udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
356
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 331-356
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. március 6.
Nyolc éve folyik a küzdelem a magyar utcanévtáblákért Nagyváradon –
Nem akar magyar utcaneveket a nagyváradi román többségű önkormányzat. A testület februári ülésén elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó határozatjavaslatát. Nyolc éve folyik a küzdelem azért, hogy Nagyváradon magyar utcanévtáblákat és még mindig semminemű hajlandóság nincs a román pártok tanácsosai részéről arra, hogy ezt jóváhagyják. – Legutóbb, 2011. januárjában ígérte meg a Liberális Párt azt, hogy mint helyi koalíciós partner támogatja az RMDSZ kezdeményezését és megszavazza azt, hogy magyar utcanevek jelenjenek meg Nagyváradon. Benyújtottuk a határozati javaslat kérésünket, amelyet a polgármesteri hivatal szakapparátusa negatívan véleményezett, azt mondta, hogy nem törvényes az igény, holott tudjuk azt, hogy Krasznán 2002-től van tanácsosi határozat, ami érvényben van és, amit gyakorlatba ültettek. Maros megyében, Hargita megyében, Szilágy megyében példa van arra, hogy tanácsosi határozat nélkül is kitették sőt, közelebb jövök, Élesden is ott van a mindennapi példa, hogy román nyelv mellett magyar nyelven is ott vannak az utcanevek – mondta el Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Kossuth Rádió
Erdély.ma2012. március 6.
Beiratkozás: rendelleneségek, káosz mindenhol
Meglehetősen kaotikusan, kisebb-nagyobb rendellenességekkel indult tegnap az előkészítő, illetve az első osztályokba való beiratkozás első szakasza. A legtöbb erdélyi és partiumi iskolában már kora hajnalban sorok alakultak ki – voltak tanintézetek, ahol sorszámot kellett osztogatni a pánikhangulat elkerülése érdekében. A szülők a legtöbb helyen attól tartanak, ha hanyagolják a beíratást, akkor gyermekük számára nem jut már hely a kívánt osztályban, esetleg nem az előre kiválasztott tanítónőhöz kerül.
Kivizsgálást indít az oktatási tárca
Tudorel Urianu, az oktatási minisztérium szóvivője szerint a beiratkozás azért késett, mert tegnap hajnalban több áramszünettel is szembesült a központi informatikai rendszert működtető Siveco társaság, amelynek munkatársai hajnali 5 órától dolgoztak a hiba elhárításán. Az előzetes vizsgálatok szerint az egyik szerver merevlemeze hibásodott meg, arról kellett az adatokat átmenteni egy másik adattárolóra. Cătălin Baba tanügyminiszter elmondta: vizsgálatot rendelt el a rendszerhiba körülményeinek tisztázására. Hangsúlyozta: nem marad következmények nélkül, ha kiderül, hogy az üzemzavar személyi mulasztás miatt következett be. A tárcavezető azt is közölte: nem sokkal 11 óra körül ismét működött a rendszer, így a beiratkozások is elkezdődhettek. Baba szerint pénteken tesztelték a rendszert, akkor még kifogástalanul működött.
Késett az adatfelvételi módszertan
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő úgy véli, a tanintézetek későn kapták meg a minisztériumtól az adatfelvételi módszertant és a számítógépes programot, így várható volt, hogy lesznek fennakadások. „Legalább két héttel az iratkozások megkezdése előtt az iskolák meg kellett volna hogy kapják azt a programot is, melyet az adatbevitelhez kell használni, hogy legyen idejük azt kipróbálni, és a minisztérium is tesztelhette volna a terhelhetőségét. Várható volt, hogy amikor az egész országban megkezdődnek az iratkozások, meghibásodhat a rendszer” – nyilatkozta lapunknak a főtanfelügyelő, aki folyamatosan arra buzdította a szülőket, hogy az első napokban ne rohamozzák meg az iskolákat, hiszen a körzetbe tartozó gyerekek összeírása két hétig tart.
Egy neve elhallgatását kérő anyuka lapunknak elmondta, ez a fennakadás is azt jelzi, hogy a minisztérium elsiette a reformokat. „Egy számítógépes programot sem voltak képesek beindítani, ezért nem bízom abban, hogy a tanévkezdésre az előkészítő osztálynak berendezik a tantermeket, kidolgozzák megfelelően a tantervet. Az elsietett reformoknak a gyerekeink az áldozatai” – szögezte le az édesanya.
Kovászna megyében nem állt le az iskolai beiratkozás a központi számítógépes program meghibásodása miatt. Az iskolákban elvették az iratcsomókat a sorban álló szülőktől, akik néhány nap múlva újra be kell hogy menjenek az intézménybe, hogy láttamozzák a központi nyilvántartás alapján kinyomtatott jelentkezési dokumentumot. Az iskolák többségében iktatták a beiratkozási kéréseket, ám volt, ahol ezt nem tartották fontosnak, arra hivatkozva, hogy az első fordulóban csak a körzetbe tartozó gyerekeket írják be, őket pedig sorrendtől függetlenül kötelesek felvenni. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnáziumban csak délben kezdték el a procedúrát: Szőcs Torma Katalin igazgatóhelyettes lapunknak elmondta, inkább ők dolgoznak estig, de nem akarják, hogy a szülők kora reggeltől sort álljanak.
Többszakaszos iratkozás
A beiratkozások első szakasza március 16-áig tart, ebben az időszakban a szülők azokba az iskolákba írathatják be első vagy előkészítő osztályba a gyermeküket, amelyhez a korábban megállapított körzetek szerint a lakhelyük tartozik. A beiratkozások alapelve szerint a körzetekben mindenkit be kell hogy írjanak a tanintézetek, azon szülők pedig, akik máshová akarják vinni gyermekeiket, csak a fennmaradó helyek függvényében tehetik meg. A beiratkozásokat elektronikusan is összesítik és követik az átfedések kiküszöbölése érdekében. Az iskolák március 19-én kifüggesztik az első körben hozzájuk beiratkozott gyerekek névsorát. Miután az iskolák és a tanfelügyelőségek közzéteszik a szabadon maradt helyek számát, a szülők március 27-éig nyújthatják be a jelentkezési kérvényüket.
A második szakaszban a más körzetekből beiratkozott gyerekek névsorát április 2-án teszik közzé, április 4-én pedig a körzetből és a körzeten kívülről iratkozott gyerekek névsorának, valamint a továbbra is szabadon maradt helyek listájának közlésével zárul a procedúra. Amint arról beszámoltunk, az új tanügyi törvény előírja, hogy az óvoda után nem első, hanem úgynevezett előkészítő osztályba kell járniuk azoknak a gyerekeknek, akik szeptember elsejéig betöltötték a hatodik életévüket. Azok a gyerekek, akik szeptember elseje után, december 31-éig töltik be a 7. évet, beiratkozhatnak már az első osztályba is, de a szülők kérhetik, hogy beiratkozzanak az iskolák keretében működő előkészítő osztályok valamelyikébe.
