udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
377
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 361-377
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. szeptember 5.
Félnek a területvesztéstől a románok
Egy felmérés szerint a románok egyharmada tart attól, hogy ország területeket veszíthet el.
Az IRES romániai közvélemény-kutató intézet szerdán közzétett felmérése szerint az interjúalanyok 35 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy veszíthet-e Románia területeket más országok javára. A megkérdezettek 62 százalékának nincsenek ilyen aggályai.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők tartanak ettől a legkevésbé, közülük 72 százalék válaszolta azt, hogy nem tart esetleges területveszteségtől. Nemek és korosztály szerinti lebontásban a nők és a fiatalok nagyobb mértékben tartanak attól, hogy zsugorodhat Románia területe, mint a férfiak és az idősebbek.
Az egyebek között román állami intézményekbe és pártokba vetett bizalmat mérő felmérés kitér annak vizsgálatára is, hogy az emberek miként vélekednek Románia és Magyarország kapcsolatáról. A vélemények megoszlanak, hiszen a megkérdezettek 43 százaléka tartja Magyarországot baráti országnak, 38 százalékuk pedig ellenséges államnak.
A 18 és 35 év közöttiek kis többsége, 51 százaléka inkább baráti országnak tekinti Magyarországot, a 65 évnél idősebbek pedig inkább ellenségesnek.
Magyarország megítélése régiónként is változik. Az erdélyiek és a bánságiak tekintik legnagyobb mértékben (47 százalék) baráti országnak Magyarországot, legkevésbé a kelet-romániai Moldvában élők, ahol a megkérdezettek 45 százaléka válaszolta azt, hogy Magyarország ellenséges ország.
MTI
Erdély.ma2012. szeptember 5.
Sokan vagyunk és elegen
Az utóbbi napok, hetek történései Erdélyben ismét bebizonyították: a magyar közösség legjobb és leghatásosabb nemzetpolitikai partnere a román állam. Bizony.
Hiszen minden olyan alkalomkor, amikor éppen erőt venne rajtunk a kollektív tudathasadás, és önmagunk ellen fordulnánk: megjelenik „a” román hatalom, és szinte menetrendszerűen hoz egy-egy olyan intézkedést, ami rögvest egységbe kovácsolja az erdélyi magyarságot.
Most éppen a Mikó-ügy van terítéken. Erről különösebb magyarázat helyett elég annyit tudni: 1948 óta először újraállamosította a román hatalom a háromszéki magyarság egyik jelképes intézményét, a Székely Mikó Kollégiumot.
Hogy pontosabban fogalmazzunk, Papp Géza református püspököt idézve: ezt a galád cselekedetet jogi nyelven államosításnak nevezik, holott a gyakorlatban bizony közönséges lopás. Ráadásul több mint veszélyes precedens: hiszen ha ez ma megtörténhet, akkor meg fog történni holnap is. A romániai politikai erkölcsök ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a vérlázító jogtalanság következményeként a jól végzett munka örömével már nyíltan ábrándozik például a nagyváradi román hatalom a magyar közintézmények kisajátításáról. Azért van némi pikantériája az ügynek, hogy például a Székely Mikó Kollégiumot egy olyan hatalom „államosítja vissza” (micsoda monstruózus kifejezés!), amely az épület építésekor gyakorlatilag nem is létezett jogi személyiségként. Hiszen a Székely Mikó Kollégium éppenhogy egy kicsivel öregebb, patinásabb, mint Románia. Nincs ebben semmi meglepő, kafkai helyzetekben bővelkedik a világ ezen szeglete.
Hát ezért gyűlt össze szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön úgy harmincezer ember, jó erdélyi szokás szerint fegyelmezetten és méltósággal: hogy erőt mutasson fel, és világosan érthető üzenetet küldjön a román hatalomnak: nem oda Buda!
Hosszú idők óta az első olyan politikai esemény volt ez, amely testületileg és egységesen jelenítette meg az erdélyi magyarság akaratát. Mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, az összes történelmi egyház és a civil szféra közös akarattal sereglett össze. Igen, tudjuk: valóban teher alatt nő a pálma…
Az már csak hab a tortán, hogy a visszaállamosítás mentén, szinte csak úgy rutinból, hároméves börtönbüntetésre ítéltek két magyar embert, akinek egyetlen bűne, hogy jogszerűen és az igazságosság szellemében dolgozott, és visszaadta a magyar közösségnek azt, ami az övé.
Ezt pedig tényleg nem szabad szó nélkül hagyni. Önbecsülés kérdése megvédeni sajátjainkat. Ha Markó Attilát és Marosán Tamást bezárják, az erdélyi magyarságot ítélik tömlöcre, s ha ezt büntetlenül megtehetik, akkor mindent megtehetnek. Szépen, lassan lopakodik vissza a nacionalista diktatúra, és ha nem ad erre a magyar nemzetközösség csattanós és határozott választ, akkor majd ismét arra eszmélünk egy szomorú napon, hogy „hogyan jutottunk idáig”!
Ez a határozott válasz, avagy ennek első lépése volt szombaton, Sepsiszentgyörgyön az Igazság napja.
Talán nem is annyira a román hatalomnak üzent az a harmincezer ember, hanem önmagát erősítette ezzel, önmagának bizonyította be: igen, vagyunk, leszünk, maradunk, sokan vagyunk és elegen is, ha kell. Mert változnak az idők, kormányok és hatalmak jönnek-mennek, adnak és vesznek, de amíg az önmagunkba és értékeinkbe vetett hit megmarad, olyan nagy baj mégsem lehet. Mindaddig, amíg tényleg nem hagyjuk veszni a templomot s az iskolát.
György Attila
Magyar Hírlap
Erdély.ma2012. szeptember 5.
Továbbképzés a néptáncos szakma jövőjéért
Befejeződött az I. Koreográfus Alkotótábor
Az erdélyi néptánccal foglalkozó szervezeteket tömörítő Romániai Magyar Néptánc Egyesület augusztus 26-a és szeptember 1-je között szervezte meg az I. Koreográfus Alkotótábort. A találkozó helyszíne a bikfalvi (Kovászna megye) Téglás panzió volt, ahol Erdély különböző pontjairól érkezett koreográfusok dolgoztak együtt, hazai és külföldi szakemberek vezetésével. A táborban Novák Ferenc „Tata”, Stoller Antal, Orza Călin, valamint Szalay Zoltán tartott elméleti és gyakorlati előadásokat, emellett esténként videózással egybekötött műelemzésekre is sor került. A résztvevők lelkesen sajátították el a szakmai titkokat, hogy majd hazatérve másoknak is átadhassák a tanultakat. Számukra a szakmai fejlődés minden formája előrelépést, fejlődést jelent.
Az erdélyi néptáncos szakma több olyan együttessel büszkélkedhet, amelyek értékes színpadi alkotásokkal örvendeztetik meg a nagyérdeműt. Ehhez kíván minőségi segítséget nyújtani a tábor révén a Romániai Magyar Néptánc Egyesület.
Romániában a néptáncos szakma még mindig mostohagyermeknek számít a művészetek között. Az a jelentős folklórkincs, amely a hetvenes évek végétől napjainkig gyűjtésre és archiválásra került, jószerével csak az erdélyi néptáncegyüttesek tudástárában található meg, az ország nagy részében nem ismerik ezt az értékes örökséget. Ennek ismeretében örvendetes a tény, hogy – bár még kis mértékben – az állami intézmények által nyújtott támogatások egy része kulturális örökségünk, folklórkincseink megőrzésére van irányítva.
KEREZSI HAJNALKA
Szabadság (Kolozsvár)2012. szeptember 5.
