem készülünk: nem fogadunk el olyan jellegű változásokat, amelyek egy adott területet fenekestül felfordítanának. Az egészségügyi törvénnyel amúgy sem értünk egyet, de közigazgatási átszervezést sem fogadunk el, hiszen itt is élesen ütköznek a koncepcióink. A kormánynak kiegyensúlyozottan, stabilan kormányoznia kell, konszolidálnia kell az eddig elért eredményeket, mert javult a gazdasági helyzet és nyugalmat kell teremteni az országban – mutatott rá, hozzátéve: az RMDSZ feltételei között az észak-erdélyi autópálya építésének folytatása, valamint – a gazdaság jövőbeni teljesítőképessége függvényében – a fizetések és nyugdíjak emelése is szerepelt. Az anyanyelvű oktatás és a MOGYE kérdése ugyanakkor szintén sarokköve volt a kormányzati részvételnek. „Én egyszerűen azt mondtam, hogy most beszéljük meg, ha ezekben a dolgokban elakadunk, mert akkor nem érdemes nekifogni. Azért, hogy egy két hónap múlva felálljunk, mert nem tudunk megoldani dolgokat, azért most nem érdemes belemenni – hangsúlyozta Markó Béla, aki úgy érvelt, az orvosi és gyógyszerészeti egyetem kérdése önmagában is fontos, másrészt ennek van egy nagyon fontos üzenete. „Ha elfogadjuk azt, hogy törvényben foglaltuk bizonyos jogainkat, és azok alkalmazásától el lehet tekinteni itt, akkor el lehet tekinteni másutt is. Másrészt azt a retorikát, azt a hangvételt, amit az utóbbi időben hallunk a rektortól és másoktól, az elfogadhatatlan. Én megértem Marosvásárhely márciusát, és ez egyszerűen arra emlékeztet, ahogyan akkor beszéltek egyes emberek, például a Vatra Romaneasca vezetői. Már csak ezért is meg kell oldani ezt a helyzetet” – szögezte le.
Markó Béla szerint az új kormánynak javítania kell a lakosság életkörülményein, és a lehetőségekhez mérten vissza kell adnia valamennyit abból, amit a 25%-os közalkalmazotti bérlevágás során szenvedtek el az emberek. – Ez egy durva, vad levágás volt, bár később némiképp sikerült javítani ezen. Utólag azt kell mondanom, hogy igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy Romániát ez az intézkedés tartotta fenn, akármennyire is fájdalmas volt. Ha a gazdasági helyzet megengedi, szerintem itt van az a pillanat, amikor még valamennyit vissza kellene adni a fizetésekből, és a nyugdíjakon is javítani kellene – mondta a miniszterelnök-helyettes az ETV-ben. Erdély Tv
Erdély.ma2012. február 12.
Tőkés: uniós jogszabályra van szükség a kisebbségi jogokról
A kisebbségi jogok ügyében európai uniós polgári kezdeményezést indít a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat, és ennek érdekében jogalkotásra késztetni az unió illetékes testületét. A kihívás nagy, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell legalább egymillió aláírást összegyűjteniük, s ebben számítanak az európai kisebbségekre és a civilek szervezetekre is. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács szerint az autonómia a határon túli magyar nemzetrészek fennmaradása érdekében elengedhetetlenül szükséges. Tőkés László uniós parlamenti képviselő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott, még távolról sem állunk ott, hogy az autonómiaformák felépítésén és az önrendelkezés tagországonkénti bevezetésén fáradozzunk, hiszen az Európai Unió szabályozásai szerint a kisebbségi kérdés, vagy konkrétan az autonómia bevezetésének kérdése a tagországok hatáskörébe tartozik. Tőkés László hozzátette, készek arra, hogy a román többséggel megtárgyalják a magyar autonómia ügyét, Románia viszont hajlamos elfeledkezni arról, hogy 1918-ban, a gyulafehérvári nemzetgyűlésen autonómiát ígért az erdélyi magyarságnak.
Ahogy a romák kérdése európai üggyé vált, romastratégia készült, precedens értékű ügy lett, ugyanígy a magyarság ügyét is erre a szintre kellene emelni. Amikor a teljes kárpát-medencei összefogáson fáradozunk, ebbe az irányba haladunk, mondta Tőkés László. Hozzátette, az Európai Uniónak nincs határozott kisebbségi keretrendszere. Még az európai tanácsi kisebbségvédelmi rendszer és joganyag is kívánnivalókat hagy maga után és nehezen alkalmazható. Ha azonban nincs ilyen szabályozás, a kisebbségeknél jobban érzik magukat a háziállatok, melyeknek a bánásmódjáról rendelkezik az unió, mely azonban nem akar beleszólni abba, hogy mi lesz a felvidéki magyarokkal, a szerbiai románokkal vagy éppen a görögországi trákokkal. Nagy szükség lenne ezért egy olyan jogi kisebbségvédelmi rendszerre, amely ellenőrizhető és számon kérhető az Európai Unióban. Gyökeres változásokat kell elérni ahhoz, hogy esély legyen a határon túli magyarság nemzeti felemelkedésére, hangsúlyozta Tőkés László.
hirado.hu/Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
Erdély.ma2012. február 12.
A tékozló fiú hazatért
Nagy érdeklődés közepette mutatták be a nagyváradi Ady Líceum dísztermében az egykori nagyváradi orvos, dr. Kiss András memoárkötetét.
A könyvbemutatók megszokott rendjével ellentétben a szombat délutáni könyvbemutató a dedikálással kezdődött. Hosszú sorokban várták az érdeklődők, hogy dr. Kiss András dedikálja nekik Egy váradi orvos visszaemlékezései című könyvének első kötetét, mely az idén jelent meg a Könyvmester.ro és a Z-Press Kiadó gondozásában. A kötetet Szilágyi Aladár közíró méltatta. Azzal a megállapítással kezdte fejtegetését, hogy az orvosok szeretnek írni, és ez alól a kitétel alól Kiss András sem kivétel, aki nem csak szeret, de tud is írni. Ennek bizonyítéka a könyvben olvasható számos igen érzékletes, irodalmi erényeket felcsillantó portré, leírás, jellemzés. A kötetből kirajzolódik Kiss András gyermek- és ifjúkora, és a kommunista rendszerben már-már megszokottnak számító viszontagságok (egy évre kicsapják az orvosi egyetemről, mert apjáról „kiderítik”, hogy kizsákmányoló volt). Megtudtuk a méltatótól azt is, hogy Kiss András az államvizsga után Vaskohsziklásra kerül. A visszaemlékezések 1971-ig, a szerző Nagyváradra kerüléséig követik az eseményeket, az azt követő időszak feldolgozása a készülő második kötetben vár feldolgozásra. Egyetlen bíráló megjegyzése volt csupán Szilágyi Aladárnak a könyv kapcsán, érzése szerint ugyan is túl sok név került be a könyvbe, és a névsorolvasások némileg visszavettek a kötet olvasmányosságából, „de a szerzőnek olyan nagy szíve van, hogy nem akart senkit kihagyni a kötetből, aki kedves az ő lelkének” – fogalmazott Szilágyi Aladár.
Ezt követően Kiss András szólt a mintegy száz megjelenthez, megköszönve a rendkívül nagy érdeklődést, majd a könyv megszületésének indítékairól beszélt röviden. Elmondta, hogy családjának, barátainak szánja ezt a könyvet, és elárulta, hogy már készül a második kötet is, amely 1989-ig követi majd az eseményeket. „Úgy érzem, én vagyok a tékozló fiú, aki elment innen, de akit szeretettel visszafogadtak” – zárta szavait Kiss András.
Pap István
erdon.ro2012. február 12.
Pillantás egy életre
Kovács Levente rendező Ránézek az életemre című interjúkötetét mutatták be szombaton délután a nagyváradi színház emeleti előcsarnokában.