A kisdiákok nem kapnak osztályzatot a tevékenységükre, a pedagógusnak viszont feladata, hogy minden gyerekről készítsen egy úgynevezett képességfelmérő jelentést, mely szükséges az első osztályba való jelentkezéskor. Az iskolák számára a minisztérium külön büdzsét biztosít megfelelő helyiségek kialakítására, taneszközök beszerzése végett. Egyelőre úgy tűnik, a legtöbb erdélyi és partiumi iskola felkészült a szeptemberi iskolakezdésre az előkészítő osztályok tekintetében: rendeződni látszanak a teremgondok, és várhatóan pedagógushiánnyal sem kell szembenézni.
Amint arról beszámoltunk, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség korábban a beiskolázásra vonatkozó rendelet visszavonását kérte a minisztériumtól. Az érdekvédelmi szervezet szerint a szülőknek alkotmányos joga megválasztani, hogy melyik iskolába íratják be gyereküket. Azonban a jogszabály miatt semmi garanciájuk nincs arra, hogy lesz-e ott hely a számára.
Emiatt a rendelet sérti a választáshoz való jogot, és nem veszi figyelembe a gyerek érdekeit, állítják. A szakszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők a valóságban más kritériumok szerint választanak iskolát csemetéiknek: a munkahelyük közelsége, kisebb korú testvér esetén az óvoda közelsége, a délutáni program szintén sokat nyom a latban.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)2012. március 6.
Támogatható a Sapientia?
A román oktatási törvény szerint elméletileg kaphatnak állami támogatást a romániai magánegyetemek, így a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, Gáspárik Attila, az illetékes szaktanács magyar tagja viszont úgy véli, erre alig van esély. Gáspárik Attila az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy a törvény egyetlen ponton megemlíti a finanszírozás lehetőségét. „Erre azonban semmilyen háttéranyag nem készült. Még kidolgozás alatt sincsen semmi olyan dokumentum, amely a magánegyetemek állami finanszírozását szabályozná” – nyilatkozta a Felsőoktatás-finanszírozási Országos Tanács tagja.
Gáspárik azt a meglátását is elmondta, hogy Romániában ma több állami egyetem működik, mint amennyire szükség lenne, ezért az állam az egyetemek egyesítésével próbálja csökkenteni a számot és a költségeket. Hozzátette, egy-egy egyetem finanszírozása attól függ, hogy az illető egyetem milyen helyet foglal el a felsőoktatási intézmények rangsorában.
A tavaly elfogadott új oktatási törvény 204. paragrafusának hetedik bekezdése tételesen kimondja: „a román állam támogathatja a magán-felsőoktatást”. A törvény 214. cikkelye, mely azokat a forrásokat sorolja fel, amelyekből finanszírozhatók a magánegyetemek, az alapítók által befizetett összegek és a tandíjak mellett egy harmadik forrást is megnevez: „támogatások, adományok és egyéb legálisan létrehozott források”, az állami támogatást azonban tételesen nem említi.
A magánegyetemek állami finanszírozásának a lehetőségét a korábbi oktatási törvény is tartalmazta, a Sapientia EMTE majdani román állami finanszírozásának kérdése pedig a 2005-ös bukaresti, a 2006-os budapesti, majd a 2007-es nagyszebeni román–magyar közös kormányülésen is felmerült. 2005-ben a Tăriceanu-kormány és a Gyurcsány-kormány meg is egyezett a Sapientia-tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról, a román fél azonban a későbbi közös kormányüléseken azt hangsúlyozta, erre csak az egyetem végleges akkreditációja után kerülhet sor. A megegyezés időpontjában Mihai-Răzvan Ungureanu jelenlegi miniszterelnök volt Románia külügyminisztere, emlékeztet az MTI.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt napokban polémiát váltott ki a Sapientia EMTE lehetséges állami támogatásának az ügye. Múlt héten az Erdélyi Magyar Néppárt kérte a román költségvetési támogatást a Sapientiának. Dávid László, az egyetem rektora elmondta, azért tartja indokoltnak az egyetem állami finanszírozását, mivel az a román államtól vállalt át kötelezettségeket, például a magyar nyelvű műszaki képzés biztosítását.
Gáspárik Attila viszont a Transindex portálnak azt nyilatkozta, nem létezik és soha nem is létezett arra lehetőség, hogy a magánegyetemek támogatást kapjanak az állami költségvetésből. Szerinte aki ezt kéri, vagy nem ismeri a törvényeket, vagy szándékosan félretájékoztat, hangulatot akar kelteni, hogy viktimizálhasson egy ügyet. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem az akkreditáció elnyerésével kutatási programokra kaphat támogatást az államtól. Elmondta, erre az akkreditált magánegyetemek intézményként, diákjaik pedig természetes személyként is pályázhatnak.
Krónika (Kolozsvár)2012. március 6.
Anyaszórvány
Ilyen szó, tudom, nincs is, de lehetne. Van anyaegyház, anyaiskola, anyaintézet, anyaállam, anyaország…, megannyi összetett szó, amelyekben az előtag függőséget, fölérendeltséget jelöl, az anyaszórvány kifejezés is jelzi, hogy ide kisebb szórványközösségek is tartoznak. Segesvár ilyen, bár a tömbmagyarság (az egykori Udvarhelyszék és Marosszék) közelsége mégis bizonyos mértékben előnyös helyzetet biztosít számára. Az 1990-es évek elején csak néhány század hiányzott ahhoz, hogy az itteni magyarság számaránya elérje a bűvös 20 százalékot. Azóta folyamatosan fogyunk, ma ez az arány 16 százalék. De a szórványsorsot más-más formában éli meg mindenki. Amíg egy magyar tagja lehet valamelyik magyar vallásfelekezet népes gyülekezetének, míg gyermeke anyanyelvén tanulhat (a líceumban két különböző profilú osztályban is), míg hetente részt vehet valamilyen magyar kulturális rendezvényen, addig megvan a lehetősége annak, hogy őrizze, ápolja anyanyelvét, kultúráját, megmaradjon magyarnak. Ha egy nagymama nem anyanyelvén beszél unokájával, ha egy tiszta magyar családban nem anyanyelven folyik a kommunikáció (!), ez már egyéni választás kérdése. Más a helyzet azokon a kisebb településeken, ahol nincs iskola, az Igét is csak havonta egyszer-kétszer hallják a hívek anyanyelven. Emlékszem egy kihelyezett istentiszteletre: a segesvári gyülekezet Keresdre látogatott. Hetvenen-nyolcvanan voltunk ott az evangélikus templomban, és két nyelven, magyarul és németül hallgattuk az Igét, s énekeltük: Erős várunk nékünk az Isten, Ein feste Burg ist unser Gott, de inkább csak magyarul, mert a szép nagy templom egykori hívei Németország valamely táján gondolnak (?) elhagyott szülőföldjükre. A szeretetvendégségen házigazdáink, az a néhány keresdi és besei református magyar boldogan sürgölődött körülöttünk, különös ünnepi alkalom volt ez számukra. S miután még meglátogattuk a szebb jövőre váró Bethlen-kastélyt, elbúcsúztunk a helyiektől: Békesség Istentől! Néhány fiatal is vidáman rázott kezet velünk: Békéség Isténtél! – mondták, mert ők is reformátusok. * Jakabházi Béla: Anyaszórvány. Hírharang – A segesvári református egyházközség gyülekezeti lapja, 4. szám, 2012. január)
b.d.