Új kezdés, új garnitúrával
Az ajándékba kapott egy hét haladék után szeptember 17-én kezdődik az oktatás. Mivel a tanfelügyelőségnek 93-mal kellett csökkentenie a pedagógusok számát, ez már kezdéskor több konfliktushoz vezetett, óvodai csoportokat, osztályokat kellett összevonni, ami kiváltotta a szülők ellenérzését. Eközben vannak olyan vidéki katedrák, amelyeket talán holnap sikerül betölteni. A hírek szerint az iskolabuszokból is hiány mutatkozik. A legnagyobb vihart mégis az kavarta, hogy szeptember elsejétől sok tanfelügyelőt és iskolaigazgatót menesztettek és újakat neveztek ki helyettük. A megyei oktatásügy helyzetéről Somesan Stefan főtanfelügyelőt kérdeztük az elmúlt héten.
– Lecserélték a tanfelügyelők jelentős részét, új főtanfelügyelő-helyettese is van az intézménynek. Milyen szempontok alapján döntöttek a kinevezésekről?
– Ahogy ezelőtt négy évvel a hozzáértés alapján nevezték ki a tanfelügyelőket, úgy jártunk el most is. Véleményem szerint a megyében dolgozó pedagógusok között minden szakterületen van 10-15 olyan személy, akik betölthetik ezeket a tisztségeket. Hozzá kell tennem, hogy a megyei tanfelügyelőségen jelenleg hat szakfelügyelő van, akik versenyvizsga alapján kerültek a testületbe, ők maradtak, és csak az ideiglenesen kinevezett felügyelők helyett hoztunk be újakat. Mivel szeptember 3- án a tanszemélyzet számára megkezdődik az iskolai év, s az ideiglenes kinevezéssel dolgozóknak augusztus 31-én lejár a mandátumuk, fontosnak tartottuk, hogy felmentsük őket, hogy visszatérhessenek a katedrájukra, ezért választottuk ezt az időszakot.
– Ellenzéki vezető politikusok azt állítják, hogy pártszempontok alapján döntöttek az új szakfelügyelőkről, illetve a baráti körből kerültek ki egyesek.
– Én nem rendelkezem a politikai hovatartozást tartalmazó önéletrajzokkal sem a tanfelügyelőnek kinevezettek, sem az igazgatók, sem a tanárok esetében. Azt mindenki tudja, hogy a tanfelügyelőség vezető tisztségei politikai tisztségek, a többi nem az.
Személy szerint a szociál-demokrata párt alapító tagjai közé tartozom, s természetes, hogy engem pártszempontok alapján neveztek ki. Rata Nadia főtanfelügyelő-helyettest a liberális párt javasolta, Illés Ildikó, a másik helyettesem, az RMDSZ-t képviseli. Mivel Szatmáron születtem, nekem nincsenek rokonaim a megyében, s a gyermekeim sem dolgoznak a tanügyben, ezért nem tartom magam érintettnek.
– Egyes vélemények szerint olyan iskolaigazgatókat is menesztettek, akik nagyon komolyan, mindenki megelégedésére végezték a dolgukat, ezért csodálkoznak, hogy leváltották őket. Szükség volt-e arra, hogy megszakítsanak olyan folyamatokat, amelyek jól működtek?
– Minden iskolaigazgató nagyon jó minősítést kapott az elmúlt tanév végén, de ez nem jelenti azt, hogy egy életre igazgatók kell legyenek, akkor is, ha lejárt az ideiglenes kinevezésük. Négy évvel ezelőtt, amikor a most távozó igazgatókat megbízták, sem volt mindenki elégedett, de idővel megszokták. Az Egyesülés középiskola igazgatónőjét például még én neveztem ki, két mandátum során vezette az iskolát, most eljött a változás ideje. Egy vezető állásban levő személyt két mandátumra kellene megválasztani, mert elfárad és rutinszerűen végzi a munkáját.
– A résztvevők szerint az idei évkezdő igazgatói ülés nem volt jó hangulatú összejövetel, sokan erődemonstrációnak érezték.
– Én nem tartom annak. Három napirendi pontja volt. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes a tanintézményekben végzett helyszíni ellenőrzésekről számolt be. Biztosan voltak olyan megállapítások, amelyek nem tetszettek a kollégáknak, de ezek a helyszínen tapasztalt valós tényeken alapultak, nem én találtam ki, sőt előzetesen nem is olvastam a jelentést, mert megbízom a kolléganőmben.
Beszédemben a problémákat vettem számba. Megkértem a kollégákat, hogy az iskolai évnyitóra, amit reggel 9 órától kell tartani, kötelező módon hívják meg az iskola vezetőtanácsának külső tagjait, a polgármestereket és alpolgármestereket, Marosvásárhelyen én fogom elküldeni a meghívókat a hivatalosságoknak. Azt javasoltam a kollégáknak, hogy kössenek partnerségi szerződést a szülőkkel, ami nagyon hasznos az igazgatóknak. Ebben a szerződésben le lehet szögezni egy sor dolgot: mit nyújt az iskola és azt is, hogy a szülők hangsúlyosabban vegyenek részt az iskolai fegyelem megőrzésében, a jelenlét és a tanulók megfelelő öltözékének a biztosításában. Hangsúlyoztam, hogy a virtuális katalógust minden középiskolában vezetni kell. A marosvásárhelyi Művészeti Líceumból a leváltott igazgató idején, érettségi előtt egy héttel elloptak egy XII.-es osztálynaplót. Rendkívül nehéz volt az adatokat, a tanulók jegyeit rekonstruálni. Ha akkor főtanfelügyelő lettem volna, 24 órán belül leváltom az iskola vezetőjét, ehelyett az ellene indított kivizsgálást eltussolták.
Arra kértem a kollégákat, hogy tartsanak érdekes, tanulságos osztályfőnöki órákat a jelenlegi semmitmondó üresjáratok helyett, amelyeken esetleg egyes tanárok csak az igazolatlan hiányzásokat veszik számba, s a saját dolgukkal vannak elfoglalva.
Felhívtam a figyelmet, hogy a tanügyi intézmények homlokzati táblája hogyan kell kinézzen – mondja a főtanfelügyelő, s mutatja a mintát is, ami csak román nyelvű.
– Magyar változat nincs? – érdeklődöm.
– Elkészül az is – válaszolja Somesan Stefan.
– A 2-es iskola mikor veszi fel dr. Bernády György nevét? – kérdezem, ha már a homlokzati táblákról van szó. Főtanfelügyelőként beleegyezik-e az elnevezésbe?
– Nem tehetem, hogy ne egyezzek bele, a törvény ugyanis arra kötelez, hogy a helyi tanács határozatát végrehajtsam.
Felhívtam a figyelmet, hogy a zászló, az ország címere minden osztályban ki kell legyen téve, ami megrongálódott, azt fel kell frissíteni.
Arra biztattam az iskolaigazgatókat, hogy jó kapcsolatot építsenek ki a sajtóval, szeretném, ha az eredményeinkről többet olvashatnék, amire nyitottnak érzem a sajtót. Miért mindig a rossz dolgokkal hívják fel magukra a figyelmet egy-egy iskolában, amikor annyi megvalósításról lehetne beszámolni?
A jövőben jó együttműködést kell fenntartani a helyi közigazgatással, különösen vidéken. Nem tudom elfogadni, hogy a polgármester és az iskolaigazgató rossz viszonyban legyen, veszekedjenek egymással. Tudomásul kell vennünk, hogy a polgármestert a közösség választja, az igazgatót kinevezzük. Hozzászólásában az ülésen jelen levő prefektus is ezt hangsúlyozta.
Tájékoztattam a résztvevőket, hogy Marosvásárhely polgármestere minden évben azzal fenyeget, többet nem finanszírozza a bentlakásokban lévő vidéki gyermekeket. Fratean Alexandru prefektus leszögezte: a helyi költségvetés nemcsak a helyi adókból és illetékekből épül fel, hanem a központi költségvetésből is.