Az önéletrajzi jellegű mélyinterjú-kötetet Nagy Béla, a váradi Szigligeti Társulat egykori irodalmi titkára méltatta, kiemelve, hogy a könyv színtere az erdélyi magyar színjátszás, de e kötet olvasói megismerhetik belőle a kommunizmusban uralkodó állapotokat és „a demokrácia hepehupás tájait” is. A méltatás után Kovács Levente beszélgetett Kádár Dombi Katalinnal, aki az interjúkötet kérdezője is volt. A beszélgetés során Kovács Levente humorban bővelkedő stílusban mesélte el életének néhány fontos, vagy érdekes momentumát, többek között első nagyváradi „dicsőséges” bevonulását, Nagyváradhoz való viszonyulását. Ez utóbbi tekintetben elmondta: „Várad vonzó atmoszférája miatt szerettem ide járni, de időközben Váradon idegenek jelentek meg, és megbomlott a város és az ember közötti kapcsolat, elfogyott az a váradi hangulat, ami ide vonzott. De ezt a váradiságot meg kell őrizni, mert még visszaszerezhető” – fogalmazott. A jelenlevők megtudhatták azt, hogy 1983-ban a Káin és Ábel című darabot rendezte meg először Nagyváradon, ahol összesen tizenhét előadást vitt színre, sőt az is kiderült, hogy 1989 előtt a gombfoci olyan szenvedélye volt, ami még a színháztól is képes volt elvonni, de ez a szenvedélye is áldozatul esett a rendszerváltásnak. Kovács Levente emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után összeomlott a mozikultúra, az egyetemi színpadok, a közös kávéházi olvasás hagyománya, és a színház szerepe is megváltozott: „A hatvanas években a színház szerepe az volt, hogy megtartó erőt sugározzon, és azt üzente, hogy lehet másképp is gondolkozni. 1989 után ezek az értékek elbizonytalanodtak. A posztmodern korban az a kérdés, hogy ki vagyok én, és az egyéni életérzéseket a legnehezebb közös nevezőre hozni. A színház jelenleg az önkeresés állapotában van, már nincs meg a mindent összefogó funkciója. A színháznak akkor van értelme, ha találkozóhely, és ezt a találkozóhelyet kell megőrizni, ez azonban csak akkor lehetséges, ha kíváncsiak vagyunk egymásra” – fejtette ki Kovács Levente.
Pap István
erdon.ro2012. február 12.
Szükséges a magyarság parlamenti jelenléte
Szükségesnek tartja a romániai magyarság parlamenti jelenlétét Victor Ponta, a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, de csakis a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőit látná szívesen a román törvényhozásban.”Nagyon szeretném, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a következő parlamentben” – jelentette ki sepsiszentgyörgyi látogatásán Victor Ponta, a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a Szociál-Liberális Unió (USL) társelnöke. Ponta hozzátette, rossz lenne, ha egy olyan fontos kisebbség, amilyen a magyar, parlamenti képviselet nélkül maradna. Ez megítélése szerint azt eredményezné, hogy minden feszültség helyi szinten maradna, ami nem kívánatos.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint Victor Ponta azt is hozzátette, az RMDSZ képviselőit látná szívesen a bukaresti törvényhozásban és nem a “Tőkés László pártja képviselőit”. Szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) “szélsőséges, majdnem fasiszta módon politizál”.
Victor Ponta kijelentette: “Számunkra Tőkés úr nem is volt, és soha nem is lesz tárgyalópartner”. Hozzátette, az RMDSZ-t tartják a Szociál-Liberális Unió tárgyalópartnerének, de az RMDSZ-re is ellenzéki minőségében számítanak a következő parlamentben. Ezt azzal indokolta, hogy a szövetség képviselői elutasították az együttműködési ajánlataikat. A baloldal vezetője azt is hangsúlyozta, hogy ez egy politikai döntés, amelynek nincsen köze a magyar közösséghez. Hozzátette, sem az Adrian Nastase vezette baloldali kormánynak, sem a Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormánynak nem lehet felróni, hogy ellenségesen viszonyult volna a magyar közösséghez.
”Bennem sincs és nem is lesz semmiféle ellenséges, sovén vagy extremista viszonyulás. A magyar etnikumú román állampolgárokat mindenki mással egyenlő állampolgároknak tekintem” – fogalmazott Victor Ponta.
Romániában ez év novemberében tartanak parlamenti választásokat, és a közvélemény-kutatások előrejelzései szerint decemberben minden bizonnyal a Szociál-Liberális Unió alakíthat kormányt, a miniszterelnök pedig éppen Victor Ponta lehet. Egy január végi közvélemény-kutatás az USL támogatottságát 53,4 százalékon, a jelenlegi kormánykoalíció pártjainak az együttes támogatottságát pedig 21,6 százalékon méri. A romániai magyarok szavazataira három magyar párt: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt pályázik. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai szerint a magyarok az ország lakosságának a 6,5 százalékát teszik ki, a parlamenti küszöb öt százalékos.
MTI/Bumm.sk2012. február 13.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elutasítja a „szélsőségesség” vádját
Az EMNP nyilatkozatban utasította vissza, Victor Ponta hétvégi sepsiszentgyörgyi kijelentéseit, melyekkel a politikus „szélsőséges, majdnem fasiszta módon” politizáló alakulatnak minősítette szervezetüket. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) álláspontja szerint a túl egyszerű címkézés, a fogalmak erodálása vezetett el oda szerte Európában, hogy mára a szélsőjobb ideológiájú pártok akár kormányzati tényezők is lehetnek. A megállapítás abban a – Toró T. Tibor ideiglenes elnök által jegyzett – nyilatkozatban szerepel, amellyel az EMNP Victor Pontának, a baloldal vezérének válaszol hét végi kijelentéseire.
Victor Ponta egyebek között arról beszélt egy sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón, hogy fontosnak tartja az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétét, de csakis a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőit látná szívesen a bukaresti törvényhozásban. Megjegyezte, az általa vezetett alakulat számára „Tőkés László nem is volt és soha nem is lesz tárgyalópartner”, az EMNP pedig „szélsőséges, majdnem fasiszta módon politizál”.
Az EMNP nyilatkozata szerint érthető Victor Ponta Tőkés Lászlóval kapcsolatos álláspontja, hiszen „ha a temesvári református lelkipásztor 1988–1989-ben nem lép fel következetesen Ceausescu diktatúrája ellenében, akkor Victor Ponta ma talán a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának szépreményű titkára lenne”.
Az EMNP úgy véli, Victor Ponta nincsen tisztában a fasizmus szó jelentésével. Szomorúnak találja ugyanakkor, hogy a homogén nemzetállamban gondolkodó bukaresti politikusoknak 22 évvel a kommunista diktatúra megdöntése után is „szélsőségesnek” tűnik egy olyan magyar párt, amelyik Erdély-központú politizálást folytat, és a magyarság autonómiatörekvéseit nemcsak nyilatkozataiban, hanem politikai döntéseiben is felvállalja.
Az EMNP beszédesnek tartja, hogy az ilyen politikusok számára csak az RMDSZ számít megbízható partnernek.
„Victor Pontának és koalíciós társainak a kormányzásra készülődvén inkább hiteles, az ország polgárainak bajaira valós megoldásokat kínáló politikai programot és cselekvési tervet kellene kínálniuk” – áll az EMNP nyilatkozatában.
MTI
Erdély.ma2012. február 13.
Nemzetpolitikai államtitkárság: a kormány idén is biztosítja a moldvai oktatási program korábbi támogatását
magyar kormány az idei évben is rendelkezésre bocsátja a moldvai oktatási program előző éveknek megfelelő mértékű támogatását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a program működését, növekvő hatékonyságát és átlátható finanszírozását biztosítsa, amelyhez egy új struktúra létrehozása szükséges – ezt Répás Zsuzsanna hangsúlyozta, amikor a programban résztvevő mintegy harminc tanárt fogadta.
A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint a tanácskozáson jelen volt a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) több tagja, akik maguk is részt vesznek az oktatási programban, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) kuratóriumának jelenlegi és korábbi kuratóriumi elnöke, a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület (KEMCSE) kuratóriumi elnöke, továbbá a Teleki László Alapítvány (TLA) ügyvezetője. A közlemény szerint a programban közreműködő tanárok kijelentették, hogy maguk is rendkívül fontosnak tartják a moldvai magyar oktatási program kiszámítható működését, és egyben üdvözölték a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szerepvállalását.
Közös cél a program folytatása
Diószegi László, a TLA ügyvezetője a találkozón leszögezte, hogy egy új alapítvány létrehozása kizárólag a program finanszírozásának átláthatóvá tétele érdekében szükséges, működtetése minimális költségekkel jár, az oktatási program munkáját az abban jelenleg is dolgozó tanárok végzik a jövőben is. A felek megegyeztek abban, hogy közös cél az oktatási program zökkenőmentes folytatása, az új struktúra kialakítása, továbbá kölcsönösen megállapodtak az oktatási program szilárd alapokra való helyezésében, illetve az egyeztetések további folytatásában.