Népújság (Marosvásárhely)2012. március 6.
Lapszemle
Hunyad Megyei Hírmondó – 2012. február, 139. szám
A közéleti havilap legfrissebb számának első oldalán a főszerkesztő arról ír az új oktatási törvény kapcsán, hogy a szórványban különösen számítanak minden gyermekre. Ugyancsak az első oldal mutatja be Dezméri Istvánt, Hunyad megye új prefektusát. Deák Levente jogász rovatában ezúttal az ajándékoknak az örökségbe történő beszámításáról ír. Csatlós Erzsébet az oktatás aktuális kérdéseivel foglalkozik, de olvashatunk Winkler Gyula európai uniós képviselő sajtóirodájának beszámolóiból a közelgő választások előkészületeiről, valamint az új prefektus feladatairól. Benedekfi Dávid arról számol be, hogy Lupényban jártak a magyarországi testvérváros, Kecel képviselői. Csatlós Erzsébet ugyanakkor arról is tudósít, hogy Lupénynak nemcsak külföldi, hanem hazai testvértelepülési kapcsolata is van a szilágysági Sarmasággal. Az ötödik oldalon Kun Kriza Ilona gondolatait olvashatjuk arról, hogy kisgyermekeinket óvodába vagy iskolába írassuk-e. Ezen az oldalon László Anna és Csatlós Erzsébet különböző iskolai olimpiákról is beszámol. Takács Piroska Nagyasszonyaink sorozatában Cserei Helénát mutatja be, aki báró Wesselényi Miklós felesége és ifjabb báró Wesselényi Miklós édesanyja volt. Bemutatjuk templomainkat sorozatában Kun Árpád a sztrigyszentgyörgyi római katolikus templomról ír, másik cikkében pedig a népszámlálás ideiglenes adatai alapján térképezi fel azon Hunyad megyei településeket, ahol magyarok élnek. A hetedik oldalon még olvashatunk a sztrigyszentgyörgyi és a dévai Téglás Gábor iskolában lezajlott farsangi mulatságokról. Az utolsó oldal fényképes beszámolót közöl a dévai kisiskolások farsangi mulatságáról. Végül tudomást szerezhetünk arról, hogy március 15-én megyénk nagyobb városaiban hol és mely időpontban tartják a megemlékezéseket. A lapot Csatlós Erzsébet szerkesztette.
K. Á.
Szabadság (Kolozsvár)2012. március 6.
Médiakonferencia a Sapientián
Ötödik alkalommal szervezett a hétvégén médiakonferenciát a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen az Új média-valóságok: hálók, kapcsolatok címmel. A kétnapos rendezvénysorozaton marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári előadók vettek részt, akik mellett magyarországi vendégek is jelen voltak, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Corvinus Egyetemről, a kaposvári egyetemről és a dunaújvárosi főiskoláról. A hétvégi rendezvény elsősorban az előadók eddigi kutatásainak legfrissebb eredményeire fókuszált, de sor került a saját tapasztalatok, elképzelések megfogalmazására is. Az előadások a jelenlegi társadalmi és kulturális átalakulásokról, a médiának ebben a folyamatban betöltött szerepéről szóltak, arról a felgyorsult világról, amely az élet szinte minden területét befolyásolja.
„Milyen sajátosságok, szerveződési elvek, kulturális vonások jellemzik az új média tereiben, az új média hatására szerveződő, részben azelőtt is létező, de átalakuló, részben pedig merőben új társadalmi hálózatokat és kulturális kapcsolatokat?” – fogalmazódott meg a kérdés, hiszen a technika gyors fejlődésével a fizikai valóság, a távolságok, a virtuális tér-alakzatok is megváltoztak. A számítástechnikai felfedezések, a kommunikációs eszközök használata minden eddiginél gyorsabbnak és ebből kifolyólag megrázóbbaknak is tűnnek. Az előadók az új médiának azt a szerepét hangsúlyozták, amelynek a reális, társadalmi hálózatok szervezésére van nagyfokú hatása, akárcsak a kulturális kapcsolatok alakulására.
Antal Erika
Szabadság (Kolozsvár)2012. március 6.
Elméletileg lehetséges a román költségvetési támogatás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A román oktatási törvény szerint elméletileg kaphat romániai költségvetési támogatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, de az illetékes szaktanács magyar tagja szerint erre alig van esély.
Romániában polémiát váltott ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem lehetséges – román – állami támogatásának az ügye. Múlt héten az Erdélyi Magyar Néppárt kérte a román költségvetési támogatást az oktatási intézménynek.
Dávid László, az egyetem rektora az MTI-nek elmondta, indokoltnak tartja az egyetem román állami finanszírozását, hiszen az egyetem a román államtól vállalt át kötelezettségeket, mint például a magyar nyelvű műszaki képzés biztosítását.
Gáspárik Attila, a Felsőoktatás-finanszírozási Országos Tanács tagja viszont a Transindex portálnak azt nyilatkozta: nem létezik, és soha nem is létezett arra lehetőség, hogy a magánegyetemek az állami költségvetésből kapjanak támogatást. Szerinte “aki ezt kéri, az vagy nem ismeri a törvényeket, vagy szándékosan félretájékoztat, hangulatot akar kelteni”, hogy “áldozatként állítsa be” egy ügy érintettjét.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem az akkreditáció elnyerésével kutatási programokra kaphat támogatást az államtól. Elmondta, az egyetemek háromszintű finanszírozásával párhuzamosan az állam kutatási programokra is ad pénzt, és erre az akkreditált magánegyetemek intézményként, diákjaik pedig természetes személyként is pályázhatnak.
Gáspárik Attila az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy a törvény egyetlen ponton megemlíti a finanszírozás lehetőségét. “Erre azonban semmilyen háttéranyag nem készült. Még kidolgozás alatt sincsen semmi olyan dokumentum, amely a magánegyetemek állami finanszírozását szabályozná.” Gáspárik elmondta, hogy a jelenlegi oktatáspolitika szerint Romániában ma több állami egyetem működik, mint amennyire szükség lenne, ezért az állam az egyetemek összevonásával próbálja csökkenteni a számot és költségeit. Hozzátette, egy-egy egyetem finanszírozása attól függ, hogy az illető egyetem milyen helyet foglal el a felsőoktatási intézmények rangsorában.
A 2011-ben elfogadott román oktatási törvény 204. paragrafusának hetedik bekezdése tételesen kimondja: “a román állam támogathatja a magán felsőoktatást”. A törvény 214. cikkelye, mely azokat a forrásokat sorolja fel, amelyekből finanszírozhatók a magánegyetemek, az alapítók által befizetett összegek és a tandíjak mellett egy harmadik forrást is megnevez: “támogatások, adományok és egyéb legálisan létrehozott források”, az állami támogatást azonban tételesen nem említi.