Felhívtam a figyelmet az igazgatók és a tanfelügyelőség közötti hatékonyabb kapcsolattartásra. Mivel a minisztérium a közegészségügyi engedélyeket kérte, amit feltettünk a tanfelügyelőség honlapjára, elmondtam, hogy amelyik igazgató nem tartja be a határidőt, ne várja, hogy az év végén jó minősítést kapjon, s nem tapsoljuk meg az igazgatói versenyvizsgán sem. Ez volt az egyetlen helyzet, amikor fenyegetőbb hangnemet ütöttem meg. Arra kértem őket, hogy bármely kellemetlen eseményt, természeti csapást személyesen közöljenek velem, ne a sajtóból tudjam meg. Azt is közöltem, hogy az iskolai ellenőrzések más típusúak lesznek. Nem kommandós, terrorista stílusban fogunk az iskolákba menni, sokkal inkább a tanácsadáson, a segítségnyújtáson lesz a hangsúly. Ha pedig valaki a tanfelügyelőség vezetőségéhez, esetleg a kormányhivatalhoz fordul, mert helyben nem tudják megoldani a problémáját, ez rossz pontot jelent az iskolaigazgatóknak, akiknek kötelessége korrekt módon helyben megoldást találni a felmerülő gondokra.
– Feltételezem, hogy van már összképük az iskolák felkészültségéről az idei tanévre.
– 870-ből 70 tanintézmény esetében van még folyamatban a közegészségügyi működési engedély kibocsátása. A hiányosságok olyan természetűek, amelyek nem zavarják az oktatási folyamatot, de az európai előírásoknak valóban nem tesznek eleget. Nincs vezetékes víz, kanalizálás, kerítés, nincsenek járdák, de ezek nem olyan súlyos hiányosságok, amelyek miatt be kellene zárni egy iskolát.
– Vannak a megyében félig felépített iskolák, mint a bogácsi például, vagy ahol a felújítás elakadt. Nyílik-e az idén lehetőség arra, hogy folytatni tudják az építkezést?
– Bogácson, Bátoson, Görgényszentimrén, ahol a volt tulajdonosnak visszaszolgáltatott épületben működnek az iskolák, valóban rossz a helyzet, de a költségvetés-kiegészítéskor reményeink szerint jut majd pénz, hogy folytatni tudjuk, ami félbemaradt.
– Úgy hallottuk, hogy iskolabuszokra is szükség lenne.
– Figyelmeztettem az igazgatókat, nem szeretnék többé a sajtóban arról olvasni, hogy az iskolabusszal a mezőről kukoricát hordanak, vagy a választási kampányra használják fel, s a polgármester képmásával járja a falut, amiről bizonyítékaink vannak.
Azt is elmondtam, hogy három iskola van a megyében, Csatófalva, Backamadaras és Nyárádgálfalva, ahol nem telepítették fel a programot ahhoz, hogy a videokonferenciákon részt vehessenek. Ezt látják a minisztériumból, és minden alkalommal megbírálnak. Ezért mondtam, hogy ne pályázzanak a tisztségre, ha nem oldják meg ezt a helyzetet.
– Elő vannak-e kellőképpen készülve az iskolák a nulladik osztályok fogadására?
– A szociál-liberális szövetség véleménye szerint ezeknek az osztályoknak az óvodákban lenne a helyük, de mivel a törvény ezt írja elő, tiszteletben kell tartanunk. Hetente szerveznek videokonferenciát erről a témáról, s a megyében 260 osztály indul, és 277 pedagógust készítünk fel európai támogatással folyó projekt keretében. A bútorzat 75 százalékban megérkezett, a cégek két napon belül megkapják a pénzt.
– Mikor szerveznek versenyvizsgát a tanfelügyelők, a tanfelügyelőségek vezetői és az iskolaigazgatók számára?
– Még nem ismerjük az időpontot, nem hivatalos információk szerint a tanfelügyelői állásokra még ebben az évben, az iskolaigazgatói tisztségekre 2013 kezdetén lehet versenyvizsgát tartani, mivel a szaktárca korábbi vezetősége nem dolgozta ki az új törvény erre vonatkozó alkalmazási útmutatóját, ami hosszas folyamatot jelent. Feltétel, hogy a vezető tisztségre pályázó személyeknek menedzsment- szakértői képesítésük kell legyen. Most fejeződött be a harmadik képzési szakasz és valószínűleg fogunk még szervezni, mert szükségünk van szakértőkre és a számuk sokkal nagyobb kellene legyen, mit ahányan a vezető állásokra pályáznak.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)2012. szeptember 5.
Az EMNP az esetleges nyomásgyakorlás kivizsgálását kéri a Mikó-ügy kapcsán
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Legfelső Bírói Tanácstól (CSM) kér vizsgálatot annak tisztázására, nem érte-e politikai nyomás a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében három évig nyomozó ügyészeket, vagy az első fokon ítéletet hozó bírót - jelentette be szerdai sajtóértekezletén Toró T. Tibor, a párt elnöke.
„Anomália, hogy a bírák és az ügyészek pártatlansága felett őrködő szakmai testület nem az első fokú döntést vizsgálja, amelynél valóban alapos a gyanú, hogy politikai nyomásra született, hanem az igazságtalan döntés elleni tüntetés szónokait gyanúsítja nyomásgyakorlással” - vélekedett Toró.
Toró hangsúlyozta, a Székely Mikó ügye nem ért véget az Igazság Napja című szeptember 1-jei tüntetéssel, véleménye szerint ezt tovább kell folytatni több helyszínen, sok kisebb rendezvénnyel, melyeknek a hatása elérheti, vagy akár túlszárnyalhatja a sepsiszentgyörgyi tüntetés hatását.
A CSM hétfőn az Igazság Napja elnevezésű szombati, sepsiszentgyörgyi demonstráció ügyében indított vizsgálatot.
Victor Ponta kormányfő a sepsiszentgyörgyi tüntetést követően azt nyilatkozta: reméli, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács kivizsgálást kér a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett tüntetés kapcsán, amely véleménye szerint egy bírósági ítélet ellen irányul. A kormány szombati ülésén ugyanakkor arra kérte a CSM kivizsgáló testületétől, hogy indítson eljárást az Igazság Napja rendezvény kapcsán.
Krónika (Kolozsvár) 2012. szeptember 6.
Domokos Géza művei adományba
Domokos Géza Éveim, útjaim, arcaim című memoárkötetéből álló adományt adott át a Bod Péter Megyei Könyvtárnak a Domokos Géza Egyesület vezetője.
Az öt éve elhunyt író emlékére több rendezvényt is szervez idén az egyesület, a napokban pedig Domokos Géza Éveim, útjaim, arcaim című memoárkötetéből álló adományt kapott a Bod Péter Megyei Könyvtár – tájékoztatott Domokos Péter, az egyesület elnöke. Az egytucatnyi könyvből álló adományt az író fia személyesen adta át Szonda Szabolcs könyvtárigazgatónak.
Az adományozás része a Domokos Géza író, művelődésszervező, a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatója, az RMDSZ első elnöke halálának ötödik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezés-sorozatnak. Júniusban második kiadására került az Éveim, útjaim, arcaim /Domokos Géza: Éveim, útjaim, arcaim, Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2012/, valamint a rendszerváltás előtti könyvkiadói cenzúra témakörében rendeztek előadást az egyesület kezdeményezésére. Októberben Csíkszeredában kerül sor előadásos megemlékezésre, várhatóan decemberben pedig konferencia keretében idézik föl Domokos Géza emlékét Budapesten.
Domokos Péter a Székelyhon.ronak azt is elmondta, hogy a mostani adományozás mellett 2007 novemberében egy háromezer kötetből álló könyvtárat adott át a Székely Mikó Kollégiumnak, apja óhajának megfelelően.
Bús Ildikó
Székelyföld.ro2012. szeptember 6.
A Székely Himnusz népünk közös imája – a szerző halálának 90. évfordulója
Összetartozik a magyarság – nem számít, ki, hol született, a határ egyik vagy a másik oldalán – a Kárpát-medencében és a világon mindenütt. Mihalik Kálmán, a Székely Himnusz zeneszerzője halálának 90. évfordulójára a Belvárosi temetőben rendezett megemlékezésen Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke, hangsúlyozta: a himnusz tulajdonképpen ennek az összetartozásnak az egyik maradandó jelképe.