A moldvai oktatási programot még az első Orbán-kormány indította el 2000-ben, és azt eddig kizárólagosan az MCSMSZ bonyolította. E célra évente mintegy 150 millió forintot fordítanak, ennek mintegy felét, 70 millió forintot biztosítja a magyar kormány, a másik felét a keresztszülői programon keresztül a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány adja. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet. A csángó szövetség a hozzá érkezett adományokból hét moldvai településen magyar házat épített vagy vásárolt, a magyarul tovább tanuló diákoknak pedig bentlakási lehetőséget hozott létre Csíkszeredában.
Amint arról korábban beszámoltunk, az MCSMSZ vezetősége január 30-án tette közzé: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángó szövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült.
Az összetartozás bálja
Pénteken nyílt meg a hagyományos, immár 14. alkalommal megszervezett csángó bál is Budapesten. A rendezvény megnyitóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke szólalt fel, hangsúlyozván, az új magyar alkotmány rögzíti, Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, új fejezetet nyit a magyar nemzet történetében. Szükség volt erre a fordulatra, hiszen az elmúlt húsz év megmutatta, hogy a változást, a nemzetpolitikai rendszerváltozást „nekünk kell kicsikarni, magától nem történik meg, várni rá pedig hiú ábránd”.
Toró a moldvai csángó oktatási programot sikertörténetnek nevezte, amiért tisztelet illeti a program létrehozóit és benne áldozatos munkát végző oktatókat, pedagógusokat. „Merjünk álmodni, és higgyünk álmainkban, merjük álmodni azt, hogy a Kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozik, merjünk hinni a határokon átnyúló nemzetegyesítés nagy ívű programjában. Merjük álmodni azt, hogy erős közösségek alkotják ezt a Kárpát-medencei magyar nemzetet, és ezek egymással szolidárisak” – fogalmazott a politikus.
A bál fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök volt, aki levélben köszöntötte a résztvevőket. „A csángókkal testvérek vagyunk, de sosem árt újra meg újra megismerkednünk. A bál mindkét ügyet jól szolgálja, azt is, hogy többet tudjunk meg egymásról, és azt is, hogy kifejezzük együvé tartozásunkat, közös színpompás, ezerarcú kultúránk erejét” – fogalmazott levelében a köztársasági elnök. A szervezők a bálon idén is a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető, kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra akarták felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeztek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.
A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies, páratlanul gazdag népművészetének bemutatása. A 14. csángó bálon Lakatos Demeter csángó magyar költőnek állítottak emléket születésének 100. évfordulója alkalmából. Lakatos Demeter volt az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője. Versei irodalmi értékük mellett elsősorban tájnyelvi dokumentumként fontosak a magyar művelődés számára.
Krónika (Kolozsvár)2012. február 13.
57-re emelkedett a fagy halálos áldozatainak száma
Pénteken 57-re emelkedett a fagy halálos áldozatainak száma, miután az utolsó huszonnégy órában 13 személy vesztette életét – közölte az egészségügyi minisztérium. Vrancea és Buzău megyében még mindig vannak külvilágtól elzárt települések.
Gabriel Berca, a hivatalát pénteken átvevő új belügyminiszter a szomszédos megyékből csendőröket és tűzoltókat rendelt a házaikban rekedt emberek kimentésére. Egyes településeken ugyanis a házakat teljesen ellepte a hó a korábbi hóviharok alatt.
A héten a hőmérséklet mínusz 15-33 Celsius-fok között mozgott. A meteorológusok a hétvégére ismét havazást jeleztek.
Népújság (Marosvásárhely)2012. február 13.
Magyar–szláv összefogás helyett magyar–magyar együttműködést javasol az EMNT Temes megyei szervezete
Nyilatkozat
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezete örömmel veszi tudomásul az Alkotmánybíróság idei választásokról szóló döntését, melynek értelmében a helyhatósági választások időpontja marad a törvények által előírt periódusban, június hónapban.
Szervezetünk üdvözli, hogy nem a politikai érdekeknek, hanem az alkotmány szövegének megfelelő döntés született és a kisközösségek számára jóval fontosabb önkormányzati megmérettetés nem szorul háttérbe a parlamenti választások által keltett – Bukarestből irányított – politikai hangzavarban.
Ugyanakkor, a helyi választások közeledtével az EMNT sajnálattal veszi tudomásul, hogy az RMDSZ Temes megyei szervezete ismét a térség szláv nemzeti kisebbségeivel készül szövetkezni a megyei és temesvári önkormányzati mandátum megszerzése érdekében. Ez a megközelítés négy évvel ezelőtt is (barátságosabb demográfiai mutatók mellett) csak szerény részeredményt hozott, ráadásul ennek a partnerségnek az elmúlt négy évben a magyar közösség számára érezhető hozadéka nem volt.
Mindezek tehát egyértelműen rávilágítanak a magyar–magyar együttműködés fontosságára és szükségességére, éppen ezért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezete választási stratégiájának újragondolására kéri az RMDSZ Temes megyei vezetőit. Továbbá szorgalmazza az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt Temes megyei szervezetei közötti párbeszédet és közös cselekvést.
Az EMNT Temes megyei szervezete a magyar–szláv összefogás helyett magyar–magyar együttműködést javasol: olyan közös magyar temesvári és megyei tanácsosjelöltek indítását szorgalmazzuk, akik nem csak a pártérdeket látják, akiket magukénak éreznek a magyar politikai szervezetek és akiket jó szívvel támogatnak a bánsági magyar civilszervezetek, valamint a történelmi egyházak is. Egy ilyen mértékű együttműködés sikere példaértékű lehet Erdély bármelyik szórványmegyéje, illetve szórványtelepülése számára.
Temesvár az elmúlt 22 évben többször mutatott követendő példát. Miért ne lenne ez lehetséges most, 2012-ben is.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezetének elnöksége
Nyugati Jelen (Arad)2012. február 13.
Hunyad megye és a magyar közösség szolgálatában
Beiktatták a megye új prefektusát, Dezméri Istvánt
Ünnepélyes körülmények között iktatták be szombaton Dezméri Istvánt, Hunyad megye új prefektusát.
A megyeháza díszterme zsúfolásig megtelt az ünnepségre, eljött a legtöbb polgármester, megyei igazgatóságok vezetői, parlamenti képviselők, Mircea Moloţ megyei tanácselnök, Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei magyarság számos képviselője, valamint egyszerű Zsil-völgyi emberek, tiszteletüknek adva hangot, hogy újabb kiemelkedő bányavidéki személyiség került a prefektusi tisztségbe.
A beiktatási ceremóniát Dézsi Attila kormányfőtitkár végezte a kormány részéről, aki Dezméri elődje volt a tisztségben. „A prefektusi eskü kötelez, a megye, a lakosság szolgálatára, illetve az intézményekkel való együttműködésre”, üzente utódjának a kormányfőtitkár. A Zsil-völgyi, közelebbről petrillai származású Dezméri prefektusi kinevezése kettős üzenetet hordoz, azt, hogy a kormány prioritásként kezeli a bányavidéket, másrészt, hogy a maréknyi Hunyad megyei szórványmagyarság fontos tényező marad, hangsúlyozta Dézsi Attila. Aki szerint utódja helytáll, kiegyensúlyozott, tapasztalt, kitartó ember lévén, aki figyelembe veszi mások véleményét is.
Mircea Moloţ teljes együttműködési készségéről biztosította az új magyar prefektust, mindenekelőtt a megye gazdasági fejlesztése és a szociális béke megtartása céljából. Remélhetőleg Dezméri István elődje, Dézsi Attila nyomdokain halad, s minél több kormánytámogatást – beleértve az EU-s projekteket – eszközöl ki a megye számára. Ugyanakkor ne feledkezzen meg gyökereitől, a bányavidék súlyos problémáit tartsa szem előtt, üzente a liberális megyei tanácselnök.
Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke a nyitottságot és együttműködési készséget tartja fontosnak az új prefektus számára. A kompetenciával nincs gond, hiszen az RMDSZ országos és megyei szinten többszörösen bebizonyította 15 év alatt, hogy szakszerű, jól képzett embereket jelölt, akik mindig helytálltak a vezető tisztségekben. „Fájó szívvel írtam alá lemondását az RMDSZ-ből és annak megyei ügyvezető elnöki tisztségéből, értékes embert veszítettünk”, mondta Winkler. Aki a megyei tanácselnökhöz hasonlóan azt javasolta Dezmérinek, hogy Dézsi Attila nyomdokain járjon, s igyekezzen hozzájárulni a megye és a magyarság fejlődéséhez, noha a beruházások vonzása például nem a prefektus feladata. Hunyad megye lakosságának drámai csökkenése jelentősen visszaveti a megye súlyát a kormány- és EU-s finanszírozások elosztásánál, a problémák viszont maradnak.