A magánegyetemek állami finanszírozásának a lehetőségét a korábbi román oktatási törvény is tartalmazta, a Sapientia majdani román állami finanszírozásának kérdése pedig a 2005-ös bukaresti, a 2006-os budapesti, majd a 2007-es nagyszebeni román-magyar közös kormányülésen is felmerült. 2005-ben a romániai Tariceanu-kormány és a magyarországi Gyurcsány-kormány meg is egyezett a Sapientia tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról, a román fél azonban a későbbi közös kormányüléseken azt hangsúlyozta, erre csak az egyetem végleges akkreditációja után kerülhet sor. A megegyezés időpontjában Mihai Razvan Ungureanu jelenlegi miniszterelnök volt Románia külügyminisztere.
erdon.ro2012. március 7.
Magyarok a román diplomáciai testületben
A parlament két házának külügyi bizottságai meghallgatták tegnap Pataki Júliát, az RMDSZ korábbi képviselőjét, és alkalmasnak találták a nairobi nagyköveti posztra történő kinevezésére. Ugyancsak kedden a kormány döntött arról, hogy Salamon Márton László újságírót nevezi ki a görögországi Szalonikibe főkonzulnak.
A jogász végzettségű Pataki Júlia 2000 és 2004 között volt az RMDSZ bukaresti parlamenti képviselője, azóta az Európai Parlament, az ENSZ és különböző amerikai és európai intézmények és civil szervezetek megbízásából Irakban és Szomáliában teljesített szakértői feladatokat. Ha Traian Băsescu államfőtől megkapja a megbízást, Pataki Júlia nairobi székhellyel Kenyában, Ugandában, Ruandában, Burundiban és Tanzániában képviseli Romániát. A matematikus végzettségű Salamon Márton László újságírói, majd politológusi tanulmányokat is folytatott, jelenleg szociológiából doktorál. 2005-ig a kolozsvári Krónika napilap lapszerkesztője volt, azóta a bukaresti Új Magyar Szó felelős szerkesztője.
Romániában 1989 után rendkívül kevés magyar kapott diplomáciai megbízást. Ebben az időszakban az ország egyetlen magyar ajkú nagykövete Tokay György egykori RMDSZ-es képviselő volt, aki 2005-től képviselte Romániát Litvániában és Lettországban. Jelenleg csak néhány magyar nemzetiségű diplomata dolgozik a román külképviseleteken, többnyire alacsonyabb beosztásban.
Szabadság (Kolozsvár)2012. március 7.
Átpolitizált nemzeti ünnep Nagyváradon
Külön ünnepli március 15-ét Nagyváradon az RMDSZ és az EMNP. Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete, illetve partiumi elöljárói keddi sajtótájékoztatójukon cáfolták Kiss Sándornak, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet elnökének a helyi sajtóban tett nyilatkozatát: a politikus a Bihari Naplónak azt mondta, az EMNP-sek azzal a konkrét kéréssel keresték meg őt nemrégiben, hogy a nemzeti ünnepet külön-külön szervezze meg a két párt. Csomortányi István, az EMNP partiumi szervezési igazgatója, illetve Zatykó Gyula régióelnök ezzel szemben határozottan állítja: az elnök nem mond igazat, hiszen ők többször is azzal a kifejezett kéréssel fordultak hozzá, hogy március idusát idén közösen ünnepelhessék.
Csomortányi és Zatykó Gyula, valamint Kristófi Kristóf István, az EMNP nagyváradi városi szervezetének elnöke erről keddi sajtótájékoztatójukon beszéltek.
Csomortányi felidézte: a március 15-e körüli nézeteltérések nem új keletűek Nagyváradon. Tavaly a PNL-RMDSZ koalícióban vezetett városi elöljáróság azért nem engedte az EMNT-nek, hogy az 1848-as szabadságharc nagyváradi hősének, Szacsvay Imrének a szobránál ülje meg az ünnepet, mert állítólag az RMDSZ jóval hamarabb lefoglalta azt a helyszínt a saját rendezvénye számára.
Csomortányi István elmesélte: ekkor azzal próbálkozott, hogy már az idei nemzeti ünnepre engedélyt kérjen a helyszín használatára, azonban egy frissen életbe léptetett polgármesteri rendelet a terv útjába állt – az ugyanis kimondta, hogy rendezvényre teret foglalni csakis folyó évben lehet. A szervezési igazgató idén semmit nem bízott a véletlenre: az esztendő első munkanapján, január 3-án reggel már jelentkezett a váradi városházán, hogy március 15-ére, illetve október 6-ára helyet és időpontot engedélyeztessen az EMNP-nek – elmondása szerint eleve azzal a gondolattal, hogy a megemlékezést az RMDSZ-szel közösen tartsák majd meg.
Érdekes módon azonban hiába sikerült a kérvényt 2-es iktatószámmal regisztráltatni az önkormányzatnál – a váradi városházán napi több száz dokumentumot iktatnak –, az engedélyt mégsem kapták meg, azzal az indokkal, hogy az RMDSZ a 84-es számú kérvény alapján már lefoglalta az összes szóba jöhető helyszínt déli 12-től este nyolcig.
Az EMNP-sek elmondása szerint ezután személyesen keresték meg az RMDSZ-t, és Kiss Sándor megyei elnökkel kétszer, illetve Szabó Ödön ügyvezető elnökkel egy alkalommal találkoztak.
Csomortányi István azt mondja, arra a felvetésre, hogy legalább az egyik helyszínen szervezzenek közös megemlékezést, Kiss Sándor válasza ez volt: „Bolondok vagytok? Választási évben együtt ünnepelni?”
Szabó Ödön végül arra szólította fel őket, hogy írásbeli kérvényben igényeljenek egy-egy másfél-két órás intervallumot az általuk kívánt helyszíneken, amit meg is tettek, így végül az önkormányzat engedélyét is megkapták arra, hogy Petőfi Sándor szobránál, illetve Nagysándor József emléktáblájánál eltöltsenek egy kis időt az ünnepen.
Hasonló helyzet állt elő egyébként Zilahon is, ahol Zatykó Gyula elmondása szerint szintén a közös ünneplésre való felkéréssel kereste meg az RMDSZ-t az ottani EMNP, ám ott jókora késéssel, időhiányra hivatkozva visszautasították a kérést.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2012. március 7.
Szaloniki főkonzullá nevezték ki az Új Magyar Szó felelős szerkesztőjét
Románia szaloniki főkonzuljává nevezte ki kedden a kormány Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó című napilap megbízott felelős szerkesztőjét.
A 2005 és 2010 között lettországi és litvániai nagykövetként tevékenykedő Tokay György után újabb két romániai magyar kap diplomáciai megbizatást. Az Ungureanu-kormány tegnap Románia szaloniki főkonzuljává nevezte ki Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó megbízott felelős szerkesztőjét, miközben Pataki Júlia volt RMDSZ-es parlamenti képviselő kenyai nagykövet lesz.