Gál Imre, a Mihalik Alapítvány elnöke üdvözölte a megemlékezésen is jelen lévő Mihalik Kálmán leszármazottjait, a Budapesten élő Szekács Verát (született Mihalik) és Mihalik Lajost, majd emlékbeszédében hangsúlyozta: a Székely Himnusz jeleni az összetartozást és a vigaszt, a reményt a világon szétszóródott valamennyi magyar és székely számára. Viharvert, hányatott sorsú kis népünk közös imája.
A gyűlölet, az irigység nemzetünk, népünk betegsége, ha mindezt nem tudjuk legyőzni, elveszünk. Magyarságunknak hitre, szeretetre, bölcsességre van szüksége. Az egység iránt akkora az igény, mint még sohasem. Fogjuk meg egymás kezét szorosan, mert sorsunkon csakis mi segíthetünk. Az Úristen megadta a lehetőséget, kérdés csak az, élünk-e vele vagy elveszünk, hangsúlyozta Fazekas János, Erdélyből jött vendég.
A megemlékezésen Kalmár Ferenc (a KDNP alelnöke) országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja mondott beszédet. A Székely Himnusz összetartó erővé vált, akik énekelték, tudták, miért teszik, tudták, hova tartoznak. Kapcsolatot jelentett a gyökerekkel, minél inkább tiltották, annál inkább erősödött, népszerűvé vált, a közösségek megtartó szimbólumává lett. A képviselő szerint a Székely Himnuszt nem lehet elválasztani a trianoni békediktátumtól. Ha Trianonról vagy a himnuszról beszélünk, akkor óhatatlanul a megmaradás kérdése is felmerül.
Ha a külső falak leomlanak, a vár is összedől
Ha európai szemszögből szemléljük a kérdést, meg kell állapítani, hogy az ókontinenssel is nagy baj van. A tősgyökeres európai nemzetek képtelenek megújulni, fogynak, mint ahogyan mi is. Sokan mondják Magyarországon, miért kell annyit foglalkozni a határon túli magyarokkal, foglalkozzunk elsősorba az itteniekkel, mert Magyarországon is nehéz. Ez így van nyugtázta a képviselő, de azt látni kell, ha egy vár külső bástyái leomlanak, akkor előbb-utóbb maga a vár is összedől.
Mindenképpen foglalkoznunk kell a határon túli magyarokkal, és meg kell adni nekik minden segítséget, hogy ne asszimilálódjanak. Ugyanis két nagy veszély fenyegeti őket: az asszimiláció és az elvándorlás. Ezeknek a megállítására a jelenlegi magyar kormány úgy gondolta –– nagyon helyesen ––, hogy a kettős állampolgárságot meg kell adni minden határon túli magyarnak, aki azt kéri. Amit ugyancsak teljes mértékben támogat a magyar kormány, az a székely autonómia ügye. A képviselő a Strasbourgban elért eredményeket ismertette. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselővel módosító indítványt nyújtottak be, amit elfogadott az Európa Tanács. Ennek következtében megkapták a Székely Nemzeti Tanácstól a Gábor Áron-díjat. A székely autonómia előrehaladott, kidolgozott kezdeményezés, ami nagyon fontos az egész magyarság számára. Meg kell mutatni, véli Kalmár, hogy a Kárpát-medencében Magyarországon kívül is létre lehet hozni egy jogilag tiszta magyar autonóm tartományt. Ez példa lehet a máshol élő magyarok számára is. A megemlékezés a Székely Himnusz közös eléneklésével, majd koszorúzással ért véget. vajma.info/magyartudat.com
Erdély.ma2012. szeptember 6.
Az erdélyi magyar pártok készülnek a parlamenti választásokra
Elkezdődtek a kampány előkészületei a december 9-én tartandó parlamenti választásokra. Az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt is arra törekszik, hogy bejusson a parlamentbe.
Erről a témáról Kurta Kinga, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát kérdezte.
A főtitkár elmondása szerint jelenleg a szövetségen belül folynak a jelöltállító rangsoroló ülések, ez a folyamat pedig október hatodikán ér véget minden megyében, ami azt jelenti, hogy a Szövetség Állandó tanács akkor fogja véglegesíteni a jelöltlistákat. Kovács, aki a kampányfőnöki tisztséget látja el, azt mondta: terveik szerint egyéni választókerületben több mint 300 jelöltet fognak állítani, ami azt jelenti, hogy a Kárpátokon túli megyékben is állítanak jelölteket, mert a jelenlegi választási rendszerben szó szerint minden szavazat számít. Elfogjuk mondani a kampányban, hogy mennyire fontos a jelenlét, hogy mennyire lényeges az 5% elérése, hogy mennyire fontos ott lenni a parlamentben, és, hogy mennyire fontos a kormányzati tisztségek kialakítása – magyarázta Kovács Péter. Majd határozottan hozzátette: mindent megfognak tenni annak érdekében, hogy elérjék az 5%-ot.
Az RMDSZ főtitkára Kurta Kinga kérdésére kifejtette, hogy az RMDSZ továbbra is nyitott a tárgyalni a másik két magyar párttal, de ha azok a most következő választásokon is ugyanolyan gyenge eredményt érnek el, mint eddig, vagyis nem érik el az 50 ezer szavazatot külön-külön, akkor törölhetik őket a pártok listájáról. Ezért ragaszkodik a másik két magyar párt ahhoz, hogy az RMDSZ „hátán” bejusson a parlamentbe, de ők csak a sajtóban üzengetnek, eddig még konkrétan megkeresés nem történt – mondta Kovács.
* * * Szász Edit Sándor Krisztinát, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét kérdezte.
Sándor Krisztina arról beszélt, hogy a múlt héten az EMNT és az EMNP közös elnökségi gyűlést tartott, ahol eldőlt: a EMNP mindenképpen indul a parlamenti választásokon. Toró T. Tibor pedig szorgalmazta a Magyar Egyeztető Fórum összehívását.
Az EMNT elnöke úgy véli, hogy ők is egyenlő eséllyel indulnak a választásokon, még akkor is, ha az RMDSZ-nek 20 éves előnye van már, mert van egy olyan réteg, amit mindenképpen képviselni kell, illetve van egy olyan nemzeti minimum, amelynek képviseletében az EMNP jelöltjei indulnak a választásokon. A „nemzeti minimum" megalkotásához az EMNP javaslatokat vár a [email protected] címre! Kérdésre válaszolva Sándor Krisztina kijelentette, hogy már volt szó arról a lehetőségről, miszerint a Magyar Polgári Párttal közös jelölteket indítsanak a parlamenti választásokon, de e döntés előtt még megvárják a szeptember végén sorra kerülő MPP tisztújító kongresszusát. * * * Szintén Szász Edit kérdezte Kulcsár Terza Józsefet is, az MPP háromszéki elnökét.
Kulcsár Terza József először az MPP közelgő tisztújító kongresszusáról beszélt, amely majd eldönti, kik lesznek benne a helyi, illetve a megyei szervezetek elnökségében, mivel ezek mandátuma lejárt. A háromszéki elnök úgy látja, hogy elsősorban a polgárokhoz kell közeledni, egy jobb kapcsolatot kialakítani a választókkal.
Kulcsár kijelentette: a MPP bizonyította, hogy szükség van rá, hisz a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen ők voltak az elsők, akik bevitték a köztudatba az autonómia kérdését.
Az MPP háromszéki szervezet fő célkitűzése, hogy részt vegyen a decemberi parlamenti választásokon valamilyen formában, koalíció, vagy együttműködés formájában, amelyen mindenki olyan arányban képviselje magát, mint amilyen eredményt elért a helyhatósági választásokon, ők ennél nem kérnek sem többet, sem kevesebbet – nyilatkozta Kulcsár Terza József. Majd azt mondta: ha ez így nem alakulhat ki, akkor is valamilyen más formában kötelességük részt venni a választásokon, mert az RMDSZ 22 éven keresztül nem tudta a nemzeti ügyeket képviselni a parlamentben. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma2012. szeptember 6.