„Megtisztelő a belém vetett bizalom. Prioritásaim a lakosság szolgálata, az átláthatóság, az intézményekkel való együttműködés lesz, vezérelvem pedig a törvényesség betartása” szögezte le az új prefektus. Természetesen a megye fejlesztése is kiemelt célkitűzés marad, Dezméri folytatni kívánja az elődje által beindított programokat, elsősorban a megye infrastruktúrájának korszerűsítését. A Zsil-völgye és a bányászat problémái azonban összetettek, nem oldódnak meg egyik napról a másikra, megfontoltan kell kezelni ezeket, hangsúlyozta az új prefektus, aki 20 éves petrillai bányamérnöki tapasztalatból közelről ismeri a Zsil-völgye problémáit. Családja támogatásában, a törvényesség tiszteletében és mélységes hitében azonban erőt talál az előtte álló kihívások megoldására, mert „a problémákat nem kerülgetni kell, hanem meg kell oldani”.
Sok sikert kívánunk Dezméri Istvánnak, hogy Dézsi méltó utódja legyen, s a megye és a magyarság büszke lehessen rá.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)2012. február 13.
Ponta: Tőkésék helyett RMDSZ
Az RMDSZ-nek a parlamentben van a helye, de az ellenzéki oldalon, jelentette ki hétvégi, sepsiszentgyörgyi látogatásakor Victor Ponta. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elmondta: azt szeretné, ha az RMDSZ jutna be a román parlamentbe, és nem „Tőkés pártja”.
A politikus szerint a Tőkés László védnöksége alatt létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szélsőséges, szinte fasiszta politikát folytat, ami hasonlít a magyarországi szélsőjobb pártok politikájára, a Jobbikra sőt még az Orbán Viktor által vezetett pártéra is, ez számukra elfogadhatatlan. Victor Ponta ugyanakkor bírálta az RMDSZ-t is, amikor kifejtette, hogy a szövetségnek vállalnia kell a jelenlegi kormány intézkedéseinek következményeit. Hozzátette: egy demokratikus országban egy akkora kisebbségnek, mint a magyar, kell hogy legyen parlamenti képviselete, e nélkül ugyanis a feszültségek helyi szinten maradnának, magyarázta Ponta, aki szerint az RMDSZ-szel tudnak párbeszédet folytatni, de nem veszik be az USL-kormányba.
Arra az újságírói kérdésre, hogy alakulatának milyen választási ajánlata van a magyar kisebbség számára, leszögezte: nincsenek ellenérzései a romániai magyar közösséggel szemben, „nem vagyok soviniszta vagy szélsőséges, szerintem minden román állampolgárt ugyanazok a jogok illetnek meg”. Hozzátette: a Năstase-kormány idején a magyar közösség több eredményt ért el, mint azelőtt összesen, hasonlóképpen a Tăriceanu-kormány idején is bővültek a magyar közösség jogai. Hozzátette: kizárólag politikai okai vannak annak, hogy nem akar az RMDSZ-szel kormányozni.
Márton: nincs sok esélye az USL fellebbezésének
A mihamarabbi kormányra kerülés érdekében az USL ma beadványt tervez benyújtani az Alkotmánybírósághoz, amelyben kéri az Ungureanu-kabinet felfüggesztését és előrehozott választások kiírását. Márton Árpád, az RMDSZ jogász-képviselője szerint nem valószínű, hogy a taláros testület helyet ad az ellenzék óvásának. „Nincs olyan paragrafusa az alkotmánynak, amely sérült volna. Az Alkotmánybíróság amúgy sem foglalkozik a parlament eljárásbeli kérdéseivel, bár az is igaz, hogy volt már rá precedens” – magyarázta az ÚMSZ-nek. A képviselő szerint a határozatképtelen szakbizottságok a miniszterekről nem véleményezést állítottak ki, a jegyzőkönyvekben „ajánlást” fogalmaztak meg.
Összevesztek, kibékültek?
Az Ungureanu-kabinet beiktatásakor mondott békülékeny hangnemű beszédéért Victor Ponta a hétvégén továbbra is megosztotta az USL vezetőit. Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke védelmébe vette a szerinte érett politikusként viselkedő Pontát, és ajánlkozott Crin Antonescu liberális elnök „ráncba szedésére”. Politikai elemzők az USL két társelnöke közötti szakadék mélyüléseként értelmezték azt a hírt is, hogy Ponta egyedül tesz eleget kettejük tengerentúli meghívásának. Utóbb mindketten cáfolták, hogy összevesztek volna, hangsúlyozták, már hetekkel ezelőtt eldöntötték, hogy csak Ponta utazik az Egyesült Államokba.
Traian Băsescu ismét magához hívta a pártokat
A kormányváltás sikeres lebonyolítása után Traian Băsescu államfő ismét magához rendelte a parlamenti pártok képviselőit, hogy az uniós pénzügyi stabilitási szerződés ratifikálásáról és a törvényhozási munka biztosításáról egyeztessen velük. Az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezetőit ma délre, a koalíciós alakulatok képviselőit pedig délután egy órára várja a Cotroceni-palotába. Victor Ponta PSD-elnök tegnap elmondta, az USL még nem döntötte el, hogy eleget tesz-e a meghívásnak, de előrebocsátotta, a részvétel ellen érvel majd. Mint ismeretes, az ellenzéki alakulatok parlamenti bojkottot hirdettek mindaddig, amíg előrehozott választásokat nem írnak ki, így a törvényhozás több szakbizottsága és a szenátus döntésképtelen.
Új Magyar Szó (Bukarest)2012. február 13.
A területrendezés kezdetei Romániában
Románia 1945-1989 közötti története számos olyan jelenséget produkált, ami felkeltette az európai közvélemény figyelmét. Mit akart valójában tenni Ceauşescu a falvakkal?
A romániai területrendezés és annak „falurombolásként” elhíresült változata, a maga radikalizmusával, politikai-ideológiai alárendeltségével méltán tartozik ezek közé
Mi volt a falurombolás? Hogyan kezdődött és miért? Milyen szakaszai voltak? Hogyan dolgozták ki és miért az első terveket?
A hetvenes évek elejére Nicolae Ceauşescu konszolidálta hatalmi pozícióit, félreállította a potenciális politikai ellenfeleit, a külpolitikai taktikázásokkal erős politikai és társadalmi bázist kovácsolt magának, belföldi és külföldi népszerűsége jelentősen megnövekedett. A feltételek adottá váltak a hatvanas években, elméletben kidolgozott grandiózus társadalmi és gazdasági átalakítási projektek (iparosítás, városok és falvak szisztematizálása, a homogén szocialista nemzet kialakítása) megvalósításának felgyorsítására. 1971-től kezdődően több jel is arra utalt, hogy hamarosan radikális gazdaságpolitikai és ideológiai változások következnek be: júliusban megjelent az RKP legújabb tézise az ideológiai nevelésről és az év végén a KB pontosította és felgyorsította a területrendezési (szisztematizálási) terv gyakorlati kivitelezését.
1971 végére elkészültek az első területrendezési projektek és decemberben a VB meg is vitatta ezeket, majd a párt 1972-es országos konferenciája elfogadta az országos területrendezés irányelveit. A romániai területrendezés megszervezését és lebonyolítását a pártvezetés két szintén képzelte el: városrendezés, valamint falu- és községrendezés. Az ún. városrendezés a már létező és a jövőben kialakuló városok szerkezetét, felépítését, városképét hivatott át- és megszervezni az illető város gazdasági profilja, adottságai lapján. A városrendezési elképzelések egyértelműen az ország gazdasági érdekeinek, a nagyfokú iparosításnak voltak alárendelve. A Ceauşescu-elképzelte városrendezés a városok népsűrűségének növelését és az adott gazdasági, ipari egységek kiszolgálását valamint azok történelmi arculatának megváltoztatását tűzte ki céljául.
A területrendezési tervek másik célpontja az ún. falu- és községrendezés. A pártvezetés úgy értékelte, hogy az ország aktuális településhálózati adottságai nem szolgálják a nagyfokú iparosítási politikát. „Ismeretes, hogy Románia a régi rendszertől olyan, anarchikusan fejlett helységek hálózatát örökölte, amelyben igen nagy számú, szétszórt, területi szempontból túlságosan kiterjedt kis település volt.”- jelentette ki a párt első számú vezetője.