A tegnapi kormányülésen elfogadott határozatok szerint Románia visszahívja Görögországból Dumitru Hriţuleac szaloniki főkonzult, akinek megbizatása kilencven napon belül lejár. Utódja, a 42 éves, matematikus- és politológusi végzettségű, jelenleg szociológiából doktoráló Salamon Márton László korábban a kolozsvári Szabadság, majd a Krónika munkatársa volt, 2006 decemberétől néhány hónapig a Bukaresti Zsidó Közösségi Központ igazgatójaként tevékenykedett, 2007-ben pedig kinevezték az Új Magyar Szó főszerkesztőjévé.
Az utóbbi két évben a távközlési és informatikai minisztérium alkalmazottjaként, tanácsosként is dolgozott. Tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének, elnöke a zsidó közösségi projektekkel foglalkozó Haver Egyesületnek. A 49 éves, jogi diplomát a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett Pataki Júlia 2000 és 2004 között volt bukaresti listán megválasztott parlamenti képviselő, azelőtt az RMDSZ-frakció szakértőjeként, valamint az egészségügyi minisztérium tanácsosaként dolgozott, a szövetségben pedig betöltötte a bukaresti szervezet ügyvezető elnöki posztját.
Az elmúlt időszakban az Európai Parlament, az ENSZ és különböző amerikai és európai intézmények, civil szervezetek megbízásából Irakban és Szomáliában teljesített szakértői feladatokat. Pataki Júlia kinevezését tegnap 19 igen és egy ellenszavazat mellett támogatta az alsóház külügyi bizottsága, ezt pedig az államfőnek és a befogadó országnak kell még jóváhagynia, mivel Pataki és Salamon nem karrierdiplomaták, csak négyéves mandátumuk idejére kapnak diplomata státust. Niculescu Tóni, a külügyminisztérium államtitkára lapunknak elmondta, Tokay Györgyhöz hasonlóan a leendő nagykövet és a főkonzul is politikai úton jutott a külföldi misszióhoz, mégpedig az RMDSZ javaslatára. Lapunk különben úgy tudja, Salamon korábban az izraeli nagyköveti posztra is „pályázott”, de eredménytelenül.
Különben irányítása alatt az ÚMSZ megőrizte hangsúlyos RMDSZ-közeliségét, a főszerkesztő pedig tavaly március 15-én azzal vonta magára a figyelmet, hogy bukaresti újságírókkal és civilekkel tüntetést szervezett a magyar médiatörvény ellen. A távozásával megüresedő felelős szerkesztői poszt várományosa egyelőre ismeretlen. Cseke Péter Tamás vezető szerkesztő kérdésünkre elmondta, őt nem kérték fel a tisztség betöltésére, de ha megtörténne, sem vállalná.
Az utóbbi időben jelentős anyagi nehézségekkel küzdő lap egyébként 2005-ben jött létre az egykori kommunista pártlap, az Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként, és négy éven keresztül Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában volt, aki – bevallása szerint – több mint egymillió euróval támogatta a lapot megjelentető Scripta Kiadót. 2009 májusában a nagyváradi újságírók alapította Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy 99,89 százalékos tulajdonrészét a Scripta Rt.-ben.
Szűcs László, az alapítvány kuratóriumának tagja tegnap lapunknak elmondta, a legszerencsésebbnek azt tartaná, ha a tulajdonossal konzultálva, a szerkesztőség választana új főszerkesztőt az ÚMSZ élére. Szűcs megerősítette a Krónika értesülését, miszerint a lap a közeljövőben a fővárosból Kolozsvárra költözik.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2012. március 7.
EMNP: Gáspárik ne azt magyarázza, „mit miért nem lehet”
Nem ismeri a törvényt Gáspárik Attila, a Felsőoktatás Finanszírozását Megállapító Bizottság (CNFIS) RMDSZ által delegált tagja – állítja az EMNP. A párt szerint Gáspárik korábbi kijelentéseivel ellentétben igenis van törvényes lehetőség arra, hogy magánegyetemek állami támogatást kapjanak.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kedden kiadott közleménye azt kifogásolja, hogy Gáspárik Attila, a CNFIS tagja korábban leszögezte: nem létezik, és soha nem is létezett arra lehetőség, hogy állami költségvetésből magánegyetemek támogatást kapjanak.
A közlemény a 2011/1-es oktatási törvényt idézi, amely szerint „az állam támogathatja az akkreditált magán-felsőoktatást” (222. cikk, 7. bekezdés), továbbá „a kiegészítő támogatást a Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium úgy az állami egyetemek, mint a magánegyetemek részére, az intézmények és a tanulmányi programok színvonalának javítása érdekében, közalapokból ítéli oda” (223. cikk, 3. bekezdés).
Gáspáriknak nem az lenne a dolga, hogy „megmagyarázza, mit miért nem lehet”, hanem hogy tudatosítsa mind a döntéshozókban, mind a román társadalomban a két akkreditált magyar magánegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem közösségi jellegét – áll a közleményben.
„Gáspárik részéről a tudást magabiztos fellépéssel pótoló megnyilatkozásnak azonban van pozitívuma is: egészséges vitát gerjesztett az érintett akadémiai körökben, és talán elgondolkoztatta a parlamenti és kormányzati képviselet monopóliumával bíró RMDSZ-döntéshozókat is arról, hogy kommunikációs trükkökkel ideig-óráig meg lehet téveszteni a közösséget – ahogyan az történt egykor a Petőfi-Schiller Egyetem szemfényvesztő tervével, – de előbb-utóbb eljön az igazság pillanata. Csak remélhetjük, hogy a 2005-ös román-magyar együttes kormányülés szándéknyilatkozata nem ilyen figyelemelterelő kommunikációs füstbomba volt” – olvasható a párt közleményében.
„Az EMNP tagjai és támogatói visszakozó magyarázatok helyett továbbra is azt várják az illetékes kormányzati tisztségviselőktől, hogy a magyar állami gyakorlathoz hasonlóan, dolgozzák ki közösségi egyetemeink, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem költségvetési támogatásának módozatait” – szögezi le a közlemény.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt napokban polémiát váltott ki a Sapientia EMTE lehetséges állami támogatásának az ügye. Múlt héten az Erdélyi Magyar Néppárt kérte a román költségvetési támogatást a Sapientiának. Dávid László, az egyetem rektora elmondta, azért tartja indokoltnak az egyetem állami finanszírozását, mivel az a román államtól vállalt át kötelezettségeket, például a magyar nyelvű műszaki képzés biztosítását.
Gáspárik Attila viszont a Transindex portálnak azt nyilatkozta, nem létezik és soha nem is létezett arra lehetőség, hogy a magánegyetemek támogatást kapjanak az állami költségvetésből. Szerinte aki ezt kéri, vagy nem ismeri a törvényeket, vagy szándékosan félretájékoztat, hangulatot akar kelteni, hogy viktimizálhasson egy ügyet.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem az akkreditáció elnyerésével kutatási programokra kaphat támogatást az államtól. Elmondta, erre az akkreditált magánegyetemek intézményként, diákjaik pedig természetes személyként is pályázhatnak.