Viviane Reding válasza Tőkés Lászlónak a Mikó kollégium ügyében
2012. június 10-én Tőkés László EP-képviselő levélben kereste meg Viviane Redinget, az Európai Bizottság alapjogi biztosát a Székely Mikó Kollégium botrányos visszaállamosítása és a restitúciós bizottság szabadságvesztésre ítélt tagjainak az ügyében. Levelében ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben erdélyi magyar történelmi egyházaink a kommunizmus idején jogtalanul elorzott tulajdonaikért küzdenek, addig az ortodox egyház privilegizált helyzetben van. Képviselőnk azt kérte Reding asszonytól, hogy kövesse nyomon a romániai a restitúciós folyamat akadályozásából fakadó igazságtalanságokat és kiemelten a Mikó-ügyet, továbbá, hogy gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyarokhoz és a kisebbségi egyházakhoz tartozó polgárok jogait.
Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa 2012. augusztus 23-án jegyzett válaszlevelében arról biztosítja erdélyi képviselőnket, hogy – habár az Európai Bizottságnak nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó jogköre – a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme egyike az unió értékeinek. Az Alapjogi Charta 21. szakasza tiltja az etnikai, nyelvi vagy kisebbségi közösséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, az Európai Bizottság pedig elkötelezett abban, hogy a tagállamok ezt tartsák be az uniós jog alkalmazásának során.
Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye tagállami jogkör, mivel az EU működéséről szóló szerződés 345. szakasza kimondja: a szerződés nem sértheti a tagállamok azon jogkörét, hogy önállóan döntsenek a tulajdonhoz fűződő jogokról. A tagállamoknak ugyanakkor minden lehetséges jogi eszközt fel kell használniuk ahhoz, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek jogait biztosítsák belső alkotmányos rendjük és a nemzetközi felelősségvállalásaiknak megfelelően, beleértve az Európa Tanács ide vonatkozó dokumentumait is.
A biztos továbbá kifejti: az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot. A 2006. december 13-án elfogadott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus alapján a Bizottság 2012. július 18-án fogadta el jelentését, amely komoly kételyeket tartalmaz az igazságszolgáltatás függetlenségére és a jogállam érvényesülésére vonatkozóan. Az Európai Bizottság még ebben az évben egy új jelentést fog összeállítani, amelyben megvizsgálja, hogy az általa jegyzett hiányosságokat kiküszöbölték-e vagy sem.
Erdély.ma2012. szeptember 6.
Két utat kínál az érettségi jövőtől: egyetem vagy mesterség
Király András: megszépítik a valóságot az intézkedéssel
A szenátus oktatási szakbizottsága szerdán elfogadta a kétszintű érettségi bevezetésére vonatkozó törvénytervezetet, illetve a vizsga megszervezését és lebonyolítását előíró dokumentumot. Amennyiben a szenátus plénuma is rábólint a kétszintű érettségi bevezetésére – amelyet a 2011/1-es oktatási törvény 2016 nyarától kezdődően tett volna kötelezővé – akkor a 2012/2013-as tanévtől a diákok már választhatnak a kétféle záróvizsga között. A kétszintű érettségi voltaképpen azt jelenti, hogy a maturandusok maguk dönthetik el: olyan vizsgán vesznek részt, amely a felsőoktatásba való felvételit nem, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést viszont lehetővé teszi. Király András oktatási államtitkár elismerte a kezdeményezés bevezetésének pozitívumait, de azt sem hallgatta el, hogy ily módon megszépítik azt a valóságot, miszerint a végzősök 60 százaléka nem képes átmenő jegyet szerezni az érettségin.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár) 2012. szeptember 6.
Toró: az EMNP indul a parlamenti választáson
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) indul a december 9-re meghirdetett parlamenti választásokon, sőt már a jelöltállítást is elkezdték – jelentette ki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
A június 10-i helyhatósági választás után több olyan rátermett fiatalra bukkantak, akik alkalmasak lehetnek országos politikai szerepvállalásra is. Az Igazság Napja egyik tanulsága az, hogy a romániai magyarság és az őket képviselő pártok csak együtt lehetnek eredményesek” – szögezte le Toró. Ezért kezdeményezni fogják, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében ismét üljön tárgyalóasztalhoz az RMDSZ, az MPP és az EMNP, az autonómiáért harcoló két civil szervezet (EMNT és SZNT), illetve a magyar ifjúsági szervezetek közül a MIT és a MIÉRT. – Kelemen Hunor nyilatkozataiból az derül ki, hogy az RMDSZ idegenkedik ettől, bár véleményem szerint ő is haszonélvezője lehetne ennek a fórumnak – magyarázta Toró T. Tibor, majd azt is elmondta, hogy a néppárt október végén fejezi be a jelöltállítást, illetve véglegesíti a listákat. Az EMNP elnöke kifejtette, hogy együttműködésre törekednek főleg az MPP-vel, amelynek értékrendje közel áll a néppártéhoz.
A Mikó-ügy és a szeptember 1-jei sepsiszentgyörgyi Igazság Napja kapcsán Toró még azt is elmondta: a néppárt hivatalos átiratot intézett a Legfelső Bírói Tanácshoz (CSM), hogy vizsgálják ki, a buzăui bíróságon a bírókra nem gyakorolt-e valaki politikai nyomást? Továbbá több településen, több tiltakozó akciót szerveznének október 5-ig, a következő tárgyalásig. Erre vonatkozólag azonban nem említett sem konkrét helyszínt, sem időpontot.
Megtudtuk azt is, hogy a néppárt országos szintű konzultációt kezdeményez, amelynek keretében a [email protected] címre küldhetik el véleményüket a politikai alakulat által a parlamentben felvállalandó nemzeti minimumról.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2012. szeptember 6.
Akik szívükön viselik Torockót...
Igazi kultúrtörténeti csemegét mutattak be szeptember 5-én délután a Minerva-házban: A Székelykő alatt – Torockó és környéke a képzőművészetben című, szemet gyönyörködtető kötet a Murádin Jenő–Murádi Katalin szerzőpáros munkáját és elkötelezettségét dicséri.
A kiadvány szándéka, hogy ezúttal – némiképp eltekintve a környék építészeti-néprajzi jellegzetességeitől – azokat a képzőművészeti alkotásokat vegye számba, amelyeket ez a páratlan szépségű táj ihletett. Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke méltatásában felhívta a figyelmet a felsorakoztatott munkák sokféleségére. A bemutató stílusos meglepetéssel zárult (a házigazda Köllő Katalin ötlete nyomán): a kötet borítóján szereplő ház tulajdonosának leszármazottja (szépunokája), a torockói Duló Renáta mutatta be a pompás fiatallány-viseletet.
(S. B. Á.)
Szabadság (Kolozsvár)2012. szeptember 6.
Elejét venni egy precedensnek
A rendszerváltás hajnala óta nem látott egységben állt ki múlt szombaton a négy erdélyi magyar történelmi egyház, a civil szféra, a civilben politizáló „szürkezóna”, valamint a politikum a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, azaz a buzãui bíróság által meghozott, minden jogállami normát lábbal tipró döntés ellen. Szükség is volt az egységes és kemény fellépésre, hiszen az első fokú ítélet veszélyes precedenst hozott létre, s ha e döntést másodfokon nem korrigálják, akkor – minden túlzás nélkül – megszűntnek lehet nyilvánítani a jogállamot és a demokráciát Romániában.