A pártvezetés konkrét, negatívnak tartott példákat is megnevezett: „Az utóbbi 20-15 évben igen sok falu túlzott mértékben kiterjedt, főként a közlekedési vonalak mentén, olykor kétszeresére is megnövelték területüket, és egyes vidékeken, mint például Bukarest és Ploieşti, vagy Bukarest és Piteşti közti úton, a falvak több tucat kilométeren át szakadatlanul folytatódnak.” Az alapkoncepció szerint a szétszórt falusi települések helyett ún. „agrár városokat”, nagyobb centrumokat hoznak létre. Ezen új centrumok kialakításában is elsődleges szerepet kapott a terület- és a nyersanyagforrás megtakarítása és a minél nagyobb népsűrűség elérése. 1971-ben, a tervek alapján az ország 13 149 faluja közül 1220 esetében gondolták úgy, hogy a párt szempontjai alapján fejlődőképesek. Ezek közül, első lépéskent (1971-1975 között), 340 vidéki települést alakítottak volna át ún. urbánus jellegű központtá. A települések kijelölésében a következő szempontokat vették figyelembe:
- az illető település elhelyezkedése, a hatáskörébe tartozó településekhez viszonyítva, a kommunikációs lehetőségei
- az aktuális gazdasági helyzete és annak fejlődési perspektívái, anyagi és emberi erőforrásai
- a lakosság foglalkozási sajátosságai, hagyományai – társadalmi, kulturális, létező infrastrukturális adottságok
A kiválasztott és felfejlesztett centrumok, adottságaik függvényében különböző gazdasági, társadalmi, kulturális funkciókat töltöttek volna be: nyersanyag-feldolgozás (mezőgazdaság, állattartás, bányászat, kőfejtés stb.), turisztika, üdülés, gépparkok, munkagépjavítás, lerakatok, raktárak, oktatási, kulturális centrumok.
A pártvezetés határozott koncepcióval rendelkezett az új városnegyedek és kisebb centrumok esztétikai kivitelezést illetően is: “Nagyobb gondot fordítunk arra, hogy a lakóházak és a szociális-kulturális létesítmények kivitelezésénél egybefonjunk a román építészeti hagyományokat a modern irányzatokkal, egyszerű, ésszerűen méretezett, minél könnyebb és túlzott díszítés nélküli épületeket emelve.” Minden jelentősebb település egy olyan, ún. politikai-közigazgatási centrum köré szerveződött volna, amely egységes modell alapján tartalmazza a hivatalos párt- és állami épületeket, a szónoklatokra alkalmas erkéllyel és nagyméretű tömeggyűlésre, felvonulásra használható tér, valamit a környező lakóházakat.
A tervezett területrendezéssel a párt több célkitűzést is követett: gazdasági, ideológiai, politikai. A hetvenes évek elejére a pártvezetésen belül diadalmaskodott a Ceauşescu képviselte politikai-gazdasági irányvonal. A kitűzött cél, a lehetőségek között egy gazdaságilag és politikailag független és erős, nemzeti jegyeket is magán viselő román állam megteremtése volt. A hatvanas évek közepére és utolsó felére jellemző politikai-ideológiai nyitás fokozatosan véget ért. A politikai életben, miután egy teljes mértékű elitváltás zajlott le, erősödött a centralizált vezetés. A kultúra területén a cenzúra újra erőteljesebben követelte meg, hogy minden kulturális tevékenység kizárólag a párt új társadalmi-politikai programját szolgálja ki. Előtérbe került az „új típusú ember” és a „román szocialista nemzet” kialakításának igénye. A párt gazdaságpolitikáját illetően szintén a Ceauşescu-irányvonal vált meghatározóvá.
A mérsékeltebb gazdasági reformpolitika hívei alulmaradtak a politikai „szuverenitást” egy gazdasági önállósággal is kiegészítő, erőteljes iparosítást szorgalmazó irányvonallal szemben. A területrendezés tehát ebben a politikai kontextusban kapott új lendületet, illetve kapcsolt különböző fokozatokra a nyolcvanas évek során. A tervszerűen kialakított új városok, mezőgazdasági centrumok és falvak e gazdaságpolitikai irányvonalat kellett volna, hogy kiszolgálják. A nagy népsűrűségű városoknak az volt a rendeltetése, hogy befogadják ezt az iparosítási hullámot, ipari egységeket és munkaerőt biztosítsanak. Az új vidéki gazdasági centrumok az adott, regionális sajátosságaik függvényében szolgálták volna ki az ipari centrumokat, nyersanyag-előkészítéssel vagy feldolgozással, élelmiszer előállításával, vagy éppenséggel turisztikai szolgáltatásokkal. A mindkét településtípus esetében, szigorúan előírt területtakarékosság egyrészt a gazdasági beruházások, közművesítés, infrastrukturális beruházások stb. Költségeit kellett volna, hogy csökkentse, a koncentrált falvak esetében pedig a termőföldek területét kellett volna, hogy növelje.
Ceauşescu modernizációs álmának része volt az új embertípus alkotta homogén szocialista nemzet is. A területrendezéssel járó lakosságcserékkel, település-felszámolásokkal pedig a homogenizációt akadályozó, még létező társadalmi sejtek (család, szomszédi viszony, vallási, nemzetiségi mikroközösségek) felszámolása is lehetővé vált volna. Uglár József, szatmári első titkárnak, az ugyanezen az ülésen elhangzott hozzászólása pedig jól példázza a még nem integrált társadalmi sejtek felszámolására tett kísérleteket: „Két dologról szeretnék beszélni. Egy jegyzéket is készítettem. Ez egy sajátos szatmári jelenség. Nagyon sok olyan ház, gazdaság létezik a megyében, amelyeket valahol a mezőkön, dombokon építettek fel szétszórva, rendezetlenül. Igyekszünk meggyőzni őket, hogy elköltözzenek, de számukra nem létezik törvény. Azt javasolom, hogy találjunk valami megoldást vagy a termelőszövetkezeteken, vagy pedig az állami gazdaságokon keresztül, hogy rávegyük őket az elköltözésre. Ezek olyan emberek, hogy a puszta látványuktól megijed az ember. Tanulatlanok, kulturálatlanok. A háztáji gazdaságaik szétszóródtak a mezőkön. Ez az állapot egy régi jelenség eredménye, amikor is a kulákok embereket telepítettek le a birtokaik végében, hogy őrizzék azokat. Nem sikerült ellenőrzés alá vonni őket. Hozzunk egy olyan határozatot, amelynek alapján az illető termelőszövetkezet vagy állami gazdaság, amelynek a területén találhatók ezek, elköltöztethesse őket. Máskülönben ott maradunk ezekkel az elveszett emberekkel a mezőkön...”
Az előkészítő tanulmány nagyszabású, az egész országot lefedő projektet tartalmazott. Olyan projektet, amelynek megvalósítása több száz falut érintett közvetlen vagy közvetett módon. Maros megyében a turisztikai kisrégiók, a mezőgazdasági centrumok, faluösszevonások a tervek szerint 46 községközpontot, valamint 190 települést érintettek volna valamilyen formában. Hargita megyében az arányok 34, illetve 146, Kovászna megyében 25, 43, Bihar megyében 74, 109, Szatmár megyében 37, 207, Kolozs megyében pedig 58 illetve 287. A területrendezés elméleti kérdéseinek megvitatása és az első tervek elkészítése után a munkálatok elkezdéshez szükséges jogi keretet az 1974-ben megjelent. 59. számú törvény fogalmazta, illetve teremtette meg. Habár az előkészítő viták során konszenzus született arról, hogy a város és falurendezés párhuzamosan zajlik majd, az első konkrét lépéseket a városok esetében tették meg. A Helyi Gazdálkodási és Közigazgatási Állami Bizottság, a Falusi és városi települések szisztematizálásáért felelő központi bizottság és a helyi megyei és municipiumi pártbizottságok elkészítették az első konkrét tervezeteket.
Az 1971-ben beinduló romániai területrendezés nem volt egyedi eset a szocialista tömbben, sőt a nyugati világban sem. A hetvenes évek elején több szocialista országban, köztük pl. Magyarországon is területrendezési terveket fogadott el a pártvezetés. A román pártvezetés ismerte és használta is a már megvalósított terveket. Azt is mondhatjuk, hogy a romániai területrendezés első szakasza (kb. a hetvenes évek végéig) a korabeli viszonyokhoz mérten átgondoltabb volt és létezett egy minimális konszenzus a helyi elitekkel.