Krónika (Kolozsvár)2012. március 7.
Dúl a nyilatkozatháború Vass Levente és Frunda György között
Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-es polgármesterjelölt szerint Frunda György szenátor és neje, dr. Mártha Orsolya rágalmazási kampányt indított személye ellen. „Hallottuk a rágalmak egy részét RMDSZ-es találkozókon, másik részét a jelölésem után is Frunda saját rádiójában, amikor a belső szabályainkat is felrúgva, nem a megválasztott jelöltet támogatta” – írja újabb Facebook-bejegyzésében Vass Levente.
”Megértem azokat a marosvásárhelyi embereket, akik védelem hiányában úgy érzik, hogy ki vannak szolgáltatva a forradalom után pozícióba került és túlgazdagodott politikusok kényének-kedvének, mert, ugye nekik mindent szabad.” Az orvos-polgármesterjelölt ugyanakkor közölte: Frunda felesége is rendszeresen lejárató feljelentéseket küld Vass ellen és az általa vezetett urológia-kőtörő részleg ellen. „Szenátor úr, szenátor asszony még mire számítsak..., a jelöltségemet vagy a fejemet akarják!? Kérem, írják meg, hogy tudjam, hogy mire készítsem lelkileg a feleségemet és két szép kicsi gyermekemet!” – fogalmaz bejegyzésében Vass.
Frunda György egyébként a helyi Gaga Rádió egyik műsorának meghívottjaként Gigi Becalihoz hasonlította Vass Leventét, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét. A szenátor Vass Levente román nyelvű Facebook-bejegyzésére kívánt reagálni, melyben a polgármesterjelölt azt írta: Frunda György el kellene hogy számoljon az elmúlt 20 évi szenátori tevékenységével.
Frunda úgy fogalmazott, Vass Levente úgy tesz, mint Gigi Becali bukaresti üzletember, a Steaua labdarúgócsapat tulajdonosa, aki rendre beleköt a nagy európai klubcsapatok vezetőibe, annak reményében, hogy figyelemre méltatják, de mindig válasz nélkül marad. Frunda szerint az sem véletlen, hogy Vass nem ismeri szenátori tevékenységét, hiszen nem is marosvásárhelyi. „Vass Levente mielott beszélne vagy írna valamirol, javasolom, hogy elobb olvasson utána” – jegyezte meg Frunda
Krónika (Kolozsvár)2012. március 7.
Államközi szerződés az autonómiáról? (Budapesten tárgyaltak az SZNT képviselői)
A magyar kormány álláspontja egyértelmű az autonómia kérdésében – szögezte le Németh Zsolt újságírók előtt, miután tegnap a magyar fővárosban tárgyalásokat folytatott a Székely Nemzeti Tanács képviselőivel.
A külügyi államtitkár úgy fogalmazott: az új magyar alaptörvény alkotmányos kötelességgé teszi a közösségi önkormányzatiság támogatását, és ennek egyik élharcosa a Székely Nemzeti Tanács. Hozzátette: bíznak benne, hogy előbb-utóbb világossá válik, az autonómia nem gyengíti Románia stabilitását, hanem a román társadalom stabilitását növeli, és hosszú távon a gazdaság felemelkedését is szolgálja. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a székelyföldi magyarság megmaradásának intézményes garanciájaként szólt az autonómiáról.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. március 7.
Reklámújságok helyett
Elérkezett az ideje annak, hogy a Bertis csoport az üzletein, termékein kívül másképpen is kommunikáljon vásárlóival, ennek eszköze a Hallo című kétnyelvű, havonta megjelenő színes folyóirat – jelentette be tegnap a lap bemutatóján Berszány Tibor, a sepsiszentgyörgyi üzletlánc tulajdonosa, hozzáfűzve: elutasítják azt a megoldást, amellyel a szupermarketek élnek, hogy teletömik postaládáinkat reklámlapokkal. A színes, magyar–román kiadvány a pozitívan gondolkodók lapjaként határozza meg magát, elsősorban a helyi közösséghez szól, védjegye a Bertis – a Hallót egyébként a csoporthoz tartozó boltokban lehet megvásárolni 1 lejért –, főszerkesztője Csinta Samu. Horia Kraus, a lap korábbi tulajdonosa és kitalálója a helyi vállalkozók közötti együttműködés, a helyi termékek vásárlásának fontosságára hívta fel a figyelmet.
(Farcádi)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. március 7.
Egy táborban az ellenséggel
Azt már az induláskor is mindenki tudta, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítása nem egy út végét, hanem az elejének a kezdetét jelentette. Beigazolódott, amit józanabb pillanataikban talán maguk az egyetemalapítók és továbbvivők is sejtettek: nem volt egy fáklyás menet.
Az eleve kódolt többségi nemzeti gáncsok mellett fel-felbukkant a potenciális konkurenst félő Babeş–Bolyai féltékenysége, és előtűntek az újonc gyermekbetegségei is. Az akkreditáció hiányából fakadó államvizsga-képtelenség kiszolgáltatottságát a “jóakarók” sokszor konvertálták gyatra minőségű oktatássá, de egy-egy nyílt színi vagy még idejében szőnyeg alá söpört házi konfliktus is táplálta a gyakorta szajkózott verdiktumot: nem lesz ebből gálickő.
Mégis lett, de úgy tűnik, egyelőre az akkreditációval sem jutott nyugvópontra a Sapientia ügye. Mert a rögtön és logikusan felmerült költségvetési támogatás kérdésében a törvényes utak bejárásának kísérlete helyett máris az került az előtérbe, hogy mit, miért nem lehet. A román oktatási törvény szerint ugyan elméletileg kaphatna pénzt az állami büdzséből, mégis éppen az illetékes szaktanács magyar tagja hívta fel a közfigyelmet ennek kivitelezhetetlenségére.
Bár jól és hitelesen is hangzik, hogy az egyetem tevékenysége a román államot tehermentesíti például a magyar nyelvű műszaki képzés biztosításával, s ezért költségvetési “figyelemre” érdemesül, maradjunk azért a törvénynél. Annál a jogszabálynál, amelyről Gáspárik Attila, a Felsőoktatás-finanszírozási Országos Tanács tagja úgy tartja, hogy soha nem kínált lehetőséget a magánegyetemek állami költségvetésből történő finanszírozására. Ebben az esetben egyértelműen a törvény betűje tolakszik az előtérbe, hiszen ilyen címszó valóban fellelhetetlen a jogszabályban, ám az akkreditáció elnyerésével az egyetem és hallgatói igenis kaphatnak támogatást kutatási programokra. Ebben a tekintetben pedig nem áll rosszul a Sapientia, amelynek – nem mellékesen – több kutatás kapcsán sikerült külföldi sikerpályán futó, elsősorban műszaki értelmiséget hazahívnia. Ennek ellenére a Sapientia esetében éppen a magyar érdekképviselet által jelölt tag kész lezárni a vitát azzal, hogy nincs törvényes lehetőség, még akkor sem, ha a vonatkozó jogszabály meglehetősen homályos és sokféleképpen értelmezhető. Talán a hasonló esetekre találták ki a mondást: ilyen szövetségesekkel nincs is szükségünk ellenségre...