Nem mintha ezek hibátlanul működtek volna az elmúlt huszonkét évben. Hiszen volt itt marosvásárhelyi pogrom, ami után nem a pogrom szervezőit, hanem a baltákkal, kaszákkal támadó, feltüzelt görgényhodákiak ellen védekező magyarokat és cigányokat ítélték el; az oroszhegyi, zetelaki és kézdivásárhelyi – egyértelműen forradalmi jellegű – rendőrlincselés etnikai dimenzióba való betagolása, illetve bírósági üggyé alakítása az általános amnesztia dacára ugyancsak nem a jogállamot és a feszültségmentes román–magyar egymás mellett élést segítette. Illetve folytathatnánk a részleteiben mindmáig nem tisztázott bányászjárásokkal, de akár a december 22-e utáni forradalmi színjáték szervezőinek az elmaradt felelősségre vonásával vagy a magyar gyermekek táskájában magyarországi tankönyvek után vizslató hadjáratokkal, valamint a szabadidejükben magyarul tanuló csángók zaklatásával. Eddig azonban olyasmi nem történhetett meg, hogy a jog alapján eljáró, az adott ügyben semmiféle hibát el nem követő, jogilag kifogástalan döntést hozó állami bizottság tagjait többéves letöltendő börtönbüntetésre ítéljék, az ingatlant pedig visszajuttassák az államnak, a Trianon óta eltelt 92 esztendő alatt többszörösen kifosztott, megalázott és megtiport református egyházat pedig gigantikus kártérítésre kötelezzék egy olyan ügyben, melyben az egyháznak mindvégig a szenvedő alany szerepe jutott. Ez éppen olyan világbotrány a jogbiztonság, illetve az emberi jogok sérülése szempontjából, mint az azeri baltás gyilkos elnöki kegyelemben való részesítése, talán annyi különbséggel, hogy esetünk egyelőre nem éri el Obama elnök ingerküszöbéit. De talán besegít ebbe Ponta miniszterelnök, aki a Legfőbb Ügyészséget küldi a tüntetőkre. Nem véletlenül nevezte a buzãui bírósági döntést Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke „titkosszolgálati irányítással politikai megrendelésre született ítéletnek”. Magát magyarnak valló ember ebben az ügyben csak egyet tehet: kiáll az igazságosság alapértékei mellett az „etnokratikus” állami önkénnyel szemben. Jellemző, hogy a kérdésben még Gyurcsányék sem fogták a kisantant pártját. Azért is fontos az egységes magyar fellépés, mert az utóbbi években az RMDSZ által is megtámogatott hivatalos román propaganda állításaival szemben az erdélyi magyarság sorsának alakulása korántsem modellértékű, az egyházi javak visszaszolgáltatásának – gyakran sikertörténetként aposztrofált – ügye pedig egyáltalán nem rendezett: jogtalanul elorzott ingatlanok százai vannak még állami tulajdonban, s a buzãui bíróság döntése – jogorvoslás hiányában – a visszaszolgáltatási folyamatot nemhogy lassítaná, de lényegében be is fagyasztaná. Hiszen – amint azt több szónok is hangsúlyozta a szombati tüntetésen – hol találunk ezek után olyan állami hivatalnokot, aki – jóllehet a törvény betűjének eleget téve – a börtönt kockáztatná, hogy a magyar egyházak javára döntsön? Aligha lehet tagadni azt az összefüggést, mely a buzãui justizmord és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester legújabb ötlete között mutatkozik, miszerint a református egyháztól megvásárolná a két visszaszolgáltatott jelentős értékű ingatlant, a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium, illetve az Unirea vegyes tannyelvű gimnázium épületeit. Amint azt Tőkés László elmondta, ha sikert akarunk elérni, nem elég az új magyar egység megteremtése, az igazság napja után sem ácsoroghatunk ölbe tett kézzel, fel kell lépnünk a többi elkobzott és még vissza nem szolgáltatott ingatlan ügyében, tüntetnünk kell Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is! Fel kell lassan fognia a 85 százalékos támogatottságú érdekképviselet vezetőinek is, hogy nem a román áldemokrácia imázsának ápolása a feladata az erdélyi magyar politikumnak, hanem éppen fordítva: a minél nagyobb fokú külpolitikai nyomásgyakorlás. Nem a nyugati hatalmak megnyugtatása, hanem az erdélyi kérdés nemzetközi szintre emelése. Nem a valóságot leplező mosolypolitika, hanem a kőkemény kiállás minden szinten jogsérelmeink ügyében.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2012. szeptember 6.
Mikó-ügy: sokan, de elegen?
Az Igazság Napja Sepsiszentgyörgyön
Újabb méltóság- és összefogásleckét adott a mindenkori román hatalom képviselőinek és az ország többségi lakosságának a „nem létező” Székelyföld, illetve Erdély magyar ajkú népének tízezres nagyságrendű tömege, amely szeptember elsején Sepsiszentgyörgyre vonult tiltakozni. A békés tüntetés résztvevői a Székely Mikó Kollégium egyházi tulajdonlását megkérdőjelező határozatot, illetve az egykori restitúciós bizottság tagjai – Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim – elleni bírói döntést kifogásolták.
Húsz évvel a rendszerváltás és az 1990-es marosvásárhelyi események után az erdélyi magyarság újra bizonyított: képes jogos tulajdonáért, jövőjéért politikai érdekeken felülemelkedve egységesen fellépni, háromszoros igennel tiltakozni az igazságtalanság ellen. A lelkesedés mellett ugyanakkor a kétely árnyéka is ott lebegett a székely, magyar és árpádsávos lobogók mellett. Már kora délelőtt szívmelengető látványt nyújtott, amint az Erdély különböző helyeiről – köztük számos szórványtelepülésről –, illetve az anyaországból érkezők tömött sorokban, fegyelmezetten közeledtek Sepsiszentgyörgy központja felé. Az érkező tömeg igazolta, hogy mindenhová eljutott az üzenet. Csak fokozta a rendezvény ünnepélyességét, hogy tíz órakor mintegy száz személy zsoltárokat énekelve vonult az Erzsébet parkban lévő Mikó Imre-szobor mellé, és hatalmas transzparenst emeltek magasba, melyen az állt: „Köszönjük, Sánta Imre!”. A bikfalvi református lelkész és társai az elmúlt 57 napban kitartóan tüntettek a Mikó épülete előtt. A transzparensek közül nem hiányzott a Székelyföld autonómiáját hirdető sem, amelyet a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt képviselői közül többen körülálltak. A város templomai felől fél tizenkettőkor felszálló harangszóra már szinte mindenki „a helyén volt”, így délre tekintélyes tömeg lepte el az Erzsébet parkot és a kollégium körüli utcákat. Megérkezésekor majdnem mindenki a Székely Mikó Kollégium homlokzatáról legördített hatalmas transzparenseket fürkészte, amelyek a református egyház tulajdonjogának legfőbb bizonyítékainak kivonatait jelenítették meg: egy 1928-ban kiadott tanügyminisztériumi működési engedélyt, illetve egy, az 1948-as államosításkor a Hivatalos Közlönyben megjelent dokumentumot, mely szerint az iskola az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Aztán fegyelmezetten fordultak a színpad felé, ahol a szónokok mögött a kollégium volt és jelenlegi diákjai foglaltak helyet, a pódium előtt pedig lelkészek serege sorakozott fel.
Az igazság hangjai
„Igenis erről beszélni kell, ki kell mondani, különben azt tesznek velünk, amit akarnak” – hangzott el több résztvevő részéről is Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester egymást váltó, a beszédek sorát indító, közös felszólalása alatt. Az első érzelemkitörésre sem kellett sokat várni, a városvezető zárószavai – „Nem csak a Mikóról van szó, hiszen az egész erdélyi magyar közösséget ítélték három év börtönre, de legyen világos, másfél millió magyar embert nem lehet börtönbe hurcolni!” – kirobbantották az első hangos megnyilvánulásokat. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke sem fogalmazott óvatosabban: „1948-ban egyetlen nap alatt államosítottak mindent. Egy bizottság jegyzőkönyvbe vette az egyház vagyonát, amely az államhoz került. Akkor nem volt szükség semmilyen iratra, elvették, és kész. Ez közönséges lopás volt. Most viszont nekünk igazolnunk kell a tulajdonjogot! Húsz év alatt a visszaszolgáltatások feléhez sem jutottunk el, és a folyamat teljesen leállt. Hideg zuhany volt a buzãui bíróság ítélete, amely azt mondja, hogy mi vagyunk a tolvajok.” A tűző napon kitartóan álldogálók válasza ekkor már hangos tiltakozás volt, amely csak lassan hagyott alább. Fellobbantotta az indulatokat Csűry Istvánnak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének átütő erejű felszólalása is: „Mielőtt elhitetnék országgal-világgal, hogy Románia tekintélyét sértették volna Mikó Imréék a sepsiszentgyörgyi oktatás bástyájának megépítésével, hadd mondjuk ki, hogy akkor még nem is létezett az Erdélyt bekebelező román állam!” Az egyházi elöljáró szavai a Székely Légió és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szép számban megjelent tagjaiból a jól ismert „Vesszen Trianon!” rigmust csalta elő, ami viszont különösebb „támogatás” híján aránylag hamar elhalt. Általános helyeslésre talált viszont Tőkés László EP-képviselőnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének mondata: „A Sepsiszentgyörgyön összegyűlt tömeg cáfolata Victor Ponta miniszterelnök korábbi kijelentésének, miszerint Székelyföld nem létezik”. Zárószavait – „Hagyjatok békében élni, ne bántsátok a múltunkat, és ne raboljátok el a jövőnket!” – hosszas vastaps követte, akárcsak Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnökének hasonló tartalmú üzenetét. A tiltakozás tetőfokát jelentette az a határozott, a helyszín majdnem minden szegletéből érkező kérés, mely Sánta Imre bikfalvi lelkészt követelte a mikrofon elé. A záró momentumként bejelentett kiáltvány-felolvasást majdnem elnyomta a „Halljuk Sántát!” rigmus. A július 6-a óta a kollégium előtt csendesen tiltakozó lelkész – engedve a nép „nyomásának” – végül felszólalt, azt üzenve, hogy nem dőlhetünk hátra nyugodtan, a harcot folytatni kell!