Novák Csaba Zoltán
1975-ben születetett Nyárádszeredában. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben végezte. 2002-ben történelem szakos oklevelet szerzett, majd 2002-2003 között mesteri képzésen vett részt a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. 2004-től doktori tanulmányokat folytat a Román Akadémia Nicolae Iorga Történettudományi Intézetében Bukarestben. Jelenleg a Román Akadémia Gheorghe Şincai Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa Marosvásárhelyen. Kutatási területe: nemzetiségpolitika Romániában a 20. sz. második felében, román-magyar kapcsolatok, Kelet-Európa története, baloldaliság, rendszerváltás 1989.
Transindex.ro2012. február 13.
Tőkés László: igazság nélkül nincs megbékélés
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke Komáromban tartott előadást a magyar önrendelkezésről a múlt héten. A Pátria rádió a kisebbségi kérdések európai súlyáról, az autonómiáról és a romániai magyarság számának csökkenéséről is kérdezte a politikust.
Tőkés László elmondása szerint az EU-nak egészen mások a prioritásai, mint amit mi képzelünk róla, ráadásul az Unióba beléptek a jelentős kisebbséggel rendelkező országok is, s ezeknek nem érdekük felszínen tartani a kisebbségi kérdést. „Egyfajta hallgatólagos ignorancia, cinkosság alakul ki azok között, akiket nem érdekel ez az ügy, s akiket nagyon is érint, de hallgatni szeretnének róla” – magyarázta a Pátria rádiónak azzal kapcsolatban, milyen súlya, lehetőségei vannak a kisebbségi kérdéseknek európai szinten.
„A kisebbségi kérdés, mint sajnos minden konfliktust gerjesztő kérdés a szőnyeg alá kerül, és nem szívesen foglalkoznak velük, legfeljebb akkor, ha már erőszakos cselekményekre kerül sor, és vér folyik. Nagy erőfeszítéseket kell tenni tehát már annak érdekében is, hogy egyáltalán meghallgassanak minket” – jelentette ki.
Tőkés úgy véli azonban, hogya a kisebbségi kérdés is kinőheti magát, s legalább akkora figyelmet kiválthat majd magának,mint a bevándorlók kérdése a meghatározó nyugati tagállamokban. „Franciaországot vagy Spanyolországot jobban érdekli a beözönlő muszlimok jogai és kérdése, mint a Kelet-Közép-Európában a volt szovjet uralom alatt élt hagyományos kisebbségeknek a sorsa. A dolog azonban nem reménytelen” – véli Tőkés. Véleménye szerint össze kell fognunk, s előbb felszámolnunk az olyan kommunista örökséget, mint a Benes-dekrétumok esete, s igazságot kell tennünk a múlt dolgaiban. Nem lehet megtakarítani a megbékélésnél az igazságot, mert igazság nélkül nincs megbékélés – jelentette ki.
Autonómia: elképzelhető a megegyezés
Az autonómia kérdésével kapcsolatban Tőkés megjegyezte: a szerb többség arra a belátásra jutott, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény révén bizonyos fokú autonómiát biztosít az országban lévő kisebbségeknek. Példaként említette Olaszországot is, mely ki tudott egyezni a nála jóval kisebb Ausztriával a dél-tiroli autonómiában.
El tudja ezért képzelni, hogy egy olyan magyar-román megegyezés jöjjön létre, mely végképp rendezni tudja ezt a kérdést. Hasonlóan el tudja képzelni ezt Szlovákia esetében is. Az interjúban utalt rá, hogy az ország stabilizálhatja a térség politikai viszonyait, és megerősítheti határait, ha felhagy kisebbségellenes politikájával, és alkalmazza az Andreas Gross-féle jelentés nyomán született Európa Tanács-határozatot, mely az autonómia-formákat konfliktus-megelőző eszköznek nevezi, és kifejezetten ajánlja alkalmazásukat.
”Ne hagyd elveszni...”
Romániában az első népszámlálási eredmények szerint 194 ezerrel csökkent a magyarság száma. Voltak olyan hangok is, melyek a csökkenést az elvándorlásnak, és a kettős állampolgárság intézményének számlájára írták. Tőkés arra a kérdésre, van-e összefüggés a két dolog között, kijelentette: „Véleményem szerint olyan összetett a kérdés, hogy csak abban az esetben lehet összefüggés a kettő között, ha a romló viszonyok együtt hatnak a kettős állampolgárság által teremtett lehetőséggel.” Hozzátette: a közlekedés lehetősége kétirányú, hiszen Magyarországról is százezrek jöhetnek Erdélybe.
Elmondta: olyan korszerű irányzattá és európai értékké vált az úgynevezett mobilitás, hogy Franciaországot majdnem megkövezték, mikor a cigányokat nem engedte szabadon közlekedni az ország területén. „Röghöz kötéssel, egy újfajta jobbágysággal nem tudjuk megkötni a népünket, akkor már inkább öntudatunk révén próbáljunk hatni az emberekre” – magyarázta. Véleménye szerint meg kell győzni a kisebbségi magyarokat, hogy ne hagyják veszni, amiért őseik harcoltak, ne hagyják veszni szülőföldjüket, városaikat, ragaszkodjanak ezekhez az értékekhez. „Ha erre képesek leszünk, akkor kiegyenlítődik a helyzet, és nem kell mesterséges intézkedésekkel elősegíteni vagy gátolni ilyen vagy olyan folyamatokat” – vélte.
Bumm.sk2012. február 14.
Miniszteri rendelet védi a Házsongárdi temető 394 műemléksírját
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter rendelettel erősítette meg a Házsongárdi temető egyéni műemlékké nyilvánított sírjainak a védettségét.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság december végi ülésén javasolta a kiemelt sírok törvény általi védettségét. A javaslat kiindulópontja az az összesen 394 tételből álló, műemlékké nyilvánításra beterjesztett, Házsongárdi sírok, síremlékek helyrajzi felmérésre alapuló jegyzék és a hozzá csatolt fényképes adatlapokat tartalmazó dokumentáció volt, amelyet a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium Kolozs megyei Igazgatósága és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai készítettek el.
Mint ismeretes, a kolozsvári Házsongárdi temető „B” kategóriás műemlékként szerepel az Országos Műemlékvédelmi Listán, ám az általános keret nem jelentett egyéni, kiemelt védettséget egy-egy síremlék számára. Az elmúlt évben tapasztalt sírrongálások miatt Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter felkérésére tavaly nyáron elkezdődött a sírok egyéni felmérése. A munkát a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium Kolozs megyei Igazgatósága és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai végezték el, akik 2011. december 12-én véglegesítették és jutatták el a dokumentációt a kulturális tárcához. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter elmondta:
„A kulturális tárca és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik kiemelten fontos célkitűzését véglegesítettük ma. A kolozsvári Házsongárdi temető közel 400 sírjának biztosítunk kiemelt védettséget, ezáltal az erdélyi magyar történelmi múlt előtt hajtunk fejet, őrizzük meg nagyjaink méltó emlékét. Nem véletlen, hogy a védetté nyilvánított 394 síremlék 85 százaléka magyar származású személyiségé. Ugyanakkor felkértem a Kolozs Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságot, hogy javasolja további sírok műemlékké nyilvánítását „ – hangsúlyozta Kelemen Hunor tárcavezető. A 394 síremlék műemlékké való nyilvánítása a legmagasabb fokú védelem biztosítását jelenti a több mint 400 éves temető számára, amelyet 40 évvel ezelőtt nyilvánítottak „B” kategóriás műemlékké. A védetté nyilvánított síremlékek között található többek között Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, az Esterházy-Mikó-Mikes család sírkertje, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Xántus János sírboltja valamint Szilágyi Domokos és Hervay Gizella közös síremléke.
2012. február 13.
Erdély.ma2012. február 14.
Falvaink – Négyfalu, Brassó megye (I. rész)
Négyfalu négy barcasági csángó település, Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu és Türkös egyesüléséből jött létre 1950-ben Săcele néven, ami falvacskákat jelent. Ebből a román elnevezésből származott a város későbbi Szecseleváros elnevezése. Mai neve románul Săcele, magyarul pedig Négyfalu.
Lakói feltehetően a 11. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. A közeli Székelyföld lakói csángóknak nevezik a hétfalusiakat. Négyfalu másik három közeli településsel: Tatranggal, Zajzonnal és Pürkereccel együtt képezi Hétfalut.
Négyfalut 1366-ban említették először I. Lajos király adománylevelében. Hétfalu 1498-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. 1498-ban II. Ulászló király a brassói szászoknak elzálogosította a hét falut, akiknek lakói így a szászok jobbágyai lettek. Szász hatásra felveszik az evangélikus vallást.