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. március 7.
Ösztönző gesztus – Magyar állampolgárok lesznek kézdi-orbaiszéki katolikus papok
A hívek felé bátorító, ösztönző gesztusnak szánva, csoportosan kérelmezte a magyar állampolgárságot a kézdi-orbaiszéki katolikus papok egy része. A Bukarestbe utazó csapathoz Msgr. Tamás József csíkszeredai segédpüspök, Ft. Vargha Béla főesperes és Ft. Szabó Lajos kanonok, a sepsiszentgyörgyi Szent József-templom plébánosa is csatlakozott.
A mintegy húszfős csapat bukaresti ügyintézését Olosz Gergely képviselő készítette elő, aki aznap este vendégül is látta a lelkészeket. A magyar állampolgársági kérelmüket a bukaresti magyar konzulátuson iktatták, majd azt követően Füzes Oszkár nagykövet a bukaresti magyar nagykövetségen adott állófogadást a papok tiszteletére. Ezt – Bajtai Erzsébet, a nagykövet felesége kérésére – több egyházi ének eléneklésével honorálták.
Másnap a parlament épületének meglátogatása szerepelt a délig tartó programban. Itt egy rövid értekezletet is tartottak Márton Árpád és Derzsi Ákos képviselők közreműködésével, ahol az egyházakat is érintő jogszabályok, azok alkalmazási módozata került terítékre. Ezt követően Bokor Tibor szenátor fogadta a látogatókat, megismertetve velük a szenátus működését. Székely Hírmondó
Erdély.ma2012. március 7.
Németh Zsolt: a magyar kormány álláspontja egyértelmű az autonómia
A magyar kormány álláspontja egyértelmű az autonómia kérdésében – szögezte le Németh Zsolt újságírók előtt miután kedden tárgyalásokat folytatott a Székely Nemzeti Tanács képviselőivel a fővárosban.
A külügyi államtitkár úgy fogalmazott: az új alaptörvény alkotmányos kötelességgé teszi a közösségi önkormányzatiság támogatását, és ennek egyik élharcosa a Székely Nemzeti Tanács. Hozzátette: bíznak benne, hogy előbb-utóbb világossá válik az autonómia nem gyengíti Románia stabilitását, hanem a román társadalom stabilitását növeli, és hosszú távon a gazdaság felemelkedését is szolgálja.
Németh Zsolt kitért arra is, hogy a romániai magyarsággal való kapcsolatok sokrétűek, és párbeszédet folytatnak a politikai pártokkal, de fontos a civil társadalommal való együttműködés is.
Hozzáfűzte: Románia és Magyarország közötti együttműködés stratégiai szövetséggé alakult, és abban érdekeltek, hogy ez a jövőben is fennmaradjon. Kiemelte: bíznak abban, hogy a két ország közötti kedvező légkör a jövőben is fennmarad, és azt a Romániában az idei választási kampány sem befolyásolja majd.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt mondta, hogy az autonómia nem más, mint megmaradásuk intézményes garanciája.
Emlékeztetett, hogy Európa egyik legsikeresebb autonómiája Dél-Tirolban született, Ausztria és Olaszország államközi együttműködésének eredményeként. Mint mondta, a magyar-román alapszerződés értelmében a romániai magyar kisebbség helyzete államközi együttműködés tárgya, tehát az alapszerződésből következik, hogy a székelyföldi autonómia megteremtése is államközi szerződés tárgya.
A székelyföldi politikus örömét fejezte ki, hogy jó a két ország között az együttműködés, és így a kényesebb kérdéseket is meg lehet tárgyalni. Reményének adott hangot, hogy a magyar külügyi tárca sikeresen képviseli majd, hogy az intézményi garanciákat a két állam közötti tárgyalásokon, illetve részvételükkel egy háromoldalú tanácskozáson napirendre tűzzék.
A romániai népszámlálási adatokat érintő kérdésre válaszolva kiemelte: sajnálatos és szomorú a romániai magyarság lélekszámának csökkenése. A tíz év alatt bekövetkező kétszázezerfős csökkenésből azonban mintegy 50 ezer Székelyföldre eső rész, és a lélekszám apadása elsősorban a szórványmagyarságot érintette.
Izsák Balázs létfontosságúnak nevezte, hogy a szórványosodás Székelyföldön ne induljon el.
A közelgő választásokon a SZNT szerepvállalását firtató kérdésre úgy reagált: a SZNT-nak nem feladata, hogy döntőbíró legyen, tagjai között jelen vannak a különböző pártok képviselői. Azt szeretnék, ha a politikai közbeszédben az autonómia megteremtésére kerüljön a fő hangsúly.
Németh Zsolt egy esetleg közös kormányülésről azt mondta: a két állam között szerteágazó és minden szintet felölelő a párbeszéd. Az technikai kérdés, hogy az egyes kérdések áttekintésére közös kormányülésen kerül-e sor – fejtette ki.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2003. október 16-án alakult meg civil szerveződésként, Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye 97 településének képviseletében több mint kétszáz küldött a helyi és a széki székely tanácsok megalakulása után hívta életre a szervezetet. A székelység közképviseleti testületeként működő szervezet célja többek között, Székelyföld őshonos lakossága, a székelység nevében igényelni és elnyerni a történelmi terület autonómiáját, nemzeti alapú eurórégióvá nyilvánítását.
MTI/Erdély.ma2012. március 7.
Váltás a Csángó programnál
A csángó oktatási programmal kapcsolatos feladatok ellátását Márton Attila oktatási felelős vette át – a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel egyeztetve – Figula Olimpiu eddigi programfelelőstől.
Ezt Figula Olimpiu közölte szerdán az MTI-vel, a személyét ért méltatlan és egyre durvább támadásokkal indokolva a váltást.
Figula Olimpiut február 27-i hatállyal nevezték ki – eredetileg áprilisig – a Csángó Oktatási Program menedzserévé.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár még február elején jelentette be, hogy komoly anomáliákra derült fény a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) gazdálkodásában, az átvilágítás során. Akkor közölte, hogy a szövetség által bonyolított oktatási program ugyanakkor mindenképpen folytatódik, április végéig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közreműködésével.
A programra április végéig célra 29,5 millió forintot állítottak be. Ez az összeg tartalmazza a tanárok munkabérét, és az egyéb, szakmai programok lebonyolítására vonatkozó költségeket egyaránt.
A moldvai oktatási programot még az első Orbán-kormány indította el 2000-ben, és azt eddig kizárólagosan a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bonyolította. E célra évente mintegy 150 millió forintot fordítanak, ennek mintegy felét 70 millió forintot biztosítja a kormány, a másik felét a keresztszülői programon keresztül A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) adja.
A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet. A csángó szövetség a hozzá érkezett adományokból hét moldvai településen magyar házat épített vagy vásárolt, a magyarul továbbtanuló diákok számára pedig bentlakási lehetőséget hozott létre Csíkszeredában.