A hatalom diszkrét jelei
„Ha százezren vagyunk, akkor talán észrevesznek”; „Szentgyörgyről többen is részt vehettek volna”; „Kevesebben vagyunk, mint vártam, lehet, hogy figyelembe sem veszik, pár nap, és elfelejtik az egészet” – íme néhány kételyeit megfogalmazó hang a tiltakozó tömegből. Többen viszont elismerték, hogy szükség esetén Nagyváradra vagy Zilahra is elmennek, ha ott hasonló történik az egyházi tulajdonban lévő iskolákkal. Mások felháborodásuknak adtak hangot, hogy hat EMI-s fiatalt bekísértek a rendőrségre, mert fegyvernek minősített tárgyakat – állítólag a zászlórudakat kategorizálták ily módon – találtak náluk.
Nem tudni, hogy a szónokok által megfogalmazott vádakat akarták-e igazolni, vagy más céljuk volt, a román hatalom képviselőinek azonban ezúttal is sikerült bebizonyítaniuk, hogy rászolgálnak a kritikákra. Ide tartozik a résztvevők számának hatósági megítélése – megközelítőleg nyolcezer –, illetve az a videokamera, amelyet jó páran „kiszúrtak”. A rögzítő berendezés az esemény teljes ideje alatt látszólag gazdátlanul – egy kéz ugyanis néhányszor megjelent a felszerelés mellett –, de a színpad felé fordítva „szemlélte” az eseményeket a kollégiummal szembeni tömbház tetejéről, majd nyomtalanul eltűnt.
Vizsgálódik a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke azt kérte az intézmény vizsgálati részlegétől, hogy ellenőrizze, nem sértik-e a román igazságszolgáltatás függetlenségét a Székely Mikó Kollégium ügyében tartott sepsiszentgyörgyi tüntetésen elhangzott kijelentések. A CSM erről közleményt adott ki. Az Oana Schmidt Hãinealã CSM-alelnök által aláírt kereset emlékeztet, hogy a tüntetés felszólalói bírálták a buzãui bíróság döntését, amely első fokon börtönbüntetésre ítélte a romániai restitúciós bizottság három tagját, az iskola épületét a város tulajdonába helyezte át, és az Erdélyi Református Egyházkerületet jelentős kártérítés kifizetésére kötelezte. A szombati kormányülésen Victor Ponta miniszterelnök azon reményének adott hangot, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács kivizsgálást kezdeményez a tüntetés ügyében, akárcsak néhány hónapja a kormány ellen. Ezzel arra utalt, hogy a CSM bírálta a kormányt, amikor az Traian Bãsescu leváltása érdekében leváltással fenyegette meg az alkotmánybírákat, illetve az államfő embereinek titulálta őket.
A Mikó-ügy kapcsán egyébként Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján úgy vélte: a magyar közösség nem használta ki a nemzetközi kisebbségvédelmi jogi lehetőségeket a visszaszolgáltatások előmozdítására. Ezért Markó Bélát és az RMDSZ-t tette felelőssé, mondván: Markó 1998-ban úgy nyilatkozott, nem fognak panaszt tenni egy olyan kormány ellen, amelynek ők is tagjai. Izsák a visszaszolgáltatási ügyekre az autonómiában látja a megoldást.
Nagy Demeter István
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2012. szeptember 6.
Rákóczi Szövetség: magyarországi utazási lehetőség határon túli magyar középiskolásoknak október 23-án
Határon túli magyar középiskolásoknak hirdet diákutaztatási pályázatot a Rákóczi Szövetség az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából.
A szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a program célja, hogy a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyar középiskolások ellátogassanak egy magyarországi középiskolához, és ott ünnepeljék meg az 1956-os forradalmat, illetve a látogatás révén minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a diákok, a tanárok és az iskolák között.
A programra bármely Magyarországon kívüli, Kárpát-medencei magyar középiskola jelentkezhet.
A pályázat feltétele, hogy egy magyarországi középiskolához látogassanak a pályázó határon túli középiskola diákjai és közös programot szervezzenek az október 23-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan. Iskolánként egy autóbusznyi diák utazhat a pályázat keretében, amihez a Rákóczi Szövetség 200 ezer forint utazási támogatást ajánl fel a sikeres pályázóknak, illetve igény szerint segít a fogadó iskola közvetítésében.
A Rákóczi Szövetség több hasonló diákutazatási programot valósított meg az idei évben március 15-én, amikor 74 magyarországi középiskola utazhatott határon túl iskolákhoz, illetve a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából 34 Kárpát-medencei középiskola utazott valamely másik Kárpát-medencei országba. Budapest, 2012. szeptember 6., csütörtök
MTI2012. szeptember 7.
Az RMDSZ erős embere
Borbély Lászlót már hosszú évek óta úgy emlegetik, mint az RMDSZ erős emberét. Hogy mitől és mennyire erős, azt nem tudjuk, de az tagadhatatlan: manapság ő a szervezet egyik legbefolyásosabb politikusa. És ő ezzel a befolyásával, hatalmával rendszerint él is. Olykor pedig visszaél. Talán még emlékeznek arra, amikor az RMDSZ legutóbbi tisztújító kongresszusán „üzent” a magyarországi kormánynak és kormánypártnak, pökhendi módon kioktatva a Fideszt, s felszólítva, ne próbáljon tanácsot adni a hogyan s mikéntre, mert a legjobban az RMDSZ tudja, mi kell az erdélyi magyarságnak... Ezek szerint nem kell sem autonómia, sem önálló állami magyar egyetem, sem magyar tanszék a MOGYE-n, sem Kossuth utca Vásárhelyen, de még egy magyar vonatkozású köztéri szobor sem a főtéren... Ha rajtuk múlik, a magyar állampolgárság felvételére sem lenne lehetőségük a történelem szeszélye folytán a határon kívül rekedteknek.
Az ügy, amelynek kapcsán Borbély mentelmi jogának megvonását kérik a Képviselőháztól, jelentéktelennek tűnik. Maga a felmerült pénzösszeg, 20 ezer eurócska – az mi egy nagyhatalmú kormánytag számára? – sem tűnik nagynak, legalábbis nagyságrenddel kisebb, mint amekkora pénzekről általában szó van a hasonló korrupciós történetekben.