1651-ben Brassó város hűbéri birtokává váltak Négyfalu, illetve Hétfalu települései. Lakósai az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is nagy számban részt vettek a 126-os honvéd zászlóaljba tömörülve. 1848 októberében az Agyagfalván megtartott Székely Nemzeti Gyűlésen Brassó-vidék magyar csángó falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.
2000 június 6-án Négyfalut municípiumnak nyilvánították.
32 ezer hektárnyi területen fekszik. A Tatrang nevű folyó szeli át, amely Négyfalu fő ivóvíz-forrását képezi. A település a Barcasági-medence déli perempontján foglal helyet, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység „bejárati kapuját” képezi.
Települései gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Híresek szőtteseik és hímes tojás mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek. Négyfalunak néprajzi múzeuma van, ahol az itteni szász hatásra létrejött csángó népviselet látható.
E népességből vált ki Zajzoni Rab István néprajzi író, költő, Tóthpál Dániel csángó költő és Istók János szobrászművész. Ebben a műsorban Daragus Endre evangélikus lelkész, Márk László Gyula református lelkész, Köpe Mihályné Domos Ilona nyugalmazott tanítónő és Barkó Etelka nyugalmazott tanárnő vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét hallhatják. Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma2012. február 14.
Rendőrségi meghurcoltatás magyar feliratok miatt Marosvásárhelyen
A napokban megújultak a kétnyelvű feliratok a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában. Szülői adománynak köszönhetően 40 új kétnyelvű, valamint 30 osztálynév-táblácska került ki az iskola belső terébe. Az elmúlt héten a szülők az aligazgató támogatásával hosszú órákon át szerelték, illesztették a körülbelül 1000 lej értékű feliratokat.
Kedden az egyik szülő, a magyarul megfogalmazott kétnyelvű táblákhoz kapcsolódó adománylevelet szerette volna iktatni az iskola titkárságán. Fontos megjegyezni, hogy a magyar nyelven megírt adománylevél a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében törvényes, mindazáltal lehet, hogy a román anyanyelvű igazgatónő kevés ilyet szeretne látni iskolájában, még kevesebbet iktatni.
Talán ez lehetett az oka annak, hogy az intézmény vezetője, Codruţa Băciuţ, a szponzori szerződés átadásakor hálaadás és köszönet helyett, azt állította, hogy Romániában a hivatalos nyelv román, visszautasította a szponzori szerződés iktatását és mivel a szülő nem volt hajlandó román nyelven megfogalmazni a beadványt, a helyi rendőrséghez fordult, amely úgy gondolta, hogy nagy a baj, összesen 6 darab rendőrt küldött az iskolába, megvédeni az igazgatónőt a romániai kisebbségi jogok paradicsomában, ahol egy magyar beadványra nem kevesebb mint féltucat rendőr jut. Az adománylevelet benyújtó szülő kérte az igazgatónőt, hogy hívja fel Illés Ildikót – a minden magyar gyermek számít kampány marosvásárhelyi arcát – Maros megyei főtanfelügyelő-helyettest és kérdezzen rá, hogy jogos-e a magyar beadvány vagy sem. Jelenleg nem tudni, hogy Illés Ildikó mit válaszolt telefonon az iskolaigazgatónak, viszont az biztos, hogy az intézményvezető hajthatatlan maradt, a rendőrökkel elkísértette a szülőt.
Lévén, hogy a rendőrség időközben rájöhetett, hogy ez azért mégiscsak Románia és a marosvásárhelyi magyarok békében és harmóniában élnek az itteni román anyanyelvűekkel, megérthették, hogy az nem jár, hogy magyar nyelven megfogalmazott beadványért meghurcolni valakit, viszont az igazgatónő segítségükre sietett és megsúgta, hogy mégiscsak nagy szabálytalanság történt, hiszen az adománylevelet iktató személy nem jelentkezett be az iskolaszolgálatos diáknál, úgy ahogy az iskolai szabályzata előírja.
Az intézmény igazgatója viszont elfelejtette megemlíteni a rendőrségnek, hogy amikor a kétnyelvű táblákat szerelték a szülők, akkor sem jelentkeztek be, és nem is kellett, hiszen mégiscsak az iskolának nyújtottak egy nagy értékű adományt, nem törvénytelenségre készültek. Vagy talán az igazgató azt gondolta, hogy a kétnyelvű feliratok nem tetszenek neki és keresett egy mondvacsinált okot, hogy a táblákat szorgalmazó szülőt kicsit megbüntesse, megmutatva neki, hogy ki is az úr a háznál... A magyar beadványt benyújtó szülőt a rendőrség 500 RON büntetés kifizetésére kötelezte, amely megfellebbezhető. A kétnyelvű feliratok témája már 2010-ben napirendre került, amikor 50 szülő beadványban kérte a külső és belső feliratok kétnyelvűsítését, ugyanis abban az időben az egyedüli magyar felirat azon a márványtáblán volt látható, amely az iskola építtetőjéről, Dr. Bernády Györgyről emlékezik meg. 2011 május 4 -i 172-es számú Határozatában a Civil Elkötelezettség Mozgalom feljelentése alapján az Országos Diszkriminációellenes Tanács elmarasztalta a 2-es Általános Iskolát, valamint az Európa, Dacia és Liviu Rebreanu marosvásárhelyi kéttanyelvű általános iskolákat a kétnyelvű feliratok hiánya miatt. Az iskola új aligazgatója, Márton Imre, a beadványok és az iskola által küldött válaszok áttanulmányozása után saját költségén kétnyelvűsítette a tájékoztató feliratok többségét, amelyeket azonban valakik azóta rendszeresen megrongálnak, eltüntetnek. A mostani adomány az eltüntetett kétnyelvű feliratokat hivatottak pótolni.
Jelen pillanatban, amikor a „Minden magyar gyermek számít kampány” zajlik, Marosvásárhelyen a 2-es Számú Általános Iskola egyike azon kevés (számszerint három) kéttannyelvű marosvásárhelyi iskola közé tartozik, ahol részlegesen kétnyelvű feliratok hirdetik a magyar diákoknak az esélyegyenlőséget. Mindez a szülőknek és „merészebb” aligazgatónak köszönhetően valósult meg, mindennemű párttámogatás és segítségnyújtás nélkül.
A Bernády akciócsoport a rendőrségre hurcolt és ott megbüntetett szülő mellé állt és a tagok úgy döntöttek, hogy feljelentik Codruţa Băciuţ igazgatót hatáskör túllépés miatt, valamint kérni fogják az igazgató és Illés Ildikó főtanfelügyelő helyettes lemondatását.
Horváth-Kovács Ádám
Erdély.ma2012. február 14.
Az ellentétek feloldását és párbeszédet szorgalmaz Böjte Csaba
Az ellentétek feloldását és a párbeszédet szorgalmazta Böjte Csaba ferences szerzetes, erdélyi árvaházak alapítója, a csángó gyerekek magyar oktatásának támogatója nyilatkozatában.
„Nem foglalnék egyik fél mellett sem állást, mert mindkét felet szeretem és tisztelem, és bármelyikük félreállna, azzal a moldvai csángó gyerekek lennének szegényebbek. Nem jó, ha bárkit elüldözünk erről a pályáról, és ez a sárdobálás odavezet, hogy felállnak az emberek, és azt mondják, van más dolgom is” – mondta a moldvai magyar nyelvoktatást is támogató Böjte Csaba annak kapcsán, hogy az utóbbi hetekben vita alakult ki a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkársága között.
Januárban testületileg lemondott a moldvai magyar gyermekek oktatásával foglalkozó MCSMSZ vezetősége, a KIM államtitkársága pedig február elején közölte, hogy a felkért könyvvizsgálók súlyos hibákat találtak az MCSMSZ több éves könyvelésében. Jelenleg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irányítja a csángó oktatási programot.
Erdély.ma2012. február 14.
Elindult az erdélyi Mikó Imre-terv első operatív programja
Legalább ötmillió eurós befektetési lehetőségre várnak üzleti terveket az erdélyi gazdaságfejlesztést elősegítő Mikó Imre-terv első programjaként – nyilatkozta Jakabos Janka, a Mikó Imre-terv koordinátora az MTI-nek kedden.
Ágazati megkötés nélkül, termeléssel, termék-előállítással foglalkozó üzleti terveket fogad be a Mikó Imre-terv. Az erdélyi javaslatokat egy svájci közvetítő-tanácsadó céggel együttműködve nemzetközi alapokból lehet majd megvalósítani, amennyiben a befektetők jövedelmezőnek és kivitelezhetőnek tartják a tervet – mondta Jakabos Janka.