Az MCSMSZ vezetősége január 30-án tette közzé: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült.
MTI2012. március 8.
MOGYE-ügy: a miniszterelnök nem enged az RMDSZ „zsarolásának”?
Borbély László környezetvédelmi miniszter szerdán kijelentette: a kormánykoalícióban „mindenki egyetért” azzal, hogy a MOGYE ügyét kormányhatározattal kell rendezni. PDL-források szerint azonban a nagyobbik kormánypártban nagy a felháborodás a szövetség által adott ultimátum miatt, a kormányfő pedig már a kisebbségi kormányzásra készül.
Borbély – aki az RMDSZ politikai alelnöke – szerdán elmondta: a kormánykoalíción belül mindenki egyetért azzal, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzetet kormányhatározattal kell rendezni, a vita a határozat tartalmáról folyik.
Borbély szerdán azt mondta: adminisztratív jellegű kérdésről van szó, a MOGYÉ-nek vissza kell térnie a törvényes keretek közé.
Mint arról tájékoztattunk, eredménytelenül zárult kedden a koalíció tanácskozása a MOGYE magyar tagozatának megalakításáról. A PDL március 12-ig haladékot kért, Markó Béla kormányfőhelyettes szerint pedig „amennyiben jövő kedden kormányhatározattal nem rendezzük ezt a kérdést, és nem érvényesítjük a törvényességet a MOGYÉ-n, akkor minden valószínűség szerint nem tudunk együtt menni tovább”.
A kormány fő erejét adó PDL-ben azonban nagy az elégedetlenség amiatt, hogy az RMDSZ jelezte, kilép a kormányból, ha nem oldódik megy a MOGYE ügye – írta a realitatea.net a NewsIn hírügynökségre hivatkozva.
A hírügynökség politikai forrásokat idéz, amelyek szerint a demokrata liberálisok nem hajlandók engedni az RMDSZ „zsarolásának”.
A források szerint a koalíció kedd esti értekezlete rendkívül feszült hangulatban folyt. Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök „nagyon határozott volt, azt mondta nekik (az RMDSZ-nek – szerk. megj.), hogy a kormány kisebbségi kormányként is működhet, más szóval elutasította az ultimátumot” – mondták az idézett források.
A NewsIn által megkérdezett PDL-politikusok szerint kevéssé valószínű, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonul, ráadásul választási évben, mivel a szövetség nem csupán néhány miniszterrel, hanem államtitkárokkal, állami hivatalok vezetőivel, prefektusokkal vesz részt a kormányzásban.
Sorin Frunzăverde, a PDL első alelnöke tegnap Resicabányán úgy nyilatkozott, hogy a MOGYE ügyében mindenképpen megtalálják a megoldást, de úgy vélte, ez nem annyira a kormány, mint inkább az oktatási tárca feladata. Hozzátette, normális esetben nem a kormány feladata megoldani az akadémiai körökben jelentkező problémákat.
Hasonlóan vélekedett tegnap Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a PDL alelnöke is, aki nagy hibának nevezte, hogy a politikum megpróbál beavatkozni az egyetem ügyeibe. A Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypártok „cinikus módon” politikai alkuk tárgyává süllyesztették a MOGYE-t.
Ezzel szemben Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsos tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az egyetemi autonómia elve hazánkban is létezik, a MOGYE esetében muszáj közbelépnie az államnak, mivel ott nem érvényesül a törvényesség. „Itt nem politikai problémáról van szó, hanem a törvényességről, és az egyetem vezetőségének eleget kellene tennie a törvényi előírásoknak” – mondta az RMDSZ Szabadelvű Körének alelnöke, utalva arra, hogy az új tanügyi törvény értelmében a multikulturális egyetemeken létre lehet hozni kisebbségi tanszékeket.
A MOGYE-n azonban nem tettek eleget a felkérésnek, sőt a legutóbbi szenátusi ülésen menesztették azokat a magyar dékánhelyetteseket, akik kiálltak a magyar főtanszékek létrehozása mellett. Az általános orvosi karon Szabó Béla helyébe Gábos Grecu Iosifot jelölték, míg a fogorvosi karon Sipos Emese helyett Dónáth Nagy Gabriellát javasolták a funkcióba. Nagy Örs rektorhelyettes úgy nyilatkozott, ő sem vállal további funkciót, sem szenátusi tagságot.
Krónika (Kolozsvár)2012. március 8.
Újabb EMNP–RMDSZ-csörte: egymás rendezvényszervezési tehetségét bírálják
Elismerte kedden este Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, hogy a szövetség nem akarja közösen ünnepelni március 15-ét az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP). A politikus erről az MTI-nek nyilatkozott azok után, hogy – amint arról lapunkban beszámoltunk – kiderült, külön szervez ünnepséget a két alakulat Nagyváradon, illetve az EMNP megkeresésére Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke leszögezte: „Bolondok vagytok? Választási évben?”.
Kovács ugyanakkor úgy fogalmazott, nem igaz az, hogy az RMDSZ nem akar közösen ünnepelni, hiszen minden magyar embert szívesen várnak a nemzeti ünnepre. Az EMNP-vel viszont azért nem akartak közös szervezést, mert – mint mondta – az elmúlt huszonkét évben az RMDSZ megmutatta, hogyan kell méltó módon megszervezni egy ilyen ünnepséget.
„Az EMNP semmi pluszt nem tudott volna hozzátenni egy ilyen rendezvény megszervezéséhez” – vallja a főtitkár, aki szerint az erdélyi magyarságnak „szégyenkeznie” kellett amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács milyen megemlékezést szervezett a temesvári 1989-es felkelés huszadik évfordulója alkalmából a bánsági városban, amint az szerinte a televíziós közvetítésen keresztül is követhető volt.
„Kovács Péter RMDSZ-es pártfőtitkár most már elszabadult hajóágyúként lő mindenre, amit ámokfutásában célpontként azonosít” – válaszolt tegnapi közleményében Kovács kijelentéseire az EMNP. „Azt elhisszük, hogy az ellopott forradalmunk és elrabolt demokráciánk posztkommunista nyerészkedőinek kínos volt Lech Wałęsa, Orbán Viktor, Emil Constatinescu rendszerváltó államférfiak temesvári jelenléte. Vagy Nick Thorpe, illetve a Joel David – Antal János szerzőpárosok angol nyelvű, valamint Mandics György, Gazdáné Mátyus Melinda, Molnár Kálmán magyar nyelvű könyveinek bemutatói zavarták a pártfőtitkár kényes ízlését? Esetleg a fekete március apropóján reaktivált román titkosszolgálat jelenlegi kényurai nem voltak megelégedve Szőczy Árpád Drakula árnyékában című filmjének premierjével? Netán a Koltay Gábor rendezte Gálaest nem tetszett az elvtársaknak?” – fogalmaztak a néppártiak, akik szerint éppen hogy az RMDSZ miatt kellett az elmúlt évtizedekben szégyenkeznie a romániai magyarságnak.
Krónika (Kolozsvár)