Ha jól belegondolunk, az egészet csak figyelmeztetésként szellőztették meg, talán csak jelzésként, hogy van még más is a sifonérban, jó lesz tehát „konformálódni”, az elvárások szerint nyilatkozgatni, s főleg tenni a magas minisztériumban. Hogy miben zavarhatta az akkor még hivatalban lévő miniszter úr a magasabb érdekeket? Hát, ha csak Verespatakot említjük, akkor máris helyben vagyunk, hisz akkoriban PDL-s kormánykörök igen szerették volna már sínen látni a bányaprojektet, csak az RMDSZ egyes politikusai tiltakoztak, tiltakozgattak, egyesek nagyhangon, mások kizárólag a látszat kedvéért, úgy fél szájjal...
Erdély.ma2012. szeptember 7.
Elnökké választotta Ungureanut a Polgári Erő
Mihai Razvan Ungureanu volt román miniszterelnököt választotta elnökévé pénteken a Polgári Erő (FC) elnevezésű, 2008-ban bejegyzett párt, amely az egységesülő román jobboldal részeként kíván jelen lenni a decemberi parlamenti választásokon.
A román jobboldal az Igaz Románia Szövetség (Alianta Romania Dreapta – ARD) létrehozásával szándékszik egységes politikai alternatívát teremteni a kormányzó Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) szemben. Ebben a 2008-as választásokon győztes Demokrata Liberális Párt (PDL) is részt vesz. Ungureanu először egy civil mozgalmat indított Jobbközép Polgári Kezdeményezés néven, de a választásokon való részvételhez – mint mondta – „járműre" volt szüksége. A jobboldal lehetséges államfőjelöltjének tartott politikus azonban nem a – kormánypártként népszerűtlen intézkedéseket hozó – PDL színeiben, hanem egy tiszta lappal induló, fiatal párt nevében kíván politikai szerepet vállalni, és a hamarosan megalakuló ARD jobboldali pártszövetséghez csatlakozni.
A volt kormányfő egyedüli jelöltként pályázta meg az FC elnökségét, és 944 kongresszusi küldött szavazatával, hét ellenében választották meg a párt élére.
A Polgári Erőt Adrian Iurascu mérnök, vállalkozó, több jobboldali sajtókiadvány tulajdonosa alapította 2008-ban. A magát keresztény-demokrata irányultságúként meghatározó párt célkitűzései között szerepel az 1989-es népfelkelés és az 1990-91-es bányászjárás áldozataiért felelős személyek bíróság elé állítása, a nagyprivatizációs szerződések titkosításának feloldása, a volt kommunista politikai rendőrség, a Securitate ügynök-listáinak közzététele. A párt jelöltjei 19 ezer szavazatot szereztek a 2009-es európai parlamenti választásokon és 12 ezret az idei önkormányzati választásokon. Romániában egy új párt bejegyzéséhez 25 ezer támogató szükséges.
Iurascut a párt pénteki kongresszusa elnökhelyettessé választotta.
Ungureanut a román politikai élet több ismert figurája – köztük Ion Bazac volt egészségügyi, illetve Marian Saniuta volt belügyminiszter – követte az FC-be. A kongresszusi küldöttek pénteken új alapszabályt is elfogadtak. A pártnak három új testülete is alakult: ezek a nemzeti kisebbségek, a vállalkozók, illetve a fogyatékkal élők érdekeit képviselik majd.
Ungureanu jelenleg a jobboldal legnépszerűbb politikusának számít, és a PDL-ben sokan tőle remélik a jobboldal hitelének visszaszerzését. Ungureanu élvezi Traian Basescu államfő támogatatását is, és jelenleg neki van a legnagyobb esélye arra, hogy a következő elnökválasztáson a jobboldal jelöltje legyen.
Az államfő felfüggesztése körüli politikai csatározások idején Ungureanu népszerűsége (a Money Channel Institute felmérése szerint) 23-ról 27 százalékra emelkedett, míg az USL államfőjelöltjének, Crin Antonescunak a népszerűsége 39-ről 32 százalékra csökkent.
MTI;Erdély.ma2012. szeptember 7.
Nagyváradon is visszaállamosítás következik?
A Bihar Megyei Tanács a bíróságon támadja meg a Bukaresti Restitúciós Bizottság határozatát, amelynek alapján Nagyvárad egykori pénzügyi palotája visszakerült a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába.
A per elindításáról csütörtöki ülésén döntött a megyei tanács. A közelmúltban a palotát a restitúciós törvény értelmében a római katolikus püspökségnek ítélte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntő bizottság.
Az RMDSZ azt állítja, hogy ez az eset is része annak a folyamatnak, amit a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása indított el.
A Bihar Megyei Tanács képviselőinek többsége szerint az épület nem az egyház, hanem a Magyar Állam tulajdona volt, és Trianon után törvényesen került a Román Állam tulajdonába.
Ezzel szemben Szabó Ödön, a Bihar megyei önkormányzatának képviselője szerint több okmány is bizonyítja, hogy az egyház adót és biztosítást fizetett az ingatlan után, a nagyváradi levéltárban őrzött irgalmasrendi kasszakönyvben pedig megtalálhatók azok a bejegyzések is iktatószámok, amelyek alapján a Román Állam Trianon után bérleti díjat fizetett az Irgalmas Rendnek.
Böcskei László római katolikus megyés püspök azt mondja, hiányzik az akarat elfogadni egy történelmi valóságot, hiányzik az akarat jóvátenni egy igazságtalanságot.
Duna Tv;Erdély.ma2012. szeptember 7.
Tüntetés az Igazság Napján – Nemzeti közösség elleni kivizsgálás
Nemzeti közösség ellen indított kivizsgálást a Legfelsőbb Bírói Tanács, ami rendkívül súlyos – jelentette ki az RMDSZ politikai alelnöke.
Borbély László ugyanakkor hangsúlyozta, nem vonja kétségbe az igazságszolgáltatás függetlenségét, ám tiltakozni kell az Európai Bizottság azon felháborító döntése ellen, miszerint az uniós intézmény felkéri a romániai politikusokat, hogy ne kommentálják a bírói döntéseket.
Borbély László hozzátette: amikor környezetvédelmi miniszter volt, irodájában 30 Green Peace aktivista kötözte meg magát, tiltakozásképpen a verespataki aranykitermelés ügyében hozott bírósági döntés ellen. Akkor a Legfelsőbb Bírói Tanács nem indított kivizsgálást – mondta az RMDSZ politikai alelnöke, aki ma egy kisebbségi szemináriumon fejtette ki álláspontját Marosvásárhelyen. A Legfelsőbb Bírói Tanács az Igazság Napja elnevezésű tömegtüntetés ügyében indított kivizsgálást. A Mikó Kollégium ügyében hozott bírósági döntés ellen szombaton több mint 20 ezren tiltakoztak Sepsiszentgyörgyön.
kolozsvariradio.ro;
Erdély.ma2012. szeptember 7.
A Székely Főváros elnevezésű kiadványt impresszuma szerint a Székely Főváros Mozgalom adja ki – ez a mozgalom a Mihail Kogălniceanu utca 2. szám alatt székel(y), s már két lapszámot is megjelentetett.
em nehéz kitalálni, hogy a Magyar Polgári Párt van a lap mögött. Mernék fogadni rá, hogy ez év júniusában jelenik majd meg az utolsó száma, amúgy is egy időszakos kiadványnak hirdetik.
Szép, színes képek, szép, színes cikkek, Nyirő József neve Nyírőnek írva (a második lapszámban aztán helyesen, rövid i-vel) – hirtelen eszembe jutott, hogy körülbelül ugyanez a csapat írhatta tíz évvel ezelőtt a Kós Károlyét Koósnak egy akkori, hasonló „küldetéssel" megszült nyomtatott sajtótermékbe.
Katona Béla ráismert a lapban egy korábbi cikkére:
A kilencedik oldalon aztán ismerős sorok tűnnek a szemembe – a városi kórház rövid történetét lehet elolvasni egy cikkben, aláírás nélkül (egyébként az egész lapban egyetlen cikkaláírás sincs), Császári akarattal kórháztörténet címmel.
Ezt én írtam – döbbenek rá, mégpedig évekkel ezelőtt, az új kórház megszületésének 25. évfordulója alkalmából. Cikke 2007. május 11-én, egy pénteki napon jelent meg az Udvarhelyi Híradóban
Katona Béla,
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)