Egy Hargita megyei gyógyszergyár megépítésére és üzemeltetésére már érkezett üzleti terv, ugyanakkor határidő nélkül várják a további javaslatokat.
Az üzleti terv helyszíne lehet bárhol Erdélyben, lehet zöldmezős beruházás, vagy egy már létező vállalkozás továbbfejlesztése.
A Mikó Imre-terv gazdaságfejlesztési stratégia, amely arra keres megoldásokat, hogy megerősítse, fenntarthatóvá tegye az erdélyi magyarság létét. A tervhez az európai uniós támogatásokon kívül a magyar kormány, a helyi gazdasági élet szereplői és más nemzetközi források bevonásával is számolnak.
MTI/Erdély.ma2012. február 14.
Székelyföldön versenyre készül az EMNP
A Székelyföldön versenyre, a szórványban együttműködésre kell készülnie az Erdélyi Magyar Néppártnak – jelentette be Toró T. Tibor megbízott elnök Sepsiszentgyörgyön, a háromszéki megyei szervezet alakuló ülésén.
Az áldatlan időjárás és a kedvezőtlen, vasárnap esti időpont dacára is megtelt a Gábor Áron Terem, s ez jelzi, “aki mindezek ellenére itt van, valóban komolyan gondolja a pártépítést” – hangzott el az ülésen. A Kovászna megyei szervezetet 12 megalakult helyi szervezet 75 küldöttje hívta életre. Az ülésről nem hiányoztak a lelkesítő beszédek, ünnepi momentumok, a felszólalók többnyire az új párt létjogosultságát igyekeztek igazolni. Erdély fejlesztéséért
Jakabos Janka, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, a Mikó-terv egyik kidolgozója a múlt héten Budapesten hivatalosan is bemutatott gazdaságfejlesztési elképzelést vázolta: hosszú távú stratégiáról van szó, amely tíz évre meghatározhatja Erdély fejlesztését. Ilyen terv eddig nem készült, most úgy tűnik, mások is felfedezték szükségességét – utalt az RMDSZ hasonló kísérletére, amely véleménye szerint tulajdonképpen az “EU 2020-as stratégiájának magyar tallózása”. Sok a munka még, az operatív programokon most dolgoznak, és igyekeznek megtalálni a forrásokat is ezekhez. Egy másik tervük diák inkubátorház-hálózat létrehozása, és életre szeretnék hívni az Erdélyi Magyar Fejlesztési Ügynökséget – vázolta röviden elképzeléseiket Jakabos Janka. Toró Tamás, a szomszédos, már szórvány Brassó megyeiek üzenetét hozta el. Drámai az ottani magyarság fogyása, de ők is hozzájárulhatnak a nemzetépítéshez, napról napra mind többen csatlakoznak az új párthoz – mondta el, és megköszönte a háromszékiek eddigi támogatását, kiemelte a további együttműködés fontosságát. Szólítanák a kiábrándultakat
Papp Előd Székelyföldért felelős országos alelnök a Kárpát-medencei magyarság vidékfejlesztési együttműködéséről beszélt, de szólt arról is, hogy az EMNP azokat az embereket próbálja mozgósítani, akik az elmúlt 22 évben elvesztették hitüket, bizalmukat az erdélyi magyar politikusokban. Ő is kitért a szórvány fontosságára, “ha elvész, a Székelyföld is zsugorodik” – mondotta. A felszólalásokat követően bemutatkoztak az eddig megalapított háromszéki szervezetek helyi elnökei, majd Toró T. Tibor beszélt a pártkezdeményezés körülményeiről. Immár visszatérő motívumként ő is használta a harmadik legkisebb királyfiról szóló népmesei elemet, kiemelte, szükség volt “erre a harmadik gyermekre”, mert az első kettő nem tette megfelelően a dolgát, “az egyik nem akarta (RMDSZ – szerk. megj.), a másik nem tudta vagy nem volt lehetősége (MPP) az autonómiát képviselni” – mondotta. Toró T. Tibor felidézte azt is, hogy a 90-es évek eleje óta 600 000 szavazatot veszített a magyar képviselet, az erdélyi magyarság egy része elment, egy része meg sem született, de jelentős hányada itt él, igaz, kiábrándult, közönyössé vált. Az EMNP az ő képviseletükre szövetkezett – hangsúlyozta. Kifejtette azt is, az EMNT civil mozgalomként, az EMNP politikai pártként kiegészíti egymást, összeköti őket az az értékrend, amelyet Tőkés László képvisel. Ismertette a párt decemberi programalkotó ülésén megfogalmazott tíz programpontot, és magyarázattal is szolgált az elképzelésekhez. Az EMNP háromszéki alakuló ülésén Nemes Elődöt elnöknek választották, a felső-háromszékiek végül Illyés Botondot delegálták alelnöknek, Erdővidéket Farkas Domokos és Szép Béla képviseli a megyei elnökségben, jegyzőnek Szász Rékát választották.
Verseny és együttműködés
Toró T. Tibor hétfőn Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján más kérdésekre is kitért. Beszélt az EMNP RMDSZ-hez és MPP-hez fűződő viszonyáról az önkormányzati és parlamenti választások tükrében. “Az EMNP az együttműködés és a verseny egészséges elegyét kívánja támogatni mindenhol. Ez régiófüggő, tömbvidéken, például a Székelyföldön a verseny hangsúlyosabb, a szórványban az együttműködés” – mondotta, de hozzáfűzte: itt, a Székelyföldön is vannak olyan települések, ahol nem kizárt az együttműködés. Az RMDSZ azonban úgy képzeli ezt, hogy az EMNP támogatja jelöltjeit, az MPP esetében a párt országos elnöke jelent akadályt – mondotta, de hangsúlyozta: mindenképpen nyitottak a tárgyalásokra. Toró T. Tibor elismerte, az MPP-vel több a közös pontjuk, kevesebb az akadály. Kivel szövetkezzék Ponta?
Az EMNP megbízott elnöke kitért Victor Ponta szombati, sepsiszentgyörgyi nyilatkozatára is, szomorúnak nevezte, de nem meglepőnek, hogy a “Tőkés-pártot” szélsőséges, szinte fasiszta alakulatnak minősítette. Még szomorúbb, hogy az SZDP elnökének megnyilvánulása illeszkedik abba az egységes nemzetállami szemléletbe, amely szélsőségesnek gondolja az autonómiaformákat, a szubszidiaritást – fejtette ki az EMNP elnöke. “Nem más ez, mint az európai baloldalnak az igyekezete, hogy szélsőségesnek minősítsék az országok, népek önrendelkezési elvét. Csak azt tekintik helyesnek, ha hol Moszkvából, hol Brüsszelből mondják meg, mi a megfelelő” – hangsúlyozta. Rendkívül beszédesnek nevezte azt is, hogy az SZDP az RMDSZ-t tartja egyedül elfogadható partnernek, véleménye szerint ez azt jelezi, “az RMDSZ nem zavarja köreiket”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. február 14.
Tisztázás csángóügyben
A moldvai magyar oktatási programról adott ki tegnap nyilatkozatot a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) két alapítója, Petrás Mária és Petrás Róbert.
Kezdetnek leszögezik, hogy a moldvai magyar oktatás legnagyobb civil támogatását megteremtő Legyen ön is keresztapa, keresztanya program elindításában Böjte Csaba múlhatatlan érdemeket szerzett, ezt azonban kevesen tudják, rendszerint elhallgatják, sőt, “módszeresen és igaztalanul” ferdítenek. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) lemondott vezetősége kisajátította a nemes cél támogatására irányuló programot – állítják az aláírók, akik szerint az AMMOA Csaba testvér szorgalmazására, a “keresztszülők” befizetéseinek ellenőrzött és átlátható felhasználására jött létre. Kuratóriuma évről évre egyre szigorúbb elszámolást követelt meg, a felelősségteljes munkát pedig a kuratóriumi tagok költségtérítés nélkül végzik el. Ezért tartják felháborítónak és elkeserítőnek, hogy “a közpénzekkel tisztességesen elszámolni nem tudó személyek a saját felelősségüket nem vállalva, az AMMOA kuratóriumát kiáltják ki bűnbaknak”. A nyilatkozat szerint a kuratórium a becstelen támadásokkal és hamis állításokkal szemben 2011-ben többször, soron kívül is pénzt utalt át az MCSMSZ-nek, ennek vezetői azonban nem tudták visszaigazolni, hogy a tanári bérekre kért összegeket valóban azok kifizetésére fordították.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)